Biofizika tesztkérdések

Átírás

1 Biofizika tesztkérdések Egyszerű választás E kérdéstípusban A, B,...-vel jelölt lehetőségek szerepelnek, melyek közül az egyetlen megfelelőt kell kiválasztani. A választ írja a kérdés előtt lévő kockába! Relációanalízis E kérdéstípusban állítások és indoklások szerepelnek. Válassza ki az alábbiak közül a megfelelő választ és írja a kérdés előtt lévő kockába! A) Az állítás és az indoklás is igaz, és az indoklás megmagyarázza az állítást. B) Az állítás és az indoklás is igaz, de az indoklás nem magyarázza meg az állítást. C) Az állítás igaz, de az indoklás hamis. D) Az állítás hamis, de az indoklás igaz. E) Az állítás és az indoklás is hamis. 01. Kvantumfizika 1. Az abszolút fekete test által kibocsátott hőmérsékleti sugárzás összenergiája (teljesítmény) nem függ a fekete test hőmérsékletétől. arányos a fekete test hőmérsékletének négyzetével. arányos a fekete test hőmérsékletének negyedik hatványával. 2. Egy abszolút fekete test által T hőmérsékleten kisugárzott összenergia nem függ a hőmérséklettől. fordítottan arányos a hőmérséklettel. arányos a hőmérséklet négyzetével. fordítottan arányos a hőmérséklet négyzetével. arányos a hőmérséklet negyedik hatványával. 3. A Planck-állandó dimenziója energia/idő. (J/s) energia idő. (J s) energia/hosszúság. (J/m) energia hosszúság. (J m) energia. (J) 4. A Planck-állandó energiadimenziójú mennyiség. (Energiával azonos mértékegység.) értéke arányos a rendszám négyzetgyökével. meghatározható a fotoelektronok mozgási energiájának frekvencia-függéséből. megegyezik az elektron töltésének és tömegének hányadosával. a folyamatok kvantumhatásfokának függvénye. Biofizika tesztkérdések 1 of 66

2 5. Mi a fényelektromos jelenség? Az ellenálláson áthaladó elektromos áram izzásba hozza az ellenállást. Adott fém felületéről megvilágítás hatására elektronok lépnek ki. Feszültségkülönbség hatására kisülési csőben létrejövő fényjelenség. Elektronok cinkszulfid ernyőbe ütközve az ernyőn fényfelvillanást idéznek elő. 6. A fényelektromos hatás során megvilágított fémekben áram indukálódik. a keletkező áram erőssége fordítottan arányos a fény frekvenciájával. az elnyelt (abszorbált) fotonok energiája részben az elektronok kilépési munkát fedezi. alkáli fémekből megvilágítás hatására ionok lépnek ki. elektropozitív elemekből pozitronok lépnek ki. 7. Az alábbiak közül melyik jelenség bizonyítja legegyértelműbben a fény részecske természetét? A fényelektromos hatás. A fény interferenciája. A fény törése. A fény visszaverődése. A teljes (belső) visszaverődés. 8. Fényelektromos hatás során a fém felületéről kilépő egyes elektronok energiáját nem befolyásolja a fény intenzitásának növelése. a fény frekvenciájának növelése. a fény hullámhosszának növelése. a fény fotonenergiájának növelése. 9. A fényelektromos jelenség vizsgálatánál a megvilágított fémből kilépő fotoelektronok száma függ a fény frekvenciájától. függ a fény hullámhosszától. függ a fény intenzitásától. a fentiek közül egyiktől sem függ. a fentiek közül mindegyiktől függ. 10. A fényelektromos jelenség során a fémből kilépő elektron kinetikus energiáját nem befolyásolja a fény intenzitásának növelése. nem befolyásolja a fény frekvenciájának növelése. nem befolyásolja a fény hullámhosszának növelése. a felsorolt tényezők egyike sem befolyásolja. a felsorolt tényezők mindegyike befolyásolja. 11. Alkáli fémből fénysugárzás hatására kilépő elektron sebessége, függ a megvilágító fény intenzitásától. hullámhosszától. intenzitásától és hullámhosszától egyaránt. Biofizika tesztkérdések 2 of 66

3 12. A fényelektromos hatás vizsgálatánál a jelenséget leállító (az áramot megszüntető) feszültség nő, ha a fény intenzitása nő. csökken, ha a fény intenzitása nő. nő, ha a fény frekvenciája nő. csökken, ha a fény frekvenciája nő. 13. Mit jelent a fény kettős természete? A fény egyaránt rendelkezik elektromos és mágneses komponenssel. A fény mind hullám-, mind részecske tulajdonságokkal rendelkezik. A fény mészpát kristályon áthaladva kettős törést szenved. A poláros fény rezgési síkját az optikailag aktív anyagok jobbra, mások balra forgatják. A fény lehet lineárisan vagy cirkulárisan poláros. 14. A de Broglie-féle anyaghullám hipotézis szerint minden mozgó részecskéhez hullám tartozik, amelynek hullámhossza egyenesen arányos a részecske impulzusával (lendületével). egyenesen arányos a részecske sebességével és fordítottan arányos a tömegével. egyenesen arányos a részecske tömegével és fordítottan arányos a sebességével. fordítottan arányos a részecske impulzusával. 15. A de Broglie-képlet szerint a fotonok energiája hc/m. az elektron hullámhossza arányos az impulzusával (lendület). az elektron hullámhossza fordítottan arányos a sebességével. az elektromosan töltött részecskék hullámhossza arányos a töltésükkel. 16. A de Broglie-féle képlet megadja egy részecske lendülete és az ehhez rendelhető hullámhossz közötti összefüggést. egy részecske kinetikus energiája és az ehhez rendelhető hullámhossz közötti összefüggést. egy részecske lendülete és az ehhez rendelhető sebesség közötti összefüggést. egy részecske lendülete és az ehhez rendelhető kinetikus energia közötti összefüggést. egy részecske lendülete és az ehhez rendelhető perdület közötti összefüggést. 17. Mekkora a frekvenciája egy 500 nm hullámhosszúságú monokromatikus fénynek (a fény sebessége m/s)? 150 Hz. 600 Hz Hz Hz Hz. 18. Mekkora a hullámhossza egy Hz frekvenciájú monokromatikus fénynek (a fény sebessége m/s)? 1, m. 1, m. Biofizika tesztkérdések 3 of 66

4 600 m. 1, m m. 6, m. 19. Milyen jelenség bizonyítja legegyértelműbben a fény hullámtermészetét? Az interferencia. A fényelektromos jelenség. A fény törése. A fény visszaverődése. A teljes (belső) fényvisszaverődés. 20. A fényelektromos hatás során az atom infravörös sugárzást bocsát ki. az atom egy elektront és egy pozitront bocsát ki. az atom ionizálódik. a fenti állitások egyike sem helyes. 21. A fényelektromos jelenség vizsgálatánál a leállító (az áramot megszüntető) feszültség nő, ha a fény intenzitása nő. csökken, ha a fény intenzitása nő. nő, ha a fény hullámhossza nő. csökken, ha a fény hullámhossza nő. 22. A fotoelektromos hatás bizonyítja hogy a fényt fotonok alkotják. a fény elektromágneses hullám. az elektron töltése a természetben előforduló legkisebb töltés. létezik ionizációs energia. egy atom energiaállapotai kvantáltak. 23. De Broglie képletének helyes alakja: λ = h p p=λ h λ = h/p 24. A Wien-féle eltolódási törvény szerint a fekete test maximális emisszióképességéhez tartozó hullámhossz független az abszolút hőmérséklettől. az abszolút hőmérséklettel egyenesen arányos. az abszolút hőmérséklettel fordítva arányos. az abszolút hőmérséklet négyzetével fordítva arányos. az abszolút hőmérséklet harmadik hatványával arányos. 25. Egy test hőmérsékletének növelésével a test által kibocsátott elektromágneses sugárzás spektruma a nagyobb hullámhosszak felé tolódik, MERT a nagyobb hullámhosszú elektromágneses sugárzás nagyobb Biofizika tesztkérdések 4 of 66

5 fotonenergiát képvisel. [E] 02. Atomfizika 26. Egy atom sugarának nagyságrendje 1 pm. 0,1 nm. 1 nm. 100 nm. 1 μm. 27. Mely fizikai mennyiség diszkrét értékeit határozza meg Bohr első posztulátuma? Az elektron energiája. Az elektron lendülete. Az elektron perdülete. Az elektron pályájának sugara. 28. A Bohr-modell szerint egy elektron energiája az atomban arányos a főkvantumszámmal. arányos a főkvantumszám négyzetével. fordítottan arányos a főkvantumszámmal. fordítottan arányos a főkvantumszám négyzetével. 29. A Bohr-modell szerint az elektron körpályájának lehetséges sugara egyenesen arányos a főkvantumszám negyedik hatványával. egyenesen arányos a főkvantumszám négyzetével. egyenesen arányos a főkvantumszámmal. fordítottan arányos a főkvantumszámmal. fordítottan arányos a főkvantumszám négyzetével. 30. Az atom melyik részében keletkezik a látható fénysugárzás? Az atommagban. A belső elektronhéjakban. A külső elektronhéjakban. A belső és külső elektronhéjakban egyaránt. A belső elektronhéjakban és a magban egyaránt. 31. A 2p elektronpálya (orbitál) csak a kétatomos molekulákat jellemzi. ugyanazzal a főkvantumszámmal rendelkezik mint a 3p orbitál. elektroneloszlása gömbszimmetrikus. összesen hat elektront tartalmazhat. a He atom elektronjainak alapállapota. Biofizika tesztkérdések 5 of 66

6 32. Az adott n főkvantumszámhoz tartozó elektronállapotok teljes száma n(n + 1). n 2. 2n n 2. n(n + 1) A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint az alábbi mennyiségpárok értéke nem határozható meg egyszerre tetszőleges pontossággal: energia-impulzus hely-impulzus hely-idő impulzus-idő 34. Kinek a nevéhez fűződik a mazsolás puding kifejezés? Ernest Rutherford. James Franck. John Joseph Thomson. Niels Bohr. 35. A Franck-Hertz kísérlet bizonyítja a Rutherford elméletet. Bohr elméletet. Thomson elméletet. 36. Milyen anyaggal töltik meg az elektroncsövet a Franck-Hertz kísérletben? Neongáz. Hidrogéngáz. Vízgőz. Higanygőz. 37. Mit határoz meg a mellékkvantumszám? Energiát. Impulzust. Impulzusmomentumot (perdület). 38. Melyik mennyiség értékeit határozza meg a spinkvantumszám? Impulzus. Saját impulzusmomentum (saját perdület). Pálya impulzusmomentum. Energia. 39. Mi a neve a legnagyobb főkvantumszámú (legkülső) héjon található elektronoknak? Ekvivalens elektronok. Vegyértékelektronok. Biofizika tesztkérdések 6 of 66

7 Spin elektronok. Normális elektronok. Auger elektronok. 40. Az izzó He-gáz folytonos színképű fényt bocsát ki, MERT a fénykibocsátás Bohr II. posztulátumának megfelelően történik. [D] 03. Lézer 41. Populációinverzióra jellemző, hogy csak lézerfénnyel idézhető elő. az alacsonyabb energianívók betöltöttsége nagyobb. fenntartása külső energiát igényel. az energianívók betöltöttségét a Boltzmann-eloszlás írja le. 42. Az optikai rezonátor elemei: tekercs és kondenzátor. kondenzátor és ellenállás. két lencse. két tükör. 43. Az optikai rezonátorban a tükrök távolsága a fény frekvenciájának egész számú többszöröse. a fény hullámhosszának egész számú többszöröse. a fény félfrekvenciájának egész számú többszöröse. a fény félhullámhosszának egész számú többszöröse. 44. A 632 nm hullámhosszú He-Ne lézer esetében a rezonátortükrök távolsága 31,6 nm. 63,2 nm. 632 nm. 31,6 cm. 45. Mit jelent a koherencia? A fotonok alkotta nyaláb összetart. A fotonok alkotta nyalábok párhuzamosak. A fotonok alkotta nyaláb energiája egy kicsiny pontba összpontosul. A fotonok alkotta nyaláb energiája egy rövid ideig tartó impulzusban összpontosul. A nyaláb különböző pontjain a fázis azonos. 46. Mit jelent az időbeli koherencia? Nyalábkeresztmetszet menti fázisazonosság. Spektrális sávszélességet. Különböző időpontokban emittált fotonok fázisazonossága. Biofizika tesztkérdések 7 of 66

8 Lézerek impulzus üzemmódban való működtetési lehetőség. Polarizáltság. 47. A hologramra jellemző, hogy csak adott hullámhosszúságú lézerfénnyel állítható elő. a háromdimenziós kép rekonstruálásához szükség van a teljes hologramra. Mindkettő igaz. Egyik sem igaz. 48. Egy lézer pumpálásához az energiát biztosíthatja elektromos kisülés. intenzív megvilágítás. bármelyik a kettő közül. egyik sem. 49. Mi volt az első, 1960-ben előállított lézer aktív anyaga? Hélium. Argon. Rubin. Tallium. 50. A LASER betűszó jelentése fényelnyelés indukált emisszió révén. sugárzáserősítés indukált extinkció révén. fényerősítés indukált emisszió révén. fényelnyelés spontán emisszió révén. 51. A lézernívókról történő spontán emisszió valószínűsége az indukált emisszióhoz képest igen nagy azonos. igen kicsi. nulla. 52. Mit jelent a térbeli koherencia? Felületre eső fázisszám. Fázissazonosság a nyalábkeresztmetszet mentén. A nyaláb polarizált. Kicsi a divergencia. 53. Példa a lézer orvosi alkalmazásaira: Szemészet. Fogászat. Sebészet. Mindegyik. Egyik sem. Biofizika tesztkérdések 8 of 66

9 04. Röntgensugárzás 54. A röntgensugárzás halvány zöld színű fény. fluoreszcencia révén keletkezik. láthatatlan elektromágneses sugárzás. fémtükörrel fókuszálható. hullámhossza néhány száz nanométer. 55. Milyen tartományba eshet a röntgensugárzás hullámhossza? 1 Å (10-10 m). 100 nm. 1 μm. 1 mm. 1 cm. 1 m. 56. A röntgensugárzás abban tér el a látható fénytől, hogy sebessége nagyobb. hullámhossza nagyobb. frekvenciája nagyobb. nem mutat elhajlást. az atommagban keletkezik. 57. A röntgensugárzás határhullámhossza (λ min ) a gyorsítófeszültség növelésével növekszik. nem változik. csökken. egy határig csökken, utána nem változik. egy határig növekszik, utána nem változik. 58. A röntgencső katódáramának növelésekor nő a röntgenfotonok energiája. a röntgensugárzás intenzitása. a röntgensugárzás hullámhossza. a röntgensugárzás áthatolóképessége. 59. A röntgenkatódon átfolyó áram erősségével szabályozható a röntgensugárzás intenzitása. hullámhossza. hőmérséklete. frekvenciája. 60. A röntgencső anódjába (antikatódjába) ütköző elektronok sebessége arányos a gyorsítófeszültség négyzetével. Biofizika tesztkérdések 9 of 66

