KÉMIA. 10. évfolyamos vizsga

Átírás

1 10. évfolyamos vizsga A vizsga leírása: A vizsga csak szóbeli részből áll. A vizsgán két tételt kell húzni. Az A tétel a 9. évfolyam ismeretanyagára, a B tétel a 10. évfolyam ismeretanyagának a vizsga időpontjáig már tanult, időarányos részére vonatkozik. A vizsgázók számára a tételsor a részletes követelményekkel a tanév elejétől rendelkezésükre áll. A tételek kifejtése egy-egy téma részletes bemutatását, a kapcsolódó fogalmak, definíciók, törvényszerűségek, összefüggések, képletek, kísérletek, valamint a kapcsolódó vegyületek (fizikai és kémiai) tulajdonságainak ismertetését igényli. Számításos feladatok és gyakorlati feladatok nem szerepelnek a vizsgán. A feleletre a felkészülési idő minimum 30 perc. A felelet időtartamát a 10. évfolyamos vizsgaszabályzat szabja meg. A felelet időtartama a két tétel között fele-fele arányban oszlik meg. A tételek kifejtésének sorrendje tetszőleges. A felelés formája, a kérdezőtanár feladatai, az értékelés szempontjai a középszintű szóbeli kémia érettségihez hasonló. A vizsga jegye a két tétel eredményéből adódik, de a sikeres vizsgához mind a két tételből el kell érni az elégséges szintet. Új tétel húzására egyetlen alkalommal van lehetőség. A vizsga értékelése: Jeles osztályzatot kap az a tanuló, aki a tételeket önállóan fejti ki; mondanivalóját logikusan felépítve, a lényeget kiemelve, szakmailag is helyesen fogalmazza meg; a témakörben tájékozott, az elmondottakat példákon keresztül alkalmazni is tudja; a tanárnak csak néhány pontosító kérdést kell feltennie. Jó osztályzatot kap az a tanuló, aki a tételeket többnyire önállóan fejti ki; mondanivalóját többnyire logikusan felépítve, a lényeget kiemelve, szakmailag is helyesen fogalmazza meg, legfeljebb néhány dologban bizonytalan, pontatlan; a témakörben tájékozott, az elmondottakat példákon keresztül alkalmazni is tudja; a tanár rávezető, pontosító kérdéseire tud válaszolni. Közepes osztályzatot kap az a tanuló, aki a tételeket nem tudja önállóan logikusan felépíteni, de a főbb definíciókat, törvényszerűségeket el tudja mondani. Felelete tévedéseket tartalmaz és lényeges dolgok hiányoznak belőle, melyeket azonban a kérdező tanár rávezető kérdéseivel pontosít, pótol. Elégséges osztályzatot kap az a tanuló, aki csak a tételekhez kapcsolódó legalapvetőbb definíciókat, törvényszerűségeket tudja elmondani; a tételét nem építi fel logikusan. Felelete tévedéseket tartalmaz és lényeges dolgok hiányoznak belőle, melyeket a kérdező tanár rávezető kérdéseire válaszolva többnyire pontosít, pótol. Elégtelen osztályzatot kap az a tanuló, aki a tételekhez kapcsolódó legalapvetőbb fogalmakkal sincs tisztában, nem a tételről beszél, a kérdező tanár kérdéseire sem tud válaszolni.

2 A tételek 1. Atommodellek Atommodellek, az atom részei, alapfogalmak 2. Az elektronburok szerkezete Alapfogalmak, kvantumszámok, elektronburok kiépülése, periódusos rendszer. 3. A kémiai kötések Az elsőrendű kötések kialakulása és jellemzői. Fémes kötés. A másodrendű kötések kialakulása és jellemzői. 4. A kovalens kötés A kovalens kötés kialakulása, alapfogalmak. Molekulák térszerkezete. 5. Ionos kötés Az ionos kötés kialakulása, alapfogalmak. Ionvegyületek. 6. Rácstípusok A rácstípusok jellemzőinek magyarázata a szerkezet alapján. A grafit szerkezete. 7. A folyadékok A folyadékok jellemzői. Oldatok, oldódás, oldhatóság. Kolloidok. 8. Kémiai reakciók kinetikája és energetikája Kémiai reakciók feltételei. Alapfogalmak. Reakciósebesség és befolyásolása. Kémiai egyensúly és befolyásolása. Termokémia. 9. Részecskeátmenettel járó kémiai reakciók Sav-bázis reakciók, alapfogalmak. Redoxireakciók, alapfogalmak. 10. Elektrokémia Galvánelemek, alapfogalmak. Redoxireakciók iránya. Elektrolízis, alapfogalmak. Az elektrolízis mennyiségi törvényei.

