A DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 A DOMBÓVÁRI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Dmbóvár, június, javítás, kiegészítés któber

2 Tartalmjegyzék A SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, az SZMSZ HATÁLYA...3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szervezeti és működési szabályzat célja Alapelvek Az intézmény meghatárzása, tevékenysége (szakmai alapdkumentum szerint) Az intézmény bélyegzőinek felirata, a bélyegzők használata Hsszú (fej)bélyegzők Körbélyegzők Az intézményi bélyegzők használatára jgsultak Az intézmény működési rendjét meghatárzó dkumentumk A törvényes működés alapdkumentumai és egyéb dkumentumai Az intézményi kiadmányzás jga Az alkalmazttak köre, az alkalmazási feltételek II. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSI SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA A nevelő- és ktató munka követelmény-rendszere Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegsztás Alapelvek Az intézmény vezetője, az intézményvezető Az intézményvezetőség A tagintézmény-vezetők Az intézményvezető-helyettesek Az intézményvezetőség közvetlen munkatársai A szakmai munkaközösség-vezetők Az sztályfőnökök Az sztályfőnök-helyettesek A könyvtár vezetője Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Diákönkrmányzatt vezető tanár Szakkörvezetők Referenciaintézményi csprtk vezetői Isklai sprtkör vezetője IPR fejlesztőcsprtk vezetői A helyettesítés rendje A vezetők és a szülői- és egyéb szervezetek közötti kapcslattartás rendje Intézményi Tanács Isklaszék Szülői szervezet A tanulók közösségei, a diákönkrmányzat A diákönkrmányzat és működési rendje Az sztályközösségek Az intézmény közösségeinek kapcslattartási frmái és rendje Az intézményi közösségek működése, kapcslattartása A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcslattartása Az isklai sprtkör együttműködése, kapcslattartása A pedagógiai munka belső ellenőrzésének, értékelésének rendje Az ktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jgsultak Az ellenőrzés módszerei Az intézmény dlgzói, a nevelőtestület feladatkörébe tartzó ügyek, a beszámlás rendje Az intézmény dlgzói Külső kapcslatk rendszere, frmája, módja A kapcslattartás frmái és módjai Kapcslattartás a szülőkkel Rendszeres külső kapcslatk Szakmai munkaközösségek, tagzatk III. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK... 32

3 1. A működés általáns rendje Alapvető szabadságjgk biztsítása Az egyenlő bánásmód követelményének biztsítása A nyilvánsság biztsítása A működés rendje, az intézmény nyitva tartása, vezetők benntartózkdási rendje Az intézmény munkarendje A közalkalmazttak munkarendje Pedagógusk munkarendjével kapcslats előírásk Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Munkaköri leírás-minták Az intézmény tagintézményei szrgalmi időben az alábbiak szerint tartanak nyitva Nyitva tartás pihenő-, és munkaszüneti napkn Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek használata külső személy által Az isklai ügyintézés rendje A helyiségek bérbeadásának rendje A hagymánykialakítás, illetve áplás színterei A hagymányáplás külsőségekben megnyilvánuló frmái Nemzeti ünnepeink, emléknapjaink Kialakult hagymányk, szkásaink A tanórán kívüli fglalkzásk szervezeti frmái, rendje, időbesztása A tantárgyfelsztásban tervezett tevékenységek Tanulmányi versenyek A diákmzgalm prgramjai Könyvtár Szervezett eseti fglalkzásk A mindennaps testnevelés frmái Önköltséges tanflyamk Az isklai sprtkör és a diákönkrmányzat munkájának támgatása Az sztálypénz A felnőttktatás frmái A tanórán kívüli fglalkzáskra vnatkzó általáns szabályk A diák-önkrmányzati szerv, a diákképviselők és az isklai vezetők közötti kapcslattartás A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékztatásának frmája Az elektrnikusan előállíttt dkumentumk kezelése Az elektrnikus és az elektrnikus útn előállíttt nymtatványk kezelési rendje A fegyelmi felelősség rendje A fegyelmi eljárás flyamata Az intézményi védő, óvó előírásk A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása Az intézmény dlgzóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésével kapcslatsan Az iskla dlgzóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézményt védő és óvó előírásk, bmbariadó esetén szükséges teendők A tanulói tankönyvtámgatás és az isklai tankönyvellátás rendje A tankönyvfelelős megbízása A tankönyvtámgatás iránti igény felmérése A tankönyvrendelés elkészítése A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vnatkzó rendelkezések Tanuló által előállíttt termék, dlg díjazása V. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK VII. ZÁRADÉK... 67

4 A SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, az SZMSZ HATÁLYA A Dmbóvári József Attila Általáns Iskla szervezeti felépítésére, működésére, belső és külső kapcslataira vnatkzó rendelkezéseit a szervezeti és működési szabályzat határzza meg. Az SZMSZ létrehzására vnatkzó jgszabályk: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi CXII. törvény az infrmációs önrendelkezési jgról és az infrmációszabadságról évi XLII. törvény a nemdhányzók védelméről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-ktatási intézmények működéséről 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámgatás, valamint az isklai tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskla-egészségügyi ellátásról 326/2013. (VIII. 30.) Krm. rendelet a pedagógusk előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazttak jgállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról A szabályzatt az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján az alkalmaztti közösség június 20-án, a tanévzáró értekezleten fgadta el. A javítás, kiegészítés któberében történt a szakmai alapdkumentum alapján. Az elfgadáskr a jgszabálykban meghatárzttak szerint egyetértési jgt gyakrlnak a tagintézmények diákönkrmányzatai, és szülői szervezetei. Jelen Szervezeti és működési szabályzat az elfgadással lép hatályba. A Szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatk (intézményvezetői utasításk) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dlgzójára nézve kötelező. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA A Szervezeti és Működési Szabályzat határzza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcslatkra vnatkzó megállapításkat és mindazkat a rendelkezéseket, amelyeket jgszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe. A Szervezeti és működési szabályzat a kialakíttt célrendszerek, tevékenységi csprtk és flyamatk összehanglt működését, kapcslati rendszerét tartalmazza. 3

5 A Szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatk betartása az intézmény valamennyi alkalmazttjára az intézmény használóira, valamint tanulói jgvisznyban álló tagjára nézve kötelező érvényű. 2. ALAPELVEK A köznevelési feladatk végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghzatalakr a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. Az intézményi nevelésben, a köznevelésben a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hgy a köznevelési törvényben meghatárztt szlgáltatáskat megfelelő színvnaln biztsítsák részére ly módn, hgy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet a köznevelési törvényben meghatárzttak szerint minden segítséget megkapjn képessége, tehetsége kibntakztatásáhz, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei flyamats krszerűsítéséhez ügyeiben méltánysan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbben választva döntsenek A köznevelés működtetésében, a feladatk végrehajtásában a gyermekekkel, tanulóval kapcslats döntések, intézkedések meghzatalakr az egyenlő bánásmód követelményét kötelező megtartani. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján minden gyermeknek, tanulónak jga, hgy vele összehasnlítható helyzetben levő más személyekkel azns feltételek szerint részesüljön velük azns színvnalú ellátásban. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit rvslni kell, amely aznban nem járhat más gyermek, tanuló jgainak megsértésével, csrbításával. 3. AZ INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA, TEVÉKENYSÉGE (SZAKMAI ALAPDOKUMENTUM SZERINT) A Klebelsberg Intézményfenntartó Közpnt Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 44/2015. (IX. 10.) EMMI utasítás 5. (3) bekezdése alapján kiadtt, a Klebelsberg Intézményfenntartó Közpnt fenntartásában lévő köznevelési intézmények szakmai alapdkumentumai kiadásáról szóló 2/2015. (X. 05.) KLIK szabályzat alapján któber 5. napján megjelent szakmai alapdkumentum Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Tlna megye Tankerület megnevezése: KLIK Dmbóvári Tankerülete OM aznsító: Dmbóvári József Attila Általáns Iskla szakmai alapdkumentuma A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 21. (3) bekezdése szerinti tartalmmal, figyelemmel a nevelési-ktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 123. (1) bekezdésében leírtakra, az alábbi szakmai alapdkumentumt adm ki: A köznevelési intézmény 4

6 1. Megnevezései 1.1. Hivatals neve: Dmbóvári József Attila Általáns Iskla 2. Feladatellátási helyei Attalai 2.1. Székhelye: 7200 Dmbóvár, Fő utca Tagintézmények megnevezése es telephelyei Tagintézmény hivatals neve: Dmbóvári József Attila Általáns Iskla Általáns Isklai Tagintézménye Ügyviteli telephelye: 7252 Attala, Béke tér Tagintézmény hivatals neve: Dmbóvári József Attila Általáns Iskla Dalmandi Általáns Isklai Tagintézménye Ügyviteli telephelye: 7211 Dalmand, Felszabadulás utca Alapító es a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőfrrásk Minisztériuma 3.2. Alapítói jgkr gyakrlója: emberi erőfrrásk minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Kzpnt 3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádr utca Típusa: általáns iskla 5. OM aznsító: Köznevelési es egyéb alapfeladata Dmbóvár, Fő utca fgyatéks, fgyatéks általáns isklai nevelés-ktatás nappali rendszerű isklai ktatás alsó tagzat, felső tagzat felnőttktatás esti sajáts nevelési igenyű tanulk integrált nevelése-ktatása (mzgásszervi fgyatéks, beszédfgyatéks, halmzttan fgyatéks, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, értelmi fgyatéks - enyhen értelmi érzékszervi fgyatéks - hallási fgyatéks, érzékszervi - látási fgyatéks) nemzetiségi nevelés-ktatás (nyelvktató nemzetiségi nevelésktatás (német)) 5

7 integrációs felkészítés képességkibntakztató felkészítés napközitthni nevelés, tanulószbai ellátás iskla maximális létszáma: 648 fő isklai könyvtár saját szervezeti egységgel Attala, Béke tér 16. fgyatéks, fgyatéks nappali rendszerű isklai ktatás alsó tagzat felnőttktatás esti sajáts nevelési igenyű tanulk integrált nevelése-ktatása (mzgásszervi fgyatéks, beszédfgyatéks, halmzttan fgyatéks, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, értelmi fgyatéks - enyhen értelmi érzékszervi fgyatéks - hallási fgyatéks, érzékszervi - látási fgyatéks) integrációs felkészítés képességkibntakztató felkészítés napközitthni nevelés, tanulószbai ellátás iskla maximális létszáma: 26 fő Dalmand, Felszabadulás utca 16. fgyatéks, fgyatéks nappali rendszerű isklai ktatás alsó tagzat felnőttktatás esti sajáts nevelési igenyű tanulk integrált nevelése-ktatása (mzgásszervi fgyatéks, beszédfgyatéks, halmzttan fgyatéks, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, értelmi fgyatéks - enyhen értelmi érzékszervi fgyatéks - hallási fgyatéks, érzékszervi - látási fgyatéks) integrációs felkészítés képességkibntakztató felkészítés napközitthni nevelés, tanulószbai ellátás iskla maximális létszáma: 52 fő isklai könyvtár saját szervezeti egységgel 7. A feladatellátást szlgáló vagyn es a felette való rendelkezés es használat jga 6

8 Dmbóvár, Fő utca Helyrajzi száma: Haszns alapterülete: 3976 nm Intézmény jgköre: ingyenes használati jg KLIK jgköre: vagynkezelői jg Attala, Béke tér Helyrajzi száma: 226/1 es 226/3 es 226/ Haszns alapterülete: 337,9 nm Intézmény jgköre: ingyenes használati jg KLIK jgköre: vagynkezelői jg Egyéb: A 226/1 helyrajzi számú ingatlan alapterülete: 82,7 nm alapterülete: alapterülete: Dalmand, Felszabadulás utca 16. A 226/3 helyrajzi számú ingatlan 83,2 nm A 226/4 helyrajzi számú ingatlan 172 nm Helyrajzi száma: 314/1 es 314/ Haszns alapterülete: 1485,7 nm Intézmény jgköre: ingyenes használati jg KLIK jgköre: vagynkezelői jg Egyéb: A 314/1 helyrajzi számú ingatlan alapterülete: 1048 nm alapterülete: A 314/2 helyrajzi számú ingatlan 437,7 nm 8. Vállalkzási tevékenységet nem flytathat. 4. AZ INTÉZMÉNY BÉLYEGZŐINEK FELIRATA, A BÉLYEGZŐK HASZNÁLATA 4.1. Hsszú (fej)bélyegzők Dmbóvári József Attila Általáns Iskla KLIK OM: Dmbóvár, Fő utca Dmbóvári József Attila Általáns Iskla Könyvtára Dmbóvár, Fő u

