Fizika évfolyam

Átírás

1 Éves órakeret: 55,5 Heti óraszám: 1,5 7. évfolyam Fizika évfolyam Óraszám A testek néhány tulajdonsága 8 A testek mozgása 8 A dinamika alapjai 10 A nyomás 8 Hőtan 12 Összefoglalás, ellenőrzés 10 Összesen 55,5 Éves órakeret: 55,5 Heti óraszám: 1,5 8. évfolyam Óraszám Ismétlő rendszerezés 3 Elektromos alapjelenségek, egyenáram 13 Az elektromos áram hatásai 10 Az elektromágneses indukció 10 Fénytan 10 Összefoglalás, ellenőrzés 10 Összesen 55,5 Célok és A fizikatanítás és -tanulás alapvető célja a 7 8. évfolyamon a tanulók megismertetése az alapvető mechanikai, hőtani, elektromosságtani és fénytani tényekkel, jelenségekkel, összefüggésekkel, törvényekkel. Ennek érdekében a következő megvalósítása szükséges: Annak tudatosítása a tananyag feldolgozása során, hogy a fizika része a természettudományoknak; s eredményeivel jelentősen hozzájárult a természet megismeréséhez, más tudományágak fejlődéséhez, a közlekedés, a hírközlés, az űrkutatás és sok más eredmény eléréséhez. A tananyag feldolgozása során szükséges figyelembe venni a tanulók többségére érvényes életkori sajátosságokat, a fejlődéslélektan kutatási eredményeit. A tanulók gondolkodása ebben a korban még erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, de egyre több területen képesek az elvont (absztrakt, formális) gondolkodásra is. A fizika oktatása során ezért segítenünk kell a tanulókat gondolkodásuk fejlődésében. Ezzel összhangban, a fizika tanítása-tanulása során szükséges biztosítani a korábbi, konkrét iskolában és iskolán kívül szerzett tapasztalatok, előismeretek számbavételét, felfrissítését; a tapasztalatok kiegészítését kísérletekkel, mérésekkel. Célszerű minél több tanulói kísérletezést is beiktatni, biztosítva ezzel a közvetlen tapasztalatszerzést. A tanári kísérletek, mérések eredményeinek elemzésébe is szükséges a tanulók bevonása. A tananyag feldolgozása során célszerű elsődlegesen a konkrét tényekből, tapasztalatokból, kísérleti, mérési eredményekből kiindulva, fokozatosan haladni az általánosított, absztrakt fogalmak felé. Ehhez segítséget jelenthet a tanulók számára a kísérleti, mérési tapasztalatok táblázatba foglalása, elemzése és a vázlatrajzok, kapcsolási rajzok alkalmazása. A tanulók számos olyan elképzeléssel, részáltalánosítással is rendelkeznek, amelyek ellentmondásban vannak (vagy csak részben felelnek meg) a későbbi fizikai tanulmányaikkal 172

2 (például: a tehetetlenséggel, a súrlódással vagy a testek úszásával kapcsolatosan). A tanítás során nemcsak az új fizikai ismeretek megértéséről, megerősítéséről kell gondoskodnunk, hanem a téves elképzelések helyesbítéséről is. A tanítás egyik módszere lehet éppen ezeknek az előzetes elképzeléseknek az összegyűjtése (a tanulók elmarasztalása nélkül!), majd az állítások megvitatása, kísérletekkel való fokozatos alakítása. A tanulók fizikai ismereteinek bővítésével párhuzamosan gondoskodnunk kell képességeik fejlesztéséről is. Ennek érdekében célszerű a tanítást a tanulói tevékenységekre építeni; a hasonló jellegű fogalmakat, összefüggéseket (például a hányadosjellegű fizikai mennyiségeket) azonos vagy hasonló módon ajánlatos kialakítani, megerősíteni; az alapvető fizikai fogalmakat a kapcsolódó összefüggések tanításakor szükséges ismételten megerősíteni; az ismeretek alkalmazását, megerősítését szolgáló at célszerű úgy megválasztani, hogy azok különféle módon szolgálják az egyes képességek fejlesztését (gyakorlati jellegű kérdések; számításos ; problémamegoldás stb.). Segíteni kell a tanulókat abban, hogy elsajátítsák a hatékony tanulás módszereit, az önálló ismeretszerzést az audiovizuális eszközökből, az ismeretterjesztő könyvekből, a