SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Teleki Blanka Közgazdasági Szakgimnáziuma 1095 Budapest, Mester u.23 Telefn/Fax: Levelezési cím: 1450 Budapest, Pf.: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2016

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezető... 4 a) Az intézmény neve, címe, fenntartójának és működtetőjének megnevezése... 4 b) Az ellátandó alaptevékenységet meghatárzó jgszabályk megjelölése... 4 c) Szervezeti felépítés... 6 d) Az intézmény szervezeti ábrája A működés rendje... 8 a) A gyermekek, a tanulók, az alkalmazttak a nevelési-ktatási intézményben való benntartózkdásának rendje... 8 b) A belépés és a benntartózkdás rendje azk részére, akik nem állnak jgvisznyban az intézménnyel c) Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagymányk áplásával kapcslats feladatk d) Az intézmény dkumentumainak megtekinthetősége e) Az intézményi védő, óvó előírásk f) Az intézmény biztnságs működését garantáló szabályk A vezetői munka rendje...13 a) A vezetők közötti feladatmegsztás b) Munkakörökhöz tartzó feladat- és hatáskörök c) A hatáskörök gyakrlásának módja d) Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályztatása esetén a helyettesítés rendje e) Felelősségi szabályk f) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A közalkalmaztti jgvisznyból származó kötelezettségek vétkes megszegése, munkáltatói intézkedések A kapcslattartás rendje A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE a) Tagintézményekkel, intézményegységgel való kapcslattartás rendje b) A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcslattartás rendje, frmája A nevelőtestület döntési jgköre c) A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcslattartásának rendje, részvétele a pedagógusk munkájának segítése d) A diákönkrmányzat, a diákképviselők, valamint az isklai vezetők közötti kapcslattartás frmája és rendje, a diákönkrmányzat működéséhez szükséges feltételek e) A szervezeti egységek közötti kapcslattartás f) Az sztályközösségek A külső kapcslattartás rendje a) A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcslattartás frmája, rendje b) A külső kapcslatk rendszere, frmája és módja

3 5.4 A gyakrlati képzést flytatókkal és szervezőkkel való kapcslattartás frmái és rendje Eljárásrendek...23 a) Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők b) A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend IRAT- ÉS ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS a) Az elektrnikus útn előállíttt papíralapú nymtatványk hitelesítésének rendje, valamint az elektrnikus útn előállíttt, hitelesített és tárlt dkumentumk kezelési rendje b) e-napló Működési Szabályzat c) Az intézmény irattári terve és az isklai záradékk d) Az iskla által alkalmaztt záradékk Hatáskörök átruházására vnatkzó rendelkezések...48 a) Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadtt feladat- és hatáskörök Egyéb szabályzásk...92 a) Az egyéb fglalkzásk célja, szervezeti frmái, időkeretei b) A felnőttktatás frmái c) Az isklai könyvtár SZMSZ-e Szabadság A tanuló által elkészített dlgért járó díjazás Záró rendelkezések Mellékletek:

4 1 BEVEZETŐ A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcslataira vnatkzó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határzza meg. Megalktása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában fglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határzza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, tvábbá a működésre vnatkzó mindazn rendelkezéseket, amelyeket jgszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakíttt cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csprtk és flyamatk összehanglt működését, racinális és hatékny kapcslati rendszerét tartalmazza. A Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Teleki Blanka Közgazdasági Szakgimnáziuma SZMSZ-e a Budapesti Gazdasági SZC SZMSZ-ével együtt érvényes. a) Az intézmény neve, címe, fenntartójának és működtetőjének megnevezése Az intézmény neve: Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Teleki Blanka Közgazdasági Szakgimnáziuma Székhelye: 1095 Budapest IX., Mester u. 23. Iskla maximális létszáma: a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Alapító Okirata szerint: nappali ktatás 720 fő, felnőttktatás 170 fő. b) Az ellátandó alaptevékenységet meghatárzó jgszabályk megjelölése 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet A szakképzési kerettantervekről 23/2016. (VIII. 30.) EMMI rendelet 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módsításáról A nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartzó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módsításáról A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módsításáról 20/2016. (VIII. 24.) EMMI rendelet A nevelési-ktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módsításáról 19/2016. (VIII. 23.) EMMI rendelet Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módsításáról 237/2016. (VIII. 2.) Az egyes szakképzési tárgyú krmányrendeletek 4

5 Krm. rendelet módsításáról 235/2016. (VII. 29.) Krm. rendelet A pedagógusk előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazttak jgállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Krm. rendelet módsításáról 16/2016. (VII. 18.) EMMI rendelet Az emberi erőfrrásk minisztere hatáskörébe tartzó szakképesítések mestervizsga követelményeiről szóló 47/2014. (X. 29.) EMMI rendelet módsításáról 2/2016. (VI. 27.) EMMI rendelet A 2016/2017. tanév rendjéről évi LXXX. törvény Az ktatás szabályzására vnatkzó és egyes kapcslódó törvények módsításáról 134/2016. (VI. 10.) Krm. rendelet Az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Közpntról évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-ktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 2011.évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről, 150/2012. (VII.6.) Krm. rendelet az Országs Képzési Jegyzékről és az Országs Képzési Jegyzék módsításának eljárásrendjéről, 315/2013. (VIII.28.) Krm. rendelet a kmplex szakmai vizsgáztatás szabályairól, évi törvény a szakképzési hzzájárulásról és a képzés fejlesztésének támgatásáról, 59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelet a Kllégiumi nevelés alapprgramjának kiadásáról, 110/2012. (VI.4.) Krm.rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 326/2013. (VIII. 30.) Krm. rendelet a pedagógusk előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazttak jgállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, 2012.évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, évi XXXIII. Törvény a közalkalmazttak jgállásáról, 229/2012. (VIII.28.) Krm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, évi CXCV. törvény az államháztartásról, évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 100/1997. (VI. 13.) Krm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról, 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámgatás, valamint az isklai tankönyvellátás rendjéről, 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszlgálati intézmények működéséről, évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről, évi törvény az illetékekről, évi CXII. törvény az infrmációs önrendelkezési jgról és az infrmációszabadságról, 5

