Abirtoklást kifejezõ eszközök számbavételével és azok leírásával sokan és
|
|
- Miklós Kozma
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 H. Varga Márta* A BIRTOKLÁS KIFEJEZÕESZKÖZEI (funkcionális megközelítésben) Abirtoklást kifejezõ eszközök számbavételével és azok leírásával sokan és sokszor foglalkoztak már az elsõ nyelvtaníróinktól kezdve. Mivel a birtoklás jelentést (a birtokviszonyt) különféle nyelvi szinteken realizálódó nyelvi elemek hordozzák, érdemesnek tûnik ezeknek a nyelvi elemeknek a rendszerezése és funkcióik elkülönítése (a morfológiai, szintaktikai, szemantikai szintû eszközök rendszerint együtt játszanak fontos szerepet a birtoklás nyelvi realizálódásában). I. Morfémák: 1. birtokos személyjelek, 2. az -é birtokjel. II. Szintagma: birtokos jelzõs szerkezet 1. pronominális szerkezet, például az én házam, az õ háza, 2. nominális szerkezet, például háztetõ, a ház teteje, a ház(nak a) teteje, teteje a háznak. III. Szintaktikai birtokviszony: birtoklásmondat, például Kovácséknak van nyaralójuk, Nekem van autóm. IV. Szemantikai birtokviszony: birtoklást kifejezõ / birtokos melléknévi összetételek 1. -(V)-s képzõs melléknevek (piros tetõs ház), 2. -(j)ú képzõs melléknevek (kék szemû lány), 3. -i képzõs melléknevek (elnöki beszéd), 4. -tlan (fosztó)képzõs melléknevek (családtalan ember), illetve a velük szinonim jelentésû egyéb, nem derivációs természetû nyelvtani elemek (önálló szavak, körülírásos formák, nélkül névutós, nélküli névutómellékneves, -mentes képzõszerû utótagos szavak, összetett szavak) (H. Varga 2006). * H. Varga Márta PhD, Károli Gáspár Református Egyetem, mzsvarga@t-online.hu
2 A birtoklás kifejezõeszközei 17 I. Morfémaszintû elemek 1. A birtokos személyjelek A birtokos személyjel fõ funkciója a birtokos jelzése: az, hogy a szótõben megnevezett birtokot a személyjel által kifejezett egy vagy több elsõ, második vagy harmadik nyelvtani személyhez (mint birtokoshoz) kapcsolja. A birtokos személyjelek általában elég nehéz feladat elé állítják a magyarul tanulókat. Már a nyelvtanilag helyes forma megalkotása érdekében is meglehetõsen sok mindent kell tudniuk, többek között például azt, hogy a birtokos személyjelek grammatikai funkciót betöltõ szóvégi toldalékok, szemben a magyartól legtöbbnyire eltérõ tipológiájú anyanyelvükben vagy más, korábban tanult indoeurópai nyelvben megszokott birtokos névmásokkal (például angol my house, német mein Haus, olasz la mia casa, orosz moj dom); vagy azt, hogy ezek a végzõdések más toldalékok (képzõk, jelek, ragok) társaságában komplex jelentéstartalmak kifejezésére is alkalmasak (például házatokban; barátságunkért); vagy a 3. személyû birtokosra utaló jel esetén azt is, mikor használjuk a személyjel j-s, illetve j nélküli változatait: -A vagy -ja (ablaka vagy ablakja); -Uk vagy -juk (szótáruk vagy szótárjuk). Mi, magyar anyanyelvû beszélõk intuitív módon alkalmazunk titokzatos -nak tûnõ szabályokat, anyanyelvi kompetenciánk ugyanis pontosan eligazít bennünket a helyes használatot illetõen. Mivel a nyelvhasználat tekintetében teljes érvényû szabályokat általában nem vagy csak nagyon ritkán tudunk megfogalmazni, ebben az esetben is csak az alapvetõ tendenciák megfogalmazására vállalkozhatunk. Idõzzünk el egy kicsit a 3. személyû birtokjeleknél! Ez a személy (egyes és többes számban is) mind formáját, mind funkcióit tekintve különös figyelmet érdemel. Míg az elsõ két személy esetén a végzõdések egyértelmûen és kizárólagosan jelölik a birtokost, például családom: a birtokos egyes szám 1. személyû (én); kabátod: a birtokos egyes szám 2. személyû (te); labdánk: a birtokos többes szám 1. személyû (mi); tanárotok: a birtokos többes szám 2. személyû (ti), addig az egyes szám 3. személyû birtokos személyjel, az -(j)a egyszerre különbözõ birtokosokra is utalhat, pl: egyes számú 3. személyû, fõnévvel kifejezett birtokosra, például János élete vidám. egyes számú 3. személyû, névmással kifejezett birtokosra, például Az (õ ) élete vidám. a beszédszituáció szerinti egyes számú 2. személyû, magázó birtokosra, például Milyen az (Ön, a Maga) élete? többes számú, 3. személyû, fõnévvel jelölt birtokosra, például A magyar emberek élete nehéz. a beszédszituáció szerinti többes számú 2. személyû, magázó birtokosra, például Milyen az Önök, a Maguk élete?
3 18 H. Varga Márta A többes számban álló birtokosok esetén (például A magyar emberek élete nehéz mondatban) az -(j)a személyjel csak a birtokos 3. személyû voltára utal, és nem ad információt a birtokos többességérõl. Ebben a szerkezetben erre nincs is szükség, hisz a fõnévvel megnevezett birtokoson a többesjel világosan jelzi a többes számot. Megjegyzem, az *emberek életük egyeztetõ szerkezet nem ismeretlen a régi nyelvben és mindmáig él egyes nyelvjárásainkban is (az apostoloknak szavok, az embereknek munkájok, juhoknak nyájok, seregeknek urok, a bírák házok, a hallgatók fülök stb.). Amennyiben a többes számú 3. személyû birtokos és az (egyes számú) birtok külön mondatban (vagy tagmondatban) szerepel (ez az ún. visszautaló, kontextuális 3. személy), akkor a (tag)mondatban egyedül álló birtok visszautal a korábban megnevezett, többes számú birtokosra (így biztosítva a kontextuális kohéziót), ezért a személyjelnek is többes számban kell állnia, például János és Erzsi Budán laknak (ez a kiinduló mondat, amelyben megnevezzük a következõkben birtokosként szereplõ személyeket). Az életük kiegyensúlyozott. A házuk egy csendes kis utcában áll. Két gyerekük van. A fiuk iskolás, a kislányuk még óvodába jár. A gyerekek a vakációt mindig vidéken, a nagyanyjuknál töltik a többes számú 3. személyû birtokos személyjelek arra utalnak, hogy egynél több birtokos (János és Erzsi, illetve a gyerekek) birtokairól beszélünk. Ez ellen a szabály ellen a magyar anyanyelvû beszélõk is gyakran vétenek, különösen gyakran fordul elõ az, hogy a kontextuális 3. személyû birtokszóval helytelenül utalnak vissza a korábban megnevezett (egyes vagy többes számú) birtokosra, például A kormánypártok szemére vetették, hogy az elmúlt négy esztendõben adósságokat halmoztak fel. A szemére vetették azt is, hogy A második mondatban lévõ, egyes számú birtokosra visszautaló szemére birtokszó használata ebben a kontextusban helytelen, hiszen a kiinduló mondatban szereplõ birtokos többes számú (kormánypártok), ebben az esetben tehát a szemükre alak lenne kívánatos. Annak ellenére, hogy az alárendelõ szóösszetételek morfológiailag általában jelöletlenek, akadnak közöttük is (az alárendelés milyenségét raggal, jellel) jelöltek. A szóösszetételek elõtagján a jelek közül legtöbbször a birtokos személyjel fordul elõ, ritkábban a többes szám jele (például bolondokháza), és a fokjel is (például felsõbbrendû, nagyobbrészt). A birtokos személyjeles szóalakok között alanyi és tárgyi alárendelt összetett szavak vannak. Alanyi alárendelések például agyafúrt, agyalágyult, divatjamúlt, felemás, eszeveszett, fékeveszett, ügyefogyott, okafogyott, hitehagyott, hiteszegett, kedveszegett, magvaváló, nyakatekert, szárnyaszegett, színehagyott, vérehagyott; tárgyi alárendelések például szavatartó, fej(e) -vesztett, fékevesztett, párjavesztett, talajavesztett. A fenti öszetételekben szereplõ, valójában egyes számú birtokosra utaló jelek nem módosíthatók: nemcsak az összetételt alkotó két szabad formának, hanem a közöttük helyet foglaló kötött morfémának is változatlanul kell maradnia visszautaló helyzetben is. Amennyiben ezekben az összetételekben az egyes számú 3. személyû -(j)a birtokos személyjelet a logikai egyeztetés végett például többes szám 3. személyûre cseréljük, agrammatikus formákhoz jutunk, például *felükmás,*ügyükfogyott,*színükhagyott,*fékükvesztett, mert ezek a kifejezések már