szakirodalomból, az internetről és más forrásokból. A fizikatanulmányok keretében e források felhasználásával a tanulók aktív közreműködésével szükséges tájékoztatást kapniuk a tanulóknak a fizika korszerű gyakorlati alkalmazásairól. A fizika oktatásának hozzá kell járulnia a környezetvédelem és az energiatakarékosság célszerű és ésszerű megoldásainak a megismeréséhez, s annak a meggyőződésnek a kialakításához, hogy mindenkinek a maga lehetőségéhez képest szükséges segítenie az ezzel járó problémák megoldását. Követelmények 1. Tájékozódás a tudomány-technika-társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről. A tanuló tudja összekapcsolni a tudományos eredményeket az adott társadalmi kérdésekkel. Ismerje meg a természet egységét kifejező, átfogó tudásrendszereket, általános fogalmakat és törvényeket. Tudja elhelyezni a tudományt a megismerési folyamatban. Legyen ismerete a világról alkotott tudományos és nem tudományos modellekről és lássa a tudományos fejlődést, a tudományos vizsgálódások hatékonyságát, fontosságát. Ismerje meg a természettudomány néhány jeles képviselőjének életét és munkásságát. 2. Természettudományos megismerés Alakuljon ki benne a tudományos ismeretszerzés iránti igény. Tudjon önállóan és csoportmunkában megfigyeléseket, méréseket, vizsgálatokat, kísérleteket tervezni és végezni. Ismerje és balesetmentesen tudja használni a mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket. Tudja használni tantárgyi ismeretszerzésre a számítógépet, illetve multimédiás eszközöket, önállóan és csoportmunkában. Legyen képes adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerint információkat kigyűjteni. Kapcsolódjon be a kísérletek eredményeinek elemzésébe. A megfigyelések, tapasztalatok által megszerzett ismereteket tudja nyelvtanilag helyesen megfogalmazni szóban vagy írásban, vázlatrajzban, ábrán, grafikonon, táblázatban rögzíteni. Legyen képes a különféle módon megszerzett ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, elemezni. Legyen képes az előzetes elképzelések, az előrejelzések és a mért értékek közötti eltérések felismerésére és magyarázatára. 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Anyag A részecskeszemlélet továbbfejlesztése. A szerkezet és tulajdonság között fennálló okokozati (logikai) kapcsolat felfedezése. A reakciótípusok anyagszerkezeti hátterének felderítése. Energia Ismerje a természet energiaátalakító folyamatait részletes fizikai folyamatok ismeretével. 173

3 Információ A tér Ismerje és tudatosan használja fel az internetes információáramlás lehetőségeit. Használja a különböző mérőeszközöket. Idő és a mozgás. Ismerjen meg a fizikával kapcsolatos néhány érdekes jelenséget. Ismerje a Föld történetét és a fizikai evolúció lépéseit. Rendszer Szedje rendszerbe az anyagokra jellemző tulajdonságokat és ezzel kapcsolatos jelenségeket. A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, igyekezzen a jelenségek megértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítésére. Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különböző formákban (táblázatban, grafikonon, rajzon) rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok, rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekből következtetéseket levonni. A tanuló tudja érthetően elmondani, ismeretei alapján a tananyagban szereplő fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat. Az ismeretek más szempontok szerint történő rendszerezése. A tanult ismeretek felfedezése a mindennapokban. Az alkalmazó szintű tudás kialakítása. Az előzetes ismeretek feltárása, felülbírálása. A módszerek változatos alkalmazásának éppen az a célja, hogy az ismeretek aktív tudássá