10 arányos a gyorsítófeszültség négyzetgyökével. fordítottan arányos a gyorsítófeszültséggel. fordítottan arányos a gyorsítófeszültség négyzetgyökével. 61. A röntgencső anódjába (antikatódjába) ütköző elektronok mozgási energiája egyenesen arányos a gyorsítófeszültséggel. arányos a gyorsítófeszültség négyzetgyökével. fordítottan arányos a gyorsítófeszültséggel. fordítottan arányos a gyorsítófeszültség négyzetgyökével. 62. A röntgensugárzás spektruma alapján azonosítható a röntgencső katódjának anyaga. a röntgencső anódjának anyaga. a csőben lévő töltőgáz anyaga. 63. A karakterisztikus röntgenspektrum vonalainak (csúcsainak) helye függ a katód anyagától. az anód anyagától. a röntgencső gáztöltésétől. a katód hőmérsékletétől. a gyorsítófeszültségtől. 64. Az atom mely részében keletkezik a karakterisztikus röntgensugárzás? Az atommagban. A belső elektronhéjakban. A külső elektronhéjban. A külső elektronhéjban és az atommagban egyaránt. 65. A karakterisztikus röntgensugárzás keletkezése a külső elektronhéjhoz kapcsolódik. a belső elektronhéjakhoz kapcsolódik. a külső és belső elektronhéjakhoz egyaránt kapcsolódik. nem függ össze az elektronhéjakkal. 66. A fékezési röntgensugárzás frekvenciája függ a gyorsítófeszültségtől. a katód anyagától. a röntgencső hosszától. az anód hőmérsékletétől. 67. Röntgen- és gamma-sugárzás anyaggal való kölcsönhatásakor fellépő fotoeffektus eredménye infravörös sugárzás. elektron-pozitron pár keletkezése. az atom ionizációja. egy elektron megsemmisülése. Biofizika tesztkérdések 10 of 66

11 68. A röntgencső katódáramának növelésekor nő a röntgensugárzás keménysége. a röntgensugárzás intenzitása. a röntgensugárzás hullámhossza. a röntgensugárzás áthatolóképessége. a röntgensugárzás frekvenciája. 69. A röntgensugárzás abban tér el a többi elektromágneses hullámtól, hogy terjedési sebessége különböző. hullámhossza nagyobb. nem mutat elhajlást (diffrakció). az atommagban keletkezik. egyik állítás sem igaz. 70. A röntgensugár terjedési sebessége nagyobb mint a látható fényé, MERT a frekvenciája nagyobb. [D] 71. Adott atom esetén a karakterisztikus röntgenspektrum K β csúcsához tartozó frekvencia nagyobb, mint a K α csúcshoz tartozó, MERT a K-M elektronpályák között nagyobb az energiakülönbség, mint a K-L pályák között. [A] 72. Röntgensugárzás keletkezése során a karakterisztikus sugárzást mindig megelőzi egy fékezési röntgenfoton kibocsátása, MERT csak a lassú elektronok képesek eltalálni a belső héjakon található elektronokat. [E] 73. A fékezési röntgensugárzás spektruma egyetlen jól meghatározott frekvenciájú vonalból áll, MERT az elektronok a gyorsítás során azonos mozgási energiát nyernek. [D] 74. A karakterisztikus röntgensugárzás hullámhossza mindig kisebb, mint a határhullámhossz, MERT a gyorsítófeszültség meghatározza a röntgenfotonok maximális energiáját. [D] 75. A karakterisztikus röntgensugárzás spektrumvonalainak hullámhossza nem függ attól, hogy az anód anyagában az adott fém milyen vegyületben található, MERT a kémiai kötéseket a külső elektronhéjak hozzák létre. [A] 05. Röntgendiffrakció 76. Röntgendiffrakciós vizsgálatok során az egykristály mintát általában forgatni szokták, mert mert így csökkennek az effektív rácsméretek. mert ezáltal nő a szórt sugárzás összintenzitása. hogy megtalálják a pozíciót, amelyben teljesülnek a Laue feltételek. mert ezáltal nő a módszer felbontása. 77. Hogyan változik meg egy atomi rács röntgendiffrakciós képe, ha az atomok közötti távolság csökken? A diffrakciós maximumok közötti távolság csökken. Biofizika tesztkérdések 11 of 66

12 A diffrakciós maximumok közötti távolság megnő. A diffrakciós maximumok intenzitása csökken. A diffrakciós maximumok intenzitása megnő. A teljes diffrakciós kép elfordul. 78. A röntgendiffrakciós eljárás felbontása növelhető az alkalmazott röntgensugárzás hullámhosszának növelésével. az alkalmazott röntgensugárzás hullámhosszának csökkentésével. az alkalmazott röntgensugárzás energiájának csökkentésével. a vizsgált preparátum hőmérsékletének csökkentésével. 06. Magfizika, radioaktivitás 79. Hogyan változik a neutron/proton arány az atomok tömegszámának növekedésével? Csökken. Nem változik. Nő. 80. A nukleonok közötti erős kölcsönhatás (elektromos) töltéstől független. nagy hatótávolságú. lehet vonzó vagy taszító. az 1/r 2 távolságfüggést követi. 81. Mi az atommag teljes kötési energiájának definíciója? Az az energia melyet be kell fektetnünk ahhoz, hogy a magot szabad nukleonokra bontsuk. Az E=mc 2 egyenlet alapján számított energia, ahol m a magban lévő protonok össztömege, c a fény terjedési sebessége. Az E=mc 2 egyenlet alapján számított energia, ahol m a magban lévő nukleonok össztömege, c a fény terjedési sebessége. A negatív béta-bomlás során felszabaduló energia. A gamma-sugárzás kibocsátása során felszabaduló energia. 82. Az egy nukleonra eső kötési energia abszolút értéke a maximumot a vasnál éri el. a tömegszámmal egyenesen arányos. a tömegszámmal fordítva arányos. a tömegszám periodikus függvénye. független a tömegszámtól Bq (Becquerel) annak a radioaktív preparátumnak az aktivitása, amelyben 1 perc alatt 10 bomlás következik be. 1 másodperc alatt 10 bomlás következik be. 1 óra alatt 10 bomlás következik be. Biofizika tesztkérdések 12 of 66

13 10 másodperc alatt 1 bomlás következik be. 10 perc alatt 1 bomlás következik be. 84. Egy radioaktív atommag időegység alatt történő elbomlásának valószínűsége nagyobb mint egy. pozitív, de kisebb mint egy. bármilyen érték lehet. csak zérus vagy egy lehet. mindig páros szám. 85. A radioaktív atommagok bomlási valószínűségét befolyásolja a mintát körülvevő nagyfrekvenciás mágneses tér. befolyásolja a külső nyomás. befolyásolja a hőmérséklet. befolyásolja a közeg oxigén-tartalma. külső fizikai körülmények egyáltalán nem befolyásolják. 86. Egy radioaktív mintában az időegység alatt elbomló atomok száma függ a hőmérséklettől. a külső nyomástól. a jelenlévő radioaktív atomok számától. a külső mágneses tértől. a külső elektromos tértől. 87. Hogyan függ össze a radioaktív bomlási állandó és a felezési idő? Nagyobb bomlási állandóhoz nagyobb felezési idő tartozik. Nagyobb bomlási állandóhoz kisebb felezési idő tartozik. Nincs közöttük összefüggés. 88. Milyen összefüggés van a radioaktív atommagok felezési ideje és átlagos élettartama között? Semmilyen (függetlenek egymástól). Egyenesen arányosak egymással. Fordítottan arányosak egymással. Más függvény szerint függenek egymástól. 89. Egy adott radioaktív anyag felezési ideje megegyezik a radioaktív magok átlagos élettartamával. mindig nagyobb mint a radioaktív magok átlagos élettartama. mindig kisebb mint a radioaktív magok átlagos élettartama. lehet kisebb vagy nagyobb mint a radioaktív magok átlagos élettartama. 90. Ha egy radioaktív anyag felezési ideje 1 nap, mennyi idő alatt csökken a radioaktív magok száma nullára? 0,5 nap. 1 nap. 2 nap. Biofizika tesztkérdések 13 of 66

14 4 nap. Nagyon hosszú idő alatt. 91. Kilencszeres felezési idő alatt a bomlatlan magok száma az eredeti szám 64-ed részére csökken. 256-od részére csökken. 512-ed részére csökken ed részére csökken ad részére csökken. 92. Az alfa-sugárzást elektronok alkotják. pozitronok alkotják. hélium-atommagok alkotják. fotonok alkotják. neutronok alkotják. protonok alkotják. 93. A negatív béta-sugárzást elektronok alkotják. pozitronok alkotják. hélium-atommagok alkotják. fotonok alkotják. neutronok alkotják. protonok alkotják. 94. A pozitív béta-sugárzást elektronok alkotják. pozitronok alkotják. hélium-atommagok alkotják. fotonok alkotják. neutronok alkotják. protonok alkotják. 95. A gamma-sugárzást elektronok alkotják. pozitronok alkotják. hélium-atommagok alkotják. fotonok alkotják. neutronok alkotják. protonok alkotják. 96. Melyik állítás igaz az alábbiak közül? Az alfa-sugárzást hélium-atomok alkotják. A negatív béta-sugárzást fotonok alkotják. Biofizika tesztkérdések 14 of 66

15 A pozitív béta-sugárzást pozitronok (antielektronok) alkotják. A gamma-sugárzást neutronok alkotják. A röntgensugárzást elektronok alkotják. 97. Az atom mely részében keletkezik a gamma-sugárzás? Az atommagban. A belső elektronhéjban. A külső elektronhéjban. A belső elektronhéjban és az atommagban egyaránt. 98. A gamma-sugárzás gyors elektronok lefékezésekor keletkezik. atommag eredetű elektromágneses hullám. elektromosan semleges részecskékből áll, amelyek mágneses térrel eltéríthetők. elektronok két belső elektronpálya közötti átmenetekor keletkezik. 99. Melyik állítás igaz az alábbiak közül? Az alfa-, béta-, és gamma-sugárzás energiaspektruma egyaránt folytonos. Az alfa-, béta-, és gamma-sugárzás energiaspektruma egyaránt vonalas. Az alfa- és béta-sugárzás energiaspektruma folytonos, a gamma-sugárzásé vonalas. A gamma- és alfa-sugárzás energiaspektruma folytonos, a béta-sugárzásé vonalas. A béta-sugárzás energiaspektruma folytonos, az alfa- és gamma-sugárzásé vonalas Az atommag tömegszáma alfa-sugárzás esetén néggyel csökken. pozitív béta-sugárzás esetén eggyel csökken. negatív béta-sugárzás esetén eggyel nő Negatív béta-sugárzás kibocsátása során a rendszám kettővel nő. eggyel nő. változatlan marad. eggyel csökken. kettővel csökken Negatív béta-sugárzás kibocsátása során a tömegszám kettővel nő. eggyel nő. változatlan marad. eggyel csökken. kettővel csökken Pozitív béta-sugárzás kibocsátása során a rendszám kettővel nő. eggyel nő. változatlan marad. Biofizika tesztkérdések 15 of 66

16 eggyel csökken. kettővel csökken Elektron befogás (K-befogás) során a rendszám kettővel nő. eggyel nő. változatlan marad. eggyel csökken. kettővel csökken Az elektron-befogást (K-befogást) pozitron-sugárzás kíséri. proton-sugárzás kíséri. neutron-sugárzás kíséri. karakterisztikus röntgensugárzás kíséri. nem kíséri semmilyen sugárzás Az izotópok elemek radioaktív változatai. elemek kisebb kötési energiájú változatai. tömege a radioaktív bomlás során csökken. atommagjában a nukleonok száma mindig páros. kémiailag nem különböztethetők meg Melyik a bomlási törvény helyes formája (N 0 = radioaktív magok száma kezdetben, N = radioaktív magok száma t idő múlva, T = felezési idő)? N=N 0 e t/t N=N 0 e t/t N=N 0 2 t/t N=N 0 2 t/t 108. Az atommag sugarának nagyságrendje 1 fm (10-15 m). 1 pm (10-12 m). 1 Å (10-10 m). 1 nm. 1 μm. 1 mm Az atommag héjmodelljéből következő stabilitási szabály a következő: több páratlan rendszámú stabil atommag létezik, mint páros rendszámú. több páros neutronszámú stabil atommag létezik, mint páratlan neutronszámú. több páratlan tömegszámú stabil atommag létezik, mint páros tömegszámú. a páratlan tömegszámú stabil atommagok rendszáma általában páros. csak két olyan stabil atommag létezik, amelyben a protonok száma nagyobb, mint a neutronok száma. Biofizika tesztkérdések 16 of 66

17 110. A neutronok nem alkalmasak atommagok átalakítására, MERT negatív töltésük révén nem tudnak a magba behatolni. [E] 111. Egy adott radioaktív minta bomlási sebessége nem befolyásolható, MERT a bomlási valószínűség nem függ a külső körülményektől. [A] 112. Az egy nukleonra eső átlagos kötési energia a tömegszám növelésével fokozatosan nő, MERT a tömegszám növelésével nő a nukleonok száma. [D] 113. A lineáris abszorpciós együttható és a felező rétegvastagság egymással egyenesen arányos, MERT szorzatuk állandó. [D] 114. A radioaktív magok időegységre eső bomlási valószínűsége az idővel növekszik, MERT a bomlatlan magok száma csökken. [D] 115. A nehéz atommagokban nagyobb a neutronok aránya, MERT az egy nukleonra eső kötési energiát a tömegszám függvényében ábrázolva a görbének egy maximuma van. [B] 116. Azonos hullámhosszú röntgen és gamma fotonok csak energiájukban különböznek, MERT mindkettő elektromágneses sugárzás. [D] 117. A felezési idő nem jellemzi az illető radioaktív izotópot, MERT egyenesen arányos az izotópra jellemző bomlási állandóval. [E] 07. Sugárzás-anyag kölcsönhatás 118. A röntgensugárzás elnyelődésének mértéke függ az abszorbens rendszámától. az abszorbens sűrűségétől. a röntgensugárzás hullámhosszától. mindhárom felsorolt paramétertől A röntgensugárzás abszorpciója nem függ az abszorbens anyagi minőségétől. a röntgensugárzás hullámhosszától. a besugárzás idejétől. a rétegvastagságtól Az alfa-sugárzás lineáris ionsűrűsége a rétegvastagság függvényében, Lineárisan nő. Lineárisan csökken. Az elején közel állandó, majd meredeken növekszik és a végén hirtelen csökken. Az elején állandó, majd elér egy minimumot, végül megnő. Periodikusan változik. Biofizika tesztkérdések 17 of 66