6 362/2011. (XII. 30.) Krm. rendelet az ktatási igazlványkról, 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskla-egészségügyi ellátásról, Évi XCIII. Törvény a munkavédelemről, 277/1997. (XII. 22.) Krm. rendelet a pedagógus-tvábbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a tvábbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről, 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve higiéniás alkalmasság rvsi vizsgálatáról és véleményezéséről, Az ktatásért felelős miniszter mindenkri rendelete a tanév rendjéről, A Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Szervezeti és Működési Szabályzata A Budapesti Gazdasági és Szakképzési Centrum Alapító Okirata c) Szervezeti felépítés Az intézmény szervezeti felépítését a szervezeti ábra tartalmazza. 6

7 d) Az intézmény szervezeti ábrája Igazgató Általáns igazgatóhelyettes Gyakrlati ktatásvezető Nevelési-ktatási igazgatóhelyettes Könyvtárs Isklatitkárk Gazdasági ügyintéző Dök segítő tanár Oktatástechnikus Kézbesítő Dök elnök DÖK megbízttak Rendszergazda Gndnk Ifjúsági rvs Munkaközösségvezetők Az egyes munkaközösségek pedagógusai Prtásk Karbantartó Takarítók Fűtő, udvari munkás Könyvtárs Oktatástechnikus Rendszergazda Munkaközösségvezetők Az egyes munkaközösségek pedagógusai 7

8 2 A MŰKÖDÉS RENDJE a) A gyermekek, a tanulók, az alkalmazttak a nevelési-ktatási intézményben való benntartózkdásának rendje Az ktatás és a nevelés a pedagógiai prgram, a szakmai prgram, a kerettantervek, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelsztással összhangban levő heti órarend alapján történik. A tanítási órán kívüli fglalkzásk a kötelező tanítási órák után kerülnek megtartásra. A nulladik óra megtartása a szülői szervezet és a diákönkrmányzat egyetértésével szervezhető. A tanítási órák időtartama nulladik tanítási óra esetén 35 perc, minden más esetben 45 perc. Az első tanítási óra nylc órakr kezdődik. A tanítási órák engedély nélküli látgatására csak a főigazgató, és helyettesei, tagintézmény vezetői és a tantestület tagjai jgsultak. Minden egyéb esetben a látgatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után csak rendkívüli esetben zavarhatók, kivételt indklt esetben az igazgató illetve az igazgatóhelyettesek tehetnek. A tagintézmény-vezető és tagintézményvezető-helyettesek illetve gyakrlati ktatásvezető munkarendjének szabályzása Az intézmény vezetője vagy helyettesei illetve a gyakrlati ktatásvezető közül egyiküknek az intézményben kell tartózkdnia abban az időszakban, amikr tanítási órák, nappali munkarend szerinti tanulóink számára szervezett isklai rendszerű délutáni tanrendi fglalkzásk vannak. Szülői értekezlet, fgadó óra, tanulmányi versenyek ideje alatt az igazgató vagy helyettese köteles az iskla épületében tartózkdni. A nevelési-ktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és besztását, a évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 5. mellékletben fglalt tanórák, fglalkzásk megtartásának kötelezettségén kívül maga jgsult meghatárzni. A pedagógusk munkaidejének hssza, besztása A teljes munkaidőben dlgzó pedagógusk heti teljes munkaideje 40 óra. A pedagógus heti teljes munkaidejének 80%-t amely heti 32 óra (tvábbiakban kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatárztt feladatk ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje besztását vagy felhasználását maga jgsult meghatárzni. A munkaidő 55-65%-ban, amely heti óra, az intézményvezető tanórai és egyéb fglalkzásk megtartását rendeli el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelést-ktatást előkészítő, a neveléssel ktatással összefüggő egyéb feladatkat, tanulói felügyeletet, tvábbá eseti helyettesítést lát el. Feladatait a Krmány 326/2013. rendeletének 7. (1)-(2) bekezdései alapján az intézményvezető által kiadtt éves munkaidő elrendelés, az aktuális tanévre vnatkzó órarend és terembesztás alapján végzi. A pedagógus a kötött munkaidőben köteles az intézményben tartózkdni, kivéve, ha intézményen kívüli feladatt lát el. Sajtó- illetve médianyilatkzatt az intézménnyel illetve annak működésével kapcslats kérdésekben csak intézményvezetői engedéllyel tehet. A gyakrnknak* a neveléssel-ktatással lekötött munkaideje a teljes munkaidő 50%-a. 8

