A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

Átírás

1 A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete és a periódusos rendszer az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének elvei írja fel a nitrogénatom elektronszerkezetét kitevős ábrázolással, a vegyértékhéját cellásan is! a periódusos rendszer felépítése mit mondhatunk el egy atom elektronszerkezetéről, ha tudjuk, hogy a 3. periódusban és a hetedik főcsoportban található? az alkálifémek példáján mutassa be, hogyan változik a főcsoportokban az atomsugár, az ionizációs energia és az elektronegativitás! 2. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok fogalma az elektronszerkezet kiépülésének elvei mutassa be az alapállapotú nitrogénatom példáján az elvek érvényesülését! írja fel a kalciumatom elektronszerkezetét kitevős ábrázolással, a vegyértékhéját cellásan is! soroljon fel néhány példát a radioaktív izotópok hétköznapi alkalmazására! nevezzen meg tudósokat, akik a radioaktivitás kutatásában jelentős eredményeket értek el! 3. A periódusos rendszer az elemek rendszerezése a periódusos rendszer felépítése periódusok, csoportok (fő-, illetve mellékcsoportok) fogalma sorolja fel a főcsoportokat, írja le vegyértékelektron-szerkezetüket! mit mondhatunk el egy atom elektronszerkezetéről, ha tudjuk, hogy a harmadik periódusban és a hetedik főcsoportban található? soroljon fel periodikusan változó tulajdonságokat! az alkálifémek példáján mutassa be, hogyan változik a főcsoportokban az atomsugár, az ionizációs energia és az elektronegativitás! a nátrium és a kálium példáján mutassa be, milyen kapcsolat van a tulajdonságok és a periódusos rendszerben elfoglalt hely között! 4. A kémiai kötések az elsőrendű kémiai kötések fogalma, csoportosítása, példákkal az egyszeres és a többszörös kovalens kötés, a datív kötés, példákkal a másodrendű kötések fogalma, csoportosítása, példákkal a VII. főcsoport elemeinek példáján mutassa be a másodrendű kötőerők és a moláris tömeg szerepét az anyagok forráspontjának alakulásában!

2 5. Egyszerű és összetett ionok, ionrácsos anyagok az ion fogalma, fajtái az egyszerű ionok képződésének bemutatása a nátrium, illetve a klór példáján, a képződést kísérő energiaváltozások összetett ionok származtatása, példákon keresztül (oxóniumion, ammóniumion, szulfátion, karbonátion, foszfátion) az ionos kötés és az ionrács jellemzése mondjon példát ionrácsos anyagokra! az ionrácsos anyagok fizikai tulajdonságai (olvadáspont, forráspont, halmazállapot, áramvezetés) 6. A négy kristályrács összehasonlító jellemzése a rácspontokban található részecskék, a közöttük lévő kölcsönhatások és erősségük soroljon fel konkrét példákat az elemek és vegyületek köréből a négy rácstípusra! a szerkezetből adódó fizikai tulajdonságok összehasonlítása: olvadáspont, forráspont, halmazállapot, oldhatóság, vezetőképesség a VII. főcsoport elemeinek példáján mutassa be a másodrendű kötőerők és a moláris tömeg szerepét az anyagok forráspontjának alakulásában! 7. A kémiai folyamatok energiaváltozása a kémiai reakciók csoportosítása energiaváltozás szempontjából mondjon példát exoterm és endoterm változásokra! írja fel a metán égésének termokémiai egyenletét! a reakcióhő, a képződéshő és a Hess-tétel fogalma keressen exoterm és endoterm képződéshőjű anyagokat a függvénytáblázatban! hogyan számítható ki a reakcióhő a képződéshők ismeretében? 8. Savak, bázisok, sók vizes oldatának kémhatása a protolitikus reakciók fogalma savak, bázisok fogalma, csoportosítása erősségük alapján, példákkal írja le az ammónia és a víz, illetve a hidrogén-klorid és a víz között lejátszódó reakció egyenletét, jelölje a konjugált sav-bázis párokat! vizes oldatok kémhatása, a ph, példákkal, közömbösítési reakció egy példán bemutatva sók vizes oldatának kémhatása az ammónium-klorid, a nátrium-klorid és a nátrium-karbonát példáján bemutatva