9 6. Dmbóvári József Attila Általáns Iskla Attalai Általáns Isklai Tagintézménye KLIK OM: Attala, Béke tér Dmbóvári József Attila Általáns Iskla Dalmandi Általáns Isklai Tagintézménye KLIK OM: Dalmand, Felszabadulás u Dmbóvári József Attila Általáns Iskla Dalmandi Általáns Isklai Tagintézménye Könyvtára 7211, Felszabadulás u Körbélyegzők Dmbóvári József Attila Általáns Iskla KLIK OM: Dmbóvár, Fő utca Dmbóvári József Attila Általáns Iskla Attalai Általáns Isklai Tagintézménye KLIK OM: Attala, Béke tér Dmbóvári József Attila Általáns Iskla Dalmandi Általáns Isklai Tagintézménye KLIK OM: Dalmand, Felszabadulás u Dmbóvári József Attila Általáns Iskla Dmbóvár (kisméretű, igazlványkhz és biznyítványkhz) 4.3. Az intézményi bélyegzők használatára jgsultak intézményvezető tagintézmény-vezetők intézményvezető-helyettesek könyvtársk isklatitkárk KLIK gazdasági munkatársak 5. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 5.1 A törvényes működés alapdkumentumai és egyéb dkumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatálys jgszabálykkal összhangban álló alapdkumentumk határzzák meg: a szakmai alapdkumentum a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai prgram a házirend Az intézmény tervezhető és elszámltatható működésének részenként funkcinálnak az alábbi dkumentumk: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámlókkal), - egyéb belső szabályzatk (helyiségek, eszközök használatának rendje) A szakmai alapdkumentum A szakmai alapdkumentum tartalmazza az intézmény legfntsabb jellemzőit, aláírása biztsítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jgszerű működését. Az intézmény szakmai alapdkumentumát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módsítja. 8

10 A pedagógiai prgram A köznevelési intézmény pedagógiai prgramja képezi az intézményben flyó nevelőktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai prgramjának megalktásáhz az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztsítja a szakmai önállóságt. Az iskla pedagógiai prgramja meghatárzza: az intézmény pedagógiai prgramját, ennek részeként az isklában flyó nevelés és ktatás célját, tvábbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatárzttakat az iskla helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évflyamain taníttt tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadn választható tanórai fglalkzáskat és azk óraszámait, az előírt tananyagt és követelményeket az ktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztsításának kötelezettségét az isklai beszámltatás, az ismeretek számnkérésének követelményeit és frmáit, a tanuló magatartása, szrgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, tvábbá jgszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szrgalma értékelésének, minősítésének frmáját a közösségfejlesztéssel, az iskla szereplőinek együttműködésével kapcslats feladatkat a pedagógusk helyi intézményi feladatait, az sztályfőnöki munka tartalmát, az sztályfőnök feladatait a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcslats pedagógiai tevékenység helyi rendjét a tanulóknak az intézményi döntési flyamatban való részvételi jgai gyakrlásának rendjét a tanulók fizikai állaptának méréséhez szükséges módszereket A pedagógiai prgramt a nevelőtestület fgadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskla pedagógiai prgramja megtekinthető az intézményvezetői irdában, tvábbá lvasható az intézmény hnlapján. Az iskla vezetői munkaidőben bármikr tájékztatással szlgálnak a pedagógiai prgrammal kapcslatban Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatals dkumentuma, amely a hatálys jgszabályk figyelembe vételével az intézmény pedagógiai prgramjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célk, feladatk megvalósításáhz szükséges tevékenységek, munkaflyamatk időre beszttt cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfgadására a tanévnyitó értekezleten kerül sr. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfgadásakr be kell szerezni az isklaszék, a szülői szervezet és a diákönkrmányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az infrmatikai hálózatban elérhetően a 9

11 tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az isklai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 6. AZ INTÉZMÉNYI KIADMÁNYOZÁS JOGA Az intézményi kiadmányzás jga az intézményvezetőt, akadályztatása esetén a felső tagzatért felelős intézményvezető-helyettest illeti meg. A részletes szabálykat a KLIK utasításk tartalmazzák. 7. AZ ALKALMAZOTTAK KÖRE, AZ ALKALMAZÁSI FELTÉTELEK Az intézmény munkavállalói, illetőleg közalkalmazttai tekintetében a Munka Törvénykönyvét vagy a Közalkalmazttak Jgállásáról szóló Törvényt kell alkalmazni. Pedagógus munkakör ellátására az óraadó tanár kivételével plgárjgi jgviszny nem létesíthető. Pedagógus munkakörben a jgszabályban meghatárztt végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személy fglalkztatható. A pedagógus, valamint a nevelő és ktató munkát közvetlenül segítő alkalmaztt intézményi munkájának ellátása srán a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcslatban, a büntetőjgi védelem szempntjából közfeladatt ellátó személy. Az alkalmazttak körét a Knt. előírásai tartalmazzák, az engedélyezett létszámt a KLIK határzza meg. A részletes szabálykat a KLIK utasításk tartalmazzák. II. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSI SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA 1. A NEVELŐ- ÉS OKTATÓ MUNKA KÖVETELMÉNY-RENDSZERE Az intézményben a nevelő ktató munka az egységes pedagógiai prgram alapján flyik. A pedagógiai prgram magában fglalja az isklai nevelési prgramt és a helyi tantervet. 2. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS A vnatkzó jgszabályk és határzatk betartása mellett az intézmény sajátsságaiból fakadóan az alábbi elvek követése indklt Alapelvek az alkalmazttaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hgy az intézményi, tagintézményi feladatk ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen a közös célért dlgzó, de eltérő tevékenységet flytató szervezeti egységek munkájukat összehanglják 10

12 az intézményi szervezeti felépítést az SZMSZ melléklete tartalmazza a vezetőség képesítés szerinti összetétele fedje le az intézmény képzési, művelődési szerkezetét a vezetőség flyamats kapcslattartása (személyes, telefns, ) biztsíttt legyen az intézmény egészét átölelő, közös szakmai munkaközösségek, tagzatk munkájának irányítását csak megfelelő képesítéssel rendelkező pedagógus végezze a közös szakmai munkaközösségek összejöveteleinek utazási feltételei biztsítttak legyenek az IPR fejlesztő munkacsprt összehanglt működése a szakmai és pedagógiai munkaközösség vezetője kapjn az általánstól nagybb hatáskört és elismerést az isklai közösségek, és tagjainak teljesítményét flyamatsan fejleszteni kell ez érdemben úgy ldható meg, ha gyakrlják a vezetési tevékenység valamennyi elemét (tájékzódás, elhatárzás és döntés, végrehajtás, szervezés, összehanglás, ellenőrzés és értékelés) e cél elérésének alapfeltétele a jg- és feladatkörök aránysítása, decentralizálása és azk világs meghatárzása 2.2. Az intézmény vezetője, az intézményvezető Feladat és jgkörét a Knt., valamint ennek végrehajtására kiadtt rendeletek, illetve a KLIK utasításk szabályzzák. Az intézményvezető jgállását a magasabb vezető besztás ellátásával megbíztt közalkalmazttakra vnatkzó rendelkezések határzzák meg. Ellátja a jgszabályk által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruháztt feladatkat. Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takaréks gazdálkdásért. Gyakrlja a ráruháztt munkáltatói jgkat, és dönt az intézmény működésével kapcslatban minden lyan ügyben, amelyet jgszabály, KLIK utasítás vagy kllektív szerződés (közalkalmaztti szabályzat) nem utal más hatáskörbe. Az intézményvezető felel tvábbá a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatk megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és ktató munka egészséges és biztnságs feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyerekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Az intézményvezető a tankerületi intézményvezető engedélye birtkában rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan k miatt a nevelési-ktatási intézmény működése nem biztsítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehzhatatlan kárral járna. Az ilyen módn kiesett tanítási napk pótlásáról 11

13 lehetőleg a tanév szrgalmi ideje alatt gndskdni kell. A rendkívüli szünettel kapcslats intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Az intézményvezető képviseli az intézményt. Az intézményvezető az előzőekben meghatárztt jgkörét esetenként vagy az ügyek meghatárztt körében helyetteseire, tagintézmény-vezetőire, vagy az intézmény más alkalmazttjára átruházhatja. Az intézményvezető feladatkörébe tartzik különösen: a nevelőtestület vezetése a nevelő és ktató munka irányítása és ellenőrzése a nevelőtestület jgkörébe tartzó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési - ktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztsítása a szülői közösséggel, a munkavállalói érdekképviseleti szervvel és a diákönkrmányzattal való együttműködés a nemzeti és isklai ünnepek munkarendhez igazdó, méltó megszervezése a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcslats tevékenység irányítása 2.3. Az intézményvezetőség Az intézmény vezetését, a tagintézmények munkájának összehanglását az intézményvezetőség segíti. Az intézményvezetőség az intézményi élet egészére kiterjedő knzultatív, véleményező és javaslattevő jggal rendelkező testület. Az intézményvezetőség tagjai: az intézmény intézményvezetője a tagintézmény-vezetők Az intézményvezetőséget az intézmény intézményvezetője vezeti. Az intézményvezetőség rendszeresen havnta tart megbeszéléseket. A megbeszélésekről emlékeztető készül. Az intézményvezetőség megbeszéléseinek témájától, vagy az érintettek körétől függően kibővített intézményvezetőségi ülés is tartható. A kibővített intézményvezetőség tagjai: az intézmény intézményvezetője a tagintézmény-vezetők a József Attila Általáns Iskla intézményvezető-helyettesei szakmai munkaközösségek képviselői Intézményi Tanács elnöke közalkalmaztti tanács képviselője szakszervezet képviselője szülői szervezetek képviselői 12

14 diákönkrmányzat képviselői gyermekvédelmi felelős IPR vezetője A kibővített intézményvezetőségi megbeszélésekről emlékeztető készül. Az intézmény felelős vezetője az intézményvezető, aki munkáját a jgszabályk által előírtak szerint végzi. Megbízatása a vnatkzó jgszabálykban megfgalmaztt módn és időtartamra történik A tagintézmény-vezetők A vezető besztás ellátásával megbíztt tagintézmény-vezetők vezetői tevékenységüket az intézményvezető irányítása mellett, egymással és az intézményvezető-helyettesekkel együttműködve és egymással mellérendeltségi visznyban látják el. Az intézményvezető munkáját az alábbi tagintézmény-vezetők segítik: Dmbóvári József Attila Általáns Iskla Attalai Általáns Isklai Tagintézménye tagintézmény-vezetője Dmbóvári József Attila Általáns Iskla Dalmandi Általáns Isklai Tagintézménye tagintézmény-vezetője A tagintézmény-vezetők megbízása 5 évre szól. A tagintézmény-vezetők munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása alapján végzik. A tagintézmény-vezető felelős a tagintézmény szakszerű és törvényes működéséért. A tagintézmények működését vezetőség segíti. A vezetőség tagjai: tagintézmény-vezető diáktanács vezetője (ahl van) közalkalmaztti tanács vezetője vagy képviselője szakszervezet vezetője, vagy képviselője (ha van) szülői szervezet vezetője szakmai munkaközösség vezetői vagy képviselői A vezetőség a tagintézményi élet egészére kiterjedő véleményező és javaslattevő testület. A vezetőség munkarendjét a tagintézmény éves munkaterve határzza meg. Az alkalmazttak fglalkztatására, élet- és munkakörülményeire vnatkzó kérdések tekintetében köteles javaslatait az intézményvezetőség elé tárni, intézkedéseket csak az intézményvezetőség véleményeztetése után, az intézményvezető egyetértésével tehet. A tagintézmény-vezető felel a tagintézményben flyó pedagógiai munkáért, a helyi gyermek- és ifjúságvédelmi feladatk szervezéséért és ellátásáért, a nevelő és ktató munka egészséges és biztnságs feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és 13