9 Az adtt tanév személyre szabtt heti feladatait és a munkaidő knkrét besztását az intézményvezető által elkészített elrendelés tartalmazza. A tanórák megtartásán kívül egyéb fglalkzásként: a tantárgyfelsztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai fglalkzás, amely 1. szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, 2. sprtkör, tömegsprt fglalkzás, 3. egyéni vagy csprts felzárkóztató, fejlesztő fglalkzás, 4. egyéni vagy csprts tehetségfejlesztő fglalkzás, 5. napközi, 6. tanulószba, 7. tanulást, isklai felkészülést segítő fglalkzás, 8. pályaválasztást segítő fglalkzás, 9. közösségi szlgálattal kapcslats fglalkzás, 10. diákönkrmányzati fglalkzás, 11. felzárkóztató, tehetség-kibntakztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csprts, közösségi fejlesztést megvalósító csprts, a szabadidő eltöltését szlgáló csprts, a tanulókkal való törődést és gndskdást biztsító egyéni, a kllégiumi közösségek működésével összefüggő csprts kllégiumi, valamint szakkllégiumi fglalkzás, 12. tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnkság, isklák közötti verseny, bajnkság, valamint 13. az iskla pedagógiai prgramjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható sztály- vagy csprtfglalkzás lehet. a kötött munkaidő neveléssel-ktatással le nem kötött részében: 1. fglalkzásk, tanítási órák előkészítése, 2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, 3. az intézmény kulturális és sprtéletének, versenyeknek, a szabadidő haszns eltöltésének megszervezése, 4. heti egy órát meghaladó részében a tanulók nevelési-ktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatk végrehajtása, 5. előre tervezett besztás szerint vagy alkalmszerűen gyermekek, tanulók tanórai és egyéb fglalkzásnak nem minősülő felügyelete, 6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcslats feladatk végrehajtása, 7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatk végrehajtása, 8. eseti helyettesítés, 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcslódó ügyviteli tevékenység, 10. az intézményi dkumentumk készítése, vezetése, 11. a szülőkkel történő kapcslattartás, szülői értekezlet, fgadóóra megtartása, 12. az sztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység heti két órát meghaladó része, 13. pedagógusjelölt, gyakrnk szakmai segítése, mentrálása, 14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, 15. a munkaközösség-vezetés heti két órát meghaladó része, 16. az intézményfejlesztési és intézményi önértékelési feladatkban való közreműködés, 17. környezeti neveléssel összefüggő feladatk ellátása, 18. isklai szertár fejlesztése, karbantartása, 19. hangszerkarbantartás megszervezése, 20. különböző feladatellátási helyeken történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, 21. a pedagógiai prgram célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy 9

10 egyéb fglalkzásnak nem minősülő feladat ellátása, 22. a gyakrnk felkészülése a minősítő vizsgára, valamint 23. pedagógus-tvábbképzésben való részvétel rendelhető el. A 4., 12. és 15. pntban meghatárztt tevékenység összesen heti négy óra erejéig számít be a kötött munkaidő neveléssel-ktatással lekötött részébe. Pedagógusk munkarendjével kapcslats előírásk A pedagógusk napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény adtt tanévre szóló órarendjének, ügyeleti rendjének és a munkaköri leírásban található feladatk ellátásának függvényében. A knkrét napi munkabesztásk összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztsítása az elsődleges. A pedagógus munkahelyén a napi feladatainak megkezdése előtt 5 perccel köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távlmaradását, annak kát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adtt munkanapn 7.50 óráig köteles jelenteni, hgy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. Betegszabadság esetén dlgzó az igazló dkumentumt a táppénz utlsó napját követő 3. nap köteles a gazdasági ügyintézőhöz eljuttatni. Tartós távllét (minimum 1 hét) munkába állásának várható időpntjáról feletteseit köteles tájékztatni. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt a tanítási óra (fglalkzás) átcsprtsítására, időtartamának rövidítésére vagy elhagyására. A tanítási órák (fglalkzásk) elcserélését igazgatóhelyettes engedélyezi. 1. Ha valaki előre nem látható esemény miatt a munka kezdetekr nem tud megjelenni a munkahelyén, lehetőség szerint az igazgatónak vagy valamelyik helyettesnek, ha ez nem lehetséges, a titkárságn jelzi távlmaradását. 2. Ha valaki a munkahelyén megjelent, de rendkívüli esemény miatt távzni óhajt és ilyen módn tanóráit nem tudja megtartani, szándékát haladéktalanul jeleznie kell az igazgatónak vagy valamelyik helyettesnek. Bármilyen megbeszélés, tárgyalás, tanóra ilyen esetben megzavarható. A távzásra csakis valamelyikük szóbeli engedélye után kerülhet sr. A távzás után, amennyiben a rendkívüli helyzetről bővebben tájékzódtt az illető, felveszi a kapcslatt az iskla vezetőségével a munka flyamatsságának megszervezése érdekében. 3. Azkban az órákban, amikr nem történik helyettesítés, pedagógus az isklát bejelentés nélkül elhagyhatja. Ugyanez az eljárás, ha az utlsó órarendi órán nem kell helyettesítést ellátnia, feltéve, hgy a évi CXC. Köznevelési törvény 62. (5) bekezdésében fglaltaknak eleget tett. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak (isklatitkárk, rendszergazda, ktatástechnikus) munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jgszabályk betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatt a napi munkarend összehanglt kialakítására, megváltztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben fglalkztatttak munkarendjét az igazgató határzza meg. A napi munkaidő megváltztatása az intézményvezető szóbeli vagy íráss utasításával történik. Ezt a feladatt kllégájára átruházhatja. b) A belépés és a benntartózkdás rendje azk részére, akik nem állnak jgvisznyban az intézménnyel 10

