2.5. A lineáris kongruencia egyenlet.
|
|
- Anna Kocsisné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 2.5. A lieáris kogruecia egyelet. Defiíció: Kogruecia Az a és b egész számokat kogruesek modjuk az modulus szerit, ha az szeriti osztás utái maradékaik megegyezek, vagy ami ugyaaz: ha. Jelölésbe: a bmod. 1. Tétel: A kogrueciáko végezhető műveletek tétele Legye a bmod és c d mod! Akkor igazak az alábbi állítások: ( a b) 1. a c b d mod, 2. a c bd mod, b 3. mod, k k 4. a b modm, a ha k a, k b és l ko k, 1 ha m (1) (2) (3) (4) A tétel bizoyítását az olvasóra bízzuk. Defiíció: A lieáris kogruecia egyelet Az a x bmod, a, b Z, Z (5) egyeletet, melybe evezzük. x Z az ismeretle, lieáris kogruecia egyeletek Tétel: A lieáris kogruecia egyelet megoldhatósági tétele Legye az (5) egyeletre d lkoa, a x y. Az (5) lieáris kogruecia egyeletek akkor és csak akkor va megoldása, ha d b. Ha va megoldás, akkor végtele sok va, de ezeket egy számú megoldást tartalmazó úgyevezett megoldás alapredszerből megkaphatjuk az egész számú többszöröseiek a hozzáadásával. Az alapredszer elemeit a 0 x itervallumból választjuk ki. Az alapredszer megoldásai az alábbi módo írhatók fel: d x 0 x i b / d mod i / d mod, i 1,2,, d 1 x, x 0 (6) (7) Bizoyítás ax b Legye q 1, q 2, q q 2 q1. Akkor a lieáris kogruecia egyelet ax q1 b q2 alakra írható át, amiből az ax q b egyelet adódik, vagyis hogy a b az a és az lieáris kombiációja. Ha azt akarjuk, hogy legye megoldás, akkor b La, fe kell álljo, ahol L a, az a és lieáris kombiációiak a halmaza. Ha ez em áll fe, akkor ics megoldás.
2 A lieáris kombiációba lévő elemeket viszot a d lkoa, legagyobb közös osztó osztja, és csak azokat osztja a lieáris kombiációk halmazáak jellemzési tétele szerit. Legye most b olya, hogy. Akkor va olya k b k d egész szám, hogy. A legagyobb közös osztó viszot az a és az lieáris kombiációja, azaz va olya és egész, hogy d a x y. x Ez a formula viszot egyeértékű az a x d mod lieáris kogruecia egyelettel, ha az szeriti maradékokat ézzük. Beszorozva itt k -val a x k d k mod adódik, amiből azoal látható, hogy az x b / d mod x k x megoldás. További megoldásokat kapuk, hogyha 0 x i képezzük az x0 i / d mod, i 1,2,, d 1 számokat, ugyais a lieáris kogruecia egyeletbe törtéő behelyettesítés utá az ax0 a i / d, i 1,2,, d 1 jeleik meg a baloldalo, ahol a második tag osztható -el, mert a az a -t osztja, így az megmarad, tehát ez a tag em módosítja az első tag általi maradékot. Ezeket a megoldásokat alapmegoldásokak evezzük. Nyílvávaló, hogy ha egész többszörösét hozzáadom az alapmegoldásokhoz, akkor újra megoldást kapok, csak az már em lesz alapmegoldás (em viselkedik maradékkét.) d y d b A lieáris kogruecia egyelet megoldására algoritmus kostruálható, ugyais a kívát kibővített euklideszi algoritmusból megkapható algoritmus Lieáris kogruecia megoldó 1 Lieáris_kogruecia_megoldó (a, b,, X) 2 // Iput paraméterek: a,b,z, >0 3 // Output paraméter : X egyidexes tömb 4 // idexelés 0-tól 5 Kibővített_Euklidesz (a,, d, x, y ) 6 Hossz[X] 0 7 IF d b 8 THEN x x b / d mod 0 9 Hossz[X] d 10 FOR i 1 TO d 1 DO x i / d mod 11 x i 0 12 RETURN (X) 13 // Hossz[X]=0 jeleti, hogy ics megoldás x a
3 1. Példa: 3604 x 136 mod 3332 Láttuk, hogy l ko3604, osztható 68-cal, így az egyeletek va megoldása. Az alapredszer 68 külöböző elemet tartalmaz. Most b / d 136/ 68 2, / d 3332 / 68 49, x A megoldások: x , x , x ,, 0 x mod Defiíció: A multiplikatív iverz Legye a lieáris kogruecia egyelet 2 ax 1 mod, a Z, Z, koa, 1 l (8) a alakú (azaz és legyeek relatív prímek). Az egyelet egyetle alapmegoldását az a szám szeriti multiplikatív iverzéek evezzük. Jelölése: 1 x a mod. (9) A multiplikatív iverz meghatározása törtéhet a lieáris kogruecia megoldó algoritmus segítségével. Természetese a FOR ciklus alkalmazására az eljárásba em lesz szükség. 2. Példa: 5 1? mod 8 5x 1 mod 8 megoldását keressük. Lépésszám a q r d x y = (-1) = = = Láthatóa lko(5,8)=1, tehát va multiplikatív iverz. 1=28+(-3)5= Az a együtthatója 3, amiek a 8 szeriti maradéka 3+8=5. Tehát az 5 multiplikatív iverze 8-ra ézve éppe saját maga. Elleőrzés: 55=25=38+1.
