Bevezetés a nyelvtudományba. 4. Morfológia

Átírás

1 Bevezetés a nyelvtudományba 4. Morfológia Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék

2 Morfológia Alaktan, szóalaktan Tárgya: a szavak szerkezetének, belsı felépítésének és létrehozásuk szabályainak a vizsgálata a szóelemek osztályozása tımorféma: labda-, kértoldalékok: -gat, -k, -ról a szóelemek tulajdonságai képzı: vált-e szófajt gyep fn. gyepes mn. szófajtartó-e rag: olvas i. olvasgat i. szóalakzáró könyv-bılø hajó-tø

3 Morfológia a szóelemek kapcsolódási szabályainak a leírása sorrend: ír- ás- ok -at tı képzı jel rag típus: -ne módjel kér ige -t idıjel -eget képzı (deverbális verbum) az egyes szófajok toldalékolásának, ragozási sorainak a leírása pl. szóképzés, ragozás

4 Morfológia A morfológia sajátos helye a nyelvleírásban minden nyelvnek vannak hangtani és mondattani tulajdonságai nem minden nyelvnek van morfológiája nem kötelezı tulajdonsága a nyelvnek pl. ún. izoláló nyelvek pekingi kínai Wô mǎi júzi chī. Én venni narancs enni. angol The boy saw a man. A fiú lát múlt egy férfi tárgyeset The man saw a boy. A férfi lát múlt egy fiú tárgyeset

5 Morfológia morfofonológia: a toldalékolás hangtani (fonológiai) következményei morfoszintaxis só fn. A, Á, T, H -z igeképzı: sóz ige Á ház nyitva bármely toldalék elıtt -k többesjel: házak már csak rag állhat utána

6 Morfológia Tisztán belsı alaktani kérdések: a szóalakok felbontásának problémái az egyes toldalékok eloszlása ragozási paradigmák felépítése olyan toldalékolás, ahol nincsenek hangtani v. mondattani következmények pl. ház-ig, hajó-ig A könyvet olvasom. A könyvecskét olvasom. Nincs mindent átfogó morfológiai elmélet.

7 Mi a szó? Amibıl a mondatok állnak Barátom barátjának nagy háza nagyobb, mint a szomszédék nagy háza. Szóelıfordulás: 10 a mondat minden külön hangsora (betősora) [Szóalak: 8 azonos hangalakok; barát 2x, ház 2x, nagy 3x] Szótári szó (lexéma): ragok és jelek (inflexiós elemek) nélküli alak 6 barát, nagy, ház, mint, a, szomszéd

8 Mi a szó? Nincs saját definíció: a szó összefoglaló terminus szóelıfordulás a beszéd egysége lexéma a nyelv (langue) egyége a nyelv elemkészletének része a mentális szótárban (lexikonban) tároljuk morfológiai, szintaktikai és szemantikai információk jelentése elsısorban fogalmi, de grammatikai, modális, logikai is lehet hordozza a toldalékolhatóság lehetıségét, típusát bejátszás a bejátszik igével kifejezett cselekvés A kérdéssel két bejátszás is foglalkozott. rádió- v. tévémősorba elızetesen felvett, a mősorba beillesztett anyag fınévi grammatikai jelentése van: A, T, H, J birt lehet fınévi toldalékolása van

9 Az alaktan fı kategóriái Morféma (szóelem) a nyelvi rendszer alapegysége: a legkisebb nyelvi jel (a szóalak alapvetı alkatrésze) forma + jelentés elsısorban alaki egység kér+és+ek+et kér-: fogalmi tartalom -és: nomen acti (cselekvés eredménye elvont) -ek: általános többesség -et: tárgyeset morfémánként egy jelentésmozzanat

10 De! kocsi + tok fogalmi tartalom birtoklás ténye T/3. ad + od E/2. 3. személyő határozott tárgy -tok, -od: egyetlen morféma! (kumulatív v. szintetikus jelentéshordozók)

11 disztribúció (elemkörnyezet): egy adott nyelvi elem összes lehetséges környezete az adott nyelvi szinten könyvkönyv-re könyv-é könyv-es könyv-el -ben kéz-ben erdı-ben kicsi-ben levegı-ben Eredmény: elemi jelek

12 Produktivitás produktív morfémák: termékeny, aktív részvétel morfológiai szerkezetek létrehozásában teljes produktivitás (kategorikus produktivitás) olvas- -ni igetı teljes improduktivitás De! -omás: fn. igenévképzı áldomás hallomás látomás vallomás *hozomás, *iromás stb.

