Bevezetés a nyelvtudományba. 6. Lexikológia

Átírás

1 Bevezetés a nyelvtudományba 6. Lexikológia Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék

2 Lexikológia fonológia fonémák morfológia morfémák szintaxis mondatok grammatika szavak a grammatika megvalósítói, hordozói beszéd: az emberi nyelv elsıdleges létformája ennek természetes egysége: mondat ösztönös nyelvtudat: a szó a nyelv központi egysége építkezési linearitás (idıbeli egymásutániság) fogalmak hordozói; autonómiájuk van egyértelmő szavak: borz, dália, klór, motel stb. jövevényszavak (nem mondatok átvétele)

3 Sıt: mondatok átvétele szó értékben kótyavetye < szb.-hv. ko oće veće (dati)? ki akar többet (adni)? muszáj < ném. (es) muss sein szükséges; meg kell történni(e) vigéc (kereskedelmi) ügynök; házaló < ném. Wie geht s? Hogy van? A mondatok tisztázó szerepe: Pista a lóval lépett, s leütötte a vezért védı futót. Az úton elıttem ment egy mazsola. Szókészlet (a szavak összessége): az emberi nyelv nélkülözhetetlen részrendszere.

4 Lexikológia Szókészlettan (szókincstan): a szókészlet elemeinek különféle összefüggéseit vizsgáló tudományterület De mi is a szó? Amibıl a mondatok állnak Barátom barátjának nagy háza nagyobb, mint a szomszédék nagy háza. Szóelıfordulás: 10 a mondat minden külön hangsora (betősora) [Szóalak: 8 azonos hangalakok; barát 2x, ház 2x, nagy 3x] Szótári szó (lexéma): ragok és jelek (inflexiós elemek) nélküli alak 6 barát, nagy, ház, mint, a, szomszéd

5 Szótári szó (lexéma): ragok és jelek (inflexiós elemek) nélküli alak lexikális jelentéső morféma: megnevezı funkció, hangalak és jelentés egysége ház, ad, sárgás, rögtön (alatt, elé) -a (birt. szjel), -bb (fokjel), -tıl (hat.rag) absztrakció (mögöttes forma): szintaktikai szerkezetek tagjainak képviselıje: barátom, barátjának, háza, nagyobb fonetikai realizációk (alakváltozatok) képviselıje: /csalán/: [csalán, csalány, csollány, csollyány, csulán, csiján] morfofonetikai realizációk (tıváltozatok) képviselıje: /alszik/: alsz-, alud-, alv-, al-

6 Két fı vizsgálati lehetıség: leíró (szinkrón): adott nyelv szókészlete a maga egyidejőségében történeti (diakrón): a szókészlet kialakulása és változásai Leíró (nem csak a mai szinkrónia!) társadalmi fontosság területi változatok (tájszavak) társadalmi változatok (szleng, argó) régi és új (archaizmus és neologizmus) szaknyelvek Történeti a szókészlet elemeinek keletkezési formái a jelentések változása

7 Szinkrón (társadalmi fontosság) A) alapszókészlet a mindennapi kommunikáció (szinte) nélkülözhetetlen elemei össztársadalmi összmagyar érvényőek (viszonylag) hosszú ideje vannak meg a nyelvben nagy családjuk van ember, él ige, fehér, három, én, alatt < fgr. (alap) szem 1067 k., HB. (12. sz. vége); megy TA. (1055), JókK. (1372 u./); vár TA., 1193; szılı 1075, JókK.; asztal 1293; cél 1456 k. De! film 1894; fülész 1883

8 Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen

9 Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen

10 B) kiegészítı szókészlet kommunikációs gyakoriságuk (viszonylag) alacsony lófrál, elefánt, bodza, bordó, sokemeletes, suhint nem össztársadalmi jellegőek logaritmus, fejléc, szatén, tanegység, kreditátvitel, nehézvíz (D 2 O) (viszonylag) rövid ideje a magyarban terepjáró (1941 k.), atomreaktor (1954), turbina (1891), panzió (1704) társtalanok konvektor, patron, kaszkadır

11 C) peremszókészlet mekdózik, kreálmány, komputerfüggı, palmtop zsebben elférı számítógép, szalaghirdetés (1997) (design) dizájn, sznóbord, ombudsman (jogır, jogbiztos, szószóló) munkásır, kulák, paraplé esernyı, monokli, tantusz gyors behatolás: videó, mobil

12 Történeti megközelítés szótári szókészlet írásban dokumentált szavak ma is élı, össztársadalmi szavak nyelvjárásiak: pityóka burgonya, ekecsel összetákol, hoporcs rög zsargonszerőek: lóvé, zsaru, zsír, bealszik kihalt szavak: ardó erdıır, darnit szövetfajta, monnal mert; szinte elavulóban levık: csicskás, direktor, elvtárs, kontó újak: euró, narkó, biodízel, top nıi ruhadarab, villanyposta, werkfilm

13 fonémaállomány, grammatika (viszonylag) zárt rendszer szókészlet viszonylag laza halmaz (de vannak egyben tartó erık ) oka: a szavak állnak a legszorosabb kapcsolatban a nyelvet beszélı társadalom életével teve, tenger, oroszlán, kender, bor < (ó)török széna, pajta, bérmál, zsolozsma < szláv oltár, mise, penitencia, kréta, április < latin cél, pék, farsang, sonka, krumpli < német stb., stb. kihalt szavak: gerla borosedény, bocsár kádár, hordókészítı, higy fülbevaló, istamét gyapjúszövet stb., stb.