4 2.6. RSA Sok esetbe többek között a majd ismertetésre kerülő RSA algoritmusba szükség va egészek hatváya valamely modulus szeriti maradékáak meghatározására. Legye a, b, Z. A feladat c a mod meghatározása lehetőleg elfogadható idő alatt. Ilyeek bizoyul a moduláris hatváyozás algoritmusa. Ötlete a szám biáris felírásából jö. Legyeek a b bitjei: bk, bk 1,, b1, b0. A legmagasabb helyiértékű bit 1-es. Ha b -ek ki akarjuk számítai az értékét, akkor ezt megtehetjük a 2 hatváyaival törtéő számítással, k k1 1 0 b bk 2 bk 1 2 b1 2 b0 2. Ugyaezt az eredméyt megkaphatjuk a gazdaságosabb Horer séma szerit: b k 2 bk 1 2 b1 2 b0 b. (1) Itt láthatóa csak kettővel való szorzást és egy ulla vagy egy hozzáadását kell végezi, melyek számítástechikailag hatékoy műveletek. Ez aál ikább haszos, mivel még a b értékét sem kell kiszámítai az algoritmusba, hisze az adott, haem csak az egyes bitjeit kell eléri, ami eltolásokkal hatékoya megvalósítható. A b szám a kitevőbe va, ezért a hatváyozás sorá a kettővel való szorzásak a égyzetreemelés az egy hozzáadásáak pedig az alappal törtéő szorzás felel meg. Mide lépés utá vehető a modulo szeriti maradék, így a haszált számtartomáy mérete mérsékelt marad. (Mekkora?) A megfelelő algoritmus pszeudokódja: algoritmus Moduláris hatváyozó 1 Moduláris_hatváyozó (a, b,, c) 2 // Iput paraméterek: a,b,z, a,b,>0 3 // Output paraméter: cz, c0 4 p 0 5 c 1 6 FOR i k DOWNTO 0 DO 7 p 2p 8 2 c c mod 9 IF b i 1 10 THEN p p 1 11 c c amod 12 RETURN c b Az algoritmusba téylegese a p értékét em kell kiszámítai, mert az végül a b majd. értékét adja
5 1. Példa: mod 137 b =200510= ( ), a=118, =137. k b k 2 c mod c amod = = = = = = = = = = = = = = = = = = = Az RSA algoritmus fel fogja tételezi, hogy agy prímszámaik vaak. Ilyeek keresésére egy eszköz lehet (em a leghatékoyabb és em abszolút biztos) az alábbi tétele alapuló algoritmus. 1. Tétel: A Fermat tétel Ha prím, akkor p A tételt em bizoyítjuk.. a p1 1 mod p, a 1,2,, p 1. (2) A tételre épülő prímszám elleőrzési algoritmus egy egyszerű, de em teljese megbízható változatáak a pszeudokódja: algoritmus Fermat féle álprímteszt 1 Fermat_teszt (, p) 2 // Iput paraméter: Z, >1 3 // Output paraméter: p logikai érték 4 // igaz lehet prím 5 // hamis em prím 6 7 Moduláris_hatváyozó (2, -1,, c) 3 p( c =1) 4 RETURN (p) Ha ez az algoritmus azt modja, hogy a szám összetett, akkor az biztosa em lesz prím. Ha azt modja, hogy lehet, hogy prím, akkor agy eséllyel valóba prímet vizsgált, ugyais ig terjedőe a számok között csak 22 olya va, amely em prím és a teszt esetlegese prímek miősíti. Ilyeek a 341, 561, 645, 1105,. Ötve bites számok eseté már csak a számok egy
6 milliomod része lehet ilye, 100 bitesekél pedig ez az aráy 1: Eze hibák egy része kiszűrhető azzal, hogy a 2 helyett más alapot is beveszük a moduláris hatváyozásba, például a 3-at, stb. Sajos azoba vaak olya számok, amelyek midegyik alap eseté prímek maszkírozzák magukat eél az algoritmusál. Ezek az úgyevezett Carmichael számok. A Carmichael számok relatíve agyo kevese vaak. (Valójába végtele sok ilye szám va. Ilyeek: 561, 1105, 1729, Az első egy milliárd szám között csak 255 ilye va.) 2. Példa: Dötsük el, hogy a 11 és a 12 prímek-e? 2 10 =? mod 11, 10 = (1010) 2 11 =? mod 12, 11=(1011) = = = = = = = = = = = = = mod 11 Tehát a 11 agy eséllyel prím mod 12 Tehát a 12 em prím. Eze előkészületek utá térjük rá a fejezet céljára a yilváos kulcsú titkosításra A titkosítás alapja az eredeti szöveg átalakítása, kódolása. A yílváos kulcsok haszálata azt jeleti, hogy mide résztvevőek va egy yílváos, mideki számára hozzáférhető kulcsa (P, személyes, Private) és egy titkos, más által em ismert kulcsa (S, titkos, Secret). Legye M az üzeet. Legye a két résztvevő A és B. A küldi B-ek az M üzeetet titkosítva. Az elküldött titkosított szöveg C=PB(M), B megkapja a C üzeetet és a titkos kulcsával dekódolja M=SB(C). A kulcsok egymás iverzei, és úgy vaak kialakítva, hogy a P kulcs révé köyű legye titkosítai, de a kulcs ismeretébe agyo eheze lehesse - praktikusa lehetetle legye - az S kulcsot meghatározi. A digitális aláírás ilyekor törtéhet úgy, hogy a küldő a titkosított C szöveg mellé akár yílta odaírja a saját Q azoosítóját (aláírását), majd aak az R=SA(Q) titkosítottját. Ezutá B a Q alapjá tudva, hogy kit evez meg az aláírás, aak privát kulcsával dekódolja R-et. Q =PA(R). Ha Q =Q, akkor em törtét átviteli hiba, vagy hamisítás, egyébkét ige. Persze Q az M-mel együtt is kódolható. Ez aak felel meg, mitha az első esetbe yílt levelezőlapo lee az aláírásuk, a másodikba pedig mitha borítékba tettük vola. Alább közöljük az RSA (Rivest Shamir - Adlema) yílváos kulcsú titkosítás algoritmusát. Az algoritmus feltételez két agy prímszámot. (A gyakorlatba legalább jegyűekre va szükség, hogy a titkosítás praktikusa feltörhetetle legye.) A P kulcs felépítése P e,, ahol a két prím szorzata, e pedig egy kis páratla szám. Az S S d,. kulcs
7 algoritmus RSA kulcsok meghatározása 1 RSA_kulcsok_meghatározása (p, q, e, P, S) 2 // Iput paraméterek: p, q, e 3 // Output paraméterek: P, S 4 IF p vagy q em prím vagy e<3 vagy e páros 5 THEN RETURN ( Nics kulcs ) 6 f p 1 q 1 pq 7 8 IF l koe, f 1 9 THEN RETURN ( Nics kulcs ) 10 1 d e mod f 11 RETURN P e,, S d, A szöveg titkosítása a C PM M e mod M SC C d mod alapjá törtéik. Dekódolása pedig az alapjá. A szöveg darabolásáak bitméretét az Az eljárás helyességét em bizoyítjuk. 3. Példa: Számpélda RSA algoritmusra (em életszerű, mivel a prímek kicsik) Legye a titkos választás: p 11, q 29, p q , 3 f A kibővített euklideszi algoritmust alkalmazzuk. e p 1 q szabja meg. e, 280 f f / e f mod e Láthatóa Lko f, e 1 és e multiplikatív iverze d e Ez utóbbi helyett 280-at hozzáadva vesszük a 187-et. Ezek utá akkor P 3;319 közölhető kulcs 3 PM M mod 319 S 187;319 titkos kulcs 187 SC C mod 319 Legye az üzeetük 100. Egy darabba titkosítható, mivel ez kisebb, mit 319. Titkosítsuk, majd fejtsük meg az üzeetet. Titkosítás: C= mod = = = = = Tehát a titkosított érték: C PM 254 d x y
8 Megfejtés: M= mod = Tehát a megfejtés: M SC = = = = = = = = = = = = = = FELADATOK 1. Bizoyítsuk be, hogy ha a bmod és k közös osztója a és b-ek, akkor a b mod! k k l kok, 2. Oldjuk meg az alábbi lieáris kogruecia egyeleteket! Adjuk meg a megoldások alapredszerét! Írjuk fel a teljes megoldásredszert! a. 2x 6 mod8 b. 4x 4 mod4 c. 18x 24 mod60 d. 63x 81 mod72 e. 2006x 2005 mod Határozzuk meg az alábbi számokat, ha értelmezve vaak! Az alapértelmezett megoldást adjuk meg! x 5 mod 9 a. b. x 2006 mod 2007 c. x 511 mod Számítsuk ki az alábbi számokat! mod 101 a. b mod 2007 c mod Mit mod a Fermat féle álprímteszt az alábbi számok eseté? 123, 234, 345, 511, 1023, 1105, 2047, A üze B-ek. RSA kódolással kódoljuk, majd dekódoljuk az alábbi üzeeteket és a hozzátartozó aláírást! Maximum háy bites egységekre lehet tördeli az üzeetet? a. pa=29, qa=31, ea=11, pb=97, qb=101, eb=7, M= x, Q= A
