Égi mechanika tesztkérdések. A hallgatók javaslatai 2008

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Égi mechanika tesztkérdések. A hallgatók javaslatai 2008"

Átírás

1 Égi mechanika tesztkérdések A hallgatók javaslatai

2 1 Albert hajnalka 1. A tömegközéppont körüli mozgást leíró m 1 s1 = k 2 m 1m 2 r,m s r 2 r 2 2 = k 2 m 1m 2 r r 2 r mozgásegyenletek ekvivalensek a: a) r = µ r 3 r b) r = µ r 2 r c) r = µ r 3 r ahol µ = k 2 (m 1 m 2 ) 2. A Steffenszen-módszer milyen segedváltozókat vezet be? a) s i = r 3 i, i = 1, 2,..., n, s ij = r 3 ij, i, j = 1, 2,..., n, i j b) s i = ri 3, i = 1, 2,..., n, s ij = rij, 3 i, j = 1, 2,..., n, i j c) s i = ri 2, i = 1, 2,..., n, s ij = r 2 ij, i, j = 1, 2,..., n, i j 3. A Jacobi-Lagrange egyenlet n-test probléma esetén: a) b) c) Ï = 2U + 4h, ahol I az össz tehetetlenségi nyomaték Ï = 2U + 2h, ahol I az össz tehetetlenségi nyomaték Ï = 2U + 2h, ahol I az össz tehetetlenségi nyomaték 4. A relatív mozgás pályaegyenlete: a) r = b) r = c) r = p 1+e cos(u w) p 1 e cos(u w) p 1+e cos(u+w) 5. Energiaintegrál: a) T + V = h, h R állandó b) T V = h, h R állandó c) T + U = h, h R állandó 6. Tömegközéppont integrál: a) m r c = a t + b, ahol a, b R állandó vektorok, t I 2

3 b) m r c = a t + b, ahol a, b R állandó vektorok, t I c) m r c = at b, ahol a, b R állandó vektorok, t I 7. A háromtest probléma: a) három pontszerű test meghatározása, ha rájuk csak a Newton-féle gravitációs vonzóerő hat b) három pontszerű test sebességének vizsgálata c) Három pontszerű test mozgásának vizsgálata 8. A Laplace-integrál: a) r c µ r r = λ, λ a Laplace-vektor b) r c + µ r r = λ, λ a Laplace-vektor c) r c µ r 2 r = λ, λ a Laplace-vektor 9. Az excentrikus anomália a t idő függvényében a következő: a) E e sin E = n(t τ) b) E + e sin E = n(t τ) c) E e cos E = n(t τ) 10. A mozgás pályája parabola, ha a numerikus excentricitás: a) e = 1 b) e = 0 c) e (0, 1) Minden kérdés esetén az a) válasz a helyes! 3

4 2 Bartha Ildikó 1. Az égi mechanika a csillagászat azon ága, amely: a) a Naprendszert alkotó természetes égitestek mozgását vizsgálja b) mesterséges égitestek mozgását vizsgálja c) a csillagok mozgását tanulmányozza 2. Kepler harmadik törvénye: a) p2 a 3 = 4Π2 µ b) p2 a 3 = µ 4Π 2 c) a 3 4Π 2 = µ p 2 3. Kepler hányadik törvénye mondja ki azt, hogy a bolygók vezérsugara az idővel arányos területet súról? a) Kepler I. törvénye b) Kepler II. törvénye c) Kepler III. törvénye 4. A háromtest-probléma Newton-féle mozgásegyenletei: a) m i ẍ i = U x i, m i ÿ i = U y i, m i z i = U ahol U = k 2 ( m 1m 2 r 12 + m 2m 3 r 23 + m 3m 1 ), r ij = r j r i. z i, b) m i ẍ i = U x i, m i ÿ i = U y i, m i z i = U ahol U = k 2 m ( 1 m 2 m 3 ), r i,j=1,3,i j r ij = r ij j r i. r 31 z i, c) m i x i = U x i, m i y i = U y i, m i z i = U ahol U = k 2 ( m 1+m 2 r 12 + m 2+m 3 z i, r 23 + m 3+m 1 r 31 ), r ij = r j r i. 5. Hányad rendű a háromtest probléma mozgásegyenleteinek differenciálegyenlet rendszere és hányad rendűre redukálható? a) 18 és 6 b) 20 és 8 c) 18 és Steffensen módszer: 4

5 a) az n-test probléma megoldása numerikus megközelítéssel, hatványsorok használata b) a kettest probléma megoldása numerikus megközelítéssel c) a háromtest probléma idő szerinti deriváltjának vizsgálata 7. A Steffensen-módszerrel megadott egyenletek száma a hely és sebességkomponensekre: a) 6n b) 2n c) n(n-1) 8. A korlátozott háromtest-probléma esetén a Jacobi-integrál: a) ( ) dx 2 ( dt + dy ) 2 dt = 2Ω + C b) ( ) dx 2 ( dt + dy ) 2 dt = 0 c) ( ) dx 2 ( dt + dy ) 2 dt = Ω 9. A Lagrange-féle stabilitás szükséges feltétele: a) h 0 < 0 b) h 0 > 0 c) h 0 = A hármas ütközésre melyik tétel ad szükséges feltételt és mi az? a) Weierstrass-Sundman, c = 0 b) Steffensen, c = 0 c) Kustaanheio-Stiefel, c 0 Minden kérdés esetén az a) válasz a helyes! 5

6 3 Katona Kálmán 1. Az n-test probléma bármely megoldása esetén létezik olyan hɛr állandó, amelyre ahol: T + V = h, tɛ[t 0, t v ], a.) T = n i=1 m i v i 2 b.) T = 1 2 n i=1 m i v i 2 c.) T = 1 2 n i=1 m i v i 2 2. A Lagrange-Jacobi egyenlet esetén, a rendszer tehetetlenségi nyomatéka: a.) I = n i=1 m i (x i + y i + z i ) b.) I = 1 2 n i=1 m i (x 2 i + y 2 i + z 2 i ) c.) I = n i=1 m i (x 2 i + y 2 i + z 2 i ) 3. Az n-test probléma bármely megoldása esetén létezik olyan c állandó vektor, amelyre n ( r i m i r i ) = c, tɛ[t 0, t v ]. i=1 a.) impulzusmomentum-integrál b.) energiaintegrál c.) tömegközéppont-integrál 4. Az n-test problémára vonatkozó Lagrange-Jacobi egyenlet felírható a következő alakban: a.) R = 2 U + 4 h 0 b.) R = 2 U 4 h 0 6

7 c.) R = 2 U + h 0 5. Az n-test problémára vonatkozó Lagrange-Jacobi egyenlet esetén az R a következő alakban írható fel: c.) R = 1 2 m n i=1 n j=1j i m i m j r ij b.) R = 1 4 m n i=1 n j=1j i m i m j r 2 ij c.) R = 1 2 m n i=1 n j=1j i m i m j r 2 ij 6. A relatív mozgás bármely megoldás esetén létezik olyan hɛr állandó, amelyre 1 ( ) 2 2 µ r r = h, tɛ[t 0, t v ]. a.) impulzusmomentum-integrál b.) energiaintegrál c.) Laplace-integrál 7. A tömegközéppont körüli mozgást leíró m 1 s 1 = k 2 m1 m 2 r, m r 2 r 2 r 2 = k 2 m1 m 2 r 2 következő mozgásegyenlettel ekvivalensek: r r mozgásegyenletek a a.) r = µ r r 3 b.) r = µ r r 3 c.) r = µ r r 3 8. A tömegközéppont körüli mozgást leíró m 1 s 1 = k 2 m1 m 2 r, m r 2 r 2 r 2 = k 2 m1 m 2 r mozgásegyenletek az r 2 r r = µ r mozgásegyenlettel ekvivalensek, ahol: r 3 a.) µ = k 2 (m 1 m 2 ) b.) µ = k 2 (m 1 + m 2 ) c.) µ = k 2 (m 1 + m 2 ) 7