15 gyermekbaleset megelőzéséért, a gyerekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A tagintézmény-vezető az előzőekben meghatárztt jgkörét esetenként vagy az ügyek meghatárztt körében tagintézmény-vezető helyetteseire, vagy a tagintézmény más alkalmazttjára átruházhatja. A tagintézmény-vezető feladatkörébe tartzik különösen a tagintézmény nevelőtestületének vezetése a tagintézmény nevelő és ktató munkájának szervezése, irányítása és ellenőrzése a tanév megkezdése előtt a tagintézményi munkaterv tervezetének elkészítése, összhangban az intézményi munkatervvel a kimutatáskhz, statisztikákhz szükséges adatközlés, elemzés a tanórák és tanórán kívüli tevékenységek szervezése, ellenőrzése a tagintézményben az IPR működésének krdinálása a működési körbe tartzó vizsgák előkészítése, lebnylítása, értékelése az érvényes tantárgyfelsztás alapján szükséges túlórák, a hiányzásk esetén szükséges helyettesítések szervezése, havi kimutatása, összesítése, benyújtása a tankönyvrendelés, árusítás, lebnylítás, elszámlás szervezése, ellenőrzése a könyvtári munka irányítása a sprtlétesítmények használatának engedélyezése a gyermekek, tanulók üdültetésének, kirándulásainak, tábrzásának szervezése a tanulói jgvisznnyal kapcslats helyi feladatk végzése tanulmányi versenyek, vetélkedők, sprtversenyek szervezésének irányítása órarend készítése, gndzása tagintézményében a munkavédelmi és tűzvédelmi előírásk betartása a tagintézmény nevelőtestületének jgkörébe tartzó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése a nevelési-ktatási tagintézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megtervezése, az igény benyújtása az intézményvezetőséghez a helyi szülői közösséggel, a munkavállalói érdekképviseleti szervvel és a diákönkrmányzattal való együttműködés a nemzeti és isklai ünnepek munkarendhez igazdó, méltó megszervezése a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcslats tevékenység irányítása A tagintézmény-vezetők az alábbi jgkörökkel nem rendelkeznek: munkáltatói gazdálkdás 2.5. Az intézményvezető-helyettesek A vezető besztás ellátásával megbíztt intézményvezető-helyettesek vezetői tevékenységüket az intézményvezető irányítása mellett, egymással, és a 14

16 tagintézmény-vezetőkkel együttműködve és egymással mellérendeltségi visznyban látják el. Az intézményvezető munkáját az alábbi intézményvezető-helyettesek segítik: Dmbóvári József Attila Általáns Iskla felső tagzats intézményvezetőhelyettese, aki egyben általáns helyettes Dmbóvári József Attila Általáns Iskla alsó tagzats intézményvezetőhelyettese Az intézményvezető-helyettesek megbízása 5 évre szól. Az intézményvezető-helyettesek munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása alapján végzik. Az intézményvezető-helyettesek (alsó-, felső tagzats) feladatkörébe tartzik különösen a nevelőtestület közvetlen vezetése a kimutatáskhz, statisztikákhz szükséges adatközlés, elemzés a tanórák és tanórán kívüli tevékenységek szervezése, ellenőrzése a tagintézményben a működési körbe tartzó vizsgák előkészítése, lebnylítása, értékelése az érvényes tantárgyfelsztás alapján szükséges túlórák, a hiányzásk esetén szükséges helyettesítések szervezése, havi kimutatása, összesítése, benyújtása a tankönyvrendelés szervezése, lebnylítása a könyvtári munka irányítása a gyermekek, tanulók üdültetésének, kirándulásainak, tábrzásának szervezése az IPR működésének krdinálása tanulmányi versenyek, vetélkedők, sprtversenyek szervezésének irányítása tantárgyfelsztás készítése órarend készítése, gndzása a nevelési-ktatási intézményegység működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megtervezése, az igény benyújtása az intézményvezetőséghez a helyi szülői közösséggel és a diákönkrmányzattal való együttműködés Az isklai tagintézmény működését vezetőség segíti. A vezetőség tagjai: intézményvezető intézményvezető-helyettesek diáktanács vezetője közalkalmaztti tanács vezetője vagy képviselője szakszervezet vezetője, vagy képviselője szülői szervezet vezetője szakmai munkaközösség vezetői vagy képviselői A vezetőség az isklai élet egészére kiterjedő véleményező és javaslattevő testület. A vezetőség munkarendjét az iskla éves munkaterve határzza meg. Az intézményvezetőt távllétében az alábbi jgkörök kivételével: 15

17 munkáltatói gazdálkdás a felső tagzats intézményvezető-helyettes helyettesíti. 3. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐSÉG KÖZVETLEN MUNKATÁRSAI 3.1. A szakmai munkaközösség-vezetők A szakmai munkaközösség-vezetők az intézmény szakmai munkájának krdinátrai, vezetői. Tevékenységüket az intézményvezető irányítása alatt, az intézményvezetőhelyettesek, tagintézmény-vezetők felügyeletével, egymással együttműködve munkaköri leírásuknak megfelelően látják el. A munkaközösség-vezetők feladatkörébe tartzik különösen a munkaközösség éves prgramjának összeállítása az azns területen működő tanárk munkájának összehanglása (tankönyvválasztás, eszközjegyzék, szakkörök, versenyek) az óralátgatásk bemutató órák szervezése, melyek tervét az éves munkatervben rögzíteni kell a pedagógusk tvábbképzésének tervezése a szakmai versenyek kiírásának figyelemmel kísérése, a nevezés és a helyi versenyek lebnylítása az isklán belüli egységes értékelés megvalósításának kidlgzása a tantárgy ktatása fejlesztésének lehetőségeinek feltárása, a tantárgyak közötti kncentráció lehetőségeinek keresése a szaktantermek fejlesztésére javaslatkat tesznek beszámlnak a munkaközösség munkájáról kitüntetésre, jutalmazásra javaslatt tehetnek A munkaközösség-vezetők megbízása 5 évre szól Az sztályfőnökök Az sztályfőnökök az isklai sztályk munkájának vezetői. Tevékenységüket az intézményvezető-helyettesek, tagintézmény-vezetők irányítása alatt, az alsó tagzats, illetve sztályfőnöki munkaközösség-vezető felügyeletével, egymással együttműködve munkaköri leírásuknak megfelelően látják el. Az intézményi pedagógiai prgramban megfgalmaztt pedagógia elvei és gyakrlata szerint nevelik tanítványaikat. Célzatsan összehanglják sztályukban a nevelési tényezőket, mindent megtesznek azért, hgy sztályuk jó közösséggé váljn, amelyben minden tanuló tthn érzi magát. Tanítványaik családi hátterének és személyiségének alaps megismerésére törekedve, az intézmény nevelési céljainak megfelelően, azkkal mélyen aznsulva, frmálják személyiségüket, segítik önismeretük, hivatástudatuk fejlődését. Megkülönböztetetten figyelnek azkra, akik képességeik alatt teljesítenek, felderítik az kkat és segítenek kiküszöbölni őket. Az sztályfőnökök feladatkörébe tartzik különösen 16

18 flyamats jelenlétükkel is kifejezik az sztályukkal való törődésüket tanítványaik tanulmányi eredményeinek figyelemmel kísérése, annak ellenőrzése, hgy be van-e írva minden sztályzat ellenőrzőjükbe az sztályukban tanító pedagógusk munkájának krdinálása és segítése, óráik látgatása szükség esetén sztályértékelő megbeszélés, rendkívüli szülői értekezlet összehívása tanítványaik tanórán kívüli elfglaltságainak figyelemmel kísérése a tanulók magatartásának és szrgalmának minősítése javaslattétel a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére sztályuk tájékztatása az isklai feladatkról tanulmányi kirándulás szervezése, tábr sztályfőnöki munkaterv készítése az sztályukkal kapcslats ügyviteli teendőket (törzslap, sztálynapló vezetése, kimutatásk, statisztikák készítése, a tvábbtanulással kapcslats teendők, stb.) ellátják 3.3. Az sztályfőnök-helyettesek Az sztályfőnök-helyettesek az sztályfőnökök munkájának segítői. Tevékenységüket az intézményvezető-helyettesek irányítása alatt, az sztályfőnökökkel együttműködve látják el. Az sztályfőnök-helyettesek feladatkörébe tartzik különösen jelenlétükkel is kifejezik az sztályukkal való törődésüket tanítványaik tanórán kívüli elfglaltságainak figyelemmel kísérése a tanulók magatartásának és szrgalmának minősítése javaslattétel a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére sztályuk tájékztatása az isklai feladatkról tanulmányi kirándulás szervezésének segítése, tábr szervezésének segítése sztályfőnöki készítésének segítése az sztályfőnök munkájának segítése dkumentáció vezetésének segítése az sztályukkal kapcslats ügyviteli teendők segítése (anyakönyv, sztálynapló vezetése, kimutatásk, statisztikák készítése, a tvábbtanulással kapcslats dkumentáció, stb.) 3.4. A könyvtár vezetője A könyvtár vezetője felel a könyvtár működéséért. Feladata különösen: gndskdik a könyvtári állmány nyilvántartásáról elkészíti és aktualizálja a könyvtár SZMSZ-ét, szabályzatait tervezi és intézi a könyvtári állmány gyarapítását könyvtári órák szervezésében, lebnylításában részt vesz Munkáját munkaköri leírás alapján végzi. Megbízásáról a tagintézmény-vezető javaslatára, az intézményvezetőség véleményének alapján az intézményvezető dönt. 17

19 3.5. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős részt vesz a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek srán együttműködik a gyermekjóléti szlgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcslódó feladatt ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságkkal: 1. Ha a nevelési-ktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető kkat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szlgálattól. 2. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekr írásban tájékztatni kell a gyermekés ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hgy milyen időpntban és hl kereshető fel. 3. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskla pedagógusainak gyermekés ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: az sztálykat felkeresve tájékztatja a tanulókat arról, hgy milyen prblémával, hl és milyen időpntban frdulhatnak hzzá, tvábbá, hgy az isklán kívül milyen gyermekvédelmi feladatt ellátó intézményt kereshetnek fel flyamatsan, a tantárgyfelsztásban meghatárztt heti órában csprtfglalkzáskat tart a rászruló tanulóknak a pedagógusk, szülők vagy tanulók jelzése, a velük flytattt beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető kk feltárása érdekében - családlátgatásn megismeri a tanuló családi környezetét gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hgy az intézményvezető értesítse a gyermekjóléti szlgálatt a gyermekjóléti szlgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hgy az iskla intézményvezetője indítsn eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkdási helye szerint illetékes települési önkrmányzat plgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támgatás megállapítása, szükség esetén a támgatás természetbeni ellátás frmájában történő nyújtása érdekében az isklában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatt ellátó fntsabb intézmények (pl. gyermekjóléti szlgálat, nevelési tanácsadó, drgambulancia, ifjúsági lelkisegély telefn, gyermekek átmeneti tthna stb.) címét, illetve telefnszámát az iskla nevelési prgramja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes prgram kidlgzásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskla intézményvezetőjénél, tájékztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusk részére 18

20 4. Az isklának kiemelt figyelmet kell frdítania a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. 5. Az iskla tvábbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulónak és a szülőnek a középisklai, szakisklai tanulmányk megkezdéséhez. 6. A nevelési-ktatási intézményben, tvábbá a nevelési-ktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken tils a szervezetre kárs élvezeti cikkek árusítása, fgyasztása. A gyermekekkel és a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vnatkzó előíráskat, a fglalkzáskkal együttjáró veszélyfrráskat, a tils és az elvárható magatartásfrmát a szrgalmi idő megkezdésekr, valamint szükség szerint (a tanórai fglalkzás, kirándulás, stb. srán) életkruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát dkumentálni kell. Az iskla házirendjében kell meghatárzni azkat a védő, óvó előíráskat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvdában, isklában, kllégiumban való tartózkdás srán meg kell tartaniuk Diákönkrmányzatt vezető tanár A diákönkrmányzatt vezető tanár segíti, krdinálja a diákönkrmányzati munkát, szervezi a DÖK prgramkat, flyamatsan tájékztatja az isklavezetést a tervekről, gndskdik a DÖK szabálys működéséről, a saját működésük szabályzatának betartásáról. Évente beszáml a DÖK munkájáról. A diákönkrmányzat tevékenységét segítő nevelőt az iskla intézményvezetője bízza meg. A DÖK munkájának szabályait a DÖK SZMSZ-e és a házirend tartalmazza Szakkörvezetők A szakkör vezetője a szakkör működésért szakmailag, pedagógiailag egyaránt felelős. szakkörvezető lehet a nevelőtestület tagja, de külső szakember is szakkörvezetőket a teendők ellátásával a tagintézmény-vezetők javaslatára az intézményvezetőség véleményének figyelembevételével az intézmény intézményvezetője bízza meg a szakkör vezetője feladatainak elvégzéséhez munkatervet készít a szakköri munkáról szakköri naplót vezet 3.8. Referenciaintézményi csprtk vezetői Rendszeresen részt vesznek a kötelező tvábbképzéseken. A képzésen elsajátíttt módszereket, eljáráskat, pedagógiai eszközrendszert adaptálják, javaslatt tesznek az intézmény mindennapi munkájába történő beépítésére. Tvábbi teendők: A megszerzett ismereteket nevelőtestületi értekezleten tvábbadja a kllégáknak. A vállalt területekhez illeszkedő fejlesztéseket, innvációkat dlgz ki: (szabályzatk, eljárásrendek, mérő és értékelő lapk, stb.) 19