9 3. Elemi diamikus halmazok 3.1. A tömb adatstruktúra Egy adastruktúra számtala adatot tartalmazhat. Modhatjuk, hogy egy adathalmazt tároluk egy struktúrába. Számukra a diamikus halmazok leszek fotosak. Defiíció: Diamikus halmaz Az olya halmazt, amely az őt felhaszáló algoritmus sorá változik (bővül, szűkül, módosul) diamikus halmazak evezzük. A diamikus halmazok elemei tartalmazhatak az iformációs adatmezőike felül kulcsmezőt, és mutatókat (poitereket), amelyek a diamikus halmaz más elemeire mutatak. (pl: a következő elemre). Felsoroluk a diamikus halmazoko éháy általáosságba értelmezett műveletet. Kokrét esetekbe ezek közül egyesek el is maradhatak, vagy továbbiak is megjelehetek. Az S jelöli a szóba forgó halmazt, k kulcsot ad meg és x mutató a halmaz valamely elemére. Feltételezzük, hogy a kulcsok között értelmezett a kisebb, agyobb, egyelő reláció. Lekérdező műveletek KERES ( S, k, x ) adott k kulcsú elem x mutatóját adja vissza, vagy NIL, ha ics. MINIMUM ( S, x ) A legkisebb kulcsú elem mutatóját adja vissza MAXIMUM ( S, x ) A legagyobb kulcsú elem mutatóját adja vissza KÖVETKEZŐ ( S, x, y ) az x elem kulcsa utái kulcsú elem mutatóját adja vissza, NIL, ha x utá ics elem ELŐZŐ ( S, x, y ) az x elem kulcsa előtti kulcsú elem mutatóját adja vissza, NIL, ha x előtt ics elem BESZÚR ( S, x ) TÖRÖL ( S, x ) Módosító műveletek az S bővítése az x mutatójú elemmel az x mutatójú elemet eltávolítja S-ből Az egyes műveletek végrehajtásukat tekitve lehetek statikusak (passzívak), vagy diamikusak (aktívak) aszerit, hogy a struktúrát változatlaak hagyják-e vagy sem. A módosító műveletek alapvetőe diamikusak, a lekérdezők általába statikusak, de em ritká lehetek szité diamikusak. (A diamikus lekérdezés olya szempotból érdekes és fotos, hogy ha egy elemet a többitől gyakrabba keresek, akkor azt a struktúrába a keresés folyamá a megtalálási útvoalo közelebbi helyre helyezi át a művelet, ezzel megrövidíti a későbbi keresési időt erre az elemre, vagyis a művelet változást eredméyez a struktúrába.) Defiíció: A sorozat adatstruktúra Sorozatak evezzük az objektumok (elemek) olya tárolási módját (adatstruktúráját), amikor az elemek a műveletek által kijelölt lieáris sorredbe követik egymást. Tipikus műveletek: keresés, beszúrás, törlés. A sorozat egyik lehetséges implemetációja - gyakorlati megvalósítása, megvalósítási eszköze a tömb. A tömb azoos felépítésű (típusú) egymást fizikailag követő memóriarekeszeket jelet. Egy rekeszbe egy elemet, adatrekordot helyezük el. Az egyes tömbelemek helyét az idexük határozza meg. Az elemek fotos része a kulcsmező, melyet kulcs[ax] révé kérdezhetük le az A tömb x idexű eleme eseté. Számukra léyegtele lesz, de a gyakorlat szempotjából alapvetőe fotos része az adatrekordak az iformációs (adat) mezőkből álló
10 rész. A tömböt szokás vektorak is evezi. Ha a lieáris elhelyezése kívül egyéb szempotokat is figyelembe veszük, akkor ezt az egyszerű szerkezetet el lehet boyolítai. Ha például az elemek azoosítására idexpárt haszáluk, akkor mátrixról vagy táblázatról beszélük. Ilye esetbe az első idex a sort, a második az oszlopot adja meg. (Itt tulajdoképpe olya vektorról va szó, amelyek elemei maguk is vektorok.) A struktúráak és így az implemetációak is lehetek attributumai jellemzői, hozzákapcsolt tulajdoságai. A tömb esetébe ezeket az alábbi táblázatba adjuk meg. Attributum Leírás fej[a] A tömb első eleméek idexe. NIL, ha a tömbek ics eleme. vége[a], A tömb utolsó eleméek idexe. NIL, ha a tömbek ics eleme. hossz[a] A tömbelemek száma. Zérus, ha a tömbek ics eleme. tömbméret[a] aak a memóriaterületek a agysága tömbelem egységbe mérve, ahová a tömböt elhelyezhetjük. A tömb eze terület elejé kezdődik. Vizsgáljuk meg most a műveletek algoritmusait! A keresési algoritmus. Az A tömbbe egy k kulcsú elem keresési algoritmusa pszeudokóddal lejegyezve következik alább. Az algoritmus NIL-t ad vissza, ha a tömb üres, vagy a tömbbe ics bee a keresett kulcsú elem. A tömb elejétől idul a keresés. Ha a vizsgált elem egyezik a keresett elemmel, akkor azoal viszatérük az idexével. (Realizáció szempotjából úgy is elképzelhetjük a dolgot, hogy a tömb elemeiek idexelése 1-gyel kezdődik és a NIL eredméyt a 0 idexszel jelezzük.) Ha em egyezik, akkor az INC függvéyel öveljük eggyel az idex értékét (rátérük a következő elemre) és újra vizsgáluk. Addig öveljük az idexet, míg az érvéyes idextartomáyból ki em lépük vagy meg em találjuk a keresett kulcsú elemet. A legrosszabb eset az, ha az elem ics bee a tömbbe, ekkor ugyais az összes elemet meg kell vizsgáli így az algoritmus időigéye: T()=(), ahol =hossz[a], a tömbelemek száma algoritmus Keresés tömbbe // T 1 KERESÉS_TÖMBBEN (A, k, x ) 2 // Iput paraméter: A - a tömb 3 // k a keresett kulcs 4 // Output paraméter: x - a k kulcsú elem poitere (idexe), ha va ilye elem vagy NIL, ha ics 5 // Lieárisa keresi a k kulcsot. 6 // 7 x fej[a] 8 IF hossz[a] 0 9 THEN WHILE x vége[a] és kulcs[ax] k DO 10 INC(x) 11 IF x> vége[a] 12 THEN x NIL 13 RETURN (x)
11 Az új elem beszúrásáak algoritmusa az A tömb adott x idexű helyére szúrja be az új elemet. Az ott lévőt és a mögötte állókat egy hellyel hátrább kell toli. Emiatt az időigéy T()=() algoritmus Beszúrás tömbbe // T 1 BESZÚRÁS_TÖMBBE ( A, x, r, hibajelzés) 2 // Iput paraméter: A - a tömb 3 // x a tömbelem idexe, amely elé törtéik a beszúrás, ha a tömb em üres és az x idex létező elemre mutat. Üres tömb eseté az x idexek ics szerepe, a beszúradó elem az első helyre kerül. 4 // r a beszúradó elem (rekord) 5 // Output paraméter: hibajelzés - a beszúrás eredméyességét jelzi 6 // 7 IF hossz[a] 0 8 THEN IF (fej[a] x vége[a]) és (tömbméret[a] > hossz[a]) 9 THEN FOR i vége[a] DOWNTO x DO Ai+1 Ai Ax r INC(hossz[A]) INC(vége[A]) hibajelzés: sikeres beszúrás ELSE hibajelzés: em létező elem,vagy ics az új elemek hely 16 ELSE fej[a] vége[a] hossz[a] 1 17 A1 r 18 RETURN ( hibajelzés ) Ezzel az algoritmussal em tuduk az utolsó elem utá beszúri. A problémát egy erre a célra megírt külö algoritmussal is megoldhatjuk. Legye eek CSATOL_TÖMBHÖZ a eve. Az olvasóra bízzuk pszeudokódjáak megírását. Írjuk pszeudokódot arra az esetre, amikor a beszúrás az adott idexű elem mögé törtéik! Eek is va egy szépséghibája! Micsoda? Hogya korrigálható?
