A birtoklás kifejezése a magyarban és az olaszban W. Somogyi Judit

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A birtoklás kifejezése a magyarban és az olaszban W. Somogyi Judit"

Átírás

1 A birtoklás kifejezése a magyarban és az olaszban W. Somogyi Judit 1. A birtoklást, a valamihez való tartozást, a birtok és birtokos között fennálló kapcsolatot az egyes nyelvek eltérő morfo-szintaktikai és szemantikai eszközökkel jelenítik meg, a különbözőségek jellege és mértéke akár rokon nyelvek esetében is számottevő lehet. Az alábbiakban a birtoklás és a birtokviszony kifejezésének főbb lehetőségeit vetjük össze, elsősorban morfológiai megközelítésben, az agglutináló magyar és a flektáló olasz viszonylatában. Mivel az adott keretek között csak igen szelektív vizsgálatra nyílik lehetőség, a feltételezhetően inkongruenciát mutató eseteket vesszük figyelembe, de például a birtoklást vagy nem-birtoklást már önmagukban (alapalakjukban) jelentő kifejezésekkel (gazdag, kopasz stb.) nem foglalkozunk. 2. A birtoklás nyelvi kifejezése A birtoklás (összetartozás), valamint a nem-birtoklás jelentését különböző nyelvi struktúrák fejezhetik ki. Mondatban a birtok és a birtokos megnevezése mellett a birtoklás ténye is megjelenik (A kesztyű a bátyámé); ennél kisebb szintű szerkezetekben megnevezésre kerülhet a birtoklás ténye és a birtok (birtokában tart valamit), illetve utalhatunk a birtokra és/vagy a birtokosra (testvér, saját; céltalan). A birtok és birtokos között fennálló alárendelő kapcsolatot birtokos jelzős szerkezet fejezi ki (a fiú könyve), de ez a viszony megjelenhet más nyelvi egységben, például minőségjelzős főnévi szerkezetben (piros tetős ház), összetett főnévben vagy melléknévben (ablakszárny, kedveszegett). A birtokos reláció nem mindig jelent tényleges birtoklást: valóságos birtokviszonyon vagy birtoklásszerű kapcsolaton kívül jelölhet konkrét v. elvont összetartozást rokonsági kapcsolatot, rész-egész vagy eredet-ok viszonyt, tulajdonságot (pl. a hó fehérsége) stb. - illetve formális birtokviszonyt (Pécs városa). A tagok összetartozására egyértelmű morfológiai elem utal(hat), amely általában csak az egyik tagot jelöli, és amelynek funkciója lehet kizárólag a birtoklás kifejezése; ebben az esetben ún. nyelvtani birtoklásról, egyébként nyelvtani jelentésről vagy szemantikai birtoklásról beszélhetünk (Gaál 1978: 14). A magyarban léteznek a birtokviszony mindkét tagját megnevező jelöletlen alakok (napfény), és előfordulhat kétszeres jelölés is (Katinak a cipője). A reláció tagjai (birtok és birtokos) a mondatban, önállóan vagy a másik taggal szerkezetet alkotva, különböző szerepű összetevőként jelenhetnek meg (alany, tárgy stb.). 119

2 3. A birtoklás kifejezése az egyes nyelvi szinteken (morfo-szintaktikai jellemzők) 3.1. Morféma A birtokosság a magyarban névszói alapkategória: birtokos személyjel jelöli a birtokos személyét és számát a birtokszón (könyved); birtokjel utal a birtokra a birtokost jelölő szón (orvosé/övé); a birtok többes számát birtoktöbbesítő jel mutatja (kezei). Birtokos személyjelet tartalmazhat néhány olyan, a névutók közé sorolt határozó ragos névszói névutó is, amely birtokos szerkezetből származik, és tartalmas főnévhez járulva szabályos birtokos jelzős szerkezetet alkot (vmi(nek) alapján, céljából) (Keszler 2000: ). Fentieken kívül a birtokost jelölik: a -nak/-nek rag birtokos részeshatározó (dativus possessivus) jelentésben (Misinek van kutyája); a rész-egész viszonyok megnevezési lehetőségei közül a birtoklást kifejező rész az egészben -ban/- ben ragja (tag a csapatban a csapat tagja) (Hegedűs 2005: 70-71); a birtokra utalnak egyes melléknévképzők a valamivel bíró, valamivel ellátott jelentésben (kalapos, szőke hajú). Negatív birtoklást fejez ki a valamivel nem rendelkezik értelmű -talan/-telen, -(a)tlan/-(e)tlen fosztóképző (hajléktalan). Az olaszban nincs pozitív birtoklást jelölő inflexiós vagy derivációs morféma. A latin genitivus possessivus rag csupán néhány összetett főnévben öröklődött át (nőnemű főnevek esetében az ae > e változás eredményeként): ol. acquedotto vízvezeték < lat. aquae ductus stb. Negatív birtoklást fejeznek ki a több jelentésű s-, dis-, a-, in- prefixumok a valamivel nem rendelkezik jelentésben: sdentato fogatlan (vs. dentato foggal bíró ), disoccupato munkanélküli, atono hangsúlytalan, incolore színtelen. Itália egyes (déli) területein az in- (ritkábban az inter-) prefixum keresztnévhez járulva (in + X) az X családjához tartozó jelentésű családnevet eredményezi: Indomenico (Marcato 2009: 75). Ezek nem azonosak a magyar Abafi (< Aba fia) tipusú összetételekkel, amelyhez hasonló alakok (elvétve) léteznek az olaszban is: Fittipaldi (< fi(glio di) Tipaldo Tipaldo fia ) (Marcato 2009: 76-77) Szó A birtokos reláció fogalmát önálló lexémaként már jelentésükben is kifejező, a birtokot megnevező főnevek (mint például a barát szó és annak olasz megfelelője: amico) mindkét nyelvben megtalálhatók, és morfoszintaktikai viselkedésük - a birtokosság szempontjából - nem mutat eltérést. Az összetett szavak a magyarban lehetnek jelöletlen vagy jeles szóalakokból létrejött 120

