René Descartes ( ) 1650) + Optika, Meteorológia, Geometria (1637)

Átírás

1 René Descartes ( ) 1650) Discours de la méthode + Optika, Meteorológia, Geometria (1637) Az első az volt, hogy soha semmit ne fogadjak el igaznak, amit evidens módon m nem ismertem meg annak: azaz, hogy... semmivel többet t ne foglaljak bele ítéleteimbe, mint ami oly világosan és s határozottan áll elmém m előtt, hogy nincs okom kétsk tségbe vonni. módszeres kételyk Cogito ergo sum A A másik m az volt, hogy a vizsgálódásaimban saimban előfordul forduló problémát t annyi részre r osszam, ahányra csak lehet és s a legjobb megoldás s szempontjából szüks kség g van.

2 A A harmadik az, hogy olyan rendet kövessek k gondolkodásomban, hogy a legegyszerűbb és a legkönnyebben megismerhető tárgyakkal kezdem, s csak lassan, fokozatosan emelkedem fel az összetettebbek ismeretéhez... Az utolsó pedig az, hogy mindenütt teljes felsorolásokra sokra és általános áttekintésre törekedjem, s így biztos legyek abban, hogy semmit ki nem hagytam.

3 Principia Philosophiae (1644): filozófi fiája és s a kartézi ziánus fizika dualizmusa: gondolkodás és kiterjedés a mechanisztikus világk gkép alak és s forma az atom és s a vákuumv problémája távolhatás s vagy ütközés a mozgás s megmaradása determinizmus: mozgást störvények» tehetetlenség» ütközési törvt rvények» matematikai leírás a világ g rendszere örvényelméletlet

4 Marin Mersenne ( ) mint folyóirat (Descartes, Fermat, Galilei, Huygens, Pascal, Torricelli) mint a Francia Tudományos Akadémia elődje

5 Christiaan Huygens ( ) 1695) Horologium (1658)

6 rugalmas ütközés s (1669) I. Feltevés: : A mozgásban lévől test akadály hiány nyában változatlanul v ugyanazzal a sebességgel és s egyenes vonalban folytatja mozgását. II. Feltevés: : A szilárd test ütközésének okától l függetlenf ggetlenül l az ütközés s után n a következő helyzetet kapjuk: Ha két k t egyforma sebességgel egymás s felé mozgó egyforma test egyesen ütközik, akkor mindegyikük k ugyanazzal a sebességgel pattan vissza, mint amekkorával ütközött. tt.

7 Az ütközést akkor nevezzük k egyenesnek, ha maga a mozgás és s az ütközés s a testek súlypontjs lypontját magában foglaló egyenes mentén n törtt rténik. III. Feltevés: : A testek mozgását, valamint egy- forma vagy különbk nböző sebességüket más m s testekhez kell viszonyítani, amelyeket nyugvónak nak tekintünk, nk, és s nem vesszük k figyelembe, hogy akárcsak azok, ezek a testek is részt r vehetnek valamilyen más, m kö-zös s mozgásban. Ezért két k ütköző test, még m g abban az esetben is, ha mindketten együtt részt r vesznek egy más s egyenletes mozgásban is, annak a személynek számára, aki szintén n részt r vesz a közös k s mozgásban, úgy hat egymásra, mintha ez a közös k s mozgás s nem létezne.

8 Ha például egy egyenletesen mozgó hajó utasa ütköztet két - megintcsak az utashoz képest - egyenlő sebességű egyforma golyót, akkor ezek a golyók az utashoz és a hajóhoz képest egyenlő sebességgel pattannak vissza, teljesen úgy, mintha az utas ezeket a golyókat egy álló hajón vagy a parton ütköztette volna.

9 tehetetlenség, mozgásmennyis smennyiség megmaradása, eleven erő Horologium Oscillatorum (1673)

10 centrifugális erő Tételek a centrifugális erőről I. Ha két k t egyformán n mozgó test nem egyforma köröket k ket tesz meg azonos idő alatt, akkor a centrifugális erő a nagyobb körön k úgy aránylik a kisebbhez, mint a körök k vagy az átmérőik. II. Ha két k t egyformán n mozgó test egyforma sebességgel mozog nem egyforma körökön, k akkor centrifugális erőik fordítottan arányosak az átmérőkkel. Discours de la cause de la pesanteur (1690) gravitáci ciós s erő

11 Robert Hooke ( ) 1703)

12

13 Galileo Galilei ( ) 1642) léghőmérő szivattyú Hőtan

14 Evangelista Torricelli ( ) 1647) légköri nyomás Az elemi levegő óceánjának nak fenekén, n, a levegőbe merítve élünk, amelynek kísérletileg k kétsk tségkívül súlya van, mégpedig m olyan nagy súlya, s hogy a legsűrűbb levegő a föld f felszínénél l körülbelk lbelül l a víz z súlys lyának egy négyszn gyszázad zad részr szét t nyomja. Egyes szerzők k megfigyelték k szürk rkület után, hogy a páratelt p és s láthatl tható levegő egészen ötven vagy ötvennégy mérfm rföld magasra emelkedik fölöttf ttünk, de én n nem hiszem, hogy ilyen sok lenne, mert be tudom bizonyítani, hogy a vákuumnak v sokkal nagyobb ellenáll llást kellene tanúsítania, tania, mint amennyit valójában mutat, hacsak nem azzal érvelünk, hogy a súly, s amelyet

15 Galilei a levegőre vonatkozóan an meghatáro ro- zott, csak a légkl gkör r legalacsonyabb részr szére vo- natkozik, ahol az emberek és állatok élnek, de a magas hegyek csúcsain csain a levegő tisztább kezd lenni és s sokkal kevesebbet nyom, mint a víz z súlys lyának négyszn gyszázad zad része. r Sok olyan üvegedényt készk szítettünk, mint az ábrán n láthal tható két t könyk nyök k hosszú A és B csövek. Ezeket megtölt ltöttük k higanynyal, nyal, a nyitott végüket v lezártuk az ujjunkkal, és s belefordítottuk őket egy edénybe, amelyben C higany volt; ekkor láttuk, hogy üres tér t r keletkezik, és s semmi sem törtt rténik az edényben, ahol ez a tér t létrejött; tt; A és D között a cső mindig telítve tve maradt egy egész egynegyed könyk nyök k meg egy hüvelyk magasságig. gig.

16

17 Blaise Pascal ( ) 1662) a légnyoml gnyomás s magasságf gfüggése És s a másik m csővel és s ugyanannak a higanynak egy részr szével mindezekkel az urakkal megmásztam a Puy-de de-dôme-ot,, amely körülbelk lbelül ötszáz öllel magasabb, mint a Minimes,, ahol is ugyanúgy, gy, ahogy Minimes-nél megcsináltuk ugyanazt a kísérletet, és s azt találtuk, ltuk, hogy a csőben csak huszonhárom hüvelyk h és s két k t vonal higany maradt, míg Minimes-nél ugyanabban a csőben huszonhat hüvelyk három h és s fél f l vonal magas volt; és így ezekben a kísérletekben k a higanymagasságok gok közti különbsk nbség g három h hüvelyk h másfm sfél l vonal volt: ez az eredmény

18 olyan csodálattal töltt ltött tt el bennünket, nket, és s annyira meglepődt dtünk, hogy saját megnyugtatásunkra meg akartuk ismételni. Ezért kipróbáltam ugyanazt a dolgot még m ötször, nagy pontosság- gal,, a hegytető különbö- ző pontjain Otto von Guericke ( ) 1681) légszivattyús s kísérletekk

19 Robert Boyle ( ) 1691) nyomás-térfogat