SZÁMELMÉLET. Vasile Berinde, Filippo Spagnolo
SZÁMELMÉLET Vasile Beride, Filippo Spagolo A számelmélet a matematika egyik legrégibb ága, és az egyik legagyobb is egybe Eek a fejezetek az a célja, hogy egy elemi bevezetést yújtso az első szite lévő
Részletesebben10.M ALGEBRA < <
0.M ALGEBRA GYÖKÖS KIFEJEZÉSEK. Mutassuk meg, hogy < + +... + < + + 008 009 + 009 008 5. Mutassuk meg, hogy va olya pozitív egész szám, amelyre 99 < + + +... + < 995. Igazoljuk, hogy bármely pozitív egész
RészletesebbenNevezetes sorozat-határértékek
Nevezetes sorozat-határértékek. Mide pozitív racioális r szám eseté! / r 0 és! r +. Bizoyítás. Jelöljük p-vel, illetve q-val egy-egy olya pozitív egészt, melyekre p/q r, továbbá legye ε tetszőleges pozitív
Részletesebben(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):
A umerikus sorozatok fogalma, határértéke (A TÁMOP-4-8//A/KMR-9-8 számú projekt keretébe írt egyetemi jegyzetrészlet): Koverges és diverges sorozatok Defiíció: A természetes számoko értelmezett N R sorozatokak
RészletesebbenRSA algoritmus. P(M) = M e mod n. S(C) = C d mod n. A helyesség igazoláshoz szükséges számelméleti háttér. a φ(n) = 1 mod n, a (a 1,a 2,...
RSA algoritmus 1. Vegyünk véletlenszerűen két különböző nagy prímszámot, p-t és q-t. 2. Legyen n = pq. 3. Vegyünk egy olyan kis páratlan e számot, amely relatív prím φ(n) = (p 1)(q 1)-hez. 4. Keressünk
Részletesebben1. Írd fel hatványalakban a következõ szorzatokat!
Számok és mûveletek Hatváyozás aaaa a a darab téyezõ a a 0 0 a,ha a 0. Írd fel hatváyalakba a következõ szorzatokat! a) b),,,, c) (0,6) (0,6) d) () () () e) f) g) b b b b b b b b h) (y) (y) (y) (y) (y)
RészletesebbenSzámsorozatok. 1. Alapfeladatok december 22. sorozat határértékét, ha. 1. Feladat: Határozzuk meg az a n = 3n2 + 7n 5n létezik.
Számsorozatok 2015. december 22. 1. Alapfeladatok 1. Feladat: Határozzuk meg az a 2 + 7 5 2 + 4 létezik. sorozat határértékét, ha Megoldás: Mivel egy tört határértéke a kérdés, ezért vizsgáljuk meg el
Részletesebben3. Számelmélet. 1-nek pedig pontosan három. Hány pozitív osztója van az n számnak? OKTV 2012/2013; I. kategória, 1. forduló
. Számelmélet I. Feladatok 1. Háy égyzetszám osztója va a 7 5 5 7 számak?. Az pozitív egész számak potosa két pozitív osztója va, az + 1-ek pedig potosa három. Háy pozitív osztója va az + 01 számak? OKTV
Részletesebben3. SOROZATOK. ( n N) a n+1 < a n. Egy sorozatot (szigorúan) monotonnak mondunk, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő.
3. SOROZATOK 3. Sorozatok korlátossága, mootoitása, kovergeciája Defiíció. Egy f : N R függvéyt valós szám)sorozatak evezük. Ha A egy adott halmaz és f : N A, akkor f-et A-beli értékű) sorozatak evezzük.
RészletesebbenALGEBRA. egyenlet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 198.
ALGEBRA MÁSODFOKÚ POLINOMOK. Határozzuk meg az + p + q = 0 egyelet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 98.. Határozzuk meg az összes olya pozitív egész p és q számot, amelyre az
Részletesebben1. A KOMPLEX SZÁMTEST A természetes, az egész, a racionális és a valós számok ismeretét feltételezzük:
1. A KOMPLEX SZÁMTEST A természetes, az egész, a raioális és a valós számok ismeretét feltételezzük: N = f1 ::: :::g Z = f::: 3 0 1 3 :::g p Q = j p q Z és q 6= 0 : q A valós szám értelmezése végtele tizedestörtkét
RészletesebbenA figurális számokról (IV.)
A figurális számokról (IV.) Tuzso Zoltá, Székelyudvarhely A továbbiakba külöféle számkombiációk és összefüggések reprezetálásáról, és bizoyos összegek kiszámolásáról íruk. Sajátos összefüggések Az elekbe
RészletesebbenMinden egész szám osztója önmagának, azaz a a minden egész a-ra.
1. Számelmélet Definíció: Az a egész szám osztója a egész számnak, ha létezik olyan c egész szám, melyre = ac. Ezt a következőképpen jelöljük: a Tulajdonságok: Minden egész szám osztója önmagának, azaz
RészletesebbenDiszkrét matematika II., 3. előadás. Komplex számok
1 Diszkrét matematika II., 3. előadás Komplex számok Dr. Takách Géza NyME FMK Iformatikai Itézet takach@if.yme.hu http://if.yme.hu/ takach/ 2007. február 22. Komplex számok Szereték kibővítei a valós számtestet,
RészletesebbenGyakorló feladatok II.
