FIZIKA. 10. évfolyamos vizsga

Átírás

1 10. évfolyamos vizsga A vizsga leírása: A vizsga csak szóbeli részből áll. A vizsgán két tételt kell húzni. Az A tétel a 9. évfolyam ismeretanyagára, a B tétel a 10. évfolyam ismeretanyagának a vizsga időpontjáig már tanult, időarányos részére vonatkozik. A vizsgázók számára a tételsor a részletes követelményekkel a tanév elejétől rendelkezésükre áll. A tételek kifejtése egy-egy téma részletes bemutatását, a kapcsolódó fogalmak, definíciók, törvényszerűségek, összefüggések, képletek, kísérletek, valamint a kapcsolódó vegyületek (fizikai és kémiai) tulajdonságainak ismertetését igényli. Számításos feladatok és gyakorlati feladatok nem szerepelnek a vizsgán. A feleletre a felkészülési idő minimum 30 perc. A felelet időtartamát a 10. évfolyamos vizsgaszabályzat szabja meg. A felelet időtartama a két tétel között fele-fele arányban oszlik meg. A tételek kifejtésének sorrendje tetszőleges. A felelés formája, a kérdezőtanár feladatai, az értékelés szempontjai a középszintű szóbeli kémia érettségihez hasonló. A vizsga jegye a két tétel eredményéből adódik, de a sikeres vizsgához mind a két tételből el kell érni az elégséges szintet. Új tétel húzására egyetlen alkalommal van lehetőség. A vizsga értékelése: Jeles osztályzatot kap az a tanuló, aki a tételeket önállóan fejti ki; mondanivalóját logikusan felépítve, a lényeget kiemelve, szakmailag is helyesen fogalmazza meg; a témakörben tájékozott, az elmondottakat példákon keresztül alkalmazni is tudja; a tanárnak csak néhány pontosító kérdést kell feltennie. Jó osztályzatot kap az a tanuló, aki a tételeket többnyire önállóan fejti ki; mondanivalóját többnyire logikusan felépítve, a lényeget kiemelve, szakmailag is helyesen fogalmazza meg, legfeljebb néhány dologban bizonytalan, pontatlan; a témakörben tájékozott, az elmondottakat példákon keresztül alkalmazni is tudja; a tanár rávezető, pontosító kérdéseire tud válaszolni. Közepes osztályzatot kap az a tanuló, aki a tételeket nem tudja önállóan logikusan felépíteni, de a főbb definíciókat, törvényszerűségeket el tudja mondani. Felelete tévedéseket tartalmaz és lényeges dolgok hiányoznak belőle, melyeket azonban a kérdező tanár rávezető kérdéseivel pontosít, pótol. Elégséges osztályzatot kap az a tanuló, aki csak a tételekhez kapcsolódó legalapvetőbb definíciókat, törvényszerűségeket tudja elmondani; a tételét nem építi fel logikusan. Felelete tévedéseket tartalmaz és lényeges dolgok hiányoznak belőle, melyeket a kérdező tanár rávezető kérdéseire válaszolva többnyire pontosít, pótol. Elégtelen osztályzatot kap az a tanuló, aki a tételekhez kapcsolódó legalapvetőbb fogalmakkal sincs tisztában, nem a tételről beszél, a kérdező tanár kérdéseire sem tud válaszolni.

2 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Alapfogalmak, sebesség, grafikonok A tételek 2. Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás, szabadesés Gyorsulás, képletek, grafikonok; szabadesés 3. Az egyenletes körmozgás kinematikai és dinamikai leírása Alapfogalmak, sebességek, gyorsulás, erő 4. A dinamika alapjai, Newton törvények Erő és tömeg fogalma, a három törvény 5. A dinamika alkalmazásai: nehézségi erő, súly, rugalmas erő, a lejtőre helyezett testre ható erők, eredő erő 6. A dinamika alkalmazásai: súrlódás Tapadási és csúszási súrlódás, közegellenállás 7. Lendület Definíció, lendületmegmaradás, kísérletek, lendületváltozás és erő 8. A csillagászat alapjai Newton-féle gravitációs törvény, Kepler-törvények, Naprendszer, űrhajózás, mesterséges égitestek 9. A mechanikai munkavégzés és fajtái Definíció, gyorsítási munka, emelési munka, rugalmas erő munkája 10. A mechanikai energia fajtái Mozgási energia, helyzeti energia, rugalmas energia 11. A mechanikai energia megmaradásának tétele; teljesítmény, hatásfok Bemutatása konkrét példákon, definíciók