váljanak. Az ismeretanyaghoz hasonlóan a követelmény is differenciált, testre szabott : Témákhoz és érdeklődéshez (pályaorientációhoz) rendelt tudásszintek kialakítása (tájékozottság, reproduktív tudás, alkalmazás, felülbírálás). A minimális ismeret nem bizonyos számú fogalmak, törvények halmaza, hanem a differenciált tudásszint mellett is egy rendszerezett tudás ( tudásrendszer, világkép ) kialakítása, kialakulása. A kapcsolódást a műveltségi terület feladataihoz az alábbi számok jelölik: 1. Tájékozódás a tudomány-technika-társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudományról és a tudomány megismerésének természetéről 2. A természettudományos megismerés 3. Tájékozódás az élő és az élettelen természetről 3.1. Az anyag 3.2. Energia 3.3. Információ 3.4. A tér 3.5. Idő és mozgás 3.6. A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzum 3.7. Rendszer 3.8. Élet Tartalmak 174

4 7. évfolyam Kulcskompetenciák, Narratív Tudományos megismerési módszerek fejlesztése (folyamatosan) Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldáshoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata. A tapasztalatok eredményeinek elemzése, értékelése. Az előzetes elképzelések, a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Az eltéréseknek a magyarázata. Tapasztalatszerzés megfigyeléssel, méréssel, kísérlettel, vizsgálódással. Balesetvédelmi szabályok betartása. A számítógép, illetve multimédiás eszközök információforrásként való felhasználása. Az ismerethordozók használata tanórán önállóan és csoportmunkában. Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopé- Szemelvényekből diák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata önállóan és csoportmunkában meghatározott szempontok szerint új ismeretek gyűjtése. A tanár által irányított vagy önállóan végzett kísérletek, mérések, megfigyelések eredményeinek értelmezése. Az eredmények öszszevetése a tanuló meglevő tapasztalataival, majd a szükséges megerősítések, korrigálások elvégzése. Oksági kapcsolatok feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalatok megfogalmazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzítése írásban, rajzban, táblázatban, grafikonon. Vázlatkészítés a lényeg kiemelésével. Szabálykövető 1. A testek A rugalmasság határa. néhány tulajdonsága A térfogat jele: V, mértékegységei: cm 3, dm 3, m 3. A 1.1 Rugalmas és rugalmatlan térfogat mérése. anyagok. A szilárd, a folyékony és a 1.2 A testek légnemű halmazállapot. térfogata. A testek halmazállapota. A tömeg jele: m, mértékegységei: g, kg, t. A tömeg mérése. 1.3 A testek A mért mennyiségek rendezett tömege. feljegyzése (pl. táblá- A tömeg és a zatban). arányosság térfogat közötti A sűrűség és kiszámítási össze- függés. módja. A sűrűség jele: ρ. 1.4 A sűrűség. Rugalmas és rugalmatlan anyagok vizsgálata megkülönböztetése. A folyékony és szilárd testek térfogatának mérése mérőhengerrel. Azonos tömegű, különböző anyagú testek térfogatának mérése. A szilárd, a folyékony és a légnemű halmazállapot megkülönböztetése alakjuk és térfogatuk állandósága, illetve változósága alapján. A tömeg mérése digitális mérleggel vagy karos mérleggel. Azonos térfogatú, különböző anyagú testek tömegének mérése. A sűrűség értelmezése konkrét példákon. A sűrűség, a tömeg és a térfogat kiszámítása. Kémia Matematika