21 Megismeri a prjekttel kapcslats adminisztratív tevékenységeket, azkat pntsan elvégzi. Munkáját rendszeresen felülvizsgálja, havnta beszáml a prjektmenedzsment és az intézményvezetés felé az elvégzett és tervezett fejlesztésekről. Az elvégzett feladatkat dkumentálja, nyilvántartást vezet a ráfrdíttt munkaidőről. A prjekt zárásakr rövid íráss beszámlót készít az elvégzett feladatkról és a tapasztalatairól. Figyelemmel kíséri, lehetőség és szükség szerint segíti a többi team munkáját. Elemzi és krdinálja a referencia-intézményi feladat-ellátással kapcslats igényeket (a nevelőtestület és a külső, más intézményektől érkező elvárásk ismeretében) a minőségbiztsítási szempntk figyelembe vételével. Részt vesz a prjekt eredményes megvalósítását szlgáló disszeminációs, esélyegyenlőségi és fenntarthatósági prgramkn, rendezvényeken Isklai sprtkör vezetője Az Isklai Sprtkör (ISK) tevékenységét a választtt vezetés irányítja. Az ISK vezetője a testnevelés munkaközösség vezetője. Felelős az isklai sprttevékenység irányításáért, összehanglásáért. Munkáját az ISK munkaterve alapján végzi. Flyamatsan knzultál az isklavezetéssel, tevékenységét az intézmény érdekei szerint végzi IPR fejlesztőcsprtk vezetői Az IPR fejlesztőcsprtk vezetői az IPR működésért szakmailag, pedagógiailag felelősek IPR fejlesztőcsprt vezetője a nevelőtestület tagja lehet az IPR fejlesztőcsprt vezetőjét a teendők ellátásával a tagintézmény-vezetők, intézmény-egységvezető, intézményvezető-helyettes javaslatára az intézményvezetőség véleményének figyelembevételével az intézmény intézményvezetője bízza meg az IPR fejlesztőcsprt vezetője feladatainak elvégzéséhez munkatervet készít 4. A HELYETTESÍTÉS RENDJE Az intézményvezető akadályztatása esetén aznnali döntést nem igénylő kizárólags hatáskörben a felső tagzats intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az ő távlléte esetén az alsó tagzats intézményvezető-helyettes helyettesít. Ha mindhárm vezető hiányzik, akkr a munkaközösség-vezetők közül a legidősebb, legtapasztaltabb helyettesít. A tagintézmény-vezetők helyettesítőjét a tagintézmény-vezető jelöli ki, és ismerteti. 5. A VEZETŐK ÉS A SZÜLŐI- ÉS EGYÉB SZERVEZETEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE A tagintézményekben a nevelő-ktató munka segítésére, valamint az intézményhasználók érdekeinek jbb képviseletére isklaszék, vagy szülői szervezet működhet. 20

22 5.1. Intézményi Tanács Az isklában a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 73. alapján, a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkrmányzat delegáltjából álló intézményi tanácst kell létrehzni któber 15-ig. Az intézményi tanács jgi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a hivatal vezeti, székhelye azns az érintett iskla székhelyével. Tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jgsultak véleménye alapján a feladat ellátására, elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azns településen lakik. Ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dlgzza ki és fgadja el azzal, hgy az elfgadtt ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfgadást követő tizenötödik napn megküldi a hivatalnak jóváhagyásra. Ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácst a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba. Az intézményi tanács az iskla működésének támgatására alapítványt hzhat létre. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalmmal beszáml az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcslats álláspntját megfgalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. Az intézményi tanácsról vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az intézményi tanácsról vezetett nyilvántartás tartalmazza az intézményi tanács hivatals nevét Isklaszék Az intézmény tagintézményeiben a nevelő és ktató munka segítésére a nevelőtestület, a szülők, gyermekek és tanulók az intézményfenntartó, tvábbá az intézet működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmzdítására Isklaszék működhet. Az Isklaszék a szülők, a nevelőtestület és az isklai diákönkrmányzat azns számú képviselőiből tevődik össze. Az Isklaszékkel való együttműködést az intézményegység-vezetők, tagintézményvezetők szervezik. Az együttműködés tartalmát és frmáját az Isklaszék Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Az Isklaszék elnökét, vagy képviselőjét meg kell hívni az intézményi, tagintézményi, intézményegységi nevelőtestületi ülések azn napirendi pntjának tárgyalásáhz, amelyekben egyetértési, vagy véleményezési jga van. Az Isklaszék döntési jgkörébe tartzik működési rendjének és munkaprgramjának elfgadása, tisztségviselőinek megválasztása, tvábbá azk az ügyek, amelyekben a nevelőtestület döntési jgát az isklaszékre átruházza. 21

23 Az Isklaszék részt vesz a gyermekek, tanulók jgainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben, az intézmény, tagintézmény által hztt döntések, intézkedések ellen benyújttt kérelmek elbírálásában. Az isklaszék egyetértési jgt gyakrl. a jgszabályban meghatárztt kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfgadásakr a házirend elfgadásakr a vállalkzás alapján flyó ktatás és az azzal összefüggő szlgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatárzásakr Az isklaszék véleményt nyilváníthat az intézmény, intézményegység, tagintézmény működésével kapcslats valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az isklaszék, óvdaszék véleményét a pedagógiai prgram elfgadása előtt. Az isklaszék javaslattevő jgkörrel rendelkezik az intézmény, tagintézmény működésével kapcslats valamennyi kérdésben, különös tekintettel az intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét, vagy a gyermekek, tanulók nagybb csprtját érintő kérdésekben. Az isklaszék feladatai ellátásáhz térítésmentesen használhatja az intézmény, tagintézmény helyiségeit, berendezéseit Szülői szervezet Az intézmény tagintézményeiben a nevelő és ktató munka segítésére, a halmzttan hátránys helyzetű gyermekek intézményi nevelésének megkönnyítése érdekében, a nevelőtestület, a szülők, gyermekek és tanulók együttműködésének előmzdítására Szülői szervezet működhet. A Szülői Szervezetnek döntési jga: az isklai Szülői szervezet titkárát egy évre megválasztani, mely választást évente felülvizsgálni dönteni saját működésükről megválasztani az Isklaszékbe delegált szülőket dönteni arról, hgy tudják segíteni az iskla ktató-nevelő munkáját A Szülői szervezetnek véleményezési jga van: a működési szabályzatnak a szülőket érintő rendelkezéseiben a házirend megállapításában a szülőket anyagilag is érintő ügyekben szülői értekezletek napirendjének meghatárzásában az intézmény, intézményegység, tagintézmény és a család kapcslattartási rendjének kialakításában A szülői szervezet képviselőjét, ha a nevelőtestületi értekezlet témájában véleményezési jga van, akkr az értekezletre meg kell hívni. Az szülői szervezet részére az intézményegység-vezető, tagintézmény-vezető tanévenként legalább egy alkalmmal tájékztatást ad az intézmény munkájáról. Az sztályk szülői szervezeteivel az sztályfőnökök tartanak kapcslatt. A szülői szervezet kezdeményezheti az isklaszék létrehzását, figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jgk érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. 22

24 Megállapításairól tájékztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagybb csprtját érintő bármely kérdésben tájékztatást kérhet az intézmény vezetőjétől. 6. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI, A DIÁKÖNKORMÁNYZAT A tagintézményekben a nevelő-ktató munka sztályközösségekben zajlik. A tanulók érdekeinek jbb képviseletére diákönkrmányzat működik. A köznevelési törvény és végrehajtási utasításai rendelkeznek a tanulóközösségeket és a diákönkrmányzatt érintő kérdésekben A diákönkrmányzat és működési rendje A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkrmányzatt hzhatnak létre. A diákönkrmányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkrmányzatk Szervezeti és Működési Szabályzatát a választó tanulóközösség fgadja el, és a helyi nevelőtestület hagyja jóvá. Az intézmény diákönkrmányzatainak Szervezeti és Működési Szabályzatai az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteit képezik. Ezek a Szervezeti és Működési Szabályzatk határzzák meg a diákönkrmányzatk döntési, egyetértési, javaslattevő és véleményezési jgkörét. A diákönkrmányzatk tevékenységéhez térítés nélkül igénybe vehetik az intézményi isklák berendezéseit, anyagi eszközeit. A tantestület választtt tagjai a diákönkrmányzatt segítő tanárk Az sztályközösségek Az azns évflyamra járó és közös tanulócsprtt alktó tanulók egy sztályközösséget alktnak. Az sztályközösségek diákjai a tanórák (fglalkzásk) túlnymó többségét az órarend szerint közösen látgatják. Az sztályközösség, mint az intézmény diákönkrmányzatának legkisebb egysége, megválasztja az sztály diákbizttságának tagjait és titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkrmányzatának vezetőségébe. Az sztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az sztályfőnök áll. Munkáját sztályfőnök-helyettes segíti. 7. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI ÉS RENDJE Az intézmény közösségeinek kapcslattartási frmái különböző értekezletek, fórumk, bizttsági ülések, isklagyűlések, nyílt napk Az intézményi közösségek működése, kapcslattartása Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcslattartás rendszeres frmáit a megbíztt pedagógus vezetők és a választtt diákképviselők segítségével a tagintézmény-vezetők, intézményvezető-helyettesek fgják össze, e vezetői tevékenységükről az intézményvezetőnek rendszeresen beszámlnak. 23

25 Az intézmény közösségeinek kapcslattartásában a rendszeres időpntkat az iskla éves munkaterve tartalmazza. Az intézményvezetőség, tagintézmény-vezetőség, az aktuális feladatkról a tagintézmények, tagintézmények különböző épületeiben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékztatókn keresztül értesíti a nevelőket, alkalmazttakat. Az értesítéseket, hirdetéseket az alkalmazttak kötelesek ellvasni, és annak megfelelően tevékenykedni. Az intézményvezetőség, tagintézmény-vezetőség tagjai kötelesek: az ülései után tájékztatni az irányításuk alá tartzó pedagóguskat az ülés döntéseiről, határzatairól az irányításuk alá tartzó pedagógusk kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az intézményvezetőség, tagintézmény-vezetőség felé 7.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcslattartása A szakmai munkaközösségek az intézmény szakmai munkájának vezetői. Tevékenységüket az intézményvezető irányítása alatt, az intézményvezetőhelyettesek, tagintézmény-vezetők felügyeletével, egymással együttműködve látják el. A kapcslattartás rendszeres frmáit a mindenkri éves munkaterv tartalmazza. A szakmai munka tervezésére és értékelésére minden tanév elején és végén kerül sr, mely megbeszélésen a munkaközösség-vezetők és az intézményvezetőhelyettesek, tagintézmény-vezetők vesznek részt. A munkaközösségek, éves tevékenységükről a nevelőtestületnek és az intézményvezetőnek rendszeresen beszámlnak. A munkaközösség-vezetők kötelesek: az ülések után tájékztatni az irányításuk alá tartzó pedagóguskat az ülések döntéseiről, határzatairól az irányításuk alá tartzó pedagógusk kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az intézményvezetőség, tagintézmény-vezetőség felé 7.3. Az isklai sprtkör együttműködése, kapcslattartása Az isklai sprtkör az intézmény sprtjellegű munkájának krdinálója, irányítója. Tevékenységét az intézményvezető irányítása alatt, az intézményvezető-helyettesek, tagintézmény-vezetők, intézményegység-vezető felügyeletével látja el. A kapcslattartás rendszeres frmáit a mindenkri éves munkaterv (melynek melléklete az ISK munkaterv) tartalmazza. Az ISK munka tervezésére és értékelésére minden tanév elején és végén kerül sr, mely megbeszélésen az ISK vezetői, az intézményvezető-helyettesek és a MICS tagja vesznek részt. Az ISK, éves tevékenységéről a nevelőtestületnek és az intézményvezetőnek rendszeresen beszáml. Az ISK vezetője köteles: az ülések után tájékztatni az irányításuk alá tartzó pedagóguskat az ülések döntéseiről, határzatairól az irányításuk alá tartzó pedagógusk kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az intézményvezetőség, tagintézmény-vezetőség, intézményegység-vezetőség felé 24

