Bevezetés az általános kémiába
|
|
- Bertalan Török
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Bevezetés az általános kémiába 1. előadás (Atomok és molekulák szerkezete) Előadó: Krámos Balázs Segédanyag: Benkő Zoltán és mtsai: Kémiai alapok Diák és egyéb infók: => Bevezetés az általános kémiába
2 Az atom felépülése Atommag Részecske neve Tömeg (kg) Töltés (C) Relatív tömeg* Relatív töltés proton (p + ) 1, , neutron (n 0 ) 1, Elektronburok elektron (e - ) 9, , / * Az atomi tömegegységhez képest, ami megállapodás szerint a 12 C atom (a szén legstabilabb izotópja) tömegének egy tizenketted része.
3 Fontos fogalmak Rendszám: Az atomban található protonok száma. Jele: Z Tömegszám: Az atommagban található protonok és neutronok számának az összege. Jele: A Neutronszám: A tömegszám és a rendszám különbsége. (N = A - Z) Jele: N (Kémiai) elemek: Azonos rendszámmal rendelkező atomok halmaza. Nuklid: Adott rendszámú és tömegszámú atomfajta. Izotóp nuklidok: Egy elem izotópjainak nevezzük az azonos rendszámmal, ám különböző tömegszámmal rendelkező atomjait. (Egy elem különböző neutronszámú nuklidjait.) Relatív atomtömeg (A r ): Megmutatja, hogy az adott atom tömege hányszor nagyobb egy tömegének 1/12-ed részénél. (súlyozott átlag -> izotópok; tört szám (ellentétben a tömegszámmal, ami mindig egész szám!!!); nincs mértékegysége, mert viszonyszám) Anyagmennyiség: 1 mól az anyagmennyisége annak a halmaznak, ami annyi részecskét tartalmaz, mint amennyi 12 g 12 C-ben van. Avogadro-szám (N A ): 1 mól részecske darabszáma. Értéke 6, mol -1. Moláris tömeg: 1 mol részecske tömege. Van mértékegysége: g/mol Tiszta elem: olyan elem, mely (a természetben) csak egyetlen stabil izotópjával fordul elő. Például: foszfor (P), alumínium (Al), fluor (F), nátrium (Na), mangán (Mn), jód (I) stb.
4 Az elektronszerkezet felépülése Az atomok csak diszkrét energiaszinteken létezhetnek, mely az őket alkotó elemi részecskék szigorú belső rendjének következménye. Az elektronfelhő atompályákra osztható, amelyek azon térrészeket jelentik az atomon belül, ahol az adott pályán lévő elektron 90 %-os valószínűséggel megtalálható, és a határfelületének kis környezetében a megtalálási valószínűség ugyanakkora. (Megállapodás kérdése a 90 %!!!) Atompályák jellemzése kvantumszámokkal*: n => főkvantumszám; lehetséges értékei: 1,2,3, l => mellékkvantumszám; lehetséges értékei: 0, 1, 2,, n-1) Értéke függ n-től! m => mágneses kvantumszám; lehetséges értékei: -l, -(l-1),,0,, l-1, l Értéke függ l-től! A negyedik fontos kvantumszám (merthogy van még néhány) az elektront jellemzi: m s => (mágneses) spinkvantumszám; lehetséges értékei: -1/2 és +1/2
5 Az atompályák jellemzése A főkvantumszám nagyban befolyásolja az atompálya energiáját, méretét A mellékkvantumszám szintén befolyásolja a pályák energiáját és alakját l=0 => s-pálya l=1 => p-pálya l=2 => d-pálya l=3 => f-pálya A mágneses kvantumszám a pályák térbeli orientációját befolyásolja: p x p y p z
6 Az atompályák szerveződése Atomhéj: Azonos főkvantumszámú atompályák összessége Alhéj: Azonos fő- és mellékkvantumszámú atompályák összessége Főksz. éj Mellékksz. Alhéj Mágneses ksz. Atompályák száma (n 2 ) Az elektronok max. száma (2n 2 ) 1 K 0 1s L 0 2s p -1, 0, s M 1 3p -1, 0, d -2, -1, 0, 1, s N 1 4p -1, 0, d -2, -1, 0, 1, f -3,-2, -1, 0, 1, 2, * A kvantumszámok nem képezik a Bevezetés az általános kémiába című tárgy anyagát.
