Részecskék hullámtermészete
|
|
- Alexandra Faragó
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Részecskék ullámtermészete
2 Bevezetés A sugárzás és az anyag egyaránt mutat részecskejellegű és ullámjellegű tulajdonságokat.
3 Atommodellek A Tomson modell J.J. Tomson 1898 A negatív töltésű elektronok pozitív töltésű folyadékba vannak beágyazva. Különféle rezgéseket végeznek, (a klasszikus elmélet szerint) az adott frekvenciákon sugárzást bocsátanak ki.
4 A Ruterford modell
5 Ernest Ruterford (1911) Alfa részecskék szórásának vizsgálata vékony (néány száz atomréteg) arany fólián. Ezáltal az egyes atomok okozta szórást leet megfigyelni. Az alfa részecske energiája néány millió ev, tömege kb szer nagyobb az elektronnál. Visszaszórt alfa részecskéket is észleltek! Nagyszögű szórást csak nagy erők okozatnak Az atom nagy tömegű pozitív töltése egy m sugarú térrészben találató. Ez az atommag.
6 Homogén töltéseloszlású gömb és pontszerű töltés által az alfa részecskére ató erő.
7 Alfa részecskék szóródása aranyfólián
8 Alfa részecskék szóródása aranyfólián Hans Geiger, Ernest Mardsen
9 A Ruterford modell A gyorsuló töltés sugároz
10 A Bor modell A H-atom emissziós spektruma
11 A idrogén emissziós színképének Balmer sorozata. A vonalak a nm ullámossznál torlódik.
12 J. Balmer empirikus képlete A H atom látató spektrumvonalainak ullámosszai n λ 364 n n (.56 nm) ( 3,4,5,...) 1 λ R H 1 1 n R H a Rydberg állandó A frekvenciák f c 1 1 crh λ n
13 A H atom emissziós spektruma
14 A H atom spektrumának vonalai 1 λ R H 1 1 m n f mn c 1 1 crh λ m n m 1 n m n m 3 n m 4 n m 5 n, 3,... 3, 4,... 4, 5,... 5, 6,... 6, 7,... Lyman sorozat Balmer sorozat Pascen sorozat Brackett sorozat Pfund sorozat
15 A Bor posztulátumok Niels Bor 1913 (1) Az elektron a proton körül körpályán mozog a klasszikus fizika törvényei szerint. (A centripetális erőt a Coulomb-féle vonzóerő szolgáltatja) () Az klasszikus elmélettel szemben elektronok csak bizonyos megengedett sugarú pályákon mozogatnak. Ezeken a pályákon az elektron energiája állandó, ezeken a pályákon az elektron stacionárius állapotban van. (3) A megengedett pályák azok, melyeken az elektronok mrv impulzusnyomatéka (perdülete) mvr n n ( n 1,,3,...) ( / π )
16 (4) Az atom akkor bocsát ki (vagy nyel el) elektromágneses ullámokat, amikor átugrik egyik állapotból a másikba. A kibocsátott (vagy elnyelt) foton energiája a két állapot energiája közötti különbséggel egyenlő: Ekez deti Evégső Evégső Ekez deti f f Bor-féle frekvenciafeltétel emisszió abszorpció A Bor elmélet a klasszikus fizika és kvantumfizika sajátságos keveréke. Az elektron a klasszikus mecanika szerint mozog, a klasszikus fizikával ellentétben azonban nem sugároz.
17 A megengedett sugarú és energiájú állapotok megatározása F ma 1 4πε 0 ( Ze)( e) r m v r mvr n n r n ε n πmze 0 ( n 1,,3,4,...) Z 1 r n ( nm) n
18 E U + U ( ) 0 K U 1 4πε 0 ( Ze)( e) r E 1 mv 1 4πε 0 ( Ze)( e) r A HIDROGÉN ATOM ENERGIASZINTJEI E n 4 mz e ( n 1,,3,4,...) 8ε 0 n Z 1 E n 13.6 ev n
19
20 A H atom emissziós és abszorpciós spektruma
21 A korrespondencia elv A klasszikus és az új elmélet közötti kapcsolat Körpályán mozgó elektron által kibocsátott sugárzás frekvenciája a keringés frekvenciája f 0 me ( Z 1 4ε 0 n ) A Bor elméletben a szomszédos energiaszintek közti átmenet során kibocsátott sugárzás frekvenciája f E végső E kez deti
22 ) ( 1 1) ( 1 1) ( 1 1 n n n n n n n n n n 3 >> n n n n n ) ( lim ) ( n n me f ε i E végső E kez f det Ha n igen nagy, atárátmenetben n me f ε Így a kisugárzott frekvencia Nagy n esetén a kvantumelméleti kifejezés megegyezik a klasszikussal.
23 A de Broglie ullámok Louis de Broglie 194 Hipotézise: A ullám-részecske kettősség nemcsak a sugárzásra, anem az anyagi részecskékre is vonatkozik. Az elektromágneses sugárzás fotonjainak impulzusa Minden pmv impulzusú részecskéez ozzárendelető egy ullám p λ A p impulzusú részecske DE BROGLIE HULLÁMHOSSZA mv λ λ p
24 Mi ullámzik? de Broglie: anyagullám, fázisullám, vezérullám Ésszerű magyarázat a Bor-féle kvantumfeltételre: Stacionárius állapot, állóullám Stacionárius állapotban a körpálya kerületén a ullámossz egészszámú többszöröse féret el: πr n nλ mvr n n λ π mv Egyetlen elektron különböző részeinek interferenciájáról van szó!