3 Szervetlen kémia 1. A hidrogén helye a periódusos rendszerben, elektronszerkezete, izotópjai molekula- és halmazszerkezete fizikai tulajdonságai reakciója nemfémes elemekkel (pl. oxigénnel, klórral, nitrogénnel) a reakciók típusának, a hidrogén szerepe a reakciókban reakciói szerves vegyületekkel (pl. etén, etin, etanal, propanon) a termékek és a reakciók előfordulása laboratóriumi előállítása felhasználása 2. A halogénelemek, a klór a halogénatomok helye a periódusos rendszerben a klóratom vegyértékelektron-szerkezete, elektronegativitása, oxidációs számai, kötései a klór molekula- és halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai a klór reakciója más halogenidionokkal, hidrogénnel, fémekkel (pl. nátrium, vas) a termékek és a reakciók a klór reakciója vízzel, oxidáló hatása a klór reakciója szerves vegyületekkel (pl. etén, benzol) a termékek és a reakciók a klór élettani hatása a klór keletkezésének lehetőségei, veszélyei a háztartásban 3. A HCl és a sósav a hidrogén-klorid molekula- és halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai a HCl oldódása vízben a sósav reakciója nátrium-hidroxid-oldattal, fémekkel (pl. vas, alumínium, cink, réz), fémoxidokkal (pl. magnézium-oxid), karbonátokkal (pl. kalcium-karbonát, ezüst-nitrátoldattal a reakciók a HCl reakciója szerves vegyületekkel (pl. etén, etin) a termékek és a reakciók típusának a sósav és nátrium-sójának felhasználása 4. Az oxigén és a víz az oxigén előfordulása, fizikai tulajdonságai, élettani hatása a víz molekula- és halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai vizes oldatok kémhatása (példákkal), a ph a víz reakciója nátriummal, klórral, hidrogén-kloriddal, ammóniával, szén-dioxiddal, kalcium-oxiddal a reakciók a víz reakciója eténnel a termék és a reakció a víz keménysége, vízlágyítási eljárások

4 5. A kénsav a kénsav fizikai tulajdonságai a tömény sav hígítása, higroszkópossága reakciója vízzel a reakció híg oldatának reakciója fémekkel (pl. réz, cink, alumínium), nátrium-hidroxid- és báriumklorid-oldattal a reakciók tömény oldatának reakciója fémekkel (pl. réz, vas, alumínium) a kénsav szerepe a reakciókban a kénsav ipari előállítása a kénsav fontosabb sói (pl. gipsz, rézgálic, keserűsó) és jelentőségük 6. Az ammónia és a salétromsav az ammónia molekula- és halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai az ammónia reakciója vízzel, sósavval a reakciók az ammónia ipari előállítása, az egyensúlyi reakció jellemzése a salétromsav fizikai tulajdonságai, tárolása a salétromsav reakciója vízzel, nátrium-hidroxid-oldattal, ammóniával, benzollal, glicerinnel a termékek és a reakciók a tömény salétromsav reakciója ezüsttel, arannyal, vassal a reakciók típusának jelentőségük 7. A szén és vegyületei a szénatom helye a periódusos rendszerben, vegyértékelektron-szerkezete a szén allotróp módosulatainak jellemzése (szerkezet, fizikai tulajdonság) a szén és széntartalmú vegyületek égése (metán, propán, szőlőcukor), az egyes reakciók gyakorlati jelentősége a szén-dioxid molekula- és halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai a szén-dioxid reakciója vízzel, nátrium-hidroxid-oldattal, kimutatása a szénsav fontosabb sói (pl. szódabikarbóna, mészkő, szóda) és gyakorlati jelentőségük 8. A fémek általános jellemzése helyük a periódusos rendszerben, csoportosításuk elektronszerkezetük alapján a fémes kötés és a fémrács jellemzése fizikai tulajdonságaik fémek reakciója nemfémes elemekkel (pl. a magnézium égése, a vas reakciója klórral, az alumínium és jód reakciója, a cink és kén reakciója) a reakciók típusának megevezése a fémek reakciója vízzel (pl. nátrium, kalcium, réz) a reakciók a fémek reakciója savakkal (pl. a cink és réz reakciója sósavval, a réz és a vas reakciója tömény kénsavoldattal, az ezüst és az arany reakciója tömény salétromsavval) jelentőségük