7 Az elektronszerkezet kiépülésének fő irányelvei az alapállapotú atomban 1. Energiaminiumra törekvés elve: Az alapállapotú atomban az elektron mindig a lehető legalacsonyabb energiájú pályára kerül. 2. Pauli-elv: Egy pályára legfeljebb két elektron kerülhet, mert nem lehetnek olyan elektronok az atomban, amelyeknek mind a négy kvantumszáma megegyezik, és a m s értéke csak kétféle lehet. 3. und-szabály: Az alhéjakat (azonos energiájú atompályákat) az elektronok lehetőség szerint maximális számban párosítatlanul, azonos spinnel töltik be. Az atompályák energiasorrendjének becslése: (pusztán ökölszabály, mely nagy rendszámoknál nem működik tökéletesen) 1. Adjuk össze a fő és mellékkvantumszámot, majd eszerint rakjuk növekvő sorrendbe az alhéjakat! 2. a az összeg több alhéjra azonos, akkor ezeket második körben a főkvantumszámuk alapján rangsoroljuk! s 2s 2p 3s 3p 4s 3d 4p 5s d 5p 6s 4f 5d 6p 7s 5f 6d 7p
8 Elektronkonfiguráció Vegyértékelektronok: Vegyértékelektronoknak nevezzük az atom kémiai reakciókban részt vevő külső elektronjait. Atomtörzs: Az atommag és azon elektronok, melyek nem vegyértékelektronok. 28Ni elektronszerkezet felépülése: 28 elektron 1s 2, 2s 2, 2p 6, 3s 2, 3p 6, 4s 2, 3d 8 [Ar] 4s 2, 3d 8 Vegyértékelektronok: 4s 2, 3d 8 48Cd elektronszerkezet felépülése: 48 elektron 1s 2, 2s 2, 2p 6, 3s 2, 3p 6, 4s 2, 3d 10, 4p 6, 5s 2, 4d 10 [Kr] 5s 2, 4d 10 Vegyértékelektronok: 5s 2
9 Az elektronszerkezet és a periódusos rendszer kapcsolata Mezők: Az egymás alatti sorok az adott elektronhéj beépülését mutatják. Az elemeket a fenti táblázatba rendezve különböző, úgynevezett mezőket figyelhetünk meg: egy mezőn belül az azonos betöltődő alhéjjal rendelkező elemek találhatók. Így megkülönböztetünk s-, p-, d- és f-mezőt.
10 Elemek a periódusos rendszerben Periódusok: A periódusos rendszerben a vízszintes sorokat periódusoknak vagy soroknak nevezzük. Gyakran különbség van a sor és a periódus megjelölés között: az első sor -nak általában a 2. periódust szokás tekinteni, például a szén vagy a nitrogén első sorbeli elem. Oszlopok: A hasonló elektronszerkezetű elemek függőleges elrendeződésben helyezkednek le, egymás alatti helyet foglalnak el a periódusos rendszerben, ezek egy oszlopot alkotnak. Az s-mező és a p-mező oszlopait összefoglalóan főcsoportoknak, míg a d-mező oszlopait mellékcsoportoknak szokás nevezni.
11 Tulajdonságok változása a periódusos rendszerben Vegyértékelektronok száma, konfigurációja és a kémiai tulajdonságok A neutronok és protonok számának aránya (N / Z) nő a rendszám függvényében. Az atomok mérete: Egy adott perióduson belül az atomsugár balról jobbra csökken, egy oszlopon belül pedig felülről lefelé növekszik. Elektronegativitás (EN): A vegyületében kötött állapotú atom elektronvonzó képességét jellemzi. A periódusos rendszer egy során belül az elektronegativitás balról jobbra növekszik, egy oszlopán belül pedig fentről lefelé csökken. Fr => 0,7; F=>4,0 (Pauling-féle definíció alapján)
12 E i (kj/mol) Tulajdonságok változása a periódusos rendszerben Első ionizációs energia vagy első ionizációs potenciál: Első ionizációs energiának nevezzük azt az energiát, melyet be kell fektetnünk ahhoz, hogy egy atomról a legkülső elektront leszakítva és a végtelenbe távolítva egyszeresen pozitív töltésű kationt hozzunk létre. Egy adott perióduson belül balról jobbra növekszik, egy oszlopon belül fentről lefelé csökken. Beszélhetünk második, vagy akár k-adik ionizációs energiáról is. (lásd tankönyv) X X + + e e Ne Ar Kr Xe Au Rn Li Na K Rb Cs Fr Rendszám (Z) Elektronaffinitás: Az az energia, melyet be kell fektetni, hogy egy egyszeresen negatív ionból leszakítsunk egy elektront. A periódusos rendszer egy során belül az elektronaffinitás az alkálifémektől a halogénekig növekszik, azonban a nemesgázoké általában negatív értékű (destabilizációt jelent egy elektron felvétele). X X + e
13 Elsőrendű kémiai kötések Szabad atomos formában csak a nemesgázatomok stabilak, mert ezek elektronszerkezete zárt. A többi atom is törekszik a nemesgázokéhoz hasonló elektronszerkezet kialakítására. Ezért jönnek létre az elsőrendű kémiai kötések: - Ionos kötés: Ellentétes töltésű ionok között ható elektrosztatikus vonzásából származó erős elsőrendű kémiai kötés. - Fémes kötés: A fématomok között ható, egész kristályra kiterjedő közös elektronfelhő által létrehozott erős elsőrendű kémiai kötés. - Kovalens kötés: A közös elektronpárral létesített erős elsőrendű kémiai kötés. (Az angol covalent kifejezés alapján: co- = közös, valent = vegyértékű, közös vegyértéken osztozó.) A számok csak irányadóak, az egyes kötéstípusok között nincs éles határ. Pl. az AgCl rosszul oldódik vízben (kovalens és ionos jelleg közötti átmenet).
14 Ionos kötés Egyszerű ionok: Olyan kémiai részecskék, melyek atomokból származtathatók elektron leadásával (kationok) vagy felvételével (anionok). A káliumatom elektronkonfigurációja: [Ar] 4s 1 A klóratom elektronkonfigurációja: [Ne] 3s 2 3p 5 2 K + Cl 2 => 2 KCl (K + -okból és Cl - -okból felépülő ionrácsos vegyület; lásd később) A K + és Cl - stabil nemesgázszerkezettel rendelkeznek. Ez a folyamat hajtóereje. Egyszerű kationok: Na +, Cu 2+, Al 3+, Mg 2+, Ca 2+, Egyszerű anionok: F -, Br -, I -, O 2-, S 2-, Összetett ionok: Olyan töltéssel rendelkező kémiai részecskék, melyek több egymáshoz kovalensen kötődő atomból állnak (molekulaionok). Összetett kationok: legfontosabb az ammóniumion: N 4 + Összetett anionok: NO 3, CO 3 2, PO 4 3, SO 4 2 stb. A későbbiekben tárgyalt ionrácsot ionos kötés tartja össze.