25 A Davidson-Germer kísérlet Clinton Davidson és Lester Germer (195-7), G.P. Tomson Anyagullámok kísérleti kimutatása elektron-szóráskísérlettel. A Ni lapcentrált köbös (FCC) kristály. Ni egykristály (1,1,1) sík, atomsorok távolsága d nm A beeső elektronok ezeken az atomsorokon szóródva ozzák létre az interferenciaképet. A kis energiájú elektronok nem atolnak be jelentős mélységbe a kristályba. Az elektronok a fémkristály felületéről kitüntetett irányokban szóródnak. 7 cellából álló Ni kristály, egyik csúcsa le van vágva
26 Tekintsük azokat az elektronokat, melyek a metszősíkra merőlegesen esnek be és Φ szög alatt szóródnak. Erősítés feltétele d sin φ mλ ( m 1,,3,...) m a szórás rendje d az atomsorok közötti távolság Az elektront V feszültséggel gyorsítva Ni egykristály (1,1,1) síkjának oldalnézete 1 v mv ev ev m
27 Az elektron impulzusa ev p mv m mev m Az elektron de Broglie ullámossza λ 1 p me V Az elektronok (nem relativisztikus) DE BROGLIE HULLÁMHOSSZA λ 1.6 nm V V voltban van megadva
28 φ 50 V54 V λ nm m1 λ d sin φ ( nm) sin nm
29
30 Látató fény és elektronok elajlása él mellett
31 A ullámmecanika Werner Heisenberg 195 mátrixmecanika Erwin Scrödinger 196 ullámmecanika P.A. Dirac, Neumann János kvantummecanika Paul A. Dirac relativisztikus kvantummecanika, pozitron létezésének megjósolása A Scrödinger egyenlet és a ullámfüggvény (1D) szabadon mozgó tömegpont (az U potenciális energia állandó) p, E síkullám k, ω 1D Ψ0 ( x, t) Aexpi( kx ωt) k π λ ω π T
32 0 0 U m p U K E + + ) ( 0 U E m p ) ( 0 U E m p λ ω E k p m p mv K 1 Nem-relativisztikus részecskék U U 0 ω + 0 U m k E U m p + 0
33 0 0 Ψ Ψ ik x 0 0 Ψ Ψ k x 0 0 Ψ Ψ iω t x k Ψ Ψ i t Ψ Ψ ω t i U x m Ψ Ψ + Ψ Ψ t i U x m Ψ Ψ + Ψ ω + 0 U m k
34 t i U x m Ψ Ψ + Ψ Általánosítás ), ( 0 t x U U ), ( 0 t x Ψ Ψ t t x i t x t x U x t x m Ψ Ψ + Ψ ), ( ), ( ), ( ), ( IDŐFÜGGŐ SCHRÖDINGER EGYENLET t t x i t x t x U x m Ψ Ψ + ), ( ), ( ), (
35 m x + U ( x, t) Ψ ( x, t) i Ψ( x, t) t Vezessünk be egy új matematikai szimbólumot HAMILTON OPERÁTOR H ) U ( x, t) m x + Matematikai műveletek (operációk) sorozata az operátor. IDŐFÜGGŐ SCHRÖDINGER EGYENLET ) HΨ i Ψ t Lineáris másodrendű parciális differenciálegyenlet érvényes a szuperpozíció elve: az egyenlet megoldásainak lineáris kombinációja is megoldás.
36 Időfüggő Scrödinger egyenlet szeparálása Konzervatív rendszernél Eállandó U ( x, t) U ( x) Ψ( x, t) ψ ( x) θ ( t) szeparálató alakban írató ) HΨ i Ψ t ) dθ θhψ ψ i dt ) Hψ & θ ψ i θ & θ dθ dt Az egyenlet bal oldala a koordinátától függ, jobb oldala az időtől. Az egyenlőség minden elyen és időben úgy állat fenn, ogy mindkét oldal állandó.
37 ) Hψ ψ & θ E i θ & θ i θ E θ ( t) θ e 0 E i t θ 0 1 ) Hψ E ψ θ ( t) e ) H ψ Eψ E i t IDŐFÜGGETLEN SCHRÖDINGER EGYENLET ) H ψ Eψ A HULLÁMFÜGGVÉNY (ÁLLAPOTFÜGGVÉNY) E i t ( x, t) ψ ( x) e Ψ ψ ( x) e iωt
38 E i t ( x, t) ψ ( x) e Ψ ψ ( x) e iωt Ψ( x, t) komplex függvény, neve állapotfüggvény vagy ullámfüggvény ψ (x) ) H ψ Eψ sajátfüggvény sajátérték-egyenlet Az állapotfüggvény reguláris függvény, azaz: folytonos véges (négyzetesen integrálató) egyértékű
39 A ullámfüggvény fizikai értelmezése Max Born (196) Ψ( x, t) dx tartózkodási valószínűség annak a valószínűsége, ogy a részecske az x és x+dx tartományban találató. Anyagullám nincsen!!! Ψ( x, t) Ψ ( x, t) Ψ( x, t) valószínűségi sűrűség Konzervatív rendszer esetén U U (x) Ψ ( x, t) ψ ( x) e iωt Ψ( x, t) ψ ( x) A megtalálási valószínűség nem függ az időtől. A részecske valaol van, az egész térre számított tartózkodási valószínűség 1. NORMA Ψ(x) dx 1
40 t t z y x i t z y x t z y x U z y x m Ψ Ψ ),,, ( ),,, ( ),,, ( 3D az állapotegyenlet ( ) ( ) t t r i t r H Ψ Ψ,, r r ) dv t ) Ψ(r, annak a valószínűsége, ogy a részecske a V és V+dV tartományban találató A részecske valaol van, az egész térre számított tartózkodási valószínűség 1. NORMA 1 Ψ dv térre az egész
41 Az elektronok által létreozott interferenciakép sok független esemény összege. Az események számának növelésével a az interferenciakép mintázata egyre kifejezettebbé válik. Az elektron megtalálási valószínűsége, és így az interferenciakép mintázata is független az időtől.
42 Kötött állapotok A ullámfüggvény matematikai tulajdonságai (1D). A sajátértékegyenlet H ˆψ Eψ m d ψ ( x) dx + U ( x) ψ ( x) Eψ ( x) ψ (x) dx A ψ(x) sajátfüggvényt tetszőleges egységnyi abszolút értékű komplex számmal megszorozva ugyanaoz a sajátértékez tartozó sajátfüggvényt kapunk: 1 iα φ( x) e ψ ( x) φ(x) dx 1
43 Dobozba zárt részecske (potenciáldoboz) 0 és D között a potenciális energia zérus, egyébként végtelen. A sajátérték egyenlet: m d ψ ( x) Eψ ( x) dx d ψ ( x) m Eψ ( x) m dx k E d ψ ( x) k ψ ( x) dx matematikai megoldás: ψ ( x) Asin kx + B cos kx végtelen potenciálugrás a falaknál ψ (0) 0 ψ (D) 0 ψ ( 0) 0 + B 0 B 0
44 ψ ( D) Asin kd 0 kd nπ n 0, ± 1, ±, ± 3,... k π n D E n k m ψ ( x) D Asin ψ dx 1 0 matematikai megoldás π md nπ x D n n 1,,3,... fizikai megoldás! a sajátfüggvény normálása D 0 A sin nπx dx D 1 A D ψ x) D nπ sin x D ( n 1,,3,...
45 x D n D x π ψ sin ) ( ) ( ψ x P D x n D x P π sin ) ( n 1,,3,... A sajátfüggvények A valószínűségi sűrűség függvény
46
47 Potenciálvölgy d m d m ψ I ( x) + Uψ ( x) I dx d m ψ dx ψ II ( x) Eψ dx III ( x) + Uψ II III ( x) ( x) Eψ ( x) I Eψ III ( x) ψ I ( 0) ψ II (0) ψ I x ψ II x 0 x x0 a ullámfüggvény folytonos véges potenciálugrásnál a sajátfüggvény koordináta szerinti deriváltja is folytonos ψ ( L) ψ ( L) II ψ III ψ II III x x L x x L
48 A sajátfüggvények A P(x) valószínűségi sűrűség függvények
49 Harmonikus lineáris oszcillátor ) ( ) ( ) ( ) ( x E x x U dx x d m ψ ψ ψ + 1 kx U k mω + 1 n E n ω...,,, 1 0 n 0 ω E zéruspont-energia
50 Nagy kvantumszámok esetén a valószínűségi sűrűség függvény a klasszikus valószínűségi sűrűség függvényez (kék vonal )tart.
