A kvantummechanika filozófiai problémái

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kvantummechanika filozófiai problémái"

Mihály Tóth
5 évvel ezelőtt
Látták:

A kvantummechanika filozófiai problémái Szegedi PéterP Tudományt nytörténet és Tudományfiloz nyfilozófia fia Tanszék D 1-1111 111-es szoba 37-990 990 vagy 6670-es m. pszegedi@caesar.elte.

1 A kvantummechanika filozófiai problémái Szegedi PéterP Tudományt nytörténet és Tudományfiloz nyfilozófia fia Tanszék D es szoba vagy 6670-es m. pszegedi@caesar.elte.hu hps.elte.hu Tematika 1. Bevezetés: A kvantummechanika kialakulása. Matematikai formalizmusa.. A kvantummechanika koppenhágai interpretációjának gyökerei (Bohr, Heisenberg, Born): Az interpretáció alapelvei (a mérhető mennyiségek elve; a korrespondencia-elv és tudományfejlődéselméleti vonatkozásai; a határozatlansági reláció és a komplementaritási elv filozófiai értékelése). 3. A valószínűség szerepe (és a kvantummechanikai akauzalitás eredete tudományszociológiai kitérő). 4. A mikro- és makrofizika határán: félklasszikus megközelítések; Schrödinger anyaghulláma és macskája, a hidrodinamikai interpretációk, Jánossy kísérleti és elméleti megközelítései stb. 5. A hullám-részecske dualizmus: de Broglie kettős megoldása és vezérhulláma; Bohm kvantumpotenciálja; Vigier szubkvantummechanikai közege és társaik Teljesség, determinizmus és lokalitás: Determinizmus a fizikában. Az Einstein- Podolsky-Rosen paradoxontól Bohmon keresztül a Bell-egyenlőtlenségekig. A rejtett paraméteres elméletek. A kvantummechanika statisztikus interpretációja (Blohincev, Popper és mások).a kvantummechanika sztochasztikus interpretációi (Fényes diffúziója, Nelson Brown-mozgása, de la Peña-Auerbach és mások stochasztikus elektrodinamikája). 10. A kvantummechanikai méréselméletek: Neumann; Wigner barátja, a sok-világ hipotézis; a kvantummechanikai Zénónparadoxon stb Információ és kvantummechanika: teleportáció, kriptográfia, kvantumszámítógép. A kvantummechanika kialakulása az anomáliák szerepe a tudományban hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés fekete vonalak a színképben (180) Wollaston, Ritter et al. a sötét vonalak hullámhossza ( ) Fraunhofer 1

diffrakciós rácsok (181) az elnyelési és kibocsátási

színképelemzés módszerének kidolgozása (1859) Kirchhoff

sugárzás az abszolút fekete test fogalma Kirchhoff:

December 1859 az ugyanolyan hullámhosszal rendelkező

abszorpció aránya minden testnél ugyanaz.

T 0 ( λ T ) ϕ, dλ = σt 4 színképvonal-sorozatok (1883-)

2 diffrakciós rácsok (181) az elnyelési és kibocsátási vonalak közötti kapcsolat (1849) Foucault a színképelemzés módszerének kidolgozása (1859) Kirchhoff és Bunsen a Fraunhofervonalak természete a hőmérsékleti sugárzás az abszolút fekete test fogalma Kirchhoff: Monatsbericht der Akademie der Wissenchaften zu Berlin, December 1859 az ugyanolyan hullámhosszal rendelkező sugarakra egy adott hőmérsékleten az emisszió és az abszorpció aránya minden testnél ugyanaz. E λt /A λt = φ(λ, T), A λt = 1 E ~ T 4 (1879) Stefan ε = T 0 ( λ T ) ϕ, dλ = σt 4 színképvonal-sorozatok (1883-) Kayser Runge Paschen a H-atom színképvonalainak összefüggése (1885) Balmer 1/λ = R(1/ -1/n ), n = 3, 4, 5,...

Rydberg Recherches sur la constitution des spectres d'émission des éléments chimiques (1890) a színkép összefügg a

RZ(1/n -1/m ) a hőmérsékleti sugárzás eltolódása (1893) λ m T = 0.