15 Fémes kötés A fémek kis elektronegativitásuk miatt könnyen leadják vegyérték elektronjaikat. Szilárd és olvadt halmazállapotban pozitív töltésű fémionok és delokalizált (nem helyhez kötött) elektronrendszer jön létre. A szilárd halmazállapotban kialakuló szerkezet a fémrács:
16 Kovalens kötés Az atomok nemesgáz elektronszerkezete elektronmegosztással alakul ki. Néhány ( ) elektron közössé válik, majd a közös elektronok összekapcsolják az atomokat. Jellemző: nemfémes elemekre Molekulapálya: Az a térrész, ahol az elektron két vagy több atommag erőterében 90%-os valószínűséggel tartózkodik, és a határfelület kis környezetében a megtalálási valószínűség ugyanakkora. A molekulapálya a kötésben résztvevő elektronok eredeti atompályáiból, azok kombinálódásával alakul ki (LCAO-MO). Emiatt tükrözi bizonyos fokig az atompályák tulajdonságait. E * lazító molekulapálya (nem tananyag) atompályák kötő molekulapálya Kötő molekulapálya alacsonyabb energiájú mint az atompályák, elektronok számára kedvezőbb. Ez a kémiai kötés hajtóereje!
17 Kovalens kötés s-kötés kétatomos molekulákban A s-kötés olyan molekulapálya, amelyben az elektronsűrűség maximuma a két atomot összekötő egyenes (kötéstengely) mentén van. Kialakulhat: két s-pálya között pl. 2 molekulában + => egy s- és egy p-pálya között pl. Cl molekulában + => két p-pálya között pl. Cl 2 molekulában + => (stb.) Egyszeres kötés: a két atom egy vegyérték-elektronpáron osztozik, mely (néhány speciális esettől eltekintve) s jellegű lazító molekulapálya (nem tananyag) E F: 1s 2 2s 2 2p 5 kötő molekulapálya F F 2 F
18 Kovalens kötés p-kötés kétatomos molekulákban p-kötés olyan molekulapálya, ahol a két atomot összekötő egyenes (kötéstengely) mentén nincs elektron, az elektronsűrűség az egyenes alatt és felett épül ki (két érintkezési pont, de csak egy kötés!). A gyengébb p-p átlapolás miatt a p kötések gyengébbek mint a s kötés. Ezért a többszörös kötésekben az egyik általában s kötés, csak a második illetve harmadik p. A második p merőleges az első síkjára Kialakulhat: két párhuzamos p-pálya között pl. O 2 molekulában + => (stb.) E p atompályák N: 1s 2 2s 2 2p 3 s pálya p pályák N N 2 N
19 Kovalens kötés többatomos molekulákban Középiskolában mindig az úgynevezett lokalizált molekulapálya modellel dolgoztatok, ami szemléletes (habár nem teljesen korrekt). Ez a sokatomos molekulákat az előbbiekben tárgyalt kétatomos s- és p-kötésekből építi fel. Többatomos molekulákban lehetőség van arra, hogy a molekulák kettőnél több atompálya kombinálódásával alakuljanak ki (még a s-váz esetében is). Ezek is lazító vagy kötő jellegűek, és alakjukat tekintve s- vagy p-jellegűek lehetnek. Ezekről a későbbiekben sokat fogtok hallani (pl. általános kémia, szerves kémia, ). Gondoljatok csak a benzol szerkezetére, mely delokalizált p-elektronokat tartalmaz:
20 Kovalens kötés egyéb fontosabb jellemzői Nemkötő (vagy magános ) elektronpár: A kötésben részt nem vevő vegyértékelektronok (csak az egyik atomhoz tartoznak). pl: N 2 N N a N vegyértékhéja: 2s 2 2p 3 (5 vegyértékelektron) összesen 3 kötő és 2 nemkötő elektronpár Kötéshossz: A kötést létesítő atomok magjai közti távolság. Kötésszög: A kapcsolódó atomok magjai által bezárt szög Kötési energia: Egy kötés felszakításához szükséges energia, melyet be kell fektetni, hogy a kötést létesítő atomokat végtelen távolságba távolítsuk. (Értelemszerűen ugyanekkora energia szabadul fel, mikor a két atom végtelen távolságból kiindulva létrehozza a kötést.) Általában 1 molra vonatkoztatunk, ezért kj/mol a mértékegység. Vegyérték: egy adott molekulában az adott atomhoz tartozó kötő elektronpárok száma. Cl (1;1), 2 O (1;2), N 3 (3;1), C 4 (4;1), 2 S (1;2), SO 2 (4;2), SO 3 (6,2) Oktett-elv: A főcsoportbeli elemek olyan kötésszerkezet elérésére törekednek, melyben a vegyértékhéjon 8 elektron található. Kovalens kötés a rácsösszetartó erő a későbbiekben bemutatott atomrácsban. Molekula: Legalább két atomból álló, semleges töltésű kémiai részecske, melynek atomjait kovalens kötések tartják össze.
