1. eladás A nyelv szintjei

Átírás

1 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz 1 1. eladás A nyelvi szintek A nyelv szintjei fonéma morféma lexéma szintagma mondat A beszédbeli megfelelje hang szóelfordulás nyilatkozat Definíciók A nyelv a beszéd alapjául szolgáló elemrendszer és szabályrendszer. A grammatika a nyelvi jelek alkotásának és összefzésének szabályait írja le, más néven szerkezettan. A fonéma a legkisebb nyelvi elem. Nincs jelentése. Szóelemeket épít. Jelrész: f + a + l, jelmegkülönböztet nyelvi egység: fal, fél, föl. A szóelem (a morféma) a legkisebb nyelvi jel. Fonémá(k)ból épül fel. Lexémák, szóelfordulások létrehozásában vesz részt. Például: t r-, -ás/-és, pohár-, -tok/-tek/-tök. A szó szóelem(ek)bl felépül, közvetlenül szintagmákat és mondatokat épít nyelvi egység, melynek önálló jelentése van. A szöveg konkrét, egyszeri eleme: szóelfordulás; az elvont szótári szó: lexéma. Például: könyv, alatt, pihennap, talán, le. A szintagma két önálló fogalomjelöl lexéma és/vagy mondatrész grammatikai kapcsolata. Szavakból épül fel. Mondatok felépítésében használjuk. Például: szaladj hozzám, óvoda és iskola, hosszú utazás. A mondat nyelvi elemekbl és grammatikai szabályok szerint létrehozható önálló nyelvi forma. A kommunikáció alapeleme, az intonáció lezártsága jellemzi. Szóból/szavakból, szintagmákból épül fel. A legnagyobb nyelvi egység. Például: A szeretet mindent legyz; Tényleg?; Jó lenne, ha velünk jönnél. A szintagmák helye a szókapcsolatok között szókapcsolatok grammatikai, szerves szókapcsolatok = szószerkezetek nem grammatikai, szervetlen szókapcsolatok pl. nyilván nagy, nem tíz Szintaktikai természet% szerkezetek Szintagmák pl. labdát dob, friss és üde Morfológiai érték% szerkezetek (álszintagmák) pl. menj el, csinos volt

2 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz 2 Egyéb tudnivalók, vitás kérdések A szöveget nem tekintjük nyelvi egységnek. Álszónak vagy állexémának nevezik egyes nyelvtanok azokat a szavakat, melyek funkciója toldalékmorfémával egyenérték. Ilyen a névutó: ház mellett, a névutómelléknév: a ház melletti; az igeköt: tudtam meg, a segédige: tudós leszek, nézni fogom; a segédigenév: (nem akar) mérges lenni; egyéb igei segédszók: vitték volna; a határozóvá tev mint: mint vendég (volt nálunk). Valódi szónak tekintend, mert önálló (néha mondat is lehet) saját szófaja van. Tudni kell azonban róla, hogy viszonyjelentést hordoz, s nem szintaktikai, hanem morfológiai kapcsolatot alkot más szavakkal. Az álszintagma morfológiai természet szószerkezet: egy fogalomjelöl szó és egy toldalékmorféma-érték viszonyszó kapcsolata, lásd a fenti példák aláhúzott szókapcsolatait.

3 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz 3 2. eladás Alaktani alapfogalmak A morféma a legkisebb nyelvi jel. A morféma az a legkisebb nyelvi egység, amely meghatározott formával és ehhez kapcsolódó jelentéssel rendelkezik, s további hozzá hasonló, meghatározott alakú és jelentés kisebb egységekre nem bontható. Elemkörnyezet = disztribúció. A disztribúciós módszerrel azt vizsgáljuk, hogy egy adott nyelvi elem milyen lehetséges elemkörnyezetekben fordul el. A szóelemek osztályozása A morfémáknak két f típusuk, osztályuk van: a tmorfémák és a toldalékok. A tmorféma a szó jelentésének és alakjának a központi eleme, alapja. A tmorféma a szóalak kötelez eleme: minden szónak van töve. A toldalékok a thöz kapcsolódó, többnyire grammatikai jelentést hordozó szóelemek. Fajtáik szerint megkülönböztetünk képzket: lakat-os, gyerek-telen; jeleket: kerget-ett, vidám-abb; valamint ragokat: átugor-ja, erd-höz. A szóelemek jelentése szerint: fogalmi jelentés (elssorban a tmorfémákra jellemz, pl. fogalm-, labda-, kerek- stb.); viszonyjelentés (elssorban a toldalékmorfémákra jellemz, pl. -ban, -ság, -k stb.). Kivételek: után-, fog- [segédigei t], vissza- (viszonyjelentés tmorfémák); -ka/-ke, -né (fogalmi jelentést is tartalmazó toldalékmorfémák). A szóelemek önállósága szerint: A szabad morfémák önmagukban, más szóelem nélkül is elfordulhatnak a mondatban. A kötött morfémák soha nem fordulhatnak el önállóan, csak más szóelemmel együtt. Termékeny és terméketlen szóelemek: termékeny (produktív) az a szóelem, ami részt vesz új szó létrehozásában. Például a -z képz ( ez). Egyalakú és a többalakú szóelemek. Többalakú szóelemnek azt a morfémát nevezzük, mely eltér morfémakörnyezetben részlegesen eltér alakban, ám azonos jelentéssel és funkcióval jelenik meg (pl. hoz-at, néz-et, ugrál-tat, köt-tet). Alakváltozás (mint folyamat) = alternáció; alakváltozat (mint nyelvi jelváltozat) = alternáns. Invariáns = a morfémaalternánsok közül kiválasztott egyetlen változat, mely az egész csoportot képviseli. Az invariánshoz tartozó, megvalósuló változatok a variánsok. Például invariáns: NI, variánsai: -ni, -nni, -ani, -eni, -nn, -an, -en (hoz ni, vi nni, hord ani, tölt eni, jö nn öm, ugr an unk, küzd en ünk). Az elhangzó Elhangzónak a t és a toldalék között megjelen, rendszerint alsó vagy középs nyelvállású magánhangzót nevezzük, például ház-ak, kert-et. Az elhangzót a toldalék részének, els elemének tekintjük. Ragozási sorok (paradigmák) A toldalékolási rendszereket ragozási soroknak, más néven paradigmáknak nevezzük. A ragozási sorok tagjai egymástól jól megkülönböztethet, egymással szembeállítható szóalakok. A zéró morféma a testes morfémákkal testetlensége által szembeállítható jel, pl. alma- almá-k; a zéró az egyes számot jelöli. A zéró morféma mindig valamely paradigma része.