14 Szókészleti kapcsolatok a) közös alapszó (l. bízik, fog 1 ) nagy ság ít os a ás hat

15 b) (tágabb) származásbeli (etimológiai) rokonság fércel, fuszekli zokni, futball, pad, pedál, pódium stb. [ láb ] gacsaly, gacsos, gáncs, kacs, kacsint, kacskaringó, kacsó, kókad stb. [ görbe; görbület ] (vö. Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen 3. Register) c) a jelentések rokon volta ballag, baktat, bandukol, kullog, lépked, mendegél, poroszkál bömböl, kiabál, kiáltozik, lármázik, ordibál, rikácsol, üvöltözik (? dívány, heverı, lóca, pad, priccs, sezlon) Kevésbé strukturált kapcsolatok hatalmas mennyiség állandó dinamikus mozgás

16 A szókészlet eredetbeli rétegzıdése I. Alapnyelvi eredet (ısi örökség) él, fon, tud, ad, lı; szem, kéz, fül, vér, nyíl; fő, fa, lúd, hó; három, öt; lágy, nagy; névmástövek (ném. Wasser víz, Herz szív, Mutter anya, sieben hét, zehn tíz, leben él, ich én ) II. Belsı keletkezés A) szóteremtés (onomatopoézis) a) indulatszavak: á, ó, hő, hopp, ej, jaj b) hangutánzó szavak: zizeg, kopog, susog, reccsen, csobog, kondul; cica, koca, liba, csibe c) hang(ulat)festı szavak: durmol, suvaszt, vacog, bandukol, biceg, nyüzsög;sunyi, bamba, alamuszi

17 B) Szóalkotás a) szóképzés (fazék, torok, halad, ének) deverbális verbum: adogat, olvastat, lökdös, vagdal deverbális nomen: adás, huzat, épület, festı, lepel, kérvény denominális verbum: gyorsul, szépít, gombol, programoz, erısködik denominális nomen: szépség, szánkó, szemcse, felhızet, asztali, sós b) szóösszetétel (magyar, férfi, arc, ember, ötven) vö.: Morfológia 32. dia c) tudatos szóalkotás elme, zongora, pótlék, nyitány edzı, bedobás, les FTC, PPKE, Fıtáv, Mol

18 d) tükörszavak tükörfordítás: távcsı (< n. Fernrohr), virágvasárnap (< szláv Cvetna nedelja), rögeszme (< lat. idea fixa), feketedoboz (ang. black box) részfordítás: ámokfutó (ném. Amokläufer), cibetmacska (< ném. Zibetkatze), dámvad (< ném. Damwild) egyszerő tükörszó: anyag (< lat. materia), állam (lat. status), fegyenc (< ném. Sträfling), üzem (< ném. Betrieb)

19 III. Idegen eredető elemek A) jövevényszavak dogma < lat. [< gör.], dohány < oszm.-tör. [< újperzsa < arab] zeller < ném. (b-osztr.) [< fr < ol] török: dió, gyász, bátor, csalán, disznó, tenger, tanú, iker, kanyaró; balta, kalauz, komondor, szúnyog; kávé, kefe, csuha, zseb, basa, bég szláv: barát, pap, kereszt, asztal, málna, medve, borda, udvar, galamb, széna, kasza, szarka, tanya, vodka, galuska, nadrág, harisnya német: cégér, pendely, csőr, prém, lárma, zsámoly, sámli, puszi, cetli, tánc, srég, biliárd latin: iskola, eklézsia, mise, kápolna, processzió, kollégium, citrom, palánta, pálma, párduc, cet, patika, kamra angol: dendi, csencsel, dzsentri, dzsip, lift, lincsel, nejlon, sort, makadám, bróker, díler, klikkel, hardver, hotdog

20 B) Nemzetközi mőveltségszavak a) vándorszavak: suba, könyv, csokoládé, paripa, szoba, kapitány, kömény b) nemzetközi szavak: akusztika, energia, telefon, akvárium, motor, büfé, garázs, csekk, dömping, detektív, gól, szendvics, kobold, nikkel, bravúr, kaszinó, algebra, alkohol, kalifa, bolsevik, mamut, platina idegen szó jövevényszó backhand fonák, cortex kéreg ekvivalens (?), frottír (?) sznóbord, imidzs, menedzser

21 IV. Ismeretlen eredet ás, ken, tol, von, agyag, buta, gyújt, idegen, bőn, céda, céda, csarnok, erkölcs, gız, gyenge, gyız, has

22 Frazeológia állandósult szókapcsolatok vmilyen arcot vág; van arca arcátlan, angol mérföld 1609 m, aranyat ér elönt a pulykaméreg vkit; egy húron pendülnek; ha a hülyeség fájna, ordítana (kínjában); vág az esze, mint a borotva; reszket, mint a nyárfalevél Lassan járj, tovább érsz. Egy fenékkel két lovat nem lehet megülni. Ha ló nincs, a szamár is jó. Ki miben tudós, abban gyanós. (Pázmány Péter)

23 Lexikográfia szótárírás egynyelvő többnyelvő általános szaknyelvi leíró: értelmezı speciális: frazeológia, helyesírás, nevek történeti: szótörténeti, etimológiai

24 A magyar nyelv nagyszótára

25 A magyar nyelv nagyszótára

26 Irodalom Benkı Loránd (fıszerk.): A magyar nyelv történeti etimológiai szótára 1 3. Akadémiai Kiadó, Bp., Benkı Loránd (fıszerk.): Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen Register. Akadémiai Kiadó, Bp., Gerstner Károly: A magyar nyelv szókészlete. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv. Akadémiai Kiadó, Bp., Tolcsvai Nagy Gábor: Szempontrendszer a szókincs megközelítéséhez. Magyar Nyelv 1989: