Molekulák világa 2. kémiai szeminárium. Szilágyi András
|
|
|
- Rudolf Róbert Balázs
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Molekulák világa 2. kémiai szeminárium Szilágyi András
2 Kvantummechanikai ismétlés Kvantummechanikai részecskéről csak valószínűségi állítást tehetünk A részecske leírója a hullámfüggvény, ez kódolja a megtalálási valószínűséget ( Ψ 2 ΔV) és az impulzust (a görbe hullámhossza, változásának intenzitása ) Jól lokalizált részecske esetén (Δx kicsi) az impulzus bizonytalansága nagy (Δp nagy), valamint nagy helybizonytalanságú részecskénél az impulzus jól meghatározott (Heisenberg-féle határozatlansági reláció) Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 2
3 A periódusos rendszer - kvatumszámok H-atom: proton Coulomb-potenciáljába bezárt elektron A H-atom elektronjának a hullámfüggvénye alapállapotban gömbszimmetrikus Gerjesztés hatására (energia befektetésével) ez a szimmetria megbomlik csomógömbök és csomósíkok jönnek létre A H-atom elektronjának állapotát (egyelőre) három kvantumszámmal lehet jellemezni Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 3
4 A periódusos rendszer - kvatumszámok Főkvantumszám (n) jelöli a (közel) azonos energiájú elektronok csoportját (héj) n = csomók száma + 1 n = 1,2,3, Mellékkvantumszám (l) meghatározza a pálya alakját l = a csomósíkok száma l = 0,, n-1 hagyományosan: l=0 s, l=1 p, l=2 d, l=3 f Mágneses kvantumszám (m l ) a pálya térbeli orientációját határozza meg m l = -l, -l+1,, 0,, l-1, l (összesen 2l+1 térbeli orientáció) s-pálya: 1 orientáció; p-pálya: 3 orientáció, d-pálya: 5 orientáció Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 4
5 A periódusos rendszer - kvatumszámok 1s (n=1, l=0, g=0) nincs csomó Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 5
6 A periódusos rendszer - kvatumszámok 1s (n=1, l=0, g=0) nincs csomó 2s (n=2, l=0, g=1) egy csomógömb Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 6
7 A periódusos rendszer - kvatumszámok 1s (n=1, l=0, g=0) nincs csomó 2s (n=2, l=0, g=1) egy csomógömb 2p (n=2, l=1, g=0) egy csomólap (3 irányítás) Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 7
8 A periódusos rendszer - kvatumszámok 1s (n=1, l=0, g=0) nincs csomó 2s (n=2, l=0, g=1) egy csomógömb 2p (n=2, l=1, g=0) egy csomólap (3 irányítás) 3s (n=3, l=0, g=2) két csomógömb Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 8
9 A periódusos rendszer - kvatumszámok 1s (n=1, l=0, g=0) nincs csomó 2s (n=2, l=0, g=1) egy csomógömb 2p (n=2, l=1, g=0) egy csomólap (3 irányítás) 3s (n=3, l=0, g=2) két csomógömb 3p (n=3, l=1, g=1) egy csomógömb, egy csomólap (három irányítás) Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 9
10 A periódusos rendszer - kvatumszámok 1s (n=1, l=0, g=0) nincs csomó 2s (n=2, l=0, g=1) egy csomógömb 2p (n=2, l=1, g=0) egy csomólap (3 irányítás) 3s (n=3, l=0, g=2) két csomógömb 3p (n=3, l=1, g=1) egy csomógömb, egy csomólap (három irányítás) 3d (n=3, l=2, g=0) két csomólap (öt irányítás) Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 10
11 A periódusos rendszer - kvatumszámok Nézzünk nagyobb rendszámú atomokat! Az elektronok száma megegyezik a rendszámmal. Milyen pályára kerülnek a további elektronok? Tapasztalatok szerint Az 1s pályára két elektron kerülhet r H r He <r Li A harmadik már a kisebb energiájú (kevésbé kötött) 2s pályára kerül Ha egy állapot betelik, egy következőbe kerülnek az elektronok További kiépülésnél: egy adott kvantumszám-hármassal (n,l,m l ) jellemzett állapotban csak két elektron lehetséges! Ennek a két elektronnak a spinje (saját mágneses momentuma) ellentétes. Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 11
12 A periódusos rendszer - kvatumszámok Spinkvantumszám (m l ) Az elektron saját mágneses momentuma m l = +1/2 ( fel, ), -1/2 ( le, ) Pauli-elv: Egy kvantumállapotban legfeljebb két, ellentétes spinű elektron tartózkodhat. Az n főkvantumszámú héjon összesen elektron tartózkodhat: N(n=1)=2, N(n=2)=8, N(n=3)=18, n Adott mellékkvantumszám mellett: N(s)=2, N(p)=6, N(d)=10, 1 N( n) = 2(2l + 1) = 2n l= 0 2 Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 12
13 A periódusos rendszer Egy elektront négy kvantumszámmal lehet jellemezni: főkvantumszám (n) mellékkvantumszám (l) mágneses kvantumszám (m l ) spinkvantumszám (m s ) Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 13
14 A periódusos rendszer Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 14
15 A periódusos rendszer Az elektronhéjak kiépülésének elvei Egyelektronos rendszerekben az energia csak a főkvantumszámtól függ: E n = me π ε 0 h n Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 15
16 A periódusos rendszer Az elektronhéjak kiépülésének elvei Többelektronos rendszerekben az energia nem csak a főkvantumszámtól függ: egy 2p állapotú elektron jobban érzi az 1s elektron leárnyékoló hatását, mint a mag közelébe is eljutó 2s elektron: E 2p > E 2s, hasonlóan 3p és 3s-re is: E 3p > E 3s. Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 16
17 A periódusos rendszer Az energiasorrend: 1s << 2s < 2p << 3s < 3p << 4s < 3d < 4p << 5s 4d < 5p << 6s Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 17
18 A periódusos rendszer Az elektronhéjak kiépülésének elvei Egy (n,l,m l ) kvantumállapotban legfeljebb két elektron tartózkodhat (Pauli-elv) Az elektronhéjak növekvő energia szerint népesülnek be (Aufbau-elv) Az azonos energiájú pályák egyensúlyban általában úgy töltődnek be, hogy az elektronok azonos spinnel, különböző pályákra kerüljenek, így csökkentve egymás taszítását (Hund-féle maximális multiplicitás elve) Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 18
19 A periódusos rendszer H (1s) 1 He (1s) 2 Li (1s) 2 (2s) 1 Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 19
20 A periódusos rendszer Be (1s) 2 (2s) 2 B (1s) 2 (2s) 2 (2p x ) 1 C (1s) 2 (2s) 2 (2p x ) 1 (2p y ) 1 Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 20
21 A periódusos rendszer N (1s) 2 (2s) 2 (2p x ) 1 (2p y ) 1 (2p z ) 1 O (1s) 2 (2s) 2 (2p x ) 2 (2p y ) 1 (2p z ) 1 F (1s) 2 (2s) 2 (2p x ) 2 (2p y ) 2 (2p z ) 1 Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 21
22 A periódusos rendszer gömbölyű elektronfelhő ( p x +p y +p z gömbszimmetrikus) Ψ (2 px) + Ψ(2 px) + Ψ(2 px ) ~ ~ ( x 2 + y 2 + z 2 )e r / 2r = r e 0 2 r / 2 r 0 nagy távolság 2p és 3s között Ne (1s) 2 (2s) 2 stabil elektronszerkezet, nem reakcióképes nemesgáz (2p x ) 2 (2p y ) 2 (2p z ) 2 Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 22
23 Ionok, ionos kötés Miért keletkeznek ionok? Pozitív ionok keletkezésére a klasszikus fizika is tud magyarázatot adni +Ze töltésű atommag, ha Z-nél kevesebb elektron veszi körül: pozitív ion könnyen adnak le egy illetve két elektront (Li +, Na +, K +, Be 2+, Mg 2+, Ca 2+ ), a kialakuló szerkezetek már gömbölyű (nemesgáz-konfiguráció) elektronszerkezetűek, tovább nehezen bonthatók egy periódusban tovább haladva növekszik a mag elektromos töltése, erősödik az e megkötöttsége, az ionizáció egyre nehezebb Negatív ionok keletkezése klasszikusan nehezen magyarázható! Mi,,vesz rá egy semleges atomot egy negatív elektron befogadására? Kvantummechanikára van szükség! Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 23
24 Ionok, ionos kötés Tekintsünk egy F-atomot teljes töltése nulla (9e - + 9p + ) elektronszerkezete: 1s 2 2s 2 2p x2 2p y2 2p z 1 az elektronszerkezet nem homogén, hiányzik egy,,csutka, a 2p z -pályáról egy elektron a gömbszimmetriához a töltéseloszlás nem homogén, a sarkoknál pozitív, az egyenlítőn negatív töltésű zóna alakul ki az elektromosan aktív sarkok egy 10. elektront is magukhoz tudnak vonni és meg tudnak kötni Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 24
25 Ionok, ionos kötés Tekintsünk egy F-atomot teljes töltése nulla (9e - + 9p + ) elektronszerkezete: 1s 2 2s 2 2p x2 2p y2 2p z 1 az elektronszerkezet nem homogén, hiányzik egy,,csutka, a 2p z -pályáról egy elektron a gömbszimmetriához a töltéseloszlás nem homogén, a sarkoknál pozitív, az egyenlítőn negatív töltésű zóna alakul ki az elektromosan aktív sarkok egy 10. elektront is magukhoz tudnak vonni és meg tudnak kötni Az oktettszerkezetre való törekvés a Pauli-elv és a Coulomb-erő következménye Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 25
26 Ionok, ionos kötés a LiF kialakulása Kiindulásként Li- és F-atomok egyenlő mennyiségben Egy Li-atom külső elektronjának leválasztásához I Li =0,9 aj szükséges Ezt az elektront befogadja egy F-atom, energianyereség: A=0,6 aj A keletkezett Li- és F-ion sugara r + =70 pm és r - =130 pm (ennél közelebb kerülve az elektronállapotok átfednek, ez sérti a Pauli-elvet!) 2 e 4πε 0( r + + r ) A Coulomb-vonzás energianyeresége =1,15 aj. I LI 2 e < A + 4πε ( 0 r + + r ) A befektetett (ionizációs) energia kisebb, mint a felszabaduló, így az ionkötés bizonyos esetekben kedvezőbb, mint az atomos állapot! Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 26
27 Kovalens kötés Miért keletkeznek kovalens molekulák? Független atomok általában nem jelentik az energetikailag legkedvezőbb állapotot Az ionos kötés mellett többek között létrejön kovalens kötés is A klasszikus fizika nem ad magyarázatot arra, hogy két semleges atom (pl. H-atom) miért vonzza egymást és miért jön létre stabil, kötött H 2 molekulaállapot! az elektronegativitások egyenlők, vagy csak kissé különböznek nincs ok arra, hogy az elektronok csak az egyik magra összpontosuljanak a jelenség nem magyarázható a Coulomb-vonzással. Kvantummechanikára van szükség! Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 27
28 Kovalens kötés A H 2+ -molekulaion létrejöttének vázlatos magyarázata. Ha az elektront egy proton zárja be, mozgásterének átmérője 2a 0 =100 pm, a hely bizonytalansága Δx a 0. Ha ehhez a kötött rendszerhez egy másik protont közelítünk, az elektron futópályája megnő, az elektronhullám szétterül, az impulzus-bizonytalanság így az elektron kinetikus energiája csökken A csökkenő kinetikus energia kompenzálhatja a protonok Coulomb-taszítását, létrejöhet a H 2+ -molekula. Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 28
29 Kovalens kötés A molekulába kötött elektron alapállapoti állóhulláma lógjon túl 10%- kal a protonok kijelölte szakaszon. Ekkor az alap-elektronhullám félhullámhossza: λ R h = R + 2 λ = = 2, 4R 2 10 mv Az elektron mozgási energiája (sebesség becslése de-broglie-val): 2 2 h h h v = Em = = 2 2 m λ 2m(2,4R) 11,5mR Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 29
30 Kovalens kötés Az elektronfelhő a két proton közötti távolság felénél a legsűrűbb. Egyszerűsítésként sűrítsük ide az összes töltést, ekkor a potenciális energiák: 2 2 e e E( pp) =, E( pe) = E( ep) = 4πε R 4πε ( R / 2) 0 0 A teljes energia pedig: E( R) = Em + E( pp) + 2 E( pe) Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 30