21 Datív kötés és kolligációs kötés Kolligációs kötés: Mindkét kötést létesítő atom hozzájárul elektronnal (elektronokkal) a kötéshez. Az előbbiekben tárgyalt kötések mindegyike kolligációs kötés, akár a fluormolekula, akár a nitrogénmolekula létrejöttéről van szó. Datív vagy koordinációs kötés: A két kötést létesítő atom közül az egyik atom egy teljes elektronpárral járul hozzá a kötéshez (ez az elektronpár-donor atom), míg a másik atom nem szolgáltat elektront a kötéshez (ezt elektronpár-akceptor atomnak nevezzük). N + + N donor akceptor Újabb példa datív kötésre: C O Molekulák között is: BF 3 + N 3
22 A molekulák térbeli alakja (Vegyérték-elektronpár taszítási elmélet) A vegyértékhéjon lévő kötő és nemkötő elektronpárok a lehető legtávolabb szeretnének egymástól kerülni. A nemkötő elektronpárok térigénye nagyobb, mint a kötő pároké. A kétszeres és háromszoros kötések térigénye nagyobb, mint az egyszereseké. 180º O C O lineáris (C: 2s 2 2p 2 ) 120º B síkháromszög (B: 2s 2 2p 1 ) 107.3º N piramis (N: 2s 2 2p 3 ) C 109.5º tetraéder (C: 2s 2 2p 2 ) További példák: Tankönyv oldal
23 Polaritás Kötések polaritása: Az eltérő elektronegativitású atomok poláris kötéseket létesítenek. A nagyobb elektronegativitású atom jobban vonzza maga felé a kötő elektronpárt: a kötés elektronfelhője torzul. Megbomlik a töltésegyensúly, a nagyobb elektronegativitású atom parciálisan negatív, míg a másik parciálisan pozitív töltésű lesz. Pl. Cl, CO, 2 O. Apoláris kötés van azonos elektronegativitású atomok kapcsolódása esetén. Pl. 2, O 2, N 2, F 2. Molekulák polaritása: Apoláris kötés esetén a molekula is apoláris. Poláris kötéssel kapcsolódó kétatomos molekulák polárisak. Poláris kötéssel kapcsolódó többatomos molekulák polaritása függ a szimmetriától: d - d + d - O C O szén-dioxid: apoláris pozitív és negatív töltések súlypontja egybeesik d + O 105º d - víz: poláris d +
24 Másodrendű kötések (általában molekulák között) A másodrendű (vagy másodlagos) kötések az elsőrendű kötéseknél gyengébbek, kötési energiájuk rendszerint egy nagyságrenddel kisebb, mint az elsőrendű kötéseké. A másodrendű kötéseket szokás összefoglaló néven Van der Waalskölcsönhatásoknak is nevezni. Típusai: - idrogénkötés - Dipólus-dipólus kölcsönhatás - Diszperziós kölcsönhatás - Indukciós hatás (dipólus-indukált dipólus) idrogénkötés: Az O-/N-/F- kötések nagy polaritása miatt a parciálisan pozitív töltésű. Emiatt a közelben levő másik elektronegatív atom vonzza a -t. Vegyes ionos - kovalens jellegű a kölcsönhatás, mely annál erősebb, minél elektronegatívabbak a nem- atomok. d + O 1.0 Å d Å d - d + O d - d +
25 Másodrendű kötések (általában molekulák között) Dipólus-dipólus kölcsönhatás: Aszimmetrikus elektronsűrűség (töltés) eloszlással rendelkező molekulák közötti elektrosztatikus vonzás. Pl. Cl Indukciós kölcsönhatás: Dipólus és apoláris molekula között (dipólus - indulált dipólus) Diszperziós kölcsönhatás: Az apoláris molekulák térközelbe kerülve tudják egymást polarizálni, és így kis töltésű indukált dipólusok jönnek létre. Pl. dihalogének (F 2, Cl 2, Br 2, nemesgázatomok) Nagyobb méret erősebb polarizálhatóság
26 Anyagi halmazok Kémiai elemek: Azonos rendszámú atomokból felépülő anyagok. Vegyjellel jelöljük őket. Példák: foszfor (P), réz (Cu), kálium (K), oxigén (O), bróm (Br) stb. Vegyületek: Elemeket meghatározott arányban tartalmazó anyagok, az egyes elemek arányát egész számokkal fel lehet írni. A vegyületeket képletükkel jellemezzük. A képlet vegyjelek kombinációja, melyben az arányokat kifejező számokat az adott vegyjel jobb alsó indexébe írjuk: A a B b C c Példák: Cl (sósav), C 3 O (metanol), MgCl 2 (magnézium-klorid), Al 2 (SO 4 ) 3 (alumíniumszulfát), Na 3 PO 4 (trinátrium-foszfát) stb. Szétválasztásuk kémiai módszerekkel lehetséges. Keverék vagy elegy: Elemekből és/vagy vegyületekből felépülő halmaz, melyben az egyes alkotóelemeknek nincs megkötött aránya. A keverék komponenseit (alkotóelemeit) fizikai módszerekkel rendszerint szét lehet választani. Oldatok: Folyékony halmazállapotú keverékek (ritkábban beszélhetünk szilárd oldatokról is). Oldószerből és oldott anyagból állnak.