18 121. A párképzés jelensége akkor jöhet létre, ha az atom közelébe érkező foton energiája tetszőleges. legalább 1,02 MeV. legalább 0,9 MeV. legfeljebb 1,4 MeV. legfeljebb 1,02 MeV A felező rétegvastagság hányszorosa csökkenti a radioaktív sugárzás intenzitását kb. ezredrészére? A sugárzás gyengülése nem függ a rétegvastagságtól Az alfa sugárzás hatótávolsága levegőben kb. 1 cm. 10 cm. 100 cm Röntgen- vagy gamma-sugárzás anyaggal való kölcsönhatásakor fellépő fotoeffektus eredménye az infravörös sugárzás. elektron-pozitron pár képződése. az atom ionizációja. egy elektron megsemmisülése A fényelektromos hatás során a gamma-foton az atommaggal lép kölcsönhatásba. egy külső pályán levő elektronnal lép kölcsönhatásba. egy belső pályán levő elektronnal lép kölcsönhatásba. egy tetszőleges elektronnal lép kölcsönhatásba A Compton-effektus gamma-fotonok kölcsönhatása az atommaggal. gamma-fotonok keletkezése elektron-pozitron pár megsemmisülése során. fotonok szóródása az atomok külső elektronhéján. elektronok kilépése egy megvilágított fémfelületről. elektronok szóródása az atomok külső elektronhéján A párkeltéskor keletkező részecskék alfa- és béta-részecske. proton és neutron. elektron és pozitron. proton és elektron Az alábbiak közül melyik képlettel számítható ki a párkeltéshez minimálisan szükséges fotonenergia Biofizika tesztkérdések 18 of 66

19 (m = az elektron tömege, v = az elektron sebessége, c = fénysebesség)? E = 0,5 mc 2 E = 0,5 mv 2 E = mc 2 E = mv 2 E = 2mc 2 E = 2mv Mekkora az a minimális fotonenergia, amely esetén megvalósulhat a párkeltés folyamata? 0,75 MeV. 1,00 MeV. 0,95 MeV. 1,02 MeV. 1,32 MeV Milyen típusú sugárzás a megsemmisülési sugárzás? Neutronsugárzás. Elektron- és pozitronsugárzás. Elektromágneses sugárzás. Pozitív béta-sugárzás. Negatív béta-sugárzás Az alfa-sugárzás által levegőben létrehozott ionok sűrűsége a részecske pályája mentén exponenciálisan csökken. a részecske pályája mentén lineárisan csökken. legnagyobb a részecske pályájának első szakaszán. legnagyobb a részecske pályájának utolsó szakaszán Az alfa sugárzás hatótávolsága levegőben néhány tized mm. néhány mm. néhány cm. néhány méter Az alfa sugárzás hatótávolsága lágy szövetekben néhány tized mm. néhány mm. néhány cm. néhány méter A gamma-sugárzás fajlagos ionizációja levegőben 1 ionpár/cm. 10 ionpár/cm. 100 ionpár/cm ionpár/cm. Biofizika tesztkérdések 19 of 66

20 A gamma-sugárzás nem okoz ionizációt Ha egy radioaktív anyag fizikai és biológiai felezési ideje egyaránt 1 nap, akkor az effektív felezési idő 0,5 nap, MERT ekkor a radioaktív anyag mennyisége 1 nap alatt csökken nullára. [C] 136. A béta-sugárzás intenzitása exponenciálisan csökken az elnyelő réteg vastagságával, MERT a béta-részecskék az atomok elektronburkából származnak. [C] 137. A béta-sugárzás ionizációs képessége sokkal nagyobb, mint az alfa- vagy gamma-sugárzásé, MERT az alfa és gamma-sugárzással ellentétben a béta-sugárzás az atom elektronhéjából és nem az atommagból származik. [E] 138. Az annihilációs (megsemmisülési) sugárzás során keletkezett két gamma-foton mozgásiránya egymással 180 fokos szöget zár be, MERT a folyamat során érvényes az energiamegmaradás törvénye. [B] 139. Az annihilációs (megsemmisülési) sugárzás során keletkezett két gamma-foton mozgásiránya egymással 180 fokos szöget zár be, MERT a folyamat során érvényes a lendületmegmaradás törvénye. [A] 140. Az alfa-sugárzás áthatolóképessége nagyobb, mint a béta-sugárzásé, MERT az alfa-részecskék a béta-részecskékkel ellentétben semlegesek. [E] 141. Az alfa-sugárzás minden körülmények között teljesen veszélytelen, MERT már néhány centiméter levegő is elnyeli. [D] 142. Az alfa-sugárzás hatótávolsága kicsi, MERT az alfa-sugárzás energiája diszkrét. [B] 143. Az alfa-sugárzás hatótávolsága viszonylag kicsi, MERT az alfa-részecskék élettartama nagyon rövid. [C] 144. Az alfa-sugárzás specifikus ionizációja nagyobb, mint a béta-sugárzásé, MERT az alfa-sugárzás energiaspektruma vonalas, míg a béta-sugárzásé folytonos. [B] 145. Az alfa-sugárzást már néhány centiméter levegő elnyeli, MERT igen nagy fajlagos ionizálóképessége miatt energiáját rövid úton elveszíti. [A] 08. Sugárbiológia 146. Egy radioaktív anyag effektív felezési ideje lassú kiürülés esetén hosszabb, mint a fizikai felezési idő. nagyon hosszú fizikai felezési idő esetén gyakorlatilag megegyezik a biológiai felezési idővel. nem függ az anyagcsere sebességétől. lineáris függvénye a fizikai felezési időnek. exponenciális függvénye a fizikai felezési időnek Ha egy radioaktív anyag fizikai és biológiai felezési ideje egyaránt 2 nap, akkor az effektív felezési idő Biofizika tesztkérdések 20 of 66

21 0,5 nap. 1 nap. 2 nap. 4 nap Ha egy radioaktív anyag fizikai és biológiai felezési ideje egyaránt 1 nap, akkor az effektív felezési idő 0,5 nap. 1 nap. 2 nap. 4 nap Besugárzást követően a túlélő egyedek hányada a dózis növelésével exponenciálisan nő. a dózis növelésével exponenciálisan csökken. a dózis növelésével lineárisan nő. a dózis növelésével lineárisan csökken A szövetek csökkenő sugárérzékenysége alapján a helyes sorrend nyirokszövet, ivarsejtek, idegszövet, erek. erek, ivarsejtek, nyirokszövet, idegszövet. nyirokszövet, ivarsejtek, erek, idegszövet. idegszövet, ivarsejtek, nyirokszövet, erek. ivarsejtek, nyirokszövet, erek, idegszövet A D 37 érték alapján meghatározható a sugárérzékeny térfogat. a radioaktív minta aktivitása. a besugárzás során keletkező szabadgyökök koncentrációja. az egységnyi térfogatban a sugárzás hatására létrejött töltések mennyisége Azonos besugárzás mellett egy hígabb oldatban az enzimmolekulák nagyobb hányada károsodik, MERT hígabb oldatban egy enzimmolekulára több szabadgyök jut, mint töményebb oldatban. [A] 153. Ha egy hígabb enzimoldatot sugárzunk be, az enzimmolekulák kisebb hányada inaktiválódik, MERT a sugárzás részecskéi közvetlenül kevesebb enzimmolekulát találnak el. [D] 154. A sugárhatás a hígítás bizonyos határon túli növelésével már nem fokozható, MERT a további hígítás eredményeként keletkező újabb szabadgyökök inaktiválás előtt növekvő valószínűséggel rekombinálódnak. [A] 155. A közölt dózis mindig nagyobb, mint az elnyelt dózis, MERT a keletkező másodlagos sugárzás nem léphet ki a vizsgált térfogatelemből. [E] 156. Bármely radioaktív sugárzás egyenlő besugárzási dózisai azonos biológiai hatást eredményeznek, MERT a biológiai hatás szoros kapcsolatban áll a specifikus ionizációval. [D] Biofizika tesztkérdések 21 of 66

22 157. A sugárérzékeny térfogat a D 37 értékkel egyenesen arányos, MERT a D 37 az egyedek 37%-os túléléséhez tartozó dózis. [D] 158. A sztochasztikus sugárhatásnak meghatározott küszöbdózisa van, MERT az e körbe tartozó megbetegedések (pl. rákbetegségek, lymphomák), illetve az utódokat sújtó genetikai károsodások bizonyos dózisszint alatt egyáltalán nem fordulnak elő. [E] 159. A dózisegyenérték fogalma lehetővé teszi, hogy valamennyi ionizáló sugárzástípus biológiai hatását összehasonlithassuk, MERT mindegyik sugárzástípusra ugyanazt a minőségi tényezőt alkalmazza. [C] 160. Különböző ionizáló sugárzásokból elnyelt azonos dózis esetében azonos a kiváltott biológiai hatás, MERT a biológiai hatás csak az anyagcsere jellemzőitől függ. [E] 09. Termodinamika 161. Az alábbi mennyiségek közül melyik nem extenzív? Tömeg. Térfogat. Hőmérséklet. Belső energia. Entrópia Az alábbi termodinamikai mennyiségek egyike NEM állapotfüggvény. Melyik? Entrópia. Entalpia. Szabadentalpia. Belső energia. A rendszer által felvett vagy leadott hőmennyiség Milyen termodinamikai rendszernek tekinthető az élő szervezet? Nyitott. Zárt. Izolált. Adiabatikus Egy termodinamikai rendszer nyitottnak tekinthető, ha az intenzív állapotjelzők nagysága helytől és időtől független. ha tömege állandó. ha környezetével csak energiát cserélhet. ha anyagot és energiát is cserélhet környezetével. ha anyag és hő kivételével bármilyen energiát cserélhet környezetével A termodinamika második főtétele szerint hő spontán csak magasabb hőmérsékletű helyről áramlik alacsonyabb hőmérsékletű hely felé. Biofizika tesztkérdések 22 of 66

23 az abszolút zérus hőmérséklet tetszőleges pontossággal megközelíthető. egy hűtőgép üzemeltetéséhez nincs szükség energiára. a hőerőgépek hatásfoka nagyobb, mint a villanymotoroké Az entrópia nem állapotfüggvény. egyenesen arányos a termodinamikai valószínűséggel. nő, ha a rendszer rendezettsége nő. irreverzíbilis folyamatok esetén csökken. reverzíbilis folyamatok esetén nem változik meg Az alábbi folyamatok közül melyik során csökken a rendszer entrópiája? Oldódás. Párolgás. Fagyás. Gázok kiterjedése A Gibbs-féle szabadenergia (szabadentalpia) megváltozása spontán folyamatok során zérus. csak reverzíbilis folyamatra értelmezett és a rendszer belső energiájától függ. megszabja az állandó nyomáson és hőmérsékleten végbemenő spontán folyamatok irányát. spontán folyamatok esetén pozitív Egy rendszer entalpiája mindig kisebb, mint a belső energiája. állapotfüggvény. csak hőközléssel változtatható. spontán folyamat során nő Az intenzív állapotjelző nagysága függ attól, hogy a rendszer mely részében mérjük. csak a rendszer tömegétől függ. rendszerek egyesítése során kiegyenlítődik. a rendszer térfogatának függvénye Az állandó térfogaton mért hőkapacitás (C v ) mindig nagyobb, mint az állandó nyomáson mért hőkapacitás. megadja a belső energia változását egységnyi hőmérsékletváltozás (1 K) hatására. független a gázok anyagi minőségétől. nem függ a tömegtől Az entrópia megváltozása spontán folyamatok során mindig pozitív. mindig negatív. a rendezettség növekedését eredményezi. csak a kiindulási állapot hőmérsékletétől függ. Biofizika tesztkérdések 23 of 66

24 173. A klasszikus termodinamika segítségével nem írhatók le a reverzíbilis folyamatok. a rendszerek egyensúlyának feltételei. a rendszerek energiaváltozási módjai. a rendszerben végbemenő folyamatok időbeli lefolyása. a rendszerben végbemenő folyamatok iránya Az alábbi állítások közül melyik érvényes a reverzíbilis folyamatokra? A rendszer által végzett munka maximális. A rendszeren végzett munka maximális. Az eredeti állapot visszaállításához több energiát kell befektetni mint amennyit a rendszer szolgáltatott. A folyamat hatásfoka mindig 100% Melyik termodinamikai főtétel határozza meg a természetben végbemenő folyamatok irányát? A nulladik főtétel. Az első főtétel. A második főtétel. A harmadik főtétel. Egyik főtétel sem A termodinamikai valószínűség egyenesen arányos a matematikai valószínűséggel. fordítottan arányos a matematikai valószínűséggel. a kedvező esetek számának és a lehetséges esetek számának hányadosa. azon mikroállapotok számát jelenti mellyel egy adott makroállapot megvalósítható. csak egynél kisebb szám lehet Melegítés hatására létrejövő fázis-átalakuláskor nem szabadulnak fel új szabadsági fokok. az új állapot fajhőjének értéke azonos maradhat az előző halmazállapotéval. nő a térfogat. állandó a hőmérséklet a fázisátalakulás során. nő a molekulák mozgási energiája A II. főtétel értelmében bármely folyamat az univerzum összentrópiáját növeli. nem változtatja. növeli, vagy nem változtatja. csökkenti. Mindhárom eset lehetséges A következő gázokra vonatkozó kémiai reakciók közül melyik eredményez nyomásnövekedést zárt reakciótérben? A + B AB Biofizika tesztkérdések 24 of 66

25 A + B C + D 2A + B C + 2D AC A + C 180. Melyik reakció termel hőt? Termikus. Endotermikus. Exotermikus. Termogenetikus. Adiabatikus Zárt rendszerben csak addig lehetségesek spontán állapotváltozások, míg az entrópia minimumot ér el, MERT ha egy zárt rendszer entrópiája minimális, a rendszer egyensúlyban van. [E] 10. Diffúzió 182. Egy közegben a részecske szabad úthossza akkor a legnagyobb, ha a közeg szilárd. folyékony. fagyott. gáz A diffúzió hajtóereje elektromos tér, mert csak elektromosan töltött részecskék diffundálnak. a részecskék közötti kémiai kölcsönhatás. az egymáson elcsúszó rétegek közti sebesség-gradiens. a molekulák véletlenszerű hőmozgása (Brown mozgás). a kísérleti edény alsó és felső része közötti nyomáskülönbség Diffúzió jön létre elektromos erőtér hatására. a részecskék közötti kémiai kölcsönhatás hatására. az egymáson elcsúszó különböző sebességű folyadékrétegek között. a részecskék rendezetlen hőmozgása révén. ha egy áramlási cső két vége között nyomáskülönbséget hozunk létre A diffúzió időben leírható a van't Hoff-törvénnyel. az általános gáztörvénnyel. Fick második törvényével. Fick harmadik törvényével. a Stokes-törvénnyel A diffúziós állandó információt nyújt Biofizika tesztkérdések 25 of 66