11 A köznevelési intézménnyel munkavállalói és tanulói jgvisznyban nem állók (kivéve a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum és a fenntartó képviselőit) életvédelmi és vagynbiztnsági kk miatt, csak az elfglaltságuk idejére tartózkdhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkr a kapunál regisztráltatniuk kell magukat. A regisztráció srán rögzítésre kerül a belépő személy neve, a belépés és kilépés időpntja, a keresett személy neve. A belépéskr az épületbe érkező belépőkártyát kap, amelyet távzáskr le kell adnia. c) Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagymányk áplásával kapcslats feladatk A tanítási időn kívül szervezett prgramk (tehetséggndzástól a felzárkóztatásig) szrsan kapcslódnak a tanórákn flyó ktató-nevelő munkáhz. Ezek különböző differenciált képességfejlesztő, valamint tantárgyakhz kötődő szakkörök, felzárkóztató fglalkzásk, tömegsprt fglalkzásk, emelt szintű fglalkzásk. A szabadidő tartalmas eltöltését szlgáló tevékenységet a nevelőtestület közreműködésével a diákönkrmányzatt segítő tanár irányítja. Minden isklai ünnepélyen lányk részére a matrózblúz, a fiúk részére a sötét öltöny, fehér ing az ajánltt ünnepi viselet. Igény esetén a végzős sztályk a tanév elején, az alsóbb évflyamsk az utlsó tanítási héten tanulmányi kirándulásn ismerkedik hazánk tájaival, szkásaival. Mikuláskr és karácsny előtt az iskla tanárai és tanulói megemlékeznek az év végi ünnepekről. A téli időszakban szervezzük meg a tizenkettedik évflyam szalagavató bálját. Aktívan részt veszünk az rszágs tanulmányi versenyeken. Minden tanévben megemlékezünk: nemzeti ünnepünkről któber 23-áról, illetve isklánk névadójáról, Teleki Blankáról. a kmmunista diktatúra és a hlkauszt áldzatairól, az es frradalm és szabadságharc évfrdulójáról, Az aradi vértanuk napjáról-któber 6-án, A nemzeti összetartzás napáról-június 4-rén. A ballagás mindenkr méltó módn megszervezett búcsúzó ünnepsége a végzős sztályainknak. A tanév srán, illetve a nyári szünetben a lehetőségekhez mérten - a nyelvgyakrlását is magába fglaló, külföldi utakat, illetve sprttábrkat szervezünk. d) Az intézmény dkumentumainak megtekinthetősége A szervezeti és működési szabályzatt a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézmény titkárságán, munkaidőben, tvábbá a tanári szbában és az intézmény hnlapján. A Szervezeti és működési Szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára ide értve a felnőttktatásban részt vevőket nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpntjával lép hatályba, és határzatlan időre szól. A fentiek vnatkznak az intézmény pedagógiai prgramjára és házirendjére is. A törvényes működés alapdkumentumai és egyéb dkumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatálys jgszabálykkal összhangban álló alapdkumentumk határzzák meg: Alapító kirat / Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum/ 11

12 a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Pedagógiai prgram, a Házirend. Az intézmény tervezhető és elszámltatható működésének részeként funkcinálnak az alábbi dkumentumk: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámlókkal), beisklázási prgram és terv, e-napló szabályzat (az SZMSZ iratkezelési szabályzatának részeként), iratkezelési szabályzat (az SZMSZ részeként), egyéb belső szabályzatk. Alapító kirat Az alapító kirat tartalmazza a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum és azn belül a BGSZC Teleki Blanka Közgazdasági Szakgimnáziumának mint tagintézmény legfntsabb jellemzőit. A pedagógiai prgram/ Szakmai prgram A köznevelési intézmény pedagógiai prgramja/szakmai prgramja képezi az intézményben flyó nevelő-ktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai prgramjának megalktásáhz az intézmény számára a Köznevelési törvény 26., illetve az 20/2012. EMMI rendelet 7. -a az irányadó. Az intézmény pedagógiai prgramja megtekinthető a, az iskla könyvtárában, elérhető hnlapján. Az iskla vezetősége az iskla titkárságán előre egyeztetett időpntban tájékztatást nyújt a pedagógiai prgramról. A házirend A házirend az intézménnyel jgvisznyban álló vagy egyéb kapcslatba kerülő személyekre tartalmaz közérdekű infrmációkat és határz meg szabálykat, jgkat és kötelezettségeket. Rögzíti az iskla munkarendjét. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatals dkumentuma, amely a hatálys jgszabályk figyelembe vételével az intézmény pedagógiai prgramjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célk, feladatk megvalósításáhz szükséges tevékenységek, munkaflyamatk időre beszttt cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét az intézmény vezetője készíti el és a tantestület fgadja el. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfgadásakr be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkrmányzat véleményét. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján el kell helyezni. e) Az intézményi védő, óvó előírásk A 22/2013. (III.22.) EMMI rendelet 39. j) bekezdése értelmében a házirend szabályzza. f) Az intézmény biztnságs működését garantáló szabályk Az intézmény nyitva tartása, az isklában tartózkdás rendje Az iskla szrgalmi időben reggel 6.00 órától óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. A szkáss nyitvatartási rendtől való eltérésre eseti kérelmek alapján az igazgató ad engedélyt. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az isklaépületet címtáblával, az sztálytermeket és szaktantermeket Magyarrszág címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lbgót, az Európai Unió zászlaját. 12

