AZ ATOM. Atom: atommag + elektronfelhő = proton, neutron, elektron. Elemi részecskék

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ATOM. Atom: atommag + elektronfelhő = proton, neutron, elektron. Elemi részecskék"

Mariska Lakatos
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 AZ ATOM Atom: atommag + elektronfelhő = proton, neutron, elektron Elemi részecskék

2 Atomok Dalton elmélete (1805): John DALTON Az elemek apró részecskékből, atomokból állnak. Atom: görög szó = nem osztható. 2. Egy elem valamennyi atomja azonos. 3. A különböző elemek atomjainak eltérő tömegük van (megkülönböztethetőek). 4. A különböző elemek atomjai kombinálódhatnak; egy vegyület több, mint egy elem atomjainak speciális kombinációja. 5. Egy kémiai reakcióban az atomok nem keletkeznek, nem pusztulnak el és nem osztódnak kisebb részekre, hanem partnert cserélnek új anyagot létrehozva.

3 Elektronok Katódsugárzás töltött részecskékből áll, melyek az elektród atomjaiból jönnek. => Az atomok oszthatók!!!!! Joseph John THOMSON Thomson-féle atommodell

4 Katódsugárcső Rés Katódsugár Foszforeszkáló háttér

5 Millikan kísérlet Az elektron töltésének meghatározása olajköd lebegtetett cseppek mikroszkóp lyuk ionizálás töltött fémlapok megfigyelt csepp

6 Atommag atommag Ernest RUTHERFORD elektron

7 radioaktív anyag, ami α-részecskéket bocsát ki pajzs ólom blokk arany fólia cink-szulfid ernyő legtöbb α-részecske itt csapódik be néhány α-részecske eltérül

8 atom mag atom mag körüli elektronok Csak azok az α-részecskék térülnek el, amelyek eltalálják az atommagot.

9 Elemi részecskék tulajdonságai részecske jelölés töltés* tömeg (g) Elektron e , Proton p +1 1, Neutron n 0 1, * a töltés a következő szám többszöröseként van megadva: 1, C

10 Mennyi az elektronok tömege 1 kg vasban? atomok száma x elektronok száma x elektron tömege = egy atomban 9, g rendszám = 26 6, db (1 mol) 55,847 g x 1000 g x = 1, db Eredmény: 0,255 g

11 Atom: atommag + elektronok atommag: protonok + neutronok Atomszerkezet: az elektronok elrendeződése az atommag körül megértése alapvetően fontos az: --- atomok tulajdonságainak megértéséhez, --- a belőlük képződő vegyületek megértéséhez, --- a reakcióik értelmezéséhez.

12 Spektroszkópia A különböző anyagok által kibocsátott, vagy elnyelt fény, vagy egyéb sugárzás vizsgálatával foglalkozik. Folytonos színkép Meleg gáz Emissziós vonalas színkép Hideg gáz Abszorpciós vonalas színkép

13 Newton kísérletei fehér fénnyel Sir Isaac Newton ( )

14 A hidrogén színképe Gázt melegítve, vagy elektromos kisülés: vonalas spektrum A hidrogén látható spektruma a Balmer-féle sorozatban: Joseph Balmer, 1885 A fotonok frekvenciája leírható a köv. sorozattal: ν ~ 1/4 1/n 2 ahol n= 3,4,5,.. Gerjesztett hidrogénlámpa és az általa kibocsájtott fény három látható összetevője.

15 A hidrogén színképe A teljes spektrum leírása (IR, látható, UV) Johannes Rydberg IR ν = R (1/k 2 1/n 2 ) UV látható R= 3, Hz n= k+1, k+2, k+3,. k= 1 Lyman k= 2 Balmer k= 3 Paschen k= 4 Bracket k= 5 Pfund sorozat Foton energiája: E= hν h= 6, J/Hz

16 Bohr atommodell Niels Bohr: E = h R/n 2 1.A hidrogénatom egy pozitív töltésű részecskéből és egy elektronból áll, az elektron r sugarú pályán kering energiaveszteség nélkül 2. Az elektron nem keringhet tetszőleges sugarú pályán. 3. Az adott sugarú pályán keringő elektron meghatározott energiával rendelkezik. 4. A két pálya közötti elektronátmenet egy, a pályák energiájának különbségével megegyező energiájú foton elnyelésével, vagy kibocsájtásával jár. E i E j E = hr/n i2 ( hr/n j2 )= hr(1/n j 2 1/n i2 ) = hν

Bohr-model Niels Bohr proposed Csak in speciális 1914 a model pályák of the hydrogen atom as a nucleus megengedettek, with an electron melyeknek circling around it. adott energiájuk van.

