Tudománytörténet. 4. Előadás Újkor (XVI-XVIII. sz.)

Átírás

1 Tudománytörténet 4. Előadás Újkor (XVI-XVIII. sz.)

2 Újkor XVI-XVIII. század, Amerika felfedezését követő évszázadok Luther: tézisek reformáció Művészetek: Tiziano, Tintoretto, Michelangelo Shakespeare Könyvnyomtatás: természettudományos művek csillagászat, növény- és állattan, orvostudomány Barokk (különleges, furcsa, rendellenes): fény építészet, képzőművészet, tudomány Tudományos akadémiák, természettudományi múzeumok : Itália, Franciaország, Anglia

3 Forradalom a tudományban A tudományos forradalom kezdetei Nikolausz Kopernikusz , lengyel csillagász, természettudós Felülvizsgálja a geocentrikus világképet Heliocentrikus világkép megalkotója egyházi tanok A bolygók pályáját kör alakúnak, mozgásukat pedig egyenletes sebességűnek tekintette kopernikuszi fordulat : felismerik Arisztotelész felfogásának hibáit

4 Johannes Kepler , német csillagász és fizikus Továbbfejleszti a kopernikuszi asztronómiát: pontosítja, számításokra és előrejelzésre alkalmassá teszi A földi fizika elveit alkalmazza az égitestekre Optika: látás elmélete, új távcső, teljes fényvisszaverődés felfedezése, szemüveg működésének magyarázata

5 Galileo Galilei , olasz csillagász, fizikus, matematikus Elveti az arisztotelészi felosztást, és kételkedik Arisztotelész tanaiban (az égbolt változatlan ) Az égi jelenségek törvényszerűségeit a földi jelenségekben igyekszik föltárni Tapasztalat, kísérlet a megismerés legfőbb forrása Fizika: kísérleti tudománnyá válik

6 Galileo Galilei Kutatásai: szabadesés, hajlítás, ingamozgás kinematika, mechanika Asztronómiai kutatásai: távcső, Hold hegyeit felfedezi, Vénusz fázisai, Jupiter négy holdja, Szaturnusz gyűrűje, napfoltok Két ízben is az inkvizíció elé rendelik: újra kell értelmezni a szentírást a tudományos eredmények fényében Tanait visszavonta, de haláláig házi őrizetben tartották

7 Giordano Bruno Kételkedés és a gondolkodás fontosságát hirdette A világegyetem végtelen, más bolygókon is van élet Az anyag és a mozgás elválaszthatatlan, a Föld mozog Eretneknek nyilvánították menekülnie kellett bebörtönzik máglyahalál

8 Forradalom a tudományban Az új tudományos világszemlélet megszilárdulása Francis Bacon Tudósok és földrajzi felfedezések nagy szerepe , angol filozófus Indukció módszerének megalkotója: tapasztalás, kísérletek Megfogalmazza a tudomány önálló, a vallási ideológiáktól független jellegét

9 René Descartes , francia természettudós Mechanisztikus világkép Kutatások: mechanika körpályán való egyenletes mozgáshoz is erőhatásra van szükség halmazállapot-változások: molekulák mozgása fénytan: szivárvány, színszóródás, fénytörés Saját tanait a tűzbe dobta az inkvizíciótól tartva Cogito ergo sum

10 XVII. század A XVII. századot nevezhetjük az átmenet évszázadának is, hiszen még mindig működik az inkvizíció. Sokan hisznek az aranycsinálásban, és művelik is. A csillagjóslás és az alkímia tulajdonképpen ekkor érte el fénykorát. A XVII. században azonban megjelennek azok a tudósok, akik igyekeznek feltevéseiket kipróbálni, kísérleti úton igazolni. Az új világszemlélet terjedését, a tudomány fejlődését már nem lehetett megakadályozni

11 Folyadékok, gázok és korpuszkulák Torricelli ( ): légnyomás, űr létezése Blaise Pascal ( ): Francia matematikus, fizikus Légnyomás és hidrodinamika kutatója: Pascal-törvény A légnyomás függ a tengerszint feletti magasságtól Megerősíti az űr létezését