4 A birtoklás kifejezõeszközei 19 lexikalizálódott formává váltak. Kivételt csak azok a névmási elõtagú birtokos jelzõs összetételek jelentenek, amelyekben a birtokos személyjel a névmás szerves részeként mind szintaktikailag, mind szemantikailag aktualizálható. Ezekkel lehetséges egyes és többes számú birtokosra is utalni, például magamfajta, magadfajta stb.; magamforma, magadforma stb.; magamszerû,/ magunkszerû stb. 2. Az -é birtokjel Az -é birtokjeles alakok (például a könyv a tanáré) is birtokviszonyt tulajdonítást, birtoklást fejeznek ki. Velcsovné szerint Jelentésmódosító szerepük abban áll, hogy a szótõvel megnevezett személyt vagy dolgot a hallgató számára ismert birtokszó birtokosának mutatja (Bencédy et al. 1991: 187). Szerepük ellentétes a birtokos személyjelekével: míg azok a birtokosra, az -é birtokjel a birtokost megnevezõ szóhoz járulva a birtokra utal vissza. A (könyv) a tanáré típusú szerkezetben a birtokszó (könyv) ismert, az állítás lényege a birtokos személye (tanár). A birtokjeles szóalak amely általában fõnév, de lehet értelmezõi helyzetû, birtokos viszonyban egyeztetett melléknév is, például a könyv a diáké, az idõsebbé; a torta a lányoké, mind az öté jelentése egy birtokos szerkezet (szintagma) jelentésével egyenértékû, a birtokos jelzõs szerkezet redukciójaként jön létre. A birtokjeles fõnév utal a birtokosra és a birtokra is, de természetesen csak egy jeltárgya van (a diák könyve = a diáké, a diák könyvei = a diákéi). Mivel az -é birtokjel a közlésbõl elhagyott birtokszó jelentését helyettesíti, ezért az -é birtokjeles szó generálása a birtokos jelzõs szerkezetbõl összevonással (redukcióval) történhet úgy, hogy a birtokot kifejezõ nominális szintagma tövét -é-vel helyettesítjük, minden más morféma megmarad, például: az én(gyönyörû szép háza)mban az eny é mben, többszörös birtokviszony esetén pedig: az én(falu)m(tornyá)ban az eny é m é ben (vö. Lotz 1976: , Jakab 1985: 410). Mivel az -é birtokjel a birtokos megnevezése mellett visszautal az általunk már ismert birtokra is, ezért az -é birtokjeles szó alkalmas a teljes birtokosjelzõs szintagma helyettesítésére. A fenti jellemzésekbõl az -é legmarkánsabb jelentésbeli jegyének az indirekt denotatív jelentés tûnik, mindez pedig arra a következtetésre engedi jutni Mártonfit, hogy az -é csupán átmenet a tõ- és toldalékmorféma között, s a jelszerû toldalékmorféma-archoz névmásszerû tõmorfémaarc társul. ( ) tehát nem [vagy nem tisztán] toldalékmorféma az -é (Mártonfi 2004: 69). Erõs jelentésmódosító szerepe miatt a szakirodalomban egykor éles vita folyt az -é jelvoltáról. Korábban ragnak tartották a birtokos szerkezetre emlékeztetõ tulajdonsága és feltehetõleg (lativus)ragi eredete, valamint a latin genitivussal való megfeleltetése miatt. Késõbb néhányan a képzõként való megítélése mellett foglaltak állást annak alapján, hogy az -é birtokjellel ellátott fõnév a szótõ jelölte fogalmon kívül álló, de ahhoz hozzátartozó dologra vonatkozik, vagyis a birtokjeles szó-
5 20 H. Varga Márta alakban az alapszó jelentését szinte elfedi az -é utalása. Ennek ellenére a jelek közé soroljuk kapcsolódási, pozicionális tulajdonságai következtében, hiszen új szótári szót nem hoz létre, csak alparadigmát indít, és sohasem elõzheti meg a -k többesjelet (például a diákoké), a birtoktöbbesítõ jelet (például a diákjaié), valamint a birtokos személyjelet (például a diákomé), vagyis csak ezek után következhet. Az enyém, tied, övé stb. korábban birtokos névmásnak nevezett névmások tulajdonképpen -é birtokjeles valódi személyes névmások (birtokjelezésük történetileg mutatható ki, vö. en-é-m, ti-é-d, öv-é-0 stb., l. Sipos 1991: ), amelyek a névmási tartalmat mint birtokost, birtoklót jelölik. Ezek a névmások eltérõen az indoeurópai nyelvek birtokos névmásaitól (például angol my table, német mein Tisch, olasz il mio tavolo, orosz moj stol) a birtokszó jelzõjeként csak nyelvjárásokban használatosak (például enyém asztal); a magyarban ehelyett a személyes névmással mint ragtalan birtokos jelzõvel, fõleg pedig a birtokszón lévõ birtokos személyjellel szoktunk rámutatni a megfelelõ jelentés- és mondattani viszonyra, például az (én) asztal-om. Az enyém, tied, övé stb. tehát nem birtokos névmások (ahogyan nem az a valakié, azé stb. sem; funkcióját tekintve akár birtoknévmásnak is nevezhetnénk), hanem a személyes névmások alakrendszerének a részei; természetesen utalhatnak több birtokra is: enyéim ~ enyémek, tieid, övéi stb. (vö. Lengyel 1997). II. Szintagmaszintû elem: a birtokos jelzõs szerkezet A hagyományos magyar nyelvtanírás a birtokos szintagmát alárendelõ szerkezetnek tekinti, amelyben a birtok az alaptag, a birtokos a bõvítmény, például a ház teteje, a fiú könyve. Az alárendelõ birtokos jelzõs szerkezet két fõnév vagy fõnévi értékû szó (például a te dolgod fõnévi névmás; itt az ideje befejezni fõnévi igenév; a szép fogalma, a hogyan kérdése, mennyinek a fele aktuálisan fõnévi értékû szó, ún. grammatikai fõnév) között jöhet létre. A birtokos szerkezetben a birtokos személyjelnek összetett funkciója van. Helyzete révén azáltal, hogy mindig a birtok a töve a birtokot jelöli (könyve), jelentésszerkezete révén pedig mely számot és személyt ad meg, egyeztetve a birtokossal, valamint a birtoklás sematikus viszonyát jelzi a birtokon jelöli a birtokost, például a könyvem (E/1.), a könyved (E/2.), a könyve (E/3.). A birtokos személyjel mindig fõnévnek a toldaléka a birtokos számának és személyének jelölõjeként. A birtokos szerkezetben a birtokos vagy nominativusban van vagy dativusban, tudniillik a genitivusi funkción ez a két névszói eset osztozik, nem lévén az esetragok között valódi genitivusrag. Ha a birtokos nominativusban áll, akkor a szórend szigorú (ez az ún. szoros szerkezetû birtokos szerkezet): a birtokosnak meg kell elõznie a birtokot, és a birtoknak nem lehet névelõje (például háztetõ, a ház teteje). Ha a birtokos dativusban áll, a birtokos kétszeresen, a birtokoson és a birtokon is jelölve van (például a háznak a teteje). A dativusrag csak a hozzátartozást jelöli, és annak is csak másodlagos jelölõje, mert elsõrendû jelölõje a birtokszóhoz tett birtokos személyjel. Ebben az esetben a sorrend nem kötött, és a birtoknak általában van névelõje (például a háznak (a) teteje, (a) teteje a háznak), amely a