51 Az alagúteffektus Véges vastagságú potenciálgát esetén a ullámfüggvény értéke a potenciálgát másik oldalán kicsi, de nem zérus. Véges valószínűsége van annak, ogy a részecske átalad a potenciálgáton.
52 Hullámcsomag szóródásának számítása négyszögletes potenciálgáton az 1D időfüggő Scrödinger egyenlet numerikus megoldásával. m x + U ( x, t) Ψ ( x, t) i Ψ( x, t) t A ullámcsomag egyik része visszaverődik, másik része átalad a potenciálgáton. Nem a részecske asad két részre, anem az ütközés után nullától különböző lesz a részecskének a potenciálgát jobb oldalán való tartózkodási valószínűsége.
53 Pásztázó alagútmikroszkóp (STM) A piezoelektromos kristály mérete változik rá adott feszültség függvényében. Az alagútáramot állandó értéken tartva letapogatjuk a felületet.
54 Grafit kristály felülete
55 Alagút mágneses ellenállás Az alagút mágneses ellenállás effektus (TMR) akkor lép fel, a két ferromágneses réteg között vékony (kb. 1 nm) szigetelő réteg van. Az alagút áram, és így az ellenállás változik a két mágneses réteg relatív orientációjának függvényében. Az ellenállás nagyobb anti-paralel esetben. Szobaőmérsékletű TMR J. S. Moodera et al. "Large Magnetoresistance at Room Temperature in Ferromagnetic Tin Film Tunnel Junctions", Pys. Rev. Lett. 74 pp ) (1995) Alkalmazás: HDD olvasó fej szenzora (005) mágneses RAM (MRAM) (000)
56 TMR mágnesezettség TMR spin szelep
57 TMR spin szelep szenzor a szabad réteg szigetelő rögzített réteg anti-ferromágneses réteg további rétegek a szórt terek csökkentése céljából Jelenlegi TMR arány > 300 % A TMR jel igen/nem állapota AF Szabad és rögzített réteg Szórt terek csökkentése
58 Rezonáns alagút effektuson alapuló eszközök GaAs GaAl x As 1-x A rezonáns alagúteffektuson alapuló félvezető eszköz felépítése. zérus feszültség A potenciális energia diagramon a kettős potenciálgát a kvantum pont falainak felel meg. Elektronok aladnak a GaAs félvezetőben jobbra és (balról) elérik a kvantum pont potenciálgátját. Ha az eszközre nincs feszültség kapcsolva, a kvantum pont egyik kvantált energiaszintje sem egyezik meg (rezonáns) a bejövő elektron energiájával, nem folyik áram.
59 Ha megfelelő feszültséget kapcsolunk az eszközre, a potenciális energia görbe megváltozásával az egyik energiaszint rezonanciába kerül a bejövő elektron energiájával. Az elektronok a potenciálgáton alagúteffektussal átaladva áramot oznak létre.
60 Rezonáns alagút tranzisztor GaAl x As 1-x Ha az eszközöz egy gate elektródát adunk, rezonáns alagút tranzisztorrá alakul. Elektronok aladnak a GaAs félvezetőben jobbra és (balról) elérik a kvantum pont potenciálgátját. Ha az eszközre kis feszültség van kapcsolva, a kvantum pont egyik kvantált energiaszintje sem egyezik meg (rezonáns) a bejövő elektron energiájával, nem folyik áram.
61 Ha feszültséget kapcsolunk a gate elektródára, a potenciál lecsökken és ezzel együtt a kvantált energiaszintek is. A gate feszültség kis változásaira a kvantált energiaszint a bejövő elektron energiával rezonanciába kerül, vagy onnan kikerül, és az eszköz áramában (és a belső ellenálláson eső feszültségben) nagy változásokat okoz.
62 A Heisenberg-féle atározatlansági relációk pˆ xˆ x az impulzus x komponensének operátora az x koordináta operátora Nem felcseréletők!!! A HEISENBERG-FÉLE FELCSERÉLÉSI RELÁCIÓK pˆ pˆ x y pˆ xˆ yˆ z xp ˆˆ x yp ˆ ˆ zˆ zp ˆˆ y z i i i [ ˆ, xˆ ] p x [ ˆ, yˆ ] p y [ ˆ, zˆ ] p z i i i De [ ˆ yˆ ] 0 [, zˆ ] 0 p x, ˆ [ ˆ, xˆ ] 0 [ zˆ ] 0 p x p y [ xˆ, yˆ ] 0 [ xˆ, zˆ ] 0 [ zˆ, yˆ ] 0 ˆ, [, xˆ ] 0 p y ˆ [ y] 0 p z ˆ p z, ˆ
63 Mérés a kvantummecanikában Sajátállapotban a rendszer állapotfüggvénye valamelyik sajátfüggvénnyel egyezik meg. Minden elemi mérés eredménye a fizikai mennyiséget reprezentáló operátor valamelyik sajátértéke. Mérés sajátállapotban: a mérés eredménye a fizikai mennyiséget reprezentáló operátornak a kérdéses állapotoz tartozó sajátértéke. A kevert állapot sajátállapotok lineáris szuperpozíciója. Mérés kevert állapotban: nem sajátállapotban minden elemi mérés a fizikai mennyiséget reprezentáló operátor valamelyik sajátértékével egyenlő. Azt azonban, ogy a különböző sajátértékek közül melyik lesz az elemi mérés eredménye, nem leet megmondani. Azt azonban ki tudjuk kiszámítani, ogy mi a valószínűsége az adott sajátérték mérésének. A kevert állapotban lévő rendszeren végzett elemi mérés során a rendszer sajátállapotba kerül.