13 Az iskla minden munkavállalója és tanulója felelős: a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályk betartásáért, a közösségi tulajdn védelméért, állaptának megőrzéséért, az iskla rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékskdásért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályk betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, biznys helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskla tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, trnatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákk elsősrban a kötelező és a választható tanítási órákn használhatják. A fglalkzáskat követően a fglalkzást tartó pedagógus felügyelete mellett lehetőség van az iskla minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, trnaterem, stb. használatának rendjét a házirendben található előírásk szabályzzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusk számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagynvédelmi kk miatt az üresen hagytt szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusk, illetve a tanítási órákat követően a technikai dlgzók feladata. A diákönkrmányzat az iskla helyiségeit, az iskla berendezéseit az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után szabadn használhatja. Biztnsági kkból a prtás munkavégzésének helyén (prtásfülke) csak a munkáját ellátó prtás, távllétének esetén megbíztt helyettese tartózkdhat. Az iskla nappali tagzats tanulói 16 óra után csak az igazgató vagy helyetteseinek egyedi engedélyével tartózkdhatnak az iskla épületében. A dhányzással kapcslats előírásk Az intézményben ide értve az iskla udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látgatók nem dhányzhatnak. Az intézményben és az isklán kívül tarttt isklai rendezvényeken tanulóink számára a dhányzás és tudatmódsító szerek fgyasztása tils! Az isklában és az azn kívül tarttt isklai rendezvényeken lyan tanulót, aki az isklában, isklai rendezvényen felügyeletet teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas szerek (alkhl, drg, stb.) hatása alatt áll, elkülönítjük és értesítjük gndviselőjét. A nemdhányzók védelméről szóló törvény 4. (8) szakaszában meghatárztt, az intézményi dhányzás szabályainak végrehajtásáért az intézmény vezetősége a felelős. 3 A VEZETŐI MUNKA RENDJE a) A vezetők közötti feladatmegsztás Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettesek és a gyakrlati ktatásvezető. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatónak tartznak közvetlen felelősséggel és beszámlási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket és a gyakrlati ktatásvezetőt a tantestület véleményezési jgkörének megtartásával a tagintézmény vezető javaslatára a szakképzési centrum főigazgatója bízza meg. 13

14 Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határzatlan időre alkalmaztt pedagógusa kaphat, a megbízás határztt időre szól. Az igazgatóhelyettesek és a gyakrlati ktatásvezető feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazn területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bíztt feladatkért. Az igazgatóhelyettesek távllétük vagy egyéb akadályztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek srán az intézmény igazgatójával egyeztetve bármely lyan döntést meghzhatnak, amely a távllévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartzik. b) Munkakörökhöz tartzó feladat- és hatáskörök Az igazgató munkaköri leírása Az igazgató munkaköri leírását a Szakképzési Centrum Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A köznevelési intézmény képviseletére a hatáskörébe tartzó ügyekben a tagintézmény-vezető jgsult. A kiadmányzás és a képviselet szabályai A tagintézmény-vezető kiadmányzza a BGSZC főigazgatója által a BGSZC Szervezeti és Működési Szabályzatában átruháztt feladat- és hatáskörök esetében kiadmányzásra került dkumentumkat. A bélyegzők használata Az intézményi bélyegzők használatára a következő besztásban dlgzók jgsultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gyakrlati ktatásvezető, a gazdasági ügyintéző és az isklatitkárk a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az sztályfőnök és az érettségi vizsgabizttság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, biznyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakr. c) A hatáskörök gyakrlásának módja Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik /a munkaköri leírásban szereplő/ meghatárztt feladatkkal, jgkkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, gyakrlati ktatásvezető középvezetők a szakmai munkaközösségek vezetői. Az intézmény vezetősége, mint testület knzultatív, véleményező és javaslattevő jggal rendelkezik. Az iskla vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői szervezet képviselőivel, a diákönkrmányzat vezetőjével. A diákönkrmányzattal való kapcslattartás a DÖK vezető tanárn keresztül az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hgy a diákönkrmányzat jgainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkrmányzat képviselőjét mindazkra az értekezletekre, amelyekhez kapcslódóan a diákönkrmányzat véleményét be kell szerezni. 14

15 Az intézmény vezetője a szülői szervezet tagjait egy tanévben kétszer, szükség esetén többször is, értekezlet keretében tájékztatja az intézmény aktuális helyzetéről, egyéb esetekben en keresztül biztsítja az infrmációáramlást. Az intézmény által kibcsáttt dkumentumknak, hivatals leveleknek, kibcsáttt iratknak és szabályzatknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jgsult. Ezen tevékenységét a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum. A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazlás, érvényesítés, utalványzás eljárásrendje című szabályzata és a BGSZC Szervezeti és Működési Szabályzatában átruháztt jgkörök szerint gyakrlja. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. d) Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezető távllétében (ebben a srrendben) az általáns-, a nevelési és ktatási igazgatóhelyettes vagy a gyakrlati ktatásvezető. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekr saját munkaköri leírásukban meghatárztt feladatk mellett az aznnali intézkedést igénylő döntések meghzatalára, az ilyen jellegű feladatk végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jgait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az isklavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jg átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek vagy a gyakrlati ktatásvezető felhatalmazását. Abban az esetben, ha az igazgató és helyettesei egy időben hivatalsan elfglaltak, az igazgató által megbíztt gyakrlati ktatásvezető illetve munkaközösség-vezető jgsult. e) Felelősségi szabályk Az intézményvezető a jgszabályknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum főigazgatója és egyéb feletteseinek irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az ktatás-nevelési feladatk ellátásáért. Feladatait a vnatkzó jgszabályk és a munkaköri leírása alapján látja el. f) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményben flyó pedagógiai munka értékelése: intézményi, intézmény vezetői és pedagógus szinten valósul meg az intézményben működő Pedagógus Önértékelési Csprt által a jgszabálykban előírt frmában. Ezen kívül az intézmény vezetője /igazgató/ saját hatáskörében ellenőrizheti az intézményben flyó pedagógiai és egyéb munkát. A tanév srán végrehajtandó ellenőrzési feladatkat a munkaterv tartalmazza. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők), kiemelt jelentőséggel az új és pályakezdő kllégák-gyakrnkk esetében, szükség szerint (felmerülő panasz, prbléma illetve minősítés elvégzésekr) bármely kllégánál, tanítási órák látgatása szaktanácsadói, szakértői kmpetenciával, 15