8 9. Elliptikus mozgás esetén a T sziderikus keringési periódus négyzetének és a pálya a fél nagytengelye köbének arányára érvényes a következő összefüggés: T 2 a 3 = 4 π2 µ a.) Kepler I általánosított tétele b.) Kepler II általánosított tétele c.) Kepler III általánosított tétele 10. Elliptikus mozgás esetén a mozgó pont v sebességére érvényes a következő összefüggés: a.) v 2 = µ ( 2 r 1 a ) b.) v 2 = µ ( 2 r + 1 a ) c.) v 2 = µ ( 1 r + 1 a ) Helyes válaszok: 1.-b 2.-c 3.-a 4.-a 5.-c 6.-b 7.-a 8.-c 9.-c 10.-a 8

9 4 Koók László 1. A Laplace vektor alakja: (a) λ = µ r + rx c r (b) λ = µ + rx c r (c) λ = µ r + rx c r (d) λ = r + rx c 2. A Lagrange - Jacobi egyenlet: (a) (b) (c) (d) Ï = U + h Ï = U + 2h Ï = 2U + h Ï = 2U + 4h 3. Kepler első általánosított törvénye: (a) A kéttest - probléma esetén a P 2 pontnak a P 1 körüli relatív pályája egy P 1 fókuszú kúpszelet (b) A kéttest - probléma esetén a P 2 pontnak a P 1 körüli relatív pályája egy P 1 fókuszú hipebola (c) A kéttest - probléma esetén a P 2 pontnak a P 1 körüli relatív pályája egy P 1 fókuszú parabola (d) A kéttest - probléma esetén a P 2 pontnak a P 1 körüli relatív pályája egy P 1 sugarú kör 4. A Lagrange - féle stabilitás szükséges feltétele: (a) h 0 = 0 (b) h 0 < 0 (c) h 0 > 0 (d) h 0 = 1 9

10 5. Az n-test probléma megoldásának numerikus megközelítésére használt módszer: (a) Lagrange módszer (b) Steffensen módszer (c) Sundman módszer (d) Broucke módszer 6. A relatív mozgás egyenlete: (a) r = µ r r 2 (b) r = µ r 3 (c) r = r r µ 3 (d) r = µ r r 3 7. A T sziderikus keringés és n középmozgás kapcsolata: (a) (b) (c) (d) n = π T n = 2T n = 2π T n = πt 8. Az elliptikus mozgás esetén az E excentrikus anomália NEM elégíti ki a következő összefüggést: (a) rcosv = a(cose e) (b) rsinv = a 1 e 2 sine (c) r = a(1 ecose) (d) r = (1 sine) 9. A Jacobi integrál: (a) (b) (c) (d) ( dx dt ) + ( dy ( dx dt )2 + ( dy ( dx dt )2 + ( dy ( dx dt )2 + ( dy ) = 2Ω + C dt dt )2 = 2Ω + C dt )2 = Ω + C ) = 2Ω + C dt 10. Mit jelent az inklináció? (a) (b) (c) (d) periodikus mozgás pályaelhajlás torzultság egyensúlyi állapot 10

11 Megoldások: 1) (a) 2) (d) 3) (a) 4) (b) 5) (b) 6) (d) 7) (c) 8) (d) 9) (b) 10) (b) 11

12 5 Kupás Ernő 1. Az n-test probléma esetén az energiaintegrál kifejezésében szereplő kinetikus energia értéke: a) T = 1 2 n i=1 m i v 2 i b) T = 1 2 n i=1 m i v 2 i c) T = k 2 1 i j n d) T = k2 2 m i m j r ij m i m j i,j=1,n;i j r ij 2. Az n-testre vonatkozó Lagrange-Jacobi egyenlet felírható az Ṙ = 2U + 4h 0 alakban, ahol: a) R = 1 n n m i m j 2m i=1 j=1;i j rij 2 b) R = 1 n n 2m i=1 j=1;i j m im j rij 2 c) R = 2m n n i=1 j=1;i j m im j rij 2 d) R = 2m n i=1 n j=1;i j m i m j r 2 ij 3. Az n-test probléma n 3 esetén a tanult tíz első integrál (vagy skaláris első integrál) felhasználásával az egyenletek a) (2n 10) ed rendű differenciál-egyenletrendszerre transzformálhatók b) (3n 10) ed rendű differenciál-egyenletrendszerre transzformálhatók c) (4n 10) ed rendű differenciál-egyenletrendszerre transzformálhatók d) (6n 10) ed rendű differenciál-egyenletrendszerre transzformálhatók 4. A ρ 1 = 0 feltétel esetén a pontok közti r ij = r j r i kölcsönös távolságok kifejezése a Jacobi-koordináták segitségével: a) r ij = ρ j ρ i + j 1 m l l=i M l ρ l, 1 i < j n. b) r ij = ρ j ρ i + j 1 l=i M l m l ρ l, 1 i < j n. c) r ij = ρ j ρ i + j 1 l=i M lm l ρ l, 1 i < j n. d) r ij = ρ j ρ i + j 1 l=i ρ l M l m l, 1 i < j n. 12

13 5. Az e = 1 + 2h c2 összefüggéssel értelmezett e numerikus excentricitás µ 2 parabola pályát ír le,ha: a) e [0, 1) b) e = 0 c) e = 1 d) e > 1 6. Az energiaintegrál: T + V = h (ekvivalens) a) m 1( r 1 ) + m 2( r 2 ) + k 2 m 1m r b) m 1( r 1 ) + m 2( r 2 ) k 2 m 1m r c) m 1( r 1 ) + m 2( r 2 ) + k 2 m 1m r d) m 1( r 1 ) + m 2( r 2 ) k 2 m 1m r = h = h = h = h 7. Az elliptikus mozgás esetén az E excentrikus anomálía kielégíti a következő összefüggéseket:(keressük meg melyik nincs helyesen felírva!) a) rcosv = a(cose e), b) rsinv = a 1 e 2 sine, c) r = a(1 ecose), d) tan v 2 = 1 e 1+e tan E 2, e) dv de = 1 e 2 1 ecose ben L. Euler azt a problémát vizsgálta, lehetséges-e háromtestprobléma olyan megoldása, amelyben a a) tömegpontok közti távolság négyzetesen változik b) tömegpontok mindig egy egyenesbe esnek c) tömegpontok mindig egy síkba esnek 9. Milyen alakja van a Tisserand-kritériumnak térbeli esetben? a) 1 a + 2n k a(1 e2 ) = konstans b) 1 a + 2n k a(1 e2 )sini = konstans 13

14 c) 1 a + 2n k a(1 e2 )cosi = konstans d) 1 a + 2n k a(1 e2 )tani = konstans 10. Ki bizonyitotta be, hogy a háromtest-problémának nem létezik a 10 es klasszikus első integráltól független, további algebrai első integralja? a) H. Bruns b) K. Sundman c) L. Euler d) Tisserand Helyes válaszok: 1-a 2-b 3-d 4-a 5-c 6-b 7-d 8-b 9-c 10-a 14

15 6 Máthé Boglárka 1. Az Égi mechanika a Csillagászat azon ága, amely... a. a gravtitációs vonzóerő figyelembevételével a kevéstest rendszerek valódi mozgását tanulmányozza. b. az égitestek szerkezetét, fizikai tulajdonságait és kémiai összetételét tanulmányozza. c. a világegyetem egésszének szerkezetét és fejlődését tanulmányozza. d. a műszertechnika, asztrometriai mérési módszerek, hibaszámítással foglalkozik. e. csillagok, csillagrendszerek és csillagközti anyag eloszlásának és mozgásainak törvényeit tanulmányozza. 2. Az egy pontból felmért sebesség vektorok végpontjainak mértani helye -meghatározása... a. a sebesség-hodográfnak. b. a valódi anomáliának. c. a pericentrumnak. d. az apocentrumnak. 3. Az energia integrál... állandóságát fejezi ki. a. a mechanikai energia b. a helyezeti energia c. a mozgási energia d. a gravitációs energia 4. A v 2 = µ( 2 1 ) összefüggéssel kiszámolható... r a a. az elliptikus mozgás sebessége. b. a körmozgás sebessége. c. a hiperbólikus mozgás sebessége. d. a parabólikus mozgás sebessége. 5. A Lagrange-Jacobi egyenlet: Ï = 2U + 4h, ahol U : 15

