Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Átírás

1 Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

2 6 Lecke Kémiai kötések

3 Apoláros kovalens kötés Amikor két egyforma atommag találkozik, akkor ez a két atommag egyenlő nagyságú erővel próbálja magához vonzani a kötő elektronpárokat Hasonló a helyzet akkor is, amikor a két találkozó atom elektronegativitása nem pontosan egyenlő ugyan, de a köztük lévő különbség kicsi (05) Az ilyen esetekben a létrejövő molekula kívülről semleges, apoláros, a kötés neve pedig apoláros kovalens kötés

4 Kovalens kötés, alacsony elektronegativitás különbség következtében H H C H H A metán esetében például hidrogén- és szénatomok között alakul ki kovalens kötés Mivel a két elem elektronegativitás-különbsége 0,4, így a közöttük létrejövő kovalens kötés apoláros kovalens kötés: HHHHC

5 Poláros kovalens kötés Ha a kovalens kötésben részt vevő elemek között a következő egyenlőtlenség teljesül az elektronegativitáskülönbségekre vonatkozóan: 0,5 < ΔEN < 1,7 akkor az elemek között poláros kovalens kötés jön létre A poláros kovalens kötés esetén olyan nagy az elektronegativitás-különbség két elem között, hogy az egyik elem jobban magához vonzza a kötő elektronpárokat, így a molekulának az a fele kívülről kissé negatív, míg a molekulának az a fele, ahol elektronhiány lép fel, kissé pozitív lesz

6 Poláros kovalens kötés H Cl Jellemzően poláros kötésű vegyület például a sósav molekula A klór elektronegativitása 3,0, míg a hidrogén elektronegativitása 2,1 A klórnak tehát jóval nagyobb az elektron-vonzó hatása, mint a hidrogénnek A kötő elektronpár így több időt tölt el a klór környezetében, mint a hidrogén környezetében, így a klór környezetében relatív elektrontöbblet lép fel, a hidrogén környezetében pedig relatív elektronhiány A molekula tehát polarizálódik, kifelé ugyan semleges, de molekulán belül jelentős a töltésszétválás

7 Vízmolekula polarizációja Ennek megfelelően a vízmolekulán belül is jelentős polarizáció jelentkezik: három pólus figyelhető meg, a két hidrogén környezetében pozitív, míg az oigén környezetében negatív töltéstöbblet alakul ki H O H Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy ez relatív töltéstöbblet, nagysága nem éri el az egységnyi töltés szintjét (pl az elektronét)

8 Ionos kötés Ionos kötés esetén nem alakulnak ki kötő elektronpárok, hanem a nagyobb elektronegativitással rendelkező elem egyszerűen elszedi a másik elem elektronját Ebben az esetben tehát az elektronegativitás-különbség olyan nagy, hogy a gyengébb elem nem képes a saját környezetében tartani az elektronját Ionos kötés akkor alakul ki két elem között, ha a kötésben részt vevő elemek elektronegativitás-különbsége: ΔEN > 1,7 A NaCl molekula például ionos kötéssel jön létre: Na Cl

9 Speciális kovalens kötés Léteznek olyan molekulák is, amelyek kovalens kötéssel kapcsolódnak, azonban a vízben ionjaikra bomlanak szét Ilyen molekulák például: a sósav gáz, amelyet vízben oldva hidrogénionra és kloridionra disszociál (HCl H + +Cl - ) az ammóniagáz, melyet vízben oldva ammónium ionok jönnek létre (NH3 + H2O NH4 + + OH - )

10 Fémes kötés A fémes kötés során rácsszerkezet alakul ki: a rácspontokban fém atommagok vannak, azonban a kötőelektronok nem szigorúan egy atomtörzshöz tartoznak, hanem az atomtörzsek között rendezetlen formában helyezkednek el Az ilyen elektronokat delokalizált elektronoknak nevezik A delokalizált elektronok rendkívül mozgékonyak, kis erőhatásra elmozdulnak Ez az oka annak, hogy a fémek jó elektromos vezetőképességgel illetve jó hővezető képességgel rendelkeznek

11 A datív kötés esetében kialakul olyan kötő elektronpár is, ahol az elektront csupán az egyik elem biztosítja Erre példa a szénmonoid: C C O O

12 Az elsődleges kémiai kötés szabályai Az elsődleges kémiai kötés fajtája a kötésbe kerülő elemek elektronegativitásainak különbségétől függ Ha Ha Ha ΔEN < 0,5, akkor apoláros kötés alakul ki 0,5 < ΔEN < 1,7, akkor poláros kötés alakul ki ΔEN > 1,7, akkor ionos kötés alakul ki

13 Kérdések a leckéhez Apoláros és poláros kovalens kötés A vízmolekula polaritása Fémes kötés

14 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!