Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Átírás

1 GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekIKözgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

2 6 Lecke Kémiai kötések

3 Apoláros kovalens kötés Amikor két egyforma atommag találkozik, akkor ez a két atommag egyenlı nagyságú erıvel próbálja magához vonzani a kötı elektronpárokat Hasonló a helyzet akkor is, amikor a két találkozó atom elektronegativitása nem pontosan egyenlı ugyan, de a köztük lévı különbség kicsi (05) Az ilyen esetekben a létrejövı molekula kívülrıl semleges, apoláros, a kötés neve pedig apoláros kovalens kötés

4 Kovalens kötés, alacsony elektronegativitás különbség következtében H H C H H A metán esetében például hidrogén- és szénatomok között alakul ki kovalens kötés Mivel a két elem elektronegativitás-különbsége 0,4, így a közöttük létrejövı kovalens kötés apoláros kovalens kötés

5 Poláros kovalens kötés Ha a kovalens kötésben részt vevı elemek között a következı egyenlıtlenség teljesül az elektronegativitáskülönbségekre vonatkozóan: 0,5 < EN < 1,7 akkor az elemek között poláros kovalens kötés jön létre A poláros kovalens kötés esetén olyan nagy az elektronegativitás-különbség két elem között, hogy az egyik elem jobban magához vonzza a kötı elektronpárokat, így a molekulának az a fele kívülrıl kissé negatív, míg a molekulának az a fele, ahol elektronhiány lép fel, kissé pozitív lesz

6 Poláros kovalens kötés H Cl Jellemzıen poláros kötéső vegyület például a hidrogén-klorid molekula A klór elektronegativitása 3,0, míg a hidrogén elektronegativitása 2,1 A klórnak tehát jóval nagyobb az elektron-vonzó hatása, mint a hidrogénnek A kötı elektronpár így több idıt tölt el a klór környezetében, mint a hidrogén környezetében, így a klór környezetében relatív elektrontöbblet lép fel, a hidrogén környezetében pedig relatív elektronhiány A molekula tehát polarizálódik, kifelé ugyan semleges, de molekulán belül jelentıs a töltésszétválás

7 Vízmolekula polarizációja Ennek megfelelıen a vízmolekulán belül is jelentıs polarizáció jelentkezik: három pólus figyelhetı meg, a két hidrogén környezetében pozitív, míg az oigén környezetében negatív töltéstöbblet alakul ki H O H Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy ez relatív töltéstöbblet, nagysága nem éri el az egységnyi töltés szintjét (pl az elektronét)

8 Ionos kötés Ionos kötés esetén nem alakulnak ki kötı elektronpárok, hanem a nagyobb elektronegativitással rendelkezı elem egyszerően megszerzi a másik elem elektronját Ebben az esetben tehát az elektronegativitás-különbség olyan nagy, hogy a gyengébb elem nem képes a saját környezetében tartani az elektronját Ionos kötés akkor alakul ki két elem között, ha a kötésben részt vevı elemek elektronegativitás-különbsége: EN > 1,7 A NaCl molekula például ionos kötéssel jön létre: Na Cl

9 Speciális kovalens kötés Léteznek olyan molekulák is, amelyek kovalens kötéssel kapcsolódnak, azonban a vízben ionjaikra bomlanak szét Ilyen molekulák például: a sósav gáz, amelyet vízben oldva hidrogénionra és kloridionra disszociál (HCl H + +Cl - ) az ammóniagáz, melyet vízben oldva ammónium ionok jönnek létre (NH3 + H2O NH4 + + OH - )

10 Fémes kötés A fémes kötés során rácsszerkezet alakul ki: a rácspontokban fém atommagok vannak, azonban a kötıelektronok nem szigorúan egy atomtörzshöz tartoznak, hanem az atomtörzsek között rendezetlen formában helyezkednek el Az ilyen elektronokat delokalizált elektronoknak nevezik A delokalizált elektronok rendkívül mozgékonyak, kis erıhatásra elmozdulnak Ez az oka annak, hogy a fémek jó elektromos vezetıképességgel illetve jó hıvezetı képességgel rendelkeznek

11 A datív kötés esetében kialakul olyan kötı elektronpár is, ahol az elektront csupán az egyik elem biztosítja Erre példa a szénmonoid: C C O O

12 Az elsıdleges kémiai kötés szabályai Az elsıdleges kémiai kötés fajtája a kötésbe kerülı elemek elektronegativitásainak különbségétıl függ Ha EN < 0,5, akkor apoláros kovalens kötés alakul ki Ha 0,5 < EN < 1,7, akkor poláros kovalens kötés keletkezik Ha EN > 1,7, akkor ionos kötés jön létre

13 Kérdések a leckéhez Apoláros és poláros kovalens kötés A vízmolekula polaritása Fémes kötés

14 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!