26 Az alkalmazttak, nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választtt képviselőik útján közölhetik az intézményvezetőséggel, tagintézmény-vezetőséggel, intézményegységvezetőséggel. 8. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE A belső ellenőrzés célja: az ktató-nevelő munka minőségének, szabálykkal való összhangjának megállapítása. A nevelő-ktató munka belső ellenőrzése a fglalkzáskn, tanítási órákn kívül kiterjed a tanórán kívüli fglalkzáskra, tevékenységekre is. A nevelő-ktató munka ellenőrzésének területeit, az ellenőrzés módszereit és a flyamatelemzéseket a minőségirányítási prgram tartalmazza. A nevelő-ktató munka belső ellenőrzésének intézményi megszervezéséért és hatékny működtetéséért az intézményvezető felelős. A tagintézményi, intézményegységi nevelő-ktató munka közvetlen belső ellenőrzését a tagintézmény-vezetők, intézményegység-vezetők, ill. intézményvezető-helyettesek végzik. Az ellenőrzés területeit, knkrét tartalmát, ütemezését kell meghatárzni úgy, hgy minden nagybb egység ellenőrzésre kerüljön. Az ellenőrzés szempntjait, a vizsgálat módszereit, az új feladatk meghatárzását az intézmény vezetése készíti el. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, munkaközösség-vezetők) a naplók vezetésének flyamats ellenőrzése (intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, munkaközösség-vezetők, sztályfőnökök, sztályfőnök-helyettesek) az igazlt és igazlatlan tanulói hiányzásk ellenőrzése (intézményvezetőhelyettesek, sztályfőnökök, sztályfőnök-helyettesek) az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az sztályfőnöki, tanári intézkedések flyamán a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése (intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, munkaközösség-vezetők) az azns évflyamkban és azns típusú sztálykban, csprtkban egységes témazáró dlgzatk ellenőrzése (intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, munkaközösség-vezetők) 8.1. Az ktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jgsultak A nevelő-ktató munka belső ellenőrzését végzik: intézményvezető, tagintézmény-vezető, intézményvezető-helyettes, munkaközösség-vezetők az ellenőrzés a munkaköri leírásban rögzített területre vnatkzik az intézményvezető közvetlenül ellenőrzi az intézményvezető-helyettesek, tagintézmény-vezetők, munkaközösség-vezetők munkáját A tagintézmény-vezetők, intézményvezető-helyettesek ellenőrzési tapasztalataikról flyamatsan tájékztatják az intézményvezetőt. 25

27 A munkaközösség-vezetők ellenőrzési tapasztalataikról flyamatsan tájékztatják az intézményvezetőt, az illetékes tagintézmény-vezetőt, intézményvezető-helyettest. 8.2.Az ellenőrzés módszerei a fglalkzásk, tanórák és tanórán kívüli fglalkzásk látgatása íráss dkumentumk vizsgálata elektrnikus dkumentumk vizsgálata gyermeki, tanulói munkák vizsgálata beszélgetés beszámltatás Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagóguskkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. A megbeszélés következménye lehet: a hiánysságk pótlása a következtetések levnása új feladat a pedagógusnak, illetve a munkaközösségnek Az általánsítható tapasztalatkat a testületi értekezleteken összegezni kell, az esetleges adódó feladatkat meg kell fgalmazni. Az ellenőrzés tapasztalatai felhasználhatók: nevelési értekezleten tantestületi értekezleteken jutalmazásknál minőségi bérpótlék daítélésénél a munkaközösségek év végi értékelésénél a tantárgyfelsztásnál 9. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓI, A NEVELŐTESTÜLET FELADATKÖRÉBE TARTOZÓ ÜGYEK, A BESZÁMOLÁS RENDJE 9.1. Az intézmény dlgzói Az intézmény dlgzóit a magasabb jgszabályk előírásai alapján megállapíttt munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az intézményvezetőség javaslatát figyelembe véve, az intézmény intézményvezetője terjeszti fel a tankerületi intézményvezetőhöz, aki a kérést tvábbítja a KLIK-hez. A döntést a KLIK hzza. Az aznnali helyettesítésre alkalmaztt pedagógust az intézményvezető nevezi ki a tankerületi intézményvezető egyetértésével. Az intézmény dlgzói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik Az isklai alkalmazttak (közalkalmazttak) Az isklai alkalmazttak közösségét az intézménnyel közalkalmaztti jgvisznyban, illetve munkavisznyban álló dlgzók alktják. Az isklai közalkalmazttak jgait és kötelességeit, juttatásait, valamint isklán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jgszabályk (Mt, Kjt, és ezekhez kapcslódó rendeletek), a KLIKE utasításk, szabályzatk, valamint az intézmény közalkalmaztti szabályzata, és a kllektív szerződés rögzíti. 26

28 A nevelőtestület A nevelőtestület döntési jgkörébe tartzik a pedagógiai prgram és módsításának elfgadása a szervezeti és működési szabályzat és módsításának elfgadása az intézmény éves munkatervének elkészítése az intézmény munkáját átfgó elemzések, értékelések, beszámlók elfgadása a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a házirend elfgadása a tanulók magasabb évflyamba lépésének megállapítása a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók sztályzóvizsgára bcsátása az intézményvezetői pályázathz készített vezetési prgrammal összefüggő szakmai vélemény kialakítása A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatt tehet az intézmény működésével kapcslats valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelsztás elfgadása előtt az egyes pedagógusk külön megbízásainak elsztása srán, valamint az intézményvezető-helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavnása előtt. A nevelőtestület dönt a fglalkzási, illetve a pedagógiai prgram, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághz történő kereset benyújtásáról. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület jgkörébe utalt ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére az SZMSZ és a pedagógiai prgram elfgadása kivételével tagjaiból bizttságt hzhat létre. A bizttság a nevelőtestületnek száml be munkájáról. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazttja, valamint az ktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi felsőfkú végzettségű dlgzók: isklai könyvtársk GYIV-felelősök labráns isklatitkár rendszergazda gazdasági munkatárs pedagógiai asszisztens Nevelőtestületi értekezletek Az intézményi, tagintézményi nevelőtestület a tanév flyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart, illetve tarthat. A nevelőtestület rendes értekezletei: sztályzó értekezletek (félév végén az sztályzatk megállapítása miatt), tanév végén az sztályzatk megállapítása mellett dönteni kell a tvábbhaladásról, az sztályzhatatlanságról hspitálásra épülő együttműködési megbeszélések munkaközösségek irányításával 1 sztályban tanító pedagógusk megbeszélései 27

29 IPR értékelő esetmegbeszélések tanévnyitó, félévi és tanévzáró értekezlet őszi és tavaszi nevelési értekezlet szervezési értekezlet havnta egyéb szervezési értekezlet alkalmszerűen A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról és elfgadásáról. A nevelőtestületi szervezési értekezleteket az intézmény munkatervében meghatárztt napirenddel és időpnttal az iskla intézményvezetője hívja össze. A tagintézményi nevelőtestületi értekezleteket a tagintézmény vezetője hívja össze. Az intézményvezető (tagintézmény-vezető) szükség esetén, a tanítási időn kívülre rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet, vagy a nevelőtestülettel megbeszélést tarthat. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület is kezdeményezheti tagjai 50 %-ának aláírásával, valamint az k és a cél megjelölésével. Ha az Isklaszék, a Szülői szervezet, vagy Diákönkrmányzat kezdeményezi a helyi nevelőtestületi értekezlet összehívását, a kezdeményezés elfgadásáról a helyi nevelőtestület dönt. Az értekezletet tanítási időn kívül, kezdeményezéstől számíttt 15 napn belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezletek lebnylításának szabályai: a nevelőtestületi értekezleteken emlékeztető feljegyzést (jegyzőkönyvet) kell készíteni az elhangzttakról a nevelőtestület döntései és határzatai az intézmény iktattt iratanyagába kerülnek a nevelőtestületi értekezlet akkr határzatképes, ha azn tagjainak több mint ötven százaléka jelen van a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jgszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hzza a nevelőtestület személyi kérdésekben titks szavazással is dönthet a nevelőtestületi értekezletekre vnatkzó szabálykat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatk miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azns besztásban dlgzók vesznek részt egy-egy értekezleten (egy sztályban tanító nevelők értekezlete, stb.) Nevelőtestületi jgkörök átruházása A nevelőtestület a feladatkörébe tartzó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatárztt időre vagy alkalmilag bizttságt hzhat létre, illetve egyes jgköreinek gyakrlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az isklaszékre, óvdaszékre vagy a diákönkrmányzatra. Az átruháztt jgkör gyakrlója a nevelőtestületet tájékztatni köteles a nevelőtestület által meghatárztt időközönként és módn azkról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a fglalkzási, illetve a pedagógiai prgram, tvábbá a szervezeti és működési szabályzat elfgadásánál. 28

30 10. KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA, MÓDJA Az intézmény rendszeres munkakapcslatt tart fenntartójával, a szülőkkel, más intézményekkel, szervezetekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az ktató nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcslatt tartanak a tagintézmények azns besztású alkalmazttaival tervezett időpntkban, vagy egyéb értesítés alapján A kapcslattartás frmái és módjai - közös megbeszélések tartása - egyeztető értekezletek - 3 havnként kötelező IPR esetmegbeszélések - beszámlók a társulási megállapdásnak megfelelően - részvétel képviselőtestületi üléseken - szakmai előadáskn, bemutatókn való részvétel - módszertani bemutatásk és gyakrlatk tartása - közös ünnepélyek rendezése - intézményi rendezvények látgatása - hivatals ügyintézés levélben, -en, telefnn vagy személyesen Kapcslattartás a szülőkkel Szükséges, hgy a szülők ismerjék az intézmény (tagintézmény) nevelési törekvéseit és knkrét prgramjait. A szülők jgs igénye, hgy gyermekük fejlődésérül, tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról rendszeres tájékztatást kapjanak. A szülőkkel történő kapcslattartás általáns szabályait a pedagógiai-művelődési prgram, éves knkrét időpntjait a munkaterv tartalmazza. Kívánats, hgy az sztályfőnökök jól ismerjék sztályuk tanulóinak családi hátterét és a szülőkből is egy élő közösség jöjjön létre, amely skat segíthet a tanulók nevelésében. Mindezek érdekében az év srán szülői értekezleteket, fgadóórákat tartunk. Hármhavnta kmpetencia alapú szöveges értékelékelés történik a halmzttan hátránys helyzetű gyermekek, tanulók szüleivel. Amennyiben a gndviselő ezen időpntkn kívül is találkzni szeretne gyermeke pedagógusával, telefnn vagy írásban időpntt egyeztet az érintett nevelővel. A szülők az iskla valamennyi prgramjáról tájékztatást kapnak. Leendő tanulóink szüleinek tájékztatására nagy gndt frdítunk. Az intézménybe jelentkezni kívánó tanulók szülei szóbeli és írásbeli tájékztatást kapnak intézményünk pedagógiai prgramjáról, a beisklázási beszélgetések alkalmával az intézményvezető, tagintézmény-vezető ismerteti a szülőkkel az intézmény iskláinak munkarendjének, házirendjének alapvető rendszabályait, nevelői és ktatói célkitűzéseinket. Minden tavasszal nyílt tanítási napkat szervezünk a leendő első sztálysk szüleinek. A beiratkzás alkalmával tájékztatjuk a szülőket a tanévkezdéssel kapcslats alapvető tudnivalókról. A kapcslattartás és a tanulók megismerésének egyik fnts eszköze a családlátgatás. 29

31 10.3. Rendszeres külső kapcslatk Intézményünk a feladatk eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcslatt tart száms szervezettel. Napi munkakapcslat köti az intézményt a települési intézményekhez és szervezetekhez, a társuláshz tartzó települések intézményeihez. Az iskla kapcslatban áll a következő szervezetekkel: - a fenntartókkal - a települések üzemeivel, munkahelyeivel - a fenntartó által finanszírztt többi közktatási intézménnyel - Dmbóvár várs és a várskörnyék óvdáival - az általáns- és középisklákkal - a bölcsődékkel - a gyermekek egészségügyi ellátásáról gndskdó társintézményekkel - a gyermek- és ifjúságvédelmi hatósággal - nevelési tanácsadó szlgálattal - a pedagógiai szakmai szlgáltató intézményekkel - családsegítő közpnttal - történelmi egyházak helyi szervezeteivel - a vársi, települési rendőrséggel, tűzltósággal, plgárőrséggel - sprtegyesületekkel - az intézményegységeket, tagintézményeket támgató alapítványkkal - civil szervezetekkel - az egyházi és megyei fenntartású ktató nevelő intézményekkel - az intézmény külföldi partnerintézményével, a Kpernikus Realschule-val (Bad Mergentheim) - a vársban, várskörnyéken működő sprtegyesületekkel - egyéb szervezetekkel, pl. Dmbóvári Művelődési Ház Kht, Vársi Könyvtár, Dmbóvári Német Nemzetiségi Önkrmányzat, stb. Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskla rendszeres munkakapcslatt tart fen a tanulók iskla-egészségügyi ellátását biztsító szervezettel. Az isklaegészségügyi ellátást a fenntartó biztsítja. Az iskla-egészségügyi szlgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztirvsi Szlgálat végzi. A kapcslattartást az iskla intézményvezetője biztsítja az alábbi személyekkel: az isklarvs, az isklai védőnők, az ÁNTSZ Rendes vársi tiszti-főrvsa Az isklarvs feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskla-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az isklarvs elvégzi a hatálys törvények és jgszabályk alapján a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását. Az isklarvst feladatainak ellátásában segíti az intézmény intézményvezetője, tagintézmény-vezetői, intézményvezető-helyettesei, a közvetlen segítő munkát az isklatitkár végzi. 30