Gyakorló feladatok II. Valós sorozatok és sorok Közgazdász szakos hallgatókak a Matematika B című tárgyhoz 2005. október Valós sorozatok elemi tulajdoságai F. Pozitív állítás formájába fogalmazza meg azt,
Részletesebben2. fejezet. Számsorozatok, számsorok
. fejezet Számsorozatok, számsorok .. Számsorozatok és számsorok... Számsorozat megadása, határértéke Írjuk fel képlettel az alábbi sorozatok -dik elemét! mooto, korlátos, illetve koverges-e! Vizsgáljuk
RészletesebbenSzámelméleti alapfogalmak
Számelméleti alapfogalma A maradéos osztás tétele Legye a és b ét természetes szám, b, és a>b Aor egyértelme léteze q és r természetes számo, amelyere igaz: a b q r, r b Megevezés: a osztadó b osztó q
Részletesebben1 k < n(1 + log n) C 1n log n, d n. (1 1 r k + 1 ) = 1. = 0 és lim. lim n. f(n) < C 3
Dr. Tóth László, Fejezetek az elemi számelméletből és az algebrából (PTE TTK, 200) Számelméleti függvéyek Számelméleti függvéyek értékeire voatkozó becslések A τ() = d, σ() = d d és φ() (Euler-függvéy)
RészletesebbenVII. A határozatlan esetek kiküszöbölése
A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely
RészletesebbenElsőbbségi (prioritásos) sor
Elsőbbségi (prioritásos) sor Közapi fogalma, megjeleése: pl. sürgősségi osztályo a páciesek em a beérkezési időek megfelelőe, haem a sürgősség mértéke szerit kerülek ellátásra. Az operációs redszerekbe
RészletesebbenMás szavakkal formálisan:, ahol olyan egész szám, hogy. Más szavakkal formálisan:, ahol olyan egész szám, hogy.
Bevezetés 1. Definíció. Az alsó egészrész függvény minden valós számhoz egy egész számot rendel hozzá, éppen azt, amely a tőle nem nagyobb egészek közül a legnagyobb. Az alsó egészrész függvény jele:,
RészletesebbenPrímszámok a Fibonacci sorozatban
www.titokta.hu D é e s T a m á s matematikus-kriptográfus e-mail: tdeest@freemail.hu Prímszámok a Fiboacci sorozatba A továbbiakba Fiboacci sorozato az alapsorozatot (u,,,3,5,...), Fiboacci számo az alapsorozat
RészletesebbenSzámelméleti alapfogalmak
1 Számelméleti alapfogalmak 1 Definíció Az a IN szám osztója a b IN számnak ha létezik c IN melyre a c = b Jelölése: a b 2 Példa a 0 bármely a számra teljesül, mivel c = 0 univerzálisan megfelel: a 0 =
RészletesebbenEGYENLETEK ÉS EGYENLETRENDSZEREK MEGOLDÁSA A Z n HALMAZON. egyenletrendszer megoldása a
Az érettségi vizsgára előkészülő taulók figyelmébe! 4. Az EGYENLETEK ÉS EGYENLETRENDSZEREK MEGOLDÁSA A Z HALMAZON a1 x + b1 y = c1 egyeletredszer megoldása a a x + b y = c Z halmazo (. rész) Ebbe a részbe
Részletesebben24. tétel A valószínűségszámítás elemei. A valószínűség kiszámításának kombinatorikus modellje.
24. tétel valószíűségszámítás elemei. valószíűség kiszámításáak kombiatorikus modellje. GYORISÁG ÉS VLÓSZÍŰSÉG meyibe az egyes adatok a sokaságo belüli részaráyát adjuk meg (törtbe vagy százalékba), akkor
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli beugró kérdések. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév
Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Iformatikai Kar Aalízis 1. Írásbeli beugró kérdések Készítette: Szátó Ádám 2011. Tavaszi félév 1. Írja le a Dedekid-axiómát! Legyeek A R, B R. Ekkor ha a A és b B : a b, akkor
RészletesebbenSorozatok A.: Sorozatok általában
200 /2002..o. Fakt. Bp. Sorozatok A.: Sorozatok általába tam_soroz_a_sorozatok_altalaba.doc Sorozatok A.: Sorozatok általába Ad I. 2) Z/IV//a-e, g-m (CD II/IV/ Próbálj meg róluk miél többet elmodai. 2/a,
RészletesebbenFeladatok megoldása. Diszkrét matematika I. Beadandó feladatok. Bujtás Ferenc (CZU7KZ) December 14, feladat: (A B A A \ C = B)
Diszkrét matematika I. Beadadó feladatok Bujtás Ferec (CZU7KZ) December 14 014 Feladatok megoldása 1..1-6. feladat: (A B A A \ C = B) A B A = A \ C = B igazolása: A B A = B \A = Ø = B = A B (Mivel a B-ek
RészletesebbenHiba! Nincs ilyen stílusú szöveg a dokumentumban.-86. ábra: A példa-feladat kódolási változatai
közzétéve a szerző egedélyével) Öfüggő szekuder-változó csoport keresése: egy bevezető példa Ez a módszer az állapothalmazo értelmezett partíció-párok elméleté alapul. E helye em lehet céluk az elmélet
RészletesebbenKalkulus I. Első zárthelyi dolgozat 2014. szeptember 16. MINTA. és q = k 2. k 2. = k 1l 2 k 2 l 1. l 1 l 2. 5 2n 6n + 8
Név, Neptu-kód:.................................................................... 1. Legyeek p, q Q tetszőlegesek. Mutassuk meg, hogy ekkor p q Q. Tegyük fel, hogy p, q Q. Ekkor létezek olya k 1, k 2,
RészletesebbenKomplex számok (el adásvázlat, 2008. február 12.) Maróti Miklós
Komplex számok el adásvázlat, 008. február 1. Maróti Miklós Eek az el adásak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudi: test, test additív és multiplikatív csoportja, valós számok és tulajdoságaik.
Részletesebben(d) x 6 3x 2 2 = 0, (e) x + x 2 = 1 x, (f) 2x x 1 = 8, 2(x 1) a 1
. Bevezető. Oldja meg az alábbi egyeleteket: (a cos x + si x + cos x si x = (b π si x = x π 4 x 3π 4 cos x (c cos x + si x = si x (d x 6 3x = 0 (e x + x = x (f x + 5 + x = 8 (g x + + x + + x + x + =..
Részletesebben4. Test feletti egyhatározatlanú polinomok. Klasszikus algebra előadás NE KEVERJÜK A POLINOMOT A POLINOMFÜGGVÉNNYEL!!!
4. Test feletti egyhatározatlaú poliomok Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2013 április 11. Eddig a poliomokkal mit formális kifejezésekkel számoltuk, em éltük azzal a lehetőséggel, hogy x helyébe
RészletesebbenLineáris kódok. u esetén u oszlopvektor, u T ( n, k ) május 31. Hibajavító kódok 2. 1
Lieáris kódok Defiíció. Legye SF q. Ekkor S az F q test feletti vektortér. K lieáris kód, ha K az S k-dimeziós altere. [,k] q vagy [,k,d] q. Jelölések: F u eseté u oszlopvektor, u T (, k ) q sorvektor.
RészletesebbenWaldhauser Tamás december 1.