13 Morfémaosztályok tımorfémák és toldalékok (affixumok) tımorféma: a szóalak kötelezı része tı + toldalék(ok) cipı- -s, -m, -k, -é, -re kér- -et, -em, -t, -het. ne toldalék: fakultatív; többnyire grammatikai jelentést hordoz autó- z- ó- k- at dal- ol- gat- t- unk képzı jel rag

14 A morfémaosztályok jellemzése 1. Nyitott és zárt rendszer tövek: általában nyitott rendszer egyalakúak nyitott bróker, teló telefon, hardver, anyázik, pogi, nevesít stb. tıvégi idıtartamot váltakoztatók nyitott eurokrata, pizza, pláza stb. v-t tartalmazók zárt tesz, vesz; ló, tı stb. affixumok: viszonylag (erısen) zárt csoport papírféle, jófajta, madárszerő: képzıszerő utótagok ezerszám(ra), gombamód(ra): ragszerő utótagok [nyelvtörténet: hat ige -hat képzı; né nı -né asszonynévképzı]

15 A morfémák jelentése tövek: tartalmas fogalmi (lexikális) jelentés ház-, fut-, nagy- stb. affixumok: járulékos v. nyelvtani jelentés jelentésalkotó v. jelentésváltoztató: képzı (gomb)-(o)s jelentésmódosító: jel (kocsi)-k szintaktikai viszonyítást hordozó: rag (ház)-ban komplex jelentés ír ige: erre jellemzı toldalékok rag ír-om ír-nak jel ír-na ír-t képzı ír-ogat ír-ás

16 A morfémák jelentése viszonyjelentéső tövek hátra, tüstént (többnyire) nem toldalékolhatók [kint-rıl, de *kint-ig] hogy más morfémához nincs kötve ház mellett, asztal alá analitikus szerkezetek része talán, esetleg, bár pragmatikai v. modális jelentés Vagyis: lexikális (tartalmas v. nem tartalmas) jelentés tı pragmatikai/modális jelentés járulékos grammatikai viszonyjelentés affixum mindig járulékos, különféle grammatikai viszonyjelentés

17 Alakváltozatok (alternáció) hó-ban ~ hav-as jó-vá ~ beteg-gé ~ édes-sé kocsi-k ~ ház-ak ~ szék-ek ~ darab-ok ~ gyöngy-ök Egyalakú (egyváltozatú) tı v. toldalék betősorok értelmét megfejti : olvas- <térbeli v. idıbeli végpontot kijelölı viszonyító elem>: -ig toldalékmorféma Többalakú (többváltozatú) tı v. toldalék tipikus, elvont állandó változat invariáns: az adott morfológiai kategória reprezentánsa beszédbeli realizáció: variáns v. allomorf alternánsok

18 Alakváltozatok (alternáció) az árok fogalmi jelentés tövét az árok- képviseli invariáns allomorfok: árok-, árk- <birtoktöbbesítés> invariáns: -iallomorfok: -i-, -ai-/-ei-, -jai-/-jeiegyváltozatú tövek esetén szék-: invariáns szék-: variáns (allomorf) egyváltozatú toldalékok esetén -ként: invariáns -ként: variáns (allomorf)

19 Alakváltozatok (alternáció) összefoglalás Forrás: Keszler Borbála (szerk.), Magyar grammatika, 42. l.

20 A váltakozás típusai A) Funkciótlan szabad alternáció szabadon felcserélhetı allomorfok (nem kontrasztív disztribúció) veder- ~ vödörvederben ~ vödörben szabad váltakozás azonos toldalék elıtt -óz(ik) ~ -ódz(ik) vakarózik ~ vakaródzik szabad váltakozás azonos tı elıtt

21 A váltakozás típusai B) Funkciótlan kötött alternáció a változó környezet más-más allomorfokat kíván az adott morféma allomorfjai kizárják egymást (komplementáris disztribúció) kı-re nem *köv-re De! köv-es nem *kı-s a legtöbb toldalékmorféma ilyen: ház-ban ~ kéz-ben hoz-tok, kér-tek, gyız-tök

22 A váltakozás típusai C) Funkciós alternáció (kötött) (részleges) alaki eltéréshez társuló jelentésbeli (a grammatikai értéket érintı) különbség ún. flektáló nyelvek ném. geben adni fn. igen. gab múlt idı Mutter anya esz. Mütter tsz. ang. (to) come jönni fn. igen. came múlt idı tooth fog (fn.) esz. teeth tsz. magyar elvétve van E/3. vagy E/2. -na felt. m. E/3. ált. -ná felt. m. E/3. határozott

23 A szóelemek alaki önállósága (szabad és kötött morfémák) A) Szabad morfémák önmagukban, más szóelem nélkül is állhatnak mondatban csak tımorfémák visz-, három-, ad-, bent-, ház-, már-, talánszükségszerően szabad morfémák: nem toldalékolhatók csak, már, talán relatív szabadság: ø morféma kell! fut-: futø E/3. ház-: házø alanyeset

24 A szóelemek alaki önállósága B) Kötött morfémák csak más testes (!) morfémával együtt: szükségszerő kötöttség minden affixum (toldalék) a tövek kisebb része kötött tıalternánsok többváltozatú (többalakú) tövek fıváltozat: szótári tı (szabad tı; invariáns) mellékváltozat(ok) vhová helyez; vmit cselekszik tesz-: igetı; invariáns; fıváltozat; szótári tı; lehet szabad morféma; lehet allomorf (variáns) kötött mellékváltozatok (allomorfok, variánsok) te-(het), té-(t), tev-(ı) [mitév-(ı) (?)]