32 Az isklai védőnő feladatai A védőnő munkájának végzése srán együttműködik az isklarvssal. Elősegíti az isklarvs munkáját, a szükséges szűrővizsgálatk ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állaptának alakulását, az előírt vizsgálatkn való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatkat megelőző ellenőrző méréseket (vérnymás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szrs munkakapcslatt tart fenn a tagintézmény-vezetőkkel, isklatitkárral. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágsító, egészségnevelő munkát, sztályfőnöki órákat, előadáskat tart az sztályfőnökkel együttműködve. Heti két órában fgadóórát tart az iskla diákjai számára. Kapcslatt tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszlgálat, Drgambulancia, Családsegítő Szlgálat, Gyermekjóléti Szlgálat, stb.). Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcslats feladatkat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dlgzójának alapvető feladata. Ennek végzése srán az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69. (2)/f bekezdésében meghatárztt feladatk ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatk krdinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcslatt tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szlgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcslódó feladatkat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságkkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hgy az iskla intézményvezetője indítsn eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támgatás megállapítása érdekében. 11. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK, TAGOZATOK Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hznak létre. A munkaközösségek, tagzatk szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak a nevelési-ktatási intézményben flyó nevelő és ktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Az intézmény szakmai munkaközösségei: alsó tagzats reál alsó tagzats anyanyelv sztályfőnöki testnevelés matematika humán idegen nyelvi természettudmánys nevelési művészeti A szakmai munkaközösség vezetői a munkaközösség-vezetők, akiket a munkaközösség tagjainak javaslatára az intézményvezető bíz meg, legfeljebb 5 éves időtartamra. 31

33 A nevelőtestület feladat átruházása alapján a szakmai munkaközösségek az alábbi tevékenységeket flytatják: javítják az intézményben flyó nevelő-ktató munka szakmai színvnalát, minőségét fejlesztik a szaktantárgyi ktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljáráskat végzik a tantárgycsprtjukkal kapcslats pályázatk és tanulmányi versenyek kiírását, lebnylítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét javaslatt adnak a költségvetésben rendelkezésre álló pénzeszközök szakmai területeken történő felhasználására támgatják a pályakezdő pedagógusk munkáját szakmai értékelő megbeszéléseket hív össze (f) III. MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 1. A MŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS RENDJE Az intézménynek rendelkeznie kell a feladatk ellátásáhz szükséges feltételekkel. Az intézmény az alapító, illetőleg a fenntartó szervek által biztsíttt pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gndskdik feladatainak ellátásáról. Az intézmény fenntartási és működési költségeit az évente összeállíttt és a fenntartók által megállapíttt költségvetés tartalmazza. Az intézmény működésével kapcslats döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében, részt vesznek a pedagógusk, a tanulók és a szülők, illetőleg a képviselőik. Az intézmény helyiségeiben, területén párt, plitikai célú mzgalm, vagy párthz kötődő szervezet nem működtethet, tvább az alatt az idő alatt, amíg az isklai ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthz kötődő szervezettel kapcslatba hzható plitikai célú tevékenység nem flytatható. 2. ALAPVETŐ SZABADSÁGJOGOK BIZTOSÍTÁSA Az intézményben a gyermekek, tanulók nevelését és ktatását, a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség elve alapján kell szervezni. Az intézményben tiszteletben kell tartani a gyermek, tanuló, szülő, alkalmaztt lelkiismereti és vallásszabadságát. A gyermek, tanuló, a szülő és az alkalmaztt nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, plitikai meggyőződésének megvallására, megtagadására. A gyermeket, tanulót, a szülőt és az alkalmazttat nem érheti hátrány világnézeti, lelkiismereti, plitikai meggyőződése miatt. 32

34 3. AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYÉNEK BIZTOSÍTÁSA A fenntartó irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörbe hztt, az egyenlő bánásmód követelményét sértő, illetve a gyermek mindenek felett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkzhat. A semmisség megállapítását felülbírálati, illetve törvényességi eljárás keretében lehet rvslni. A semmisség megállapítására indíttt eljárásban a döntéshzónak kell biznyítania, hgy nem áll fel a semmisségi k. 4. A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA A szervezeti és működési szabályzatt, a házirendet és a pedagógiai prgramt nyilvánsságra kell hzni. Ezen prgramk az iskla hnlapján megtekinthetők. A szülőket a megelőző tanév végén tájékztatni kell azkról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és ktató munkáhz szükséges lesz. Tájékztatni kell őket, tvábbá az intézménytől kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hgy az intézmény milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadásk csökkentéséhez. A szülőket tájékztatni kell a pedagógiai prgramról (hnlap, beíratás, stb.). A szülőket tájékztatni kell a következő tanévben meghirdetendő kötelező, nem kötelező, és szabadn felhasználható órákról, a csprtba kerülés feltételeiről (hnlap, írásbeli értesítés, stb.). 5. A MŰKÖDÉS RENDJE, AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA, VEZETŐK BENNTARTÓZKODÁSI RENDJE 5.1. Az intézmény munkarendje A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény közalkalmaztti jgvisznyban álló felnőtt dlgzóinak munkarendjét szabályzza. Ezen alkalmazttak körét a pedagógusk, a nevelő-ktató munkát közvetlenül segítő és más munkavállalók alktják A közalkalmazttak munkarendje A közalkalmazttak munkarendjét, munkavégzésének, díjazásának egyes szabályait a Nkt. előírásai, a Vhr. előírásai, a KLIKE utasításk, a Kllektív Szerződés, illetve a Közalkalmaztti Szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a Kjt. rendelkezéseivel Az intézmény vezetői munkarendjének szabályzása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkdnia abban az időszakban, amikr tanítási órák, tanulóink számára szervezett isklai rendszerű délutáni tanrendi fglalkzásk vannak. Ezért az intézményvezető vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.15 és óra között, pénteken 7.15 és óra között az intézményben tartózkdik. Egyebekben 33

35 munkájukat az iskla szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el A pedagógusk munkaidejének hssza, besztása Az intézmény pedagógusai a június hónap kivételével heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező íráss hirdetmény hiányában) mindenkr a hét első munkanapja, utlsó napja a hét utlsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapt tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapk számával aránysan számítandó ki. Szmbati és vasárnapi napkn, ünnepnapkn munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapkn a rendes munkaidő hssza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusk napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi prgramjainak szem előtt tartásával általában maguk határzzák meg. Az értekezleteket, fgadóórákat általában hétfői napkn tarjuk, ezért ezeken a napkn a napi átlagban 8-órásnál hsszabb, legfeljebb aznban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vnatkzó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi prgramk kifüggesztése, illetve a helyben szkáss módn kifüggesztett hirdetés útján határzza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-besztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusk meghatárztt csprtja esetén is. A munkaidő-besztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók A pedagógusk munkaidejének kitöltése A pedagógusk teljes munkaideje a kötött munkaidőben tanítási órákból, rendszeres nem tanórai fglalkzáskból, illetve a kötött munkaidőnek neveléssel-ktatással le nem kötött részéből áll. A pedagógus-munkakörben dlgzók munkaideje tehát két részre szlik: a) a kötött munkaidő tantárgyfelsztás szerint ( óra) b) a kötött munkaidő tantárgyfelsztásn kívüli tevékenységei (a többi óra 32 óráig) A kötött munkaidőben elláttt feladatk az alábbiak: a) a tanítási órák megtartása b) sztályfőnöki feladatk ellátása heti 2 órában c) munkaközösség-vezetői feladatk ellátása heti 2 órában d) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, e) sprtkör, tömegsprt fglalkzás, f) egyéni vagy csprts felzárkóztató, fejlesztő fglalkzás, g) egyéni vagy csprts tehetségfejlesztő fglalkzás, h) napközi, i) tanulószba, j) tanulást, isklai felkészülést segítő fglalkzás, k) pályaválasztást segítő fglalkzás, l) közösségi szlgálattal kapcslats fglalkzás, m) diákönkrmányzati fglalkzás, n) felzárkóztató, tehetség-kibntakztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csprts, közösségi fejlesztést megvalósító csprts, a szabadidő eltöltését szlgáló csprts, a tanulókkal való törődést és gndskdást biztsító 34

36 egyéni, a kllégiumi közösségek működésével összefüggő csprts kllégiumi, valamint szakkllégiumi fglalkzás, ) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnkság, isklák közötti verseny, bajnkság, valamint p) az iskla pedagógiai prgramjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható sztály- vagy csprtfglalkzás A kötött munkaidőnek neveléssel-ktatással le nem kötött részében az alábbi tevékenységek ellátása történhet: 1. fglalkzásk, tanítási órák előkészítése, 2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, 3. az intézmény kulturális és sprtéletének, versenyeknek, a szabadidő haszns eltöltésének megszervezése, 4. heti egy órát meghaladó részében a tanulók nevelési-ktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatk végrehajtása, 5. előre tervezett besztás szerint vagy alkalmszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb fglalkzásnak nem minősülő - felügyelete, 6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcslats feladatk végrehajtása, 7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatk végrehajtása, 8. eseti helyettesítés, 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcslódó ügyviteli tevékenység, 10. az intézményi dkumentumk készítése, vezetése, 11. a szülőkkel történő kapcslattartás, szülői értekezlet, fgadóóra megtartása, 12. az sztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység heti két órát meghaladó része, 13. pedagógusjelölt, gyakrnk szakmai segítése, mentrálása, 14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, 15. a munkaközösség-vezetés heti két órát meghaladó része, 16. az intézményfejlesztési és intézményi önértékelési feladatkban való közreműködés, 17. környezeti neveléssel összefüggő feladatk ellátása, 18. isklai szertár fejlesztése, karbantartása, 19. hangszerkarbantartás megszervezése, 20. különböző feladatellátási helyeken történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, 21. a pedagógiai prgram célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb fglalkzásnak nem minősülő feladat ellátása, 22. a gyakrnk felkészülése a minősítő vizsgára, valamint *23. pedagógustvábbképzésben való részvétel rendelhető el. A tanórákn való zavartalan munka biztsítása érdekében a pedagógust és a tanulókat óráról kihívni, vagy az órát más módn zavarni tils. Tanítási napnak számít: tanítási nap (legalább négy tanóra) tanulmányi séták tanulmányi kirándulásk, erdei iskla 35

37 üzemlátgatásk hulladékgyűjtés isklai sprtverseny (rendezvény) nyelvgyakrlás a testvérisklában DÖK-napk isklanapk Őszi Fesztivál Tanítási napkat srszámzni kell a naplóban. Szakszerűnek számít a tanóra, ha a tanmenetben szereplő tananyag megtanításának színvnala a tvábbhaladáshz elegendő. A pedagógusk kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcslódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatk, az sztályzatk beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatk, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében elláttt feladatkra frdítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusk isklai szrgalmi időre irányadó munkaidő-besztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi prgramk listája tartalmazza. Az órarend készítésekr elsősrban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az órarendet készítő intézményvezető-helyettes rangsrlja, lehetőség szerint figyelembe veszi. Az intézményben illetve azn kívül végezhető pedagógiai feladatk meghatárzása A pedagógusk a munkaidő tanítási órákkal, fglalkzáskkal le nem kötött részében az alábbi feladatkat az isklában kötelesek ellátni: a tanítási órák megtartása a megtarttt tanítási órák dkumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése a munkaközösség-vezetői feladatk ellátása sztályfőnöki feladatk ellátása az sztályfőnök-helyettesi feladatk ellátása isklai sprtköri fglalkzásk szakkörök vezetése differenciált képességfejlesztő fglalkzásk (krrepetálás, tehetséggndzás, felzárkóztatás, előkészítők, stb.) magántanuló felkészítésének segítése könyvtársi feladatk a tanulók munkájának rendszeres értékelése különbözeti, felvételi, sztályzó vizsgák lebnylítása kísérletek összeállítása a tanulmányi versenyek lebnylítása tehetséggndzás, a tanulók fejlesztésével kapcslats feladatk felügyelet a vizsgákn, tanulmányi versenyeken, isklai méréseken isklai kulturális, és sprtprgramk szervezése a pótlékkal elismert feladatk (sztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkrmányzatt segítő feladatk) ellátása 36