26 a diffundáló részecske viszkozitásáról. a diffundáló részecske mobilitásáról. a közeg sűrűségéről. a közeg kémiai összetételéről. a közeg molekulái között ható vonzóerő nagyságáról A diffúziós állandó nem függ a molekulák alakjától. csak gömb alakú részecskékre értelmezett. függ a hőmérséklettől. függ a közegben fennálló hidrosztatikai nyomástól A diffúziós állandó ismerete önmagában elegendő felvilágosítást ad az adott molekula töltéséről. viszkozitásáról. méretéről. fajlagos töltéséről (a töltés és a tömeg arányáról). hőmérsékletéről. A fenti lehetőségek egyike sem helyes Koncentrációkülönbség kiegyenlítődése során a diffúziós állandó értéke növekszik. egy nullánál nagyobb értékre csökken. nullára csökken. nem változik Mit jelent a koncentráció grádiens kifejezés? A diffúzió szinonimája. Koncentráció különbség és a távolság hányadosa a rendszer két pontja között. Magas koncentráció egy adott térrészben. Alacsony koncentráció egy adott térrészben Az egyszerű diffúzió definiciója: molekulák mozgása a magasabb koncentrációjú helyről az alacsonyabb koncentrációjú hely felé. molekulák mozgása az alacsonyabb koncentrációjú helyről a magasabb koncentrációjú hely felé. vízmolekulák mozgása egy membránon keresztül. gázmolekulák mozgása egy membránon keresztül. gáz- vagy vízmolekulák mozgása egy membránon keresztül Milyen jelenség írja le az anyagok áramlását a magasabb koncentrációjú helyről az alacsonyabb felé? Diffúzió. Egyensúly. Aktív transzport. Ozmózis Az egyszerű diffúzió folyamata Biofizika tesztkérdések 26 of 66

27 a részecskék random hőmozgásának következménye. energiát igényel, ha membránon keresztül történik. a diffundáló részecskék alacsonyabb koncentrációja felől a magasabb felé irányul. Az említett állítások egyike sem igaz Milyen összefüggés van a koncentráció-különbség nagysága és a diffúzió sebessége között? fordított arányosság egyenes arányosság nincs összefüggés az oldat térfogatától függ 195. Mit jelent a diffúziós állandó? Egységnyi térfogatban, 1 K hőmérsékletnövekedés hatására bekövetkező koncentrációnövekedés. Egységnyi idő alatt, egységnyi felületen átdiffundáló anyag mennyisége, ha a koncentráció különbség is egységnyi. Adott idő alatt, adott hőmérsékleten bekövetkező koncentrációváltozás. Egységyni idő alatt, egységnyi térfogatban átdiffundált anyag mennyisége, ha a hőmérsékletesés is egységnyi volt (1 K) A diffúziós együttható csökken, ha a közeg viszkozitása is csökken. értéke független a közeg viszkozitásától. nő, ha a diffundáló molekulák mérete csökken. értékét a diffundáló molekulák mérete nem befolyásolja Fick II. törvénye kimondja, hogy egy rendszer belső energiájának megváltozása egyenlő a rendszerrel közölt hő, és a rendszeren végzett munka összegével. csak a koncentráció térbeli változását veszi figyelembe. csak a koncentráció időbeli változását veszi figyelembe. a koncentráció térbeli, valamint időbeli változását is figyelembe veszi A diffúzióhoz szükséges idő a diffúziós távolság négyzetgyökével fordított arányosan nő. a diffúziós távolság négyzetével arányosan nő. és a diffúziós távolság között nincs összefüggés. a diffúziós távolság négyzetével fordított arányosan nő Mi befolyásolja a diffúzió sebességét? A hőmérséklet. A diffundáló molekula mérete. A koncentráció grádiens meredeksége (nagysága). A fentiek mindegyike Diffúzió csak gázok és folyadékok esetén figyelhető meg, MERT szilárd testekben az atomok csak rezgőmozgást végezhetnek. [E] Biofizika tesztkérdések 27 of 66

28 201. A diffúzió néhány centiméteres távolságra igen gyors folyamat, MERT a diffúziós idő a távolság négyzetével fordítottan arányos. [E] 202. A diffúzió néhány centiméteres távolságra igen gyors folyamat, MERT ha a diffúziós távolság nő, a diffúziós idő is nő. [D] 203. A diffúzió körülbelül 100 mikrométer távolságig viszonylag gyors folyamat, MERT a diffúziós idő a távolság négyzetével egyenesen arányos. [A] 204. Az Einstein-Stokes összefüggés szerint a diffuziót a viszkozitás is befolyásolja, MERT minél viszkózusabb az adott közeg, annál nagyobb a diffúziós együttható értéke. [C] 205. A diffúziós állandó értéke nem függ a diffundáló anyag alakjától, MERT a diffúzió a részecskék hőmozgásával kapcsolatos jelenség. [D] 206. A Brown-mozgás a részecskék random hőmozgásának a látható következménye, MERT a részecskék csak folyadékokban képesek hőmozgást végezni. [C] 207. Termikus egyensúly esetén a diffúziós folyamatok biztos hogy leállnak, MERT a diffúzió kizárólag hőmérséklet által befolyásolt folyamat. [E] 208. Fick II. törvénye képes leírni az összes diffúziós folyamatot, MERT a diffúziós folyamatok során a koncentráció térbeli és időbeli változását is figyelembe veszi. [A] 209. Fick I. törvénye alkalmazható az összes diffúziós folyamatra, MERT a diffúzió során a koncentráció térben és időben is változhat. [D] 11. Ozmózis 210. Ozmózis során a csak oldószert tartalmazó térrészben túlnyomás jön létre. a nagyobb koncentrációjú térrészből a kisebb koncentrációjú térrészbe haladó nettó folyadékáram jön létre. az oldott anyag áramlásával a koncentrációja kiegyenlítődik. a töményebb oldat felhígul. a térfelek közötti hőmérsékletkülönbség hőáramot hoz létre Az ozmózis létrejöttének alapvető feltétele: az oldott anyag koncentrációja a membrán két oldalán azonos. az egyik térrészben külső nyomást alkalmazunk. a két térfél között hőmérsékletkülönbség áll fenn. a membrán csak az oldószerre nézve átjárható Hipotóniás sóoldatba helyezett vörösvértestek térfogata nem változik. Biofizika tesztkérdések 28 of 66

29 megduzzadnak. zsugorodnak Vörösvértesteket rendre izotóniás, hipotóniás és hipertóniás sóoldatba helyezünk. Melyik összefüggés igaz a vörösvértestek térfogataira? V izo > V hiper > V hipo. V hiper > V izo > V hipo. V hipo > V hiper > V izo. V hiper > V hipo > V izo. V hipo > V izo > V hiper Hipotóniás sóoldatban inkubált vörösvértestek térfogata az izotóniás oldatban inkubált vörösvértestek térfogatához képest nagyobb. kisebb. ugyanakkora A termoozmózis a nagyobb koncentrációjú oldatrészek gravitációs erő hatására történő elmozdulása. gázok felhajtóerő által hajtott függőleges irányú áramlása. hőmérséklet-gradiens hatására fellépő folyadéktranszport. anyagáram nélküli energiatranszport Ozmózis során a membránnak nincs szerepe. a membrán semlegesíti az elektrolit oldatát. a membrán reflexiós koefficiense határozza meg a folyadékáram irányát. a membránnak változik a felülete. a membrán minden részecskét átenged Ozmotikus egyensúly esetén ugyanannyi oldószer áramlik át membránon mindkét irányba. a töményebb oldat felé áramlik több oldószer a membránon át. a hígabb oldat felé áramlik több oldószer a membránon át. nincs oldószer áramlás a membránon át Melyik jelenség figyelhető meg amikor vörösvértesteket desztillált vízbe helyezünk? Plazmolízis. Hemolízis. Zsugorodnak. Hidrolízis Melyik esetben történik plazmolízis? Növényi sejtek hipotóniás közegben. Növényi sejtek hipertóniás közegben. Biofizika tesztkérdések 29 of 66

30 Állati sejtek hipertóniás közegben. Állati sejtek hipotóniás közegben Vörösvértesteket 5%-os sóoldatba helyezve azok megduzzadnak. nem változnak összezsugorodnak 221. Vörösvértesteket 0,9%-os sóoldatba helyezve azok hipotóniás körülmények közé kerülnek. izotóniás körülmények közé kerülnek. hipertóniás körülmények közé kerülnek. pentatóniás körülmények közé kerülnek A sejtmembrán átjárható néhány, de nem minden anyag számára. Hogy nevezzük ezt a tulajdonságot? Szelektív permeábilitás. Ozmózis. Fermentáció. Diffúzió Hogyan nevezzük azt, amikor az adott molekulák ki- és beáramlása a sejt membránján keresztül egyenlő mértékű? Facilitált diffúzió. Aktív transzport. Ozmózis. Egyensúly (ekvilibrium) Hogyan nevezzük a víz áramlását egy szelektív permeábilis membránon keresztül? Ozmózis. Diffúzió. Facilitált diffúzió. Aktív transzport. Egyensúly (ekvilibrium) Mi történik a sejttel, ha desztillált vízbe helyezzük? A sejt összezsugorodik. Víz áramlik a sejtbe. A vízmolekulák nem tudják elhagyni a sejtet. Az oldott anyag nagy része kiáramlik a sejtből Egy sejtet ismeretlen oldatba helyezve a sejt megduzzad. Mit jelent ez? Az oldat a sejthez képest izotóniás. hipertóniás. hipotóniás Egy sejt belsejében az oldott anyag koncentrációja 0,07%. Melyik oldatban fog a sejt megduzzadni? Biofizika tesztkérdések 30 of 66

31 0,01%-os oldatban. 0,1%-os oldatban. 1%-os oldatban. 10%-os oldatban A felsoroltak közül melyik szükséges az ozmózis folyamatához? Permeábilis membrán. Szemipermeábilis membrán. Izotóniás oldat. ATP Egy sejtet izotóniás oldatba helyezve nincs nettó folyadékáramlás. folyadék áramlik a sejtbe. folyadék áramlik ki a sejtből. a sejt kidurran Melyik funkció NEM jellemző az eukarióta sejtmembránra? Energiatermelés. Aktív transzport. Ozmózis. Passzív diffúzió. Facilitált diffúzió Egy kezdetben állandó koncentrációjú híg oldatban hőmérséklet gradienst létrehozva, az oldott anyag koncentrációja egy idő után a hidegebb helyen nagyobb lesz, MERT a diffúziós állandó értéke egyenesen arányos az abszolút hőmérséklettel. [A] 232. A Van't Hoff-törvény értelmében a tömény oldatok ozmózis nyomása egyenes arányos a koncentrációval, MERT az ozmózis nyomás független az oldott anyag és az oldószer anyagminőségétől. [D] 233. Ozmotikus egyensúly esetén a nettó oldószeráramlás zéró, MERT időegység alatt ugyanannyi oldószer áramlik át a membránon mindkét irányba. [A] 234. Ödémák kezelésekor olyan anyagokat használnak, amelyek hipotóniásak az intersticiális térhez képest, MERT a felesleges víz a töményebb oldat felé áramlik. [D] 235. A féligáteresztő (szemipermeábilis) membrán egy szelektív membrán, MERT csak az oldott anyag molekuláit engedi át. [C] 236. Az ozmózisnyomás nem függ az oldat koncentrációjától, MERT csak a vízmolekulák képesek átjutni a szemipermeábilis membránon. [D] 12. Folyadékáramlás, vérkeringés, szív Biofizika tesztkérdések 31 of 66

32 237. A Bernoulli-törvény és a kontinuitási egyenlet szerint a sztatikus nyomás az áramlási cső hossza mentén lineárisan csökken. az idővel exponenciális arányban csökken. növekvő áramlási sebesség esetén megnő. a viszkozitással fordítottan arányos. nő, ha az áramlási cső keresztmetszete nő A Bernoulli-törvény értelmében a sztatikus, dinamikus és hidrosztatikai nyomások összege állandó. a csőkeresztmetszeten időegység alatt áthaladó folyadékmennyiség állandó. turbulens áramlás valószínűbb nagy csőátmérők esetében. értágulat helyén csökken az oldalfalra nehezedő nyomás A newtoni folyadékok nem összenyomhatók. viszkozitása függ a nyírófeszültségtől. áramlása minden körülmények között lamináris. áramlása minden körülmények között turbulens A Reynolds-szám kritikus értéke felett a hidrosztatikai nyomás lecsökken. a dinamikus nyomás lecsökken. a folyadék viszkozitása hirtelen megnő. a folyadékáramlás turbulenssé válik A viszkozitás a nyírófeszültség és a sebességgrádiens hányadosa. mértékegysége a Rayl newtoni folyadék esetén a nyírófeszültséggel fordítottan arányos. Mindegyik igaz. Egyik sem igaz Viszkózus folyadékok esetén az időegység alatt átáramló térfogat (m 3 /s) egyenesen arányos az áramlási cső keresztmetszetével. az áramlási cső hosszával. az áramlási cső hosszának negyedik hatványával. a nyomáskülönbséggel. a viszkozitással Egy viszkózus folyadék esetén az eredeti érték hányszorosa lesz az időegység alatt átáramló térfogat (m 3 /s) ha a cső hossza kétszeresére nő, de minden más paraméter változatlan marad? 1/4. 1/2. Nem változik. 2. Biofizika tesztkérdések 32 of 66

33 Egy viszkózus folyadék esetén az eredeti érték hányszorosa lesz az időegység alatt átáramló térfogat (m 3 /s) ha a cső sugara kétszeresére nő, de minden más paraméter változatlan marad? 1/4. 1/2. Nem változik A Hagen-Poiseuille törvény értelmében egy viszkózus folyadék esetén az eredeti érték hányszorosa lesz az időegység alatt átáramló térfogat (m 3 /s) ha a viszkozitás kétszeresére nő, de minden más paraméter változatlan marad? 1/4. 1/2. Nem változik Egy 1 mm sugarú arteriola keresztmetszetén időegység alatt 1 ml vér jut át. Hány ml vér jut át időegység alatt ugyanilyen nyomásviszonyok mellett egy 2 mm sugarú arteriola keresztmetszetén? 1 ml. 2 ml. 4 ml. 8 ml. 16 ml A vérnyomás független a pulzusfrekvenciától. normális értéke periodikusan változik. nem lehet nagyobb mint a külső légnyomás. a testen belül mindenütt ugyanakkora a vénákban nagyobb, mint a kapillárisokban A vér ideális folyadék. newtoni folyadék. nem-newtoni folyadék. viszkozitása állandó A vérviszkozitás függ az érátmérőtől. Biofizika tesztkérdések 33 of 66