17 Bohr-model Niels Bohr proposed Csak in speciális 1914 a model pályák of the hydrogen atom as a nucleus megengedettek, with an electron melyeknek circling around it. adott energiájuk van. In this model, the energy levels of the orbits are quantized so that only certain specific orbits corresponding to certain specific energies for the electron are available. Ha az elektron egy nagyobb energiájú külső pályáról egy alacsonyabb energiájú belső pályára megy át, elektromágneses sugárzást bocsát ki, és a kibocsátott foton energiája megegyezik a két pálya energiájának különbségével

18 Vonalas atomi spektrum ν = R (1/k 2 1/n 2 ) R= 3, Hz n= k+1, k+2, k+3,. k= 1 Lyman k= 2 Balmer k= 3 Paschen k: belső pálya n: külső pálya A különböző spektrum sorozatok megfelelnek egy adott belső pályára történő elektronátmenetnek.

19 A Stark- és Zeemann-effektus Mágneses térben a H színképében egyes vonalak felhasadnak (3, 5, 7 részre). Az azonos energiájú atompályák mágneses szempontból különbséget mutatnak.

20 Kvantummechanika Louis de Broglie, 1924 Elektron: hullám részecske kettősség hullámfüggvény atomokban atompálya

21 Kvantummechanika Erwin Schrödinger, Az atom energiája kvantált 2. Atompályák három számmal jellemezhetőek (kvantumszámok) 1. Fő 2. Mellék 3. Mágneses

22 Az atomok elektronszerkezete Atompálya: olyan térrész, ahol az elektron nagy (90%-os) valószínűséggel megtalálható. (n, l, m) Főkvantumszám: n n = 1, 2, 3, 4 K, L, M, N - HÉJAK Méret és elektronenergia elsősorban n-től függ. Mellékkvantumszám: l l = 0, 1,, n 1 Az atompálya alakja (és energiája) l-től függ. s, p, d, f, g - ALHÉJAK Mágneses kvantumszám: m m= l, l+1,, 0,, l 1, l Az atompálya irányát határozza meg, azonos energiájú pályák.

23 Kvantumszámok n=1 l=0 m=0 s alhéj K (elektron)héj n=2 l=0 m=0 s alhéj L (elektron)héj m= 1 l=1 m=0 p alhéj m=+1 n=3 l=0 m=0 s alhéj L (elektron)héj m= 1 l=1 m=0 p alhéj m=+1 m= 2 m= 1 l=2 m=0 d alhéj m=+1 m=+2

24 y A hidrogénatom atompályái z x

25 Az atompályák alakja csómógömb s l=0 csómósík n=1 n=2 n=3 p l=1 d l=2 n=2 n=2 n=3 n=3 n=3 n=3 n=3 f l=3 n=4 n=4 n=4 n=4

26 A spin detektáló ernyő Spinkvantumszám: m s m s = 1/2, +1/2 Az elektron forgási irányát határozza meg.

27 Az elektron spinje Elektron spin mágneses jellemző spinkvantumszám (m s ).

28 Az elektronburok szerkezete Az alhéjak a H-atomban: 4s 4p 4d 4f 3s 3p 3d 2s 2p 1s Az alhéjak többelektronos atomokban: 4p 4d 4s E 3s 3p 3d 2s 2p 1s 4f

29 Az elektronburok felépülése Az energiaminimumra törekvés elve (felépülési elv): Az elektronok a legalacsonyabb energiájú pályákat foglalják el. Pauli-elv: Egy atomon belül nem lehet két olyan elektron, amelynek minden kvantumszáma megegyezik. n. héj, n 2 pálya, max. 2n 2 elektron Egy pályán maximum két elektron helyezkedhet el ellentétes spínnel. Hund-szabály: Azonos energiájú szintek közül a különböző mágneses kvantumszámúak ( térbelileg különbözőek ) töltődnek be először (Így vannak az elektronok a legmesszebb egymástól) azonos spinnel (maximális multiplicitás). Paramágnes Diamágnes