16 a. U = V b. U = 1 V c. U = V + T d. U = T 6. A Lagrange-Jacobi egyenletben I, a rendszer tehetetlenségi nyomatéka, melyik összefüggéssel számolható ki? a. I = n i=1 m i(x 2 i + y 2 i + z 2 i ) b. I = n mvi 2 i=1 2 c. I = gh n i=1 m i d. I = 1 2m n i=1 n+1 j=1 m im j r ij 7. Az r = d2 r dt 2 összefüggés, megadja... a. a sebességet. b. a gyorsulást. c. a mozgás pályáját. d. az impulzust. 8. Az impulzusmomentum integrál megadható, mint: a. mv = c b. r 2 dr dt = c c. r dv dt = c d. d 2 r dt 2 = c 9. A Lagrange-féle stabilítás szükségesség feltétele: a. h 0 0 b. h 0 0 c. h 0 < 0 d. h Kepler I. általánosított tétele: 16

17 a. A kéttest probléma esetén a P 2 pontnak P 1 körüli relatív pályája egy P 1 fókúszú kúpszelet. b. A kéttest probléma esetén a P 2 pontnak P 1 körüli relatív pályája egy kör. c. A kéttest probléma esetén a P 2 pontnak P 1 körüli relatív pályája egy P 2 fókúszú kúpszelet. d. A kéttest probléma esetén a P 2 pontnak P 1 körüli relatív pályája egy ellipszis. 11. Ha mindenik helyes válasz egy pontot ér, maximum 10 pontot érhetsz el! Hányast adnál magadnak?! a. 4-en alul b. 5-6 között c. 6-7 között d. 7-8 között e között Helyes válaszok : 1-a 2-a 3-a 4-a 5-a 6-a 7-b 8-b 9-c 10-a 11-es választható kérdés. Amennyiben a diák feltudja mérni önállóan a tudását, megkapja a pontszámot ( és mindenekelőtt elárulja tudását), és amennyiben nem találta el elvesztette a pontszámot. 17

18 7 Molnár István 1. Milyen fizikai eszközökkel végeztek nagypontosságú méréseket ben, a Seattle-i Washington Egyetem kutatói, a Newton féle gravitációs állandó meghatározására? a.) toziós ingával b.) centrifugális géppel c.) Wertheim készülékkel 2. Tétel(impulzusmomentum-integrál): Az n-test probléma bármely megoldása esetén létezik olyan c állandó vektor, amelyre: a.) 1 n 2 i=1 m iv 2 i = c b.) n i=1 ( r i m i r i). = c c.) n i=1 (m i r i. r i.. ) = c 3. Az égi mechanikában a Nemzetközi mértékrendszerben (SI) (kg,m,s) egységek helyett milyen sajátos egységeket használunk? a.) Nap tömeg, csillagászati egység, szoláris nap b.) Föld tömeg, csillagászati egység, közép nap c.) Nap tömeg, csillagászati egység, közép nap 4. A Naprendszer Laplace-féle invariánbilis síkjának szögkoordonátái G.Burkhardt(1982) számításai szerint i=1 o 35 13,86 és Ω=107 o 36 30,8 ahol i és Ω: a.) pályahajlás, leszálló csomó b.) pályahajlás, felszálló csomó c.) integrációs állandó, felszálló csomó 5. Az n tömegpontból álló rendszer Lagrange-féle értelmében stabil ha: a.) a pontok közti összes r ij távolságnak véges alsó határa van b.) a pontok közti összes r ij távolságnak véges felső határa van c.) a pontok közti összes r ij távolságnak nincs véges határa 6. A mozgásegyenletek első integrálja a következő: a.) f( r 1, r 2,..., r n, r. 1, r. 2,..., r ṅ, t) = c 18

19 b.) f( r 1, r 2,..., r n, r. 1, r. 2,..., r ṅ, µ) = c c.) f( r 1, r 2,..., r n, r. 1, r. 2,..., r ṅ, r C ) = c 7. Az r C = 1 m n i=1 r. egyenlet: a.) mozgásegyenlet b.) a rendszer C tömegközéppontjának helyzetvektora c.) pontrendszer össztömege 8. A rendszer C tömegközéppontja...: a.) nyugalomban van, vagyis a > 0 b.) változó mozgást végez, vagyis a < 0 c.) egyenes vonalú ( a = 0 ), egyenletes mozgást végez ( a 0 ) 9. Az I = n i=1 m i(x 2 i + y 2 i + z 2 i ) : a.) a rendszer tehetetlenségi nyomatéka b.) impulzusmomentum integrál c.) tömegközéppont integrál 10. Mit jelöl E az E e sin E = n(t r) egyenletben? a.) excentrikus anomália b.) valódi anomália c.) excentricitás Helyes válaszok: 1-a 2-b 3-c 4-b 5-b 6-a 7-b 8-c 9-a 10-a 19

20 8 Molnár László 1. N-test probléma esetén az impulzusmomentum integrál: a) n i=1 ( r i m i ri ) = c, t [t 0, t v ] b) n i=1 ( r i m i r i ) = c, t [t 0, t v ] c) n i=1 ( r i m i r i ) = c, t [t 0, t v ] d) n i=1 ( r i m i ri ) = c, t [t 0, t v ] 2. Az n-test probléma esetén a T+V=h energiaintegrálban minek nevezzük a T-t? a) mozgási vagy kinetikus energia b) helyzeti vagy potenciális energia c) mozgási vagy potenciális energia d) helyzeti vagy kinetikus energia 3. Az n-test problémára vonatlozó Lagrange-Jacobi egyenlet felirható a következő alakban a) R = 2U + 4h 0 b) R = U + 2h 0 c) R = 4U + 2h 0 d) R = 4U + 4h 0, ahol R = 1 és h o R állandó 2m n i=1 n j=1j i m im j r 2 ij, m = n i=1 m i az össztömeg 4. A Jacobi-féle koordinátákra vonatkozó mozgásegyenletek az n-test probléma esetén: a) ξ i = M i U m i M i 1 ξ i η i = M i U m i M i 1 η i, i = 1, 2,..., n ζ i = M i m i M i 1 U ζ i b) ξ i = 1 U m i ξ i η i = 1 U m i η i, i = 1, 2,..., n ζ i = 1 U m i ζ i c) ξ i = M i U M i 1 ξ i η i = M i U M i 1 η i, i = 1, 2,..., n ζ i = M i M i 1 U ζ i 20

21 d) ξ U i = m i ξ i U η i = m i η i, i = 1, 2,..., n U ζ i = m i ζ i 5. A háromtest probléma esetén a tömegközéppont integrálok: a) 3 i=1 m i r i = a, 3 i=1 m i r i = at + b b) 3 i=1 m i r i = a, 3 i=1 m i v i = at + b c) n i=1 m i r i = a, n i=1 m i r i = at + b d) n i=1 m i r i = a, n i=1 m i v i = at + b, ahol a és b konstans értékek 6. Mikor vizsgálta Euler, hogy lehetséges-e a háromtest-probléma olyan megoldása, amelyben a tömegpontok mindig egy egyenesbe esnek? a) 1967 b) 1972 c) 1975 d) Milyen kérdésre kereste Lagrange a választ 1972-ben? a) Lehetséges-e a háromtest-probléma olyan megoldása, amelyben a tömegpontok közti távolságok aránya állandó. b) Lehetséges-e a háromtest-probléma olyan megoldása, amelyben a tömegpontok mindig egy egyenesbe esnek. c) Lehetséges-e a háromtest-probléma olyan megoldása, amelyben a tömegpontok nem mindig egy egyenesbe esnek. d) Lehetséges-e a háromtest-probléma olyan megoldása, amelyben a tömegpontok közti távolságok aránya nem állandó. 8. Ki bizonyította be, hogy c 0 esetén tetszőleges időintervallumban csak véges számú kettős ütközés lehetséges? a) Sundman b) Bruns c) Poincaré d) Euler 21

22 9. A háromtest-probléma a) nem integrálható b) integrálható c) differenciálható d) nem differenciálható 10. Milyen nemzetiségű csillagász Sundman? a) Finn b) Angol c) Dán d) Svéd Minden kérdés esetén a helyes válasz az a). 22

