a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr ( )

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr ( )"

Csilla Somogyi
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr ( )

3 atomok gerjesztése és ionizációja elektronnal való bombázással ( ) James Franck ( ) Gustav Ludwig Hertz ( ) Nobel-díj (1925)

5 az atommag töltése azonos a rendszámmal (1913) Henry Moseley ( ) röntgenvizsgálatok

6 atommodell a színképvonalak finomszerkezetének magyarázatára Sommerfeld ellipszispályák, azimutális kvantumszám a Zeeman-effektus kvantumelmélete (1916) müncheni elméleti fizikai iskola: Heisenberg, Pauli, Raabi, Debay, Bethe a proton felfedezése ( ) Rutherford

7 mesterséges magátalakítás (1919) Rutherford nitrogén-14 + hélium-4 oxigén-17 + hidrogén-1 a neutron feltételezése (1920) Rutherford

8 mágneses kvantumszám (1920) Sommerfeld korrespondenciaelv ( ) Bohr Nobel-díj (1922)

9 a molekulák sebességének közvetlen megmérése Otto Stern ( ) igazolta Maxwellt (1920)

10 az atom mágneses momentuma - térbeli kvantálás (1922) Walter Gerlach ( ) Stern Nobel-díj (1943)

11 a röntgensugárzás hullámhosszának megváltozása elektronon történő szóráskor - kísérlet és magyarázat (1923) Arthur Holly Compton ( ) Nobel-díj (1927) a kettős természet kiterjesztése az anyagra (1923) L. de Broglie

12 Louis de Broglie ( ) arisztokrata család francia irodalom és történelem fizika I. Világháború: rádiósként az Eiffeltoronyban Marurice de Broglie laboratóriuma: röntgenspektrumok, fényelektromos hatás hőmérsékleti sugárzás, fénykvantumok doktori Paul Langevin témavezetésével személy

13 Recherches sur la théorie des quanta (1924) XVI-XX. sz-i harcok a fény részecske- és hullámtermészete körül, relativitáselmélet, kvantáltsági feltevések utóbbiak összevetése: energia, hullámjelenségek relativisztikus tulajdonságai párhuzamok (analógiák) mű

14 klasszikus mechanika legkisebb hatás elve geometriai optika Fermat-elv az elektron dinamikája (kvantummechanika) hullámoptika az elektronpályák kvantumfeltételei (egész hullámok) alkalmazások mű

15 a disszertáció útja: Langevin Einstein Peter Debay Schrödinger hullámmechanika (1926) Davisson-Germer: kísérleti igazolás (1927) alternatív interpretációk keresése kettős megoldás vezérhullám Nobel-díj a doktoriért (1929) személy

16 a magspin és a mágneses momentum, a kizárási elv (1924) Wolfgang Pauli ( ) a korrespondencia-elv alkalmazása a diszperziós formulára (1925) Hendrik Anthony Kramers ( ) a mátrixmechanika (1925) Werner Karl Heisenberg ( ) a mérhető mennyiségekre vonatkozó Mach-féle recept nincsenek elektronpályák az atomban csak a kísérlet által sugallt fogalmak és matematikai formulák Nobel díj (1932)

17 a hullámmechanika (1926) Erwin Schrödinger ( ) ekvivalenciája a mátrixmechanikával Nobel-díj (1933)

19 a hullámfüggvény valószínűségi interpretációja (1926) Max Born ( ) Born-közelítés operátor-fogalom Nobel-díj (1954) a matematikai apparátus továbbfejlesztése (1926) Paul Adrien Maurice Dirac ( ) Nobel-díj (1933) Neumann János ( ) Hilbert-tér ( )

20 a határozatlansági reláció (1927) Heisenberg a spin kvantummechanikája (1927) Pauli Nobel-díj (1945) a kétatomos molekula (1927) Born-Oppenheimer a fémek kvantumelmélete ( ) Sommerfeld elektrongáz

21 a komplementaritási elv ( ) Bohr másodkvantálás ( ) Dirac elektromágneses tér, kvantumtérelmélet, a sugárzás kvantumelmélete, relativisztikus kvantumelmélet pozitron, antirészecskék, vákuumpolarizáció kvantumelektrodinamika (1929) Heisenberg

22 Bohr magfizika (1930-) A kvantummechanikai paradigma a világ: egymással (nem csupán mechanikai) kölcsönhatásban lévő (állapotváltoztató) alkotórészek, kettős részecske- és hullámtulajdonsággal rendelkező objektumok (időnként összefonódó) rendszere az állapotváltozás (matematikailag leírható) potenciálok vagy mérések hatására, részben véletlenszerűen megy végbe (mert) a mérés egyben beavatkozás

XX. századi forradalom a fizikában magfizika részecskefizika 1925

Bohr-modell! színkép hőmérsékleti sugárzás!

23 XX. századi forradalom a fizikában magfizika részecskefizika radioaktivitás lumineszcencia kvantummechanika Bohr-modell! színkép hőmérsékleti sugárzás!?? 1873 elektrodinamika stat. fiz katódsugárcső termod. mágnesesség elektromosság fény anyag hő

Hasonló dokumentumok

Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés

Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés az anomáliák szerepe a tudományban Wollaston, Ritter et al. fekete vonalak a színképben (1802) Joseph Fraunhofer (1787-1826) a sötét vonalak hullámhossza (1814-1815)