31 Kovalens kötés Teljes négyzetté alakítás és kerekítés után: 2 h 1 E( R) = 3,4 m R 1 2,25a I H a 0 me 2 4 4πε0h = me 32π ε 0 h a H-atom sugara, I H = a H-atom ionizációs energiája Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 31
32 Kovalens kötés Teljes négyzetté alakítás és kerekítés után: Minimuma 2 h 1 E( R) = 3,4 m R 1 2,25a 4 R = 2,25r0 -nál, ekkor E( R) = I H = 2, 9 aj I H Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 32
33 Kovalens kötés Teljes négyzetté alakítás és kerekítés után: Minimuma 2 h 1 E( R) = 3,4 m R 1 2,25a 4 R = 2,25r0 -nál, ekkor E( R) = I H = 2, 9 aj. 3 Ez az állapot energetikailag kedvezőbb, mint az atomi! I H Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 33
34 Kovalens kötés A kinyúlt elektronpálya annyira csökkenti a kvantumnyüzsgést, hogy ez az energianyereség kompenzálja a protonok taszítását Az elektron inkább vesz részt a p + -e - -p + rendszerben, mint a H- atomba zárva: kovalens molekula jön létre A H 2+ -rendszer mért adatai: R H2+ =106 pm, D H2+ =0,4 aj. A kötött töltése miatt magához vonz még egy elektront, létrejön a H 2 -molekula: R H2 =87 pm (<R H2+ ); D H2 =0,73 aj (<2 D H2+ ) Az egynél több atommagot átfogó elektron-állóhullám a molekulapálya. Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 34
35 Az LCAO-módszer Molekulákat építenénk fel atomokból Ismertek az atomi elektronpályák (AO: atomic orbital) A kötés létrejötte után az elektronok kiterjedtebb pályára kerülnek: molekulapályák (MO: molecular orbital) Egyszerű feltételezés: molekulapályák az atompályák összegéből jönnek létre (lineárkombináció) LCAO: Linear Combination of Atomic Orbitals Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 35
36 Az LCAO-módszer 1s pályák Kötőpálya a két atomi hullámfüggvény összegéből (fázisban adjuk össze őket) Ψ = N( Ψ + Ψ ) Ψ = NΨ + NΨ + 2NΨ k A B 2 k 2 A 2 A A Ψ B közelítés, mert nem veszi figyelembe B protonnak az A atomállapotra és A protonnak a B atomállapotra való hatását N<1 szükséges normálás miatt interferenciatag megnöveli az elektronsűrűséget a két mag között a széleken a töltés lecsökken (N<1) kötőpálya Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 36
37 Az LCAO-módszer 1s pályák Lazítópálya a két atomi hullámfüggvény különbségéből (ellenfázisban összeadva) Ψ = N( Ψ Ψ ) Ψ = NΨ + NΨ 2NΨ k A B 2 k 2 A 2 A A Ψ B közelítés, mert nem veszi figyelembe B protonnak az A atomállapotra és A protonnak a B atomállapotra való hatását N>1 szükséges normálás miatt interferenciatag lecsökkenti az elektronsűrűséget a két mag között a széleken a töltés megnő (N>1) lazítópálya Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 37
38 Az LCAO-módszer 1s pályák Molekulapálya 1s elektronokból Azonos fázisban összeadva őket: kötőpálya, nagy elektronsűrűség a két mag között Ellentétes fázisban összeadva: lazítópálya, kis elektronsűrűség a magok között Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 38
39 Az LCAO-módszer 1s pályák Két AO-ból két MO Ha a két atom azonos, azonos mértékben járulnak hozzá az MO-hoz Kezdetben mindkét atomnak egy elektronja van Az MO-n az elektronok spinje csak ellentétes lehet (Pauli-elv) Két elektron az atommagok között összetartja a molekulát Kötőpálya energiája kb. annyival van az atomi szint alatt, mint amennyivel a lazító felette Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 39
40 Az LCAO-módszer 1s pályák Két AO-ból két MO Ha a két atom azonos, azonos mértékben járulnak hozzá az MO-hoz Kezdetben mindkét atomnak egy elektronja van Az MO-n az elektronok spinje csak ellentétes lehet (Pauli-elv) Két elektron az atommagok között összetartja a molekulát Lazítópálya energiája többel van az atomi szint alatt, mint amennyivel a kötő alatta egy elektront előléptetve a kötés felbomlik Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 40
41 Az LCAO-módszer 1s pályák Csináljuk hélium-molekulát hélium atomokból (1s 2 )! A harmadik elektron a Pauli elv miatt már lazítópályára kerül, ekkor a rendszer még kötött: He 2+ létezik A negyedik elektron is a lazítópályára került, ekkor két kötő és két lazító: nincs He 2 molekula Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 41
42 Az LCAO-módszer kötésrend Általánosan Az állóhullám-minták alakja a Pauli-elv miatt korlátozza a molekulák létrejöttét Kötő molekulapálya akkor jön létre, ha mindekét atomban van adott atomállapotban magányosan tartózkodó elektron Egy ilyen vegyérték -0,5-0,1 aj energiával járul hozzá a disszociációs energiához Ha az elektronok száma nagy, egyes elektronok lazítópályára kerülnek, gyengítik a kötést Lazítópálya jobban akadályozza a kötés létrejöttét, mint amennyire a kötőpálya segíti. Kötés rendje (vegyértéke)= = (e - száma a kötő MO-kon e - száma a kötő MO-kon)/2 Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 42
43 Az LCAO-módszer p-pályák Nem csak s pályák fedhetnek át, hanem p-k is! Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 43
44 Az LCAO-módszer p-pályák A molekulatengely irányába eső pályák (2p x ) átfedéséből létrejövő kötő és lazítópálya a 2pσ és 2pσ* MO. σ-pályák (általánosan): a molekulatengely körül forgásszimmetrikus MO-k Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 44
45 Az LCAO-módszer p-pályák A molekulatengely irányára merőleges pályák (2p y,2p z ) átfedéséből létrejövő kötő és lazítópálya a 2pπ és 2pπ* MO. π-pályák (általánosan): a molekulatengely körül nem forgásszimmetrikus MO-k Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 45