64 Ugyanazon kevert állapotban lévő rendszereken végzett elemi mérések összessége egy isztogramot eredményez. Sok azonos, kevert állapotban lévő rendszeren végzett mérés esetén az egyes sajátértékek relatív gyakorisága a kérdéses sajátérték mérésének valószínűségéez tart. Az eloszlásnak van átlagértéke (várató értéke) és szórása. Legyen N db. azonos állapotban lévő rendszer, a felén (N rendszeren) mérjük meg az A fizikai mennyiséget szórás átlagérték ΔA < A > Ψ V V Ψ A ΨdV ˆ ( Aˆ < A > ) Ψ a másik felén (N rendszeren) mérjük meg a B fizikai mennyiséget dv szórás átlagérték ΔB V Ψ < B > Ψ V ( Bˆ < B B ΨdV ˆ > ) Ψ dv
65 Ha két fizikai mennyiség operátora nem felcserélető, akkor a két mennyiség szórásának a szorzata nem leet tetszőlegesen kicsi. Elvi korlát van a szórások szorzatára. Nem létezik a természetben olyan állapot, melyben ezen a két fizikai mennyiség szórásának szorzata zérus. A HEISENBERG-FÉLE HATÁROZATLANSÁGI RELÁCIÓ ÁLTALÁNOS ALAKJA Scrödinger reprezentáció ΔA ΔB ˆ p x ˆ p y i i 1 ψ V x y [ ] Aˆ, Bˆ ψ dv xˆ x ŷ y ˆ p z i z ẑ z
66 A koordináta és a megfelelő impulzus-komponens mérése A HEISENBERG-FÉLE HATÁROZATLANSÁGI RELÁCIÓK Δ Δ p x p y Δx Δy Δ p z Δz Δ p x Δy 0 Δ p x Δz 0 Δ p y Δx 0 Δ p y Δz 0 Δ p z Δx 0 Δ p z Δy 0
67 Impulzusmomentum (perdület) z komponense ˆ L z i φ φˆ φ Lˆ ˆ φ ˆ φlˆ z z i A HEISENBERG-FÉLE HATÁROZATLANSÁGI RELÁCIÓ Δ L z Δφ
68 Mérés időtől függő állapotban A HEISENBERG-FÉLE HATÁROZATLANSÁGI RELÁCIÓ ΔEΔt ΔE Δt az adott állapot energiájának szórása az energiaállapot élettartama természetes vonalszélesség
69 A megfigyelések eredményeit a klasszikus fizika nyelvén fogalmazzuk meg. De a klasszikus fizika fogalmai nem mindig illeszkednek jól a mikrovilágoz. A Heisenberg-féle atározatlansági relációk úgyszólván útjelző táblák, melyek azt mondják: Eddig és nem tovább asználatók a klasszikus változók (bizonyos párjai). Ezen a atáron túl már nem megfelelőek. A nem megfelelő kérdésekre valószínűségi eloszlás lesz a válasz. A megfelelő kérdésekre a kvantummecanika éles, pontos választ ad.
70 A komplementaritási elv A mikrovilág objektumai sem nem részecskék, sem nem ullámok, bár egyes estekben az egyik, más esetekben a másik jellegük domborodik ki. A BOHR-FÉLE KOMPLEMENTARITÁSI ELV Niels Bor (198) A kvantumos jelenségek körében a ullám és részecske tulajdonságok egymást kiegészítik. Bár az egyik leírási mód eleve kizárja a másik egyidejű (szimultán) asználatát, a teljes megértésez mindkettőre szükség van.
71 Kétréses interferencia kísérlet elektronokkal
72 Kétréses interferencia kísérlet elektronokkal
73
Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben
Atomfizika ψ ψ ψ ψ ψ E z y x U z y x m = + + + ),, ( h ) ( ) ( ) ( ) ( r r r r ψ ψ ψ E U m = + Δ h z y x + + = Δ ),, ( ) ( z y x ψ =ψ r Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet),
RészletesebbenRutherford-féle atommodell
Rutherfordféle atommodell Manchesteri Egyetem 1909 1911 Hans Geiger, Ernest Marsden Ernest Rutherford vezetésével Az arany szerkezetének felderítésére irányuló szóráskísérletek Alfarészecskékkel bombáztak
Részletesebben1. Prefix jelentések. 2. Mi alapján definiáljuk az 1 másodpercet? 3. Mi alapján definiáljuk az 1 métert? 4. Mi a tömegegység definíciója?
1. Prefix jelentések. 10 1 deka 10-1 deci 10 2 hektó 10-2 centi 10 3 kiló 10-3 milli 10 6 mega 10-6 mikró 10 9 giga 10-9 nano 10 12 tera 10-12 piko 10 15 peta 10-15 fento 10 18 exa 10-18 atto 2. Mi alapján
Részletesebben1. Ha két közeg határfelületén nem folyik vezetési áram, a mágneses térerősség vektorának a(z). komponense folytonos.
Az alábbi kiskérdéseket a korábbi Pacher-féle vizsgasorokból és zh-kból gyűjtöttük ki. A többségnek a lefényképezett hivatalos megoldás volt a forrása (néha még ezt is óvatosan kellett kezelni, mert egy
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
RészletesebbenAtommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet
Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
RészletesebbenAbszorbciós spektroszkópia
Abszorbciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 január 31.) A fény Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal Az abszorbció definíciója Az abszorpció mérése Speciális problémák, esetek Alkalmazások
RészletesebbenAtomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag?
Atomfizika I. Az anyagszerkezetről alkotott kép változása Ókori görög filozófusok régi kérdése: Miből vannak a testek? Meddig osztható az anyag? Platón (i.e. 427-347), Arisztotelész (=i.e. 387-322): Végtelenségig
RészletesebbenXXV. ELEKTROMOS VEZETÉS SZILÁRD TESTEKBEN
2007. február 6. 1 Pálinkás József: Fizika 2. XXV. ELEKTROMOS VEZETÉS SZILÁRD TESTEKBEN Bevezetés: Az előző fejezetekben megismertük, hogy a kvantumelmélet milyen jól leírja az atomok és a molekulák felépítését.
RészletesebbenA kvantummechanika speciális fejezetei
A kvantummechanika speciális fejezetei Jakovác Antal 2013 utolsó javítás: May 9, 2016 Contents 1 Előszó 3 2 A kvantumelmélet felépítése 3 2.1 Mérés a kvantumelméletben.....................................
RészletesebbenBiofizika tesztkérdések
Biofizika tesztkérdések Egyszerű választás E kérdéstípusban A, B,...-vel jelölt lehetőségek szerepelnek, melyek közül az egyetlen megfelelőt kell kiválasztani. A választ írja a kérdés előtt lévő kockába!