3 egységek. Előbbiek egyszeres jelölésű birtokos szerkezet redukciójából származnak. A jelöletlenség a birtokos számától függ: több birtokos esetén visszaépül a jelzős szintagma, amelyben a birtokszó ismét jelölést kap (állomások főnöke). Néhány jelöletlen összetétel névutós szerkezetre vezethető vissza (munkanélküli). A jelölt összetételeken jel állhat az előtagon (kedveszegett), az utótagon (világvége), vagy mindkettőn (fejebúbja). Az előtag birtokjele nem az utótagra vonatkozik (nem azt jelöli birtokosként), hanem az összetételen kívülre mutat; a mindkét tagon jelölt szóalakok két birtokos szerkezetből származnak (Keszler 2000: 323). A birtoklást kifejező egybeírt összetételek az olaszban mindig jelöletlenek; lehetnek birtokos jelzős szerkezet redukciójából származó endocentrikus összetett főnevek, vagy más szerkezetre (pl. VP) visszavezethető ezocentrikus összetételek: nullatenente nincstelen (szó szerint: semmit bíró ); létezik néhány, a senza nélkül elöljárószóval alkotott alak: senzatetto hajléktalan. Az endocentrikus (N+N szerkezetű) összetételek többségében az olasz szintaktikai szabályoknak megfelelően a bal oldali elem a szerkezet feje, így ez veszi fel a többes szám jelét: capistazione állomásfőnökök. (Hasonló, összetételen belüli többes jel előfordul a magyarban is, vö. bolondokháza, azonban itt a birtokos áll többes számban, és az összetétel egyes számú alakkal nem létezik.) Több birtokos esetén - a magyarhoz hasonlóan itt is megjelenik a birtokviszonyra utaló morféma, és a redukálódott alak visszaépül szintagmává: capi delle stazioni állomások főnökei Szintagma A magyarban a birtokos jelzős szerkezetben a birtok mindig jelölt, a birtokos lehet jelölt vagy jelöletlen. A birtokos a birtokjeles szó vonzata, szintaktikai szerepe lehet determináns vagy bővítmény. Előbbi esetben ragtalan főnév vagy személyes névmás, determinánsi pozícióban áll (megelőzi a predikatív NP-t /NUMP-t), és determinánsi jegyet kap: a fiú+ø könyve. Utóbbi esetben a -nak/- nek ragot veszi fel (dativus possessivus); belső topikalizáció eredményeként szintén a birtokszó elé kerülhet (a könyve a fiúnak a fiúnak a könyve), és bizonyos esetekben a mondatban az ige más vonzataival egy szintre emelkedhet (É. Kiss, Kiefer, Siptár 1998: 82-88), vagyis a mondat bármely helyére, elkülönült összetevőbe is kerülhet (Szabolcsi, Lackó 1992: 190). Az olaszban a birtok sohasem jelölt, a birtokos megnevezése birtokos jelzős szerkezetben kétféle módon történhet: a) analitikus alakban, azaz főnevet vagy 121

4 személyes névmást tartalmazó prepozíciós szintagmával, amelynek alaptagja a di elöljáró szó (di NP/Pron. pers.]: il libro del ragazzo a fiú könyve, il libro di lui az ő könyve ; b) szintetikus formában, birtokos jelzővel kifejezve, amely jelöli a birtokos személyét és számát, de a birtokkal egyetetve jelöli annak nemét és számát is: il suo libro az ő könyve (birtokos: E. sz. 3. személy; birtok: E. sz. hím nem). A birtokost megnevező elem - a barát tipusú főneveket nem számítva, vö az olaszban nem vonzat. Az analitikus formában kifejezett birtokos mindig a birtokszó után áll, hasonlóan más minőségjelzős bővítményhez (il libro grande a nagy könyv ), amely lehet szintén di-vel álló prepozíciós szintagma is: un cancello di ferro battuto kovácsolt vas(ból készült) kapu, il libro di matematica a matematika könyv stb. A birtokos jelzőnek sajátos státusa van, pl. csak ez kerülhet determinánsi pozícióba: il suo libro (kivételt képez a hivatali szövegben előforduló il di lui padre az ő apja formula); fókusz vagy kontraszt esetén a főnév utáni (bővítményi) helyet foglalja el: il libro suo; az elidegeníthetetlen v. hozzátartozó (vagy annak vélt) birtokszó mellől elmarad: Ho perso i [miei] guanti elvesztettem a kesztyűmet stb. Mondatban a dinp alakban kifejezett birtokost bizonyos esetekben a hangsúlytalan, ún. partitiv-genitiv ne névmás helyettesítheti: Ho visto il padre della ragazza láttam a lány apját Ne ho visto il padre. A hangsúlytalan névmás az igéhez tapad, így a birtokos a magyarhoz hasonlóan - kikerül a birtokos szerkezetből és igei bővitményi szintre emelkedik (Vanelli 1988: ). A birtokost mondatban bizonyos feltételek esetén (pl. ha a birtokszó testrészt fejez ki) egy a prepozíciós alaptagú PP is megnevezheti: Ho lavato le mani a Giulio/ a lui Megmostam Gyula/az ő kezét (Salvi 1988: ). Ez az ún. indirekt bővítmény az ige bővítménye, amelyet a (teljes szám- és személyparadigmával rendelkező) dativusi hangsúlytalan névmás helyettesíthet: Ho lavato le mani a Giulio Gli ho lavato le mani. A ne hangsúlytalan névmáshoz hasonlóan ez is az igéhez tapad, és a ne-vel ellentétben, amelyik nem utal sem a birtokra, sem a birtokosra - jelöli a birtokos személyét, számát; 3. személy esetén a nemét is (gli/le); nem utal azonban semmilyen formában a birtokra Mondat A birtoklás tényét mondatban mindkét nyelvben kifejezheti birtoklásige, névszói (névszói-igei) állítmány, igei szókapcsolat. Ez utóbbi esetében nincs lényeges eltérés a két nyelvben: az állítmány lehet ún. tartalmas ige (birtokol vmit possedere qc) 122