46 Az LCAO-módszer s és p-pályák σ-pályák (forgásszimmetria): Ψ A (s)±ψ B (s) sσ, sσ* (s s), Ψ A (s)±ψ B (p x ) spσ x, spσ x *(s p), Ψ A (p x )±Ψ B (p x ) pσ x, pσ x *(p p) szimmetriája miatt a molekula két része egymáshoz képest elfordulhat közelebb esnek a vonzó atommaghoz, stabilabbak, keményebbek Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 46
47 Az LCAO-módszer s és p-pályák π-pályák (nincsen forgásszimmetria): Ψ A (p y )±Ψ B (p y ) pπ y, pπ y *(p p), Ψ A (p z )±Ψ B (p z ) pπ z, pπ z *(p p), Ψ A (p z )±Ψ B (d) pdσ z, pdσ z *(p d),... elforgatáskor: csökken a p-pályák átfedése energetikailag kedvezőtlen (a molekularészek nem tudnak elfordulni) távolabb esnek az atommagtól, lágyak, polarizálhatók, elektromosan érzékenyek Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 47
48 Az LCAO-módszer N 2 -molekula N 2 molekula két N atomból (1s 2 2s 2 2p 3 ) 1sσ 1sσ* Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 48
49 Az LCAO-módszer N 2 -molekula N 2 molekula két N atomból (1s 2 2s 2 2p 3 ) 2sσ 2sσ* Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 49
50 Az LCAO-módszer N 2 -molekula N 2 molekula két N atomból (1s 2 2s 2 2p 3 ) 2p x σ Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 50
51 Az LCAO-módszer N 2 -molekula N 2 molekula két N atomból (1s 2 2s 2 2p 3 ) 2p y π Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 51
52 Az LCAO-módszer N 2 -molekula N 2 molekula két N atomból (1s 2 2s 2 2p 3 ) 2p z π Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 52
53 Az LCAO-módszer N 2 -molekula N 2 molekula két N atomból (1s 2 2s 2 2p 3 ) energetikailag mélyen ülő,,core MO-k nem játszanak szerepet, mert E(1sσ) -E(1sσ*) Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 53
54 Az LCAO-módszer N 2 -molekula N 2 molekula két N atomból (1s 2 2s 2 2p 3 ) valenciaelektronok (legkülső, n=2 héjon) egy 2pσ-kötés két 2pπ-kötés (π y, π z ) E(2sσ) -E(2sσ*), nemkötő (magányos) elektronpárok Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 54
55 Az LCAO-módszer N 2 -molekula N 2 molekula két N atomból (1s 2 2s 2 2p 3 ) Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 55
56 Az LCAO-módszer N 2, O 2 N 2 és O 2 molekula (1s 2 2s 2 2p 3 és 1s 2 2s 2 2p 4 ) N 2 O 2 Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 56
57 Az LCAO-módszer N 2, O 2 N 2 és O 2 molekula (1s 2 2s 2 2p 3 és 1s 2 2s 2 2p 4 ) a kötőpályák e - -száma 10, a lazítópályáké 4 a kötés rendje 3 nagy disszociációs energia (D=1,2 aj) nagy energiakülönbség az utolsó betöltött (2pπ) és az első betöltetlen (2pπ*) MO között nehezen gerjeszthető, alig reakcióképes N 2 Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 57
58 Az LCAO-módszer N 2, O 2 N 2 és O 2 molekula (1s 2 2s 2 2p 3 és 1s 2 2s 2 2p 4 ) a két további elektron lazítópályára kerül, de taszítják egymást 2pπ y *-ra és 2pπ z *-ra a kötőpályák e - -száma 10, a lazítópályáké 6 a kötés rendje 2 kisebb disszociációs energia (D O2 ⅔D N2 =0,8 aj) könnyen gerjeszthető, jól reakcióképes, puha elektronszerkezet Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 58 O 2
59 Az LCAO-módszer ionos vagy kovalens Azonos atomokból felépülő molekuláknál a kötőpályához való elektronhozzájárulás mindkét atomnál azonos. Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 59
60 Az LCAO-módszer ionos vagy kovalens Ha nem azonosak a kötésben résztvevő atomok, az energiaszintek, tehát az elektronéhségek (elektronegativitások) különböznek. Ha kicsi a különbség a kötés még kovalens... Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 60
61 Az LCAO-módszer ionos vagy kovalens Ha nagy akkor inkább ionos... Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 61
62 Az LCAO-módszer ionos vagy kovalens Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 62
63 A kémiai kötés Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 63
64 Irodalom Kvantummechanika kémiai szemszögből: D. O. Hayward: Quantum Mechanics for Chemists, Royal Society of Chemistry, UK, 2002 P. W. Atkins: Fizikai kémia II., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998 Kvantummechanikai szimulációk: winter.group.shef.ac.uk/orbitron csi.chemie.tu-darmstadt.de/ak/immel/tutorials Molekulák világa - 2. kémiai szeminárium 64
Molekulák világa 1. kémiai szeminárium
GoBack Molekulák világa 1. kémiai szeminárium Szilágyi András 2008. október 6. Molekulák világa 1. kémiai szeminárium Molekuláris bionika szak I. év 1 Kvantummechanika Klasszikus fizika eszközei tömegpont
A kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 11-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 11- Vegyérték kötés elmélet 11-3 Atompályák hibridizációja 11-4 Többszörös kovalens kötések 11-5 Molekulapálya elmélet 11-6 Delokalizált
A kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 13-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 13- Vegyérték kötés elmélet 13-3 Atompályák hibridizációja 13-4 Többszörös kovalens kötések 13-5 Molekulapálya elmélet 13-6 Delokalizált
Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39
Kémiai kötés 4-1 Lewis elmélet 4-2 Kovalens kötés: bevezetés 4-3 Poláros kovalens kötés 4-4 Lewis szerkezetek 4-5 A molekulák alakja 4-6 Kötésrend, kötéstávolság 4-7 Kötésenergiák Általános Kémia, szerkezet
FELADATMEGOLDÁS. Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást!