23 9 Páll Éva-Boglárka Az első öt kérdést ki kell egészíteni, a többi kérdésnél pedig ki kell választani a helyes választ! Kérdés 1. Az n-test probléma n számú (n 2, n N), pontszerű test mozgását vizsgálja ha rájuk csak a hatnak. Válasz: Newton-féle kölcsönös gravitációs vonzóerők Kérdés 2. Kéttest probléma esetén a P 2 pontnak a P 1 pont körüli relatív p mozgásának pályáját az r = egyenlettel adjuk meg. Ekkor az e numerikus excentricitás értékei szerint a pálya típusa a 1+e cos v következő: i...., ha e = 0; ii...., ha e (0, 1); iii...., ha e = 1; iv...., ha e > 1; Válasz: - i. kör ii. ellipszis iii. parabola iv. hiperbola Kérdés 3. Az n-test probléma esetén, a rendszer C tömegközéppontjának sebessége.... Tehát a rendszer C tömegközéppontja vagy... vagy... mozgást végez. Válasz: állandó, nyugalomban van, egyenes vonalú egyenletes; Kérdés kimondja, hogy a bolygók vezérsugara idővel arányos területeket súrol, azaz a... állandó. Válasz: Kepler II. törvénye, felületi sebesség; 23

24 Kérdés 5. A... egyenlet egy egyszerű alkalmazása a Lagrange-féle stabilitás. Az n tömegpontból álló rendszer Lagrange-féle értelemben stabil, ha a tömegpontok közti összes r ij távolságnak létezik Válasz: Lagrange-Jacobi, véges felső határa Kérdés 6. Az n-test probléma Newton-féle mozgásegyenleteinek alakja: a. m i ri = k 2 j=1,n j i b. m i ri = k 2 j=1,n j i c. m i r i = k 2 j=1,n j i d. m i ri = k 2 Válasz: a! j=1,n j i m i m j r 3 ij m i m j r 3 ij m i m j r 2 ij m i m j r 2 ij r ij, i = 1, 2,..., n; r ij, i = 1, 2,..., n; r ij, i = 1, 2,..., n; r ij, i = 1, 2,..., n; Kérdés 7. Az n-test probléma bármely megoldása esetén létezik olyan h R amelyre T + V = h, t [t 0, t v ], ahol n a. T = 1 m 2 i v 2 i a rendszer potenciális energiája, V pedig a kinetikus i=1 energia; b. T = n m i v 2 i a rendszer kinetikus energiája, V pedig a potenciális energia; i=1 n c. T = 1 m 2 i v 2 i a rendszer kinetikus energiája, V pedig a potenciális i=1 energia; d. T = n m i v 2 i a rendszer potenciális energiája, V pedig a kinetikus energia; Válasz: c! i=1 24

25 Kérdés 8. Az n-test probléma esetén a mozgás teljes ideje alatt érvényes az ún. Lagrange-Jacobi egyenlet, amelynek alakja: a. I = 2U + 4h b. I = n m i (x 2 i + yi 2 + zi 2 ) i=1 c. m I = U + 2h d. Ï = 2U + 4h Válasz: d! Kérdés 9. A relatív mozgás bármely megoldásához létezik, olyan λ R 3 állandó vektor (Laplace-vektor), amelyre: a. λ = r c + µ r r b. λ = r c µ r r c. λ 2 = r c + µ r r d. λ = r r µ r c Válasz: b! Kérdés 10. Milyen pályaelemeket jelölnek a, e és Ω -val? a. félnagytengely, excentricitás, felszálló csomó hossza; b. félnagytengely, pályahajlás, pericentrum argumentuma; c. pericentrumátmenet időpontja, excentricitás, pályahajlás; d. pályahajlás, excentricitás, felszálló csomó hossza; Válasz: a! 25

26 10 Ugron Sándor Kérdés 1. Mikor stabil Lagrange értelemben egy rendszer? 1. h0 = 0 2. h0? 0 3. h0 < 0 4. h0 = 0 Kérdés 2. A mozgás teljes ideje alatt érvényes az Ï = 2U + 4h. Mi a h? 1. magasság 2. energiállandó 3. idálállandó 4. tehetetlenségi nyomaték Kérdés 3. Az egycentrum probléma mozgásegyenlete formailag melyikkel egyezik meg? 1. r = - 2. r = - 3. r = - 4. r = - ľ r 3 ľ r 3 ľ r 2 ľ r 2 r r r r Kérdés 4. Minek a meghatarozása az rmin = 1. pericentrumtávolság 2. apocentrumtávolság 3. pályahajlás 4. zéro sebességű kör p 1+e? 26

27 Kérdés 5. Minek a meghatarozása az rmax = 1. pericentrumtávolság 2. apocentrumtávolság 3. pályahajlás 4. zéro sebességű kör p 1 e? Kérdés 6. Mi a kéttest probléma esetén P2 pontnak P1 pont körüli pályája? 1. kör 2. ellipszis 3. kúpszelet 4. hiperbola Kérdés 7. Ha a numerikus excentricitás, e = 0 akkor a mozgás pályája? 1. ellipszis 2. kör 3. hiperbola 4. parabola Kérdés 8. Mit jelöl az I a Lagrange-Jacobi egyenletben? 1. tehetlenségi nyomaték 2. energiaállandó 3. energiaintegrál 4. tömegpont Kérdés 9. A pericentrum és az apocentrum megfelelője a Nap és a bolygók esetén? 27

28 1. perihélium és aphélium 2. pericentrum és aphélium 3. perihélium és apocentrum 4. perigeum és apogeum Kérdés 10. A pericentrum és az apocentrum megfelelője a Föld holdjainál? 1. perihélium és aphélium 2. pericentrum és aphélium 3. perihélium és apocentrum 4. perigeum és apogeum 28

29 11 Váradi Zsolt 1. A relatív mozgás bármely megoldás esetén létezik olyan h ɛ R állandó, amelyre a.) 1 2 ( r ) 2 + µ r = h b.) 1 2 ( r ) 2 µ r = h ( ) c.) 1 2 r µ = h r 2. Az elliptikus mozgás esetén az E excentrikus anomália kielégíti a következő összefüggést: a.) r sin v = a(cos E e) b.) r cos v = (cos E e) a c.) r cos v = a(cos E e) 3. Az E excentrikus anomália a t időpont ismeretében az... Kepleregyenletből határozható meg. a.) E e sin E = n(t τ) b.) 1 e sin E = n(t τ) c.) E e sin E = 1 (t τ) n 4. A bolygók és holdjaik mozgásának vizsgálatában fontos szerepet játszik az n-test problémának az az esete, amelyben: a.) az egyik test sokkal kisebb tömegű a többinél. b.) az összes testnek azonos a tömege. c.) az egyik test sokkal nagyobb tömegű a többinél. 5. A kéttest probléma esetén a P 2 pontnak a P 1 körüli relatív pályája egy P 1 fókuszú kúpszelet. 29

30 a.) Kepler II általánosított tétele b.) Kepler III általánosított tétele c.) Kepler I általánosított tétele 6. Az 1 2 (ẋ2 1 + ẏ 2 1) µ r = h egyenlet: a.) energiaintegrál b.) impulzusmomentum-integrál c.) mozgásegyenlet 7. Az n test probléma esetén a mozgás teljes ideje alatt érvényes az... ún. Lagrange - Jacobi - egyenlet a.) Ï = 2U + 4h b.) Ï = U + 4h c.) Ï = U + h 8. A Lagrange - féle stabilitás nem mond semmit: a.) a tömegpontok közti maximális távolságokról b.) a tömegpontok közti összes távolság véges határáról. c.) a tömegpontok közti minimális távolságokról és a tömegpontok közti lehetséges ütközésekről. 9. A bolygók mozgását vizsgálva P 1 a..., P 2, P 3,..., P n a bolygók. a.) Föld b.) Nap c.) Hold 10. Milyen érteke kell legyen az e = 1 + 2h c2 összefüggéssel értelmezett µ 2 e numerikus excentricitásnak ahhoz, hogy ellipszis pályáról beszélhessünk? 30