38 az ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk ellátása szülői értekezletek, fgadóórák megtartása részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskr tanulmányi kirándulásk, isklai ünnepségek és rendezvények megszervezése isklai ünnepségeken és isklai rendezvényeken való részvétel részvétel a munkaközösségi értekezleteken tanítás nélküli munkanapn az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása sztálytermek rendben tartása és dekrációjának kialakítása esetmegbeszélések, stb. Az intézményen kívül végezhető feladatk: a tanítási órákra való felkészülés e-napló kitöltése a tanulók dlgzatainak javítása dlgzatk, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése részvétel a munkáltató által elrendelt tvábbképzéseken isklai dkumentumk készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés családlátgatásk Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatknak az intézmény a fentiek szerint határzza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az isklán kívül végezhető feladatk ellátásakr a pedagógus munkaidejének felhasználásáról figyelembe véve a köznevelési törvény 62. (5) bekezdésében szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatárztt kötött munkaidőre vnatkzó előírásait és a munkáltató ezzel kapcslats döntéseit a pedagógus maga dönt Pedagógusk munkarendjével kapcslats előírásk A pedagógusk napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A knkrét napi munkabesztásk összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztsítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusk a fenti alapelv betartása mellett javaslatkat tehetnek egyéb szempntk, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, fglalkzási, ügyeleti besztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapk prgramjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távlmaradását, annak kát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adtt munkanapn 7.15 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének és helyettesének, hgy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekr tanmeneteit az intézményvezető-helyetteshez eljuttatni, hgy akadályztatása esetén a helyettesítő tanár biztsíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Ha nem táppénz miatt van távl, köteles ügyeletét elcserélni. A 37

39 táppénzes papírkat legkésőbb a táppénz utlsó napját követő 3. munkanapn le kell adni a gndnkságn. Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől vagy az intézményvezetőhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (fglalkzás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (fglalkzás) megtartására. A tanítási órák (fglalkzásk) elcserélését az intézményvezető-helyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzásk esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (fglalkzás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dlgzatkat megíratni, és hsszabb távllét esetén kijavítani. A pedagógusk számára a kötelező óraszámn felüli a nevelő-ktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatkra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hgy tanítványainak haladását év közben (a pedagógiai prgramban fglaltaknak megfelelően) rendszeresen érdemjegyekkel értékelje, valamint számukra a számszerű sztályzatkn kívül visszajelzéseket adjn előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatkról A pedagógusk munkaidejének nyilvántartási rendje A hatálys jgszabályk alapján a pedagógusk munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb fglalkzáskból, valamint a nevelő-ktató munkával összefüggő tvábbi feladatkból áll. Az elrendelt tanítási órák, fglalkzásk knkrét idejét az órarend, a havi prgramk illetve egyes isklai prgramk feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpntja és időtartama az isklai dkumentumkban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatk időtartamának és időpntjának meghatárzása a nevelő-ktató munkával összefüggő egyéb feladatk ellátásáhz elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatk ellátásakr a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról ezzel ellentétes íráss munkáltatói utasítás kivételével munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusk számára azkban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikr a teljes munkaidő fentiek szerinti dkumentálása vélhetően nem biztsítható Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje A más alkalmazttak napi munkarendjét, a felügyeleti rendet az intézményvezető, isklatitkár, az intézményvezető-helyettesek, tagintézmény-vezetők állapítják meg. A knkrét napi munkabesztásk összeállításánál figyelembe kell venni az intézményvezetőség javaslatait. Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jgszabályk betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében, az isklatitkár javaslata 38

40 alapján az intézményvezető, illetve a tagintézmény-vezetők állapítják meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető, a tagintézmény-vezetők és az isklatitkár készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatt a napi munkarend összehanglt kialakítására, megváltztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben fglalkztatttak munkarendjét a tagintézmény-vezetők, illetve Dmbóvárn az isklatitkár javaslata alapján az intézményvezető határzza meg. A napi munkaidő megváltztatása az intézményvezető, tagintézmény-vezető, adminisztratív és technikai dlgzók esetében az intézményvezető, tagintézmény-vezető vagy az isklatitkár szóbeli vagy íráss utasításával történik. 5.5 Munkaköri leírás-minták A munkaköri leírás-minták az SzMSz mellékletében találhatók Az intézmény tagintézményei szrgalmi időben az alábbiak szerint tartanak nyitva Az iskla szrgalmi időben reggel 7.00 órától a szervezett fglalkzásk befejezéséig, de legalább óráig van nyitva. A szkáss nyitvatartási rendtől való eltérésre eseti kérelmek alapján az intézményvezető ad engedélyt. A közktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jgvisznyban nem állók vagynbiztnsági kk miatt csak kísérővel, és csak az elfglaltságuk idejére tartózkdhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkr a kapunál regisztráltatniuk kell magukat. A beléptető rendszerben történő regisztráció srán rögzítésre kerül a belépő személy neve, a belépés és kilépés időpntja, a keresett személy neve. INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁS Dmbóvár Attala Dalmand Napi nyitva tartás Reggeli ügyelet Tanórák hssza 45 perc 45 perc 45 perc Szünetek hssza 1. szünet 15 perc, a 10 perc, a 2. szünet 15 perc többi 10 perc 20 perc Étkezési szünetek 1. szünet 15 perc 1. szünet 2. szünet 20 perc Fglalkzásk 45 perc 45 perc 45 perc Egész naps isklai-, illetve 16 óráig kötelező fglalkzásk flyamatsan, ig flyamatsan, ig napközi 16 óráig ig 16 óráig ebédeltetés Délutáni tanórák tól, tól Délutáni ügyelet 17 óráig 17 óráig 17 óráig Tanítási időn kívül a mindenkri ügyelet a tanítási időn kívül (nyári szünetben), minden szerda 9-12 óráig. 39

41 A vezetők benntartózkdásának rendjét az éves munkatervben havnta előre kell írásban meghatárzni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távzó vezető után az esetleges fglalkzást tartó pedagógus, vagy a délutáns ügyeletes felelős az intézményegység működésének rendjéért, valamint ő jgsult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az intézményvezető vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan k miatt egyikük sem tud a tagintézményekben tartózkdni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dlgzók tudmására kell hzni. Az isklaépületet címtáblával, az sztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lbgót, és az Európai Unió zászlaját. A tagintézményekben a reggel nyitástól a fglalkzás, tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben nevelői ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábíztt épületben a házirend alapján a gyermekek, tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályk betartását ellenőrizni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az sztályfőnöke (távlléte esetén az intézményvezető vagy az intézményvezetőhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár íráss engedélyével hagyhatja el az iskla épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskla elhagyására csak az intézményvezető, intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető adhat engedélyt. A tanórán kívüli fglalkzáskat a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményvezető beleegyezésével lehet. Az iskla épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az intézmény helyiségeinek használói felelősek: az intézmény tulajdnának megóvásáért, védelméért az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályk betartásáért az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfgalmaztt előírásk betartásáért A tanulók az iskla létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az intézmény intézményvezetője, illetve a tagintézmény vezetője adhat felmentést. Az intézmény épületeiben az intézményi dlgzókn és a gyermekeken, tanulókn kívül csak a hivatals ügyet intézők tartózkdhatnak, illetve azk, akik erre az intézmény intézményvezetőjétől, tagintézmény-vezetőjétől, intézményvezetőhelyettesétől engedélyt kaptak (pl. helyiségbérlet estén). Az iskla épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a prtaszlgálat ellenőrzi. Az isklába érkező külső személyeket a prtaszlgálat köteles nyilvántartani. 40

42 Az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az intézmény épületéből elvinni csak az intézményvezető, tagintézmény-vezető, intézményvezető-helyettesek engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet Nyitva tartás pihenő-, és munkaszüneti napkn Az intézmény, tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az isklát szmbatn, vasárnap és munkaszüneti napkn rendezvények hiányában zárva kell tartani. A tagintézményeket (szmbatn, vasárnap és munkaszüneti napkn) kivételes esetektől eltekintve, illetve rendezvények idejére (intézményvezetői, tagintézményvezetői engedéllyel) ki lehet nyitni, egyébként zárva kell tartani. 6. AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK, LÉTESÍTMÉNYEINEK HASZNÁLATA KÜLSŐ SZEMÉLY ÁLTAL Az intézménybe lépő külsős személyek isklaidőn belül, illetve kívül különböző céllal keresik az intézményt. Az egyik lehetőség, amikr isklai dlgzót, tanulót keresnek, ügyintézés céljából, a másik lehetőség, hgy isklaidő alatt vagy után különböző tevékenységeket szeretnének flytatni az iskla helyiségeiben, bérbe kívánják venni ezeket a helyiségeket Az isklai ügyintézés rendje Az isklában a szülők, érdeklődők reggel és délután csak az auláig mehetnek, az sztálytermek flysóira, és a termekbe nem (kivéve 1. évflyam, az első két hétben). Az sztálytanítókkal, pedagóguskkal a fgadóórák, és szülői értekezletek időpntjain kívül csak előre egyeztetett időpntban beszélhetnek. A prtás jelzi, és kíséri fel a tanáriba, titkárságra, a gndnkságra vagy a vezetőkhöz az infrmációt kérő szülőt, vendéget. Infrmációkérésre, beszélgetésre, ügyintézésre előre be kell jelentkezni. A térítési díjfizetés a megadtt időpntkban a prtahelyiségben történik A helyiségek bérbeadásának rendje Az intézmény helyiségeit elsősrban a hivatals nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapdás alapján át lehet engedni, ha ez az isklai fglalkzáskat, rendezvényeket nem zavarja. Az intézmény helyiségeit használó külső igénybe vevők, az intézmény épületén belül csak a megállapdás szerinti időben és helyiségekben tartózkdhatnak. Az intézmény (tagintézmény) helyiségei bérbe adhatók, amennyiben a bérbeadásból az intézmény gyermekeinek, tanulóinak hátránya nem származik. A bérbeadás szempntjai: az igénybevétel történhet díjmentesen, illetve térítéssel az intézmény helyiségeinek bérbeadását az intézményvezető/tagintézményvezető engedélyezi térítéssel történő használatba adás esetén bérleti szerződést kell kötni, amelyet az intézmény intézményvezetőjén kívül a KLIK Dmbóvári Tankerületi intézményvezetője és a KLIK gazdasági vezetője is aláír 41

43 a bérleti szerződés elkészítéséért az intézményvezető/tagintézmény-vezető felelős ktatási és közérdekű célra az intézményfenntartó társuláshz tartzó önkrmányzat, illetve a KLIK prgramjaira lehet átadni a helyiségeket térítésmentesen a bérleti díjat az intézményvezető, illetve a tagintézmény-vezető állapítja meg a melléklet alapján a bérbeadás részletes feltételeit, illetve a bérleti díjakat ezen SZMSZ melléklete tartalmazza 7. A HAGYOMÁNYKIALAKÍTÁS, ILLETVE ÁPOLÁS SZÍNTEREI Az intézmény (tagintézmények) hagymányainak áplása, fejlesztése, tartalmainak elmélyítése fnts eszköze nevelési céljaink elérésének. Az intézményi hagymányk szerepelnek a pedagógiai-művelődési prgramban, éves szinten történő lebnylítási, megünneplési, felelősi rendszerét a munkaterv tartalmazza A hagymányáplás külsőségekben megnyilvánuló frmái A tanulók ünnepi viselete: Fehér ing, illetve blúz, sötét (kék, szürke, fekete) nadrág, illetve szknya, sötét cipő Sprtfelszerelés: Attala Dalmand Dmbóvár LÁNYOK Trnadressz, vagy póló, és rövidnadrág, trnacipő Kék trnadressz, fehér póló, fekete rövidnadrág, trnacipő Sötétkék rövidnadrág, fehér egységes póló (isklai emblémával és felirattal), kinti fglalkzáshz melegítő, fehér (váltó)zkni, trnacipő vagy teremcipő, tisztasági csmag, hajgumi, hajcsat FIÚK Rövidnadrág, atléta, trnacipő Kék rövidnadrág, fehér atléta, trnacipő Kék rövidnadrág, fehér egységes póló (isklai emblémával és felirattal), kinti fglalkzáshz melegítő, fehér (váltó)zkni, trnacipő vagy teremcipő, tisztasági csmag, hajgumi (hsszú hajúaknak) A testnevelés pólót/nadrágt az egységesség biztsítása érdekében Dmbóvárn az isklában kell a szülőknek biztsítani megvásárlásra Nemzeti ünnepeink, emléknapjaink Nemzeti ünnepeink megünneplését a pedagógiai prgram és az aktuális tanév rendje alapján az éves munkaterv tartalmazza. Az SZMSZ csak felsrlás szintjén említi ezeket a hagymánykat. Az nemzeti hagymányk, megemlékezések: nemzeti ünnepek isklai ünnepségei, ünnepélyek megemlékezés a névadóról megemlékezések, nevezetes napk 42