FELADATMEGOLDÁS Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást! 1. Melyik sorozatban található jelölések fejeznek ki 4-4 g anyagot? a) 2 H 2 ; 0,25 C b) O; 4 H; 4 H 2 c) 0,25 O; 4 H; 2 H 2 ; 1/3 C d) 2 H;
Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39
Kémiai kötés 4-1 Lewis-elmélet 4-2 Kovalens kötés: bevezetés 4-3 Poláros kovalens kötés 4-4 Lewis szerkezetek 4-5 A molekulák alakja 4-6 Kötésrend, kötéstávolság 4-7 Kötésenergiák Általános Kémia, szerkezet
Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése
Az anyagszerkezet alapjai Az atomok felépítése Kérdések Mik az építőelemek? Milyen elvek szerint épül fel az anyag? Milyen szintjei vannak a struktúrának? Van-e végső, legkisebb építőelem? A legkisebbeknél
3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
3. A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes
A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR)
4. előadás A kovalens kötés elmélete Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) az atomok kötő és nemkötő elektronpárjai úgy helyezkednek el a térben, hogy egymástól minél távolabb legyenek A központi
A hidrogénmolekula. Energia
A hidrogénmolekula Emlékeztető: az atompályák hullámok (hullámfüggvények!) A hullámokra érvényes a szuperpozíció (erősítés és kioltás) elve! Ezt két H-atomra alkalmazva: Erősítő átfedés csomósík Energia
Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése
Az anyagszerkezet alapjai Az atomok felépítése Kérdések Mik az építőelemek? Milyen elvek szerint épül fel az anyag? Milyen szintjei vannak a struktúrának? Van-e végső, legkisebb építőelem? A legkisebbeknél
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
Az anyagszerkezet alapjai
Kérdések Az anyagszerkezet alapjai Az atomok felépítése Mik az építőelemek? Milyen elvek szerint épül fel az anyag? Milyen szintjei vannak a struktúrának? Van-e végső, legkisebb építőelem? A legkisebbeknél
ORVOSI KÉMIA. Az anyag szerkezete
ORVOSI KÉMIA Az anyag szerkezete Nagy Veronika PTE ÁOK 2017/18. Egyes ábrákat a Chemistry c. (McMurry & Fay, 4 th ed.) könyvből vettünk át. Tanulási célok Az anyagot felépítő elemi részecskék (atomok,
Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok
Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai
Thomson-modell (puding-modell)
Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja
A kovalens kötés polaritása
Általános és szervetlen kémia 4. hét Kovalens kötés A kovalens kötés kialakulásakor szabad atomokból molekulák jönnek létre. A molekulák létrejötte mindig energia csökkenéssel jár. A kovalens kötés polaritása
Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s
A hidrogénmolekula. Emlékeztető: az atompályák hullámok (hullámfüggvények!) A hullámokra érvényes a szuperpozíció (erősítés és kioltás) elve!
Energia A hidrogénmolekula Emlékeztető: az atompályák hullámok (hullámfüggvények!) A hullámokra érvényes a szuperpozíció (erősítés és kioltás) elve! Ezt két H-atomra alkalmazva: Erősítő átfedés csomósík
Elektronegativitás. Elektronegativitás
Általános és szervetlen kémia 3. hét Elektronaffinitás Az az energiaváltozás, ami akkor következik be, ha 1 mól gáz halmazállapotú atomból 1 mól egyszeresen negatív töltésű anion keletkezik. Mértékegysége:
Elektronok, atomok. Általános Kémia - Elektronok, Atomok. Dia 1/61
Elektronok, atomok 2-1 Elektromágneses sugárzás 2-2 Atomi Spektrum 2-3 Kvantumelmélet 2-4 A Bohr Atom 2-5 Az új Kvantummechanika 2-6 Hullámmechanika 2-7 Kvantumszámok Dia 1/61 Tartalom 2-8 Elektronsűrűség
Kötések kialakítása - oktett elmélet
Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések
A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS KOVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Ionos kötés Na Cl Ionpár képződése e - Na + Cl - Na:
Kémiai alapismeretek 2. hét
Kémiai alapismeretek 2. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2014. szeptember 9.-12. 1/13 2014/2015 I. félév, Horváth Attila c Hullámtermészet:
Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
Atomok, elektronok. Általános Kémia - Elektronok, Atomok. Dia 1/61
, elektronok 2-1 Elektromágneses sugárzás 2-2 Atomi spektrum 2-3 Kvantumelmélet 2-4 Bohr-atom 2-5 Az új kvantummechanika 2-6 Hullámmechanika 2-7 A hidrogénatom hullámfüggvényei Dia 1/61 , elektronok 2-8
Fizikai kémia 2. Előzmények. A Lewis-féle kötéselmélet A VB- és az MO-elmélet, a H 2+ molekulaion
06.07.5. Fizikai kémia. 4. A VB- és az -elmélet, a H + molekulaion Dr. Berkesi ttó ZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéke 05 Előzmények Az atomok szerkezetének kvantummehanikai leírása 90-30-as
Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok
Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer energia szintek atomokban
Szalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74
Elsőrendű kötések Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/74 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Ionos vegyületek képződése ˆ Ionok típusai ˆ Kovalens kötés ˆ Fémes kötés ˆ VSEPR elmélet ˆ VB elmélet 2/74 Periodikus
20/10/2016 tema04_biolf_
4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai Kémiai kötés kialakulásának oka: energianyereség. Típusai: ionos kötés kovalens kötés fémes kötés Egy egyszerű modell a kémiai kötések kialakítására:
Periódusos rendszer (Mengyelejev, 1869) nemesgáz csoport: zárt héj, extra stabil