31 a.) e ɛ [0, 1) h ɛ [ µ 2c 2 ) b.) e = 1 h = 0 c.) e > 1 h > 0 Helyes válaszok: 1.-b 2.-c 3.-a 4.-c 5.-c 6.-a 7.-a 8.-c 9.-b 10.-a 31

Égi mechanika tesztfeladatok 2006

Égi mechanika tesztfeladatok 2006 Égi mechanika tesztfeladatok 2006 1 2 Bartha Zsolt 1. Az n tömegpontból álló rendszer Lagrange-féle értelemben stabil, ha a tömegpontok közti összes r ij távolságoknak... a.) nincs felső határa. b.) véges

Részletesebben

Az égi mechanika alapfeladata általánosan mint az n-test probléma fogalmazható meg a

Az égi mechanika alapfeladata általánosan mint az n-test probléma fogalmazható meg a 1. fejezet Az n-test probléma 1.1. Mozgásegyenletek Az égi mechanika alapfeladata általánosan mint az n-test probléma fogalmazható meg a következőképpen: x Határozzuk meg az n számú n 2 n N pontszerű test

Részletesebben

Bolygómozgás. Számítógépes szimulációk fn1n4i11/1. Csabai István, Stéger József

Bolygómozgás. Számítógépes szimulációk fn1n4i11/1. Csabai István, Stéger József Bolygómozgás Számítógépes szimulációk fn1n4i11/1 Csabai István, Stéger József ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Email: csabai@complex.elte.hu, steger@complex.elte.hu Bevezetés Egy Nap körül kering

Részletesebben

A Hamilton-Jacobi-egyenlet

A Hamilton-Jacobi-egyenlet A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P

Részletesebben

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?

Részletesebben

Naprendszer mozgásai

Naprendszer mozgásai Bevezetés a csillagászatba 2. Muraközy Judit Debreceni Egyetem, TTK 2017. 09. 28. Bevezetés a csillagászatba- Naprendszer mozgásai 2017. szeptember 28. 1 / 33 Kitekintés Miről lesz szó a mai órán? Naprendszer

Részletesebben

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg

Részletesebben

A bolygók mozgására vonatkozó Kepler-törvények igazolása

A bolygók mozgására vonatkozó Kepler-törvények igazolása A bolygók mozgására vonatkozó Kepler-törvények igazolása Geometriai alapok. A kúpszeletek polárkoordinátás egyenlete A síkbeli másodrend görbék közül az ellipszist, a hiperbolát és a parabolát mondjuk

Részletesebben

Lássuk be, hogy nem lehet a három pontot úgy elhelyezni, hogy egy inerciarendszerben

Lássuk be, hogy nem lehet a három pontot úgy elhelyezni, hogy egy inerciarendszerben Feladat: A háromtest probléma speciális megoldásai Arra vagyunk kiváncsiak, hogy a bolygó mozgásnak milyen egyszerű egyensúlyi megoldásai vannak három bolygó esetén. Az így felmerülő három-test probléma

Részletesebben

Tömegvonzás, bolygómozgás

Tömegvonzás, bolygómozgás Tömegvonzás, bolygómozgás Gravitációs erő tömegvonzás A gravitációs kölcsönhatásban csak vonzóerő van, taszító erő nincs. Bármely két test között van gravitációs vonzás. Ez az erő nagyobb, ha a két test

Részletesebben

Lagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását

Lagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását Lagrange egyenletek Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását megnehezíti a δr i virtuális elmozdulások egymástól való függősége. (F i ṗ i )δx i = 0, i = 1, 3N. (1) i 3N infinitezimális

Részletesebben

A mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája

A mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája A mechanika alapjai A pontszerű testek dinamikája Horváth András SZE, Fizika Tsz. v 0.6 1 / 26 alapi Bevezetés Newton I. Newton II. Newton III. Newton IV. alapi 2 / 26 Bevezetés alapi Bevezetés Newton

Részletesebben

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia, Tárgymutató állapottér, 3 10, 107 általánosított impulzusok, 143 147 általánosított koordináták, 143 147 áramlás, 194 197 Arisztotelész mozgástörvényei, 71 77 bázisvektorok, 30 centrifugális erő, 142 ciklikus

Részletesebben

A hiperbolikus Kepler-egyenlet geometriai szemléletű tárgyalása

A hiperbolikus Kepler-egyenlet geometriai szemléletű tárgyalása DIMENZIÓK 31 Matematikai Közlemények IV. kötet, 2017 doi:10.20312/dim.2017.05 A hiperbolikus Kepler-egyenlet geometriai szemléletű tárgyalása Péntek Kálmán ELTE SEK TTMK Savaria Matematikai Tanszék pentek.kalman@sek.elte.hu

Részletesebben

Képlet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt

Képlet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt Lendület, lendületmegmaradás Ugyanakkora sebességgel mozgó test, tárgy nagyobb erőhatást fejt ki ütközéskor, és csak nagyobb erővel fékezhető, ha nagyobb a tömege. A tömeg és a sebesség együtt jellemezheti

Részletesebben

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi

Részletesebben

Hamilton rendszerek, Lyapunov függvények és Stabilitás. Hamilton rendszerek valós dinamikai rendszerek, konzerva3v mechanikai rendszerek

Hamilton rendszerek, Lyapunov függvények és Stabilitás. Hamilton rendszerek valós dinamikai rendszerek, konzerva3v mechanikai rendszerek Hamilton rendszerek, Lyapunov függvények és Stabilitás Hamilton rendszerek valós dinamikai rendszerek, konzerva3v mechanikai rendszerek Sokszor nem lehetséges, hogy a tanult linearizációs módszerrel meghatározzuk

Részletesebben

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó Mechanika Kinematika A mechanika a fizika része mely a testek mozgásával és egyensúlyával foglalkozik. A klasszikus mechanika, mely a fénysebességnél sokkal kisebb sebességű testekre vonatkozik, feloszlik:

Részletesebben

Egyszerű számítási módszer bolygók és kisbolygók oályáj ának meghatározására

Egyszerű számítási módszer bolygók és kisbolygók oályáj ának meghatározására Egyszerű számítási módszer bolygók és kisbolygók oályáj ának meghatározására A bolygók és kisbolygók pályájának analitikus meghatározása rendszerint több éves egyetemi előtanulmányokat igényel. Ennek oka

Részletesebben

Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Gravitáció, égi mechanika Tanári jegyzet

Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Gravitáció, égi mechanika Tanári jegyzet Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör 2015-16 1. Gravitáció, égi mechanika Tanári jegyzet Bécsy Bence, Dálya Gergely 1. Tematika Newton-féle gravitációs törvény Kozmikus sebességek

Részletesebben

Az alábbi fogalmak és törvények jelentését/értelmezését/matematikai alakját (megfelelő mélységben) ismerni kell: Newtoni mechanika

Az alábbi fogalmak és törvények jelentését/értelmezését/matematikai alakját (megfelelő mélységben) ismerni kell: Newtoni mechanika Az alábbi fogalmak és törvények jelentését/értelmezését/matematikai alakját (megfelelő mélységben) ismerni kell: Newtoni mechanika 1. előadás Vonatkoztatási rendszer Hely-idő-tömeg standardok 3-dimenziós

Részletesebben

Lagrange és Hamilton mechanika

Lagrange és Hamilton mechanika Lagrange és 2010. október 17. Lagrange és Tartalom 1 Variáció Lagrange egyenlet Legendre transzformáció Hamilton egyenletek 2 3 Szimplektikus sokaság Hamilton mez Hamilton és Lagrange egyenletek ekvivalenciája

Részletesebben

2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések

2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések . REZGÉSEK.1. Harmonikus rezgések: Harmonikus erő: F = D x D m ẍ= D x (ezt a mechanikai rendszert lineáris harmonikus oszcillátornak nevezik) (Oszcillátor körfrekvenciája) ẍ x= Másodrendű konstansegyütthatós

Részletesebben

6. A Lagrange-formalizmus

6. A Lagrange-formalizmus Drótos G.: Fejezetek az elméleti mechanikából 6. rész 1 6. A Lagrange-formalizmus A Lagrange-formalizmus alkalmazásával bizonyos fizikai rendszerek mozgásegyenleteit írhatjuk fel egyszerű módon. Az alapvető

Részletesebben

Az elméleti mechanika alapjai

Az elméleti mechanika alapjai Az elméleti mechanika alapjai Tömegpont, a továbbiakban részecske. A jelenségeket a háromdimenziós térben és időben játszódnak le: r helyzetvektor v dr dt ṙ, a dr dt r a részecske sebessége illetve gyorsulása.