RészletesebbenF1404 ATOMMAG- és RÉSZECSKEFIZIKA
F1404 ATOMMAG- és RÉSZECSKEFIZIKA Dr. Raics Péter DE TTK Kísérleti Fizikai Tanszék, Debrecen, Bem tér 18/A RAICS@TIGRIS.KLTE.HU Ajánlott irodalom Raics P.: Atommag- és részecskefizika. Jegyzet. DE Kísérleti
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson
RészletesebbenFIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István
Sugárzunk az elégedettségtől! () Dr. Seres István atommagfizika Atommodellek 440 IE Democritus, Leucippus, Epicurus 1803 1897 John Dalton J.J. Thomson 1911 Ernest Rutherford 19 Niels Bohr 3 Atommodellek
RészletesebbenFizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/
Fizika belépő kérdések /Földtudományi alapszak I. Évfolyam II. félév/. Coulomb törvény: a pontszerű töltések között ható erő (F) egyenesen arányos a töltések (Q,Q ) szorzatával és fordítottan arányos a
RészletesebbenRöntgensugárzás 9/21/2014. Röntgen sugárzás keltése: Röntgen katódsugárcső. Röntgensugárzás keletkezése Tulajdonságok Anyaggal való kölcsönhatás
9/1/014 Röntgen Röntgen keletkezése Tulajdonságok Anyaggal való kölcsönhatás Hand mit Ringen: print of Wilhelm Röntgen's first "medical" x-ray, of his wife's hand, taken on December 1895 and presented
RészletesebbenZitterbewegung. általános elmélete. Grafén Téli Iskola 2011. 02. 04. Dávid Gyula ELTE TTK Atomfizikai Tanszék
A Zitterbewegung általános elmélete Grafén Téli Iskola 2011. 02. 04. Dávid Gyula ELTE TTK Atomfizikai Tanszék 1. Mi a Zitterbewegung? A Zitterbewegung általános elmélete 2. Kvantumdinamika Heisenberg-képben
RészletesebbenESR színképek értékelése és molekulaszerkezeti értelmezése
ESR színképek értékelése és molekulaszerkezeti értelmezése Elméleti alap: Atkins: Fizikai Kémia II, 187-188, 146, 1410, 152 158 fejezetek A gyakorlat során egy párosítatlan elektronnal rendelkező benzoszemikinon
RészletesebbenMikrohullámok vizsgálata. x o
Mikrohullámok vizsgálata Elméleti alapok: Hullámjelenségen valamilyen rezgésállapot (zavar) térbeli tovaterjedését értjük. A hullám c terjedési sebességét a hullámhossz és a T rezgésido, illetve az f frekvencia
RészletesebbenMössbauer Spektroszkópia
Mössbauer Spektroszkópia Homa Gábor, Markó Gergely Mérés dátuma: 2008. 10. 15., 2008. 10. 22., 2008. 11. 05. Leadás dátuma: 2008. 11. 23. Figure 1: Rezonancia-abszorpció és szórás 1 Elméleti összefoglaló
RészletesebbenA kvantummechanika általános formalizmusa
A kvantummechanika általános formalizmusa October 4, 2006 Jelen fejezetünk célja bevezetni egy általános matematikai formalizmust amelynek segítségével a végtelen dimenziós vektorterek elegánsan tárgyalhatók.
RészletesebbenPh 11 1. 2. Mozgás mágneses térben
Bajor fizika érettségi feladatok (Tervezet G8 2011-től) Munkaidő: 180 perc (A vizsgázónak két, a szakbizottság által kiválasztott feladatsort kell kidolgoznia. A két feladatsor nem származhat azonos témakörből.)
RészletesebbenPár szó az Optikáról
Pár szó az Optikáról Hullámok: Tekintsünk egy haladó hullámot, pl. vízhullámot, a hullám forrásától elég távol. Ha egy konkrét időpillanatban lefényképeznénk, azt látnánk, hogy térben (megközelítőleg)
Részletesebben2. OPTIKA 2.1. Elmélet 2.1.1. Geometriai optika
2. OPTIKA 2.1. Elmélet Az optika tudománya a látás élményéből fejlődött ki. A tárgyakat azért látjuk, mert fényt bocsátanak ki, vagy a rájuk eső fényt visszaverik, és ezt a fényt a szemünk érzékeli. A
RészletesebbenLézerspektroszkópia ritkaföldfémekkel adalékolt egykristályokban
Sinkovicz Péter Lézerspektroszkópia ritkaföldfémekkel adalékolt egykristályokban Fizika BSc szakdolgozat Sinkovicz Péter az ELTE TTK Fizika BSc hallgatója Témavezetők: Tanszék: Kis Zsolt, Mandula Gábor
RészletesebbenFény kölcsönhatása az anyaggal:
Fény kölcsönhatása az Fény kölcsönhatása az : szórás, abszorpció, emisszió Kellermayer Miklós Fényszórás A fényszórás mérése, orvosi alkalmazásai Lord Rayleigh (1842-1919) J 0 Light Fényforrás source Rayleigh
RészletesebbenValószínűségszámítás
Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézet Tómács Tibor Valószínűségszámítás programtervező informatikusok részére Eger, 010. szeptember 0. Tartalomjegyzék 1. Véletlen események...............................
RészletesebbenGravitáció mint entropikus erő
Gravitáció mint entropikus erő Takács Gábor MTA-BME Lendület Statisztikus Térelméleti Kutatócsoport ELFT Elméleti Fizikai Iskola Szeged, Fizikai Intézet 2012. augusztus 28. Vázlat 1. Entropikus erő: elemi
Részletesebben86 MAM112M előadásjegyzet, 2008/2009
86 MAM11M előadásjegyzet, 8/9 5. Fourier-elmélet 5.1. Komplex trigonometrikus Fourier-sorok Tekintsük az [,], C Hilbert-teret, azaz azoknak a komplex értékű f : [,] C függvényeknek a halmazát, amelyek
RészletesebbenVillamos tulajdonságok
Villamos tulajdonságok A vezetés s magyarázata Elektron függıleges falú potenciálgödörben: állóhullámok alap és gerjesztett állapotok Több elektron: Pauli-elv Sok elektron: Energia sávok Sávelméletlet
RészletesebbenMáté: Orvosi képalkotás 2011.02.28.
Kalibráció, korrekció Kalibráció: a mért eredmény összevetése az elméleti értékkel. Korrekció: a mérési eredmény olyan módosítása, hogy a mérés az elméleti eredményt szolgáltassa. N PMZ korrekció: elméleti
RészletesebbenA fény. Abszorpciós fotometria Fluoreszcencia spektroszkópia. A fény. A spektrumok megjelenési formái. A fény kettıs természete: Huber Tamás
A fény Abszorpciós fotometria Fluoreszcencia spektroszkópia. 2010. október 19. Huber Tamás PTE ÁOK Biofizikai Intézet E A fény elektromos térerısségvektor hullámhossz A fény kettıs természete: Hullám (terjedéskor)
RészletesebbenAtomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz
Atomfizika A hidrogén lámpa színképei - Elektronok H atom emisszió Fényképlemez V + H 2 gáz Az atom és kvantumfizika fejlődésének fontos szakasza volt a hidrogén lámpa színképeinek leírása, és a vonalas
RészletesebbenAz optikai jelátvitel alapjai. A fény két természete, terjedése
Az optikai jelátvitel alapjai A fény két természete, terjedése A fény kettős természete 1. A fény: - Elektromágneses hullám (EMH) - Optikai jelenség Egyes dolgokat a hullám természettel könnyű magyarázni,
RészletesebbenMITISZK Miskolc-Térségi Integrált Szakképző Központ
MITISZK Miskolc-Térségi Integrált Szakképző Központ VALÓSZÍNŰSÉG-SZÁMÍTÁS ÉS MATEMATIKAI STATISZTIKA FEGYVERNEKI SÁNDOR Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Készült a HEFOP-3.2.2-P.-2004-10-0011-/1.0
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu
Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Vincze Árpád vincze@oah.hu Mitől függ a kölcsönhatás? VÁLASZ: Az anyag felépítése A sugárzások típusai, forrásai és főbb tulajdonságai A sugárzások és az anyag
RészletesebbenTevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje)
lvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDE (A ragasztás ereje) A ragasztás egyre gyakrabban alkalmazott kötéstechnológia az ipari gyakorlatban. Ennek oka,
RészletesebbenRadioaktivitás. 9.2 fejezet
Radioaktivitás 9.2 fejezet A bomlási törvény Bomlási folyamat alapjai: Értelmezés (bomlás): Azt a magfizikai folyamatot, amely során nagy tömegszámú atommagok spontán módon, azaz véletlenszerűen (statisztikailag)
RészletesebbenCsak felvételi vizsga: csak záróvizsga: közös vizsga: Villamosmérnöki szak BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar. 2015. január 5.