4 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz 4 A szótövek összefoglalása Az igetövek összefoglaló táblázata Ttípus Példa Tváltozatok Egyalakú ír, tanul ír- Többalakú st ~ s és szt ~ sz változatú fest, éleszt fest-, fest ~ s változatú vitat, alkot vitat-, vitashangzóhiányos igényel, csörög igényel-, igénylv-s csupán v-s f, l, n f-, fövsz-es változatú eszik, iszik, tesz tesz-, té-, te-, tev- sz-es és d-s változatú fekszik, alszik feksz-, feküd-, fekv-, fekharagszik, tolakodik haragsz-, haragud-, haragvsz-es és d-s változatú furakodik, gyarapodik furakod-, furakszsz-es és z-s változatú igyekszik igyeksz-, igyekez-, igyekvemlékszik, szándékszik emléksz-, emlékezn-es változatú megy megy-, men-, me-, méjön jön-, jöv-, jövan van-, vagy, vol-, val- A névszótövek összefoglaló táblázata Ttípus Példák Tváltozatok Egyalakú hajó, kávé, asztal hajó- Többalakú Hangzóhiányos változatú iker, bátor iker-, ikr- Hangzóhiányos, hangátvetéses változatú kehely, pehely, teher kehely-, kelyh- Tbelseji idtartamot váltakoztató nyár, híd nyár-, nyar- Tvégi idtartamot váltakoztató alma, epe alma-, almá-; epe, epé- Véghangzóhiányos borjú, hosszú borjú-, borj- Hangszínt és idtartamot váltakoztató ajtó, mez ajtó-, ajta-; mez-, mezev-s változatlan thangzójú m, b m -, m v- idtartam-váltakoztató f, ló f -, füv-; ló-, lov- hangszínt és idtartamot váltakoztató hó, tó hó-, hav-; tó-, tavvéghangzóhiányos daru, falu daru-, darv- Keverék típusú, például apa, lélek, száj apa-, apá-, ap-; lélek-, lelk-; száj-, szá- (Keszler Borbála táblázatai)

5 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz 5 3. eladás A toldalékmorfémák A toldalékok osztályozása a thöz viszonyított helyzet alapján Szuffixum: olyan toldalék, amely a t után helyezkedik el, például: láng-ja, áll-ít-ás stb. Prefixum: olyan toldalék, mely a t eltt helyezkedik el, például: leg-csípsebb, legesleg-ell. Infixum: olyan toldalék, mely beékeldik a tbe, tehát szétszakítja a tövet. (Tagalog nyelvi példa: s + um + ulat írt, ahol a t: sulat ír.) Circumfixum vagy confixum: a circumfixáció esetében tulajdonképpen a t ékeldik be a toldalékba. (Indonéz példa: ke + penting + an fontosság, ahol a t: penting fontos, ke- -an kb. -ság, -ség, valamint a német gesagt mondta múlt idej alak esetében a circumfixum a ge- -t.) Transzfixum: a tövet átszöv affixum. Részleges és teljes reduplikáció: a t részleges vagy egyszeres, többszörös megismétlése (egyszeres reduplikáció: jávai ratu vezet raturatu vezetk vagy a szuahéli tafuta keres tafutatafuta sokáig keres ; többszörös reduplikáció: az afrikai eve nyelvben toh ásva tohtohtoh sokáig ásva ). A teljes reduplikáció a szuffixumokra emlékeztet. A reduplikációhoz hasonló jelenség a magyarban is megfigyelhet, vö. két szál rózsa és két-két szál rózsa; illetleg: körbeszalad és körbe-körbeszalad. A toldalékmorféma-típusok elhatárolása: képzk, jelek és ragok Derivációs morfémák (képzk) Új szót (lexémát) hoz létre. Az adott szófaji kategória nem minden eleméhez tehet hozzá. Nem része egyetlen ragozási sornak sem. Hiánya miatt nem veszünk fel zéró morfémát. Grammatikai ls lexikális jelentést hordoz. Korlátozottan termékeny. Legbelsbb helyzet (a t után következik), más toldalékok követhetik. Nem akadályozza meg a további szófajváltást. Megváltoztathatja a szó bvítési lehetségeit. Több szóosztály töveihez is járulhat. Inflexiós morfémák (jelek, ragok) Egy lexéma valamely szóalakját hozza létre. A szófajkategória legtöbb eleméhez hozzátehet. Többé-kevésbé zárt rendszert alkot, ragozási sorok része. Hiányát legtöbbször zéró morfémaként fogjuk fel. Grammatikai, nyelvtani jelentést hordoz. Termékeny. Küls(bb) helyzet, más toldalékmorfémák megelzhetik. Megakadályozza a további szófajváltást. Nem változtat a szó bvíthetségén. Használata egy szófajra jellemz. A morfémaszerkezetek 1. Sorrendi szabályok A szavakban a szóelemek kapcsolódási sorrendje szorosan kötött. Az általános szabály a magyarban: (prefixum) + t + szuffixum(ok). Képletbe foglalva: (J)+T+K+J+R. Tbl, képzbl és jelbl is elfordulhat több egyetlen szóalakban; ragból csupán egy, például legegyértelm bben = leg-egy-ért-elm- -bb-en = J+T+T+K+K+J+R, lányaimé = lány-ai-m-é = T+J+J+J.

6 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz 6 2. A szabályostól eltér szerkezetek a) A jel megelzi a képzt. A leggyakoribb példa erre a középfok jele, mely bizonyos képzket megtr maga mögött: kis-ebb-ít, nagy-obb-odik. Szórványosabban fordul el a -beli fiatal keletkezés képz eltt az általános többesjel: századokbeli, illetve a birtokos személyjel: korombeli. b) A rag megelzi a képzt. Ez úgynevezett képzszer ragok esetén fordul el, például: -szor/-szer/-ször vagy -nként. Általában az -i és az -s képzmorfémákat elzik meg: hat-szor-os, het-enként-i. 3. Az abszolút és a relatív szót Az abszolút t nem tagolható további elemekre, az abszolút t maga a szómorféma. Például a jegesedik szó abszolút töve a jeg-, a húzogathatjátok abszolút töve a húz. A relatív t az a t, amely még tagolható, amelyrl még leválasztható toldalék. Nem egyetlen tmorféma tehát, mégis tnek nevezhet abban az értelemben, hogy kapcsolódik vagy kapcsolható hozzá toldalék. Például az üvegezésekhez szóalak relatív szótövei: üvegezések-, üvegezés-, üvegez-. A szóalak abszolút töve pedig egyetlen morféma: az üveg. 4. A szintetikus és az analitikus szerkesztésmód A grammatikai viszonyjelentéseket a magyarban egyrészt toldalékokkal, másrészt viszonyszókkal fejezzük ki. A toldalékok, vagyis a viszonyjelöl szóelemek összekapcsolódnak a fogalomjelöl szóelemekkel, s együttesen alkotnak egy szót. Például: bicikli re, ül t em. A viszonyjelölés ilyenkor szintetikus (összerakó, srít) módon történik; a létrejött elemszerkezet szintetikus szerkezet. Viszonyjelentéseket azonban lexémákkal is kifejezhetünk. A viszonyszók viszonyjelöl lexémák, melyek nyelvtani jelentést, jelentéseket adnak a fogalomjelöl lexémákhoz. Az ige jöv idejét például a fog viszonyszó jelöli (nem pedig toldalék, mint a múlt idt), például: aludni fog, el fogja küldeni. A viszonyjelölés ilyenkor analitikus (szételemz, körülíró) eljárással történik. Az így létrejött elemszerkezet analitikus szerkezet. A szintetikus és az analitikus szerkesztésmód összefoglalása Szintetikus szerkesztésmód Analitikus szerkesztésmód Pl. igeid jelölésében megnéz-t-e meg fogja nézni Pl. igemód jelölésében elszaval-ná elszavalta volna Pl. határozói eset jelölésében lámpá-nál lámpa mellett