34 függ a hematokrit értéktől. függ a plazmaviszkozitástól. a fenti tényezők mindegyikétől függ. a fenti tényezők egyikétől sem függ Az érrendszerben mely érszakaszon a legnagyobb a nyomásesés? Az aorta szakaszán. Az artériák szakaszán. Az arteriolák szakaszán. A kapillárisok szakaszán. A vénák szakaszán Az érrendszerben mely érszakaszon a legnagyobb a vérnyomás? Az aorta szakaszán. Az artériák szakaszán. Az arteriolák szakaszán. A kapillárisok szakaszán. A vénák szakaszán Az érrendszerben mely érszakaszon a legkisebb a vérnyomás? Az aorta szakaszán. Az artériák szakaszán. Az arteriolák szakaszán. A kapillárisok szakaszán. A vénák szakaszán Az érrendszerben mely érszakaszon a legnagyobb a vérerek össz-keresztmetszete? Az aorta szakaszán. Az artériák szakaszán. Az arteriolák szakaszán. A kapillárisok szakaszán. A vénák szakaszán Az érrendszerben mely érszakaszon a legkisebb a vér áramlási sebessége? Az aorta szakaszán. Az artériák szakaszán. Az arteriolák szakaszán. A kapillárisok szakaszán. A vénák szakaszán A szív teljesítménye csak a szív térfogatától függ. csak a pulzusfrekvenciától függ. körülbelül 1 watt. nem függ a testhőmérséklettől. Biofizika tesztkérdések 34 of 66

35 vízszintes testhelyzetben nagyobb, mint álló testhelyzetben A szív munkájában dominál a sebességi (áramlási) munka. dominál a térfogati munka. a sebességi és térfogati munkák nagysága hasonló A szív indikátordiagramja megmutatja a szíven átfolyó vér ph-ját. a szív elektromos aktivitását. a szívciklus során lezajló nyomás és térfogat változásokat. a szívfal mozgását az idő függvényében Az érrendszerben az aortától a vénákig haladva a vér áramlási sebessége fokozatosan csökken. fokozatosan nő. a kapillárisok szintjén a legmagasabb. a kapillárisok szintjén a legalacsonyabb Melyik törvénnyel magyarázható az aneurizma kialakulása? Bernoulli-törvény. Stokes-törvény. Hagen-Poiseuille törvény Az immunglobulinok mennyiségének kóros megnövekedésekor a vér viszkozitása csökken. növekszik. nem változik Reális folyadékban, a cső közepén legkisebb a vörösvértest-koncentráció. legkisebb az áramlási sebesség. legkisebb a statikus nyomás. legnagyobb a viszkozitás Mely fizikai összefüggéssel analóg a Hagen-Poiseuille-törvény? Fick I. törvénye. Kirchoff-törvény. Stokes-törvény. Ohm-törvény Mely állítás IGAZ a nem newtoni folyadékokra? Ideális folyadékok. Viszkozitásuk állandó. Leírhatók Bernoulli törvényével. Bennük a súrlódási erő nem egyenesen arányos a sebességeséssel. Biofizika tesztkérdések 35 of 66

36 264. A vér áramlási sebességének meghatározására alkalmazott módszer. Termodilúció. Doppler Ultrahang. Mindkettő. Egyik sem A vér viszkozitásást befolyásolja. A vörösvértestek deformálhatósága. A vörösvértestek aggregációs képessége. Mindkettő. Egyik sem Melyik állítás igaz a kapacitás erekre? Simaizmot tartalmaznak. Vegetatív beidegzéssel rendelkeznek. Mindegyik igaz. Egyik sem igaz Az érrendszer mely szakaszán haladja meg a Reynolds-szám a kritikus értéket? Az arteriolák szakaszán. Az artériák szakaszán. Az aortabillentyű mögötti szakaszon. Nincs ilyen szakasz Egy áramlási csőben stacionárius, lamináris áramlás esetén az oldalnyomás nő, ha a keresztmetszet nő, MERT a folyadékok összenyomhatóak. [C] 269. A pozitív visszacsatolás fontos szerepet játszik az aneurizma kialakulásában, MERT a vér nyomása periodikusan ingadozik az artériában. [B] 270. A véráramlás sebessége az érrendszeren belül a kapillárisokban a legkisebb, mert az érrendszer összkeresztmetszete a kapillárisok szintjén a legnagyobb. [A] 271. A véráramlás sebessége az érrendszeren belül a kapillárisokban a legnagyobb, mert az egyes kapillárisok keresztmetszete bármely más értípus keresztmetszeténél kisebb. [D] 272. Az érfalak rugalmasságának köszönhető az állandó áramlási sebesség az érrendszeren belül, mert az érfalak megnyúlása mindig arányos a feszüléssel. [C] 273. A véráramlás sebessége az érrendszeren belül sehol nem haladja meg a Reynolds-szám értékét, mert az érfalak rugalmassága csökkenti a turbulencia kialakulásának kockázatát. [D] 274. A folyadékok viszkozitása csökken a hőmérséklet növekedésével, mert a gázok belső súrlódásának oka a rétegek közötti impulzustranszport. [B] 275. Az érfalek rugalmassága segít a pulzáló nyomás elsimulásában, mert elasztikus rostokat, kollagént és Biofizika tesztkérdések 36 of 66

37 simaizmot tartalmaz. [A] 276. A vastagabb érből vékonyabb mellékágba lépő vér kisebb vövörsvértest-koncentrációjú, mint a főágban lévő vér, mert a Bernoulli-törvény értelmében az érfal közelében kisebb a vörösvértestkoncentráció. [A] 13. Makromolekulák, fehérjetekeredés 277. Egy kölcsönhatásmentes polimerlánc alakja hasonló egy egyeneshez. egy körívhez. egy spirálhoz. egy bolyongó mozgás során befutott úthoz. egy ország vasúthálózatához Egy ideális polimerlánc vég-vég távolsága függ a hajlítómerevségétől. a polimerlánc kontúrhosszától. mindkettőtől. egyiktől sem Külső mechanikai erő hatására egy kémiai reakció (pl. asszociácó vagy disszociáció) gyorsulhat. lassulhat. Mindkettő igaz. Egyik sem igaz Melegítés hatására egy ideális polimerlánc rövidül. tágul. megnyúlik. megvastagodik Egy fehérjemolekula kitekerhető hővel. kémai hatással. mechanikai erővel. a fenti hatások bármelyikével. a fenti hatások egyikével sem Megnyújtás hatására egy ideális polimerlánc vég-vég távolsága nő. entrópiája csökken. megfeszül és benne erő fejlődik. Biofizika tesztkérdések 37 of 66

38 Mindegyik igaz. Egyik sem igaz Melyik kötéstípus NEM vesz részt a fehérjék harmadlagos szerkezetének kialakításában? Peptidkötés. Diszulfid-híd. Hidrogénhíd. Sókötés. Hidrofób-hidrofób kölcsönhatás A tekeredés kezdeti fázisában a fő hajtóerőt szolgáltató kölcsönhatás a peptidkötés. a hidrofób-hidrofób kölcsönhatás. a hidrogénhíd. a sókötés. a diszulfid-híd A fehérje térszerkezetében a lehetséges konfigurációk száma függ a fehérjében található H-hidak számától. az aminosavak számától. mindkettőtől. egyiktől sem Melyik NEM igaz? A fehérjék flexibilitását leírja a... C-C kötések körüli rotáció. a Freely Joint Chain modell (súrlódásmentes pántokkal összekapcsolt merev rudak). C=O kötések körüli rotáció. peptid kötések torzulása (Worm Like Chain modell, a rudak is flexibilisek) Hogyan függ egy entropikus polimerlánc által kifejtett erő a lánc perzisztenciahosszától (hajlítómerevségétől)? Egyenesen arányosság áll fenn. Fordítottan arányos vele. A négyzetesen függ tőle. Nem függ tőle Mi jellemzi egy polimer hajlítómerevségét? A perzisztenciahossz. A kontúrhossz. Mindkettő. Egyik sem Melyik kötéstípus vesz részt a fehérjék elsődleges szerkezetének kialakításában? Peptidkötés. Diszulfid-híd. Hidrogénhíd. Biofizika tesztkérdések 38 of 66

39 Sókötés. Hidrofób-hidrofób kölcsönhatás Mi jellemző a peptidkötésre? Vízbelépéssel járó, kondenzációs reakció útján jön létre. A kötést alkotó atomok egy síkban helyezkednek el. Mindkettő igaz. Egyik sem igaz Melyik módszer alkalmas a fehérjeszerkezet vizsgálatára? Röntgenkrisztallográfia. NMR. Mindkettő. Egyik sem Egy polimerlánc relatív megnyúlásának nagysága fordítottan arányos a perzisztenciahosszal. az abszolút hőmérséklettel. Mindkettővel. Egyikkel sem Merev polimerlánc esetén a perzisztenciahossz nagyobb mint a kontúrhossz. kisebb mint a kontúrhossz. ugyanakkora mint a kontúrhossz Szemiflexibilis polimerlánc esetén a perzisztenciahossz nagyobb mint a kontúrhossz. kisebb mint a kontúrhossz. körülbelül ugyanakkora mint a kontúrhossz Flexibilis polimerlánc esetén a perzisztenciahossz nagyobb mint a kontúrhossz. kisebb mint a kontúrhossz. ugyanakkora mint a kontúrhossz Mi az ami NEM jellemző a nem-kovalens biopolimerek kialakulására? Spontán játszódik le. Koncentrációvezérelt. Dinamikus egyensúly áll be. A folyamatot enzim kell katalizálja Tekeredésük során egyes fehérjék megrekedhetnek hibásan tekeredett (misfolded) állapotokban, MERT ezek az állapotok lokális minimumokat képviselnek a tekeredési energiaprofilon. [A] 298. A Levinthal-féle paradoxon szerint a fehérjék tekeredése nem véletlenszerűen, az összes lehetséges Biofizika tesztkérdések 39 of 66

40 tekeredési útvonal kipróbálásával történik, MERT ez nagyságrendekkel több időt venne igénybe, mint amennyi időre a valóságban szükség van. [A] 299. Alzheimer-kór esetében amyloid típusú fehérjeplakkok alakulnak ki, MERT az egyes fehérje molekulák parallel ß-lemez típusú szerkezetben aggregálódnak egymással. [C] 300. Hőmérsékletnövekedés hatására egy polimerlánc konformációs entrópiája megnő, MERT nő az elemi vektorok orientációs entrópiája. [A] 301. A titin immunglobulin doménjei alacsony mechanikai stabilitással rendelkeznek, MERT a nyíróerő irányába álló hidrogénhíd kötések stabilizálják a szerkezetüket. [D] 302. In vivo körülmények közt a fehérjék tekeredése nagyobb hatékonysággal játszódik le mint in vitro, MERT élő sejtekben a fehérjék tekeredését chaperon fehérjék segítik elő. [A] 14. Membránszerkezet, membránpotenciál 303. Egy nyugalomban lévő sejtben az intracelluláris Na + -koncentráció nagyobb, mint az extracelluláris Na + -koncentráció. kisebb, mint az extracelluláris Na + -koncentráció. hozzávetőlegesen megegyezik az extracelluláris Na + -koncentrációval Egy nyugalomban lévő sejtben az intracelluláris szabad Ca 2+ -koncentráció kisebb, mint az extracelluláris Ca 2+ -koncentráció. nagyobb, mint az extracelluláris Ca 2+ -koncentráció. hozzávetőlegesen megegyezik az extracelluláris Ca 2+ -koncentrációval Egy nyugalomban lévő sejtben az intracelluláris K + -koncentráció kisebb, mint az extracelluláris K + -koncentráció. nagyobb, mint az extracelluláris K + -koncentráció. hozzávetőlegesen megegyezik az extracelluláris K + -koncentrációval A nátrium-kálium ATPáz funkciója az intracelluláris ATP lebontása. a Na- és K-ionok elektrokémiai gradiensének rovására történő ATP szintézis. az intracelluláris enzimek ellátása nátriummal. a Na- és K-ionok membránon keresztüli transzportjának biztosítása a nagyobbtól a kisebb koncentrációjú hely felé. a Na-ionok eltávolítása a sejtből Egy membrán két oldalán az ionegyensúly beállta után azonos a kémiai potenciál. az elektromos potenciál. a mágneses potenciál. az elektrokémiai potenciál. Biofizika tesztkérdések 40 of 66

41 308. Élő sejtek membránpotenciálja időben állandó transzmembrán potenciálkülönbség. kiszámítható a Donnan-egyensúlyra vonatkozó feltételekből. sohasem kisebb mint +60 mv. mindig negatív. az ionkoncentráció-gradiensektől és az ion-permeabilitás értékektől függ A membránpotenciál megegyezik a Donnan-potenciállal. kialakulásának egyik feltétele a membrán szelektív permeabilitása. kialakításában az aktív iontranszportnak nincs szerepe. nem függ a hőmérséklettől Membránnal elválasztott térrészek között akkor alakulhat ki Donnan-potenciál, ha az elválasztó membrán csak az oldatban lévő kationokra nézve átjárható, az anionokra és a makromolekulákra nem. az elválasztó membrán nem átjárható a töltéssel rendelkező makromolekulákra, de átjárható a kisméretű ionokra nézve. az elválasztó membrán permeabilitása kationokra nézve legalább tízszer akkora, mint az anionokra nézve A Donnan-potenciál kialakulásának alapfeltétele, hogy a membrán minden ionra nézve átjárható. a membrán átjárható az anionokra, de nem átjárható a kationokra nézve. a membrán átjárható a kationokra, de nem átjárható az anionokra nézve. a membrán átjárható az anionokra és kationokra, de nem átjárható a töltéssel rendelkező makromolekulákra nézve A hőmérséklet növelésével a Donnan-potenciál értéke nő. csökken. nem változik A feszültség-vezérelt Na + -csatornák a membrán nyugalmi állapotában nyitva vannak. hiperpolarizáció hatására aktiválódnak. depolarizáció hatására kinyílnak. inaktivált állapotban már a küszöbingernél kisebb inger hatására aktiválódnak Az akciós potenciál amplitúdója az ingererősséggel arányos. amplitúdója arányos az idegrost átmérőjével. terjedési sebessége független a sejtközti folyadék vezetőképességétől. utolsó szakaszában a membrán enyhén hiperpolarizált lesz. Biofizika tesztkérdések 41 of 66