5 Együttműködési 2. A testek mozgása 2.1 Az út és az idő mérése. 2.2 A sebesség. 2.3 A változó mozgás. 2.4 Az átlagés pillanatnyi sebesség. A szabadesés. Az út jele: s, mértékegységei: cm, m, km. Az idő jele: t, mértékegységei: s, min, h. A mért mennyiségek rendezett feljegyzése. Egyenes vonalú egyenletes mozgás. A sebesség és kiszámítási módja. A sebesség jele: v. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás. A gyorsulás kvalitatív szintű értelmezése. Galilei munkássága. Megkülönböztetés pl. a lejtőn leguruló test és a közlekedési eszközök példáin. A szabadesés értelmezése. Különböző testek (pl. játék autó) által megtett út mérése. Különböző időtartamok (pl. a pulzus mérése, a mozgó test által megtett út idejének) mérése stopperórával. A sebesség értelmezése konkrét példákon. Út-idő grafikon készítése és elemzése. A sebesség, a megtett út és a menetidő kiszámítása. Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálatának értelmezése (pl. a lejtőn leguruló játék autó sebességváltozásának elemzése). Az átlag- és pillanatnyi sebesség értelmezése konkrét példákon. Gyűjtőmunka. A szabadesés egyszerű kísérleti vizsgálatának értelmezése (pl. ejtőzsinórral végzett kísérlet alapján). Technika 3.3, 176

6 Együttműködési Döntési képesség 3. A dinamika alapjai 3.1 A testek tehetetlensége. 3.2 Az erő és a mozgásállapot megváltozása. Az erő és mérése. Erő ellenerő. 3.3 A gravitációs erő és a súly. 3.4 A súrlódási erő és a közegellenállási erő. Két erő együttes hatása. 3.5 A munka. 3.6 Az energia. 3.7 Egyensúly a lejtőn. 3.8 A forgatónyomaték A tehetetlenség törvénye. A mozgásállapot-változás értelmezése. Az erő kvalitatív értelmezése. Összefüggés az erő és a mozgásállapot-változás között. Az erő és ellenerő egyenlő nagyságú és ellentétes irányú. Az erő jele: F, mértékegysége: N. A kétféle erő megkülönböztetése konkrét példákon. Newton és Eötvös Loránd munkássága. A két erő szerepe a közlekedésben. Balesetmegelőzés, súrlódási erő, közeg-ellenállási erő Az egy egyenesbe eső azonos és ellentétes irányú erők összegezése. Erő iránya, nagysága, eredő erő. A munka értelmezése és kiszámítási módja. A munka jele: W, mértékegysége: J, kj. Joule munkássága. Az energia elemi fogalma. Mechanikai energiafajták: rugalmas energia mozgási energia, magassági energia. A szél energiájának hasznosítása. Az energia jele: E. Az egyensúly feltétele a lejtőn. Az erő és a mozgásállapot-változás közötti összefüggés értelmezése konkrét példákon. Az erő és a mozgásállapot-változás közötti összefüggés értelmezése konkrét példákon. Erőmérés. Az erő ábrázolása. A gravitációs erő és a súly ábrázolása. Konkrét gyakorlati példák elemzése. Olvasmány a modern autókban alkalmazott blokkolásgátlóról (ABS-ről). Az egy testre ható erők együttes hatásának felismerése gyakorlati példákon. Az egyensúly felismerése konkrét példákon. A munka felismerése konkrét példákon. A munka, az erő és az elmozdulás kiszámítása.. Mechanikai energiafajták felismerése természeti és gyakorlati példákon. Olvasmány tanulmányozása a szélenergia hasznosításáról. A lejtőn levő test egyensúlyban tartásához szükséges erő mérése. A lejtő gyakorlati alkalmazásainak felismerése. Gyakorlati példák a forgatónyomatékra (pl. a csavar meglazítása). A forgatónyomaték kiszámítása. Az erő és erőkar kiszámítása. Az emelő és a lejtő gyakorlati alkalmazásainak felismerése. Informatika Biológiai mozgások Technika 3.3, A forgatónyomaték sztatikai értelmezése, kiszámítási módja. Jele: M, mértékegysége: N m. Egyensúly az emelőn. Az egyensúly feltétele az emelőn 177