Részletesebben

Kinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek

Kinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek Kinematika 2014. szeptember 28. 1. Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek 1.1. Vonatkoztatási rendszerek A test mozgásának leírása kezdetén ki kell választani azt a viszonyítási rendszert, amelyből

Részletesebben

A világtörvény keresése

A világtörvény keresése A világtörvény keresése Kopernikusz, Kepler, Galilei után is sokan kételkedtek a heliocent. elméletben Ennek okai: vallási politikai Új elméletek: mozgásformák (egyenletes, gyorsuló, egyenes, görbe vonalú,...)

Részletesebben

Molekuláris dinamika I. 10. előadás

Molekuláris dinamika I. 10. előadás Molekuláris dinamika I. 10. előadás Miről is szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten minden részecske mozgását szimuláljuk? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok,

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor

Részletesebben

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait. Közönséges differenciálegyenletek Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait. Célunk a függvény meghatározása Egyetlen független

Részletesebben

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9. Differenciálegyenletek numerikus integrálása 2018. április 9. Differenciálegyenletek Olyan egyenletek, ahol a megoldást függvény alakjában keressük az egyenletben a függvény és deriváltjai szerepelnek

Részletesebben

20. tétel A kör és a parabola a koordinátasíkon, egyenessel való kölcsönös helyzetük. Másodfokú egyenlőtlenségek.

20. tétel A kör és a parabola a koordinátasíkon, egyenessel való kölcsönös helyzetük. Másodfokú egyenlőtlenségek. . tétel A kör és a parabola a koordinátasíkon, egyenessel való kölcsönös helyzetük. Másodfokú egyenlőtlenségek. Először megadom a síkbeli definíciójukat, mert ez alapján vezetjük le az egyenletüket. Alakzat

Részletesebben

Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy. kényszerek. 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső

Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy. kényszerek. 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső Kényszerek Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy kényszerek. Példák: 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső felületén mozog. Kényszerek Geometriai vagy

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR. Érdi Bálint ÉGI MECHANIKA

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR. Érdi Bálint ÉGI MECHANIKA EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Érdi Bálint ÉGI MECHANIKA NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ 1996 BEVEZETÉS Az égi mechanika a csillagászat egyik ága, amely a bolygók mozgásának vizsgálatából fejlődött

Részletesebben

Feladatsor A differenciálgeometria alapja c. kurzus gyakorlatához

Feladatsor A differenciálgeometria alapja c. kurzus gyakorlatához Feladatsor A differenciálgeometria alapja c. kurzus gyakorlatához Dr. Nagy Gábor, Geometria Tanszék 2010. szeptember 16. Görbék paraméterezése 1. feladat. (A) Bizonyítsuk be a vektoriális szorzatra vonatkozó

Részletesebben

A mechanikai alaptörvények ismerete

A mechanikai alaptörvények ismerete A mechanikai alaptörvények ismerete Az oldalszám hivatkozások a Hudson-Nelson Útban a modern fizikához c. könyv megfelelő szakaszaira vonatkoznak. A Feladatgyűjtemény a Mérnöki fizika tárgy honlapjára

Részletesebben

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:

Részletesebben

Periódikus mozgás, körmozgás, bolygók mozgása, Newton törvények

Periódikus mozgás, körmozgás, bolygók mozgása, Newton törvények Periódikus mozgás, körmozgás, bolygók mozgása, Newton törvények Az olyan mozgást, amelyben a test ugyanazt a mozgásszakaszt folyamatosan ismételi, periódikus mozgásnak nevezzük. Pl. ingaóra ingája, rugó

Részletesebben

A Kepler-féle egyenlet és az affin transzformációk

A Kepler-féle egyenlet és az affin transzformációk DIMENZIÓK 29 Matematikai Közlemények IV. kötet, 2016 doi:10.20312/dim.2016.04 A Kepler-féle egyenlet és az affin transzformációk Péntek Kálmán NymE SEK TTMK Matematika és Fizikai Intézet pentek.kalman@nyme.hu

Részletesebben

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1. 2. 3. Mondat E1 E2 Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, 2017. október 10.. CHFMAX NÉV: Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 Előadó: Márkus / Varga Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1) Az l hosszúságú

Részletesebben

Egy mozgástani feladat

Egy mozgástani feladat 1 Egy mozgástani feladat Előző dolgozatunk melynek jele és címe: ED ~ Ismét az ellipszis egyenleteiről folytatásának tekinthető ez az írás. Leválasztottuk róla, mert bár szorosan kapcsolódnak, más a céljuk.

Részletesebben

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Mechanika. előadás Dr. Geretovszky Zsolt 1. szeptember 15. Klasszikus mechanika A fizika azon ága, melynek feladata az anyagi testek mozgására vonatkozó

Részletesebben

DR. BUDO ÁGOSTON ' # i. akadémikus, Kossuth-díjas egyetemi tanár MECHANIKA. Kilencedik kiadás TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

DR. BUDO ÁGOSTON ' # i. akadémikus, Kossuth-díjas egyetemi tanár MECHANIKA. Kilencedik kiadás TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST DR. BUDO ÁGOSTON ' # i akadémikus, Kossuth-díjas egyetemi tanár MECHANIKA Kilencedik kiadás TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST 1991 TARTALOMJEGYZÉK Bevezette 1.. A klasszikus mechanika feladata, érvényességi határai

Részletesebben

Bolygómozgás. Számítógépes szimulációk 1n4i11/1. Csabai István tavasz. ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék csabaiθcomplex.elte.

Bolygómozgás. Számítógépes szimulációk 1n4i11/1. Csabai István tavasz. ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék csabaiθcomplex.elte. Bolygómozgás Számítógépes szimulációk 1n4i11/1 Csabai István ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék 5.102 Email: csabaiθcomplex.elte.hu 2009 tavasz A bolygómozgás Kepler törvényei 1 A bolygók pályája

Részletesebben

1 2. Az anyagi pont kinematikája

1 2. Az anyagi pont kinematikája 1. Az anyagi pont kinematikája 1. Ha egy P anyagi pont egyenes vonalú mozgását az x = 1t +t) egyenlet írja le x a megtett út hossza m-ben), határozzuk meg a pont sebességét és gyorsulását az indulás utáni

Részletesebben

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek. Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.

Részletesebben

FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens

FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin egyetemi docens Fontos tudnivalók e-mail: racz.ervin@kvk.uni-obuda.hu web: http://uni-obuda.hu/users/racz.ervin/index.htm Iroda: Bécsi út, C. épület, 124. szoba Fizika II. - ismertetés

Részletesebben

A Kepler - problémáról. Megint az interneten találtunk egy szép animációt 1. ábra, amin elgondolkoztunk: Ezt hogyan oldanánk meg? Most erről lesz szó.

A Kepler - problémáról. Megint az interneten találtunk egy szép animációt 1. ábra, amin elgondolkoztunk: Ezt hogyan oldanánk meg? Most erről lesz szó. 1 A Kepler - problémáról Megint az interneten találtunk egy szép animációt 1. ábra, amin elgondolkoztunk: Ezt hogyan oldanánk meg? Most erről lesz szó. 1. ábra forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/kepler-probl%c3%a9ma

Részletesebben

A mechanika alapjai. A pontszerű testek kinematikája. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz szeptember 29.

A mechanika alapjai. A pontszerű testek kinematikája. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz szeptember 29. A mechanika alapjai A pontszerű testek kinematikája Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. 2 / 35 Több alapfogalom ismerős lehet a középiskolából. Miért tanulunk erről mégis? 3 /

Részletesebben

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I. 2013. jan. 10. Név: Neptun kód: Idő: 180 perc Elm.: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. Fel. össz.: Össz.: Oszt.: Az elérhető pontszám 40 (elmélet) + 60 (feladatok)

Részletesebben

Dinamika. A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása.