Név, felvételi azonosító, Neptun-kód: VI pont(45) : Csak felvételi vizsga: csak záróvizsga: közös vizsga: Közös alapképzéses záróvizsga mesterképzés felvételi vizsga Villamosmérnöki szak BME Villamosmérnöki
RészletesebbenMATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Matematika emelt szint 0 ÉRETTSÉGI VIZSGA 00. február. MATEMATIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Matematika emelt szint Fontos tudnivalók Formai
RészletesebbenKockázati folyamatok. Sz cs Gábor. Szeged, 2012. szi félév. Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet
Kockázati folyamatok Sz cs Gábor Szegedi Tudományegyetem, Bolyai Intézet Szeged, 2012. szi félév Sz cs Gábor (SZTE, Bolyai Intézet) Kockázati folyamatok 2012. szi félév 1 / 48 Bevezetés A kurzus céljai
Részletesebbena Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr ( )
a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr (1885-1962) atomok gerjesztése és ionizációja elektronnal való bombázással (1913-1914) James Franck (1882-1964) Gustav Ludwig Hertz (1887-1975) Nobel-díj
RészletesebbenBIOFIZIKA. Metodika- 4. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet liliom@enzim.hu
BIOFIZIKA 2012 11 26 Metodika- 4 Liliom Károly MTA TTK Enzimológiai Intézet liliom@enzim.hu A biofizika előadások temamkája 1. 09-03 Biofizika: fizikai szemlélet, modellalkotás, biometria 2. 09-10 SZÜNET
RészletesebbenOptika Gröller BMF Kandó MTI. Optikai alapfogalmak. Fény: transzverzális elektromágneses hullám. n = c vákuum /c közeg. Optika Gröller BMF Kandó MTI
Optikai alapfogalmak Fény: transzverzális elektromágneses hullám n = c vákuum /c közeg 1 Az elektromágneses spektrum 2 Az anyag és s a fény f kölcsk lcsönhatása Visszaverődés, reflexió Törés, kettőstörés,
RészletesebbenAz atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.)
Az atom felépítése, fénykibocsátás (tankönyv 68.o.- 86.o.) Atomok, atommodellek (tankönyv 82.o.-84.o.) Már az ókorban Démokritosz (i. e. 500) úgy gondolta, hogy minden anyag tovább nem osztható alapegységekből,
RészletesebbenA 46. ORTVAY RUDOLF FIZIKAI PROBLÉMAMEGOLDÓ VERSENY FELADATAI 2015. október 22 november 2.
A 46. ORTVAY RUDOLF FIZIKAI PROBLÉMAMEGOLDÓ VERSENY FELADATAI 015. október november. 1. A mai világban, ahol már semmi sincsen ingyen, még mindig ingyen beállhatunk h sölni egy emeletes ház árnyékába egy
RészletesebbenElektromágneses hullámok, a fény
Elektromágneses hullámok, a fény Az elektromos töltéssel rendelkező testeknek a töltésük miatt fellépő kölcsönhatását az elektromos és mágneses tér segítségével írhatjuk le. A kölcsönhatás úgy működik,
RészletesebbenFogalmi alapok Mérlegegyenletek
1. Fogalmi alapok Mérlegegyenletek Utolsó módosítás: 2013. február 11. A transzportfolyamatokról általában 1 A természetben lezajló folyamatok leírására szolgáló összefoglaló elmélet, amely attól függetlenül
RészletesebbenBudapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszék
Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek Tanszék Gépjármű elektronika laborgyakorlat Elektromos autó Tartalomjegyzék Elektromos autó Elmélet EJJT kisautó bemutatása
RészletesebbenAnalízis előadás és gyakorlat vázlat
Analízis előadás és gyakorlat vázlat Készült a PTE TTK GI szakos hallgatóinak Király Balázs 00-. I. Félév . fejezet Számhalmazok és tulajdonságaik.. Nevezetes számhalmazok ➀ a) jelölése: N b) elemei:
RészletesebbenAbszorpciós fotometria
A fény Abszorpciós fotometria Barkó Szilvia PTE ÁOK Biofizikai ntézet 2011. február E A fény elektromos térerősségvektor hullámhossz A fény kettős termzete: Hullám (terjedkor) Rzecske (kölcsönhatáskor)
RészletesebbenLumineszcencia Fényforrások
Kiegészítés: színkeverés Lumineszcencia Fényforrások Alapszinek additív keverése Alapszinek kiegészítő szineinek keverése: Szubtraktív keverés Fidy udit Egyetemi tanár 2015, November 5 Emlékeztető.. Abszorpciós
RészletesebbenFizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor
Fizika 2 (Modern fizika szemlélete) feladatsor 1. Speciális relativitáselmélet 1. A Majmok bolygója című mozifilm és könyv szerint hibernált asztronauták a Föld távoli jövőjébe utaznak, amikorra az emberi
RészletesebbenMagzika gyakorlat - vázlatok
Magzika gyakorlat - vázlatok Nagy Márton, Csanád Máté 4. Tartalomjegyzék Kicsit más sorrendben és sok kiegészítéssel. Érdemes elolvasni! :). Energiaviszonyok, kinematika.. Kötési energiák.............................................
RészletesebbenFeladatgyűjtemény a Topologikus Szigetelők 1. c. tárgyhoz.
Asbóth János, Oroszlány László, Pályi András Feladatgyűjtemény a Topologikus Szigetelők 1. c. tárgyhoz. A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói,
Részletesebben1. Vizsgálat az időtartományban. 1.1. Határozza meg az ábrán vázolt diszkrét idejű hálózat állapotváltozós leírásának normál alakját!