s-mezı (fémek) Periódusos rendszer (Mengyelejev, 1869) http://www.ptable.com/ nemesgáz csoport: zárt héj, extra stabil p-mezı (nemfém, félfém, fém) d-mezı (fémek) Rendezés elve: növekvı rendszám (elektronszám,
A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok
A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/45 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Történeti áttekintés ˆ Mengyelejev periódusos rendszere ˆ Atomsugár, ionsugár ˆ Ionizációs
Atommodellek. Az atom szerkezete. Atommodellek. Atommodellek. Atommodellek, A Rutherford-kísérlet. Atommodellek
Démokritosz: a világot homogén szubsztanciájú oszthatatlan részecskék, atomok és a közöttük lévı őr alkotja. Az atom szerkezete Egy atommodellt akkor fogadunk el érvényesnek, ha megmagyarázza a tapasztalati
Energiaminimum- elve
Energiaminimum- elve Minden rendszer arra törekszi, hogy stabil állapotba kerüljön. Milyen kapcsolat van a stabil állapot, és az adott állapot energiája között? Energiaminimum elve Energiaminimum- elve
http://www.nature.com 1) Magerő-sugár: a magközéppontból mért távolság, ameddig a magerők hatótávolsága terjed. Rutherford-szórásból határozható meg. R=1,4 x 10-13 A 1/3 cm Az atommag terének potenciálja
Elektronok, atomok. Általános Kémia - Elektronok, Atomok. Slide 1 of 60
Elektronok, atomok 10-1 Elektromágneses sugárzás 10- Atomi Spektrum 10-3 Kvantumelmélet 10-4 A Bohr Atom 10-5 Az új Kvantummechanika 10-6 Hullámmechanika 10-7 Kvantumszámok Slide 1 of 60 Tartalom 10-8
Elektronok, atomok. Általános Kémia - Elektronok, Atomok. Slide 1 of 60
Elektronok, atomok -1 Elektromágneses sugárzás - Atomi Spektrum -3 Kvantumelmélet -4 A Bohr Atom -5 Az új Kvantummechanika -6 Hullámmechanika -7 A hidrogénatom hullámfüggvényei Slide 1 of 60 Tartalom -8
A kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai köté magaabb zinten 5-1 Mit kell tudnia a kötéelméletnek? 5- Vegyérték köté elmélet 5-3 Atompályák hibridizációja 5-4 Többzörö kovalen kötéek 5-5 Molekulapálya elmélet 5-6 Delokalizált elektronok:
Kémiai kötés: több atom reakcióba lépése során egy közös, stabil (telített) külső elektronhéj alakul ki.
19. Kémiai kötések (Elsődleges és másodlagos kötések. Elektronegativitás, elektronaffinitás, ionizációs energia. Ionos, fémes és kovalens kötés. A kovalens kötések fajtái, működésük, osztályozásuk, hibridizáció.
Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Lewis-képlet és Lewis szerkezet
Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek
Szilárdtestek el e ek e tr t o r n o s n zer e k r ez e et e e t
Szilárdtestek elektronszerkezete Kvantummechanikai leírás Ismétlés: Schrödinger egyenlet, hullámfüggvény, hidrogén-atom, spin, Pauli-elv, periódusos rendszer 2 Szilárdtestek egyelektron-modellje a magok
tema04_
4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai A kötések kialakulásának oka: energianyereség. A kémiai kötés típusai: ionos kötés kovalens kötés fémes kötés Kötések kialakítása - oktett
A testek részecskéinek szerkezete
A testek részecskéinek szerkezete Minden test részecskékből, atomokból vagy több atomból álló molekulákból épül fel. Az atomok is összetettek: elektronok, protonok és neutronok találhatók bennük. Az elektronok
Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008.
Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008. Kiss István,Vértes Attila: Magkémia (Akadémiai Kiadó) Nagy Lajos György,
2, = 5221 K (7.2)
7. Gyakorlat 4A-7 Az emberi szem kb. 555 nm hullámhossznál a Iegnagyobb érzékenységű. Adjuk meg annak a fekete testnek a hőmérsékletét, amely sugárzásának a spektrális teljesitménye ezen a hullámhosszon
Szilárdtestek sávelmélete. Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján
Szilárdtestek sávelmélete Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra
Kémiai alapismeretek 3. hét
Kémiai alapismeretek 3. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2013. szeptember 17.-20. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c : Molekulákon
Az anyagok kettős (részecske és hullám) természete
Az anyagok kettős (részecske és hullám) természete de Broglie hipotézise (1924-25): Bármilyen fénysebességgel mozgó részecskére: mc = p E = mc 2 = hn p = hn/c = h/ = h/p - de Broglie-féle hullámhossz Nem
Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39
Kémiai kötés 4-1 Lewis elmélet 4-2 Kovalens kötés: bevezetés 4-3 Poláros kovalens kötés 4-4 Lewis szerkezetek 4-5 A molekulák alakja 4-6 Kötésrend, kötéstávolság 4-7 Kötésenergiák Általános Kémia, szerkezet
ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő
ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK Kalocsai Angéla, Kozma Enikő RUTHERFORD-FÉLE ATOMMODELL HIBÁI Elektromágneses sugárzáselmélettel ellentmondásban van Mivel: a keringő elektronok gyorsulnak Energiamegmaradás
Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek
Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az
Az egészen kis részek. e. meli 03
Atomok felépítése Az egészen kis részek 1 Epikürosz ( i.e. 34-70 ) az atomokat különböző horgokkal és kapcsokkal képzeli el. ( kapcsok eltörnek: víz elpárolog - lecsapódik??? ) Arisztotelész ( i.e. 384-3
Fermi Dirac statisztika elemei
Fermi Dirac statisztika elemei A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra érvényes klasszikus statisztika
A SZILÁRDTEST FOGALMA. Szilárdtest: makroszkópikus, szilárd, rendezett anyagdarab. molekula klaszter szilárdtest > σ λ : rel.