5 vagy funkcióigével alkotott szerkezet (birtokában tart vmit tenere in possesso qc). A birtokos a mondat alanya; a birtokszó az ige tárgyi v. határozós vonzata. A magyar névszói v. névszói-igei állítmány (A ház a fiúé/az övé (volt)) olasz megfelelője mindig tartalmaz egy kopula szerepű elemet, amely a létigén kívül (essere) lehet néhány gazdagabb jelentésű ige (rimanere marad, diventare válik, sembrare tűnik stb.). Ez utóbbiak mellett a birtokost - az állítmány névszói részeként - csak a (szintetikus alakú) birtokos jelző nevezheti meg (itt névmási szerepben), míg a létige mellett az analitikus forma is állhat: La casa è del ragazzo/ di lui/suo A ház a fiúé / az övé (= személyes névm.) / az övé (= birtokos jelző). A birtoklásigét tartalmazó mondatokban jelentős különbségeket figyelhetünk meg a két nyelv viszonylatában. A magyar mondatban (Nekem) van házam az intranzitiv birtoklásige alanya a (birtokos személyjeles) birtokszó, a nak/-nek ragos bővítményként kifejezett birtokos a felszíni szerkezetben nem mindig jelenik meg (mivel a birtokos személyére, számára vonatkozó információk a birtokszón megjelennek). Az olasz birtoklásige a tranzitiv avere (< habere): alanya a birtokos, tárgya a birtokot megnevező elem: (Io) ho una casa. (Az alany kifejezése itt azért nem kötelező, mert az ige személyragjai utalnak az alany számára és személyére.) Kisebb eltérések mutatkoznak abban az esetben is, amikor a birtoklásigét tartalmazó mondatokban a birtokot megnevező főnévi szerkezet helyett főnévi igenév áll (Palinak van mit olvasnia). A magyarban ez az igenévi alany (ti. a van alanya) azon túlmenően, hogy felveszi a birtokos személyjelet kiegészül egy tárgyi vagy határozós bővítménnyel, és ezt kérdő formájú névmás tölti be (Keszler 2000: 403), a főnévi igenév vonzatkeretének megfelelően: Misinek van kihez fordulnia/ kivel táncolnia /kinek adnia a kulcsot stb. Az olaszban a főnévi igenév az avere tárgya; előtte csak a határozós vonzattal (is) álló ige esetében áll (a vonzatának megfelelő) kérdő névmás (az előbbi magyar mondatok olasz megfelelőiként: Misi ha a chi rivolgersi /con chi ballare / a chi dare le chiavi stb.). Tárgyas igéknél a főnévi igenév előtt a da (elöljárószó, itt mondatbevezető szerepben) áll: Paolo ha da leggere Palinak van mit olvasnia. Ennek a mondatnak azonban másféle értelmezése is lehet: Palinak olvasnia kell. Az olaszban ugyanis az avere számos igei szókapcsolatot alkot (pl. avere fiducia in qc bízik vkiben ), és ezek közé tartoznak az avere da fare dolga van (intranz.), avere da fare qc meg kell csinálnia vmit kifejezések is (ez utóbbiban a fare csinál ige helyett más tárgyas ige is beilleszthető). 123

6 4. Összegzés Vizsgálatunk során igyekeztünk minél átfogóbb képet adni az inkongruenciát mutató esetekről. Láthattuk, hogy minden vizsgált nyelvi szinten jelentős eltérések mutatkoznak a két nyelv viszonylatában, amelyek azonban nem minden esetben vezethezők vissza tipológiai különbségekre. Az eddigi eredmények biztos kiinduló pontként szolgálhatnak a téma teljes körű vizsgálatához, de egyben rávilágítanak a téma összetett voltára is. Irodalom É. Kiss K., Kiefer F., Siptár P Új magyar nyelvtan. Budapest : Osiris. Gaál E A birtoklás kifejezése a mai magyar nyelvben. Nyelvtudományi Értekezések 97. sz. Bp.: Akadémiai. Hegedűs, R Magyar nyelvtan. Bp.: Tinta. Keszler, B. (szerk.) Magyar grammatika. Bp.: Nemzeti tankönyvkiadó. Marcato, C Nomi di persona, nomi di luogo. Introduzione all onomastica italiana. Bologna: Il Mulino. Salvi G Sintassi. In: Lexikon der Romanistischen Linguistik (LRL), ed. Holtus G., Metzeltin M., Schmitt C., vol. IV. Tübingen: Max Niemeyer Verlag Szabolcsi A., Laczkó T A főnévi csoport szerkezete. In: Kiefer F. (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan. 1. Mondattan. Bp.: Akadémiai Vanelli, L. Morfosintassi. In: Lexikon der Romanistischen Linguistik (LRL), ed. Holtus G., Metzeltin M., Schmitt C., vol. IV. Tübingen: Max Niemeyer Verlag

MORFOLÓGIAI FELÉPÍTÉS

MORFOLÓGIAI FELÉPÍTÉS A SZÓÖSSZETÉTEL SZÓÖSSZETÉTEL Két vagy több szóalak összekapcsolásával hozunk létre új lexémát Tudatos szóalkotás és véletlenszerű keletkezés Létrejöttüket nemcsak szintaktikai szabályok, hanem szemantikai,

Részletesebben

E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PETER ÚJ MAGYAR NYELVTAN

E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PETER ÚJ MAGYAR NYELVTAN E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PETER ÚJ MAGYAR NYELVTAN Osiris Kiadó Budapest, 2003 TARTALOM Előszó 13 MONDATTAN É. Kiss Katalin 1. A mondattan tárgya és alapfogalmai (Yp) 1.1. A mondattan tárgya

Részletesebben

E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PÉTER ÚJ MAGYAR NYELVTAN

E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PÉTER ÚJ MAGYAR NYELVTAN E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PÉTER ÚJ MAGYAR NYELVTAN Osiris Kiadó Budapest, 1998 TARTALOM Előszó 13 MONDATTAN (É. Kiss Katalin) 1. A mondattan tárgya és alapfogalmai 17 1.1. A mondattan tárgya

Részletesebben

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal 2. fejezet TALÁLKOZÁS 17 38. oldal 3. fejezet ISMERKEDÉS AZ IRODÁBAN 39 56. oldal 4. fejezet A VÁROSBAN 57 82. oldal TÉMÁK Néhány nemzetközi szó Köszönések

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés

Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés Az egyszerű mondat szerkezete (É. Kiss 1992) a fő összetevők lehetséges sorrendje: Imre ismeri Erzsit. Erzsit ismeri Imre. Imre Erzsit ismeri.

Részletesebben

Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged.

Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged. Hivatkozások Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán 1995. Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged. A. Jászó Anna (szerk.) 2004. A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó. Ágosoton Mihály 1971.

Részletesebben

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Syllabus Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv V. (Mondattan) A tantárgy típusa DF DD

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis Bevezetés a nyelvtudományba 5. Szintaxis Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szintaxis Mondattan Hangok véges elemei a nyelvnek Szavak sok, de nyilván véges szám Mondatok végtelen sok Mi a mondat?

Részletesebben

Lexikon és nyelvtechnológia Földesi András /

Lexikon és nyelvtechnológia Földesi András / Lexikon és nyelvtechnológia 2011.11.13. Földesi András / A nyelvi anyag feldolgozásának célja és módszerei Célunk,hogy minden egyes eleme számára leírjuk paradigmatikus alakjainak automatikus szintézisét.