7 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz 7 4. eladás A szófajok rendszere Elhatárolási szempontok 1. Mondatbeli viselkedés (mondatrészszerep, bvíthetség) 2. Alaki viselkedés (toldalékolhatóság) 3. Jelentés Alapszófajok 1. Önálló mondatrészek, bvítményeket kaphatnak 2. Jellemzen toldalékolhatók (kivéve a határozószói sort) 3. Autoszemantikus, fogalmi jelentés (a névmási oszlop indirekt denotatív jelentés) Helyettesít szófajok: névmások Központi alapszófajok Átmeneti szófajok: igenevek ige (töröl, indul) fnévi névmás (ez, kit) fnév (telefon, valóság) fnévi igenév (ütni, rakni) melléknévi névmás (milyen, annyi) melléknév (váratlan, sok) melléknévi igenév (hajoló, megfigyelt jelenség) határozószói névmás (valahonnan, amikor) határozószó (négykézláb, elször) határozói igenév (járván, tudva) Viszonyszók 1. Nem mondatrészek, nem kapnak bvítményeket 2. Jellemzen nem toldalékolhatók (kivéve a segédigéket) 3. Csupán viszonyjelentésük, modális, pragmatikai vagy logikai jelentésük van Morfológiai természet% szerkezetben (grammatikai viszonyszók) Nem morfológiai természet% szerkezetben (nem grammatikai viszonyszók) segédige (fog, marad), segédigenév (lenni,lévén), segédszók (volta, volna), névutó (után), névutómelléknév (utáni), igeköt (be, meg), határozóvá tev mint kötszó (bár, mivel), partikula (alig, leginkább, ugye), nével (az, egy), tagadószó (nem) Mondatszók 1. Nem mondatrészek, önálló mondatok lehetnek, szervetlenek; jellemzen nem bvíthetk 2. Nem toldalékolhatók 3. Pragmatikai, modális, logikai jelentésük van indulatszó (jaj, fuj), interakciós mondatszó (bocs, csitt), módosítószó (talán, nyilván), hangutánzó mondatszó (durr, gá-gá) Fogalmak Lexikai szófajiság: a lexémák jelentéséhez kapcsolódó szófaji jelentés, melynek realizációja (aktuális szófajisága) eltér is lehet. Például: óra fnév, bárcsak partikula, gömböly melléknév. Aktuális szófajiság: a szóelfordulások szófaja. Egyszeri, és az adott használattól függ, azaz kizárólag a mondatban meghatározható. Például: Kérem a gömböly t (utóbbi szó aktuális fnév). Aktuális szófajváltás: a lexikai és az aktuális szófajiság eltérése a mondatkörnyezet hatására. Például: Együtt futott a boltba igyekvkkel; az utolsó szó lexikálisan melléknévi igenév, aktuálisan fnévvé vált.

8 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz 8 Ketts (többszörös) szófajúság: a lexémák jelentéséhez kapcsolódó két vagy több szófaji jelentés, például lila = melléknév (Lila sálban volt); fnév (Most lilával festek). Átmeneti szófajúság: valójában összetett szófaji jelentés, amikor egy szófaji jelentés két szófaj tulajdonságaiból adódik össze. Például a fnévi igenév részben fnévként, részben igeként viselkedik. Problémák, megjegyzések Csak a szavaknak van szófaji jelentésük. A morfémákhoz szófaji jelleg tarozik. A számnevek valójában ketts szófajiságú szavak: melléknevek (hat pohár) és fnevek (hatból elvesz kettt). A névmásokat összefoglalóan helyettesít szófajoknak nevezzük, de tudni kell, hogy nem mindegyik névmásfajta helyettesít. A névmás a valóságot közvetetten, a szövegkörnyezet vagy a beszédhelyzet kapcsolóerejével tükrözi. A személyes névmás pl. els és második személyben nem helyettesít, hanem a beszélt (és körét), illetleg a hallgatót (és körét) nevezi meg. A grammatikai viszonyszók mondatrésznél kevesebb értékek, hisz éppen mondatrészek, esetleg mondatszerkezetek megalkotásában vesznek részt. A névutó és a mint elöljáró ragszer viszonyszók: az asztal mellett (ülök) és az asztalnál (ülök); illetleg: mint eladó (dolgozik) és eladóként (dolgozik); szebb, mint Ern és szebb Ernnél. Az igeköt leginkább képzszer, a segédige vagy képzszer (pl. katona volt katonáskodott) vagy jelszer (meg fogja enni). A segédigenév a segédigébl képzett igenév (pl. tanár volt, tanár marad tanár lenni, tanár lévén; tanár maradni). A névutómelléknév a névutó melléknévképzs alakja: az asztal alatti hely, az ebéd utáni beszélgetés.