42 315. Az ingerküszöb az a legkisebb ingererősség amelynek időtartama a kronaxia fele. amelynek nagysága a reobázis kétszerese. amelynél kisebb inger semmiféle reakciót nem vált ki a membránban. amely minden esetben akciós potenciált vált ki Az akciós potenciál kezdeti szakaszán jelentősen nő a K + -permeabilitás. kezdeti szakaszán jelentősen nő a Na + -permeabilitás. végső szakaszában jelentősen nő a Na + -permeabilitás. végső szakaszán sem a K + - sem a Na + -permeabilitás nem változik Az akciós potenciál során döntően melyik mechanizmus felelős a nyugalmi potenciál visszaállításáért? Na + -beáramlás. Na + -kiáramlás. K + -beáramlás. K + -kiáramlás. Na + -K + kicserélődés a Na-K pumpa által Az elektromos szinapszisok lassabban működnek, mint a kémiai szinapszisok. csak egy irányban vezetik az ingerületet. gerinctelenekben elterjedtebb. emberben nem fordulnak elő A kémiai szinapszisokra jellemző a néhány ns-os szinaptikus késés. néhány század ms-os szinaptikus késés. az egyirányú ingerületvezetés. a preszinaptikus potenciál hiánya Egyetlen neuronhoz csak egy szinapszis csatlakozhat. legfeljebb két szinapszis csatlakozhat. legfeljebb 10 szinapszis csatlakozhat. akár többszáz szinapszis is csatlakozhat A nyugalmi membrán potenciál értéke minusz 30 és minusz 100 mv közötti érték. plusz 30 és plusz 100 mv közötti érték. nulla mv. minusz 30 és plusz 100 mv közötti érték Az akciós potenciál ideje alatt a membrán Biofizika tesztkérdések 42 of 66

43 először depolarizálódik, majd repolarizálódik és hiperpolarizálódik. először repolarizálódik, majd depolarizálódik és hiperpolarizálódik. először hiperpolarizálódik, majd repolarizálódik és depolarizálódik. először hiperpolarizálódik, majd depolarizálódik és repolarizálódik Az akciós potenciál amplitudója μv-os (mikrovoltos) nagyságrendbe esik. mv-os (millivoltos) nagyságrendbe esik. V-os (voltos) nagyságrendbe esik. kv-os (kilovoltos) nagyságrendbe esik Az akciós potenciál időtartama idegsejtek esetén 1-10 μs (mikroszekundum) ms (milliszekundum). 0,1-1,0 s (szekundum) Az akciós potenciálért felelős depolarizációs áramot ionok vándorlása hozza létre. szabad elektronok vándorlása hozza létre. a lipid kettősréteg töltéssel rendelkező csoportjai hozzák létre Akkomodáció: Állandó erősségű, folyamatos ingerek esetén az érzékszervek receptoraiban csökken a receptorpotenciál értéke. fokozódik a receptorpotenciál értéke. állandó marad a receptorpotenciál értéke A Donnan-potenciál a citoplazmára vonatkoztatva mindig negatív. mindig pozitív. nulla A Donnan-potenciál a citoplazmára vonatkoztatva az intracellulárisan elhelyezkedő, nem permeábilis anion-koncentráció növekedésével nő. az intracellulárisan elhelyezkedő, nem permeábilis anion-koncentráció növekedésével csökken. az intracellulárisan elhelyezkedő, nem permeábilis anion-koncentrációtól független Az intracelluláris térben legnagyobb koncentrációban a K + ion van jelen. Na + ion van jelen. Cl - ion van jelen Nyugalmi membránpotenciál esetén az intracelluláris tér potenciálja mindig negatív az extracelluláris térhez képest. az intracelluláris tér potenciálja mindig pozitív az extracelluláris térhez képest. az intracelluláris és extracelluláris tér között mérhető potenciálkülönbség zéró, mivel a sejt nyugalomban van. Biofizika tesztkérdések 43 of 66

44 331. A Na + csatornák záródásuk után abszolút refrakter fázisba kerülnek. nem kerülnek refrakter fázisba így azonnal aktíválhatók. relatív refrakter fázisba kerülnek Donnan-egyensúly fennállása esetén a permeábilis ionok koncentrációinak szorzata (a membrán két oldalán) egyenlő, mert mindkét oldalon elektroneutralitás áll fenn. [B] 333. Az akciós potenciál kialakulása során a membrán permeabilitása a Na- és a K-ionokra nézve egyaránt megváltozik, mert az akciós potenciált a membrán tartós, irreverzíbilis szerkezeti változása kíséri. [C] 334. A tovaterjedő akciós potenciál amplitúdója állandó, mert a Na-csatornák nem érzékenyek a membránpotenciál megváltozására. [C] 335. Az akciós potenciál amplitúdója nem függ az ingerlés erősségétől, mert az akciós potenciál kialakulása esetén érvényesül a "minden vagy semmi" törvény. [A] 336. Az akciós potenciál amplitúdója függ az ingerlés erősségétől, mert az akciós potenciál kialakulása esetén érvényesül a "minden vagy semmi" törvény. [D] 337. Az extra- és intracelluláris tér kémiai összetételének nincs szerepe a nyugalmi membrán potenciál kialakításában MERT a potenciálkülönbség kialakításáért a lipid kettősréteg barrier funkciója felelős. [E] 338. A nyugalmi potenciál értékénél nem lehet negatívabb a membrán potenciál MERT a repolarizáció végén a K + és Na + csatornák is bezáródnak. [E] 339. Nyugalomban lévő sejt esetén a külső és belső tér közötti ionkoncentráció különbsége állandó MERT a membránpotenciál fenntartásában aktív transzport folyamatok nem vesznek részt. [C] 340. Az akciós potenciál utolsó szakaszában átmeneti hyperpolarizáció figyelhető meg MERT a K + csatornák a Na + csatornákhoz képest késleltetve záródnak. [A] 15. Érzékszervek 341. Ha az inger erőssége nő, az akciós potenciál frekvenciája nő. frekvenciája csökken. amplitúdója nő. amplitúdója csökken. időtartama nő. időtartama csökken Az érzékszervi receptorok működése a "minden vagy semmi" törvénnyel jellemezhető. nem foglal magába jelkódolást. Biofizika tesztkérdések 44 of 66

45 nem kapcsolódik a membránpotenciál megváltozásához J energiájú ingerrel is kiváltható. nem függ az inger módjától A hőérzékelő receptorsejtek magasabb hőmérséklet esetén nagyobb receptorpotenciált generálnak. magasabb hőmérséklet esetén kisebb receptorpotenciált generálnak. nem-adaptálódó receptorok. a hőmérséklettől függő frekvenciájú akciós potenciál-sorozatot generálnak A receptorokat működésbe hozó adekvát inger küszöbértékének nagyságrendje attojoule (10-18 J). femtojoule (10-15 J). pikojoule (10-12 J). nanojoule (10-9 J). mikrojoule (10-6 J). millijoule (10-3 J) Az érzékszervi receptorok nem rendelkeznek jelátalakító (transzducer) funkcióval. nem rendelkeznek kódolási funkcióval. működése a membránpotenciál megváltozásával kapcsolatos. működése nem függ az inger fajtájától A hallható hang levegőben terjedő transzverzális hullám. intenzitása mindig kisebb, mint 120 fon. magasabb frekvenciájú, mint az ultrahang. frekvenciája határozza meg a hangmagasságot A Békésy-féle elmélet szerint a hangfrekvencia-felismerés alapja, hogy az eltérő hosszúságú szőrsejtek különböző frekvenciára érzékenyek. az alaphártyán hullám terjed tova, amelynek maximális amplitúdójú helye a hang frekvenciájától függ. a hallócsontocskák emelőszerű működése jelentősen felerősíti a belső fülbe továbbított rezgést. a perilympha és az alapmembrán közötti súrlódás következtében a szőrsejtek elektromosan feltöltődnek Milyen frekvenciatartományban képes hang érzékelésére az emberi fül? Hz Hz Hz Hz Milyen függvény szerint függ a decibelben (db) mért intenzitásszint a hang intenzitásától? Lineáris. Biofizika tesztkérdések 45 of 66

46 Reciprok. Exponenciális. Logaritmikus Mit ábrázol egy izofon görbe (Fletcher-görbe)? Azonos erősségűnek érzett hangok intenzitását a frekvencia függvényében. Azonos intenzitású hangokhoz tartozó hangérzet erősségét a frekvencia függvényében. A hangérzet erősségét a hang intenzitása függvényében. A hang frekvenciáját a hangmagasság függvényében Összehasonlítva egy 3000 Hz-es, 30 decibel-es, 40 fon-os, és egy Hz-es, 30 decibeles, 20 fon-os hangot, az elsőt hangosabbnak érezzük. a másodikat érezzük hangosabbnak. a két hangot ugyanolyan hangosnak érezzük Összehasonlítva egy 3000 Hz-es, 30 decibel-es, 40 fon-os, és egy 200 Hz-es, 60 decibeles, 40 fon-os hangot, az elsőt hangosabbnak érezzük. a másodikat érezzük hangosabbnak. a két hangot ugyanolyan hangosnak érezzük A retinában a pálcikák főként a sárgafolton kívül találhatók. csak a sárgafoltban találhatók. egyenletesen vannak elosztva az egész retinán. a retina perifériáján teljesen hiányoznak. csak a látható spektrum vörös és narancssárga tartományában érzékenyek A szem optikai feloldóképességét csak a pupilla átmérője befolyásolja. csak a fény hullámhossza befolyásolja. csak a pálcikák átmérője befolyásolja. csak a csapok átmérője befolyásolja. mindegyik említett tényező befolyásolja. egyik említett tényező sem befolyásolja Teljes visszaverődés esetén a határszög a 90 -os beesési szöghöz tartozó törési szög. a 90 -os törési szöghöz tartozó beesési szög. a 180 -os beesési szöghöz tartozó törési szög. a 180 -os törési szöghöz tartozó beesési szög Teljes visszaverődés pl. akkor jöhet létre, ha a fény levegőből vízbe lép át. pl. akkor jöhet létre, ha a fény vízből levegőbe lép át. Biofizika tesztkérdések 46 of 66

47 bármelyik fenti esetben létrejöhet Teljes visszaverődés csak akkor jöhet létre, ha a fény optikailag sűrűbb közegből optikailag ritkább közegbe halad. csak akkor jöhet létre, ha a fény optikailag ritkább közegből optikailag sűrűbb közegbe halad. bármelyik fenti esetben létrejöhet Gyűjtőlencsék által alkotott kép lehet valódi és egyenes állású. valódi és fordított állású. látszólagos és fordított állású Szórólencsék által alkotott kép mindig valódi és egyenes állású. valódi és fordított állású. látszólagos és egyenes állású. látszólagos és fordított állású Az emberi szem össz-törőereje kb. 5 dioptria. 10 dioptria. 28 dioptria. 60 dioptria A retináig eljutó fény melyik határfelületen törik meg legnagyobb mértékben? Levegő-szaruhártya. Szaruhártya-csarnokvíz. Csarnokvíz-szemlencse. Szemlencse-üvegtest A retinán keletkező kép valódi, kicsinyített és egyenes állású. valódi, kicsinyített és fordított állású. látszólagos, nagyított és egyenes állású. látszólagos, kicsinyített és fordított állású Öregkori látás (presbiopia) kialakulása során a közelpont közeledik, a távolpont távolodik. a közelpont távolodik, a távolpont közeledik. a közelpont és a távolpont egyaránt távolodik. a közelpont és a távolpont egyaránt közeledik A pálcikasejtek nem tartalmaznak rodopszint. főleg a fovea centralisban (sárgafolt) helyezkednek el. színérzékenyek. Biofizika tesztkérdések 47 of 66

48 igen kis fényintenzitást (akár néhány fotont) is képesek érzékelni A csapsejtek csak egy szűk intenzitástartományban képesek fényérzékelésre. főleg a retina perifériáján helyezkednek el. színérzékenyek. igen kis fényintenzitást (akár néhány fotont) is képesek érzékelni Szférikus aberráció esetén a lencse különböző színekre vett fókusztávolsága különböző. a lencse szélén illetve a lencse optikai tengelyéhez közel áthaladó sugarak más pontba fókuszálódnak. a lencsének az optikai tengelyre merőleges különböző irányokra vett fókusztávolsága eltérő Az emberi szem nem veszíti el sötét adaptációját, ha a retinát fehér fénnyel világítjuk meg. vörös fénnyel világítjuk meg. kék fénnyel világítjuk meg. zöld fénnyel világítjuk meg Melyik receptortípus felelős a szürkületi látásért? Pálcikasejtek. Csapsejtek. Szőrsejtek. Mindhárom sejttípus Az emberi látás trikromatikus, mert a három különböző csapsejt kék, vörös vagy zöld fényre érzékeny. a három különböző csapsejt kék, vörös vagy sárga fényre érzékeny. a három különböző pálcikasejt kék, vörös vagy zöld fényre érzékeny. a három különböző pálcikasejt kék, vörös vagy sárga fényre érzékeny A hallócsontocskák a belső fülben helyezkednek el. a dobhártyát és a kerek ablakot kötik össze egykarú emelőként részt vesznek a hangnyomás erősítésében. passzív elemként viselkednek és nem vesznek részt a hangnyomás erősítésében A belső fülben a szőrsejtek a Reissner hártyán helyezkednek el. a membrana basilarison helyezkednek el. a membrana tectoria-n helyezkednek el A retina csapsejtjei sokkal érzékenyebbek mint a pálcikasejtek. teszik lehetővé a szürkületi látást. Biofizika tesztkérdések 48 of 66

49 teszik lehetővé a színek érzékelését A Corti szervben elhelyezkedő külső szőrsejtek mechanoelektromos jelátalakítók. elektromechanikus jelátlalakítók. elektromechanikus és mechanoelektromos jelátalakítók A színérzékelést három különböző típusú rodopszin biztosítja, amelyekben a kromofór (retinal) megegyezik, a fehérjerész (opszin) különböző. a kromofór különböző, a fehérjerész megegyezik. mindkét komponens azonos. mindkét komponens különböző Közelre történő távolsági alkalmazkodás során a szemlencse fókusztávolsága megnő, MERT a sugárizom összehúzódásakor a lencse domborúbbá válik. [D] 376. Két pontot akkor látunk különállónak, ha a róluk érkező fotonok két olyan receptort hoznak ingerületbe, melyek között legalább egy nyugalomban lévő receptor van, MERT az optikai feloldóképesség függ a fény hullámhosszától. [B] 377. A hallható hang mechanikai hullám, MERT nincs szüksége közvetítő közegre. [C] 378. A Corti szervben elhelyezkedő szőrsejtek mechanoelektromos jelátalakítóként működnek, MERT erőhatásra elmozduló stereociliumaik a sejtet depolarizáló K + -áramot inditanak el. [A] 16. Citoszkeleton, izom 379. Az alábbi ionok közül melyik játssza a legfontosabb szabályozási szerepet az izomműködésben? Ca 2+. Fe 2+. Cu 2+. Mg Mikor beszélünk izotóniás izomműködésről? Ha az izom hossza állandó. Ha az izom által kifejtett erő állandó. Ha az izom hossza és az izom által kifejtett erő állandó. Az állítások egyike sem igaz Mikor beszélünk izometriás izomműködésről? Ha az izom hossza állandó. Ha az izom által kifejtett erő állandó. Ha az izom hossza és az izom által kifejtett erő állandó. A fenti állítások egyike sem igaz. Biofizika tesztkérdések 49 of 66