Algebra és számelmélet előadás Waldhauser Tamás 2016. december 1. Tizedik házi feladat az előadásra Hányféleképpen lehet kiszínezni az X-pentominót n színnel, ha a forgatással vagy tükrözéssel egymásba
Részletesebben16. Az AVL-fa. (Adelszon-Velszkij és Landisz, 1962) Definíció: t kiegyensúlyozott (AVL-tulajdonságú) t minden x csúcsára: Pl.:
6. Az AVL-fa Adelszo-Velszkij és Ladisz, 96 Defiíció: t kiegyesúlyozott AVL-tulajdoságú t mide x csúcsára: bal x jobb x. Pl.: A majdem teljes biáris fa AVLtulajdoságú. Az AVL-fára, mit speciális alakú
RészletesebbenMATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA)
O k t a t á s i H i v a t a l A 5/6 taévi Országos Középiskolai Taulmáyi Versey első forduló MATEMATIKA I KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató A 5 olya égyjegyű szám, amelyek számjegyei
RészletesebbenMatematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova
Első rész Matematikai tréfák Matematikai játékok Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova A következő matematikai játékokba matematikai tréfákba a végső eredméy a játék kiidulási feltételeitől függ, és em a
RészletesebbenKomplex számok. d) Re(z 4 ) = 0, Im(z 4 ) = 1 e) Re(z 5 ) = 0, Im(z 5 ) = 2 f) Re(z 6 ) = 1, Im(z 6 ) = 0
Komplex számok 1 Adjuk meg az alábbi komplex számok valós, illetve képzetes részét: a + i b i c z d z i e z 5 i f z 1 A z a + bi komplex szám valós része: Rez a, képzetes része Imz b Ez alapjá a megoldások
RészletesebbenVÉLETLENÍTETT ALGORITMUSOK. 1.ea.
VÉLETLENÍTETT ALGORITMUSOK 1.ea. 1. Bevezetés - (Mire jók a véletleített algoritmusok, alap techikák) 1.1. Gyorsredezés Vegyük egy ismert példát, a redezések témaköréből, méghozzá a gyorsredezés algoritmusát.
Részletesebben194 Műveletek II. MŰVELETEK. 2.1. A művelet fogalma
94 Műveletek II MŰVELETEK A művelet fogalma Az elmúlt éveke már regeteg művelettel találkoztatok matematikai taulmáyaitok sorá Először a természetes számok összeadásával találkozhattatok, már I első osztálya,
RészletesebbenKvantum párhuzamosság Deutsch algoritmus Deutsch-Jozsa algoritmus
LOGO Kvatum párhuzamosság Deutsch algoritmus Deutsch-Jozsa algoritmus Gyögyösi László BME Villamosméröki és Iormatikai Kar Bevezető Kvatum párhuzamosság Bármilye biáris üggvéyre, ahol { } { } : 0, 0,,
Részletesebben1.1 Példa. Polinomok és egyenletek. Jaroslav Zhouf. Első rész. Lineáris egyenletek. 1 A lineáris egyenlet definíciója
Poliomok és egyeletek Jaroslav Zhouf Első rész Lieáris egyeletek A lieáris egyelet defiíciója A következő formájú egyeleteket: ahol a, b valós számok és a + b 0, a 0, lieáris egyeletek hívjuk, az ismeretle
RészletesebbenMatematika I. 9. előadás
Matematika I. 9. előadás Valós számsorozat kovergeciája +-hez ill. --hez divergáló sorozatok A határérték és a műveletek kapcsolata Valós számsorozatok mootoitása, korlátossága Komplex számsorozatok kovergeciája
RészletesebbenI. rész. Valós számok
I. rész Valós számok Feladatok 3 4 Teljes idukció Igazolja a teljes idukcióval a következ állítások helyességét!.. k 2 = k= ( + )(2 + ). 6.2. 4 + 2 7 + + (3 + ) = ( + ) 2..3. a) b) ( + ) = +. k ( ) =
RészletesebbenRudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása
Rudas Tamás: A hibahatár a becsült meyiség függvéyébe a mért ártrefereciák téves értelmezéséek egyik forrása Megjelet: Agelusz Róbert és Tardos Róbert szerk.: Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertai
Részletesebben1. A radioaktivitás statisztikus jellege
A radioaktivitás időfüggése 1. A radioaktivitás statisztikus jellege Va N darab azoos radioaktív atomuk, melyekek az atommagja spotá átalakulásra képes. tegyük fel, hogy ezek em bomlaak tovább. Ekkor a
Részletesebben2. Hatványsorok. A végtelen soroknál tanultuk, hogy az. végtelen sort adja: 1 + x + x x n +...
. Függvéysorok. Bevezetés és defiíciók A végtele sorokál taultuk, hogy az + x + x + + x +... végtele összeg x < eseté koverges. A feti végtele összegre úgy is godolhatuk, hogy végtele sok függvéyt aduk
RészletesebbenA tárgy címe: ANALÍZIS 1 A-B-C (2+2). 1. gyakorlat
A tárgy címe: ANALÍZIS A-B-C + gyakorlat Beroulli-egyelőtleség Legye N, x k R k =,, és tegyük fel, hogy vagy x k 0 k =,, vagy pedig x k 0 k =,, Ekkor + x k + x k Speciális Beroulli-egyelőtleség Ha N és
RészletesebbenEGYENLETEK ÉS EGYENLETRENDSZEREK MEGOLDÁSA A Z n HALMAZON. egyenletrendszer megoldása a Z
Az érettségi vizsgára előkészülő taulók figyelmébe! EGYENLETEK ÉS EGYENLETRENDSZEREK MEGOLDÁSA A Z HALMAZON a x + b y c 5. Az egyeletredszer megoldása a Z halmazo (3. rész) a x + b y c A hivatkozások köyítése
RészletesebbenV. Deriválható függvények
Deriválható függvéyek V Deriválható függvéyek 5 A derivált fogalmához vezető feladatok A sebesség értelmezése Legye az M egy egyees voalú egyeletes mozgást végző pot Ez azt jeleti, hogy a mozgás pályája
RészletesebbenOSZTHATÓSÁG. Osztók és többszörösök : a 3 többszörösei : a 4 többszörösei Ahol mindkét jel megtalálható a 12 többszöröseit találjuk.
Osztók és többszörösök 1783. A megadott számok elsõ tíz többszöröse: 3: 3 6 9 12 15 18 21 24 27 30 4: 4 8 12 16 20 24 28 32 36 40 5: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 6: 6 12 18 24 30 36 42 48 54 60 1784. :
Részletesebben6. Számsorozat fogalma és tulajdonságai
6. Számsorozat fogalma és tulajdoságai Taulási cél: A számsorozat fogalmáak és elemi tulajdoságaiak megismerése. A mootoitás, korlátosság vizsgálatáak elsajátítása. Nevezetes sorozatok határértékéek megismerése.
RészletesebbenMatematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova
Matematikai játékok Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova 1. rész Matematikai tréfák A következő matematikai játékokba matematikai tréfákba a végső eredméy a játék kiidulási feltételeitől függ, és em a játékosok
RészletesebbenDr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007) nem vagyunk tekintettel a kiválasztott elemek sorrendjére. Mennyi a lehetőségek száma?
Dr Tóth László, Kombiatoria (PTE TTK, 7 5 Kombiáció 5 Feladat Az,, 3, 4 számo özül válasszu i ettőt (ét ülöbözőt és írju fel ezeet úgy, hogy em vagyu teitettel a iválasztott eleme sorredjére Meyi a lehetősége
RészletesebbenSorozatok október 15. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!