Részletesebben

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2015. november 25. Témaválasztás házi dolgozatra (ע "ו ( igeragozás Ismétlés: Mondatok: Arnold & Choi 5. rész A mondat belső

Részletesebben

FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN

FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN A doktori értekezés tézisei írta Kiss Margit Budapest 2005 I. Az értekezés témája, célja A vonzatosság kérdése régóta foglalkoztatja a nyelvtudományt. Már az 1800-as évek

Részletesebben

Imre Flóra Mondattan (jegyzet)

Imre Flóra Mondattan (jegyzet) Imre Flóra Mondattan (jegyzet) 1. A mondat A mondat a szöveg láncszemnyi egysége. A szöveg összefüggő mondatok sorából épül fel. Talán a legnehezebben definiálható nyelvi szint, mivel szoros összefüggésben

Részletesebben

Abirtoklást kifejezõ eszközök számbavételével és azok leírásával sokan és

Abirtoklást kifejezõ eszközök számbavételével és azok leírásával sokan és H. Varga Márta* A BIRTOKLÁS KIFEJEZÕESZKÖZEI (funkcionális megközelítésben) Abirtoklást kifejezõ eszközök számbavételével és azok leírásával sokan és sokszor foglalkoztak már az elsõ nyelvtaníróinktól

Részletesebben

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály

Részletesebben

A nyelvtudomány mhelyébl

A nyelvtudomány mhelyébl A nyelvtudomány mhelyébl Az értelmezs szerkezet helye a szintagmák között II. * 9. Az értelmezs szintagmában megjelen esetbeli egyezés kérdése 9.1. Mint ahogy arról korábban már volt szó, az értelmezs

Részletesebben

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2016. november 16. Félévközi ZH 45 perc open-book, Arnold-Choi 2 3. Témaválasztás házi dolgozatra Témaválasztás házi dolgozatra

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék. A főnév 10 A főnevek neme 10 A főnevek többes száma 14 A főnév a mondatban 16 Gyakorlatok 17

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék. A főnév 10 A főnevek neme 10 A főnevek többes száma 14 A főnév a mondatban 16 Gyakorlatok 17 A főnév 10 A főnevek neme 10 A főnevek többes száma 14 A főnév a mondatban 16 Gyakorlatok 17 A főnév szószerkezetekben 20 A névelő 21 Gyakorlatok 26 A hangsúlytalan mutató névmással álló főnév 28 A birtokos

Részletesebben

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. szeptember 24. Főnevek, melléknevek, névmások: az elsőéves tananyag ismétlése Tanulság és figyelmeztetés Szintaxis:

Részletesebben

A főnév élőlények, élettelen és gondolati dolgok neve. Fajtái a köznév és a tulajdonnév. tk

A főnév élőlények, élettelen és gondolati dolgok neve. Fajtái a köznév és a tulajdonnév. tk A főnév élőlények, élettelen és gondolati dolgok neve. Fajtái a köznév és a tulajdonnév. tk. 41-42. A köznév sok hasonló dolog közös neve. A tulajdonnév valakinek vagy valaminek a saját, megkülönböztető

Részletesebben

Grammatikalizálódott kopula és prenominális módosítok a magyarban

Grammatikalizálódott kopula és prenominális módosítok a magyarban Grammatikalizálódott kopula és prenominális módosítok a magyarban Hegedűs Veronika MTA Nyelvtudományi Intézet A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX. 2016.04.27 28 Hegedűs V. Módosítók 1/29 Célok

Részletesebben

középső o Nyelv eleje magasabban magas hátulja magasabban mély o Ajak kerekítés (labiális) rés (illabiális) o Hossz rövid hosszú Mássalhangzók o Idő

középső o Nyelv eleje magasabban magas hátulja magasabban mély o Ajak kerekítés (labiális) rés (illabiális) o Hossz rövid hosszú Mássalhangzók o Idő Nyelvtan Nyelvi jelek o szavak (lexéma o szóelem (morféma: szótő és toldalék) o tovább bonthatók fonémákra (jelelemek) Nyelv 3 szint o hangok o szavak o mondatok o nyelvtan szintek egymásra épülésének

Részletesebben

A magyar létige problémái a számítógépes nyelvi elemzésben

A magyar létige problémái a számítógépes nyelvi elemzésben A magyar létige problémái a számítógépes nyelvi elemzésben Dömötör Andrea PPKE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Nyelvtechnológia Műhely Témavezető: Prószéky Gábor Komplex vizsga 2018. jún. 1. Létige:

Részletesebben

É. Kiss Katalin A szibériai kapcsolat - avagy miért nem tárgyasan ragozzuk az igét 1. és 2. személyű tárgy esetén Magyar Nyelvjárások 41.

É. Kiss Katalin A szibériai kapcsolat - avagy miért nem tárgyasan ragozzuk az igét 1. és 2. személyű tárgy esetén Magyar Nyelvjárások 41. É. Kiss Katalin A szibériai kapcsolat - avagy miért nem tárgyasan ragozzuk az igét 1. és ű tárgy esetén Magyar Nyelvjárások 41. (2003) Nyirkos Istvánt, hajdani kedves finn- és magyarnyelvészet-tanáromat

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék A főnév 11 Kis és nagy kezdőbetűk 11 A főnevek neme 12 A főnevek többes száma 13 Nem megszámlálható főnevek 15 Csak többes számban használatos főnevek 16 Foglalkozások 17 Címek, rangok,

Részletesebben

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. október 1. Zh: névszó- és prepozícióragozás Forma (morfológia és szintaxis) vs. jelentés (szemantika) Hogy eljussunk

Részletesebben

A MAGYAR REKURZÍV BIRTOKOS SZERKEZET ELSAJÁTÍTÁSA A NEMZETKÖZI KUTATÁSOK TÜKRÉBEN

A MAGYAR REKURZÍV BIRTOKOS SZERKEZET ELSAJÁTÍTÁSA A NEMZETKÖZI KUTATÁSOK TÜKRÉBEN A MAGYAR REKURZÍV BIRTOKOS SZERKEZET ELSAJÁTÍTÁSA A NEMZETKÖZI KUTATÁSOK TÜKRÉBEN Tóth Ágnes Pázmány Péter Katolikus Egyetem MTA Nyelvtudományi Intézet KÍSÉRLETI HIPOTÉZIS, MEGVÁLASZOLANDÓ KÉRDÉSEK 1.