9 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz 9 5. eladás Az igék 1. Mondatbeli viselkedés Az ige állítmány. Semmiféle más mondatrész nem lehet. Az ige alannyal, tárggyal és határozóval bvülhet. Ige jelzi bvítményt soha nem kaphat! Az ige bvítményei szabad bvítmények vagy kötött bvítmények. A kötött bvítmény a vonzat. A vonzat használatát az ige jelentése kívánja meg, engedi vagy tiltja. Pl. az alany csaknem minden igének kötött bvítménye, vagyis csaknem minden igei jelentés megkívánja a cselekvnek, a folyamat érintettjének kifejezését. Például: Repül a madár az alany kötelez. Borul az ég az alany fakultatív vonzat (l. Borul.) Havazik. az alany kitétele tilos. Az alany mindig vonzat, de mindig vonzat a tárgy is, hiszen van olyan ige, mely mellett kötelez (átveszi az anyagot *Péter átveszi), van, mely mellett fakultatív (varr, olvas, vár), és van, ahol tilos (erlködik, barnul, mászik). A határozók igefajtáktól vagy egyedektl függen kötöttek (Dia kinéz az ablakon) vagy szabadok (Zsuzsi beszél az íróasztalnál). 2. Az ige alakja T + J + J + R. Ezek mind kötelezk. T = (T +) T (+ T + K + K), tehát az iget összetett szó és képzs szó is lehet. A jelbl csupán egy jelenik meg testesen és szintetikusan, de mindkett jelentése ott van az igealakban (futott, futna). Szintetikus alakban mindkett lehet testes: futott volna. 3. Az ige jelentése Cselekvés és történés + a grammatikai kategóriák kifejezése. Grrammatikai kategóriák az igében: a) szám- és személyjelentés, b) idjelentés, c) módjelentés, d) igenemjelentés, e) aspektuális jelentés, f) pragmatikai jelentés. a) A szám- és személyjelentés felelse az igei személyrag. b) Az idjelentés felelse az idjel. c) A módjelentés felelse a módjel. (Az iget is hordozhat önmagában modális jelentést, pl. enged, merészel, próbálkozik.) d) Az igenemjelentés felelsei az igenemképzk: -tat/-tet, -tatik/-tetik, -kodik/-ködik, -ódik/-dik. De igenemjelentése az abszolút igetnek is van: fut (cselekv), él (mediális). e) Az aspektuális jelentés felelsei az igekötk és a képzk. Például: néz megnéz (utóbbi befejezett), elnéz ('sokáig néz' jelentésben), nézeget, pattan pattog (mozzanatos és ismétld) stb. Aspektuális jelentést az iget is hordozhat: ugrik (egyszeri, általában mozzzanatos), áll (folyamatos), kezd (pillanatnyi, kezd) stb. f) A pragmatikai jelentés természetesen elssorban a nyelvhasználatban figyelhet meg. Ilyen például az Üdvözlöm!, Csókollak! köszönési formák. Van azonban nyelvtanilag is rögzített pragmatikai jelentés az igében: ez a 3. személy használata 2. személy értelemben. A cselekv és cselekvés viszonya szerint megkülönböztetjük a a) cselekv, b) mveltet, c) visszaható, d) szenved és e) mediális igéket. A b), c), d) kategóriák többségükben a)-ból keletkeznek. b) A legtisztább mveltet igéket tárgyas cselekvbl hozzuk létre. Például: olvastat, varrat, készíttet. A tárgyatlan cselekvk nem adnak ki mindig tiszta mveltet formát: járat, mozgat, de: A repül vhol köröz (?) körözteti a repült, a gyerek mocorog (?) mocorogtatja, mocorgatja a gyereket. Amediálisok mveltetése sokszor cselekv igét eredményez: fogyaszt, épít, kerít stb. A mveltet ige tárgyas. c) Visszaható igét csak tárgyas mveltetbl alkothatunk. Tárgya nincs, hisz az a cselekvvel egyenl (fésülködik, nyalakodik). A visszaható igék rokona a kölcsönös ige: ölelkezik. d) Szenved igét csak tárgyas mveltetbl alkothatunk. Mindig tárgyatlan, képzje jellegzetes (olvastatik, megfigyeltetik). e) A mediális igék történést kifejezk. Alanyuk egyfajta átéli az ige által kifejezett folyamatnak, pl. Fúj a szél; Megsértdött a húgod; Kiszkült a hajam. Alanyuk nem mindig van: pirkad, havazik.

10 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz 10 Az általános személyragok összefoglaló táblázata E/1. -ok, -ek, -ök Kijelent mód Jelen id Múlt id -lak, -am, -em -lek, -alak, -elek -alak, -elek Felszólító mód -ak, -ek -alak, -elek Feltételes mód -k -lak, -lek E/2. -sz *, -asz, -esz -ál, -él -ál, -él, - -l -ol, -el, -öl E/3. - -on, -en, -ön - T/1. -unk, -ünk -nk T/2. -tok, -otok -tek, -etek -tök, -ötök ** -atok -etek -tok -tek T/3. -nak, -anak -nek, -enek -ak, -ek -anak -enek A határozott személyragok összefoglaló táblázata -nak -nek Kijelent mód Jelen id Múlt id Felszólító mód Feltételes mód E/1. -om, -em, -öm -am, -em -m E/2. -od, -ed, -öd -ad, -ed -d, -dd -d -ad, -ed E/3. -ja, -i -a, -e - T/1. -juk, -jük -uk, -ük -nk T/2. -játok, -itek -átok, -étek -tok, -tek T/3. -ják, -ik -ák, -ék -k Az ikes személyragok összefoglaló táblázata Jelen id Kijelent mód Felszólító mód Feltételes mód E/1. -om, -em, -öm -am, -em -m E/2. -ol, -el, -öl (-sz, -asz, esz) -ál, -él -l E/3. -ik -ék -k (Kugler Nóra táblázatai) * A jö- t mellett -ssz alakban. ** A jö- t mellett -ttök alakban.

11 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz eladás A fnév Osztályozása Fnevek konkrét fnevek elvont fnevek köznevek tulajdonnevek egyedi nevek személynevek mennyiségnevek állatnevek gyjtnevek földrajzi nevek anyagnevek intézménynevek címek márkanevek díjak nevei stb. Alakja T (+ K + K ) + J szám (+ J + J + J birtokosság ) + R Mondatbeli szerepe Állítmány: Ez a fizetésed. Alany: Az önkormányzatok nehéz helyzetben vannak. Tárgy: Elmentetted lemezre a munkádat? Határozó: aszemantikus: gondolkodik a kérdésen, harcol a nyomor ellen hely-: vízben ázik, a fa mellett áll id-: májusban nyílik, ebéd után jön állapot-: felébred álmából, pénz nélkül marad, mint tanár szeretik eredet-: fából készül eredmény-: szeletekre vágja a kolbászt partitivusi: kér a kenyérbl társ-: beszélget a szülkkel mód-: gyors ütemben halad ok-: elsápad a hírtl cél-: hoz egy ecsetet a festéshez tekintet-: ártatlan az ügyben fok-mérték: két fejjel magasabb eszköz-: ollóval vág részes-: pulóvert köt Marcinak hasonlító: édesebb a méznél Jelz: kijelöl: az orvos barátom mennyiség-: (?) két liter víz birtokos: a város kapuja Bvítményei Kötelez vonzattal: az asztal széle, három liter tej, a szempilla festése Fakultatív vonzattal: beszéd a becsületrl, harc az ellenséggel Szabad bvítmények: pöttyös kend, négy kifli

12 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz 12 A melléknév Felosztása Minsít: szép, félénk, vastag Viszonyító: rednyös (ablak), (görbe) lábú (kutya), könyvtári (dolgozó), harmadik (ajtó) Mennyiséget jelent: rengeteg, öt, sok, négyötöd, tengernyi. Alakja (J fok +) t (+ K + K stb.) (+ J szám ) + J fok (+ J kiemel ) (+ R) Mondatbeli szerepe Állítmány: a tigris csíkos Határozó: szám-: háromszor/harmadszor próbálom állapot-: vörösen hallgat, ügyesnek talál számállapot-: sokan nézik eredet-: kékrl (zöldre) fest eredmény-: kékrl (zöldre) fest mód-: lassan halad, magyarul beszél Jelz: fok-mérték: ersen figyel minség-: gömböly* koponya mennyiség-: tíz lépés Bvíthetsége Kötelez vonzat: büszke a fiára, nagyobb nálam Fakultatív vonzat: foltos a kávétól, háromszor nagyobb Szabad határozó: nagyon sötét, túlságosan jó A határozószó Mondatbeli viselkedés Mondatrészszerep: A határozószók csak határozói szerepet tölthetnek be a mondatban: hely-: hátul találtam id-: reggel érkezett fok-: különösen nehéz állapot-: hanyatt feküdt mód-: jól fut eredmény-: ketté töri tekintet-: részben igaz Fnevekhez járulva betölthetik jelzi érték határozó szerepét is, például: az id ma, Budapest éjjel, utazás egyedül, levélváltás titokban stb. Bvíthetség Vonzatok: a tóhoz közel, távol a szikláktól, mindenkinél korábban, a legmesszebb a városlakók közül Szabad határozók: teljesen egyedül, nagyon távol Alak Toldalékolhatatlanság, kivételek: kintebb, lentre, belülrl, legtávolabb.