27 almazállapotok Olvadáspont: Az a hőmérséklet, melyen az anyag normál légköri nyomáson szilárd halmazállapotból folyadékká alakul. Fagyáspont vagy dermedéspont: Az a hőmérséklet, melyen az anyag normál légköri nyomás mellett folyadékból szilárd halmazállapotúvá alakul. Forráspont: Az a hőmérséklet, melyen az anyag normál légköri nyomáson folyadékból légnemű halmazállapotúvá válik. Kondenzációs vagy lecsapódási pont: Az a hőmérséklet, melyen az anyag normál légköri nyomáson légneműből folyadék vagy szilárd halmazállapotúvá válik. Szublimációs pont: Az a hőmérséklet, melyen az anyag normál légköri nyomáson szilárdból közvetlenül légnemű halmazállapotúvá válik. Tiszta anyagok olvadás- és fagyáspontja megegyezik. Tiszta anyagok forrása esetén azok forráspontja és kondenzációs pontja megegyezik. Tiszta anyagok szublimációja esetén a szublimációs pont és a kondenzációs pont azonos.
28 almazállapot-változásokat kísérő hőjelenségek Exoterm folyamat: őfelszabadulással járó folyamat. Például: fagyás, kondenzáció. A hozzá tartozó folyamathő negatív előjelű. Endoterm folyamat: őelnyeléssel járó folyamat. Például: olvadás, forrás, szublimáció. A hozzá tartozó folyamathő pozitív előjelű. Folyamathők: - Fajlagos olvadáshő: Egységnyi tömegű szilárd anyag megolvasztásához szükséges hő. - Moláris olvadáshő: Egységnyi anyagmennyiségű szilárd anyag megolvasztásához szükséges hő. - asonlóan definiálható fajlagos/moláris fagyáshő, forráshő (vagy párolgáshő), szublimációs hő és kondenzációs hő. - Látens hő: Azon hőfajták, melyek során nem tapasztalható hőmérsékletváltozás. - A később bemutatott reakcióhő is egyfajta folyamathő.
29 Tiszta anyagok hőmérséklete a közölt hő függvényében T fp T op Q a az anyag az adott nyomáson szublimál, akkor a folyadék halmazállapot kimarad.
30 almazállapotok jellemzése Részecskék mozgása Részecskék közötti kölcsönhatás Alak Szilárd Folyadék Gáz helyhez kötött rezgés nem helyhez kötött véletlenszerűen ütköznek, elgördülnek nem helyhez kötött szabadon mozognak, ütköznek erős erős gyenge állandó (erős behatással deformálható) változó, felveszi az edény alakját kitölti a rendelkezésére álló teret, kiterjed Térfogat nagyon nehezen nyomható össze nagyon nehezen nyomható össze könnyen összenyomható
31 Köszönöm a figyelmeteket! Legközelebb az anyagi halmazok jellemzésével folytatjuk
Bevezetés az általános kémiába
Bevezetés az általános kémiába 1. előadás (Atomok és molekulák szerkezete) Előadó: Krámos Balázs kramosbalazs@ch.bme.hu Segédanyag: http://www.ch.bme.hu/oktatas/ejegyzet/ Benkő Zoltán, Kőmívesné Tamás
Periódusos rendszer (Mengyelejev, 1869) nemesgáz csoport: zárt héj, extra stabil
s-mezı (fémek) Periódusos rendszer (Mengyelejev, 1869) http://www.ptable.com/ nemesgáz csoport: zárt héj, extra stabil p-mezı (nemfém, félfém, fém) d-mezı (fémek) Rendezés elve: növekvı rendszám (elektronszám,
Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
Energiaminimum- elve
Energiaminimum- elve Minden rendszer arra törekszi, hogy stabil állapotba kerüljön. Milyen kapcsolat van a stabil állapot, és az adott állapot energiája között? Energiaminimum elve Energiaminimum- elve
FELADATMEGOLDÁS. Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást!
FELADATMEGOLDÁS Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást! 1. Melyik sorozatban található jelölések fejeznek ki 4-4 g anyagot? a) 2 H 2 ; 0,25 C b) O; 4 H; 4 H 2 c) 0,25 O; 4 H; 2 H 2 ; 1/3 C d) 2 H;
Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s
Kötések kialakítása - oktett elmélet
Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések
Elektronegativitás. Elektronegativitás
Általános és szervetlen kémia 3. hét Elektronaffinitás Az az energiaváltozás, ami akkor következik be, ha 1 mól gáz halmazállapotú atomból 1 mól egyszeresen negatív töltésű anion keletkezik. Mértékegysége:
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések
Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok
Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok
Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai
3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
3. A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes
Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )
Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív
A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR)
4. előadás A kovalens kötés elmélete Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) az atomok kötő és nemkötő elektronpárjai úgy helyezkednek el a térben, hogy egymástól minél távolabb legyenek A központi
Az atomok szerkezete. Az atomok szerkezete. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Az atomok szerkezete A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Atommodellek A kémiai szempontból legkisebb önálló részecskéket atomoknak nevezzük. Az atomok felépítésével kapcsolatos
Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok
Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer energia szintek atomokban
I. ATOMOK, IONOK I. 1 3. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK
I. ATMK, INK I. 1 3. FELELETVÁLASZTÁSS TESZTEK 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 A C C D C D A D C 1 C B C E* B E C C ** E 2 D C E D C B D A E C 3 A B D B B B D C D C 4 B B D B B D D C C D 5 D B * a negyedik, vagyis
Kormeghatározás gyorsítóval
Beadás határideje 2012. január 31. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 9. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Kormeghatározás gyorsítóval
A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS KOVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Ionos kötés Na Cl Ionpár képződése e - Na + Cl - Na:
Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Lewis-képlet és Lewis szerkezet
Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek
Mit tanultunk kémiából?2.