Részletesebben

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. november 19. Témaválasztás házi dolgozatra Ismétlés: rendhagyó igék A mondat belső szerkezete Az óra céljai: Emlékeztető

Részletesebben

Az általános igeragozás személyragjainak tárgyi vonatkozásairól

Az általános igeragozás személyragjainak tárgyi vonatkozásairól DUGÁNTSY MÁRIA Az általános igeragozás személyragjainak tárgyi vonatkozásairól The Hungarian transitive verbs occur either with determinative or general inflection. The personal suffixes in the determinative

Részletesebben

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2017. szeptember 13. Informatikusviccek Az informatikus felesége elküldi a férjét a boltba: - Hozzál margarint, és ha van

Részletesebben

Tartalom. 19 Jelen idő 19 Múlt idő 28 Jővő idő 37. Feltételes mód 41 Jelen idő 41 Múlt idő 43 Használata 44 Gyakorlatok 46

Tartalom. 19 Jelen idő 19 Múlt idő 28 Jővő idő 37. Feltételes mód 41 Jelen idő 41 Múlt idő 43 Használata 44 Gyakorlatok 46 Tartalom Az ige alakjai 5 A., t' r za anyt es a argyas ragozas 6 K.. Jeen tö o mo'd 19 Jelen idő 19 Múlt idő 28 Jővő idő 37 Feltételes mód 41 Jelen idő 41 Múlt idő 43 Használata 44 Gyakorlatok 46 Felszólító

Részletesebben

Igetövek rendszere. igényel-het, igényl-ő, csörög-ni, csörg-ő

Igetövek rendszere. igényel-het, igényl-ő, csörög-ni, csörg-ő Igetövek rendszere egyalakú Többalakú Ír-, tanul- st~s, szt~sz változatú t~s változatú hangzóhiányos csupán v- s v-s ~ sz-es változatú sz-es és d-s változatú sz-es és d-s változatú sz-es és z-s változatú

Részletesebben

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. szeptember 17. A főnevekkel kapcsolatos elsőéves tananyag ismétlése Az óra céljai: Középhaladó bibliai héber nyelvtan:

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés Az ige mondatalkotó képessége. 2. Az Objekt"-ek sorrendje főnevek, ill. névmások esetében.

Tartalomjegyzék. Bevezetés Az ige mondatalkotó képessége. 2. Az Objekt-ek sorrendje főnevek, ill. névmások esetében. Tartalomjegyzék Bevezetés 13 1. Az ige mondatalkotó képessége 15 2. Az Objekt"-ek sorrendje főnevek, ill. névmások esetében 17 18 3. Néhány gyakori, Prapositionalobjekt"-tel mondatot alkotó ige 23 4. Névmási

Részletesebben

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Bölcsészkar es tanév III. év, II. félév. I. Általános információk

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Bölcsészkar es tanév III. év, II. félév. I. Általános információk Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Bölcsészkar 2018 2019-es tanév III. év, II. félév I. Általános információk A tantárgy neve: Szintaxis II. Kódja: LLM6124 (MA), LLM6224 (MB), LLM6024 (MM) Kreditszáma:

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.2. Célnyelvi (magyar) környezet Egy 120 órás tanfolyam 61 120. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK

Részletesebben

Ungarisch. Grammatische Strukturen/lexikalische Einheiten Nével : Határozott, határozatlan

Ungarisch. Grammatische Strukturen/lexikalische Einheiten Nével : Határozott, határozatlan Ungarisch Die Zuordnung der grammatischen Strukturen und lexikalischen Einheiten zu den Funktionen ist exemplarisch zu verstehen. Die angeführten Strukturen werden auch in anderen Zusammenhängen auftreten

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.2. Forrásnyelvi környezetben (külföldön) Egy 96 órás tanfolyam 49 96. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK

Részletesebben

Szintaxis: elemzések. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben november 6.

Szintaxis: elemzések. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben november 6. Szintaxis: elemzések Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. november 6. Bevezetés Múlt óra: mondatrészek Mai óra: Szintaktikai reprezentációs elméletek Ágrajzok Problémás jelenségek

Részletesebben

Morfológia, szófaji egyértelműsítés. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben október 9.

Morfológia, szófaji egyértelműsítés. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben október 9. Morfológia, szófaji egyértelműsítés Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. október 9. Előző órán Morfológiai alapfogalmak Szóelemzések Ismeretlen szavak elemzése Mai órán Szófajok

Részletesebben

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2017. november 22. Visszajelzés a beadott házi feladatokkal és a negyedévi zh-val kapcsolatban igék ragozása ע "ו és ל "א

Részletesebben

É. Kiss Katalin: Mit adhat a magyar nyelv és a magyar nyelvészet az általános nyelvészetnek?

É. Kiss Katalin: Mit adhat a magyar nyelv és a magyar nyelvészet az általános nyelvészetnek? É. Kiss Katalin: Mit adhat a magyar nyelv és a magyar nyelvészet az általános nyelvészetnek? Ajánló bibliográfia a Bölcsész Akadémia előadásához. Készítette Radványi Ferenc könyvtáros Magyar nyelvészeti

Részletesebben

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Bölcsészkar os tanév III. év, II. félév. I. Általános információk

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Bölcsészkar os tanév III. év, II. félév. I. Általános információk Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Bölcsészkar 2015 2016-os tanév III. év, II. félév I. Általános információk A tantárgy neve: Szintaxis II. Kódja: LLM6124 (MA), LLM6224 (MB), LLM6024 (MM) Kreditszáma:

Részletesebben

Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV

Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV A. Ruházati Vásárlási szituációk az alábbi témakörökben: 1. Méteráru üzlet 2. Férfi cipők 3. Női cipők 4. Rövidáruk / kemény rövidáru 5. Rövidáruk/ puha rövidáru 6.

Részletesebben

K I S E B B K Ö Z L E M É N Y E K

K I S E B B K Ö Z L E M É N Y E K 338 Kisebb közlemények Kossuth azt hirdette, amit milliók éreztek, gondoltak, de úgy, mint ő, kifejezni nem tudtak. A fentiek alapján is megállapíthatjuk, hogy jól ismerte, s szívesen használta a képszerűség

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.1. Célnyelvi (magyar) környezet Egy 96 órás tanfolyam 1 48. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK tankönyvcsalád

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz Szilágyi N. Sándor Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 10. rész Hányféle lehetőségünk van

Részletesebben

Felszólító mondat: A beszélő akaratának felhívó eszköze, célja, hogy a hallgató ennek megfelelően járjon el. Lehet parancs (Sorakozz!

Felszólító mondat: A beszélő akaratának felhívó eszköze, célja, hogy a hallgató ennek megfelelően járjon el. Lehet parancs (Sorakozz! 1. tétel: A mondat fogalma. A mondat fajai a kifejezett tartalom és a beszélő szándéka szerint. A modalitás. A grammatikai forma és a funkció ellentmondása Mondat: a beszédnek elemi, láncszemnyi egysége.