7 Együttműködési Döntési képesség 4. A nyomás 4.2 A légnyomás. 4.3 A nyomáskülönbségen alapuló eszközök. Arkhimédész törvénye. 4.4 A testek úszása. A nyomás értelmezése, kiszámítási módja. A nyomás jele: p, mértékegysége: Pa, kpa. Pascal munkássága. A hidraulikus sajtó. Nyomóerő, nyomás A hidrosztatikai nyomást meghatározó paraméterek. A közlekedőedények gyakorla- 4.1 A szilárd testek nyomása. Pascal törvénye. A hidrosztatikai nyomás; a közlekedőedényekti alkalmazásai. Folyadékoszlop, sűrűség. A levegő súlyából származó nyomás. Az átlagos légnyomás nagysága. A légnyomást befolyásoló tényezők. Torricelli A pumpa, az orvosi fecskendő és más, gyakorlatban használt eszközök működése. Hidrosztatikai nyomás. A felhajtóerő. Összefüggés a felhajtóerő és a kiszorított folyadék súlya között. Arkhimédész munkássága. Az úszás, lemerülés, lebegés feltételei. Sűrűség. A nyomás hatásainak kísérleti vizsgálata. A nyomás értelmezése konkrét gyakorlati példákon. A nyomás, a nyomóerő és a nyomott felület kiszámítása. Egyszerű kísérletek Pascal törvényére. A hidrosztatikai nyomás összehasonlítása különböző feltételek mellett. Torricelli kísérletének értelmezése. A nyomáskülönbségen alapuló, gyakorlatban alkalmazott eszközök működésének magyarázata. Egyszerű kísérletek a felhajtóerő érzékeltetésére. Arkhimédész törvényének értelmezése gyakorlati példákon. Gyakorlati példák elemzése az úszásra, lebegésre, elmerülésre a test és a folyadék sűrűségének öszszehasonlítása alapján. Történelem Informatika Biológia, vízi életmód , 178

8 Együttműködési Döntési képesség Lényegkiemelő Életvezetési Kritikai képesség 5. Hőtan Szabálykövető 5.1 A testek felmelegítése munkavégzéssel. Energiaváltozások; az energia megmaradása. A testek felmelegítése tüzelőanyag elégetésével. A termikus kölcsönhatás. 5.2 A fajhő. Az anyag részecskeszerke zete. 5.3 Az olvadás és a fagyás. 5.4 A párolgás, a forrás és a lecsapódás. 5.5 A hőerőgépek működése. 5.6 A teljesítmény. A hatásfok. A hőmérséklet jele: T, mértékegysége: C. A testek melegítése munkavégzéssel. hőmennyiség jele: Q, mértékegysége: J, kj. A mechanikai és termikus energiafajták áttekintése. Az égéshő értelmezése. Az égéskor fejlődő hőmennyiség. A hőmérséklet-csökkenés és -emelkedés összehasonlítása. A leadott és a felvett hő összehasonlítása. A különféle anyagok felmelegedésének összehasonlítása. A fajhő értelmezése. A légnemű, folyékony és szilárd halmazállapotú anyagok Az olvadás, fagyás jellemzése. Összefüggés a hőmérséklet és a halmazállapot között. Az olvadáspont (fagyáspont) és az olvadáshő (fagyáshő). Magyarázat a részecskeszerkezettel. A párolgás, forrás, lecsapódás jellemzése. A forráspont és a forráshő. Magyarázat a részecskeszerkezettel. A gőzgépek és a belső égésű motorok működésének fizikai alapjai. A teljesítmény értelmezése, kiszámítási módja. A teljesítmény jele: P, mértékegysége: W, kw. A hatásfok értelmezése, kiszámítási módja. Jele: η. Az energiamegmaradás és a hatásfok. A hőmérséklet mérése. A hőmérséklet-változás ábrázolása grafikonon. Konkrét példák elemzése az energiaátalakulásra és az energia megmaradására. Olvasmány tanulmányozása a napenergia hasznosításáról. Az égéskor fejlődő hő kiszámítása. A termikus kölcsönhatás kísérleti vizsgálata különböző feltételek mellett. A hőmérséklet-változás grafikus ábrázolása. Egyszerű kísérletek az anyagok részecskeszerkezetének a belátásához. Az olvadás, fagyás jelenségének felismerése hétköznapi példákon. Olvadás, fagyás közben bekövetkező energiaváltozás kiszámítása. A grafikus ábrázolás elemzése. A párolgás, forrás, lecsapódás jelenségének felismerése hétköznapi példákon. A bekövetkező energiaváltozás kiszámítása, grafikon elemzése. A hőerőgépek működésének értelmezése. A régi és modern hőerőgépekkel kapcsolatos, megadott irodalom tanulmányozása. A teljesítmény értelmezése konkrét példákon. A teljesítmény kiszámítása. A hatásfok értelmezése konkrét példákon. A hatásfok kiszámítása. Biológia Kémia Matematika Földrajz , 3.2, 3.3, 3.4, 3.5, 179