5 9. Az alkálifémek helyük a periódusos rendszerben, vegyértékelektron-szerkezetük halmazszerkezetük, fizikai tulajdonságaik reakciókészségük, tárolásuk, lángfestésük a nátrium és a kálium reakciója vízzel, reakciókészségük összehasonlítása a reakció a nátrium reakciója klórral, etil-alkohollal, fenollal, ecetsavval a termékek és a reakciók legfontosabb vegyületeik és jelentőségük a nátrium- és a káliumion élettani szerepe 10. Az alkáliföldfémek helyük a periódusos rendszerben, vegyértékelektron-szerkezetük fizikai tulajdonságaik reakciókészségük, tárolásuk, lángfestésük a kalcium és a magnézium reakciója vízzel a reakció a kalcium és magnézium reakciója oxigénnel, klórral, sósavval a termékek és a reakciók legfontosabb vegyületeik (pl. mészkő, égetett mész, oltott mész, gipsz, keserűsó) tulajdonságai, jelentősége a kalcium- és magnéziumionok szerepe a vízkeménységben a kalcium- és magnéziumionok élettani szerepe 11. Az alumínium helye a periódusos rendszerben, vegyértékelektron-szerkezete halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai reakciója nemfémes elemekkel (pl. oxigén, klór, jód) a reakciók reakciója vízzel, illetve savakkal (pl. sósavval, tömény kénsavval, tömény salétromsavval) a reakciók gyártásának alapanyaga, fő lépései felhasználása, élettani hatása 12. A vas helye a periódusos rendszerben, vegyértékelektron-szerkezete, oxidációs számai halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai reakciója nemfémes elemekkel (pl. oxigén, klór) a reakciók reakciója savakkal (sósav, tömény kénsav, tömény salétromsav) gyártásának kiindulási anyagai, fő kémiai folyamatai, termékei a nyersvas további feldolgozása felhasználása hidratált ionjainak színe a vasionok élettani szerepe

6 Szerves kémia 1. A telített szénhidrogének fogalma, csoportosítása az alkánok homológ sora a pentán konstitúciós izomerei és elnevezésük a metán molekula- és halmazszerkezete az alkánok fizikai tulajdonságai a metán, a propán és a bután égése gyakorlati jelentősége a metán reakciója klórral a termékek és a reakciók a ciklohexán molekulaszerkezete előfordulásuk, jelentőségük 2. A telítetlen szénhidrogének, az etén és az etin fogalma, csoportosítása, fontosabb képviselői az etén és az etin molekula- és halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai az etén és az etin égése az etén és az etin reakciója hidrogénnel, brómmal, hidrogén-kloriddal, vízzel a termékek és a reakciók az etén és a propén polimerizációja a polimerizációs műanyagok és felhasználásuk az etin laboratóriumi és ipari előállítása 3. Aromás vegyületek az aromás szénhidrogének fogalma, az aromás jelleg általános jellemzése az aromás szénhidrogének fontosabb képviselői a benzol molekula- és halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai a benzol égése a benzol reakciója brómmal, salétromsavval a termékek és a reakciók típusának a benzol felhasználása, élettani hatása a heteroaromás vegyületek (piridin, pirimidin, pirrol, imidazol) konstitúciója, aromás jellege, jelentősége 4. A hidroxivegyületek, az etanol a hidroxivegyületek fogalma, csoportosítása az alkoholok fogalma, csoportosítása (rendűség, értékűség), fontosabb képviselői az etanol molekula- és halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai az etanol reakciója nátriummal, ecetsavval a termékek és a reakciók típusának éterképzés, vízelimináció, tökéletes égés - a termékek elnevezése az etanol és a propán-2-ol enyhe oxidációja - a termékek elnevezése az etanol előállítása (eténből, illetve alkoholos erjedéssel) az etanol élettani hatása, felhasználása

7 5. Az oxovegyületek, a formaldehid és az aceton az oxovegyületek fogalma, csoportosítása, fontosabb képviselői a formaldehid és az aceton molekula- és halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai a formaldehid és az aceton redukciója az oxidálhatóságuk közötti különbség értelmezése (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció) előállításuk alkoholból élettani hatásuk, felhasználásuk 6. A karbonsavak, az ecetsav a karbonsavak fogalma, csoportosítása (szénlánc, értékűség), fontosabb képviselői az ecetsav molekula- és halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai az ecetsav reakciója nátriummal, vízzel, nátrium-hidroxid-oldattal, nátrium-hidrogénkarbonáttal a termékek és a reakciók az ecetsav reakciója etil-alkohollal a termék és a reakció az ecetsav felhasználása 7. Az aminosavak és a fehérjék az aminosavak fogalma, csoportosítása (oldalláncok fajtái szerint) az -aminosavak általános szerkezete a glicin ikerionos szerkezete a peptidkötés kialakulása, szerkezete a fehérjék szerkezete (primer, szekunder, tercier) a fehérjék kimutatása (Xantoprotein-próba, Biuret-próba, a fehérjék reverzibilis és irreverzibilis kicsapódása) a fehérjék jelentősége 8. A szénhidrátok a szénhidrátok fogalma, csoportosítása fontosabb monoszacharidok és jelentőségük a monoszacharidok színe, halmazállapota, vízoldhatósága, íze a glükóz (szőlőcukor) szerkezete, nyílt- és zártláncú konstitúciója az ezüsttükörpróba reakcióegyenlete a glükózzal a diszacharidok csoportosítása, szerkezete, jelentősége a poliszacharidok csoportosítása, szerkezete, jelentősége a keményítő kimutatása