25 A szóelemek alaki önállósága az a fölsı végtag, amellyel az ember vmit meg tud fogni kéz-: kéz-be kez-et a sötétséget kifejezı jellemzı szín fekete-: feketeø A fekete macska a párkányon ül. feketé-n

26 A szóelemek alaki önállósága C) Passzív tövek (fantomtı) csak képzıt tartalmazó szavakban fordulnak elı disztribúciós módszer tövek csör-dül for- dul csör-dít kon- dít csör-ög patt- og csör-get csen-get kielemezhetı a csör- szóelem (for-, kon-, patt-, csen-): csak képzıs szóalakban passzív nem vesz részt új szóalakok létrehozásában: *csör-ni, *csör-tünk, *csör-és lexikalizálódás

27 Ragozási sorok (paradigmák) inflexiós toldalékok (jelek, ragok) rendszere pl. ige: személy- és számjelölés; fınév: birtoklás jelölése szembeállítható szóalakok ad-ok ad-unk ad-sz ad-tok jelentı mód, jelen idı, általános ragozás ad-ø ad-nak ház-am ház-unk ház-ad ház-atok birtokos személyjelezés, egy birtok ház-a ház-uk

28 Ragozási sorok (paradigmák) német sagen mond ich sag-e wir sag-en du sag-st ihr sag-t er/sie sag-t sie sag-en orosz говорить [govority] beszél ja govor-ju mü govor-im tü govor-is vü govor-itye on govor-it onyi govor-it határozott névelı hn nn sn Nom. der die das Akk. den die das Gen. des der des Dat. dem der dem

29 A morfológiai mőveletek formai szempontból 1. Szuffixáció toldalék a tı után m. kér-t-em; ház-ak-ban ném. schreiben írni ich schreib-e írok das Kind gyerek die Kind-er tsz. alanye. és tárgye. den Kind-ern tsz. részese. orosz мальчик [mal csik] fiú mal csik-u esz. részese. mal csik-ov tsz. birtokos e.

30 A morfológiai mőveletek formai szempontból 2. Prefixáció toldalék a tı elıtt m. leg-nagyobb legesleg-nagyobb ném. führen vezet, irányít ent-führen elrabol; eltérít halten tart, fog er-halten (meg)kap; megıriz cseh nej-lepši leg-jobb 3. Infixáció toldalék beékelése a tıbe lat. rup- tör rumpo török tagalog (Fülöp-szk.) sulat írni s-um-ulat írt

31 A morfológiai mőveletek formai szempontból 4. Reduplikáció a tı egyszeres v. többszörös megismétlése jávai ratu vezetı raturatu vezetık szomáli fen rág vmit fen-fen minden oldalon megrág vmit szuahéli tafuta keres tafutatafuta sokáig keres

32 A morfológiai mőveletek formai szempontból 5. Összetétel két szótári szó összekapcsolása szerves (endocentrikus): az alkotóelemek között grammatikai viszony van dércsípte, napsütötte; nagyothall, favágó, szájtátva; jóváhagy, városlakó, partraszállás; könnyőzene, sárgaláz, lenmag, bıkező jelentéssőrítı: mondatrészletekre lehet visszavezetni (különbözı átalakítások) szélmalom széllel mőködı malom papírbolt papírt eladó üzlet cukorbeteg magas vércukorszinttıl beteg [szervetlen (exocentrikus): nem grammatikai eljárás eredménye] ábécé, egyszeregy, miatyánk, üdvözlégy

33 A morfológiai mőveletek funkcionális felosztása 1. Képzés új szótári szó létrehozása termékenység (produktivitás) -z és -l igeképzı: internetez, klónoz; doppingol, printel -s melléknévképzı, -ság/-ség fınévképzı gyakoriság kap-dos, ver-des: gyakori, improduktív kér-etik, enged-tetik: ritka, produktív szófajtartás, szófajváltás üt-öget, olvas-tat ad-ás, város-i fonológiai változatosság -kodik/-kedik/-ködik; -tlan/-tlen, -talan/-telen

34 A morfológiai mőveletek funkcionális felosztása 2. Ragozás a szavak mondatbeli funkcióját határozza meg szóalakzárás: ad-ogat-t-unk; üveg-es-ek-nél produktivitás [! öröm-est; Pécs-ett, Kolozsvár-t; tett-leg, vég-leg; DE: jogi-lag, zenei-leg] fonológiai változatosság: -hoz/-hez/-höz

35 Irodalom Morfológia É. Kiss Katalin Kiefer Ferenc Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Bp., 1998 (és késıbb). Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., Keszler Borbála Lengyel Klára: Kis magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Akadémiai Kiadó, Bp., 2000.