9 Továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására. Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeket és azok mértékegységeit. Ismerje fel az erő és mozgásállapot-változás közötti kapcsolatot konkrét példákon. Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben. Legyen tisztában az energiamegmaradás törvényének alapvető jelentőségével. Ismerje és értse az úszás, lebegés jelenségét. 8. évfolyam Kulcskompetenciák, Tudományos megismerési módszerek fejlesztése (folyamatosan) 1. Ismétlő, rendszerezés Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldáshoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata. A tapasztalatok eredményeinek elemzése, értékelése. Az előzetes elképzelések, a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Az eltéréseknek a magyarázata. Tapasztalatszerzés megfigyeléssel, méréssel, kísérlettel, vizsgálódással. Balesetvédelmi szabályok betartása. A számítógép, illetve multimédiás eszközök információforrásként való felhasználása. Az ismerethordozók használata tanórán önállóan és csoportmunkában. Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopé- Szemelvényekből diák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata önállóan és csoportmunkában Ismeretek (magasabb szintű) rendszerré fejlesztése Az elemi részektől a kristályokig Az anyagi világ egységes felépítése Tájékozódás a sokféleség világában, rendszerezése szempont szerint sokféle meghatározott szempontok szerint új ismeretek gyűjtése. A tanár által irányított vagy önállóan végzett kísérletek, mérések, megfigyelések eredményeinek értelmezése. Az eredmények öszszevetése a tanuló meglevő tapasztalataival, majd a szükséges megerősítések, korrigálások elvégzése. Oksági kapcsolatok feltárása tanári segítséggel vagy önállóan. A tapasztalatok megfogalmazása nyelvtanilag helyesen szóban vagy rögzítése írásban, rajzban, táblázatban, grafikonon. Vázlatkészítés a lényeg kiemelésével. Információk gyűjtése a Földön kívüli anyagok tulajdonságairól. Tömeg, súly, sűrűség. Az anyag szerveződése. A természetben és otthon előforduló jelenségek. 3.7, 180

10 Kommunikáció Szabálykövető Kritikai Döntési 2. Elektromos alapjelenségek; az egyenáram 2.1 Elektrosztatikai kísérletek. 2.2 Az elektromos áram. Áramkörök összeállítása. 2.3 A feszültség és mérése. 2.4 Az áramerősség mérése. és 2.5 Ohm törvénye; az ellenállás. A vezetékek elektromos ellenállása. Változtatható ellenállás az áramkörben. 2.6 A fogyasztók soros kapcsolása. A fogyasztók párhuzamos kapcsolása. A pozitív és negatív töltés. Az elektron és a proton. A semleges test. Az elektromos áram értelmezése fémekben. Szabad elektron, áramforrás. Az elektromos áramkör részei. A fontosabb áramköri jelek ismerete. áramforrás, fogyasztó, vezeték, kapcsoló A feszültség mérésének módja. A feszültség jele: U, mértékegysége: V. A sorosan és párhuzamosan kapcsolt elemek (telepek) feszültsége. Galvani és Volta munkássága. Az áramerősség mérésének módja. Az áramerősség jele: I, mértékegysége: A, ma. Ampère munkássága. Összefüggés a feszültség és az áramerősség között. Az ellenállás értelmezése, kiszámítási módja. Az ellenállás jele: R, mértékegysége: Ω. Ohm munkássága. A vezeték ellenállását meghatározó tényezők. Áramkör összeállítása változtatható ellenállással. Áramerősség- és feszültségmérés az ellenállás változtatása közben. A fogyasztók áramkörbe iktatása a vezeték elágaztatása nélkül. Az eredő ellenállás. A fogyasztók áramkörbe iktatása a vezetékek elágaztatásával. Az eredő ellenállás. Az elektrosztatikai kísérletek elemzése. Az elektromos töltés felismerése. Olvasmány: Fénymásolók és lézernyomtatók (elektrosztatika). Az elektromos áram érzékelése hatásainak felismerése. Egyszerű áramkörök összeállítása, kapcsolási rajzok elemzése. Táblázat készítése az áramkörök elemzése alapján. A