Dinamika. A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása. Dinamika A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása. Newton törvényei: I. Newton I. axiómája: Minden nyugalomban lévő test megtartja nyugalmi állapotát, minden mozgó test

Részletesebben

Mozgástan (kinematika)

Mozgástan (kinematika) FIZIKA 10. évfolyam Mozgástan (kinematika) A fizika helye a tudományágak között: A természettudományok egyik tagja, amely az élettelen világ jelenségeivel és törvényszerűségeivel foglalkozik. A megismerés

Részletesebben

3. jegyz könyv: Bolygómozgás

3. jegyz könyv: Bolygómozgás 3. jegyz könyv: Bolygómozgás Harangozó Szilveszter Miklós, HASPABT.ELTE 21. április 6. 1. Bevezetés Mostani feladatunk a bolygók mozgásának modellezése. Mint mindig a program forráskódját a honlapon [1]

Részletesebben

A Lenz - vektorról. Ha jól emlékszem, először [ 1 ] - ben találkoztam a címbeli fogalommal 1. ábra.

A Lenz - vektorról. Ha jól emlékszem, először [ 1 ] - ben találkoztam a címbeli fogalommal 1. ábra. 1 A Lenz - vektorról Ha jól emlékszem, először [ 1 ] - ben találkoztam a címbeli fogalommal 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ez nem régen történt. Meglepett, hogy eddig ez kimaradt. Annál is inkább, mert

Részletesebben

1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel

1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel 1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel Munkavégzés, teljesítmény 1.1. Feladat: (HN 6B-8) Egy rúgót nyugalmi állapotból 4 J munka árán 10 cm-rel nyújthatunk meg. Mekkora

Részletesebben

Ellipszissel kapcsolatos képletekről

Ellipszissel kapcsolatos képletekről 1 Ellipszissel kapcsolatos képletekről Előző dolgozatunkban melynek címe: A Lenz - vektorról viszonylag sokat kellett ellipszissel kapcsolatos képletekkel dolgozni. Ennek során is adódott pár észrevételünk,

Részletesebben

A brachistochron probléma megoldása

A brachistochron probléma megoldása A brachistochron probléma megoldása Adott a függőleges síkban két nem egy függőleges egyenesen fekvő P 0 és P 1 pont, amelyek közül a P 1 fekszik alacsonyabban. Azt a kérdést fogjuk vizsgálni. hogy van-e

Részletesebben

Fizika 1 Mechanika órai feladatok megoldása 7. hét

Fizika 1 Mechanika órai feladatok megoldása 7. hét Fizika 1 Mechanika órai feladatok megoldása 7. hét Az F erő által végzett munka, ha a test adott pályán mozog az r 1 helyvektorú P 1 pontból az r helyvektorú P pontba, az alábbi vonalintegrállal számolható:

Részletesebben

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t Mechanika, dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség.

Részletesebben

Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat)

Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat) Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat) 1. Az inerciarendszer fogalma. Newton I. törvénye 3. Newton II. törvénye 4. Newton III. törvénye 5. Erők szuperpozíciójának elve 6. Különböző mozgások

Részletesebben

Drótos G.: Fejezetek az elméleti mechanikából 4. rész 1

Drótos G.: Fejezetek az elméleti mechanikából 4. rész 1 Drótos G.: Fejezete az elméleti mechaniából 4. rész 4. Kis rezgése 4.. gyensúlyi pont, stabilitás gyensúlyi pontna az olyan r pontoat nevezzü valamely oordináta-rendszerben, ahol a vizsgált tömegpont gyorsulása

Részletesebben

Irányításelmélet és technika I.

Irányításelmélet és technika I. Irányításelmélet és technika I. Mechanikai rendszerek dinamikus leírása Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék amagyar@almos.vein.hu 2010

Részletesebben

Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika ZH NÉV: október 18. Neptun kód:...

Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika ZH NÉV: október 18. Neptun kód:... 1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika ZH NÉV:.. 2018. október 18. Neptun kód:... g=10 m/s 2 Előadó: Márkus/Varga Az eredményeket a bekeretezett részbe be kell írni! 1. Egy m=3

Részletesebben

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen

Részletesebben

1. Az előző előadás anyaga

1. Az előző előadás anyaga . Az előző előadás anyaga Egy fiú áll az A pontban és azt látja, hogy a barátnője fuldoklik a B pontban egy tóban. Milyen plyán kell a fiúnak mozognia, hogy a leggyorsabban a barátnőjéhez érjen, ha a parton

Részletesebben

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13.

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13. Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 017. február 13. A lejtő mint kényszer A lejtő egy ún. egyszerű gép. A következő problémában először a lejtőt rögzítjük, és egy m tömegű test súrlódás nélkül lecsúszik

Részletesebben

Mechanika. Kinematika

Mechanika. Kinematika Mechanika Kinematika Alapfogalmak Anyagi pont Vonatkoztatási és koordináta rendszer Pálya, út, elmozdulás, Vektormennyiségek: elmozdulásvektor Helyvektor fogalma Sebesség Mozgások csoportosítása A mozgásokat

Részletesebben

2014/2015. tavaszi félév

2014/2015. tavaszi félév Hajder L. és Valasek G. hajder.levente@sztaki.mta.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2014/2015. tavaszi félév Tartalom Geometria modellezés 1 Geometria modellezés 2 Geometria modellezés

Részletesebben

l 1 Adott: a 3 merev fogaskerékből álló, szabad rezgést végző rezgőrendszer. Adott továbbá

l 1 Adott: a 3 merev fogaskerékből álló, szabad rezgést végző rezgőrendszer. Adott továbbá SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETE ALKALAZOTT ECHANIKA TANSZÉK ECHANIKA-REZGÉSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Fehér Lajos tsz mérnök; Tarnai Gábor mérnök tanár; olnár Zoltán egy adj r Nagy Zoltán egy adj) Több szabadságfokú

Részletesebben

W = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.

W = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség. Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JÁRMŰGÉPTAN

ÁLTALÁNOS JÁRMŰGÉPTAN ÁLTALÁNOS JÁRMŰGÉPTAN ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 3. GÉPEK MECHANIKAI FOLYAMATAI 1. Definiálja a térbeli pont helyvektorát! r helyvektor előáll ortogonális (a 3 tengely egymásra merőleges) koordinátarendszer koordinátairányú

Részletesebben

Differenciálegyenletek a mindennapokban

Differenciálegyenletek a mindennapokban Differenciálegyenletek a mindennapokban Csizmadia László Bolyai Intézet, Szegedi Tudományegyetem Kutatók éjszakája Szeged, SZTE L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája 2011. 2011.09.23. 1 / 15 Pénz, pénz,

Részletesebben

A MECHANIKAI ENERGIA

A MECHANIKAI ENERGIA A MECHANIKAI ENERGIA. A mechanika munkatétele A mechanika munkatétele Newton második axiómájából következik. Newton második axiómája egyetlen tömegre (vagy tömegpontra): F d r ma m, (.) mely általános

Részletesebben

PÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE

PÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE PÉLÁ ERŐTÖRVÉNYERE Szabad erők: erőtörvénnyel megadhatók, általában nem függenek a test mozgásállapotától (sebességtől, gyorsulástól) Példák: nehézségi erő, súrlódási erők, rugalmas erők, felhajtóerők,

Részletesebben

atommag körül relatív nagy távolságra keringő elektron klasszikus modellje (Rydberg atomoknál)

atommag körül relatív nagy távolságra keringő elektron klasszikus modellje (Rydberg atomoknál) Centrális erőtérben való mozgás egymás gravitációs terében mozgó égitestek atommag körül relatív nagy távolságra keringő elektron klasszikus modellje (Rydberg atomoknál) Végtelen tömegű + véges tömegű

Részletesebben

Bevezetés az elméleti zikába

Bevezetés az elméleti zikába Bevezetés az elméleti zikába egyetemi jegyzet Merev test mozgása Lázár Zsolt, Lázár József Babe³Bolyai Tudományegyetem Fizika Kar 011 TARTALOMJEGYZÉK 0.1. Alapfogalmak,jelölések............................