12 , német fizikus Felfedezi a légszivattyút Barométert készít: időjárás 1664: kísérlet Otto Guericke

13 Robert Boyle Kémiai kísérlet módszerének bevezetője Az anyagok kicsiny részecskék építik fel (égés tűzrészecskék, reakciók atomok kicserélődése) Tanulmánya: Kételkedő kémikus, 1661 Gáztörvény

14 Mihail Lomonoszov , orosz Tömegmegmaradás elve Atom, molekula, kémiai elem, egyszerű és összetett anyag Alkímiát elveti

15 Lavoisier , francia Új égéselmélet A kémia igazi tudománnyá válik Nagy Francia Forradalom ( ) Laboratóriumi kísérletezés és gyakorlat a felsőoktatásban selmeci bányászati iskola Tengeri blokádok: kémia komoly fejlődése szintetikus anyagok

16 Christian Huygens , holland fizikus és matematikus π addigi legjobb megközelítése Asztronómiai vizsgálatok: Szaturnusz legnagyobb holdja, Orion köd Ingaelmélet, ingaóra Nehézségi gyorsulás megmérése A Föld geoid alakja Rugalmas ütközés törvényei Centrifugális és centripetális erő bevezetése Fény hullámelmélete

17 Isaac Newton , angol tudós Klasszikus mechanika megalkotója Általános tömegvonzás törvénye Tömeg fogalma Elméleti fizika megalapítója: matematikán alapul Földi és égi jelenségek egységesítése Newton törvényei: mechanika

18 Isaac Newton Fénytan: korpuszkuláris felépítés Spektroszkópia alapjai, fehér fény szétbontható Differenciál- és integrálszámítás kidolgozása és alkalmazása a fizikában Filozófiája: az első lökést istennek tulajdonította deista világszemlélet

19 Kutatási területek Fénytan Elektromosság és mágnesesség Hőtan Élettudományok Orvostudomány Geológia, ásványtan, paleontológia

20 A gőzgép megalkotása Thomas Newcomen

21 A gőzgép megalkotása James Watt ( ): univerzális gőzgép Bányászat, kohászat, textilipar, közlekedés

22 Az ipari forradalom Angliából indul útjára Fejlett mezőgazdaság (vetésforgó, takarmány, állattenyésztés, kukorica, burgonya, merinói juh) a lakosság egy része felszabadul az ipar számára jelentősen nő a lakosság létszáma Jelentős ruházat igény: gépesítés textilipar

23 Hadiipar Jelentősen nő az előállított fémek, különösen a vas mennyisége Ehhez szintén gőzgépre volt szükség

24 Fő energiaforrás: a szén Gőzgép működése Nagy mennyiségben rendelkezésre állt, könnyen lehetett szállítani a szenet XVI. század vége: fahiány Egyéb felhasználás: vegyipari alapanyag Jelentős szén-dioxid kibocsátás

25 Gépek térhódítása XVII. század közepétől Városok lakossága nő Fémipar: vasgyártás, acélgyártás csatornák, hidak, ipartelepek Gépgyártás: új termelőeszközök textilipar Közlekedés: gőzmozdony, gőzhajó Mezőgazdaság: vetőgép, cséplőgép, aratógép

26 Fokozódó környezetszennyezés Ipari forradalmat megelőzően: légszennyezés (London) XIX. sz. eleje: széntüzelésű kazánok kén-dioxid és por csökkent a napsütéses órák száma Fokozott vízszennyezés: fertőző szennyvíz, bányákból és gyárakból származó vegyszerek, mérgek kipusztult az élővilág a folyókból

27 Romló közegészségügyi viszonyok Fertőző betegségek: tífusz, tüdővész, kolera Kolera: 1830-as évek Észak-Amerika és Európa; Anglia ezer halott Rájönnek a nem megfelelő vízellátás, csatornahálózat a rossz szellőzés, a higiéniai körülmények és a fertőző betegségek közötti kapcsolatra Víztisztítás 1875, Anglia: első közegészségügyi törvény javult az emberek egészségi állapota és a környezet élővilágának állapota (pl. Temze)