Részletesebben

ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Alaktan, morfológia tárgya. Morfológia és mondattan viszonya. Morfológia univerzalitása. A szó fogalma I. Alaktan belső ügyei

ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Alaktan, morfológia tárgya. Morfológia és mondattan viszonya. Morfológia univerzalitása. A szó fogalma I. Alaktan belső ügyei ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika és Kiefer Ferenc (szerk.): Új magyar nyelvtan Alaktan, morfológia tárgya - a morféma (vö. a szó szerkezete) -szótőhöz: különféle toldalékok

Részletesebben

A szótárról. 1. Mi ez?

A szótárról. 1. Mi ez? A szótárról 1. Mi ez? A szótár, amit az olvasó a kezében tart, a leggyakoribb magyar igei szerkezeteket tartalmazza. Egynyelvű szótár explicit szótári értelmezések nélkül; a szerkezeteket, azok jelentését

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.1. Célnyelvi (magyar) környezet Egy 120 órás tanfolyam 1 60. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK tankönyvcsalád

Részletesebben

Magyar nyelvi Ellenõrzõ dolgozatok

Magyar nyelvi Ellenõrzõ dolgozatok Máthé Gyuláné szaktanár Magyar nyelvi Ellenõrzõ dolgozatok a z á lta lá nos iskola 7. osztá lya szá m á r a a tanuló neve ellenorzo dolgozatok_7.indd 1 2011.07.20. 15:20:14 Lektorálta: Dr. Goda Imre fõiskolai

Részletesebben

MONDATTAN SZEMINÁRIUM A mellérendelő szintagma

MONDATTAN SZEMINÁRIUM A mellérendelő szintagma MONDATTAN SZEMINÁRIUM A mellérendelő szintagma Ajánlott irodalom: K. Balogh Judit 1989. A mellérendelő szószerkezetek és határeseteik. In: Rácz Endre (szerk.) Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből.

Részletesebben

A Mazsola KORPUSZLEKÉRDEZŐ

A Mazsola KORPUSZLEKÉRDEZŐ A Mazsola KORPUSZLEKÉRDEZŐ Sass Bálint sass.balint@nytud.mta.hu MTA Nyelvtudományi Intézet PPKE ITK Eötvös Collegium Budapest, 2012. április 27. 1 / 34 1 HÁTTÉR 2 HASZNÁLAT 3 MIRE JÓ? 4 PÉLDÁK 2 / 34 1

Részletesebben

Különírás-egybeírás automatikusan

Különírás-egybeírás automatikusan Különírás-egybeírás automatikusan Ludányi Zsófia ludanyi.zsofia@nytud.mta.hu Magyar Tudományos Akadémia, Nyelvtudományi Intézet Nyelvtechnológiai Osztály VII. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia

Részletesebben

2

2 1 DOBSONYI SÁNDOR HANGAY ZOLTÁN NAGY KATALIN SZÓFAJTANI ELEMZÉSEK 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXIII. DOBSONYI SÁNDOR HANGAY ZOLTÁN NAGY KATALIN SZÓFAJTANI ELEMZÉSEK Szerkesztette NAGY

Részletesebben

A tudásszint mérésének és mérhetőségének egy lehetőségéről

A tudásszint mérésének és mérhetőségének egy lehetőségéről HEGEDŰS RITA A tudásszint mérésének és mérhetőségének egy lehetőségéről A magyar nyelv "társtalanságából" eredő elszigeteltsége, nehézsége, bonyolultsága, sőt: megtanulhatatlansága a nagyszámú magyarul

Részletesebben

Információkereső tezaurusz

Információkereső tezaurusz Információkereső tezaurusz a magyar leíró szófajtan köréből Bevezető a tezauruszkészítésről. Az ige mediális ige M: Történést, állapotot kifejező ige. H középige F ige A alanytalan ige fakultatív alanyú

Részletesebben

Az angol nyelv logikája 6 MONDATSZERKEZET 1. A kijelentés

Az angol nyelv logikája 6 MONDATSZERKEZET 1. A kijelentés Az angol nyelv logikája 6 MONDATSZERKEZET 1. A kijelentés Az angol nyelv kijelentő mondatai három részből állnak, és mindig ebben a sorrendben: SZEMÉLY SEGÉDIGE INFORMÁCIÓ A SZEMÉLY a mondat főszereplője.

Részletesebben

A MONDAT SZERKEZETE. tagolt tagolatlan alárendelı mellérendelı

A MONDAT SZERKEZETE. tagolt tagolatlan alárendelı mellérendelı A MONDAT SZERKEZETE I. Elméleti segédanyag egyszerő (határsáv) összetett tagolt tagolatlan alárendelı mellérendelı minimális bıvített szerkesztett szerkesztetlen teljes hiányos teljes hiányos A MGr. a

Részletesebben

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2016. október 05. Visszajelzés a beadott házi feladatokkal kapcsolatban Melléknevek, névmások, elöljárók: az elsőéves tananyag

Részletesebben

A nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben

A nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben Anna Grzeszak, Damian Kaleta A nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben Dolgozatunk célja, hogy megnézzük, hogyan mutatják be a nyelvtani szabályokat az egyes magyar nyelvkönyvek.

Részletesebben

Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása

Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása Mészáros Ágnes Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása BEVEZETÉS Az egészségbiztosítási szakmai nyelvhasználat a nyelvtudomány számára még felderítetlen terület. Az egészségügyi, jogi és

Részletesebben

Mazsola mindenkinek. Sass Bálint MTA Nyelvtudományi Intézet január 18. MSZNY 2018, Szeged

Mazsola mindenkinek. Sass Bálint MTA Nyelvtudományi Intézet január 18. MSZNY 2018, Szeged Mazsola mindenkinek Sass Bálint MTA Nyelvtudományi Intézet 2018. január 18. MSZNY 2018, Szeged Példa http://corpus.nytud.hu/mazsola Lekérdezés: iszik + -t 2/15 Háttér adatbázis Ha a város a tárcáktól pénzt

Részletesebben

A kétféle igemódosítóról

A kétféle igemódosítóról KIEFER FERENC A kétféle igemódosítóról Preverbs in Hungarian have two important properties which distinguish them from other elements in the sentence: (i) they occupy the position immediately preceding

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

Új szóösszetételek mondattranszformációs megközelítése

Új szóösszetételek mondattranszformációs megközelítése Illés Henrietta ILLÉS HENRIETTA Dolgozatomban a szóalkotás egyik leggyakoribb módjának, a szóösszetételnek a kérdését vizsgálom. A dolgozat első részében tisztázom fogalmát a hagyományosnak számító nyelvtanok