50 382. A harántcsíkolt izomban a szarkomerre jellemző, hogy a vastag filamentumok aktint tartalmaznak. a H-zóna hossza növekszik az összehúzódás során. az A-szakasz hossza változatlan az összehúzódás során. a vékony filamentumok miozint tartalmaznak Mi a szerepe a troponin komplexnek az izomműködésben? Kapcsolatot teremt a miozin és a Z-lemezkék között. A harántcsíkolt izomban a kontrakció szabályozást végzi. Az izomműködéshez szükséges energiát szolgáltatja. Egyik állítás sem igaz A harántcsíkolt izom legkisebb szerkezeti és működési egysége a vastag filamentum. a vékony filamentum. a szarkomer. a troponin komplex A harántcsíkolt izom összehúzódása során az A-szakasz megnyúlik. az I-szakasz rövidül. a H-zóna megnyúlik. ATP keletkezik A vékony filamentumok fő alkotófehérjéje a(z) aktin. titin. tropomiozin. miozin. troponin A vastag filamentumok fő alkotófehérjéje a(z) aktin. titin. tropomiozin. miozin. troponin Az alábbiak közül melyik motorfehérje? DNS polimeráz. RNS polimeráz. Kinezin. Mindegyik. Egyik sem. Biofizika tesztkérdések 50 of 66

51 389. A polimerizáció az alábbi lépés-sorrendben történik: ekvilibrium (egyensúly), lag-fázis, növekedés. lag-fázis, ekvilibrium, növekedés. növekedés, lag-fázis, ekvilibrium. ekvilibrium, növekedés, lag-fázis. lag-fázis, növekedés, ekvilibrium Melyik a szerkezeti apolaritással rendelkező citoszkeletális filamentum? Intermedier filamentum. Mikrotubulus. Mikrofilamentum A felsoroltak közül melyik az a motorfehérje, amelynek feladata az aktinhoz kötődés? Dynamin. Kinezin. Miozin. Dynein. DNS-polimeráz A motorfehérje munkaciklusa során a motorfehérjében konformációváltozás zajlik. két molekula ATP hidrolizál. két molekula GTP hidrolizál. egy molekula ATP szintetizálódik Rigor állapotban a miozin molekula fejek egymáshoz kapcsolódnak. az aktin filamentumok egymáshoz kapcsolódnak. az aktin filamentumok és a miozin molekulák között erős a kötés. az aktin filamentumok és a miozin molekulák között gyenge a kötés Az izom relaxált állapotában a miozin molekulák egymáshoz kapcsolódnak. az aktin filamentumok egymáshoz kapcsolódnak. az aktin filamentumok és a miozin molekulák egymáshoz erősen kapcsolódnak. az aktin filamentumok és a miozin molekulák egymástól disszociált állapotban vannak Melyik az izom passzív rugalmasságát meghatározó fehérje? Aktin. Titin. Tropomiozin. Miozin. Troponin A tetanusz Biofizika tesztkérdések 51 of 66

52 egy fertőző betegség. a harántcsíkolt izom egyszeri ingerlésre fellépő összehúzódása. a harántcsíkolt izom alacsony frekvenciájú ingerlésre fellépő összehúzódása. a harántcsíkolt izom nagyfrekvenciájú ingerlésre fellépő összehúzódása Melyik felel az izomműködés szabályozásáért a vázizomban? Aktin. Troponin komplex. Miozin. Dezmin Simaizomban a kontrakció szabályozása az alábbi fehérjén/fehérjerendszeren keresztül valósul meg: Aktin. Troponin komplex. Miozin. Dezmin A csúszó-filamentum elmélet szerint, a kifejtett erő nagysága arányos a vékony és vastag filamentumok átfedésével. fordítottan arányos a vékony és vastag filamentumok átfedésével. arányos az A- és I-szakaszok átfedésével. a kifejtett erő nagysága fordítottan arányos az A- és I-szakaszok átfedésével Honnan kapta a nevét a harántcsíkolt izom? Zebrában mutatták ki először. Mikroszkópos képe alapján. Összehúzódásuk során ezek az izmok haránt irányban elfordulnak. A filamentumok az izomrost tengelyéhez képest harántirányban húzódnak Az alábbi magyar tudósok közül kinek volt a legnagyobb érdeme az izomműködés megismerésében? Szilárd Leó. Szent-Györgyi Albert. Teller Ede. Szentágothai János A munkaciklus arány a mechanikai és az enzimatikus ciklus hányadosa. a motorfehérjéhez kapcsoltan töltött idő és a teljes ciklusidő hányadosa. a motorfehérje munkacsapásának nagyságát jellemző paraméter. a motorfehérjéhez kapcsolt idő és a szétkapcsolt időtartam hányadosa Egy processzív motorfehérje munkaciklus arányának értéke közel 1. az asszociált filamentum pozitív vége felé továbbítja terhét. munkaciklus arányának értéke közel 0. az asszociált filamentum negatív vége felé továbbítja terhét. Biofizika tesztkérdések 52 of 66

53 404. Egy NEM processzív motorfehérje az asszociált filamentum negatív vége felé továbbítja terhét. munkaciklus arányának értéke közel 0. az asszociált filamentum pozitív vége felé továbbítja terhét. munkaciklus arányának értéke közel A harántcsíkolt izom teljesítményét megkapjuk, ha a kifejtett erőt megszorozzuk az összehúzódás aktuális sebességével. ha a maximális összehúzódási sebességet megszorozzuk az kontrakció hosszával. ha az izomtömeget megszorozzuk az összehúzódások átlagos sebességével. ha a kifejtett erőt megszorozzuk az összehúzódás aktuális időtartamával A harántcsíkolt izom a befektetett kémiai energiát kevesebb mint 5%-os hatékonysággal hasznosítja %-os hatékonysággal hasznosítja %-os hatékonysággal hasznosítja. több mint 50%-os hatékonysággal hasznosítja A harántcsíkolt izomban egy tropomiozin molekula, geometriai tulajdonságai miatt 3 aktin monomerrel van kölcsönhatásban. 5 aktin monomerrel van kölcsönhatásban. 7 aktin monomerrel van kölcsönhatásban. 9 aktin monomerrel van kölcsönhatásban Az izomműködéshez szükséges energiát az ATP-nek ADP-vé való átalakulása szolgáltatja, MERT a hidrolízis során a nagyenergiájú foszfát-kötésekben tárolt energia felszabadul. [A] 409. A kinezinek fontos szerepet játszanak az intracelluláris transzportfolyamatokban, MERT a kinezinek kizárólag aktin filamentumkkal kölcsönhatva képesek működni. [C] 410. A miozinok ATP hasításával nyerik a mechanikai munkavégzéshez szükséges energiát, MERT a miozinok működésük során aktin filamentumokhoz kapcsolódnak. [B] 17. Abszorpciós, IR, Raman spektroszkópia 411. A molekulák rezgési színképe a következő tartományban található: mikrohullám. látható fény. infravörös sugárzás. ultraibolya sugárzás. röntgensugárzás Az abszorbancia (extinkció) a fényintenzitás százalékos gyengülése. Biofizika tesztkérdések 53 of 66

54 a beeső és az átmenő fényintenzitás hányadosának logaritmusa. független a hullámhossztól. a hullámhosszal egyenesen arányos. a hullámhosszal fordítottan arányos Melyik képlettel számítható ki az abszorbancia (extinkció)? (I 0 a mintába belépő, I a mintából kilépő fény intenzitása, ΔI az intenzitásváltozás) I 0 /I I/I 0 lg (I 0 /I) lg (I/I 0 ) lg (ΔI/I) lg (I/ΔI) 414. Az optikai extinkció (abszorbancia) a beeső és az anyagon áthaladt fényintenzitás hányadosának tízes alapú logaritmusa. a beeső és az anyagon áthaladt fényintenzitás hányadosa. az anyagon áthaladt és a beeső fényintenzitás hányadosának tízes alapú logaritmusa. az anyagon áthaladt és a beeső fényintenzitás hányadosa A Raman-szórás kolloidokon való fényszórás. rezgési vagy forgási szintek közötti átmenetek miatt jön létre. csak dipól természetű anyagokban jön létre. módositja az UV abszorpciót. során csak polarizált fény szóródik Ha Raman-spektroszkópiás mérés során a mintára f frekvenciájú fényt bocsátunk, a szórt fényben csak f-nél nagyobb frekvenciájú komponensek vannak jelen. csak f-nél kisebb frekvenciájú komponensek vannak jelen. f, és f-nél nagyobb frekvenciájú komponensek vannak jelen. f, és f-nél kisebb frekvenciájú komponensek vannak jelen. f, f-nél nagyobb és f-nél kisebb frekvenciájú komponensek vannak jelen Egy molekula spektrumának felsorolt részei közül melyik adja a legtöbb információt a kémiai kötések erősségéről? A röntgenspektrum. Az elektronátmenetek spektruma A rotációs spektrum. A vibrációs spektrum Melyik spektrum alkalmas a minta molekuláiban előforduló kémiai kötések típusának azonosítására? A röntgenspektrum. Az elektronátmenetek spektruma. A rotációs spektrum. Biofizika tesztkérdések 54 of 66

55 A vibrációs spektrum A szerves molekulák abszorbciós színképe sávos. abszorbciós színképe vonalas. emissziós színképe vonalas. rezgési színképe a látható fény tartományban van A transzmittancia a mintán áthaladt és a beeső fény intenzitásának hányadosa. a beeső és az mintán áthaladt fényintenzitás hányadosának logaritmusa. a hullámhosszal egyenesen arányos. rezgési és forgási szintek közötti átmenetek hatására jön létre. az abszorbancia reciproka Ha a vizsgált minta a beeső fény 10%-át engedi át, akkor a minta extinkciója (abszorbanciája) ,302. 0, A beeső fény hány százalékát engedi át az az oldat, amelynek extinkciója 2? 0,5%. 1%. 2%. 10%. 50% Spektrofotometriás méréseknél a referenciaként használt folyadék desztillált víz. 50%-os alkohol. a vizsgált, feloldott anyag oldószere. nagy törésmutatóval rendelkező szerves oldószer Ismerve egy foton hullámhosszát, kiszámítható a foton pozíciója. kiszámítható a foton energiája, de nem számítható ki a frekvenciája. kiszámítható a foton frekvenciája, de nem számítható ki az energiája. kiszámítható a foton pozíciója, energiája és frekvenciája. kiszámítható a foton frekvenciája és energiája. 18. Fluoreszcencia spektroszkópia 425. A fluoreszcencia a molekuláknak Biofizika tesztkérdések 55 of 66

56 gerjesztett szinglet állapotból (S 1 ) triplet állapotba (T) történő átmenetekor lép fel. triplet állapotból (T) szinglet alapállapotba (S 0 ) történő átmenetekor lép fel. szinglet alapállapotból (S 0 ) triplet állapotba (T) történő átmenetekor lép fel. gerjesztett szinglet állapotból (S 1 ) szinglet alapállapotba (S 0 ) történő átmenetekor lép fel A foszforeszcencia a molekuláknak gerjesztett szinglet állapotból (S 1 ) triplet állapotba (T) történő átmenetekor lép fel. triplet állapotból (T) szinglet alapállapotba (S 0 ) történő átmenetekor lép fel. szinglet alapállapotból (S 0 ) triplet állapotba (T) történő átmenetekor lép fel. gerjesztett szinglet állapotból (S 1 ) szinglet alapállapotba (S 0 ) történő átmenetekor lép fel A fluoreszcencia anizotrópia megadja az emittált fény és a gerjesztő fény polarizáltsági fokában fennálló különbség mértékét. a molekulák fotoszelekcióját. a molekulák rotációs mozgását. a molekulák izotróp környezetben való mozgását Fluoreszcencia esetén az emittált fény hullámhossza a gerjesztő fény hullámhosszához képest nem tér el lényegesen. mindig kisebb. eltolódik a nagyobb hullámhossz irányába. általában kisebb, de lehet nagyobb is A fluoreszcencia emisszió hullámhossza általában nagyobb, mint a gerjesztő fény hullámhossza. kisebb, mint a gerjesztő fény hullámhossza. ugyanakkora, mint a gerjesztő fény hullámhossza. nem tér el lényegesen a gerjesztő fény hullámhosszától Az alábbiak közül melyik paramétertől NEM függ egy fluorofór anizotrópiája? Határanizotrópia (r=0,4). Fluoreszcencia élettartam. A fluorofór koncentrációja. A környezet viszkozitása A fluoreszcencia kioltás (quenching) információt ad egyes kromofór csoportok hozzáférhetőségéről és töltésviszonyairól a molekulán belül. a kioltó molekula kémiai szerkezetéről. az oldat koncentrációjáról. fehérjemolekulán belül az SH-csoportot tartalmazó aminosavak elhelyezkedéséről A foszforeszcencia emissziós spektruma a fluoreszcencia emissziós spektrumához képest a magasabb hullámhosszak felé van eltolódva, mert a fluoreszcencia során emittált sugárzásnak kisebb az intenzitása. a foszforeszcencia élettartama hosszabb, mint a fluoreszcencia élettartama. Biofizika tesztkérdések 56 of 66

57 az S 1 S 0 átmenet nagyobb energia különbségnek felel meg, mint a T 1 S 0 átmenet. az S 1 T 1 átmenet tiltott A Förster-féle energiatranszfer egyik feltétele a donor emissziós és az akceptor abszorpciós színképének átfedése, MERT az energiatranszfer valószínűsége a donor-akceptor távolság hatodik hatványával fordítottan arányos. [B] 19. Mikroszkópia 434. Melyik mikroszkóppal vizsgálható meg egy minta topográfiai (domborzati) képe? Polarizációs mikroszkóp. Fluoreszcens mikroszkóp. Konfokális mikroszkóp. Transzmissziós elektronmikroszkóp. Atomerőmikroszkóp Mit jelent a konfokális képalkotás? Kizárólag a minta egy szeletéből érkező fényt detektáljuk. Kizárólag egy meghatározott hullámhosszú fényt detektálunk. Egyszerre detektálunk két, vagy akár három különböző hullámhosszú fényt. Kizárólag a mintán szóródott fényt detektáljuk. Kizárólag a gerjesztéshez képest 90 -al elfordult polarizációs síkkal rendelkező fényt detektáljuk A fénymikroszkópok alkalmazásakor nincsen feltétlenül szükség fényforrásra. objektív lencsére. polarizátorra. kondenzor lencsére A lézerpásztázó konfokális mikroszkóp NEM alkalmas képalkotásra a minta egy nagyon vékony szeletéről. két fluoreszcens festék egyidejű detektálására. fény hullámhosszánál kisebb részletek feloldására. élő minták vizsgálatára A mikroszkópok feloldóképessége az alkalmazott fény hullámhosszának csökkentésével fokozható, MERT az egymáshoz legközelebb lévő még megkülönböztethető két tárgypont közötti távolság a hullámhosszal egyenesen arányos. [A] 439. A mikroszkópok felbontásának nincs elvi határa, MERT a részletek felbontásának a fény hullámhossza nem szab határt. [E] 440. A fénymikroszkópok alkalmasak a fehérjék szerkezetének az atomi szintű vizsgálatára, MERT ezen mikroszkópok a szubnanométeres tartományban is részletes képet adnak. [E] Biofizika tesztkérdések 57 of 66