A SZILÁRDTEST FOGALMA Szilárdtest: makroszkópikus, szilárd, rendezett anyagdarab. a) Méret: b) Szilárdság: molekula klaszter szilárdtest > ~ 100 Å ideálisan rugalmas test: λ = 1 E σ λ : rel. megnyúlás
A kvantummechanikai atommodell
A kvantummechanikai atommodell A kvantummechanika alapjai A Heinsenberg-féle határozatlansági reláció A kvantummechanikai atommodell A kvantumszámok értelmezése A Stern-Gerlach kísérlet Az Einstein-de
A kémiai kötés eredete; viriál tétel 1
A kémiai kötés ereete; viriál tétel 1 Probléma felvetés Ha egy molekula atommagjai közötti távolság csökken, akkor a közöttük fellép elektrosztatikus taszításhoz tartozó energia n. Ugyanez igaz az elektronokra
Vegyületek - vegyületmolekulák
Vegyületek - vegyületmolekulák 3.Az anyagok csoportosítása összetételük szerint Egyszerű összetett Azonos atomokból állnak különböző atomokból állnak Elemek vegyületek keverékek Fémek Félfémek Nemfémek
Átmenetifém-komplexek mágneses momentuma
Átmenetifém-komplexek mágneses momentuma Csakspin-momentum μ g e S(S 1) μ B μ n(n 2) μ B A komplexek mágneses momentuma többnyire közel van ahhoz a csakspin-momentum értékhez, ami az adott elektronkonfigurációjú
Előtétszó Jele Szorzó milli m 10-3 mikro 10-6 nano n 10-9 piko p 10-12 femto f 10-15 atto a 10-18
1 Az anyagmennyiség, a periódusos rendszer Előtétszavak (prefixumok) Előtétszó Jele Szorzó milli m 10-3 mikro 10-6 nano n 10-9 piko p 10-12 femto f 10-15 atto a 10-18 Az anyagmennyiség A részecskék darabszámát
Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39
Kémiai kötés 12-1 Lewis elmélet 12-2 Kovalens kötés: bevezetés 12-3 Poláros kovalens kötés 12-4 Lewis szerkezetek 12-5 A molekulák alakja 12-6 Kötésrend, kötéstávolság 12-7 Kötésenergiák Általános Kémia,
AZ ATOM. Atom: atommag + elektronfelhő = proton, neutron, elektron. Elemi részecskék
AZ ATOM Atom: atommag + elektronfelhő = proton, neutron, elektron Elemi részecskék Atomok Dalton elmélete (1805): John DALTON 1766-1844 1. Az elemek apró részecskékből, atomokból állnak. Atom: görög szó
Atomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz
Atomfizika A hidrogén lámpa színképei - Elektronok H atom emisszió Fényképlemez V + H 2 gáz Az atom és kvantumfizika fejlődésének fontos szakasza volt a hidrogén lámpa színképeinek leírása, és a vonalas
Kémiai kötés Lewis elmélet
Kémiai kötés 10-1 Lewis elmélet 10-2 Kovalens kötés: bevezetés 10-3 Poláros kovalens kötés 10-4 Lewis szerkezetek 10-5 A molekulák alakja 10-6 Kötésrend, kötéstávolság 10-7 Kötésenergiák Általános Kémia,
Az atomok szerkezete II.; A kémiai jelrendszer; A periódusos rendszer
Az atomok szerkezete II.; A kémiai jelrendszer; A periódusos rendszer Műszaki kémia, Anyagtan I. 3-4. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy. doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Elektronszerkezet Az elektron
4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai. Kémiai kötés kialakulásának oka: energianyereség.
4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai Kémiai kötés kialakulásának oka: energianyereség. Típusai: ionos kötés kovalens kötés fémes kötés Kötések kialakítása - oktett elmélet (1916-19
Elektronok, atomok. Tartalom
Elektronok, atomok 8-1 Elektromágneses sugárzás 8-2 Atomi Spektrum 8-3 Kvantumelmélet 8-4 ABohr Atom 8-5 Az új Kvantummechanika 8-6 Hullámmechanika 8-7 Kvantumszámok, elektronpályák Slide 1 of 60 Tartalom
Az anyagismeret kémiai- szerkezeti alapjai
Az anyagismeret kémiai- szerkezeti alapjai 1.1. Az atomok elektronszerkezete Az anyag alapvető építőkövei az atomok. Részben ezek szerkezete, részben egymáshoz való kapcsolódásuk szabja meg az anyagok
Az elektronpályák feltöltődési sorrendje
3. előadás 12-09-17 2 12-09-17 Az elektronpályák feltöltődési sorrendje 3 Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer Elsőként Dimitrij Ivanovics Mengyelejev és Lothar Meyer vette észre az elemek halmazában
Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás. 2010. 10. 13. Biofizika, Nyitrai Miklós Összefoglalás Atommag alkotói, szerkezete; Erős vagy magkölcsönhatás; Tömegdefektus. A kölcsönhatások világképe
Modern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA
8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA Az atommag szerkezete (40-44 oldal) A tömegspektrométer elve Az atommag komponensei Izotópok Tömeghiány, kötési energia, stabilitás Magerők Magmodellek Az atommag stabilitásának
Az atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen.
MGFIZIK z atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen. Z TOMMG SZERKEZETE, RDIOKTIVITÁS PTE ÁOK Biofizikai Intézet Futó Kinga magfizika azonban még nem lezárt tudomány,
dinamikai tulajdonságai
Szilárdtest rácsok statikus és dinamikai tulajdonságai Szilárdtestek osztályozása kötéstípusok szerint Kötések eredete: elektronszerkezet k t ionok (atomtörzsek) tö Coulomb- elektronok kölcsönhatás lokalizáltak
Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában 1 Órarend 2 Kurzussal kapcsolatos emlékeztető Kurzus: Az előadás látogatása ajánlott Gyakorlat
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok
I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!