6 A birtoklás kifejezõeszközei 21 dativusragon és a birtokos személyjelen felül még külön jelöli az említettséget vagy a beszélõ és a hallgató elõtti ismertséget. A névelõhasználat ugyan nem kötelezõ (például Látogatásának 0 célja ismeretlen, Válaszomnak 0 végére értem, A tavasz a természet megújulásának 0 hirdetõje), de annyira hozzátapadt az efféle jelzõs szerkezetek megszokott formájához, hogy a szerkezet tanításakor is érdemesnek tûnik a ragot és a névelõt (-nak a/az) egységként kezelni. Amint a fenti példákból is nyilvánvaló, a nominativusos szerkezet általában szorosabb viszonyt jelez a két összetevõ között, a dativusos szabadabbat, illetõleg a birtokszavától elszakadt dativusragos fõnév már nem is jelzõ, hanem önálló, szabad mondatrész (minderrõl részletesebben l. a III. pontot). A fentiek értelmében a magyarban a birtokos szerkezet háromféle (alak)változatban létezik, a -nak rag és a birtokos személyjel megléte vagy hiánya függvényében: (a) jelöletlen, összetett szónak minõsülõ forma: háztetõ, (b) egyszeres jelölési forma: a ház teteje és (c) kétszeres (legteljesebb) jelölési forma: a háznak a teteje / teteje a háznak. A három változat között nem teljesen szabad az átjárás (ahogyan erre a fenti példasor láttán joggal következtethetnénk). Az alábbi példák azt jelzik, hogy általában nem lehet szabadon helyettesíteni az egyiket a másikkal: (a) a fiú(nak a) keze fiúkéz, (b) a lány(nak az) apja *lányapa; a lány(nak az) anyja lányanya. A fiúkéz fiú elõtagja nem egész jelentésben funkcionál, a rész grammatikai párjaként, hanem fiús, fiúra jellemzõ jelentésben, például a lánykéz lányos kéz kifejezéssel szembenállva. A lányapa értelmezhetetlen szószerkezet, a rég. lányanya jelentése pedig házasságon kívül született gyermek anyja (vö. Tolcsvai 2006: 64). Ezek a szerkezetek nehezen vezethetõk vissza egyetlen alapjelentésre, mert vélhetõleg nem egyetlen fõ jelentésbõl alakultak ki. A sokféleség egyrészt abból adódik, hogy a magyarban szinte beláthatatlan azoknak a fõneveknek (ritkábban más szófajoknak) a száma, amelyek egymással birtokviszonyra léphetnek, és ez beláthatatlan számú kombinációt eredményez, másrészt meg a nyelv analógiás fejlõdése az alapkategóriákat minduntalan áthágja, s ezáltal átmenetek, kategóriák közötti érintkezések, keresztezõdések keletkeznek (Hadrovics 1969: 139). A tulajdonviszonyokon, a tényleges birtokláson kívül számos egyéb jelentésük lehet. A fõ jelentéstípusok elkülönítéséhez érdemes Hadrovics osztályozását (1969: ) tekinteni kiindulópontnak. Az általa elkülönített osztályok a következõk: (1) A birtokos is, a birtok is különálló egész, amelyek között valamilyen összetartozás figyelhetõ meg (például tulajdonlás, rokonság): a gazda tehene, a fiú anyja. Tolcsvai számára (2004) ez a viszony szemantikai szempontból meglehetõsen lazának tûnik, hiszen ez a megnevezés számos más összetett nyelvi kifejezésre érvényesíthetõ, ráadásul az összetartozás nem utal e viszony (a birtokos jelzõs szerkezetek) jellegzetesen aszimmetrikus jellegére, ti arra, hogy az alárendelõ szintagmában az alaptagnak nevezett tag irányító szereppel rendelkezik, illetõleg a birtokos hierarchiája általában nem cserélhetõ fel, például a fiú keze *a kéz fiúja (vö. Tolcsvai Nagy 2004: ). Tény, hogy bizonyos fõnevek már alapjelentésükben is utalnak valamiféle rokonsági, családi, baráti összetartozás -ra, például apa, anya, báty, öcs, nõvér,
7 22 H. Varga Márta húg, férj, feleség, barát, kolléga. Ezeknek a fõneveknek a szemantikai szerkezetében eleve benne foglaltatik a kiegészülésigény, amely szintaktikailag a birtokos személyjel használatában realizálódik. A valamihez tartozást jelentõ, egy birtokos meglétét eleve feltételezõ relációfogalmak a megnyilatkozásokban önmagukban tehát nemigen fordulnak elõ, csak birtokos személyjeles formájukban. Vannak fõnevek, amelyek eleve csak birtokos személyjeles alakban léteznek a nyelvben, abszolút alakkal nem rendelkeznek, például fia, lánya, széle, eleje, közepe, vége, színe-java, visszája, fonákja, csínja-bínja. Ezekben a nyelv már morfológiai eszközökkel is jelzi, hogy a fõnév jelentése kiegészítésre szorul. Velük szemben más fõnevek a valóság tárgyait a többi tárgyhoz fûzõdõ viszonyuktól függetlenül írják le, például férfi, nõ, fiú. A birtokos személyjel megjelenése mindig arra utal, hogy a vele ellátott fõnév valamilyen kapcsolat részesévé válik, így szintaktikailag kiegészítést igényel. Ez a viszony a birtokos szerkezetben válik explicitté, amelyben a viszony másik pólusát leggyakrabban a birtokos jelzõ nevezi meg. (2) rész egész viszony: az egész a birtokos, a rész a birtok, például a tök szára, a bor literje, a fiú keze; (3) az eredet eredmény, ok okozat viszony: az eredet és ok kifejezõje a birtokos, az eredmény és okozat kifejezõje a birtok, például a nap fénye, a tehén teje, a költõ versei, a fájdalom könnyei; (4) a cselekvés és kapcsolatai (a) a cselekvés a birtok: Zalán futása, a búza cséplése, a társadalom kivetettje, a szónok mondanivalója, (b) a cselekvés a birtokos, a birtok pedig e cselekvés valamilyen logikai meghatározója (külsõ körülménye, elõzménye, velejárója stb.), például a tett színhelye, az ebéd ideje, a baj oka, a kísérlet célja; (5) a birtokos és a birtok között fogalmi fölé- és alárendeltségi viszony van, illetve lényegbeli vagy képzelt azonosság áll fenn, például karácsony ünnepe, az író egyénisége, Kossuth arcképe, a hold tányéra, a féltékenység ördöge. Ezen fõosztályokon belül számos alosztályt, továbbá kisebb-nagyobb csoportot lehet elkülöníteni. III. Szintaktikai birtokviszony: a birtoklásmondat Mivel az uráli nyelvekben nincs az alapnyelvbõl örökölt habere jelentésû ige, a birtoklás tényét vagy annak hiányát a van, létezik, illetve a nincs, nem létezik igével, a birtokost az azt jelölõ névszónak többnyire valamilyen esetragos alakjával, a birtokot pedig gyakran birtokos személyjeles névszóval fejezik ki, például a tanárnak van könyve. Anekem van (nincs) szerkezet jelentése tehát számomra van (nincs); hozzám tartozik (nem tartozik). E szerkezetek a tanárnak, nekem stb. tagját a magyar nyelvtanírás régóta birtoklást kifejezõ részeshatározóként értelmezte, és dativus possessivusnak nevezte. A mai magyarban habere jelentésben a bír, birtokol és a rendelkezik valamivel igék is használatosak, és a tart igének is van ilyen jelentése, például lovat tart.