3 B tételek 1. Hőtani alapjelenségek, hőmérsékleti skálák, hőtágulás Konkrét példák, skálák, átváltások, a Kelvin skála bevezetésének szükségessége, különböző halmazállapotú anyagok hőtágulása 2. Gázok tulajdonságai, állapotváltozásai, gáztörvények A 3+1 gáztörvény (szavakkal, állandó mennyiség, grafikon), ideális gázok állapotegyenlete 3. Kinetikus gázelmélet Az ideálisság feltételei, alapelvek, gázok hőmérsékletének és nyomásának mikroszkopikus értelmezése 4. Gázok moláris hőkapacitása, az energia eloszlása a gázok részecskéi között 5. A hőtan I. főtétele Belső energia, kapcsolata a hővel és a munkával, speciális esetek 6. A hőtan II. főtétele, halmazállapot-változások Folyamatok iránya, reverzibilis és irreverzibilis folyamatok, rendezetlenség, hőerőgépek hatásfoka, III. főtétel 7. Elektrosztatikai alapjelenségek, alapfogalmak Alapfogalmak, töltés, elektromos megosztás, Coulomb-törvény, elektromos mező, térerősség 8. Az elektromos mező munkája, kondenzátor 9. Az elektromos áram, áramkörök Az elektromos áram fogalma, hatásai; az áramkör részei; elektromos ellenállás, Ohmtörvény; fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása 10. Az elektromos munka és teljesítmény 11. Mágneses alapjelenségek, mágneses tér, hatása árammal átjárt vezetőre 12. Árammal átjárt vezetők mágneses tere, mágneses tér hatása elektromos töltésre 13. Mozgási indukció, nyugalmi indukció, Lenz-törvény

4 RÉSZLETES VIZSGATEMATIKA A tételek 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Alapfogalmak: egyenes vonalú egyenletes mozgás; pálya, út, elmozdulás; anyagi pont, átlagsebesség, pillanatnyi sebesség; sebességvektor. Út-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő grafikon. Példák a hétköznapokból. 2. Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás, szabadesés Alapfogalmak: egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, gyorsulás. Út-idő, sebesség-idő; gyorsulás-idő grafikon. Négyzetes úttörvény, az út és a sebesség kiszámítása. Kísérleti vizsgálat, hétköznapi példák. Szabadesés definíciója, a mozgás típusa, nehézségi gyorsulás. 3. Az egyenletes körmozgás kinematikai és dinamikai leírása Alapfogalmak: periodikus mozgás, periódusidő, frekvencia, egyenletes körmozgás, keringési idő, fordulatszám, kerületi sebesség, szögsebesség. A körmozgás dinamikai feltétele, centripetális gyorsulás, centripetális erő. Példák. 4. A dinamika alapjai, Newton törvények Az erő és a tömeg fogalma, definiálása. A tehetetlenség törvénye és értelmezése; tehetetlenség; inerciarendszer. A dinamika alaptörvénye; az erő mint vektormennyiség, mértékegység. A hatás-ellenhatás törvénye; az erő és ellenerő tulajdonságai. Példák. 5. A dinamika alkalmazásai: nehézségi erő, súly, rugalmas erő, a lejtőre helyezett testre ható erők, eredő erő Eredő erő és meghatározása különböző esetekben. A lejtőre helyezett testre ható erők; az erők felbontása; kényszererők. Nehézségi erő, súly, súlytalanság. Rugalmas erő; Hooke-törvény. Példák, kísérletek. 6. A dinamika alkalmazásai: súrlódás Tapadási és csúszási súrlódás: a súrlódás oka, a súrlódási erő kiszámítása, iránya, mértékegysége; súrlódási együttható. Példák: káros-hasznos. A közegellenállási erő nagyságát befolyásoló tényezők; példák.

5 7. Lendület A lendület meghatározása; kiszámítása, mértékegysége. A lendület megváltozása, kapcsolata az erővel. A lendület-megmaradás törvénye; példák. 8. A csillagászat alapjai Newton-féle gravitációs törvény. Kepler-törvények. Naprendszer, űrhajózás, mesterséges égitestek. 9. A mechanikai munkavégzés és fajtái Alapfogalmak: munkavégzés és kiszámítása általános esetben; energia, a mechanikai energia fajtái, mértékegységek. A mechanikai munka kiszámítása: gyorsítási munka, emelési munka, rugalmas erő munkája; kapcsolatuk a mechanikai energiával. 10. A mechanikai energia fajtái Mozgási energia, helyzeti energia, rugalmas energia kiszámítása, jellemzői. 11. A mechanikai energia megmaradásának tétele; teljesítmény, hatásfok A mechanikai energia megmaradásának tétele és bemutatása konkrét példákon. Alapfogalmak: teljesítmény, hatásfok; kiszámításuk, mértékegységek.