3 B tételek 1. Telített szénhidrogének A szénhidrogének csoportosítása. A metán és az alkánok fizikai és kémiai tulajdonságai. Izoméria. Kőolaj és földgáz. 2. Telítetlen szénhidrogének Az etén és az alkének fizikai és kémiai tulajdonságai. Izoméria. Diének, poliének. Butadién és izoprén. Kaucsuk és gumi. Acetilén. 3. Aromás és halogénezett szénhidrogének A benzol szerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai. Halogéntartalmú szénvegyületek fizikai és kémiai tulajdonságai, felsorolásuk. 4. Alkoholok, fenolok és éterek Az alkoholok, fenolok, észterek fizikai és kémiai tulajdonságai. 5. Aldehidek és ketonok Aldehidek és ketonok elnevezése, előállítása, fizikai és kémiai tulajdonságai. 6. Karbonsavak Karbonsavak elnevezése, csoportosítása, fizikai és kémiai tulajdonságai. 7. Észterek Észterek kialakulása, fizikai és kémiai tulajdonságaik, előfordulásuk. Gliceridek előállítása, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Mosószerek, zsíroldás. 8. Az oxigéntartalmú szénvegyületek tulajdonságai Az oxigéntartalmú szénvegyületek fizikai és kémiai tulajdonságainak összehasonlítása, összekapcsolva a szerkezettel. 9. Nitrogéntartalmú szénvegyületek Aminok és amidok rendűsége, fizikai és kémiai tulajdonságai. 10. Szénhidrátok A szénhidrátok összetétele, csoportosítása. Mono-, di- és poliszacharidok. 11. Aminosavak, fehérjék Aminosavak összetétele, csoportosítása. A glicin fizikai és kémiai tulajdonságai. A fehérjék kialakulása, konstitúciója, térszerkezete, jellemzői. Nukleinsavak. 12. Műanyagok A műanyagok meghatározása, csoportosítása. Természetes és mesterséges alapú műanyagok tulajdonságai konkrét példákkal. A műanyagok újrahasznosítása.

4 RÉSZLETES VIZSGATEMATIKA A tételek 1. Atommodellek Az atom felépítéséről alkotott elképzelések fejlődése az ókortól napjainkig. Az atom részeinek megnevezése, jellemzőik ismertetése. Alapfogalmak: nukleon, rendszám, tömegszám, izotóp, relatív atomtömeg, anyagmennyiség, moláris tömeg. 2. Az elektronburok szerkezete Alapfogalmak: atompálya, pályaenergia, elektronhéj, alapállapot, gerjesztett állapot, atomtörzs, vegyértékelektronok. A kvantumszámok felsorolása, szemléletes jelentésük, lehetséges értékeik. Az elektronburok kiépülését meghatározó alapelvek. A periódusos rendszer felépítésének értelmezése. 3. A kémiai kötések Az elsőrendű kötések felsorolása, kialakulásuk oka. Az elsőrendű kötések kialakulásának folyamata konkrét példákon keresztül. A fémes kötés és jellemzői. A másodrendű kötések felsorolása. A másodrendű kötések kialakulásának folyamata konkrét példákon keresztül bemutatva. 4. A kovalens kötés A kovalens kötés kialakulásának oka, folyamata konkrét példákon bemutatva. Alapfogalmak: molekulapálya, szigma-kötés, pi-kötés, kötési energia, kötésszög, kötéshossz, datív kötés, elektronegativitás, kötéspolaritás, molekulapolaritás. A molekulák térbeli alakja. 5. Ionos kötés Az ionok létrejöttének oka, folyamata konkrét példákon bemutatva. Az ionos kötés kialakulása. Alapfogalmak: anion, kation, ionizációs energia (és tendenciák), elektronaffinitás (és tendenciák), rácsenergia. Ionos kötésű vegyületek képlete; konkrét példák a periódusos rendszer alapján. 6. Rácstípusok Rácstípusok felsorolása, példákkal. A különféle rácstípusba tartozó anyagok tulajdonságainak értelmezése felépítésük, szerkezetük alapján. A grafit jellemzői.