Planck Rayleigh-Jeans βν 3 T uν = αν e u = 8π ν kt 3 ν c S = u a u S a = u u + bu S a = u u u ν = e 3 Aν βν T 1

3 Rydberg Recherches sur la constitution des spectres d'émission des éléments chimiques (1890) a színkép összefügg a periódusos rendszerrel hullámszám, Rydberg-állandó, termekkel minden színképvonal leírható - ν = R(1/n -1/m ), ν = RZ(1/n -1/m ) a hőmérsékleti sugárzás eltolódása (1893) λ m T = cm K kísérletek a hőmérsékleti sugárzás eloszlási függvényének meghatározására Lord Rayleigh Jeans Planck Wien Planck Rayleigh-Jeans βν 3 T uν = αν e u = 8π ν kt 3 ν c S = u a u S a = u u + bu S a = u u u ν = e 3 Aν βν T 1 eloszlási törvény: hν (1900) atomi oszcillátorok, hatáskvantum Az anyag diszkrét szerkezete kételektródos cső + higanyos vákuumszivattyú Geissler Geissler-csövek 3

Plücker színképvizsgálatokhoz (1855) a H első

4 Plücker színképvizsgálatokhoz (1855) a H első három vonala + a katódsugarak felfedezése, mágneses térben elhajlanak (1858) az elektromos töltés diszkrét mennyiségekből áll (1874) Stoney a katódsugarak az áramból származó negatívan töltött részecskék (1879) Crookes az elektromos töltésnek van egy hordozó atomja (1881) Stoney a katódsugarak hullámok? Goldstein elhajlásuk elektromos térben a csősugarak (1886) a szikraközre eső ultraibolya sugárzás segíti az átütést (1887) H. R. Hertz a színképvonalak mágneses térben felhasadnak (1896) Zeeman 4

az elektromos töltés hordozója az elektron Stoney (1891) a katódsugarak képesek áthatolni

Hertz a katódsugárzás negatívan töltött részecskék árama (1895) Perrin a katódsugarak

J. Thomson a csősugárzás részecskéi atom-méretűek (1898) a fényelektromos hatás Lenard

fény intenzitásával (1900) a kilépő elektronok maximális kinetikus energiája a fémtől és a

csősugarak elhajlanak elektromos és mágneses térben (190) a mazsolás puding atommodell (1903)

5 az elektromos töltés hordozója az elektron Stoney (1891) a katódsugarak képesek áthatolni vékony fémfólián (189), tehát hullámok? H. R. Hertz a katódsugárzás negatívan töltött részecskék árama (1895) Perrin a katódsugarak részecskéinek tömege 1/1837-ed része a H atoménak, töltésük stb. (1897) J. J. Thomson a csősugárzás részecskéi atom-méretűek (1898) a fényelektromos hatás Lenard Lenard-ablak (1893) elektronok okozzák (1899) a kilépő elektronok száma (az áram) arányos a fény intenzitásával (1900) a kilépő elektronok maximális kinetikus energiája a fémtől és a fény rezgésszámától (hullámhosszától) függ, egy minimumfrekvencia alatt nincs elektron (190) a csősugarak elhajlanak elektromos és mágneses térben (190) a mazsolás puding atommodell (1903) J. J. Thomson az elektronok csoportosulnak az atomban periódusos rendszer (1904) a planetáris atommodell (1905) Perrin a fényelektromos hatás magyarázata a fotonhipotézissel (1905) Einstein 5

6 a Brown-mozgás molekuláris-statisztikai elmélete (1905) a szilárd testek fajhője az atomi mozgások is kvantáltak (1907) Brown-mozgás kísérletek kolloidokban ( ) Perrin az elektron pontos töltésének megmérése ( ) Millikan atommodell (1913) Bohr atomok gerjesztése és ionizációja elektronnal való bombázással ( ) Franck G. L. Hertz 6

atommodell a színképvonalak finomszerkezetének magyarázatára (ellipszispályák, azimutális kvantumszám), a

Bethe mágneses kvantumszám (190) Sommerfeld korrespondenciaelv (1918-193) Bohr az atom mágneses momentuma - térbeli

és magyarázat (193) Compton a kettős természet kiterjesztése az anyagra is (193) L.

7 atommodell a színképvonalak finomszerkezetének magyarázatára (ellipszispályák, azimutális kvantumszám), a Zeeman-effektus kvantumelmélete (1916) Sommerfeld müncheni elméleti fizikai iskola: Heisenberg, Pauli, Raabi, Debye, Bethe mágneses kvantumszám (190) Sommerfeld korrespondenciaelv ( ) Bohr az atom mágneses momentuma - térbeli kvantálás (19) Stern, Gerlach a röntgensugárzás hullámhosszának megváltozása elektronon történő szóráskor - kísérlet és magyarázat (193) Compton a kettős természet kiterjesztése az anyagra is (193) L. de Broglie a kizárási elv (194) Pauli Kramers Stark-effektus (190) diszperziós formula (195) - a korrespondencia-elv alkalmazása mátrixmechanika (195) Heisenberg 7

Hasonló dokumentumok

A kvantummechanika filozófiai problémái

A kvantummechanika filozófiai problémái Szegedi PéterP Tudományt nytörténet és Tudományfiloz nyfilozófia fia Tanszék D 1-1111 111-es szoba 37-990 990 vagy 6670-es m. pszegedi@caesar.elte.hu http://hps.elte.hu