8 A birtoklás kifejezõeszközei 23 A létigét tartalmazó habeo-szerkezetek két- illetve háromtagú szerkezetek. Ez a szerkezet az 1. és a 2. személyekben (semleges mondatokban) két tagból áll, például (nekem / neked) van / nincs könyvem / könyved, a 3. személyekben, amennyiben viszont a birtokost tartalmas fõnév jelöli, három tagból áll, például Péternek van / nincs könyve, a diákoknak van / nincs könyvük, ha viszont a 3. személyû formák kontextusba ágyazódnak (vagyis az elõzõ (tag)mondatok már megnevezték a birtokosokat), a konstrukció természetesen kéttagú, például János nagyon szórakoztató ember. Van humora. Péter és Anna csak öt éve házasok, de már van két gyerekük. Ezeket a birtoklásmondatokat tekinthetjük a birtokos szerkezetek kettészakított, aktuálisan kétpólusú alakulatainak, melyeknek birtokos tagját legcélszerûbb birtokos részeshatározónak nevezni. A birtokos jelzõ és a birtoklást kifejezõ részeshatározó (dativus possessivus) sokszor érintkezik egymással, ugyanis a birtokos szerkezetekben a birtokos személyjeles fõnévnek a birtokos jelzõn kívül más mondatrész is lehet kiegészítõje, például az úgynevezett birtokos részeshatározó (dativus possessivus). Ilyenkor a -nak ragos birtokos szó lazább kapcsolatba kerül birtokszavával. Ez akkor történik meg, ha: a birtokszó külön fõhangsúlyt kap: A lányoknak a születésnapjuk volt tegnap, nem a névnapjuk; a birtokos és a birtok közé egyéb mondatrészek (például az állítmány) vagy a mondatszerkezet szempontjából szervetlen elemek (módosítószó, partikula, tagadószó) ékelõdnek be: Kovácséknak Agárdon van (a) nyaralójuk, Pistának drága az ideje, A barátnõméknek feltehetœleg a fiuk volt itt. A laza birtokos szerkezetek jellegzetessége, hogy (a) bennük a birtokos sohasem fordulhat elõ rag nélkül, (b) a -nak ragos birtokosra az állítmány segítségével (és nem a birtokszóval) kérdezünk, például Kiknek volt a születésnapjuk?, Kiknek van Agárdon nyaralójuk?, Kiknek volt itt a fiuk? A birtoklást kifejezõ részeshatározó kétpólusú bõvítményként egyrészt birtokszavához kapcsolódik, másrészt viszont az állítmány bõvítményeként jelenik meg és (c) a birtokos és a birtokszó kapcsolatban vannak ugyan egymással, birtokos szerkezetet alkotnak, de kapcsolatuk nem annyira szoros, mint a korábbi jelzõs szerkezetek tagjaié. A dativusragos birtokos minden távolodás esetén veszít genitivusi funkciójából és közeledik ahhoz, amit legcélszerûbb birtokos részeshatározónak neveznünk (Elekfi 1993: 37). A 2000-ben megjelent Magyar grammatikában még mindig olvasható az a 19. század óta létezõ szabály, miszerint a dativus possessivusos mondatokban a többes számú 3. személyû birtokoshoz szabályosan egyeztetjük a birtokot (például Pistáéknak drága az idejük), pedig a birtokos jelzõs szerkezetekben ilyenkor sohasincs számbeli egyeztetés (például A Pistáék ideje drága) (vö. Keszler 2000: 451), nem egészen ad naprakész állapotrajzot, tudniillik a mai beszélt (és írott) nyelvben egyre gyakrabban tapasztalható az egyeztetés elmaradása, a kongruencia hiánya, például Van-e még jövõje a fiataloknak?a gyermekeknek az iskolában a helye, A szomszéd lakóknak még nem jött meg a gázszámlája, A képviselõknek ilyenkor van a legtöbb dolga. Grétsy ezt a változást egy több évszázados vál-
9 24 H. Varga Márta tozásfolyamat szerves részeként értelmezi, amely a nyelvmûvelõk lassító törekvései ellenére is tovább folytatódik, és már vélhetõen nem fékezhetõ meg (Grétsy 2006: 7). IV. Szemantikai birtokviszony: a birtokos melléknévi összetételek Azok a melléknévi jelzõs szerkezetek tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek esetében transzformációval (is) igazolni lehet, hogy valóban birtoklást fejeznek ki. Alaki kitevõjük olyan toldalékmorféma (képzõ), amelynek nem elsõdleges funkciója a birtoklás kifejezése, például 1. -(V)-s képzõs melléknévi összetételek (piros tetõs ház), 2. -(j)ú képzõs melléknévi összetételek (kék szemû lány), 3. -i képzõs melléknévi összetételek (elnöki beszéd), 4. -tlan (fosztó)képzõs melléknevek (családtalan ember). Mindez természetesen részletesebb kifejtést igényel, amelyet egy másik tanulmányban tervezek ismertetni. Irodalom Bencédy József Fábián Pál Rácz Endre Velcsov Mártonné A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó, Budapest. Elekfi László Eltûnõben van-e a magyar birtokos részeshatározó? In: Horváth Katalin Ladányi Mária (szerk.): Állapot és történet szinkrónia és diakrónia viszonya a nyelvben. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest Grétsy László Van-e még jövõjük a fiataloknak? Édes Anyanyelvünk XXVIII/5: 7. Sz. Hegedûs Rita Újabb érvelés az ideje szóalak infinitivusi bõvítményének birtokos jelzõi szerepe mellett. Nyr. 129: Jakab István Mi az -é birtokjel szerepe? Nyr. 109: Keszler Borbála (szerk.) Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Lengyel Klára Töprengés a birtokos névmásokról. Nyr. 121: Lotz János A magyar {-É} morféma. In: Lotz János: Szonettkoszorú a nyelvrõl. Gondolat, Budapest Mártonfi Attila Az -é birtokjel névmási jellegérõl. In: Ladányi Mária Dér Csilla Hattyár Helga (szerk.): még onnét is eljutni túlra Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Tinta Könyvkiadó, Budapest Sipos Pál A birtokos névmások. In: Benkõ Loránd (szerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana. Akadémiai Kiadó, Budapest Tolcsvai Nagy Gábor Vázlat a birtokos szerkezet jelentéstanáról. In: Csepregi Márta Várady Eszter (szerk.): Permiek, finnek, magyarok. Írások Szíj Enikõ 60. születésnapjára. Urálisztikai Tanulmányok 14. ELTE BTK Finnugor Tanszék, Budapest Tolcsvai Nagy Gábor A magyar birtokos szerkezet jelentéstana, kognitív keretben. ÁNyT. 21: H. Varga Márta A magyar fosztó- és tagadóképzõ. Tinta Könyvkiadó, Budapest.
Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged.
Hivatkozások Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán 1995. Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged. A. Jászó Anna (szerk.) 2004. A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó. Ágosoton Mihály 1971.
RészletesebbenMORFOLÓGIAI FELÉPÍTÉS
A SZÓÖSSZETÉTEL SZÓÖSSZETÉTEL Két vagy több szóalak összekapcsolásával hozunk létre új lexémát Tudatos szóalkotás és véletlenszerű keletkezés Létrejöttüket nemcsak szintaktikai szabályok, hanem szemantikai,
RészletesebbenTHL. A magyar nyelv és kultúra tanításának szakfolyóirata Journal of Teaching Hungarian as a 2nd Language and Hungarian Culture 2007/1 2.
THL 2 A magyar nyelv és kultúra tanításának szakfolyóirata Journal of Teaching Hungarian as a 2nd Language and Hungarian Culture 2007/1 2. BALASSI INTÉZET BUDAPEST Készült a Nemzeti Kulturális Örökség
RészletesebbenA birtoklás kifejezése a magyarban és az olaszban W. Somogyi Judit
A birtoklás kifejezése a magyarban és az olaszban W. Somogyi Judit 1. A birtoklást, a valamihez való tartozást, a birtok és birtokos között fennálló kapcsolatot az egyes nyelvek eltérő morfo-szintaktikai
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés
Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés Az egyszerű mondat szerkezete (É. Kiss 1992) a fő összetevők lehetséges sorrendje: Imre ismeri Erzsit. Erzsit ismeri Imre. Imre Erzsit ismeri.
RészletesebbenSyllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom
I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Syllabus Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv V. (Mondattan) A tantárgy típusa DF DD
RészletesebbenALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Alaktan, morfológia tárgya. Morfológia és mondattan viszonya. Morfológia univerzalitása. A szó fogalma I. Alaktan belső ügyei
ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika és Kiefer Ferenc (szerk.): Új magyar nyelvtan Alaktan, morfológia tárgya - a morféma (vö. a szó szerkezete) -szótőhöz: különféle toldalékok
RészletesebbenIgetövek rendszere. igényel-het, igényl-ő, csörög-ni, csörg-ő
Igetövek rendszere egyalakú Többalakú Ír-, tanul- st~s, szt~sz változatú t~s változatú hangzóhiányos csupán v- s v-s ~ sz-es változatú sz-es és d-s változatú sz-es és d-s változatú sz-es és z-s változatú
RészletesebbenMagyar nyelvtan tanmenet 4. osztály
COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis
Bevezetés a nyelvtudományba 5. Szintaxis Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szintaxis Mondattan Hangok véges elemei a nyelvnek Szavak sok, de nyilván véges szám Mondatok végtelen sok Mi a mondat?
RészletesebbenA nyelvtudomány mhelyébl
A nyelvtudomány mhelyébl Az értelmezs szerkezet helye a szintagmák között II. * 9. Az értelmezs szintagmában megjelen esetbeli egyezés kérdése 9.1. Mint ahogy arról korábban már volt szó, az értelmezs
RészletesebbenSegédlet. H. Varga Márta. Bölcsészettudományi Kar NYELVI FORMÁK ÉS GRAMMATIKAI FUNKCIÓK TANULMÁNYOZÁSÁHOZ. (elmélet és gyakorlat) Szerkesztette:
Magyarnyelv-tanári segédkönyvek Segédlet NYELVI FORMÁK ÉS GRAMMATIKAI FUNKCIÓK TANULMÁNYOZÁSÁHOZ (elmélet és gyakorlat) Szerkesztette: H. Varga Márta Bölcsészettudományi Kar 2018 SEGÉDLET nyelvi formák
RészletesebbenMiért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz
Szilágyi N. Sándor Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 10. rész Hányféle lehetőségünk van
RészletesebbenTARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó
1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal 2. fejezet TALÁLKOZÁS 17 38. oldal 3. fejezet ISMERKEDÉS AZ IRODÁBAN 39 56. oldal 4. fejezet A VÁROSBAN 57 82. oldal TÉMÁK Néhány nemzetközi szó Köszönések
RészletesebbenEgy nyelvjárási szintaxisvizsgálat háttere és eredményei Őrség és Hetés területén
Egy nyelvjárási szintaxisvizsgálat háttere és eredményei Őrség és Hetés területén P P K E N Y D I 2 0 1 5. 0 2. 0 5. B U D A P E S T T E P E R I C S J Ó Z S E F 1 Áttekintés Adatközlők nem, kor és lakóhely
RészletesebbenÉ. Kiss Katalin: Mit adhat a magyar nyelv és a magyar nyelvészet az általános nyelvészetnek?
É. Kiss Katalin: Mit adhat a magyar nyelv és a magyar nyelvészet az általános nyelvészetnek? Ajánló bibliográfia a Bölcsész Akadémia előadásához. Készítette Radványi Ferenc könyvtáros Magyar nyelvészeti
RészletesebbenKlasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2015. november 25. Témaválasztás házi dolgozatra (ע "ו ( igeragozás Ismétlés: Mondatok: Arnold & Choi 5. rész A mondat belső
RészletesebbenMiért tanulod a nyelvtant?
Szilágyi N. Sándor Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) Mire jó az első és második személy?
Részletesebbenközépső o Nyelv eleje magasabban magas hátulja magasabban mély o Ajak kerekítés (labiális) rés (illabiális) o Hossz rövid hosszú Mássalhangzók o Idő
Nyelvtan Nyelvi jelek o szavak (lexéma o szóelem (morféma: szótő és toldalék) o tovább bonthatók fonémákra (jelelemek) Nyelv 3 szint o hangok o szavak o mondatok o nyelvtan szintek egymásra épülésének
RészletesebbenImre Flóra Mondattan (jegyzet)
Imre Flóra Mondattan (jegyzet) 1. A mondat A mondat a szöveg láncszemnyi egysége. A szöveg összefüggő mondatok sorából épül fel. Talán a legnehezebben definiálható nyelvi szint, mivel szoros összefüggésben
RészletesebbenNehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod,
II. NYELVI SZINTEK 4. A SZÓELEMEK SZINTJE: TÖVEK, TÔ VÁL TO ZA- TOK ÉS TOLDALÉKOK Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod, hogy ezzel némi gond van. Nyelvi közléseinket úgy rakod össze
RészletesebbenZsemlyei János A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE ÉS SZÓTÁRAI
Zsemlyei János A MAI MAGYAR NYELV SZÓKÉSZLETE ÉS SZÓTÁRAI Erdélyi Tankönyvtanács Kolozsvár, 2014 A jegyzet megjelenését a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma támogatta Az elektronikus változat az
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv 3. (Alaktan) A tantárgy típusa DF DD DS
RészletesebbenLexikon és nyelvtechnológia Földesi András /
Lexikon és nyelvtechnológia 2011.11.13. Földesi András / A nyelvi anyag feldolgozásának célja és módszerei Célunk,hogy minden egyes eleme számára leírjuk paradigmatikus alakjainak automatikus szintézisét.
RészletesebbenMONDATTAN SZEMINÁRIUM A mellérendelő szintagma
MONDATTAN SZEMINÁRIUM A mellérendelő szintagma Ajánlott irodalom: K. Balogh Judit 1989. A mellérendelő szószerkezetek és határeseteik. In: Rácz Endre (szerk.) Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből.
