Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt december 5.

Átírás

1 Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt december 5.

2 Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel nézett rám. - Hol a repülőgép? - kérdezte rekedten. Zavartan dadogtam: - Hát... mit tegyek... feltalálták... Farman... a Wrighttestvérek... nem voltam ott... De hidd el, ők is elég jól csinálták... egész jó, aránylag... lehet vele repülni... - Látom - mondta gúnyosan. Aztán megint rám nézett. - Hol az Északi-sark? Lesütöttem a szemem: - Valami Peary elérte.. Kérlek, h{t nem volt idő.. te tévedtél.. nem lehet mindent.. én akkor egyetemre jártam.. - Úgy - mondta. Aztán: - Hol a büszke és szabad Magyarország? - Kérlek alássan... igazán furcsa vagy... dolgozunk rajta... én is... de az nem megy olyan hamar... az embernek élni is kell. (Találkozás egy fiatalemberrel (1913)) Karinthy Frigyes

3 Két könyv 10 év távlatából Pécs 2000 Kalligram 2010

4 A Színhely Láncreakció

5 A Főszereplők Ulrich Beck Mary Douglas

6 A Szövegek

7 A társadalom(történet)i kontextus - az atomenergia (nukleáris hulladék) kérdése mint egy társadalmipolitikai-kulturális indikátor az atomenergia körüli konfliktusok jól mutatják a társadalom aktuális helyzetét, állapotát (probléma-reprezentációinak szintjét, konfliktus-megold{si képességét, konszenzusteremtő erejét, egységességét) jól mutatj{k a technológi{khoz fűződő kapcsolatok {talakul{s{t, a tudomány szerepének megváltozását: e probléma-terület egyik fő jellegzetessége, hogy eltudom{nyosodott, a társadalom és a tudomány közötti határok feloldódtak végül jól mutatják a nyilvánosság működésmódj{t (a nyilvánosság helyiértékét, szerepét, lehetőségeit)

8 A kommunikációs kontextus - az atomenergiáról (nukleáris hulladékról) való beszéd kommunikatív valósága egy speciális aréna, amelyben a különböző szereplők tevékenységeikkel különböző kommunikációs valóságokat konstruálnak metg ezek egyenkénti vizsgálata: milyen speciális feltételrendszerek, értékrendszerek mellett működnek, milyen problémareprezentációkat hoznak létre, mely tényezők akad{lyozz{k a szereplők közötti kommunikációt, a racionális diskurzust? amiről szó lesz: a v{llalati/szervezeti szféra, a tudom{ny/szakértők, a nyilvánosság/média amiről nem lesz szó: a politikáról, a civil mozgalmakról, a v{llalkozókról, {llami hivatalokról, környezetvédő csoportokról

9 A vállalati/szervezeti szféra - az ófalui konfliktus során jól láthatóvá vált egy államszocialista nagyvállalat szervezeti kultúrája, döntéshozatali mechanizmusai - a jelenlegi helyzet a szervezeten belüli kommunikáció: a szervezeti tér és szervezeti kultúra átalakulása (nemzetközi trendek vs. lokális hagyományok kettőssége) a szervezet és a hatalom közötti kapcsolatok: alig reflektált, a nyilv{noss{g elől elz{rt, az államszocialista korszakot idéző titkos terület a szervezet és a társadalom közötti kommunikáció: professzionális szereplők megjelenése és tevékenysége (különböző kommunik{ciós ügynökségek, PR-cégek)

10 A tudományos szféra - az ófalui konfliktusban felvetődött a tudományos tudás státuszának, illetőleg a szakértők és a hatalom közötti kapcsolatok problémája - a jelenlegi helyzet: a tudományos belül: nem tematizálódik markánsan, mit jelent az ellentétes szakvélemények megjelenése, illetőleg a társadalom/tudomány közötti határok problémává válása a tudomány és a hatalom kapcsolata: kevés nyilvános információ van arról, milyen kapcsolatok léteznek (ugyanakkor nem erodálódott a tudományban vetett bizalom, az intézmény szavahihetősége) a tudom{ny és a nyilv{noss{g kapcsolata: (a szakértők), tudom{nyos problémák nyilvánosságon belüli megjelenése sokszor nem tudatos, de nem is reflektált (ld. a tudományos ismeretterjesztés kérdése)

11 A nyilvánosság szférája - az ófalui konfliktus (s benne atomenergia ügye) a magyar média nagykorúvá válásának egyik fontos területe (volt) - a jelenlegi helyzet: a médiarendszeren belül: hiányzó kommunikációs infrastruktúra, nem jöttek létre (vagy csak marginális szerepet játszanak) e témával folyamatosan foglalkozó portálok, médiumok a média és a hatalom viszonylat{ban: radik{lis {trendeződések, centraliz{ció és erőteljes szab{lyoz{s a médiarendszer és a nyilvánosság kapcsolata: az országos és a lokális szint különbsége hiányzó tudományos innováció: a kockázatkommunikáció önálló tudományterülete - saját orgánumokkal, szervezetekkel, oktatási curriculummal

12 Összefoglalás az elmúlt évtizedben: lezajlott az atomenergia, a nukleáris hulladék problémája körüli szervezeti tér fokozatos intézményesülése ezzel párhuzamosan negfigyelhető a probléma eljelentéktelendése: alig jelentek meg hírek erről a területről, nincsen valódi t{rsadalmi diskurzus sem az atomenergia, sem a nukleáris hulladékpolitikák körül Paks (erőműépítés), Ófalu, B{taap{ti, Paks (nagy aktivit{sú hulladékt{roló), Boda, Paks (erőműbővítés): nem áll össze egy történetté (netán: magyar nukleáris stratégiává) különböző korszakok léteznek egymás mellett, különböző kockázatkommunikációs technikákkal nincs folyamatosság, netán fejlődés a diskurzus szintjén

13 Köszönöm a figyelmet! december 5.