5 7. A folyadékok A folyadékok jellemzői, szerkezet és tulajdonság összefüggése. Az oldatok jellemzői. Ionos vegyületek és molekulák oldódásának folyamata. Az oldhatósággal kapcsolatos alapfogalmak. Az oldhatóságot és az oldódás sebességét befolyásoló tényezők. Az oldódás energiaviszonyai. Alapfogalmak: oldáshő, rácsenergia, hidratációs energia. Az oldatok töménységének megadása. Kolloidkémiai alapfogalmak, diszperziós kolloidok. 8. Kémiai reakciók kinetikája és energetikája Alapfogalmak: kémiai reakció; aktivált komplexum, aktiválási energia, reakciósebesség, katalizátor. A kémiai reakciók feltételei. A reakciósebesség és befolyásolása. Kémiai egyensúly kialakulása és befolyásolása. Kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások. 9. Részecskeátmenettel járó kémiai reakciók Sav-bázis reakciók és alapfogalmak bemutatása konkrét példákon keresztül. Alapfogalmak: sav, bázis, amfotéria, autoprotolízis, vízionszorzat, ph, közömbösítés, semlegesítés, hidrolízis. Redoxireakciók és alapfogalmak bemutatása konkrét példákon keresztül. Alapfogalmak: redukció, oxidáció, redukálószer, oxidálószer. 10. Elektrokémia Galvánelemek működésének és alapfogalmak bemutatása konkrét példákon keresztül. Alapfogalmak: galvánelem, anód, katód, elektródreakció, elektromotoros erő, elektródpotenciál, standardpotenciál. A redoxireakciók irányának meghatározása. Az elektrolízis folyamatának és alapfogalmak bemutatása konkrét példákon keresztül. Alapfogalmak: elektrolízis, katód, anód. Elektródreakciók, elektródokon leváló anyagok. Az elektrolízis mennyiségi törvényei.

6 RÉSZLETES VIZSGATEMATIKA B tételek 1. Telített szénhidrogének A szénatom különleges tulajdonságai. A szénhidrogének összetétele és csoportosítása. A metán jellemzői, reakciói. Az alkánok fizikai és kémiai tulajdonságai, alapfogalmak. Izoméria. Kőolaj és földgáz. 2. Telítetlen szénhidrogének Az etén jellemzői, reakciói. Az alkének jellemzői, alapfogalmak. Izoméria. Diének, poliének. Butadién és izoprén. Kaucsuk és gumi. Acetilén jellemzői, reakciói. 3. Aromás és halogénezett szénhidrogének A benzol kötésszerkezete, jellemzői, reakciói. A funkciós csoportok. Halogéntartalmú szénvegyületek tulajdonságai, reakciói, felsorolásuk. 4. Alkoholok, fenolok és éterek Az oxigéntartalmú funkciós csoportok. Az alkoholok elnevezése, rendűsége, értékűsége. Az etanol jellemzői, reakciói, egyéb fontos alkoholok. A fenol jellemzői, reakciói. Az éterek jellemzői, dietil-éter. 5. Aldehidek és ketonok Aldehidek elnevezése, jellemzői, előállításuk. Fontosabb aldehidek jellemzői és reakcióik. A ketonok elnevezése, jellemzői, előállításuk. Aceton. 6. Karbonsavak Karbonsavak elnevezése, csoportosítása, jellemzői. Fontosabb karbonsavak jellemzői, reakcióik. 7. Észterek Észterek kialakulása, észtercsoport. Az észterek jellemzői, reakcióik, előfordulásuk. Gliceridek előállítása, jellemzőik, reakcióik. Mosószerek, zsíroldás.

7 8. Az oxigéntartalmú szénvegyületek tulajdonságai Az oxigéntartalmú szénvegyületek fizikai tulajdonságainak összehasonlítása, összekapcsolva a szerkezettel. Az oxigéntartalmú szénvegyületek kémiai tulajdonságainak összehasonlítása, összekapcsolva a szerkezettel. 9. Nitrogéntartalmú szénvegyületek Aminok rendűsége, jellemzői, reakciói. Amidok rendűsége, jellemzői, reakciói. 10. Szénhidrátok A szénhidrátok összetétele, csoportosítása. A szőlőcukor jellemzői, reakciói, térszerkezete. Egyéb fontos monoszacharidok. Diszacharidok, poliszacharidok. 11. Aminosavak, fehérjék Aminosavak összetétele, csoportosítása. A glicin jellemzői, reakciói. A fehérjék kialakulása, konstitúciója, térszerkezete, jellemzői. A nukleinsavak szerkezete. 12. Műanyagok A műanyagok meghatározása, csoportosítása. Természetes alapú műanyagok tulajdonságai konkrét példákkal. Mesterséges alapú műanyagok tulajdonságai konkrét példákkal. A műanyagok újrahasznosítása.