13 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz eladás A névmások Fnévi Melléknévi Számnévi Határozószói Személyes névmás én, te, ; engem, téged, t; enyém, tied, övé Visszaható névmás magam, magad, maga Kölcsönös névmás egymás Mutató névmás ez, az; emez, amaz; ugyanez, ugyanaz ilyen, olyan; emilyen, amolyan; ugyanilyen, ugyanolyan ennyi, annyi; emennyi, amanynyi; ugyanennyi, ugyanannyi itt, ott; emitt, amott; ugyanitt, ugyanott; erre, arra; eddig, addig; így, úgy; emígy, amúgy; ugyanígy, ugyanúgy Vonatkozó névmás aki, ami amilyen amennyi ahol, ahogy(an), ameddig Kérd névmás ki, mi milyen mennyi, hány hol, hogyan, miért Határozatlan névmás valaki, valami; némelyik valamilyen; némely, némi valamennyi, valahány; néhány valahol, valahogy, valamiért; néhol; némiképp Általános névmás mindenki, bárki, akárki mindegyik, mindenféle; bármilyen, akármilyen minden, bármennyi, akármennyi, akárhány mindenhol, bárhol, akárhol; mindenhogy, bármerre, akármiképp Az általános névmás alfajai Gy%jt névmás Megenged névmás Tagadó névmás Fnéviek Melléknéviek mind(en)- bár- akár- se(m)- mindenki, mindegyik, bárki, bármi akárki, akármi senki, semmi mindnyájan mindenféle, mindennem ; (minden) Határozószóiak mindenhol, mindenütt, mindenhonnan, mindenhová, mindenüvé; mindig, mindenkor; mindenképpen bármilyen, bármin; bármelyik, bármiféle; bármennyi bárhol, bárhonnan, bárhova; bármikor, bármeddig A mutató névmás alfajai Rámutató Nyomatékosító Azonosító akármilyen, akármin; akármiféle; akárhány, akármennyi akárhol, akárhonnan, akárhova; akármikor, akármeddig Fnéviek ez, az emez, amaz ugyanez, ugyanaz Melléknéviek ilyen, olyan ennyi, annyi milyen, amolyan emennyi, amannyi ugyanilyen, ugyanolyan ugyanennyi, ugyanannyi Határozószóiak így, úgy emígy, amúgy ugyanígy, ugyanúgy (Laczkó Krisztina táblázatai) Mondatbeli viselkedés Mondatrészszerep: a helyettesített szófajéval azonos Bvíthetség: ritka (pl. én, a hallgató; nagyon olyan) semmilyen, semekkora, semmin; semmiféle; sehány, semennyi sehol, sehonnan, sehova; semmikor, soha sehogy(an) Alak: toldalékolása a helyettesített szófajénak megfelel (pl. magára, egymástól, ezek); rendhagyó toldalékolásuk van a személyes névmásoknak: rólunk, hozzátok Jelentés: indirekt denotatív jelentés

14 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz eladás Az igenevek Fnévi igenév Mondatbeli szerepe Alany: indulni kell/lehet; jó/káros/nehéz/butaság félni Tárgy: szeret, akar, óhajt utál labdázni Célhatározó: úszni megy/jár/visz/siet Aszemantikus határozó: képes/habozik/kénytelen hazudni Okhatározó: fél/retteg/óvakodik ránézni Állapothatározó: h*lni látszik/tetszik Részeshatározó: nincs értelme elmenni, ideje továbblépni Tekintethatározó (?): látni láttam; szeretni szeretem Birtokos jelz: Most lenne haszna meghívni Bvíthetsége Tárggyal: gitárt pengetni, párt választani Határozókkal: belelapozni a könyvbe, gondolni a madarakra, sokáig várni Alakja Iget + igenévképz (+ személyrag) Egyes szám 1. személy: járn-om lépn-em 2. személy: járn-od lépn-ed 3. személy: járni-a lépni-e Többes szám 1. személy: járn-unk lépn-ünk 2. személy: járn-otok lépn-etek 3. személy: járni-uk lépni-ük Melléknévi igenév Fajtái -ó/- képzs: zörg (folyamatos) -t/-tt képzs: kihímzett (befejezett) -andó/-end képzs: felveend (beálló) A -t/-tt képzs igenév személyragos változatát igei igenévnek is nevezzük (pl. rendr fogta tolvaj) Mondatbeli szerepe Állítmány: a szl megmetszend; a víz iható (?) Állapothatározó: magára hagyottan találták; elviselendnek érez (?) Tekintethatározó: vasalandónak éppen vasalandó, de (?) Minségjelz: zuhogó es, letört ág, zárandó kapu Bvíthetsége Alannyal: a m*vész faragta bot (csak az igei igenév esetében!) Tárggyal: ajtót nyitó inas Határozóval: sarokban álló, a szekrénybl elvett, polcra teend Alakja Iget + igenévképz (+ esetleg -ság/-ség képz, névszói jelek és viszonyragok): olvasottság, (emberhez) szólók, tépettebb, elhanyagolttá stb.

15 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz 15 Egyes szám 1. személy (én) sütöttem hoztam kalács 2. személy (te) sütötted hoztad kalács 3. személy sütötte hozta kalács Többes szám 1. személy (mi) sütöttük hoztuk kalács 2. személy (ti) sütöttétek hoztátok kalács 3. személy k sütötték k hozták kalács Határozói igenév Mondatbeli szerepe Idhatározó: Befejezvén a levélírást leragasztotta a borítékot. Okhatározó: Már nem volt semmi kifogása a lánya barátai ellen, megismervén nehéz sorsukat. Állapothatározó: A beteg felöltözve feküdt az ágyon; Az ügy le van zárva. Célhatározó: Résnyire kinyitotta az ablakot, utat engedve a füstnek. Komplex határozó: Nekiütdve a falnak, koppant egy nagyot (ok-, idhat.) A szemembe nézve mondd ki! (mód-, idhat.) Bvítményei Alany: Hideg lévén, f teni kellett Tárgy: húst sütve, békét akarván Határozó: szépen mosolyogva, autóval közlekedve Alakja Iget + igenévképz: fut- + -va/-ván