16 tanügyigazgatási dkumentumk ellenőrzése /napló, törzskönyv, biznyítványk, kiértesítési kötelezettség, egyéb sztályfőnöki és szaktanári dkumentálási kötelezettségek teljesítése/,(iskla vezetősége) a naplók flyamats ellenőrzése (iskla vezetősége), az igazlt és igazlatlan tanulói hiányzásk ellenőrzése (sztályfőnök), az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az sztályfőnöki, tanári intézkedések srán (iskla vezetősége), a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése (iskla vezetősége), a flysóügyelet pnts ellátásának ellenőrzése (iskla vezetősége). 4 A közalkalmaztti jgvisznyból származó kötelezettségek vétkes megszegése, munkáltatói intézkedések A fegyelmi jgkör gyakrlója a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum főigazgatója. A közalkalmaztti jgvisznyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetén-meghallgatását követően, az eset súlyától függően a közalkalmazttal szemben alkalmazható hátránys következmények: szóbeli figyelmeztetés, írásba fglalt szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés, a közalkalmaztti jgviszny rendkívüli felmentéssel történő megszüntetése. A hátránys következmény alkalmazására akkr kerülhet sr, ha a közalkalmaztt vétkes kötelezettségszegése óta hat hónapnál kevesebb idő telt el, illetve a kötelezettségszegésnek a munkáltatói jgkört gyakrló tudmására jutása óta tizenöt napnál nem telt el hsszabb idő. A hátránys következmények végrehajtását legfeljebb egy évi próbaidőre fel lehet függeszteni. 5 A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 5.1 A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE a) Tagintézményekkel, intézményegységgel való kapcslattartás rendje A BGSZC Teleki Blanka Közgazdasági Szakgimnáziuma a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum tagintézménye. A kapcslattartás rendjét a BGSZC Szervezeti és Működési Szabályzatának vnatkzó fejezete tartalmazza. b) A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcslattartás rendje, frmája Alkalmaztti közösség Az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél alkalmaztt közalkalmaztti jgvisznyban álló nem pedagógus dlgzókból áll. Az alkalmaztti közösséget és azk képviselőit jgszabálykban meghatárztt részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyeztetési és döntési jgk illetik meg. Részvételi jg illeti meg az intézmény minden dlgzóját és közösségét azkn a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. 16

17 Javaslattételi és véleményezési jg illet meg az intézménnyel közalkalmaztti jgvisznyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangztt javaslatkat és véleményeket a döntés előkészítése srán a döntési jgkör gyakrlójának mérlegelnie kell. A döntési jgkör gyakrlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcslats álláspntját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jg az intézkedés meghzatalának feltétele. A jgkör gyakrlója az adtt kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatálys jgszabályk szerint az egyetértésre jgsult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jg a rendelkező személy, vagy a testület számára kizárólags intézkedési jg, amelyet jgszabályk biztsítanak. Személyes jgkör esetén a jgkör gyakrlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jgkör esetében a testület abszlút többség (50% +1 fő) alapján dönt. A testület akkr határzatképes, ha kétharmad része jelen van. A tagintézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési ktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és ktatási kérdésekben az intézmény legfntsabb tanácskzó és határzathzó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-ktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és ktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfkú végzettségű dlgzója. A nevelési és ktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és ktatási kérdésekben a nevelési ktatási intézmény működésével kapcslats ügyekben a köznevelési törvényben és más jgszabálykban meghatárztt kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jgkörrel rendelkezik. 5.2 A nevelőtestület döntési jgköre A nevelőtestület a évi törvény a Nemzeti Köznevelésről 70. (2) bekezdés alapján dönt: a) pedagógiai prgram elfgadásáról, b) az SZMSZ elfgadásáról, c) a nevelési-ktatási intézmény éves munkatervének elfgadásáról, d) a nevelési-ktatási intézmény munkáját átfgó elemzések, értékelések, beszámlók elfgadásáról, e) a tvábbképzési prgram elfgadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfgadásáról, h) a tanulók magasabb évflyamba lépésének megállapítása, a tanulók sztályzóvizsgára bcsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) a tagintézmény vezetői pályázathz készített vezetési prgrammal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jgszabályban meghatárztt más ügyekben. A nevelőtestület értekezletei, sztályértekezletei A tanév srán a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, félévzáró és tanévzáró értekezlet, félévi és év végi sztályzó értekezlet, tájékztató és munkaértekezletek (általában heti gyakrisággal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint) augusztusi javító vizsga utáni értekezlet. 17