Részletesebben

Matematika III előadás

Matematika III előadás Matematika III. - 2. előadás Vinczéné Varga Adrienn Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Előadáskövető fóliák Vinczéné Varga Adrienn (DE-MK) Matematika III. 2016/2017/I 1 / 30 Egy

Részletesebben

Molekuláris dinamika. 10. előadás

Molekuláris dinamika. 10. előadás Molekuláris dinamika 10. előadás Mirőlis szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok, gázok, szilárdtestek makroszkópikus

Részletesebben

1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből

1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből 1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből Forgatónyomaték, impulzusmomentum, impulzusmomentum tétel 1.1. Feladat: (HN 13B-7) Homogén tömör henger csúszás nélkül gördül le az α szög alatt hajló

Részletesebben

Mozgás centrális erőtérben

Mozgás centrális erőtérben Mozgás centális eőtében 1. A centális eő Válasszunk egy olyan potenciális enegia függvényt, amely csak az oigótól való távolságtól függ: V = V(). A tömegponta ható eő a potenciális enegiája gaiensének

Részletesebben

Bevezetés az elméleti zikába

Bevezetés az elméleti zikába Bevezetés az elméleti zikába egyetemi jegyzet Kúpszeletek Lázár Zsolt, Lázár József Babe³Bolyai Tudományegyetem Fizika Kar 2011 TARTALOMJEGYZÉK 6 TARTALOMJEGYZÉK Azokat a görbéket, amelyeknek egyenlete

Részletesebben

Az inga mozgásának matematikai modellezése

Az inga mozgásának matematikai modellezése Az inga mozgásának matematikai modellezése Csizmadia László Bolyai Intézet, Szegedi Tudományegyetem Természet és Matematika Szeged, SZTE L. Csizmadia (Szeged) Őszi Kulturális Fesztivál, 2011. 2011.10.08.

Részletesebben

Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása

Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása Munkavégzés történik ha: felemelek egy könyvet kihúzom az expandert A munka Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő

Részletesebben

Fizika példák a döntőben

Fizika példák a döntőben Fizika példák a döntőben F. 1. Legyen két villamosmegálló közötti távolság 500 m, a villamos gyorsulása pedig 0,5 m/s! A villamos 0 s időtartamig gyorsuljon, majd állandó sebességgel megy, végül szintén

Részletesebben

TENGELYSZIMMETRIKUS CENTRÁLIS KONFIGURÁCIÓK A NÉGYTESTPROBLÉMÁBAN

TENGELYSZIMMETRIKUS CENTRÁLIS KONFIGURÁCIÓK A NÉGYTESTPROBLÉMÁBAN TNGLYSZIMMTRIKUS CNTRÁLIS KONFIGURÁCIÓK A NÉGYTSTPROBLÉMÁBAN Érdi Bálint LT, Csillagászati Tanszék Centrális konfigurációk A centrális konfigurációk vizsgálata az égi mechanikai n -test problémához kapcsolódik:

Részletesebben

2.4. Coulomb-súrlódással (száraz súrlódással) csillapított szabad rezgések

2.4. Coulomb-súrlódással (száraz súrlódással) csillapított szabad rezgések 58. FEJEZET. EGY SZABADSÁGI FOKÚ LENGŐRENDSZEREK.4. Coulomb-súrlódással (száraz súrlódással) csillapított szabad rezgések.4.1. Súrlódási modell A Coulomb-féle súrlódási modellben a súrlódási erő a felületeket

Részletesebben

ANALÍZIS II. Példatár

ANALÍZIS II. Példatár ANALÍZIS II. Példatár Többszörös integrálok 3. április 8. . fejezet Feladatok 3 4.. Kett s integrálok Számítsa ki az alábbi integrálokat:...3. π 4 sinx.. (x + y) dx dy (x + y) dy dx.4. 5 3 y (5x y y 3

Részletesebben

1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban!

1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban! . Egyváltozós függgvények deriválása.. Feladatok.. Feladat A definíció alapján határozzuk meg a következő függvények deriváltját az x pontban! a) f(x) = x +, x = 5 b) f(x) = x + 5, x = c) f(x) = x+, x

Részletesebben

Kifejtendő kérdések december 11. Gyakorló feladatok

Kifejtendő kérdések december 11. Gyakorló feladatok Kifejtendő kérdések 2016. december 11. Gyakorló feladatok 1. Adja meg és a pályagörbe felrajzolásával értelmezze egy tömegpont általános síkbeli mozgását jellemző kinematikai mennyiségeket (1p)! Vezesse

Részletesebben

DINAMIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév)

DINAMIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév) DINAMIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév) Dinamika Pontszám 1. A mechanikai mozgás fogalma (1) 2. Az anyagi pont pályája (1) 3. A mozgástörvény

Részletesebben

9. előadás. Térbeli koordinátageometria

9. előadás. Térbeli koordinátageometria 9. előadás Térbeli koordinátageometria Koordinátageometria a térben Descartes-féle koordinátarendszerben dolgozunk. A legegyszerűbb alakzatokat fogjuk vizsgálni. Az ezeket leíró egyenletek első-, vagy

Részletesebben

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 2. gyakorlat 1. Feladatok a kinematika tárgyköréből Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 1.1. Feladat: Mekkora az átlagsebessége annak pontnak, amely mozgásának első szakaszában v 1 sebességgel

Részletesebben

{ } x x x y 1. MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ. ( ) ( ) ( ) (a szorzás eredménye:vektor) 1.1. Vektorok közötti műveletek

{ } x x x y 1. MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ. ( ) ( ) ( ) (a szorzás eredménye:vektor) 1.1. Vektorok közötti műveletek 1. MAEMAIKAI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1. Vektorok közötti műveletek Azok a fizikai mennyiségek, melyeknek nagyságukon kívül irányuk is van, vektoroknak nevezzük. A vektort egyértelműen megadhatjuk a hosszával és

Részletesebben

DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I. Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I. Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST DR. DEMÉNY ANDRÁS-I)R. EROSTYÁK JÁNOS- DR. SZABÓ GÁBOR-DR. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN FIZIKA I Klasszikus mechanika NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST Előszó a Fizika című tankönyvsorozathoz Előszó a Fizika I. (Klasszikus

Részletesebben

BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Számítógépes Modellezés Házi Feladat Készítete: Magyar Bálint Dátum: 2008. 01. 01. A feladat kiírása A számítógépes modellezés c. tárgy házi feladataként

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 3. Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek... 8 3.1. Elsőfokú egyenletek... 8 3.2. Valós szám abszolút értéke...

Tartalomjegyzék. 3. Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek... 8 3.1. Elsőfokú egyenletek... 8 3.2. Valós szám abszolút értéke... Tartalomjegyzék 1. Műveletek valós számokkal... 1 1.1. Gyökök és hatványozás... 1 1.1.1. Hatványozás... 1 1.1.2. Gyökök... 1 1.2. Azonosságok... 2 1.3. Egyenlőtlenségek... 3 2. Függvények... 5 2.1. A függvény

Részletesebben

Erők (rug., grav., súrl., közegell., centripet.,), és körmozgás, bolygómozgás Rugalmas erő:

Erők (rug., grav., súrl., közegell., centripet.,), és körmozgás, bolygómozgás Rugalmas erő: Erők (rug., grav., súrl., közegell., centripet.,), és körmozgás, bolygómozgás Rugalmas erő: A rugalmas test (pl. rugó) megnyúlása egyenesen arányos a rugalmas erő nagyságával. Ezért lehet a rugót erőmérőnek

Részletesebben

Fogalmi alapok Mérlegegyenletek

Fogalmi alapok Mérlegegyenletek 1. Fogalmi alapok Mérlegegyenletek Utolsó módosítás: 2013. február 11. A transzportfolyamatokról általában 1 A természetben lezajló folyamatok leírására szolgáló összefoglaló elmélet, amely attól függetlenül

Részletesebben

v i = v i V. (1) m i m i (v i V) = i P = i m i V = m i v i i A V = P M

v i = v i V. (1) m i m i (v i V) = i P = i m i V = m i v i i A V = P M Mképpen függ egy pontrendszer mpulzusa a vonatkoztatás rendszertől? K-ban legyenek a részecskék sebessége v. K -ben mely K-hoz képest V sebességgel halad v = v V. (1) P = m v = m (v V) = m v m V = = P

Részletesebben