feszültség mérése digitális vagy hagyományos műszerrel. A telepek feszültségének meghatározása. Olvasmány tanulmányozása a napelemekről. Az áramerősség mérése digitális vagy hagyományos műszerrel. Ohm törvényének értelmezése gyakorlati példákon. Az ellenállás mérése digitális műszerrel. Az ellenállás, a feszültség és az áramerősség kiszámítása. A vezetékek ellenállásának megmérése és összehasonlítása digitális műszerrel. Ohm törvényének alkalmazása a változtatható ellenállás alkalmazása esetén. Feszültség-, áramerősség-mérés az áramkörben. Az összekapcsolt ellenállások és az eredő ellenállás megmérése digitális műszerrel. Feszültség-, áramerősség-mérés az áramkörben. Az összekapcsolt ellenállások és az eredő ellenállás megmérése digitális műszerrel. Technika Háztartás, gyakorlati élet 181

11 Életvezetési Lényegkiemelő Tanulás 3. Az elektromos áram hatásai; az elektromos munka és teljesítmény A hőhatás értelmezése. Az izzólámpa. Edison és Bródy Imre munkássága. A vegyi hatás értelmezése. Az áramvezetés értelmezése az elektrolitokban. anód, katód 3.1 Az elektromos áram hőhatása. 3.2 Az elektromos Az élettani hatás értelme- áram zése. Baleset-megelőzési vegyi hatása. szabályok. 3.3 Az elektromos áram A mágneses vonzás és taszítás. élettani hatása. 3.4 A mágneses Kölcsönhatás a mág- nes és a lágyvas között. Az elektromágnes gyakorlahatás. kölcsönti alkalmazásai: csengő, Az motor, műszerek, telefon. elektromos áram mágneses hatása. 3.5 Az elektromágnes Az elektromos motor működésének az elve. Energiaátalakulás a motorban. Jedlik Ányos munkássága. gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos Az elektromos munka értelmezése, motor. 3.6 Az elektromos kiszámítási mód- jának ismerete. munka. Az elektromos teljesítjának 3.7 Az elektromos mény értelmezése, kiszámísítmény. teljetási módjának ismerete. 3.8 Az elektromos fogyasztás. Az elektromos fogyasztás értelmezése, kiszámítása a tényleges teljesítményből és az időből. A fogyasztás mértékegysége: kwh. Az elektromos áram hőhatásán alapuló eszközök felismerése. A vegyi hatás gyakorlati alkalmazásainak ismerete, értelmezése. A legfontosabb érintésvédelmi előírások ismerete, felidézése, betartása. Elsősegély-nyújtás áramütés esetén. Az elektromágnes gyakorlati alkalmazásainak felismerése. A csengő, a motor, a műszerek és a telefon működésének értelmezése. Kísérletek az elektromotormodellel. Az elektromos munka kiszámítása. Tájékozódás a háztartási készülékek teljesítményéről. Az elektromos teljesítmény kiszámítása. Az elektromos fogyasztás kiszámítása. Energiatakarékossági lehetőségek az iskolában és otthon. Kémia anód, katód Biológia egészségtan 8. Technika Kémia elektrosztatikus kölcsönhatás 3.5, 182

12 Lényegkiemelő Kritikai 4. Az elekjtromág neses indukció; a váltakozó áram 4.1 Indukciós alapjelenségek. Az indukált feszültség és áram. 4.2 A váltakozó áramú generátor. A váltakozó áram hatásai. 4.3 A transzformátor. A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. 4.4 Az elektromos hálózat; az energiatakarékosság. Az indukció jelensége. Az indukált feszültség nagyságát befolyásoló tényezők. Faraday munkássága. Ohm törvényének alkalmazása az indukcióra. A váltakozó áramú generátor működési elve. Energiaátalakulás a generátorban. Indukció, áramirány, váltakozó áram, frekvencia. A váltakozó áram hő-, vegyi, élettani és mágneses hatása. Kandó Kálmán munkássága. A transzformátor mint az indukció gyakorlati alkalmazása. Összefüggés a transzformátor tekercseinek menetszáma, a feszültségek és az áramerősségek között. Összefüggés a primer és a szekunder oldalon mért feszültség és áramerősség között. A nagyfeszültség alkalmazásának előnye. Az