16 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz 16 Fnévi igenév? (mondat ftagja: Felállni!) Melléknévi igenév -ó/- képzs -t/-tt képzs -andó/ -end képzs Határozói igenév Állítmány Alany Tárgy Határozó Jelz Sietnünk kell. Rá se tudok nézni! Az enzim könynyen elkülöníthet a vizes oldattól. (A hír valódisága bizonyított.) Az öregség nem a felhámon ábrázolandó. Épp ezért értékelend X.Y. beugrása. Nem ér rá tanulni. (aszem. h.) Vásárolni megy. (célh.) Fél elindulni. (okh.) Látja az anyját jni. (állapoth.) Játszani nem játszottam. (tekinteth.) Nincs értelme foglalkozni vele. (részesh.) Helyettesíthetnek érzi magát. (állapoth.) A napfény szemhunyorgatóan tükröz. (mód-eredményh.) Bizsergeten szúr a nap. (módh.) A hotelszobákban magára hagyottnak érezte magát. (állapoth.) Gyógyultan távozott. (állapoth.) Ezeket a terítket kimosandónak hittem. (állapoth.) A könyvet elolvasandó mentem a könyvtárba. (célh.) Az ól ajtaja kitárva. (állapoth.) Akadozva beszélt. (módh.) A dombra érve, megtorpant. (idh.) Ott laktak, máshol nem kapva szállást. (okh.) Kérve kérte. (fokh.) Vétettem ellened, kételkedvén benned. (eszköz-ok-módh.) Itt van az ideje szellztetni. (birt.) Felmerült a kérdés: bontani vagy nem bontani. (ért.) A futó fiú elesett. (min.) Öregmiklós elkészítette a fát, mennyezetig ért. (ért.) A megírt levelet elhajította. (min.) Talált kenyeret, frissen sütöttet. (ért.) A felvásárolandó termék 7 ezer vagonnyi lesz. (min.) A könyvet, az elolvasandót, az autóban felejtette. (ért.)

17 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz 17 A segédigék és a segédszók 9. eladás A grammatikai viszonyszók Szóalakteremtk Mondatrészteremtk (kopulák) Segédigék fog szokott, talál, tetszik (van:) vagyok, lenne, volt marad, (el)múlik Segédigenevek lenni, lévén, való maradni (maradva) Egyéb segédszók volna volta Példák Pista ezután szorgalmasabban fog tanulni. Én mindig ilyenkor szoktam mosakodni. Ha nem figyelsz, még bele találsz esni egy gödörbe! Mari néni, mikor tetszik eljönni hozzánk megint? Már ötször felöltöztem volna ennyi id alatt! Tényleg, te valamikor ejternys voltál? Ha gyorsabbak lennétek, még odaérnétek a vonathoz. Azért edzünk, hogy mindig frissek és ersek maradjunk. János öcsém 23 éves múlt. Szeretnék els lenni ezen a versenyen. Híres ember lévén, mindenki figyelt a szavára. A kertben való séták megnyugtatják a lelkemet. Szenvedünk az ingerült voltától. Szófaji tulajdonságaik Mondattanilag: összetett szóalakok vagy összetett mondatrészek grammatikai jelentés részei. Nem önálló mondatrészek. Nem bvíthetk. Alaktanilag: a segédigék jellemzen úgy toldalékolhatók, mint az ige. A volta szó fnévszeren toldalékolódik: birtokos személyjeleket és viszonyragokat vesz fel. A többi segédszóra nem jellemz a toldalékolás. Jelentéstanilag: szemantikailag üresek, grammatikai és modális, aspektuális és pragmatikai jelentésük van. A névutók Mondattanilag: analitikus határozók grammatikai jelentés tagjai, határozórag-értékek, nem bvíthetk (vö. ház mellett és háznál) Alakilag: jellemzen nem toldalékolhatók, kivételek pl. ebéd utánra, karácsony elttrl, ill. l. a névutómellékneveket Jelentéstanilag: nyelvtani viszonyjelentés A névutómelléknevek -i képzs névutók (pl. polc alatti, testvér nélküli). Átmeneti jelleg szófajok, mert a szószerkezeten belül névutóként kapcsolódnak a fnévhez, de melléknévszeren kapcsolódnak a szószerkezet fölé rendelt taghoz (pl. betegség elleni védekezés). A névutómelléknevek úgy jönnek létre, hogy az analitikusan szerkesztett határozó (pl. konyha eltt) egésze kapja meg a melléknévképzt: (konyha eltt)i sorállás. Ezért a szófaj önálló léte is vita tárgya lehet.

18 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz 18 Az igekötk Közvetlenül az iget eltt morfológiai természet szóösszetételt alkot az igével, így önálló szónak csak az ige után írva (ment el), vagy megszakított szórenddel (el is ment) tekinthet. Mondattanilag: képzérték viszonyszók, nem önálló mondatrészek, nem bvíthetk Alaktanilag: nem toldalékolhatók Jelentéstanilag: lexikális jelentéselem (pl. irányjelentés, l. megy be/fel/át stb.; jelentésmódosító érték, l. elnéz, lekezel stb.) és nyelvtani viszonyjelentés (igei aspektus képzése). Határozóvá tev mint Analitikusan szerkesztett határozók elöljáró szerep tagja. Állapothatározóban: A mángorló mint dísztárgy is értékes volt vö. dísztárgyként. Hasonlító határozóban: Szebb a páva, mint a pulyka vö. a pulykánál. Mondattanilag: ragérték viszonyszók, nem önálló mondatrészek, hanem mondatrészek részei nem bvíthetk Alaktanilag: nem toldalékolhatók Jelentéstanilag: nyelvtani viszonyjelentés

19 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz eladás A nem grammatikai viszonyszók Mondattanilag: nem mondatrészek, bvítményeket nem kaphatnak Alaktanilag: nem toldalékolhatók Jelentéstanilag: modális, pragmatikai, logikai viszonyjelentések hordozói A kötszók A mondatrészek és a tagmondatok logikai-szintaktikai jelentés kapcsolóelemei. Osztályozásuk: Hatókör szerint: csak mondatrészkapcsolók: mind mind mondatrész- és tagmondatkapcsolók: ezért, de, ám, és stb. csak tagmondatkapcsolók: hogy, ha Funkció szerint: alárendelk: mert, mint, hogy, bár stb. mellérendelk: st, ám, illetve, ugyanis stb. A nyelvi elemek száma szerint: egyes vagy egyhely kötszók: hogy, mert, pedig többszörös vagy többhely kötszók (lehetnek ismétldésesek, pl. és és, sem sem; és lehetnek összekapcsoltak: nemcsak hanem is; egyrészt másrészt) Atagmondatokat összekapcsoló vonatkozó névmásokat (Nem ismerem azt, akirl beszélsz) szófajilag nem tekintjük kötszóknak, habár az összetett mondat elemzésében így nevezzük meg ket. A partikulák A partikula modális vagy kommunikációs jelentést, a beszél attitdjét, nyomatékosítást, árnyalást, fokozást stb. kifejez viszonyszó. A modális alapérték partikulái: Hadd menjen!; Bár látná!; Kéred-e? Árnyaló partikulák: Ülj csak ide!; Hányadéves is vagy voltaképpen? Becsl partikulák: Közel tíz éve történt; Majd két órát vártunk rád. Fokozó partikulák: Már egész meleg van itt; Irtó barna lettél egy hét alatt! Rémakiemel partikulák: Mesélnünk csak/kizárólag/épp a versenyrl nem sikerült. Határozószó Kötszó Partikula Módosítószó Mondatbeli funkció mondatrész mondatokat, mondatrészeket kapcsol nem szerves mondattag önállóan mondat lehet Bvíthetség bvíthet nem bvíthet nem bvíthet nem bvíthet Toldalékolhatóság nincs nincs nincs nincs Jelentés körülmény-jelentés logikai jelentés modális, értékel stb. modális jelentés Kérdéspróba kiegészítend kérdésre felel nem felel kérdésre nem felel kérdésre eldöntend kérdésre felel Tagadhatóság tagadható nincs nincs nincs