RészletesebbenA Mazsola KORPUSZLEKÉRDEZŐ
A Mazsola KORPUSZLEKÉRDEZŐ Sass Bálint sass.balint@nytud.mta.hu MTA Nyelvtudományi Intézet PPKE ITK Eötvös Collegium Budapest, 2012. április 27. 1 / 34 1 HÁTTÉR 2 HASZNÁLAT 3 MIRE JÓ? 4 PÉLDÁK 2 / 34 1
RészletesebbenMorfológia, szófaji egyértelműsítés. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben október 9.
Morfológia, szófaji egyértelműsítés Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. október 9. Előző órán Morfológiai alapfogalmak Szóelemzések Ismeretlen szavak elemzése Mai órán Szófajok
RészletesebbenBabeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Bölcsészkar es tanév III. év, II. félév. I. Általános információk
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Bölcsészkar 2018 2019-es tanév III. év, II. félév I. Általános információk A tantárgy neve: Szintaxis II. Kódja: LLM6124 (MA), LLM6224 (MB), LLM6024 (MM) Kreditszáma:
RészletesebbenBabeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Bölcsészkar os tanév III. év, II. félév. I. Általános információk
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Bölcsészkar 2015 2016-os tanév III. év, II. félév I. Általános információk A tantárgy neve: Szintaxis II. Kódja: LLM6124 (MA), LLM6224 (MB), LLM6024 (MM) Kreditszáma:
RészletesebbenTartalom. 19 Jelen idő 19 Múlt idő 28 Jővő idő 37. Feltételes mód 41 Jelen idő 41 Múlt idő 43 Használata 44 Gyakorlatok 46
Tartalom Az ige alakjai 5 A., t' r za anyt es a argyas ragozas 6 K.. Jeen tö o mo'd 19 Jelen idő 19 Múlt idő 28 Jővő idő 37 Feltételes mód 41 Jelen idő 41 Múlt idő 43 Használata 44 Gyakorlatok 46 Felszólító
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉPES NYELVI ADATBÁZISOK
SZÁMÍTÓGÉPES NYELVI ADATBÁZISOK A MAGYARÓRÁN Sass Bálint joker@nytud.hu Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti Osztály XVI. MANYE kongresszus Gödöllő, 2006. április 10-12.
RészletesebbenA főnév élőlények, élettelen és gondolati dolgok neve. Fajtái a köznév és a tulajdonnév. tk
A főnév élőlények, élettelen és gondolati dolgok neve. Fajtái a köznév és a tulajdonnév. tk. 41-42. A köznév sok hasonló dolog közös neve. A tulajdonnév valakinek vagy valaminek a saját, megkülönböztető
RészletesebbenE. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PETER ÚJ MAGYAR NYELVTAN
E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PETER ÚJ MAGYAR NYELVTAN Osiris Kiadó Budapest, 2003 TARTALOM Előszó 13 MONDATTAN É. Kiss Katalin 1. A mondattan tárgya és alapfogalmai (Yp) 1.1. A mondattan tárgya
RészletesebbenA birtokos szerkezet
A birtokos szerkezet Ha kérdése van, használja nonstop segélyvonalunkat: www.magyarora.com/grammar/birtokos_tablazat.pdf 1 ) Lássunk munkához Kezdjük megint a novellával Húzza alá a példákban az egyes
RészletesebbenAhhoz, hogy mondatok halmazát érthetô egésszé, szöveggé rakd
III. SZÖVEGTAN 2. A SZÖVEG SZINTAKTIKAI KAPCSOLÓELEMEI Ahhoz, hogy mondatok halmazát érthetô egésszé, szöveggé rakd össze, szövegösszetartó elemekre van szükség. Amikor szöveget alkotsz, szinte önkéntelenül
RészletesebbenA magyar létige problémái a számítógépes nyelvi elemzésben
A magyar létige problémái a számítógépes nyelvi elemzésben Dömötör Andrea PPKE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Nyelvtechnológia Műhely Témavezető: Prószéky Gábor Komplex vizsga 2018. jún. 1. Létige:
RészletesebbenKlasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2017. szeptember 13. Informatikusviccek Az informatikus felesége elküldi a férjét a boltba: - Hozzál margarint, és ha van
RészletesebbenMAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
8. évfolyam MNy2 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók.
RészletesebbenInformációkereső tezaurusz
Információkereső tezaurusz a magyar leíró szófajtan köréből Bevezető a tezauruszkészítésről. Az ige mediális ige M: Történést, állapotot kifejező ige. H középige F ige A alanytalan ige fakultatív alanyú
RészletesebbenSEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXVIII. Szerkesztette KIEFER FERENC
IGÉK, FÕNEVEK, MELLÉKNEVEK 1 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXVIII. IGÉK, FÕNEVEK, MELLÉKNEVEK Elõtanulmányok a mentális szótár szerkezetérõl Szerkesztette KIEFER FERENC TINTA KÖNYVKIADÓ
RészletesebbenA tudásszint mérésének és mérhetőségének egy lehetőségéről
HEGEDŰS RITA A tudásszint mérésének és mérhetőségének egy lehetőségéről A magyar nyelv "társtalanságából" eredő elszigeteltsége, nehézsége, bonyolultsága, sőt: megtanulhatatlansága a nagyszámú magyarul
RészletesebbenKlasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. szeptember 24. Főnevek, melléknevek, névmások: az elsőéves tananyag ismétlése Tanulság és figyelmeztetés Szintaxis:
RészletesebbenA nominális mondatok funkcionális szempontból
A nominális mondatok funkcionális szempontból HEGEDŰS RITA 1. A megnevezésről; a létige funkciójáról A nominális mondat/nominális predikátum problémája a magyarban leíró nyelvészeti és MID [magyar mint
RészletesebbenA szóképzés. A szóalkotásnak az a módja, amikor a szótőhöz egy képző hozzájárulásával új szó jön létre.
A szóképzés A szóképzés A szóképzés A szóalkotásnak az a módja, amikor a szótőhöz egy képző hozzájárulásával új szó jön létre. Képző tulajdonságai új szót hoz létre Képző tulajdonságai új szót hoz létre
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Tantárgy neve. Szociolingvisztika Tantárgy kódja. MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.
Szociolingvisztika MAO1103 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve és beosztása Tukacsné dr. Károlyi Margit
RészletesebbenOsztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV
Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV A. Ruházati Vásárlási szituációk az alábbi témakörökben: 1. Méteráru üzlet 2. Férfi cipők 3. Női cipők 4. Rövidáruk / kemény rövidáru 5. Rövidáruk/ puha rövidáru 6.
RészletesebbenTanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből
Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből 1 2 3 Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 89. Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből Szerkesztette Haader Lea Horváth László Tinta könyvkiadó
RészletesebbenE. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PÉTER ÚJ MAGYAR NYELVTAN
E. KISS KATALIN - KIEFER FERENC - SIPTAR PÉTER ÚJ MAGYAR NYELVTAN Osiris Kiadó Budapest, 1998 TARTALOM Előszó 13 MONDATTAN (É. Kiss Katalin) 1. A mondattan tárgya és alapfogalmai 17 1.1. A mondattan tárgya
RészletesebbenTartalomjegyzék. Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék A főnév 11 Kis és nagy kezdőbetűk 11 A főnevek neme 12 A főnevek többes száma 13 Nem megszámlálható főnevek 15 Csak többes számban használatos főnevek 16 Foglalkozások 17 Címek, rangok,
RészletesebbenAz értelmezs szerkezetek helye a szintagmák között
456 Balogh Judit Az értelmezs szerkezetek helye a szintagmák között 1. Bevezetés 1.1. A 2000-ben megjelent leíró egyetemi tankönyv, a Magyar grammatika a szintagmákról szólva a korábbi hagyománykövet!