energiatakarékosság lehetőségei. Déri Bláthy Zipernovszky transzformátora. A mozgási és nyugalmi indukció jelenségének az értelmezése. Az indukált feszültség összehasonlítása különböző feltételek mellett. Az indukált feszültség és áram megkülönböztetése konkrét esetekben. A generátor működési elvének értelmezése. A hálózati áram frekvenciájának értelmezése. A váltakozó áram hatásainak öszszehasonlítása az egyenáram hatásaival. Olvasmány a kétféle áramrendszerrel működő, a MÁV és a GYSEV vonalain alkalmazott modern mozdonyokról. A primer és a szekunder oldal felismerése. A feszültség fel- és letranszformálásának előnyei. Feladatok a menetszám és a feszültség kiszámítására. A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. A feszültség és az áramerősség kiszámítása. A teljesítmény összehasonlítása a primer és a szekunder oldalon. A távvezetékkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalók. Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása. Olvasmány tanulmányozása az energiatakarékos kompakt- lámpáról. Technikatörténet Informatika Földrajz 3.3, 3.5, 183

13 Narratív Lényegkiemelő Szabálykövező Tanulás Életvezetési Környezeti nevelés 5. Fénytan 5.1 A fény terjedése. 5.2 A fény visszaverődése a sík- és gömbtükrökről. A sík- és gömbtükör képalkotásai. 5.3 A fénytörés. Fénytörés a domború és a homorú lencsén. A domború és a homorú lencse képalkotásai. A mikroszkóp és a távcső. Az emberi szem és a látás. A testek színe. Fényforrások. A fény egyenes vonalú terjedése. A fény sebessége. A fényvisszaverődés törvényei. A fény visszaverődése a sík- és gömbtükrökről. A fókuszpont és a görbületi középpont. A sík- és gömbtükrök képalkotásai. A valódi és a látszólagos kép. A fénytörés törvényei. A fény áthaladása a párhuzamos falú lemezen és a prizmán. A fény áthaladása a domború és a homorú lencséken. A fókuszpont. A lencsék képalkotása. A fényképezőgép és a vetítőgép. A fényképezőgép és a vetítőgép, mint a domború lencse alkalmazása. Az írásvetítő. A mikroszkóp és a távcső szerkezete, a bennük látott kép jellemzése. Az emberi szem optikai szerkezete. A szemüveg alkalmazása. Valódi kép, homorú és domború lencse. A fehér fény színeire bontása és újra egyesítése. A testek színe. Prizma, fénytörés, szivárvány A fényforrások felismerése. A sík- és gömbtükrök gyakorlati alkalmazásainak felismerése. A fényvisszaverődés ábrázolása vázlatrajzon. A tükrökben látható képek megfigyelése, a képek tulajdonságainak felismerése. A fénytörés jelenségének megfigyelése. domború és a homorú lencsén áthaladó fénysugarak megfigyelése, ábrázolásuk vázlatrajzon. A lencsék képalkotásainak megfigyelése; a keletkező képek ábrázolása vázlatrajzon. A fényképezőgépben keletkező kép és a vetítőgép által létrehozott kép megfigyelése. Alapvető gyakorlati ismeretek a fényképezésről. A mikroszkópban és a távcsőben látható kép megfigyelése. Az emberi szem védelmével kapcsolatos ismeretek és azok betartása. A prizmán áthaladó fehér fény a szivárvány színeire bomlik. A legnagyobb és a legkisebb mértékben megtört fénysugarak ismerete. Informatika, jelek Biológia, szabályozás 8. elekt- Kémia rosztatikus kölcsönhatás Biológia Az emberi szem 3.3, 3.4, 3.8, A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket, a tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt. Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását. Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszerű elektromos kapcsolások összeállítására. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat. Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelentőségét és megvalósításának lehetőségeit. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket. 184