58 20. EPR, NMR 441. Mekkora a 1 H izotóp magspinje? -1 Zérus 0, Mekkora a 12 C izotóp magspinje? Zérus 0, Mekkora a 16 O izotóp magspinje? Zérus 0, Mekkora a 14 N izotóp magspinje? Zérus 0,5 1 3, Milyen esetben nem figyelhető meg a magrezonancia abszorpció jelensége? Ha a tömegszám páros, a rendszám páratlan. Ha a tömegszám és a rendszám páros. Ha a tömegszám páratlan. Ha a rendszám páros, a tömegszám páratlan A nem nulla értékű eredő magspinnel rendelkező atommagok alkalmasak lézerfény előállítására. polarizált fénnyel gerjeszthetők. elemi mágnesként viselkednek. radioaktív sugárzás kibocsátása kíséretében elbomlanak ESR spektrum felvétele során a mintát fénysugárzással gerjesztik. egyidejű mágneses és nagyfrekvenciás elektromágneses térbe helyezik. Biofizika tesztkérdések 58 of 66

59 perodikusan melegítik és hűtik. apró, mikronos nagyságrendű cseppekké porlasztják Hány lehetséges iránya lehet egy feles spinnel rendelkező atommag spinjének külső mágneses térben? 0, Bármelyik irányba beállhat Mi történik, ha egy mágneses térbe helyezett feles spinű atommag energiát nyel el a sugárzási térből? Megnő a magspin precessziós frekvenciája. Felgyorsul a mag pörgése. A magspin értéke 1/2-ről 1-re nő. A magspin átfordul az ellentétes irányba Az ESR spektrum csúcsainak melyik paramétere arányos az abszorbeáló atomok számával? A csúcshoz tartozó frekvencia. A csúcs szélessége. A csúcs távolsága a referenciavegyülethez tartozó csúcstól. A csúcs görbe alatti területe MRI esetében a rezonanciafeltétel lényege, hogy a magspin értéke csak 1/2 egész számú többszöröse lehet. az alkalmazott röntgensugárzás intenzitását az egyes rétegekben bekövetkező elnyelés összege határozza meg. az energiaszintek közötti átmenet csak egy adott frekvenciájú elektromágneses hullámmal gerjeszthető. csak a párosítatlan elektronok gerjeszthetők A spinjelölő módszer eredő spinnel rendelkező atommagok fluoreszcens jelölése. eredő spinnel rendelkező atommagok radioaktív izotóppal történő jelölése. párosítatlan elektront tartalmazó molekulák fluoreszcens jelölése. molekulák párosítatlan elektront tartalmazó vegyülettel történő jelölése A longitudinális (T 1 ) relaxáció az elemi mágnesek (magspinek) és környezetük közötti kölcsönhatást jellemzi. az elemi mágnesek (magspinek) közötti kölcsönhatást jellemzi. Mindkét állítás igaz. Egyik állítás sem igaz A tranzverzális (T 2 ) relaxáció az elemi mágnesek (magspinek) és környezetük közötti kölcsönhatást jellemzi. az elemi mágnesek (magspinek) közötti kölcsönhatást jellemzi. Biofizika tesztkérdések 59 of 66

60 Mindkettő igaz. Egyik sem igaz Az MRI-ben a térbeli felbontás megvalósításához gradiens mágneses teret alkalmaznak. a test körül forgó detektorokat alkalmaznak. a test körül körkörösen elhelyezett nagyszámú detektort alkalmaznak. legyező alakú piezoelektromos transzducert alkalmaznak A spin-echo a háromdimenziós ultrahangos képalkotás alapja. ultrahangos sebességmérő módszer. rádiófrekvenciás impulzus-szekvenciára adott válasz az MRI-ben. ESR mérések során alkalmazott spinjelölő módszer Az MRI vizsgálat során alkalmazott hullám rádióhullám. mikrohullám. látható fény. hanghullám. Gamma-sugárzás. Röntgen-sugárzás Az MRI vizsgálat során alkalmazott mágneses tér homogén. lineáris gradiens jellegű. exponenciális gradiens jellegű. függ a rádiófrekvenciás jel intenzitásától Külső mágneses tér hatására a proton ( 1 H) energiaszintje felhasad két új energiaszintre. csökken. növekszik. két új energiaszint között fluktuál Az ESR spektroszkópiában alkalmazott hullám mikrohullám. látható fény. ultrahang. Gamma-sugárzás. Röntgen-sugárzás Hány lehetséges iránya lehet egy párosítatlan elektron spinjének külső mágneses térben? Biofizika tesztkérdések 60 of 66

61 Bármelyik irányba beállhat ESR spektroszkópiával mérhető a protonok koncentrációja, MERT az abszorpciós maximumok alatti területek arányosak az abszorbeáló egyedek számával. [D] 463. NMR segítségével finom konformációs változások is detektálhatók, MERT a spinnel rendelkező magokra ható mágneses térerőt a környező atommagok mágneses tere perturbálja. [A] 464. Az MRI készülék által keltett mágneses térbe helyezett szövetmintában a magspinek véletlenszerűen állnak be, MERT a biológiai mintákban található atommagok magspinje zérus. [E] 21. Flow citometria 465. Az áramlási citometriában az előreszórás (FSC) jel információt ad a sejtek méretéről. összetettségéről. fluoreszcenciájáról. DNS tartalmáról. életképességéről Egy áramlási citometriai analízis során mi alapján különböztethetők meg a helper T-sejtek más sejttípusoktól? A méretük alapján. A granuláltságuk alapján. A sejtfelszíni receptoraik alapján. A DNS tartalmuk alapján. Az intracelluláris Ca 2+ koncentrációjuk alapján. 22. Szedimentáció, elektroforézis 467. Ha egy centrifuga fordulatszámát kétszeresére növeljük, a centrifugális erő negyedére csökken. felére csökken. nem változik. kétszeresére nő. négyszeresére nő A szedimentációs állandó az ülepedési idő és a szöggyorsulás hányadosa. az ülepedési sebesség és a centrifugális gyorsulás hányadosa. az alakfaktor és az ülepedési sebesség szorzata. az alakfaktor és az ülepedési sebesség hányadosa. Biofizika tesztkérdések 61 of 66

62 469. Melyik módszer alkalmas önmagában abszolút molekulatömeg meghatározására? A szedimentációs sebességi módszer. A szedimentációs egyensúlyi módszer. Egyik említett módszer sem. Mindkét említett módszer Az elektroforetikus mozgékonyság a vándorlási sebesség és az elektromos térerősség hányadosa. a vándorlási sebesség és az elektromos feszültség hányadosa. a részecske által megtett út osztva az idő és a feszültség szorzatával. a részecske által megtett út és a feszültség hányadosa SDS poliakrilamid gélelektroforézissel az azonos molekulatömegű fehérjék elválaszthatók, mert a molekula vándorlási sebessége kizárólag a töltésétől függ. elválaszthatók, mert bár a molekulák vándorlási sebessége a tömegüktől és töltésüktől is függ, a töltések különbözősége miatt különbözőek lesznek a vándorlási sebességek. nem választhatók el, mert az SDS azonos felületi töltéssűrűséget hoz létre rajtuk A nehézségi gyorsulás hányszorosát állítja elő egy percenként 1000 fordulattal pörgő, 10 cm sugarú rotorral rendelkező centrifuga? A szedimentációs állandó mértékegysége 1/s. Sv (Svedberg). 1/m. S (Siemens) Gradiens centrifugáláshoz az alábbi közeget célszerű választani: kis sűrűségű, nagy molekulatömegű anyag. nagy sűrűségű, nagy molekulatömegű anyag. nagy sűrűségű, kis molekulatömegű anyag. kis sűrűségű, kis molekulatömegű anyag Az izoelektromos fókuszálás során a fehérje vándorlása megszűnik, ha eléri az izoelektromos pontját. sűrűsége megegyezik a futtató közeg sűrűségével. a fehérje nettó töltése nagyobb, mint nulla. izoelektromos pontja nagyobb, mint a futtató közeg ph-ja Vérszérum molekulatömeg szerinti elektroforetikus vizsgálatakor a leglassabban vándorló frakció a(z) Biofizika tesztkérdések 62 of 66

63 albumin. alfa-globulin. gamma-globulin. béta-globulin Egy elektroforetikus denzitogramról közvetlenül leolvasható az egyes frakciók százalékos mennyisége. az egyes frakciók molekulatömege. a vizsgált fehérjék pontos tömege. a vizsgált fehérjék pontos töltése A vérszérum elektroforetikus vizsgálata során a leggyorsabban vándorló komponens az albumin, MERT az albumin mérete a legkisebb a fő szérumfehérjék közül. [A] 24. Diagnosztikai módszerek 479. A röntgensugárzás nem alkalmas lágy szövetek diagnosztikai vizsgálatára. csak a terhesség negyedik hónapja után ajánlott a magzat vizsgálatára. kontrasztanyag alkalmazásával használható az érrendszer vizsgálatára. diagnosztikai célra csak a páciens fekvő helyzetében használható A röntgensugárzással nem vizsgálható a működő szív. a nukleinsavak szerkezete. a vér áramlási sebessége. tumor jelenléte A röntgensugárzás a testszövetekben ionizációt hozhat létre. rövid idő alatt jelentősen felmelegíti a testszöveteket. a csontokon egyáltalán nem hatol át. nem alkalmas globuláris fehérjék szerkezetének vizsgálatára A CT-ben a rétegfelvételek az emberi testhez viszonyított alábbi síkban készülnek: transzverzális. szagittális. frontális. paraszagittális A pozitronemissziós tomográfban (PET) párkeltés során keletkező pozitronokat detektálnak. annihiláció során keletkező gamma-fotonokat detektálnak. a szervezetbe juttatott gamma-sugárzó izotóp által kibocsátott részecskéket detektálják. Biofizika tesztkérdések 63 of 66

64 röntgenabszorpció alapján készítenek rétegfelvételt Az izotóp generátor radioaktív sugárzások energiájának felhasználásával elektromos áramot termel. diagnosztikai célra technécium-99m izotópot állít elő. az atomreaktorok azon része, ahol az izotópokat előállítják. neutronforrás segítségével aktivál egyes elemeket Az ultrahang frekvenciája kisebb mint 20 Hz. nagyobb mint 20 Hz. kisebb mint Hz. nagyobb mint Hz Az ultrahang frekvenciája nagyobb mint 2000 Hz, de kisebb mint 8000 Hz. független a visszaverő objektum sebességétől. független a kristályra kapcsolt váltófeszültség frekvenciájától. nagyobb mint 20 khz A felsoroltak közül mely jelenség alkalmas ultrahang detektálására? Direkt piezoelektromos hatás. Inverz piezoelektromos hatás. Elektrostrikció. Magnetostrikció Az impulzus-visszhang elv a háromdimenziós ultrahangos képalkotás alapja. segítségével az ultrahangot távolságmérésre használhatjuk. rádiófrekvenciás impulzus-szekvenciára adott időfüggő válasz az MRI-ben. a spinjelölő módszer speciális változata Milyen távol van a transzducertől az a felület, amelyről a visszaverődött ultrahang impulzust 0,2 ms elteltével detektáljuk (az ultrahang terjedési sebessége 1500 m/s)? 0,15 cm. 0,3 cm. 0,6 cm. 0,75 cm. 15 cm. 30 cm Különböző akusztikus tulajdonságú közegekben való terjedése során az ultrahang frekvenciája állandó. terjedési sebessége változik. hullámhossza a terjedési sebességgel arányosan változik. Mindegyik állítás igaz. Biofizika tesztkérdések 64 of 66

65 Egyik állítás sem igaz A Doppler-effektus miatt egy közeledő tárgyról érkező hang intenzitása nő. intenzitása csökken. frekvenciája nő. frekvenciája csökken. hullámhossza nő A kavitáció szúvas fog kialakulásának patomechanizmusa. ultrahang-besugárzás hatására fellépő hőmérséklet emelkedés. nagyfrekvenciás ultrahang hatására fellépő üregképződés. fogkőeltávolítás ultrahangos módszerrel Az emberi testbe diagnosztikai céllal bejuttatott radiofarmakonok bomlását kísérő sugárzás detektálható gamma kamerával. pozitron emissziós tomográffal. mindkét megadott műszerrel. egyik megadott műszerrel sem A computer tomográfiás (CT) képalkotás során használt sugárzás gamma sugárzás. béta sugárzás. rádiófrekvenciás elektromágneses hullám. Röntgensugárzás. katódsugárzás Ultrahang keltésére alkalmas a(z) direkt piezoelektromos hatás. inverz piezoelektromos hatás. Doppler-effektus. Compton-effektus Az annihiláció jelensége során egy pozitron és egy elektron egy gamma fotonná alakul. két elektron egy gamma fotonná alakul. egy pozitron és egy elektron két gamma fotonná alakul. egy He atommag keletkezik. két gamma foton elnyelődik A pozitronemissziós tomográfiában (PET) használt izotópok felezési ideje néhány perc-egy óra. napok-hetek. hónapok. Biofizika tesztkérdések 65 of 66

66 évek. néhány másodperc A computer tomográfiás (CT) vizsgálat során röntgensugárzás abszorpcióját detektálják. magspin-relaxációt detektálnak. annihilációs fotonokat detektálnak. Compton-effektust detektálnak. párkeltés során keletkező pozitronokat detektálnak A pozitronemissziós tomográfiában használt radiofarmakon alfa-sugárzó. pozitív béta-sugárzó. gamma-sugárzó. negatív elektron-sugárzó A pozitronemissziós tomográfia előnye a komputer tomográfiával szemben, hogy a szervezet anyagcserefolyamatai kvantitatívan mérhetők. jobb térbeli felbontást biztosít. nem szükséges hozzá kontrasztanyag. nem okoz sugárterhelést Melyik képfúziós eljárás során kapunk a vizsgált terület anatómiai struktúrájáról és funkcionális állapotáról egyaránt értékelhető felvételt? PET-CT. CT-MRI. PET-gamma kamera. Ultrahang-CT. Röntgen képalkotás-ultrahang Melyik az az orvosdiagnosztikai módszer, amely terápiás célra is alkalmazható? Szintigráfia. Computer tomográfia. Ultrahang. MRI. Funcionális MRI Az diagnosztikában alkalmazott ultrahang transzverzális hullám. longitudinális hullám. frekvenciája 10 khz. frekvenciája terjedés közben változik. abszorpció során energiája fénnyé alakul Az ultrahang egy tranzverzális hullám, MERT rezgési síkja párhuzamos terjedésének irányával. [D] Biofizika tesztkérdések 66 of 66