Mit tanultunk kémiából?2. Az anyagok rendkívül kicsi kémiai részecskékből épülnek fel. Több milliárd részecske Mól az anyagmennyiség mértékegysége. 1 mol atom= 6. 10 23 db atom 600.000.000.000.000.000.000.000
Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39
Kémiai kötés 4-1 Lewis elmélet 4-2 Kovalens kötés: bevezetés 4-3 Poláros kovalens kötés 4-4 Lewis szerkezetek 4-5 A molekulák alakja 4-6 Kötésrend, kötéstávolság 4-7 Kötésenergiák Általános Kémia, szerkezet
Az anyagi rendszerek csoportosítása
Kémia 1 A kémiai ismeretekről A modern technológiai folyamatok és a környezet védelmére tett intézkedések alig érthetőek kémiai tájékozottság nélkül. Ma már minden mérnök számára alapvető fontosságú a
I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!
I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és
20/10/2016 tema04_biolf_
4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai Kémiai kötés kialakulásának oka: energianyereség. Típusai: ionos kötés kovalens kötés fémes kötés Egy egyszerű modell a kémiai kötések kialakítására:
AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan
AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK Rausch Péter kémia-környezettan Hogy viselkedik az ember egyedül? A kémiában ritkán tudunk egyetlen részecskét vizsgálni! - az anyagi részecske tudja hogy kell
Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39
Kémiai kötés 4-1 Lewis elmélet 4-2 Kovalens kötés: bevezetés 4-3 Poláros kovalens kötés 4-4 Lewis szerkezetek 4-5 A molekulák alakja 4-6 Kötésrend, kötéstávolság 4-7 Kötésenergiák Általános Kémia, szerkezet
ORVOSI KÉMIA. Az anyag szerkezete
ORVOSI KÉMIA Az anyag szerkezete Nagy Veronika PTE ÁOK 2017/18. Egyes ábrákat a Chemistry c. (McMurry & Fay, 4 th ed.) könyvből vettünk át. Tanulási célok Az anyagot felépítő elemi részecskék (atomok,
A kovalens kötés polaritása
Általános és szervetlen kémia 4. hét Kovalens kötés A kovalens kötés kialakulásakor szabad atomokból molekulák jönnek létre. A molekulák létrejötte mindig energia csökkenéssel jár. A kovalens kötés polaritása
Minta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x1 pont) 1. Melyik sorban szerepel csak só?
Minta vizsgalap I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x) 1. Melyik sorban szerepel csak só? A) CH 3 COONa, K 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl B) H 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl, NaCl C) Fe(NO
Kémiai alapismeretek 3. hét
Kémiai alapismeretek 3. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2013. szeptember 17.-20. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c : Molekulákon
Szalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74
Elsőrendű kötések Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/74 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Ionos vegyületek képződése ˆ Ionok típusai ˆ Kovalens kötés ˆ Fémes kötés ˆ VSEPR elmélet ˆ VB elmélet 2/74 Periodikus
8. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő
8. Osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe írd fel a verseny lebonyolításáért felelős személytől kapott kódot a feladatlap minden oldalára. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39
Kémiai kötés 4-1 Lewis-elmélet 4-2 Kovalens kötés: bevezetés 4-3 Poláros kovalens kötés 4-4 Lewis szerkezetek 4-5 A molekulák alakja 4-6 Kötésrend, kötéstávolság 4-7 Kötésenergiák Általános Kémia, szerkezet
Általános és szervetlen kémia 3. hét. Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Az elızı órán elsajátítottuk, hogy.
Általános és szervetlen kémia 3. hét Az elızı órán elsajátítottuk, hogy milyen a kvantummechanikai atommodell hogyan épül fel a periódusos rendszer melyek a periodikus tulajdonságok Mai témakörök elsıdleges
Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS
Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS Milyen képlet adódik a következő atomok kapcsolódásából? Fe - Fe H - O P - H O - O Na O Al - O Ca - S Cl - Cl C - O Ne N - N C - H Li - Br Pb - Pb N
Minta vizsgalap (2007/08. I. félév)
Minta vizsgalap (2007/08. I. félév) I. Karikázza be az egyetlen megfelelő válasz betűjelét! (10x) 1. Melyik sorban szerepel csak só? A) CH 3 COONa, K 2 SO 4, Na 3 PO 4, NH 4 Cl B) H 2 SO 4, Na 3 PO 4,
Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése
Az anyagszerkezet alapjai Az atomok felépítése Kérdések Mik az építőelemek? Milyen elvek szerint épül fel az anyag? Milyen szintjei vannak a struktúrának? Van-e végső, legkisebb építőelem? A legkisebbeknél
tema04_
4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai A kötések kialakulásának oka: energianyereség. A kémiai kötés típusai: ionos kötés kovalens kötés fémes kötés Kötések kialakítása - oktett
Vegyületek - vegyületmolekulák