. Vizsgálat az időtartományban.. Határozza meg az ábrán vázolt diszkrét idejű hálózat állapotváltozós leírásának normál alakját! x x x xy x [ k ] x b( c eg x x gf u [ k ] x ( bd beh x x fh [ k ] bx( c
Részletesebben2. Hatványozás, gyökvonás
2. Hatványozás, gyökvonás I. Elméleti összefoglaló Egész kitevőjű hatvány értelmezése: a 1, ha a R; a 0; a a, ha a R. Ha a R és n N; n > 1, akkor a olyan n tényezős szorzatot jelöl, aminek minden tényezője
RészletesebbenIDEIGLENES PÉLDATÁR. A Kémiai Matematika c. tantárgyhoz. Szabados Ágnes
IDEIGLENES PÉLDATÁR vegyészhallgatók számára A Kémiai Matematika c. tantárgyhoz kézirat gyanánt Összeállította: Surján Péter Szabados Ágnes Lázár Armand ELTE TTK Elméleti Kémia Tanszék ELŐSZÓ Ez a példatár
RészletesebbenVillamos kapcsolókészülékek BMEVIVEA336
Villamos kapcsolókészülékek BMEVIVEA336 Szigetelések feladatai, igénybevételei A villamos szigetelés feladata: Az üzemszerűen vagy időszakosan különböző potenciálon lévő vezető részek (fém alkatrészek
RészletesebbenKövetkezõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk. Jelfeldolgozás. Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk
1 1 Következõ: Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk Jelfeldolgozás 1 Lineáris rendszerek jellemzõi és vizsgálatuk 2 Bevezetés 5 Kérdések, feladatok 6 Fourier sorok, Fourier transzformáció 7 Jelek
Részletesebben3. RADIOAKTÍV MINTÁK AKTIVITÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA
3. RADIOAKTÍV MINTÁK AKTIVITÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA 1. Az aktivitásmérés jelentosége Modern világunk mindennapi élete számtalan helyen felhasználja azokat az ismereteket, amelyekhez a fizika az atommagok
RészletesebbenGerhátné Udvary Eszter
Az optikai hálózatok alapjai (BMEVIHVJV71) Moduláció 2014.02.25. Gerhátné Udvary Eszter udvary@mht.bme.hu Budapest University of Technology and Economics Department of Broadband Infocommunication Systems
RészletesebbenFizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés
Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés A gyakorlatra vigyenek magukkal pendrive-ot, amire a mérési adatokat átvehetik. Ajánlott irodalom: P. W. Atkins: Fizikai
RészletesebbenATTOSZEKUNDUMOS IMPULZUSOK
ATTOSZEKUNDUMOS IMPULZUSOK Varjú Katalin Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék Generating high-order harmonics is experimentally simple. Anne L Huillier 1 Mivel a Fizikai Szemlében
RészletesebbenTartalom. 1. Számítógéppel irányított rendszerek 2. Az egységugrásra ekvivalens diszkrét állapottér
Tartalom 1. Számítógéppel irányított rendszerek 2. Az egységugrásra ekvivalens diszkrét állapottér 2015 1 Számítógéppel irányított rendszerek Számítógéppel irányított rendszer blokkvázlata Tartószerv D/A
RészletesebbenMit mond ki a Huygens elv, és miben több ehhez képest a Huygens Fresnel-elv?
Ismertesse az optika fejlődésének legjelentősebb mérföldköveit! - Ókor: korai megfigyelések - Euklidész (i.e. 280) A fény homogén közegben egyenes vonalban terjed. Legrövidebb út elve (!) Tulajdonképpen
RészletesebbenTómács Tibor. Matematikai statisztika
Tómács Tibor Matematikai statisztika Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Informatikai Intézet Tómács Tibor Matematikai statisztika Eger, 01 Szerző: Dr. Tómács Tibor főiskolai docens Eszterházy Károly
RészletesebbenALAPFOGALMAK ÉS ALAPTÖRVÉNYEK
A ALAPFOGALMAK ÉS ALAPTÖVÉNYEK Elektromos töltés, elektromos tér A kémiai módszerekkel tová nem ontható anyag atomokól épül fel. Az atom atommagól és az atommagot körülvevő elektronhéjakól áll. Az atommagot
RészletesebbenA fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2015/2016. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla. 7. Előadás (2015.10.29.)
A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2015/2016. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla 7. Előadás (2015.10.29.) Az atomelmélet fejlődése (folyt.) 1, az anyag atomos szerkezetének bizonyítása
RészletesebbenElektromágneses terek gyakorlat - 6. alkalom
Elektromágneses terek gyakorlat - 6. alkalom Távvezetékek és síkhullám Reichardt András 2015. április 23. ra (evt/hvt/bme) Emt2015 6. alkalom 2015.04.23 1 / 60 1 Távvezeték
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (a) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: november 15. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (a) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2015. november 15. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
RészletesebbenElektromosságtan kiskérdések
Elektromosságtan kiskérdések (2002-2003. ősz) 1. 1. Ismertesse az elektromos töltés legfontosabb jellemzőit! A szörmével dörzsölt ebonitrúd elektromos állapotba jut, amelyről feltételezzük, hogy az elektromos
RészletesebbenValószín ségelmélet házi feladatok
Valószín ségelmélet házi feladatok Minden héten 3-4 házi feladatot adok ki. A megoldásokat a következ órán kell beadni, és kés bb már nem lehet pótolni. Csak az mehet vizsgázni, aki a 13 hét során kiadott
RészletesebbenTFBE1301 Elektronika 1. Passzív áramköri elemek
TFBE1301 Elektronika 1. Passzív áramköri elemek Passzív áramköri elemek: ELLENÁLLÁSOK (lineáris) passzív áramköri elemek: ellenállások, kondenzátorok, tekercsek Ellenállások - állandó értékű ellenállások
RészletesebbenA TételWiki wikiből. Tekintsük a következő Hamilton-operátorral jellemezhető rendszert:
1 / 12 A TételWiki wikiből 1 Ritka gázok állapotegyenlete 2 Viriál sorfejtés 3 Van der Waals gázok 4 Ising-modell 4.1 Az Ising-modell megoldása 1 dimenzióban(*) 4.2 Az Ising-modell átlagtérelmélete 2 dimenzióban(**)
Részletesebbenmagfizikai problémákban
DE TTK 1949 Függvénysimítások magfizikai problémákban Egyetemi doktori (PhD) értekezés Salamon József Péter Témavezető: Dr. Vertse Tamás Debreceni Egyetem Természettudományok Doktori Tanács Matematika
Részletesebbenvizsgálata többszintű modellezéssel
Mágneses nanoszerkezetek elméleti vizsgálata többszintű modellezéssel Szunyogh László BME TTK Fizikai Intézet Elméleti Fizika Tanszék ELFT Anyagtudományi és Diffrakciós Szakcsoportjának Őszi Iskolája,
RészletesebbenSzéchenyi István Egyetem, 2005
Gáspár Csaba, Molnárka Győző Lineáris algebra és többváltozós függvények Széchenyi István Egyetem, 25 Vektorterek Ebben a fejezetben a geometriai vektorfogalom ( irányított szakasz ) erős általánosítását
Részletesebben1. A röntgensugárral nyert interferencia kép esetében milyen esetben beszélünk szórásról és milyen esetben beszélünk diffrakcióról?