20 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz eladás A mondatszók Szófaji jellemzi 1. Nem mondatrészek, de önálló teljes mondatok lehetnek; jellemzen nem bvíthetk 2. Jellemzen nem toldalékolhatók 3. Kommunikációs, pragmatikai, modális, érzelmi stb. jelentés Osztályozásuk 1. Indulatszók, például: jaj, óh, juj, h 2. Interakciós mondatszók a kapcsolatfelvétel és a kapcsolat befejezésének, megszakításának jelöli, például: adjisten, agy, szervusztok társalgásszervez és -jelöl elemek (kérd, felel, hezitáló stb. mondatszók), például: nos, ugye, persze akaratkifejezk, például: hí, csitt, hoci mutatók, például: ím(e), lám 3. Módosítószók, például: talán, valószín leg, feltehetleg 4. Hangutánzó mondatszók, például: puff, bumm, miau A különféle szófajok jellemz mondatrészszerepei Fnév Melléknév Határozószó Fnévi igenév Határozói igenév Állítmány Péter katona. Kati szorgalmas. (?) Alany A fiú szorgalmas. Tilos dohányozni Tárgy Szeretem a jó Szeretek olvasni. könyveket. Okhatározó Betegsége miatt Fél elindulni. Megijedve elfutott. nem ment el. Módhatározó Oroszlánként Gyorsan fut. Jól felelt. Futva érkezett. küzdött. Célhatározó Kenyérért ment a Vásárolni megy a Integetett a kendjével, boltba. boltba. jelezve, hogy eltört a sín. Helyhatározó A piacon szeret Kint áll. vásárolni. Állapothatározó Tanárként dolgozik. Betegen fekszik. Hanyatt fekszikni A repül közeled- Állva várta. látszik. Minségjelz János barátom Jó dolgozatot írt. megérkezett. (?) Birtokos jelz Péter könyve elveszett. Mi haszna sietni? Értelmez Mátyás, a király igazságos volt. Az egyik rózsa, a piros elhervadt. A dombon, fent áll egy ház. A szerkesztségben kett fontos: nyírni és ragasztani.

21 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz 21 A különféle szófajok lehetséges toldalékai Képz Személyrag Személyjel A többes szám jele Ige Fnév Melléknév Névmás Határozószó fnévi határozói köszön-és köszön-get szörf-öz szörf-ös szép-ít szép-ség nem jellemz, de: ottan-i, magá-z nem jellemz, de: mostan-ság, végleg-es lát-om megy-ek írn-om ház-am kert-ed csak fnévieknél: ki-d, valami-nk (egyeztetésben) A többes szám jele (nem egyeztetésben) (k) diák-ok a diák-ok (fogják megcsinálni) (a padok) régi-ek hideg-ebb leg-nehez-ebb (k) ilyen-ek (ezek) az-ok csak a fnévieknél: az-ok (kellenek) Fokjel A tárgy ragja Határozóragok nem jellemz, de: ilyen-ebb nem jellemz, de: kint-ebb level-et csak a határozó érték tárgy esetén: sok-at kérte csak a fnévieknél: az-t (kell tenni) ház-ban tanár-ként boldog-an sok-an piros-nak (látta) eb-ben valamilyen-nek (tart) nem jellemz, de: alul-ról, oldal-ra Igenév -ó/- képzs melléknévi -t/-tt képzs melléknévi -andó/ -end képzs melléknévi eltartható-ság (a sorok) rendezhet-k olvasható-bb (?) védekez-en adott-ság (a könyvek,) az elolvasott-ak ismert-ebb (?) elszáradt-an (hever) (a sorok) rendezend-k elteend-nek (gondoltam) csak alkalmilag: megválaszolandóság (nagymama) sütött-e (rétes)

22 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz eladás A szóképzés A szóképzés a szóalkotásnak az a módja, amikor a szóthöz egy képz hozzájárulásával új szó jön létre. Gyakori szóalkotásmód. (Vö. a tananyaghoz a 3. eladás anyagát is.) A szóképzéssel kapcsolatos legfontosabb fogalmak: a) a produktivitás, termékenység; b) a gyakoriság, c) a képzfunkció és a d) képzjelentés. a) A képz akkor termékeny, ha az adott szemantikai és szintaktikai feltételek mellett új szavak képezhetk vele; termékeny képzk például a -i/-beli melléknévképz ( vhová/vkihez/vmihez tartozó jelentésben: menedzseri, RTL-beli stb.); az -l és a -z igeképzk: bootol, szörfözik stb. Nem termékeny képz például a -csó/-cs: hágcsó, lépcs. b) A gyakoriság a képzhasználat elfordulásainak száma. Gyakori képz például az -ás/-és; ritka képz például a -tyú/-ty. c) A képz funkciója az alapszó szófajiságára való hatása. Eszerint van szófajtartó képz: nyomogat; szófajváltó képz: nyomás; szófajjelöl képz: patt og. A képzk igéket, fneveket, mellékneveket, igeneveket hoznak létre. Osztályozásuk funkciójuk alapján történik, l. a táblázatot. d) A képz jelentése lehet csupán szintaktikai (írva, mozgás) és lehet lexikai-szintaktikai (cukroz, tanulmány). A lexikai jelentés képzk szóval, szókapcsolatokkal kifejthetk (l. az elz példákat: cukorral ellát, a tanulás folyamata, ill. eredménye). A képzk felosztása Igeképzk Igébl igét képzk (deverbális verbumképzk) Névszóból igét képzk (denominális verbumképzk) Gyakorító és folyamatos cselekvést kifejez képzk, pl. -gat, -get: nézeget, öltöget, beszélget; -ong, -eng, -öng: hajlong, feszeng, dülöng; -oz(ik),; -ász(ik), -ész(ik): legelészik, kotorászik; -kod, -ked, -köd: tömköd, lépked, csapkod; -doz(ik), -dez(ik), -döz(ik): ámuldozik, rémüldözik; -dos, -des, -dös: kapdos, nyeldes; -dal, -del, (-dál): tördel, harapdál; -dokol, -dekel, -dököl: fuldokol, nyeldekel; Mozzanatos képzk, pl. -an, -en: durran, pattan; -int: emelint; -ant, -ent: horkant, tüsszent. Kezd értelmet kifejez képzk, pl. -ad, -ed: ébred, lázad; -od(ik), -ed(ik), -öd(ik): göngyölödik, felháborodik. Egyéb cselekv igéket létrehozó képzk, pl. -aszt, -eszt: akaszt, éleszt; -t: serkent, csöppent; -ít: hárít, szakít; -ajt, -ejt: szakajt, veszejt; -al, -el, -lal, -lel: nevel, fájlal; -ód(ik), -d(ik): vonzódik, leskeldik; -kod(ik), -ked(ik), -köd(ik) stb.: Mveltet képzk: -at, -et; -tat, -tet: adat, irat, festet. Szenved igék képzi: -at(ik), -et(ik), -tat(ik), -tet(ik): adatik, megnézetik, engedtetik. Visszaható igék képzi: -kod(ik), -ked(ik), -köd(ik): fésülködik, ruházkodik; -koz(ik), -kez(ik), -köz(ik): borotválkozik. A ható igék képzje: -hat, -het: moshat, feszülhet. -z(ik) (-az, -oz, -ez, -öz): kettz, idéz, ellenez, zongorázik, szalonnázik; -l(ik) (-al, -ol, -el, -öl): talpal, burkol, nyergel, pecsétel, hegedül; -el(ik) (-all, -ell, -oll): kevesell, rosszall, sárgáll; -ít, -sít: világosít, sárgít, alakít, fásít; -kod(ik), -ked(ik), -köd(ik); -lkod(ik), -lköd(ik), -lked(ik); -skod(ik), -sked(ik), -sköd(ik): kontárkodik, kertészkedik, ersködik, betegeskedik, atyáskodik, büszkélkedik; -od(ik), -ed(ik), -öd(ik): okoskodik, sötétedik, h vösödik; -ul, -ül, -sul: butul, zöldül, állandósul.