6 RÉSZLETES VIZSGATEMATIKA B tételek 1. Hőtani alapjelenségek, hőmérsékleti skálák, hőtágulás Példák felsorolása; hőmérséklet érzékelése. Hőmérő készítésének feltételei, hőmérsékleti skálák. Kelvin skála bevezetése, jellemzői. Hőtágulás: kísérletek ill. példák a hétköznapokból. Különböző halmazállapotú anyagok hőtágulása, egyenletekkel. 2. Gázok tulajdonságai, állapotváltozásai, gáztörvények Gázok tulajdonságai. Speciális állapotváltozások (a gáztörvény szavakkal, állandó mennyiség, grafikon). Egyesített gáztörvény, az ideális gáz állapotegyenlete. 3. Kinetikus gázelmélet Az ideálisság feltételei, kiindulási megfontolások, alapelvek a levezetésben. A gázok nyomásának mikroszkopikus értelmezése. A gázok hőmérsékletének mikroszkopikus értelmezése; egyetlen részecske mozgási energiája. 4. Gázok moláris hőkapacitása, az energia eloszlása a gázok részecskéi között Moláris hőkapacitás definíciója, összehasonlítás a fajhővel. Állandó térfogaton vett mólhő kiszámítása; az eredmény helyessége. Szabadsági fokok definíciója; mozgásformák egy- és kétatomos gázok esetén. Ekvipartíció tétele és alkalmazása. 5. A hőtan I. főtétele Gázok belső energiájának definíciója. Hőközlés és munkavégzés. A hőtan I. főtétele és alakja speciális esetekben. 6. A hőtan II. főtétele, halmazállapot-változások Folyamatok iránya, reverzibilis és irreverzibilis folyamatok (példák!). A hőtan II. főtételének két megfogalmazása, alkalmazások. Intenzív és extenzív állapotjelzők. Hőerőgépek hatásfoka és korláta, III. főtétel. Halmazállapotok összehasonlítása. Halmazállapot-változások fajtái, felvett hő, grafikon, kísérletek. 7. Elektrosztatikai alapjelenségek, alapfogalmak Elektrosztatikai alapjelenségek, dörzselektromosság. Töltés, töltésmegmaradás, elektromos megosztás. Coulomb-törvény. Elektromos mező, térerősség, erővonalak.

7 8. Az elektromos mező munkája, kondenzátor Az elektromos mező munkájának kiszámítása, konzervatív erőtér fogalma. Elektromos feszültség és potenciál; ekvipotenciális felületek. Vezetők elektrosztatikus térben. Kondenzátor: meghatározás, kapacitás, kapacitást befolyásoló tényezők. 9. Az elektromos áram, áramkörök Áram, áramerősség definíciója. Az áram hatásai. Az áramkör részei. Ohm-törvény, elektromos ellenállás. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása, jellemzők. 10. Az elektromos munka és teljesítmény Az elektromos munka meghatározása, kiszámítása. Az elektromos teljesítmény meghatározása, kiszámítása, példák. 11. Mágneses alapjelenségek, mágneses tér, hatása árammal átjárt vezetőre Mágneses alapjelenségek, kísérletek; iránytű. Mágneses tér és jellemzése, indukcióvonalak; mágneses indukcióvektor. Mágneses tér hatása árammal átjárt vezetőre: kísérlet, számítások. 12. Árammal átjárt vezetők mágneses tere, mágneses tér hatása elektromos töltésre Árammal átjárt vezető mágneses tere: egyenes vezető, egyenes tekercs; a mégneses indukcióvektor kiszámítása. Mágneses tér hatása elektromos töltésre, Lorentz-erő. 13. Mozgási indukció, nyugalmi indukció, Lenz-törvény Mágneses fluxus. Mozgási indukció jelensége: kísérletek. Az indukált feszültség nagyságának kiszámítása. Nyugalmi indukció: kísérletek, indukált feszültség kiszámítása. Lenz-törvény.