Vegyületek - vegyületmolekulák 3.Az anyagok csoportosítása összetételük szerint Egyszerű összetett Azonos atomokból állnak különböző atomokból állnak Elemek vegyületek keverékek Fémek Félfémek Nemfémek
Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
Kémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39
Kémiai kötés 12-1 Lewis elmélet 12-2 Kovalens kötés: bevezetés 12-3 Poláros kovalens kötés 12-4 Lewis szerkezetek 12-5 A molekulák alakja 12-6 Kötésrend, kötéstávolság 12-7 Kötésenergiák Általános Kémia,
A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy
Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése
Az anyagszerkezet alapjai Az atomok felépítése Kérdések Mik az építőelemek? Milyen elvek szerint épül fel az anyag? Milyen szintjei vannak a struktúrának? Van-e végső, legkisebb építőelem? A legkisebbeknél
Az elektronpályák feltöltődési sorrendje
3. előadás 12-09-17 2 12-09-17 Az elektronpályák feltöltődési sorrendje 3 Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer Elsőként Dimitrij Ivanovics Mengyelejev és Lothar Meyer vette észre az elemek halmazában
A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
Az anyagszerkezet alapjai
Kérdések Az anyagszerkezet alapjai Az atomok felépítése Mik az építőelemek? Milyen elvek szerint épül fel az anyag? Milyen szintjei vannak a struktúrának? Van-e végső, legkisebb építőelem? A legkisebbeknél
T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
Kémiai kötés Lewis elmélet
Kémiai kötés 10-1 Lewis elmélet 10-2 Kovalens kötés: bevezetés 10-3 Poláros kovalens kötés 10-4 Lewis szerkezetek 10-5 A molekulák alakja 10-6 Kötésrend, kötéstávolság 10-7 Kötésenergiák Általános Kémia,
Nagy Erika. Kémiából Ötös. 7. osztályosoknak. Részletek a könyvből. www.kemia.info
Nagy Erika Kémiából Ötös 7. osztályosoknak Részletek a könyvből www.kemia.info 1 Készítette: Nagy Erika 2009 MINDEN JOG FENNTARTVA! Jelen kiadványt vagy annak részeit tilos bármilyen eljárással (elektronikusan,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
A kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 13-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 13- Vegyérték kötés elmélet 13-3 Atompályák hibridizációja 13-4 Többszörös kovalens kötések 13-5 Molekulapálya elmélet 13-6 Delokalizált
A hidrogénmolekula. Emlékeztető: az atompályák hullámok (hullámfüggvények!) A hullámokra érvényes a szuperpozíció (erősítés és kioltás) elve!
Energia A hidrogénmolekula Emlékeztető: az atompályák hullámok (hullámfüggvények!) A hullámokra érvényes a szuperpozíció (erősítés és kioltás) elve! Ezt két H-atomra alkalmazva: Erősítő átfedés csomósík
A kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 11-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 11- Vegyérték kötés elmélet 11-3 Atompályák hibridizációja 11-4 Többszörös kovalens kötések 11-5 Molekulapálya elmélet 11-6 Delokalizált
Általános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
A hidrogénmolekula. Energia
A hidrogénmolekula Emlékeztető: az atompályák hullámok (hullámfüggvények!) A hullámokra érvényes a szuperpozíció (erősítés és kioltás) elve! Ezt két H-atomra alkalmazva: Erősítő átfedés csomósík Energia
Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában 1 Órarend 2 Kurzussal kapcsolatos emlékeztető Kurzus: Az előadás látogatása ajánlott Gyakorlat
1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10
Név:.. Osztály.. 1./ Jellemezd az anyagokat! Írd az A oszlop kipontozott helyére a B oszlopból arra az anyagra jellemző tulajdonságok számát! /10 A B a) hidrogén... 1. sárga, szilárd anyag b) oxigén...
a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.
MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE AL IX.-LEA CONCURS PE ŢARĂ AL LICEELOR CU LIMBĂ DE PREDARE MAGHIARĂ FABINYI RUDOLF KÉMIA VERSENY - SZERVETLEN KÉMIA Marosvásárhely, Bolyai Farkas
Atomszerkezet, kötések
Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 016/17 Atomszerkezet, kötések Dr. Szabó Péter János szpj@eik.bme.hu Az előadás során megismerjük: a két alapvető atommodell alapjait, és a modellek közötti különbségeket;
Boyle kísérlete. Boyle 1781-ben ónt hevített és azt tapasztalta, hogy annak tömege. Robert Boyle angol fizikus, kémikus
Boyle kísérlete Boyle 1781-ben ónt hevített és azt tapasztalta, hogy annak tömege Robert Boyle 1627-1691 angol fizikus, kémikus A tömegmegmaradás törvénye Lavoisier kísérlete 1. Boyle tapasztalata: ónt
A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia
A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének
Facultatea de Chimie și Inginerie Chimică, Universitatea Babeș-Bolyai Admitere 2015
1. Az energiaszintek elektronokkal való feltöltésére vonatkozó kijelentések közül melyik igaz? A. A 3. héj maximum 8 elektront tartalmazhat. B. A 3d alhéj elektronokkal való feltöltése a 4s alhéj előtt
4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai. Kémiai kötés kialakulásának oka: energianyereség.