30 Az elektronburok felépülése Energianívók sorrendje:

31 Az elektronburok felépülése Vegyérték héj --- vegyérték elektronok Atom-törzs

32 Az elektronburok szerkezete Elektronkonfiguráció: Az elektronkonfiguráció leírja, hogy az elektronok miképpen oszlanak el a héjakon, alhéjakon, pályákon és mekkora a spinkvantumszámuk. Jelölésük például: 1s 1, 1s 2 2s 2 2p 3, 2p 2s H He Li Be B s alhéjak Ne

33 Az elektronburok felépülése Felépülési (aufbau) elv: energiaminimumra törekvés elve Na: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 1 1s 2 2s 2 2p 6 3p 1 alapállapot 1. gerjesztett állapot Extra: félig és teljesen betöltött alhéj stabil! spektrumban Na D-vonal Cr: 3d 5 4s 1 Pd: 4d 10 (de Ni: 3d 8 4s 2 ) (Pt: 5d 9 6s 1 ) Mo: 4d 5 5s 1 Cu: 3d 10 4s 1 Gd: f 7 d 1 s 2 Au: 5d 10 6s 1

34 A periódusos rendszer periódusok és oszlopok/csoportok eka Al, eka Si ismert elem alapján atomtömeg szerint Cu Zn As Se Br Mengyelejev Ga M (g/mol) , Henry G. Moseley rendszám szerint! Ea 2 O 3 5,9 ρ Ga 2 O 3 5,91 g/cm 3 alacsony o.p. 30,1 C magas f.p C Felosztás: s,p,d,f mező lantanidák és aktinidák

36 A periódikus sajátságok Atomsugár Def.1: a legkülső maximum távolsága (90%-os tartózkodási valószínűség!) Def.2: az atom- vagy fémrácsban az atomok távolságának fele Meghatározó tényezők: n, effektív magtöltés Z eff = Z S (árnyékolási szám)

37 Az atomsugár változása

38 Effektív magtöltés Árnyékolási számok l n i-1 n i n i ,85 0, ,85 0, , ,35 0

39 A periodikus sajátságok Ionizációs energia: Az első ionizációs energia az az energia, amely egy atom (vagy molekula) leglazábban kötött elektronjának eltávolításához szükséges. (Történhet pl. elektronütközéssel vagy fotonok hatására.) A (g) A + (g) + e Perióduson belül nő: ok: csökkenő atomméret, növekvő Z eff (effektív magtöltés) Li B C Z eff : 1,3 2,7 3,35 eltérések: IIIA < IIA p vs. s VIA < VA páratlan vs. párosított

40 A periódikus sajátságok Elektronaffinitás: Az az energia amely akkor szabadul fel, ha egy atom, vagy molekula egy elektront felvesz. Definiálható az alábbi két módon is: 1. A (g) A (g) + e 2. A (g) + e A (g) magyar, Boksai angolszász, Nyilasi IUPAC definíció: 1-nél a befektetett energia, vagy a 2-nél a felszabaduló energia (a kettő ekvivalens)

41 Az (első) ionizációs energia M (g) = M + (g) + e -

43 Elektronegativitás

44 Elektronegativitás Mulliken: I.E. + E.A. χ = ,3 Pauling: A kémiai kötést létesítő atomok azon képessége, hogy a molekulán belül, a szomszédos atomoktól elektronokat (azaz közös elektronpárokat) vonzanak magukhoz. F elektronegativitása választott: 4,0

45 Ionizációs energia A periódusos rendszer IE és EN Elektronegativitás

Hasonló dokumentumok

Boyle kísérlete. Boyle 1781-ben ónt hevített és azt tapasztalta, hogy annak tömege. Robert Boyle angol fizikus, kémikus

Boyle kísérlete. Boyle 1781-ben ónt hevített és azt tapasztalta, hogy annak tömege. Robert Boyle angol fizikus, kémikus Boyle kísérlete Boyle 1781-ben ónt hevített és azt tapasztalta, hogy annak tömege Robert Boyle 1627-1691 angol fizikus, kémikus A tömegmegmaradás törvénye Lavoisier kísérlete 1. Boyle tapasztalata: ónt