Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében"

Teréz Magyarné
6 évvel ezelőtt
Látták:

1 Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében DR. KABAI GERGELY TÁRSADALOMKUTATÓ, SZAKPOLITIKAI ELEMZŐ (PANNON.ELEMZŐ IRODA KFT) EMBER A TÁJBAN A BALATONI TURIZMUS AKTUALITÁSAI ÉS THE WINE LAB TASTE & CREATE WORKSHOP VESZPRÉM, NOVEMBER 9.

2 Előzmények és problémafelvetés A területi tőke és magyarországi dimenziói című kötet elkészítése, A területi tőke elemeinek nem kvantitatív vizsgálata, mélyebb társadalmi összefüggések feltárása Nemzetközi példák, ugyanakkor a hazai kutatások hiánya

3 A társadalmi tőkéről Társadalomtudományok egyik legnépszerűbb témája (Putnam, Bordieu, Coleman, Fukuyama) Elméleti kritikák, hiányzó tudományos konszenzus Mérési sokféleségek, egyáltalán a mérhetőség problémája Mi is valójában a társadalmi tőke? Közösség, együttműködés, mozgósítás, normák, kollektív képesség Saját kutatásunkban: bizalom, kapcsolatrendszer, közösségi aktivitás és területi identitás Helyi elit társadalmi tőkéje - hatás a kollektív cselekvésre, helyi politika működésére, érdekérvényesítő képességre, versenyképességre A fejlettségbeli különbözőségek megjelennek-e a társadalmi adottságokban? Vagy a a társadalmi adottságok határozzák meg a fejlettséget?

gazdaságszerkezet és vállalkozói szektor Meghatározó klasszikus fejlettségbeli

4 A vizsgálat területe Keszthelyi és Fonyódi járás Miért? - nem túl nagy földrajzi távolság - hasonló tér- és településszerkezet - hasonló gazdaságszerkezet és vállalkozói szektor Meghatározó klasszikus fejlettségbeli különbségek: társadalmi mutatók, jövedelem, gazdaság kibocsájtása, hozzáadott érték, civil és közéleti aktivitás különbségei

6 Kutatási eszközök Személyes lekérdezésen alapuló kérdőíves vizsgálat a helyi elitek (településvezetők, vállalkozók) körében. Polgármesterek településméret szerinti reprezentativitás (50%), vállalkozók ágazati megoszlás szerinti reprezentativitás (50-50 fő) Tematikailag egyező kérdőív: - Bizalom kérdéssorok (EQSS 2012, ESS 2014/2015, MTA TK 2015, Szabó 2014) - Területi identitás (korábbi balatoni kutatások) - Kapcsolatrendszer, pozíciógenerátor - Közösségi aktivitás

7 Társadalmi kapcsolatok, közéleti és közösségi aktivitás jellemzői Települési vezetők - helyi civil szervezetekkel kapcsolat (>5) K 60%, F 20%, - helyi vállalkozókkal kapcsolat (>5): K 90%, F 70% Felső kapcsolati rendszer települési vezetők: K - 25, F - 35 Felső kapcsolati rendszer vállalkozók: K - 4,9 F - 3,4 Vállalkozók kamarán kívüli szervezetekben: K 12%, F 20% Vállalkozók probléma megoldása önerőből: K 90%, F 74% Fonyód: szerényebb helyi erőforrás, gyengébb helyi hálózatok bizakodás vertikális kapcsolatban

8 Települési vezetők közösségi aktivitása: K 70% hetente, F 40% hetente Helyi vállalkozók közösségi aktivitása:

A bizalom jellemzői Státuszuk okán a településvezetők élesen elválnak a társadalom egészétől, két járás között érdemi különbség nincs Vállalkozók esetében

9 A bizalom jellemzői Státuszuk okán a településvezetők élesen elválnak a társadalom egészétől, két járás között érdemi különbség nincs Vállalkozók esetében összevont bizalmi index Keszthelyi járásban minimálisan nagyobb Bizalom esetében egy másik kérdéssort is alkalmaztunk, szintén a Fonyódi járás bizalmi deficitje jelent meg

A helyi kötődés jellemzői Nem igazolódtak be várakozásaink Településvezetők között nincs érdemi különbség (valóság és kommunikáció ) Vállalkozások esetében szintén erős kötődés,

10 A helyi kötődés jellemzői Nem igazolódtak be várakozásaink Településvezetők között nincs érdemi különbség (valóság és kommunikáció ) Vállalkozások esetében szintén erős kötődés, ugyanakkor a Fonyódi járás esetében jellemzően a személyes kapcsolatok nagyobb jelentősége. Környezeti, táji, települési identitásképző elemek gyengesége, mint közérzeti indikátor.

11 Összefoglalóan Fonyódi járás: erősebb felfelé irányuló kapcsolatok, gyengébb belső hálózatok, nagyobb külső függés, kisebb bizalom (minimális különbség) erős kötődés (negatívabb környezeti tartalommal) Keszthelyi járás: erősebb belső kapcsolatok, erősebb hálózat, kisebb külső függés, nagyobb bizalom, (nagyobb önbizalom) erős kötődés (pozitívabb környezeti tartalommal)

12 Következtetések Korlátozott következtetések, a mért különbségek önmagukban nem jelentenek magyarázatot További vizsgálatok szükségessége Egyéb, történelmi és szocio-kulturális dimenziók elemzése Kontroll elemzések más járások esetében A társadalmi adottságok vizsgálata fontos eleme kell legyen a területi fejlettségi vizsgálatoknak A területileg különböző társadalmi működés felismerése hozzájárulhat a területi szakpolitika hatékonyságnöveléséhez

13 Köszönöm a figyelmet! KABAI GERGELY KABAI.GERGELY@PANNONELEMZO.HU

Hasonló dokumentumok

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI Gaál Zoltán Kőszeg, 2017. január 21. A TRIPLE HELIX MODELL Egyetemek Kutatóintézetek Kormányzat Üzleti szféra A kutatás módszertana Szakirodalmi áttekintés Dokumentum- és tartalomelemzés