4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai Kémiai kötés kialakulásának oka: energianyereség. Típusai: ionos kötés kovalens kötés fémes kötés Kötések kialakítása - oktett elmélet (1916-19
A tudós neve: Mit tudsz róla:
8. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM KÉMIA TANMENET. IX. évfolyam 2013/2014
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM KÉMIA TANMENET IX. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita I. Mivel foglalkozik
Az anyagi rendszerek csoportosítása
Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi
Előtétszó Jele Szorzó milli m 10-3 mikro 10-6 nano n 10-9 piko p 10-12 femto f 10-15 atto a 10-18
1 Az anyagmennyiség, a periódusos rendszer Előtétszavak (prefixumok) Előtétszó Jele Szorzó milli m 10-3 mikro 10-6 nano n 10-9 piko p 10-12 femto f 10-15 atto a 10-18 Az anyagmennyiség A részecskék darabszámát
Az atomok szerkezete II.; A kémiai jelrendszer; A periódusos rendszer
Az atomok szerkezete II.; A kémiai jelrendszer; A periódusos rendszer Műszaki kémia, Anyagtan I. 3-4. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy. doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Elektronszerkezet Az elektron
Az elemek periódusos rendszere (kerekített relatív atomtömegekkel)
Kedves versenyző! A kémia feladatsor megoldására 60 perc áll rendelkezésedre. Nem kell arra törekedned, hogy ennyi idő alatt minden feladatot megoldj, az a fontos, hogy minél több pontot szerezz! A feladatok
KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT
KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74
Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
KÉMIA. Felzárkóztató tananyag élelmiszertudomány szakterületen tanulmányokat folytató hallgatók részére. Szerkesztette: Szabó Mária SZTE MK ÉMI
KÉMIA Felzárkóztató tananyag élelmiszertudomány szakterületen tanulmányokat folytató hallgatók részére Szerkesztette: Szabó Mária SZTE MK ÉMI Jelen tananyag a en készült az Európai Unió támogatásával.
A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok
A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/45 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Történeti áttekintés ˆ Mengyelejev periódusos rendszere ˆ Atomsugár, ionsugár ˆ Ionizációs
TANMENET KÉMIA IX. ÉVFOLYAM 2012/2013
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET KÉMIA IX. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA I. Év eleji ismétlés (3 óra) 1. A kémiai alapismeretek ismétlése 2. Az atomszerkezeti ismeretek ismétlése
Kémiai kötés: több atom reakcióba lépése során egy közös, stabil (telített) külső elektronhéj alakul ki.
19. Kémiai kötések (Elsődleges és másodlagos kötések. Elektronegativitás, elektronaffinitás, ionizációs energia. Ionos, fémes és kovalens kötés. A kovalens kötések fajtái, működésük, osztályozásuk, hibridizáció.
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer
Az elemek rendszerezése, a periódusos rendszer 12-09-16 1 A rendszerezés alapja, az elektronszerkezet kiépülése 12-09-16 2 Csoport 1 2 3 II III IA A B 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 IV V VI VII
Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy
Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy bolygó atommodell... 4 5 C.) A Bohr-féle atommodell...
KÖZSÉGI VERSENY KÉMIÁBÓL március 3.
OKTATÁSI, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM SZERB KÉMIKUSOK EGYESÜLETE KÖZSÉGI VERSENY KÉMIÁBÓL 2018. március 3. TUDÁSFELMÉRŐ FELADATLAP A VII. OSZTÁLY SZÁMÁRA A tanuló jeligéje (három
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy
Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
Folyadékok és szilárd anyagok
Folyadékok és szilárd anyagok 7-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 7-2 Folyadékok gőztenziója 7-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 7-4 Fázisdiagram 7-5 Van der Waals kölcsönhatások 7-6
Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek
Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az
KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)
KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO
Bevezetés az anyagtudományba II. előadás
Bevezetés az anyagtudományba II. előadás 010. febuá 11. Boh-féle atommodell 1914 Niels Henik David BOHR 1885-196 Posztulátumai: 1) Az elekton a mag köül köpályán keing. ) Az elektonok számáa csak bizonyos
7. osztály Hevesy verseny, megyei forduló, 2003.
Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető legyen! A feladatok megoldásához használhatod a periódusos
Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
Kémiai alapismeretek 2. hét
Kémiai alapismeretek 2. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2014. szeptember 9.-12. 1/13 2014/2015 I. félév, Horváth Attila c Hullámtermészet:
Thomson-modell (puding-modell)
Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban
KÖZSÉGI VERSENY KÉMIÁBÓL (2016. március 5.)
SZERB KÖZTÁRSASÁG OKTATÁSI, TUDOMÁNYÜGYI ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM SZERB KÉMIKUSOK EGYESÜLETE KÖZSÉGI VERSENY KÉMIÁBÓL (2016. március 5.) TUDÁSFELMÉRŐ FELADATLAP A VII. OSZTÁLY SZÁMÁRA A
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 7. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...
Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás
AZ ATOM. Atom: atommag + elektronfelhő = proton, neutron, elektron. Elemi részecskék
AZ ATOM Atom: atommag + elektronfelhő = proton, neutron, elektron Elemi részecskék Atomok Dalton elmélete (1805): John DALTON 1766-1844 1. Az elemek apró részecskékből, atomokból állnak. Atom: görög szó
1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.
1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
Facultatea de Chimie și Inginerie Chimică, Universitatea Babeș-Bolyai Admitere 2017
1. Válasszátok ki a hamis kijelentést az alábbiak közül: A. Csoporton belül az atomsugár az elfoglalt elektronhéjak számával együtt nő. B. Perióduson belül a Z atomszám csökkenésével az atomsugár nő. C.
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
Altalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008
Folyadékok és szilárd anayagok 3-1 Intermolekuláris erők, folyadékok tulajdonságai 3-2 Folyadékok gőztenziója 3-3 Szilárd anyagok néhány tulajdonsága 3-4 Fázisdiagram 3-5 Van der Waals kölcsönhatások 3-6