23 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz 23 Névszóképzk Igébl névszót képzk (deverbális nomenképzk) Névszóból névszót képzk (denominális nomenképzk) Fnévképzk. Fként a cselekvést, magát jelentik, pl. -ás, -és: futás, tanulás, -t, (-tt): lét, tét, keltében, röptében, -aj, -ej: moraj, dörej; -alom, -elem: bizalom, gyötrelem; -dalom, -delem: fájdalom, hiedelem. Fként a cselekvés, történés eredményét, illetleg tárgyát jelölik, pl. -at, -et: mondat, ítélet; -mány, -mény: gyártmány, készítmény; -vány, -vény: ásvány, emelvény. Fként a cselekvés eszközét jelentk, pl. -tyú, -ty (-attyú, -etty ): billenty, dugattyú. A cselekvt vagy a cselekvés helyét jelölk: -ó, -: nyomozó, igazgató, rendez, vendégl, ebédl; -da, -de (-oda, -öde): járda, nyomda, iroda, tanoda, kötöde; -ár, -ér: búvár, hordár. Melléknévképzk, pl. -ós, -s: csíps, féls; -ékony, -ékeny: hajlékony, tanulékony; -atag, -eteg: hervatag, téveteg; -i: játszi, maradi; -ánk, -énk: nyúlánk, félénk. Fnévképzk: Kicsinyít, becéz képzk, pl. -cska, -cske szánkócska, felhcske, -ka, -ke: fiúcska, legényke. Különféle jelentés fnévképzk: -s (-as, -os, -es, -ös): órás, hajós, fazekas, boltos, helyettes, felettes (foglalkozásnevek); gyümölcsös, akácos (gyjtnevek); egészség, álmosság (állapotot jelölk); asztalosság, számítógépesség (mesterséget, szakmát jelölk); fiatalság, hallgatóság (gyjtnevek). Melléknévképzk: -s (-os, -es, -ös): fás, bokros, kavicsos ( valamivel ellátott jelentés); (száz) forintos (papírpénz); hetes (villamos); daliás, fiús (hasonlítást jelölk); családias, házias;, futólagos, fölösleges; kékes, feketés (kisebb mérték tulajdonságot jelölk); -ú, -, -jú, -j : (piros) arcú, (hosszú) hajú ( valamivel bíró, valamivel ellátott jelentések); -i: városi, balatoni, rokoni, gyári, idei, téli, világnézeti, benti, kinti; -tlan, -tlen (atlan, -etlen); -talan, -telen: szótlan, lelketlen, egyetlen; -nyi: öklömnyi; morzsányi; -szori, -szeri, -szöri: háromszori, kétszeri; -szoros, -szeres, -szörös: hatszoros, hétszeres, ötszörös. Képzszer utótagok: -féle: lámpaféle, ilyenféle, ötféle, szlféle; -szer : álomszer, szabályszer ; -fajta: magamfajta, másfajta; -né: Kovácsné, boltosné. Törtszámnévképzk: -d (-ad, -od, -ed, -öd): tized, ötöd, század. Sorszámnévképzk: -dik (-adik, -odik, -edik, -ödik): harmadik, negyedik, ötödik. -ni (-ani, -eni): hallgatni, sétálni. A fnévi igenév képzje A melléknévi Folyamatos: -ó, -: olvasó, énekl; befejezett: -t, -tt (-ott, -ett, -ött): zárt, elolvasott; beálló igenév képzi történés: -andó, -end: elolvasandó, elvégzend. A határozói igenév képzi -va, -ve: sírva, kérve; -ván, -vén: tudván, kérvén. (Keszler Borbála felosztása alapján) Igenévképzk

24 Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz eladás A szóösszetétel Az összetett szavak grammatikai csoportjai összefoglalva a következk: összetett szavak szerves összetételek szervetlen összetételek morfológiai típusú összetételek szintaktikai típusú összetételek alárendelk mellérendelk a) alanyosak a) szóismétlésesek b) tárgyasak b) tismétlésesek c) határozósak c) álikerszók d) jelzsek d) valódi szoros mellérendelések e) jelentéssrítk e) valódi laza mellérendelések A szóösszetétel típusa Példák morfológiai típusú összetételek mindenekfelett, földalatti, belepottyan, mivoltom, gombaféle alanyosak mennydörög, magvaváló, porlepte, lélekszakadva tárgyasak filmkedvel, favágás, szemlesütve, ellentmond, idejétmúlt határozósak testhezálló, ékesszólás, félkész, jóváír, földhözragadt, örömrepesve jelzsek komolyzene, lenmag, ezeréves, hajtóer, sokgyerekes jelentéssrítk gubacsdarázs, mesedélután, matrózkék, mandulaszem, habkönny mellé- ismétlésesek egyszer-egyszer, lassan-lassan, hetedhét, nttön-n rendelk valódiak agyba-fbe, huzavona, maholnap, éjjel-nappal, ázik-fázik, csillog-villog szervetlen összetételek nemritkán, mégiscsak, úgyhogy, valamikor, mindenki, hiszekegy szerves összetételek szintaktikai típusúak alárendelk A ritkább szóalkotásmódok Szóalkotásmód A kiinduló szerkezet/szó A létrejött szó Ikerítés tyúk tyúkom-búkom dínom-dánom Betszóalkotás Országos Tudományos Kutatási Alap OTKA Szóösszevonás Magyar Légiforgalmi Vállalat Malév Szórövidülés laboratórium Krisztina labor Tina Szórövidülés + továbbképzés csokoládé Anna csoki Anci Elvonás távirányítás sokszoroz irkál-firkál távirányít szoroz firkál Szóösszerántás cs + orr csatorna + alagút csr csalagút Köznevesülés Garbo Joule garbó joule Szóértelmesítés ezni (mouse)pad emilezni (egér)pad Szóvegyülés kerget + zavar zargat Elemszilárdulás reg- + -vel nyíl- + -ván reggel nyilván