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

Szerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák

Szerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák. Szerkezetek és kategóriák kategória (nyelvtani) értékek szám egyes, kettes, többes mennyiség egyedi, kollektív, megszámlálható nem hím, nő, semleges eset alany, tárgy, birtokos idő jelen, múlt, jövő aspektus imperfektív, perfektív,

Részletesebben

A szófajok rendszere

A szófajok rendszere A szófajok rendszere Az egy szófajcsoportba tartozás szempontjai: hasonló jelentéskör, azonos alaki viselkedés (toldalékolhatóság), azonos mondatbeli szerep I. Alapszófajok: Valódi alapszófajok - Jelentés

Részletesebben

SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXVIII. Szerkesztette KIEFER FERENC

SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXVIII. Szerkesztette KIEFER FERENC IGÉK, FÕNEVEK, MELLÉKNEVEK 1 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXVIII. IGÉK, FÕNEVEK, MELLÉKNEVEK Elõtanulmányok a mentális szótár szerkezetérõl Szerkesztette KIEFER FERENC TINTA KÖNYVKIADÓ

Részletesebben

Az értelmezs szerkezetek helye a szintagmák között

Az értelmezs szerkezetek helye a szintagmák között 456 Balogh Judit Az értelmezs szerkezetek helye a szintagmák között 1. Bevezetés 1.1. A 2000-ben megjelent leíró egyetemi tankönyv, a Magyar grammatika a szintagmákról szólva a korábbi hagyománykövet!

Részletesebben

Motiváció Eszközök és eljárások Eredmények Távlat. Sass Bálint joker@nytud.hu

Motiváció Eszközök és eljárások Eredmények Távlat. Sass Bálint joker@nytud.hu VONZATKERETEK A MAGYAR NEMZETI SZÖVEGTÁRBAN Sass Bálint joker@nytud.hu Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti Osztály MSZNY2005 Szeged, 2005. december 8-9. 1 MOTIVÁCIÓ 2 ESZKÖZÖK

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. a osztály

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. a osztály Óra Témakör, tananyag 1. Bevezető óra: ismerkedés az új taneszközökkel 2. Ismétlés: hangtan 3. 4. Ismétlés: a szófajok Ismétlés: szóalaktan 5. Ism.: Az igenevek Tollbamondás 6. Az év eleji tollbamondásértékelése

Részletesebben

Hogyan tanulhatod tehát értelmesen a magyar nyelvtant?

Hogyan tanulhatod tehát értelmesen a magyar nyelvtant? Hogyan tanulhatod tehát értelmesen a magyar nyelvtant? Ha az eddigieket nemcsak gondolkozva olvastad, hanem továbbgondolva is, akkor biztosan kezded már látni magad is, hogyan tudhatsz a legértelmesebben

Részletesebben

Tantárgyi követelmények. Német nyelv. 9. oszt.

Tantárgyi követelmények. Német nyelv. 9. oszt. Tantárgyi követelmények Német nyelv 9. oszt. Témakörök: Bemutatkozás Az én családom Az én barátom Az én házam/lakásom Az én szobám Az én iskolám Lakóhely bemutatása Napirend Étkezési szokások Szabadidő

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam Óra Témakör, tananyag MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció nyelvművelés Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Megjegyzés 1. 2. 3. Ismétlés: hangtan Ismétlés:

Részletesebben

Nyelv és iskola A jelzős szerkezetek összevonásának törvényszerűségei

Nyelv és iskola A jelzős szerkezetek összevonásának törvényszerűségei Nyelv és iskola A jelzős szerkezetek összevonásának törvényszerűségei Egy 40 éve létező, 38 évvel ezelőtt publikált és nagyon kedvező fogadtatásban részesített, de azóta csupán általam hasznosított nyelvészeti

Részletesebben

Az állandósult szókapcsolatokról, különös tekintettel a szórendre 1

Az állandósult szókapcsolatokról, különös tekintettel a szórendre 1 Chikán Ildikó Az állandósult szókapcsolatokról, különös tekintettel a szórendre 1 grammatika, szórend, állandósult szókapcsolat Külföldiek számára a magyar nyelv egyik kényes pontja a szórend. Az intézetben

Részletesebben

Ahhoz, hogy mondatok halmazát érthetô egésszé, szöveggé rakd

Ahhoz, hogy mondatok halmazát érthetô egésszé, szöveggé rakd III. SZÖVEGTAN 2. A SZÖVEG SZINTAKTIKAI KAPCSOLÓELEMEI Ahhoz, hogy mondatok halmazát érthetô egésszé, szöveggé rakd össze, szövegösszetartó elemekre van szükség. Amikor szöveget alkotsz, szinte önkéntelenül

Részletesebben

I. Elméleti segédanyag

I. Elméleti segédanyag I. Elméleti segédanyag 1. A szintagma fogalma: a szintagmák önálló fogalomjelölı lexémák és/vagy mondatrészek grammatikai kapcsolatából létrejövı, létrehozható egységek. A szintagmák helye a szókapcsolatok

Részletesebben

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2015. szeptember 30. Melléknevek, névmások, elöljárók: az elsőéves tananyag ismétlése Témaválasztás házi dolgozatra Az óra

Részletesebben

A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. A számítógépes feldolgozás szempontjából fontos természetes nyelvi jelenségek

A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. A számítógépes feldolgozás szempontjából fontos természetes nyelvi jelenségek A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata A számítógépes feldolgozás szempontjából fontos természetes nyelvi jelenségek A szövegfeldolgozás lépései - elektronikusan hozzáférhető szövegek - a feldolgozás

Részletesebben

A nyelvelsajátítás tipikus menete

A nyelvelsajátítás tipikus menete A nyelvelsajátítás tipikus menete Az emberek közötti alapvető kommunikációs csatorna a beszéd, azonban senki sem születik ennek kialakult változatával. Életünk folyamán fokozatosan alakul ki genetikai

Részletesebben

_UXU AZ ER S BIRTOKOS NÉVMÁS

_UXU AZ ER S BIRTOKOS NÉVMÁS 8. LÉPÉS 91 Szavak ( ) só - - lassú - - fehér - - kék ( ) garzonlakás ( ) nyakkend - - gyors ( ) sarok ( ) kétágyas szoba ( / / ) - - / /... (er s birtokos névmás) az én/te/, (az) enyém/tied/, saját (

Részletesebben

2

2 1 SZÉKELY GÁBOR EGY SAJÁTOS NYELVI JELENSÉG, A FOKOZÁS 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 66. SZÉKELY GÁBOR EGY SAJÁTOS NYELVI JELENSÉG, A FOKOZÁS TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2007 4 KÖNYVEM

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv 3. (Alaktan) A tantárgy típusa DF DD DS

Részletesebben

A vonzatosság alternatív felfogása

A vonzatosság alternatív felfogása A vonzatosság alternatív felfogása Kálmán László MTA Nyelvtudományi Intézet MTA/ELTE Elméleti Nyelvészet Kihelyezett Tanszék kalman.laszlo@nytud.mta.hu 2018. július 5. Kálmán (MTA/ELTE) Vonzatok 2018.