RészletesebbenOsztatlan tanári mesterképzés TNM 0002 II. Szigorlat / Komplex vizsga II. Magyar nyelvtudomány
Osztatlan tanári mesterképzés TNM 0002 II. Szigorlat / Komplex vizsga II. Magyar nyelvtudomány A Komplex vizsga II. (magyar nyelvtudomány) előfeltételei: TNM 2120 Leíró grammatika 3. Szintagmatan, mondattan;
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. Tantárgyfelelős tanszék kódja. A foglalkozáson való részvétel:
A magyar nyelv és irodalom tantárgy-pedagógiája I. TAB 2304 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 1 Heti kontaktóraszám (elm. + gyak.) 0+1 G Előfeltétel (tantárgyi kód) TAB 1304 A hallgató a TVSZ. figyelembevételével
RészletesebbenBEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA
BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA néhány évtizedes nem egységes elmélet alapfogalma: megnyilatkozás kommunikatív jelentésével, szerepével foglalkozik a megnyilatkozás jelentése nem állandó pl. Na, ez szép! a
RészletesebbenMAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára. MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
8. évfolyam MNy1 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára MNy1 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók.
Részletesebben3./ szemantikai határozatlanság (nagybácsi, nagynéni, szomszéd, asztal)
A poliszémia és a kétszintű szemantika 1./ poliszémia (fej: ágyé, kalapácsé, szegé) 2./ homonímia (kar: kar-ja, kar-a) - különbségeik: a) jelentések közös elemének megléte/hiánya b) nyelvtörténeti forrásuk
RészletesebbenÉ. Kiss Katalin A szibériai kapcsolat - avagy miért nem tárgyasan ragozzuk az igét 1. és 2. személyű tárgy esetén Magyar Nyelvjárások 41.
É. Kiss Katalin A szibériai kapcsolat - avagy miért nem tárgyasan ragozzuk az igét 1. és ű tárgy esetén Magyar Nyelvjárások 41. (2003) Nyirkos Istvánt, hajdani kedves finn- és magyarnyelvészet-tanáromat
RészletesebbenMagyarOK 1. tanmenetek
Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.2. Célnyelvi (magyar) környezet Egy 120 órás tanfolyam 61 120. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK
RészletesebbenKlasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. november 5. Ismétlés: igeragozás (gutturálisok) Témaválasztás házi dolgozatra Arnold & Choi 3.3: igemódok A perfectum
RészletesebbenNyelvészet. I. Témakör: Leíró nyelvtan
Nyelvészet I. Témakör: Leíró nyelvtan 1. A magyar magánhangzó-harmónia és a hangtani hasonulások jellegzetességei KASSAI ILONA (1998): A beszédlánc fonetikai jelenségei. In: Kassai Ilona: Fonetika. Budapest:
RészletesebbenMagyarOK 1. tanmenetek
Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.1. Forrásnyelvi környezet (külföldön) Egy 120 órás tanfolyam első 60 órájára (1 60. óra) Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban
RészletesebbenA magyar birtokos személyjeles konstrukciók kognitív megközelítésben
Ösvények 2012. 1. szám Kajdi Alexandra 1 A magyar birtokos személyjeles konstrukciók kognitív megközelítésben A tanulmány fő témája a magyar birtokos személyjeles konstrukciók vizsgálata. Az elemzés kiindulópontjában
Részletesebben15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS
15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,
RészletesebbenTartalomjegyzék. Tartalomjegyzék. A főnév 10 A főnevek neme 10 A főnevek többes száma 14 A főnév a mondatban 16 Gyakorlatok 17
A főnév 10 A főnevek neme 10 A főnevek többes száma 14 A főnév a mondatban 16 Gyakorlatok 17 A főnév szószerkezetekben 20 A névelő 21 Gyakorlatok 26 A hangsúlytalan mutató névmással álló főnév 28 A birtokos
RészletesebbenOsztályozó vizsga Angol mint első idegen nyelv
Osztályozó vizsga Angol mint első idegen nyelv Az írásbeli szóbeli vizsga 50-50 %-os arányban számítanak be a vizsga eredményébe. Tanév végi osztályozó vizsgán az éves munka és a vizsgaeredmény 75-25 %-ban
RészletesebbenHogyan tanulhatod tehát értelmesen a magyar nyelvtant?
Hogyan tanulhatod tehát értelmesen a magyar nyelvtant? Ha az eddigieket nemcsak gondolkozva olvastad, hanem továbbgondolva is, akkor biztosan kezded már látni magad is, hogyan tudhatsz a legértelmesebben
Részletesebben_UXU AZ ER S BIRTOKOS NÉVMÁS
8. LÉPÉS 91 Szavak ( ) só - - lassú - - fehér - - kék ( ) garzonlakás ( ) nyakkend - - gyors ( ) sarok ( ) kétágyas szoba ( / / ) - - / /... (er s birtokos névmás) az én/te/, (az) enyém/tied/, saját (
RészletesebbenFelszólító mondat: A beszélő akaratának felhívó eszköze, célja, hogy a hallgató ennek megfelelően járjon el. Lehet parancs (Sorakozz!
1. tétel: A mondat fogalma. A mondat fajai a kifejezett tartalom és a beszélő szándéka szerint. A modalitás. A grammatikai forma és a funkció ellentmondása Mondat: a beszédnek elemi, láncszemnyi egysége.
RészletesebbenДВНЗ «УЖГОРОДСЬКИЙ НАЦІОНАЛЬНИЙ УНІВЕРСИТЕТ» Приймальна комісія
ДВНЗ «УЖГОРОДСЬКИЙ НАЦІОНАЛЬНИЙ УНІВЕРСИТЕТ» Приймальна комісія ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ЕКЗАМЕНУ З УГОРСЬКОЇ МОВИ для вступників на навчання за освітнім ступенем «бакалавр» (спеціальність 014 Середня освіта
Részletesebben8. Szóalaktan a szavak felépítése
8.1. Hogyan épülnek föl a szavak? 8. Szóalaktan a szavak felépítése A nyelvkincs egyúttal gondolatkincs. Akinek több szava van, több ismerete van. (Babits Mihály) Beszélgessetek el Babits Mihály szép gondolatáról!
RészletesebbenFŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN
FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN A doktori értekezés tézisei írta Kiss Margit Budapest 2005 I. Az értekezés témája, célja A vonzatosság kérdése régóta foglalkoztatja a nyelvtudományt. Már az 1800-as évek
RészletesebbenMagyarOK 1. tanmenetek
Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.2. Forrásnyelvi környezetben (külföldön) Egy 96 órás tanfolyam 49 96. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK
RészletesebbenMAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
8. évfolyam MNy2 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók.
RészletesebbenMAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
8. évfolyam MNy2 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók.
RészletesebbenAz általános igeragozás személyragjainak tárgyi vonatkozásairól
DUGÁNTSY MÁRIA Az általános igeragozás személyragjainak tárgyi vonatkozásairól The Hungarian transitive verbs occur either with determinative or general inflection. The personal suffixes in the determinative
RészletesebbenII. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás
II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás 1. Általános kérdések 1. Általános kérdések általános ütem 1. Általános kérdések általános ütem univerzális jellegű 1. Általános kérdések általános ütem univerzális
RészletesebbenA nyelvelsajátítás tipikus menete
A nyelvelsajátítás tipikus menete Az emberek közötti alapvető kommunikációs csatorna a beszéd, azonban senki sem születik ennek kialakult változatával. Életünk folyamán fokozatosan alakul ki genetikai
RészletesebbenHÁNY VAN VAN A MAGYARBAN?