Sorozatok 20. október 5. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!. Zh feladat:vizsgálja meg mootoitás és korlátosság szerit az alábbi sorozatot! a + ha ; 2; 5 Mootoitás eldötéséhez vizsgáljuk
RészletesebbenPályázat címe: Pályázati azonosító: Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat.gov.
Pályázat címe: Új geerációs sorttudomáyi kézés és tartalomfejlesztés, hazai és emzetközi hálózatfejlesztés és társadalmasítás a Szegedi Tudomáyegyeteme Pályázati azoosító: TÁMOP-4...E-5//KONV-05-000 Sortstatisztika
RészletesebbenPl.: hányféleképpen lehet egy n elemű halmazból k elemű részhalmazt kiválasztani, n tárgyat hányféleképpen lehet szétosztani k személy között stb.?
Dr. Vicze Szilvia A kombiatorika a véges halmazokkal foglalkozik. A véges halmazokkal kapcsolatba számos olya probléma vethető fel, amely függetle a halmazok elemeitől. Pl.: háyféleképpe lehet egy elemű
Részletesebbenf (M (ξ)) M (f (ξ)) Bizonyítás: Megjegyezzük, hogy konvex függvényekre mindig létezik a ± ben
Propositio 1 (Jese-egyelőtleség Ha f : kovex, akkor tetszőleges ξ változóra f (M (ξ M (f (ξ feltéve, hogy az egyelőtleségbe szereplő véges vagy végtele várható értékek létezek Bizoyítás: Megjegyezzük,
Részletesebben= λ valós megoldása van.
Másodredű álladó együtthatós lieáris differeciálegyelet. Általáos alakja: y + a y + by= q Ha q = 0 Ha q 0 akkor homogé lieárisak evezzük. akkor ihomogé lieárisak evezzük. A jobb oldalo lévő q függvéyt
RészletesebbenA függvénysorozatok olyanok, mint a valós számsorozatok, csak éppen a tagjai nem valós számok,
l.ch FÜGGVÉNYSOROZATOK, FÜGGVÉNYSOROK, HATVÁNYSOROK Itt egy függvéysorozat: f( A függvéysorozatok olyaok, mit a valós számsorozatok, csak éppe a tagjai em valós számok, 5 haem függvéyek, f ( ; f ( ; f
Részletesebben18. Differenciálszámítás
8. Differeciálszámítás I. Elméleti összefoglaló Függvéy határértéke Defiíció: Az köryezetei az ] ε, ε[ + yílt itervallumok, ahol ε > tetszőleges. Defiíció: Az f függvéyek az véges helye vett határértéke
RészletesebbenÁltalános taggal megadott sorozatok összegzési képletei
Általáos taggal megadott sorozatok összegzési képletei Kéri Gerzso Ferec. Bevezetés A sorozatok éháy érdekes esetét tárgyaló el adást az alábbi botásba építem fel:. képletek,. alkalmazások, 3. bizoyítás
Részletesebben1. Gyökvonás komplex számból
1. Gyökvoás komplex számból Gyökvoás komplex számból Ismétlés: Ha r,s > 0 valós, akkor r(cosα+isiα) = s(cosβ+isiβ) potosa akkor, ha r = s, és α β a 360 egész számszorosa. Moivre képlete: ( s(cosβ+isiβ)
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy
Diszkrét matematika 1. középszint 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 10. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
Részletesebben7. Számelmélet. 1. Lehet-e négyzetszám az a pozitív egész szám, amelynek tízes számrendszerbeli alakjában 510 darab 1-es és valahány 0 szerepel?
7. Számelmélet I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Lehet-e négyzetszám az a pozitív egész szám, amelynek tízes számrendszerbeli alakjában 510 darab 1-es és valahány 0 szerepel? ELTE 2006. október 27. (matematika
RészletesebbenKongruenciák. Waldhauser Tamás
Algebra és számelmélet 3 előadás Kongruenciák Waldhauser Tamás 2014 őszi félév Tartalom 1. Diofantoszi egyenletek 2. Kongruenciareláció, maradékosztályok 3. Lineáris kongruenciák és multiplikatív inverzek
RészletesebbenDiszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 10. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Felhívás Diszkrét matematika I. középszint 2014.
RészletesebbenSorozatok, határérték fogalma. Függvények határértéke, folytonossága
Sorozatok, határérték fogalma. Függvéyek határértéke, folytoossága 1) Végtele valós számsorozatok Fogalma, megadása Defiíció: A természetes számok halmazá értelmezett a: N R egyváltozós valós függvéyt
RészletesebbenAlgoritmizálás. Horváth Gyula Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
Algoritmizálás Horváth Gyula Szegedi Tudomáyegyetem Természettudomáyi és Iformatikai Kar horvath@if.u-szeged.hu. Mohó algoritmusok A mohó stratégia elemi 1. Fogalmazzuk meg az optimalizációs feladatot
RészletesebbenData Security: Public key
Nyilvános kulcsú rejtjelezés RSA rejtjelező El-Gamal rejtjelező : Elliptikus görbe kriptográfia RSA 1. Véletlenszerűen választunk két "nagy" prímszámot: p1, p2 2. m= p1p2 φ ( ) = ( p -1)( p -1) m 1 2 3.
RészletesebbenFüggvényhatárérték-számítás
Függvéyhatárérték-számítás I Függvéyek véges helye vett véges határértéke I itervallumo, ha va olya k valós szám, melyre az I itervallumo, ha va olya K valós szám, melyre I itervallumo, ha alulról és felülről
RészletesebbenMőbiusz Nemzetközi Meghívásos Matematika Verseny Makó, március 26. MEGOLDÁSOK
Mőbiusz Nemzetözi Meghívásos Matematia Versey Maó, 0. március 6. MEGOLDÁSOK 5 700. Egy gép 5 óra alatt = 000 alatt 000 csavart. 000 csavart észít, így = gép észít el 5 óra 000. 5 + 6 = = 5 + 5 6 5 6 6.
RészletesebbenBevezetés az algebrába komplex számok
Bevezetés az algebrába komplex számok Wettl Ferec Algebra Taszék B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M 2015. december 6.
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Számelmélet I.
Számelmélet I. DEFINÍCIÓ: (Osztó, többszörös) Ha egy a szám felírható egy b szám és egy másik egész szám szorzataként, akkor a b számot az a osztójának, az a számot a b többszörösének nevezzük. Megjegyzés:
RészletesebbenMatematika B4 I. gyakorlat
Matematika B4 I. gyakorlat 2006. február 16. 1. Egy-dimeziós adatredszerek Va valamilye adatredszer (számsorozat), amelyről szereték kiszámoli bizoyos dolgokat. Az egyes értékeket jelöljük z i -vel, a
Részletesebben1. Egészítsük ki az alábbi Python függvényt úgy, hogy a függvény meghatározza, egy listába, az első n szám faktoriális értékét:
Az írásbeli vizsgán, az alábbiakhoz hasonló, 8 kérdésre kell választ adni. Hasonló kérdésekre lehet számítani (azaz mi a hiba, egészítsük ki, mi a függvény kimeneti értéke, adjuk meg a függvényhívást,
RészletesebbenA G miatt (3tagra) Az egyenlőtlenségek két végét továbbvizsgálva, ha mindkét oldalt hatványozzuk:
Kocsis Júlia Egyelőtleségek 1. Feladat: Bizoytsuk be, hogy tetszőleges a, b, c pozitv valósakra a a b b c c (abc) a+b+c. Megoldás: Tekitsük a, b és c számok saját magukkal súlyozott harmoikus és mértai
Részletesebben1. Gyökvonás komplex számból
1. Gyökvoás komplex számból Gyökvoás komplex számból. Ismétlés: Ha r, s > 0 valós, akkor rcos α + i siα) = scos β + i siβ) potosa akkor, ha r = s, és α β a 360 egész számszorosa. Moivre képlete scos β+i
RészletesebbenKidolgozott feladatok a nemparaméteres statisztika témaköréből
Kidolgozott feladatok a emparaméteres statisztika témaköréből A tájékozódást mideféle szíkódok segítik. A feladatok eredeti szövege zöld, a megoldások fekete, a figyelmeztető, magyarázó elemek piros szíűek.