1. A röntgensugárral nyert interferencia kép esetében milyen esetben beszélünk szórásról és milyen esetben beszélünk diffrakcióról? Intenzitás Nincs rács, amibe rendeződnek a részecskék Szórás, azaz lecsengő
Részletesebben2. ábra Soros RL- és soros RC-kör fázorábrája
SOOS C-KÖ Ellenállás, kondenzátor és tekercs soros kapcsolása Az átmeneti jelenségek vizsgálatakor soros - és soros C-körben egyértelművé vált, hogy a tekercsen késik az áram a feszültséghez képest, a
RészletesebbenB2. A FÉNY FOGALMA, FÉNYJELENSÉGEK ISMERTETÉSE,
B2. A FÉNY FOGALMA, FÉNYJELENSÉGEK ISMERTETÉSE, FÉNYVISSZAVERŐDÉS, FÉNYTÖRÉS, FÉNYINTERFERENCIA, FÉNYPOLARIZÁCIÓ, FÉNYELHAJLÁS Fény: elektromágneses sugárzás (Einstein meghatározása, hogy idesorolta a
RészletesebbenNehéz töltött részecskék (pl. α-sugárzás) kölcsönhatása
Az ionizáló sugárzások kölcsönhatása anyaggal, nehéz és könnyű töltött részek kölcsönhatása, röntgen és γ-sugárzás kölcsönhatása Az ionizáló sugárzások mérése, gáztöltésű detektorok (ionizációs kamra,
RészletesebbenA csavarvonalról és a csavarmenetről
A csavarvonalról és a csavarmenetről A témáoz kapcsolódó korábbi dolgozatunk: Ricard I. A Gépészeti alapismeretek tantárgyban a csavarok mint gépelemek tanulmányozását a csavarvonal ismertetésével kezdjük.
RészletesebbenKépfeldolgozási módszerek a geoinformatikában
Képfeldolgozási módszerek a geoinformatikában Elek István Klinghammer István Eötvös Loránd Tudományegyetem, Informatikai Kar, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, MTA Térképészeti és Geoinformatikai
Részletesebben(2) A R. 3. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A képviselő-testület az önkormányzat összes kiadását 1.1369.
Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2010. (X. 05.) önkormányzati rendelete az Enying Város Önkormányzatának 2100. évi költségvetéséről szóló 7/2010. (II. 26.) önkormányzati rendelete módosításáról
RészletesebbenAlkalmazott fizika Babák, György
Alkalmazott fizika Babák, György Alkalmazott fizika Babák, György Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog fenntartva, Tartalom Bevezetés...
RészletesebbenAz elektromágneses hullámok
203. október Az elektromágneses hullámok PTE ÁOK Biofizikai Intézet Kutatók fizikusok, kémikusok, asztronómusok Sir Isaac Newton Sir William Herschel Johann Wilhelm Ritter Joseph von Fraunhofer Robert
RészletesebbenFizika I, Villamosságtan Vizsga 2005-2006-1fé, 2006. jan. 12. Név:. EHA Kód:
E-1 oldal Név:. EHA Kód: 1. Írja fel a tölté-megmaradái (folytonoági) egyenletet. (5 %)... 2. Határozza meg a Q = 6 µc nagyágú pontzerű töltétől r = 15 cm távolágban az E elektromo térerőég értékét, (
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika emelt szint 06 ÉETTSÉGI VIZSGA 006. május 5. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉIUM A dolgozatokat az útmutató utasításai szerint, jól köethetően
RészletesebbenModern Fizika Laboratórium Fizika BSc 22. Kvantumradír
Modern Fizika Laboratórium Fizika BSc 22. Kvantumradír Mérést végezték: Márkus Bence Gábor Kálmán Dávid Kedd délelőtti csoport Mérés ideje: 05/15/2012 Beadás ideje: 05/26/2012 Érdemjegy: 1 1. A mérés rövid
RészletesebbenF1301 Bevezetés az elektronikába Passzív áramköri elemek
F1301 Bevezetés az elektronikába Passzív áramköri elemek Passzív áramköri elemek jellemzői ELLENÁLLÁSOK: - állandó értékű ellenállások - változtatható ellenállások - speciális ellenállások (PTK, NTK, VDR)
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 17. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Fizika
RészletesebbenFénytechnika. A fény. Dr. Wenzel Klára. egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest, 2013.
Fénytechnika A fény Dr. Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. A fénnyel kapcsolatos szabványok Az elektromágnenes MSZ 9620 spektrum: Fénytechnikai
Részletesebbenmágnes mágnesesség irányt Föld északi déli pólus mágneses megosztás influencia mágneses töltés
MÁGNESESSÉG A mágneses sajátságok, az elektromossághoz hasonlóan, régóta megfigyelt tapasztalatok voltak, a két jelenségkör szoros kapcsolatának felismerése azonban csak mintegy két évszázaddal ezelőtt
RészletesebbenKészítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01.
VILÁGÍTÁSTECHNIKA Készítette: Bujnóczki Tibor Lezárva: 2005. 01. 01. ANYAGOK FELÉPÍTÉSE Az atomok felépítése: elektronhéjak: K L M N O P Q elektronok atommag W(wolfram) (Atommag = proton+neutron protonok
RészletesebbenElnyelési tartományok. Ionoszféra, mezoszféra elnyeli
Sztratoszféra Sztratoszféra Jó ózon rossz ózon Elnyelési tartományok Ionoszféra, mezoszféra elnyeli UV-A, UV-B, UV-C O 3 elnyelési tartomány Nincs O 3 elnyelés!!!!! UV-A: 315-400 nm, 7 %-a a teljes besugárzásnak,
RészletesebbenFeladatok GEFIT021B. 3 km
Feladatok GEFT021B 1. Egy autóbusz sebessége 30 km/h. z iskolához legközelebb eső két megálló távolsága az iskola kapujától a menetirány sorrendjében 200 m, illetve 140 m. Két fiú beszélget a buszon. ndrás
Részletesebben17. Kapcsolok. 26. Mit nevezünk crossbar kapcsolónak? Egy olyan kapcsoló, amely több bemenet és több kimenet között kapcsol mátrixos módon.
Fotonika 4.ZH 17. Kapcsolok 26. Mit nevezünk crossbar kapcsolónak? Egy olyan kapcsoló, amely több bemenet és több kimenet között kapcsol mátrixos módon. 27. Soroljon fel legalább négy optikai kapcsoló
RészletesebbenKVANTUMJELENSÉGEK ÚJ FIZIKA
KVANTUMJELENSÉGEK ÚJ FIZIKA 196 Erwin Scrödinger HULLÁMMECHANIKA 197 Werner Heisenberg MÁTRIXMECHANIKA A két különböző fizikai megközelítésről később Paul Dirac bebizonyította, ogy EGYENÉRTÉKŰEK. Erwin
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 17. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika
Részletesebben