18 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges prblémáinak (fnts ktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az isklai életet átalakító, megváltztató rendeletek és utasításk értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzttakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. Adtt témában meghirdetett értekezleten, amennyiben napirenden kívüli téma merül fel, a nevelőtestületnek lehetősége van arra, hgy a kérdés megvitatására igény esetén más időpntban kerüljön sr. A nevelőtestület egy-egy sztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (sztályzó értekezletek) az sztályközösségek prblémáinak megldását sztályértekezleten végzi. A nevelőtestület sztályértekezletén csak az adtt sztályközösségben tanító pedagógusk vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az sztályfőnökök megítélése alapján bármikr tartható az sztály aktuális prblémáinak megtárgyalása céljából. A nevelőtestület döntéseit és határzatait a jgszabályban meghatárzzak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hzza, kivéve a jgszabályban meghatárztt személyi ügyeket, amelyek kapcsán titks szavazással dönt. A szavazatk egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határzatk az intézmény iktattt iratanyagába kerülnek. Az első és másdik félév (a tanítási év utlsó napja) lezárását követő tizenöt napn belül az iskláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatéknyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet tájékztatás céljából meg kell küldeni a szülői szervezetnek és a fenntartónak. Az értekezletet az igazgató vezeti. Félévkr, a tanév végén és a javító vizsgák után az isklavezetés által kijelölt időpntban sztályzó értekezleteket tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jgát az iskla valamennyi dlgzóját érintő kérdésekben gyakrlja, akkr szakalkalmaztti értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól indklt esetben az igazgató adhat felmentést. Az alkalmaztti közösség kapcslattartásának rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbíztt pedagógus vezetők, a választtt közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fgja össze. A kapcslattartás rendszeres frmái az értekezletek, fórumk, nyílt napk, tanácskzásk, fgadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcslattartásában a knkrét időpntkat az iskla adtt tanévre vnatkzó munkaterve tartalmazza, melyet nyilvánsságra kell hzni (a kapcslattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztsítja és a hivatals közlések helyén ki kell függeszteni). A kapcslattartás különböző frmái közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szlgálja az együttműködést. A belső kapcslattartás általáns szabálya, hgy különböző döntési fórumkra, nevelőtestületi, alkalmaztti értekezletekre a vnatkzó napirendi pntkhz a döntési, egyetértési és véleményezési jgt gyakrló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkzatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmaztti közösség gyűlését az intézményvezető akkr hívja össze, amikr ezt jgszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sr. Az alkalmaztti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. 18

19 Kapcslattartás a nem pedagógus dlgzókkal Az intézmény működésével kapcslats kérdésekben a vezetőség a munkamegsztásban megjelölt módn hzza a döntéseket. Az igazgatót minden, a működésben lényeges kérdésben tájékztatni kell szóban vagy írásban. A kapcslattartás rendjét az intézmény szervezeti felépítése tartalmazza. a) A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcslattartásának rendje, részvétele a pedagógusk munkájának segítése A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71. szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusk minősítési eljárásában. A munkaközösségek segítséget adnak az iskla pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusk, gyakrnkk munkájának segítése, javaslattétel a gyakrnk vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség részt vesz a próba érettségi lebnylításában, a Centrum-szintű, isklai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség vezetőt az intézmény igazgatója bízza meg legfeljebb öt éves periódusra a szakmai munkaközösség tagjai véleményének kikérésével.. Az intézményben az alábbi munkaközösségek működhetnek: humán munkaközösség, idegen nyelvi munkaközösség, természettudmányi munkaközösség, közgazdasági munkaközösség, készségtárgyak munkaközösség, sztályfőnöki munkaközösség, pályázatkért felelős munkaközösség, intézményi innvációért felelős munkaközösség A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a pedagógiai prgrammal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak: Javítják, krdinálják az intézményben flyó nevelő-ktató munka szakmai színvnalát, minőségét. Együttműködnek egymással az isklai nevelő-ktató munka színvnalának javítása, a gyrsabb infrmációáramlás biztsítása érdekében úgy, hgy a munkaközösség-vezetők rendszeresen knzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben flyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusk értékelési rendszerének működtetésével kapcslats feladatk ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi ktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljáráskat. Kezdeményezik a helyi pályázatk és tanulmányi versenyek kiírását, prpagálják a fővársi és rszágs versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Összeállítják az intézmény számára az sztályzó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli és szóbeli tételsrait, ezeket értékelik. Támgatják a pályakezdő pedagógusk munkáját. 19

20 Javaslatt tesznek az isklában gyakrló tanítást végző főisklai és egyetemi hallgatók munkájának ellátására. Az intézménybe újnnan kerülő pedagógusk számára azns vagy hasnló szaks pedagógus mentrt biztsítanak, aki figyelemmel kíséri az új klléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. A munkaközösségek közötti kapcslattartás rendje az éves munka tervezésében az egyes munkaközösségek által összeállíttt éves munkaterveiket a munkaközösség-vezetők a tanévet előkészítő nevelőtestületi értekezleten ismertetik, a munkaközösség-vezetők közös álláspntt alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintő, lyan ktatási, nevelési és módszertani kérdésekről, melyeknél célszerű egységességre törekedni isklai szinten, például a munkaközösségi munkatervek és beszámlók szempntrendszere, tartalmi elemei, az isklai alapdkumentumk, belső szabályzatk, helyi tantervek, tankönyvrendelés, tananyagfejlesztés, versenyre való felkészítés, érettségi tételek összeállítása stb., a tanulók beszámlási és értékelési rendszerének elvei (tantárgyi minimum és maximum követelmények), a félévi és a tanévzáró elemző értekezleten a munkaközösség-vezetők a nevelőtestület előtt beszámlnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatk teljesítéséről, ezáltal biztsítva a többi munkaközösség számára eredményeik megismerését. b) A diákönkrmányzat, a diákképviselők, valamint az isklai vezetők közötti kapcslattartás frmája és rendje, a diákönkrmányzat működéséhez szükséges feltételek A diákönkrmányzat az iskla diákjainak érdekvédelmi és jgérvényesítő szervezete. A diákönkrmányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-ktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcslats valamennyi kérdésben. A diákönkrmányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jgait a hatálys jgszabályk, jggyakrlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztsítja a szervezet számára. A diákönkrmányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkrmányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az isklai diákönkrmányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatárzttak szerint választtt diákönkrmányzati vezető illetve az isklai diákbizttság áll. A dkumentum megtekinthető az iskla igazgatójánál, a könyvtárban és a tanári szbában. A diákönkrmányzat tevékenységét a diákönkrmányzatt segítő tanár támgatja és fgja össze, akit ezzel a feladattal a diákközösség javaslatára az igazgató bíz meg határztt, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkrmányzat minden tanévben az isklai munkarendben meghatárztt időben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkrmányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pntjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánsságra kell hzni. A diákönkrmányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkrmányzat az iskla helyiségeit, az iskla berendezéseit az igazgatóval való egyeztetés után térítésmentesen használhatja. A diákönkrmányzat véleményét a hatálys jgszabályk szerint be kell szerezni: az isklai SZMSZ jgszabályban meghatárztt rendelkezéseinek elfgadása előtt, a tanulói szciális juttatásk elsztási elveinek meghatárzása előtt, az ifjúságplitikai célkra biztsíttt pénzeszközök felhasználásakr, az SZMSZ, pedagógiai prgram és a házirend elfgadása előtt. 20