186 H. Varga Márta H. Varga Márta * HÁNY VAN VAN A MAGYARBAN? (A van funkciói) 1. Bevezetés A 20. század utolsó harmadában jelentkező funkcionális szemléletű irányzatok forradalmi változásokat jelentettek
RészletesebbenKerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.
Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama
RészletesebbenMiért tanulod a nyelvtant?
Szilágyi N. Sándor Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 8. rész Miért vannak a névszói mellett
Részletesebben2013/14. tanév. 3.osztály
2013/14. tanév Magyar és tanmenet 3.osztály Tanító: Kottyán Dóra, Törzsökné Peske Edina Tankönyv:Földvári Erika munkatankönyv I-II. Földvári Erika munkatankönyv Éves óraszám:148 óra ( heti 4 óra) 1.hét
RészletesebbenGONDOLATOK SZEMÉLYJELES SZÁMNEVEINKRÖL ÉS NÉVMÁSAINKRÓL
GONDOLATOK SZEMÉLYJELES SZÁMNEVEINKRÖL ÉS NÉVMÁSAINKRÓL LACZKÓ KRISZTINA 1. Jakab István A névszói személyragozás kérdéséhez című kisebb tanulmányában veti fel a következöket: "... a névszói személyragozásnak
RészletesebbenÚjabb érvelés az ideje szóalak infinitivusi bvítményének birtokos jelzi szerepe mellett
Sz. Heged s Rita: Újabb érvelés az ideje szóalak infinitivusi bvítményének birtokos 363 Újabb érvelés az ideje szóalak infinitivusi bvítményének birtokos jelzi szerepe mellett A Magyar Nyelvr régi hagyományát
RészletesebbenA felvidéki alapiskolák felső tagozati magyar nyelvtankönyveinek néhány grammatikai sajátossága
Cs. Nagy Lajos A felvidéki alapiskolák felső tagozati magyar nyelvtankönyveinek néhány grammatikai sajátossága A tankönyvek szerepéről, fontosságáról mindig megoszlottak a vélemények. Sokan úgy gondolják,
RészletesebbenA szótárról. 1. Mi ez?
A szótárról 1. Mi ez? A szótár, amit az olvasó a kezében tart, a leggyakoribb magyar igei szerkezeteket tartalmazza. Egynyelvű szótár explicit szótári értelmezések nélkül; a szerkezeteket, azok jelentését
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei A MAGYAR SEGÉDIGÉK ÍRTA MOLNÁR KATALIN
Doktori értekezés tézisei A MAGYAR SEGÉDIGÉK ÍRTA MOLNÁR KATALIN Budapest 1999 I. Hogyan elemezzük az alábbi mondatokat? Mi bennük az állítmány, illetve az alany, s az milyen szófajú? Vajon a hagyományos
Részletesebben2
1 SZÉKELY GÁBOR EGY SAJÁTOS NYELVI JELENSÉG, A FOKOZÁS 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 66. SZÉKELY GÁBOR EGY SAJÁTOS NYELVI JELENSÉG, A FOKOZÁS TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2007 4 KÖNYVEM
RészletesebbenTantárgyi követelmények. Német nyelv. 9. oszt.
Tantárgyi követelmények Német nyelv 9. oszt. Témakörök: Bemutatkozás Az én családom Az én barátom Az én házam/lakásom Az én szobám Az én iskolám Lakóhely bemutatása Napirend Étkezési szokások Szabadidő
RészletesebbenAz egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása
Mészáros Ágnes Az egészségügyi szolgáltatások szókincsének kialakulása BEVEZETÉS Az egészségbiztosítási szakmai nyelvhasználat a nyelvtudomány számára még felderítetlen terület. Az egészségügyi, jogi és
RészletesebbenKlasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2016. november 16. Félévközi ZH 45 perc open-book, Arnold-Choi 2 3. Témaválasztás házi dolgozatra Témaválasztás házi dolgozatra
RészletesebbenFazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés
Fazakas Emese Teret hódító igekötőink és a nyelvművelés Arra az évtizedek óta állandóan felmerülő kérdésre, hogy szükségünk van-e a magyar nyelv ápolására, művelésére, háromféle választ adhatunk: egyáltalán
RészletesebbenAz angol nyelv logikája 6 MONDATSZERKEZET 1. A kijelentés
Az angol nyelv logikája 6 MONDATSZERKEZET 1. A kijelentés Az angol nyelv kijelentő mondatai három részből állnak, és mindig ebben a sorrendben: SZEMÉLY SEGÉDIGE INFORMÁCIÓ A SZEMÉLY a mondat főszereplője.
Részletesebben- 92 - A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése
- 92 - Lengyel Zsolt A nyelvoktatás néhány szocio- és etnolingvisztikai kérdése 1. A nyelv bekapcsol a társadalomba, a nyelv elsajátítása a szocializációs folyamat egyik legfontosabb alkotó része. Akár
RészletesebbenNagy Erika. Nyelvtanból Ötös. A magyar nyelvtan érthetően kicsiknek és nagyoknak. www.magyarnyelvtan.hu
Nagy Erika Nyelvtanból Ötös A magyar nyelvtan érthetően kicsiknek és nagyoknak www.magyarnyelvtan.hu 1 Tartalom 1. Alapfogalmak...6 2. Szófajok...13 3. Névszó......14 4. Főnevek...16 5. Melléknevek...26
RészletesebbenA MONDAT SZERKEZETE. tagolt tagolatlan alárendelı mellérendelı
A MONDAT SZERKEZETE I. Elméleti segédanyag egyszerő (határsáv) összetett tagolt tagolatlan alárendelı mellérendelı minimális bıvített szerkesztett szerkesztetlen teljes hiányos teljes hiányos A MGr. a
RészletesebbenMAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4.
Óra 1. émakör, tananyag Ismerkedés az új taneszközökkel Ismétlés Hangtani ismeretek MAGYAR NYELV ömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és nyelvhelyesség
RészletesebbenHegedűs Rita Kötő- és módósítóelemek grammatikája és szemantikája
Hegedűs Rita Kötő- és módósítóelemek grammatikája és szemantikája Meglehetősen elméletinek és száraznak Ígérkező fejtegetésemet egy élvezetes és rendkívül találó Kosztolányi novellarészlettel kezdem: "Meglátogatott
Részletesebben5. osztályos tananyag
1. A kommunikáció OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI MAGYAR NYELVTAN 2. A kommunikációs kapcsolat 3. A szövegszerkesztés állomásai 4. Az elbeszélés 5. A leírás 6. Jellemzés 5. osztályos tananyag 7. A hangok világa;
RészletesebbenUngarisch. Grammatische Strukturen/lexikalische Einheiten Nével : Határozott, határozatlan
Ungarisch Die Zuordnung der grammatischen Strukturen und lexikalischen Einheiten zu den Funktionen ist exemplarisch zu verstehen. Die angeführten Strukturen werden auch in anderen Zusammenhängen auftreten
RészletesebbenA VALÓ SZÓFAJI MIVOLTÁRÓL
A VALÓ SZÓFAJI MIVOLTÁRÓL Ács Károly verseiből való példákkal CSEH MÁRTA Pusztán a szóalak alapján a szó szófaji értékéről határozni sohasem tanácsos. A szó szófaji értékét a használati értéke határozza
RészletesebbenKlasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. november 19. Témaválasztás házi dolgozatra Ismétlés: rendhagyó igék A mondat belső szerkezete Az óra céljai: Emlékeztető
Részletesebben