RészletesebbenEseme nyalgebra e s kombinatorika feladatok, megolda sok
Eseme yalgebra e s kombiatorika feladatok, megolda sok Szűk elméleti áttekitő Kombiatorika quick-guide: - db. elemből db. sorredjeire vagyuk kívácsiak: permutáció - db. elemből m < db. háyféleképp rakható
RészletesebbenSapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék.
Kriptográfia és Információbiztonság 8. előadás Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tanszék Marosvásárhely, Románia mgyongyi@ms.sapientia.ro 2018 Miről volt szó az elmúlt előadáson? az RSA titkosító
Részletesebben6. Elsőbbségi (prioritásos) sor
6. Elsőbbségi (prioritásos) sor Közapi fogalma, megjeleése: pl. sürgősségi osztályo a páciesek em a beérkezési időek megfelelőe, haem a sürgősség mértéke szerit kerülek ellátásra. Az operációs redszerekbe
RészletesebbenAz új építőipari termelőiár-index részletes módszertani leírása
Az új építőipari termelőiár-idex részletes módszertai leírása. Előzméyek Az elmúlt évekbe az építőipari árstatisztikába egy új, a korábba haszálatos költségalapú áridextől eltérő termelői ár alapú idexmutató
RészletesebbenEllenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t
Ellenőrző kérdések 2. Kis dolgozat kérdései 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t 37. Ha t szintű indexet használunk,
RészletesebbenDiszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 11. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Kongruenciák Diszkrét matematika I. középszint 2014.
RészletesebbenKombinatorika. Variáció, permutáció, kombináció. Binomiális tétel, szita formula.
Kombiatorika Variáció, permutáció, kombiáció Biomiális tétel, szita formula 1 Kombiatorikai alapfeladatok A kombiatorikai alapfeladatok léyege az, hogy bizoyos elemeket sorba redezük, vagy éháyat kiválasztuk
RészletesebbenINJEKTIVITÁS ÉS EGYÉB TULAJDONSÁGOK MEGOLDOTT FELADATOK
Megoldott feladatok Ijektivitás és egyéb tulajdoságok 59 ) INJEKTIVITÁS ÉS EGYÉB TULAJDONSÁGOK MEGOLDOTT FELADATOK Határozd meg azt az f:r R függvéyt, amelyre f ( f ( ) x R és a g:r R g ( = x f ( függvéy
RészletesebbenKalkulus II., második házi feladat
Uger Tamás Istvá FTDYJ Név: Uger Tamás Istvá Neptu: FTDYJ Web: http://maxwellszehu/~ugert Kalkulus II, második házi feladat pot) Koverges? Abszolút koverges? ) l A feladat teljese yilvávalóa arra kívácsi,
RészletesebbenKétoldali hibás Monte Carlo algoritmus: mindkét válasz esetén hibázhat az algoritmus, de adott alsó korlát a hibázás valószínűségére.
Véletleített algoritmusok Tegyük fel, hogy va két doboz (A,B), amely egyike 1000 Ft-ot tartalmaz, a másik üres. 500 Ft-ért választhatuk egy dobozt, amelyek a tartalmát megkapjuk. A feladat megoldására
Részletesebben2018, Diszkre t matematika. 10. elo ada s
Diszkre t matematika 10. elo ada s MA RTON Gyo ngyve r mgyongyi@ms.sapientia.ro Sapientia Egyetem, Matematika-Informatika Tansze k Marosva sa rhely, Roma nia 2018, o szi fe le v MA RTON Gyo ngyve r 2018,
Részletesebbenmegtalálásának hihetetlen nehéz voltán alapszik. Az eljárás matematikai alapja a kis FERMAT-tétel egy következménye:
Az RSA módszer Az RSA módszer titkossága a prímtényezős felbontás nehézségén, a prímtényezők megtalálásának hihetetlen nehéz voltán alapszik. Az eljárás matematikai alapja a kis FERMAT-tétel egy következménye:
Részletesebben1. Adatok közelítése. Bevezetés. 1-1 A közelítő függvény
Palácz Béla - Soft Computig - 11-1. Adatok közelítése 1. Adatok közelítése Bevezetés A természettudomáyos feladatok megoldásához, a vizsgált jeleségek, folyamatok főbb jellemzői közötti összefüggések ismeretére,
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 10. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli tételek. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév
Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Iformatikai Kar Aalízis. Írásbeli tételek Készítette: Szátó Ádám 20. Tavaszi félév . Archimedes tétele. Tétel: a > 0 és b R : N : b < a. Bizoyítás: Idirekt úto tegyük fel, hogy
RészletesebbenLineáris kódok. sorvektor. W q az n dimenziós s altere. 3. tétel. t tel. Legyen K [n,k,d] kód k d (k 1). Ekkor d(k)=w(k)
Defiíci ció. Legye S=F q. Ekkor S az F q test feletti vektortér. r. K lieáris kód, k ha K az S k-dimeziós s altere. [,k] q vagy [,k,d] q. Jelölések: F u eseté u oszlopvektor, u T (, k ) q sorvektor. W
RészletesebbenBevezetés az algebrába az egész számok 2
Bevezetés az algebrába az egész számok 2 Wettl Ferenc Algebra Tanszék B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M 2015. december
RészletesebbenKis Mihály. Prímtesztek és prímfaktorizáció
Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Természettudomáyi Kar Kis Mihály Prímtesztek és prímfaktorizáció BSc Szakdolgozat Témavezet : Dr. Freud Róbert Algebra és Számelmélet Taszék Budapest, 2013 Tartalomjegyzék Bevezetés
RészletesebbenMatematikai statisztika
Matematikai statisztika PROGRAMTERVEZŐ INFORMATIKUS alapszak, A szakiráy Arató Miklós Valószíűségelméleti és Statisztika Taszék Természettudomáyi Kar 2019. február 18. Arató Miklós (ELTE) Matematikai statisztika
RészletesebbenÖsszetett programozási tételek Rendezések Keresések PT egymásra építése. 10. előadás. Programozás-elmélet. Programozás-elmélet 10.
Összetett programozási tételek Sorozathoz sorozatot relő feladatokkal foglalkozunk. A bemenő sorozatot le kell másolni, s közben az elemekre vonatkozó átalakításokat lehet végezni rajta: Input : n N 0,
Részletesebben