21 A vélemények íráss vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jgszabály által meghatárztt véleményeztetésen felül az intézmény nem határz meg lyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkrmányzat véleményét. c) A szervezeti egységek közötti kapcslattartás A pedagógusk és a szülők közötti kapcslattartás A szülői értekezletek A szülők részére szülői értekezletet az sztályfőnök tart. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól, a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékztatást. A leendő kilencedik évflyamsk szüleit a felvételi értesítőn tájékztatja az iskla a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről - a beiratkztt tanulók isklakezdésének zavartalansága érdekében. Az iskla tanévenként két szülői értekezletet tart, a szülők általáns munkarendjétől eltérő időpntban. Rendkívüli szülői értekezletet az iskla vezetősége, az sztályfőnök vagy a szülői szervezet elnöke hívhat össze a felmerülő prblémák megldására. A szülői fgadóórák Az iskla valamennyi pedagógusa tanévenként két alkalmmal tart szülői fgadóórát, a szülők munkarendjén kívül. Amennyiben a szülő, illetve a gndviselő fgadóórán kívüli időpntban is találkzni szeretne gyermeke pedagógusával, telefnn vagy írásban időpntt egyeztet az érintett pedagógussal. d) Az sztályközösségek Az isklai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési flyamat alapvető csprtja. Döntési jgkörébe tartznak: az sztály diákbizttságának és képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az isklai diákönkrmányzatba, döntés az sztály belügyeiben. Az sztályközösségek vezetője az sztályfőnök, feladatait munkaköri leírásuk szabályzza. Az sztályfőnököt a pedagógiai szempntk figyelembevételével az iskla igazgatója bízza meg. 5.3 A külső kapcslattartás rendje a) A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcslattartás frmája, rendje A szülői szervezet Az isklában működő szülői szervezet döntési jgkörébe tartznak az alábbiak: saját szervezeti és működési rendjének, munkaprgramjának meghatárzása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői szervezet elnöke, tisztségviselői), a szülői szervezet tevékenységének szervezése, A szülői szervezet munkáját az iskla tevékenységével az sztályfőnöki munkaközösség vezetője krdinálja. A szülői szervezet vezetőségével történő flyamats kapcslattartásért, a szülői szervezet 21

22 véleményének a jgszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcslattartás frmája Egy sztály tanulóinak szülői szervezetével az sztályfőnök az elsődleges kapcslattartó. Az sztályfőnök a munkaközösség vezetőjével, a munkaközösség-vezető az intézmény igazgatójával és az igazgatóhelyettesekkel tartja a közvetlen kapcslatt. Ettől a rendtől indklt esetben el lehet térni. A szülői szervezetek intézménnyel kapcslats véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői, vagy a választtt elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülői szervezetet az intézményvezető egy évben kétszer összehívja, ahl tájékztatást ad az intézmény munkájáról, feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcslatt tart az intézményvezetővel. Az intézmény elektrnikus útn az sztályfőnöki munkaközösség vezetőjén keresztül rendszeresen tájékztatja a szülői szervezet tagjait az aktuális kérdésekről, eseményekről. b) A külső kapcslatk rendszere, frmája és módja A külső kapcslatk rendszere és frmája Az intézmény külső kapcslatainak kialakítása és fenntartása az iskla igazgatójának vagy az általa megbíztt igazgatóhelyettesnek vagy munkaközösség-vezetőnek vagy a pedagógusnak a feladata. Egyegy lehetséges új kapcslat kialakításáról az igazgatónak jelzést adhatnak az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, a pedagógusk, a szülői szervezet elnöke vagy tagja, az isklai DÖK elnöke. A kapcslat létrehzásának feltételeiről, a kapcslattartás rendszeréről, a beszámlási kötelezettségről az igazgató dönt. Az isklai sprtkör valamint az iskla vezetése közötti kapcslattartás frmái és rendje Az iskla biztsítja a sprtkör működését. A sprtköri fglalkzást vezető pedagógusk fglalkzási naplót vezetnek és tevékenységükről heti rendszerességgel beszámlnak az iskla vezetőségének. Pedagógiai szakszlgálatkkal, a pedagógiai szakmai szlgálatkkal, a gyermekjóléti szlgálattal való kapcslattartás A fenti szlgálatkkal az intézmény flyamatsan kapcslatt tart a diákk érdekében. A kapcslat fenntartásáért az intézmény vezetője a felelős, akinek munkáját az intézmény pedagógus dlgzói segítik. Az igazgató és az isklarvs kapcslatának rendszere Az isklarvs feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskla-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az isklarvs elvégzi a hatálys törvények és jgszabályk alapján az intézmény tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25. (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztirvsi Szlgálat tiszti főrvsa irányítja és ellenőrzi. Az isklarvst feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a pedagógiai igazgatóhelyettes végzi. Az isklarvs munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskla igazgatójával. A diákk szűrővizsgálatának tervezetét któber 15-ig kifüggeszti a tanári szbában. Az isklai védőnő feladatai 22