I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és
Az atom felépítése Alapfogalmak
Anyagszerkezeti vizsgálatok 2017/2018. 1. félév Az atom felépítése Alapfogalmak Csordás Anita E-mail: csordasani@almos.uni-pannon.hu Tel:+36-88/624-924 Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet
Equation Chapter 1 Section 1AZ ANYAGOK TULAJDONSÁGAIT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK. 1. ábra Az anyagok tulajdonságait befolyásoló tényezők
Equation Chapter 1 Section 1AZ ANYAGOK TULAJDONSÁGAIT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Az anyagok viselkedését, tulajdonságait külső hatásokra adott válaszait számos tényező befolyásolja. Ezek közé tartozik az anyagok
Mit tanultunk kémiából?2.
Mit tanultunk kémiából?2. Az anyagok rendkívül kicsi kémiai részecskékből épülnek fel. Több milliárd részecske Mól az anyagmennyiség mértékegysége. 1 mol atom= 6. 10 23 db atom 600.000.000.000.000.000.000.000
Kvantummechanika. - dióhéjban - Kasza Gábor július 5. - Berze TÖK
Kvantummechanika - dióhéjban - Kasza Gábor 2016. július 5. - Berze TÖK 1 / 27 Mire fogunk választ kapni az előadásból? Miért KVANTUMmechanika? Miért részecske? Miért hullám? Mit mond a Schrödinger-egyenlet?
a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr ( )
a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr (1885-1962) atomok gerjesztése és ionizációja elektronnal való bombázással (1913-1914) James Franck (1882-1964) Gustav Ludwig Hertz (1887-1975) Nobel-díj
Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )
Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív
Úton az elemi részecskék felé. Atommag és részecskefizika 2. előadás február 16.
Úton az elemi részecskék felé Atommag és részecskefizika 2. előadás 2010. február 16. A neutron létének következményei I. 1. Az atommag alkotórészei Z db proton + N db neutron, A=N+Z az atommag tömege
8. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő
8. Osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe írd fel a verseny lebonyolításáért felelős személytől kapott kódot a feladatlap minden oldalára. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
Atomok és molekulák elektronszerkezete
Atomok és molekulák elektronszerkezete Szabad atomok és molekulák Schrödinger egyenlete Tekintsünk egy kvantummechanikai rendszert amely N n magból és N e elektronból áll. Koordinátáikat jelölje rendre
A molekulák szerkezetének leírásához a kémiai kötés elméletének a kidolgozása a szükséges feltétel, nem véletlen tehát, hogy ez az, ami a kémikust
A molekulák szerkezetének leírásához a kémiai kötés elméletének a kidolgozása a szükséges feltétel, nem véletlen tehát, hogy ez az, ami a kémikust legjobban izgatja és tanulmányaik során Önök is a legtöbbet
AZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA. H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat.
AZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA Mágneses dipólmomentum: m H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat. M = m H sinϕ (Elektromos töltés, q: monopólus
Kormeghatározás gyorsítóval
Beadás határideje 2012. január 31. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 9. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Kormeghatározás gyorsítóval
ELEMI RÉSZECSKÉK ATOMMODELLEK
ELEMI RÉSZECSKÉK ATOMMODELLEK Az atomok felépítése Készítette: Horváthné Vlasics Zsuzsanna Mi van az atomok belsejében? DÉMOKRITOSZ (Kr.e. 460-370) az anyag nem folytonos parányi, tovább nem bontható,
Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.
Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg
Bevezetés az általános kémiába
Bevezetés az általános kémiába 1. előadás (Atomok és molekulák szerkezete) Előadó: Krámos Balázs kramosbalazs@ch.bme.hu Segédanyag: http://www.ch.bme.hu/oktatas/ejegyzet/ Benkő Zoltán és mtsai: Kémiai
Általános és szervetlen kémia 3. hét. Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Az elızı órán elsajátítottuk, hogy.
Általános és szervetlen kémia 3. hét Az elızı órán elsajátítottuk, hogy milyen a kvantummechanikai atommodell hogyan épül fel a periódusos rendszer melyek a periodikus tulajdonságok Mai témakörök elsıdleges
Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Biofizika, Nyitrai Miklós
Atomfizika. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás. 2010. 10. 12. Biofizika, Nyitrai Miklós Miért hiszi mindenki azt, hogy az atomfizika egyszerű, szép és szerethető? A korábbiakban tárgyaltuk Az atom szerkezete
Kémiai alapismeretek 2. hét
Kémiai alapismeretek 2. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2012. február 14. 1/15 2011/2012 II. félév, Horváth Attila c XIX sz. vége,
Megismerhető világ. Bevezetés a kémiába. Hullámok. Ismert kölcsönhatások. EM sugárzás fajtái (spektruma) Az atom felépítése
Megismerhető világ Bevezetés a kémiába Általános kémia tudományos módszer reprodukálható kísérletek, mérések Világegyetem építőkövei anyagi testek (korpuszkulák)» nem fednek át, véges a sebességük, tömegük
Anyagtudomány ANYAGSZERKEZETI ALAPISMERETEK GERZSON MIKLÓS
Anyagtudomány ANYAGSZERKEZETI ALAPISMERETEK GERZSON MIKLÓS 1 Anyagválasztás szerepe 1.üvegbura 2.semleges gáz vagy vákuum 3.volfrámszál 4.árambevezető 5.árambevezető 6.állvány 7.üvegállvány 8.elektromos
Atomszerkezet, kötések
Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 016/17 Atomszerkezet, kötések Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Az előadás során megismerjük: a két alapvető atommodell alapjait, és a modellek közötti különbségeket;
Anyagtudomány. Anyagszerkezeti alapismeretek
Anyagtudomány Anyagszerkezeti alapismeretek 1 Anyagválasztás szerepe 1.üvegbura 2.semleges gáz vagy vákuum 3.volfrámszál 4.árambevezető 5.árambevezető 6.állvány 7.üvegállvány 8.elektromos érintkező (nulla)