Részletesebben

Olasz C2 1 1 086. nyelvi programkövetelmény. A javaslattevő alapadatai. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok

Olasz C2 1 1 086. nyelvi programkövetelmény. A javaslattevő alapadatai. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Olasz C2 1 1 086 nyelvi programkövetelmény A javaslattevő alapadatai Javaslatot benyújtó neve Katedra Nyelviskola Kft. A nyelvi képzésre vonatkozó adatok Nyelv megnevezése Nyelvi képzés szintje Nyelvi

Részletesebben

A szóképzés. A szóalkotásnak az a módja, amikor a szótőhöz egy képző hozzájárulásával új szó jön létre.

A szóképzés. A szóalkotásnak az a módja, amikor a szótőhöz egy képző hozzájárulásával új szó jön létre. A szóképzés A szóképzés A szóképzés A szóalkotásnak az a módja, amikor a szótőhöz egy képző hozzájárulásával új szó jön létre. Képző tulajdonságai új szót hoz létre Képző tulajdonságai új szót hoz létre

Részletesebben

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. november 5. Ismétlés: igeragozás (gutturálisok) Témaválasztás házi dolgozatra Arnold & Choi 3.3: igemódok A perfectum

Részletesebben

GONDOLATOK SZEMÉLYJELES SZÁMNEVEINKRÖL ÉS NÉVMÁSAINKRÓL

GONDOLATOK SZEMÉLYJELES SZÁMNEVEINKRÖL ÉS NÉVMÁSAINKRÓL GONDOLATOK SZEMÉLYJELES SZÁMNEVEINKRÖL ÉS NÉVMÁSAINKRÓL LACZKÓ KRISZTINA 1. Jakab István A névszói személyragozás kérdéséhez című kisebb tanulmányában veti fel a következöket: "... a névszói személyragozásnak

Részletesebben

Kérdésfelvetés Alapmódszer Finomítás További lehetőségek. Sass Bálint

Kérdésfelvetés Alapmódszer Finomítás További lehetőségek. Sass Bálint ÉLŐ VAGY ÉLETTELEN? Sass Bálint joker@nytud.hu MTA Nyelvtudományi Intézet, Nyelvtechnológiai Osztály PPKE, Információs Technológiai Kar, MMT Doktori Iskola MSZNY2007 Szeged, 2007. december 6 7. 1 KÉRDÉSFELVETÉS

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI OROSZ NYELV

OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI OROSZ NYELV OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI OROSZ NYELV 9. ÉVFOLYAM ÍRÁS OLVASÁS a cirill-betűs írás és olvasás elsajátítása NYELVANI ISMERETEK a főnevek neme személyes névmások (ragozással) birtokos névmások (csak

Részletesebben

Kötőjelek. Bősze Péter Laczkó Krisztina TANULMÁNYOK

Kötőjelek. Bősze Péter Laczkó Krisztina TANULMÁNYOK Bősze Péter Laczkó Krisztina Kötőjelek BEVEZETÉS Nyelvünkben a szókapcsolatok írásmódjában mindig az egyszerűsítésre törekszünk: a különírás a legegyszerűbb írásforma, ennél jelöltebb a teljes egybeírás,

Részletesebben

Sass Bálint MTA Nyelvtudományi Intézet, Nyelvtechnológiai Osztály PPKE, Információs Technológiai Kar, MMT Doktori Iskola

Sass Bálint MTA Nyelvtudományi Intézet, Nyelvtechnológiai Osztály PPKE, Információs Technológiai Kar, MMT Doktori Iskola IGEI VONZATKERETEK AZ MNSZ TAGMONDATAIBAN Sass Bálint joker@nytud.hu MTA Nyelvtudományi Intézet, Nyelvtechnológiai Osztály PPKE, Információs Technológiai Kar, MMT Doktori Iskola MSZNY2006 Szeged, 2006.

Részletesebben

A Eötvös Loránd-emlékérem. B Eötvös Loránd Emlékérem. C Eötvös Loránd emlékérem. A Gellért fürdő. B Gellért-fürdő. C Gellért Fürdő. A ELTÉ-s.

A Eötvös Loránd-emlékérem. B Eötvös Loránd Emlékérem. C Eötvös Loránd emlékérem. A Gellért fürdő. B Gellért-fürdő. C Gellért Fürdő. A ELTÉ-s. Egyetemi anyanyelvi napok 1 Melyik a helyes? 2014. március 21. A Eötvös Loránd-emlékérem B Eötvös Loránd Emlékérem C Eötvös Loránd emlékérem márc. 6-21:38 2 Melyik a helyes? A Törökbálint nagyközségi Önkormányzat

Részletesebben

Gedeon Márta. A határozott és a határozatlan ragozásról

Gedeon Márta. A határozott és a határozatlan ragozásról Gedeon Márta A határozott és a határozatlan ragozásról Magyar mint idegennyelv és angol tanárként pályám legelején észrevettem, hogy az angollal sokkal gyorsabban érik el az A2-es szintet diákjaim, sokkal

Részletesebben

Catherine Talor JÁTÉKOS OLASZ. olasz nyelvköny és munkafüzet gyerekeknek I. ELŐSZÓ

Catherine Talor JÁTÉKOS OLASZ. olasz nyelvköny és munkafüzet gyerekeknek I. ELŐSZÓ Catherine Talor JÁTÉKOS OLASZ olasz nyelvköny és munkafüzet gyerekeknek I. ELŐSZÓ Szeretettel ajánlom ezt a nyelvkönyvsorozatot kezdő tanulóknak (felnőtteknek gyerekeknek) egyaránt. Ez az olasz nyelvkönyv

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.1. Forrásnyelvi környezet (külföldön) Egy 120 órás tanfolyam első 60 órájára (1 60. óra) Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban

Részletesebben

A nominális mondatok funkcionális szempontból

A nominális mondatok funkcionális szempontból A nominális mondatok funkcionális szempontból HEGEDŰS RITA 1. A megnevezésről; a létige funkciójáról A nominális mondat/nominális predikátum problémája a magyarban leíró nyelvészeti és MID [magyar mint

Részletesebben