44 települési ünnepi rendezvények Az intézmény hagymányainak áplása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmaztti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalk nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagymányai közé tartzó rendezvények a közösségi élet frmálását, a közös cselekvés örömét szlgálják, a fiatalkat az egymás iránti tiszteletre nevelik. Az isklai hagymányk alatt az intézményben kialakíttt nemzedékekről-nemzedékre szálló kiállításkat, versenyeket, rendezvényeket, találkzókat, felfgáskat értjük. Mindezek áplása, feltárása, felújítása új hagymányk kialakítására való törekvés az isklaközösség minden tagjának jga és kötelessége. A hagymányk áplásával kapcslats feladatkat, időpntkat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határzza meg Kialakult hagymányk, szkásaink tanévnyitó ünnepélyen az elsősök köszöntése, fgadása nylcadik sztálys tanulókat minden évben a 7. sztálysk ballagtatják, itt történik az ünnepélyes zászlóátadás karácsnyváró szavalóverseny Dalmandn isklai ünnepségek, ünnepélyek névadóhz kapcslódó rendezvények Újdmbóvári Őszi Fesztivál, szüretek karácsnyi műsrk, hangversenyek kitüntetések tanulók, szülők, pedagógusk részére megemlékezések, nevezetes napk isklai nyílt napk rajzkiállítás DÖK prgramk települési hagymánys rendezvények isklaújság, isklai hnlap isklai emlékek gyűjtése isklai emlékkönyv (album) készítése tanulmányi versenyek és vetélkedők sprtesemények, sprtversenyek kulturális rendezvények, seregszemlék, bemutatók nyílt tanítási napk tanórán kívüli egyéb fglalkzásk üdülés, tábrzás, túrák erdei iskla színházlátgatás testvérkapcslatk kapcslat más intézményekkel, szervezetekkel, egyesületekkel tanévzáró ünnepélyen a kimagasló tanulmányi eredményt elért tanulókat jutalmazása (díszklevéllel, könyvvel) 43

45 nemzeti ünnepek megtartása Föld napja, víz világnapja karácsnyi hangverseny/műsr rendezése isklanapk farsangi bálk nyugdíjba menő kllégák ünnepélyes keretek közötti búcsúztatása évente egy alkalmmal kirándulás szervezése az intézmény dlgzóinak 8. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, RENDJE, IDŐBEOSZTÁSA 8.1. A tantárgyfelsztásban tervezett tevékenységek tanórák isklatthn napközi tthn egésznaps iskla énekkar krrepetálás fejlesztő fglalkzás szakkörök tömegsprt fglalkzásk úszás sprtkörök tehetségfejlesztő fglalkzásk tvábbtanulásra felkészítő fglalkzásk gyógytestnevelés lgpédia, stb. A fglalkzásk vezetőit az intézményvezető bízza meg. A jelentkezés a fenti tevékenységi frmákra egész tanévre szól. Ezekre a tevékenységekre mindenkinek jga van jelentkezni Tanulmányi versenyek Tanulmányi versenyek az alábbiak lehetnek: meghirdetett rszágs versenyek (levelezős, tanulmányi, sprt, egyéb) megyei, területi versenyek (tanulmányi, levelezős, sprt, egyéb) helyi (települési) versenyek intézmény, vagy tagintézmény által szervezett versenyek (saját körű, intézményi, vagy térségi) Megszervezésükért, a felkészítésért és a nevezésért a munkaközösségek felelősek Versenyen, nyílt napn részt vevő tanulókat megillető kedvezmények Megyei tanulmányi versenyek döntője előtt a verseny napjain kívül egy, rszágs versenyek előtt kettő tanítási napt frdíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az intézményvezető ezt indkltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár 44

46 határzza meg. A szaktanár tájékztatja az sztályfőnököt a felkészítésre frdíttt napk számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. A megyei és rszágs szervezésű versenyek isklai frdulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vnatkzóan a következő bekezdésben fglaltak tekintendők irányadónak. Isklai vagy vársi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatárztt időpntban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékztatni az sztályfőnököt és az érintett szaktanárkat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pnts idejéről. Sprtversenyekkel és egyéb esetekkel kapcslatban a szaktanár javaslatának meghallgatása után az intézményvezető dönt. A döntést követően a szaktanár és az sztályfőnök az előzőekben leírt módn jár el. Az iskla által szervezett versenyeken történő részvétel nem számít hiányzásnak, a távllét adatait a megjegyzés rvatban kell feltüntetni. A középisklák által szervezett nyílt napn a tanuló a szülő kérésének megfelelő számban vehet részt. A helyi nyílt napn való részvételt rögzíteni kell a naplóban, ez nem számít hiányzásnak, ha a szülő más település isklájába viszi a tanulót, akkr ez igazlt hiányzásnak számít A diákmzgalm prgramjai Éves terv alapján tervezhetők. Lebnylításukért a diákönkrmányzat a felelős. Pedagógus felügyeletével szervezhetők és az éves munkatervben rögzítendők Könyvtár Saját működési rend és szabályzat szerint dlgzik Szervezett eseti fglalkzásk tanulmányi kirándulás külföldi nyelvgyakrlat erdei iskla krcslyázás túrák nyári üdülőtábrk szaktábrk színház - mzi látgatás vetélkedők versenyek, bajnkságk bemutató jellegű prgramk, stb. Pedagógus felügyeletével szervezhetők és a munkatervben rögzítendők A mindennaps testnevelés frmái Az iskla tanulói számára a mindennaps testnevelést/testedzést az alábbi fglalkzásk biztsítják: heti öt kötelező testnevelés óra valamennyi nem testnevelés tagzats sztályban, melyből az általáns tantervűeknek 1 óra néptánc (csak alsó 45

47 tagzat) a 3. évflyamban, a testnevelés órák keretében 20 alkalmas úszásktatás heti nylc testnevelés óra a sprt emelt szintű ktatásban 1-4. évflyamig, melyből két tanóra úszás (1-6. évflyam), heti 7 tanóra a 5-8. évflyamban játéks, egészségfejlesztő testmzgás a heti 1 néptánc óra az általáns tantervű, alsó tagzats tanulóknak az isklai sprtkör különféle sprtágakban szervezett fglalkzásai A tanórán kívüli sprtfglalkzáskat az isklai diáksprtköri fglalkzásk, valamint az isklai sprtfglalkzásk keretében kell megszervezni. Ezeken az iskla minden tanulója jgsult részt venni. Az isklában diáksprtkör működik, melynek munkáját az iskla intézményvezetője által megbíztt testnevelő tanár segíti. Az isklai sprtkör egy tanítási évre szóló szakmai prgram szerint végzi munkáját. Az isklai sprtkör szakmai prgramját minden évben az isklai munkaterv részeként kell elfgadni. Az isklai diáksprtkör fglalkzásait (sprtágak, tevékenységi frmák, sprtköri csprtk) az isklai sprtkör szakmai prgramjában kell meghatárzni. A sprtfglalkzásk pnts idejét tanévenként az isklai munkatervben kell meghatárzni Önköltséges tanflyamk Intézményvezetői engedéllyel szervezhetők lyan tevékenységek melyek külső (pl. szülői) igény alapján nem az intézményi alaptevékenység keretein belüli ellátandók Az isklai sprtkör és a diákönkrmányzat munkájának támgatása A szülők anyagi eszközökkel és társadalmi munkával egyaránt támgathatják az ISK-t és DÖK-öt. A felajánlás önkéntes, tanév elején, és félévkr, a szülők írásbeli nyilatkzatával egyidőben adhatják az anyagi támgatást, iletve a rendezvények, prgramk szervezése srán a társadalmi munkát. Az ajánltt összeg 1000 Ft/félév. A többgyermekes családk isklába járó gyermekei után kedvezményt vehetnek igénybe. A befizetett összeget a JALINGVA Alapítvány kezeli, és évente egyszer beszáml a szülők felé Az sztálypénz A szülők a tanév első szülői értekezletén döntenek arról, hgy kívánnak-e sztálypénzt fizetni, annak érdekében, hgy a tanulók alkalmszerű, vagy rendszeres prgramjaira külön ne kelljen pénzt befizetniük. Amennyiben a befizetés mellett döntenek, ebből az összegből fizetik a rendszeres prgramkat, pl. úszás buszköltsége, illetve az alkalmszerű prgramkat, pl. kirándulás, színházlátgatás, teadélután, stb. A felajánlás önkéntes, tanév elején a szülők írásbeli nyilatkzatt tesznek, majd fizetik a havi sztálypénzt. A befizetések kezelése érdekében az sztály szüleiből alakult csprt számlát nyit, és kezeli az sztálypénzt. A kifizetéseket ugyancsak a szülők bnylítják. A befizetett összeg felhasználásáról a szülők beszámlnak tanév végén/elején az sztály szüleinek. 46

48 8.10. A felnőttktatás frmái Intézményünkben felnőttek számára különböző felnőttktatási tevékenységek, frmák szervezhetők (pl. nyelvtanflyamk, infrmatika, stb. fglalkzásk), elsősrban külsős szervezőkkel, szervezéssel A tanórán kívüli fglalkzáskra vnatkzó általáns szabályk Az iskla a tanulók számára a mindennaps testnevelést a helyi tanterv óratervében meghatárztt kötelező tanórai testnevelés órákn, délutáni sprtköri órákn, a szabadn felhasználható órakeretben néptánc órákn, illetve délutáni testedzéseken biztsítja. Az intézmény a tanórai fglalkzásk mellett a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli fglalkzáskat szervez. Tanórán kívüli fglalkzás: a napközis fglalkzás diákkörök szakkörök isklai sprtkör tanulmányi, szakmai, kulturális verseny házi bajnkságk, isklák közötti versenyek, bajnkságk diáknap az iskla pedagógiai prgramjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható sztály- vagy csprtfglalkzás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sprtrendezvény A diákk tanulmányi, szakmai, kulturális és sprtversenyeken, valamint bajnkságkn való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az rszágs meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az isklai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határzzák meg és felelősek lebnylításukért. Az intézmény a gyermekek, diákk részére tanulmányi kiránduláskat, témanapkat, erdei isklát, határn túli kiránduláskat, testvérisklai szakmai gyakrlatt szervez, melyeknek célja - a pedagógiai prgram célkitűzéseivel összhangban hazánk és Közép-Európa tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az sztályk, csprtk közösségi életének fejlesztése. A kirándulásk pedagógiai-nevelési elveit a pedagógiai prgram, éves szabályait a munkaterv tartalmazza. A kirándulásk alapvető szervezési szabályai: a kirándulásk az intézmény munkaterve alapján tanítási napn, tanításnélküli munkanapn, vagy tanítási szünetben szervezhetők a kirándulás tervezetét írásban kell leadni az intézményvezető-helyettesnek, tagintézmény-vezetőnek a tanulmányi kiránduláskat az adtt sztály sztályfőnöki tanmenetében kell tervezni 47

49 szülői értekezleten kell az sztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és írásbeli nyilatkzatt kérni a szülőktől, hgy a kirándulás várható költségeinek ismeretében vállalják-e a részvételt gyermekük számára a gyermek, tanuló szciális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az intézmény, tagintézmény és az alapítványk is hzzájárulhatnak a kiránduláshz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztsítani, amennyi a prgram zavartalan lebnylításáhz szükséges, csprtnként, sztálynként legalább két főt a kiránduláskat megelőzően gndskdni kell a résztvevők baleset-, munka-, és tűzvédelmi felkészítéséről, melyet írásba kell fglalni gndskdni kell az elsősegélynyújtáshz szükséges felszerelésről is Tanítási idő alatt, szrgalmi időben a hárm tanítási napnál hsszabb egyéni és csprts külföldi utazáshz, amelynek célja tanulmányi tvábbképzés, kulturális, sprt és tudmánys rendezvény az intézményvezető engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csprts utazás esetén a külföldre utazásért felelős csprt vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az intézményvezetőnek írásban nyújtja be. A csprts utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkdás időpntját, útvnalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárk nevét, a várható költségeket. A német testvérvársba irányuló nyelvgyakrlás szervezéséért az idegen nyelvi munkaközösség felelős. A pedagógiai- művelődési prgramban rögzített erdei isklai prgram önköltséges, a szülőkkel minden tanévben egyeztetve szervezhető. Helye, pedagógiai és szakmai céljai meghatárzttak, hasnlóan az alapítványi és intézményi támgatttságuk. Múzeum, színház, mzi, kiállítás és tárlatlátgatásk, valamint sprtrendezvények a tanítási időn kívül bármikr szervezhetők az sztályközösségek, vagy kisebb tanulócsprtk számára. Tanítási időben történő látgatásra az intézményvezető engedélye szükséges. Az iskla tanuló közösségei (sztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebnylításáhz akkr kell kérvényt benyújtani az intézmény (tagintézmény) vezetőjéhez, ha a tanulók az iskla helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. A tanulók valamely más intézmény, szerv, stb. munkájában az sztályfőnök tudtával és a tagintézmény-vezető, intézményvezető engedélyével vehetnek részt: a részvételhez a szülők írásbeli beleegyezése szükséges az intézményvezető (tagintézmény-vezető) az sztályfőnök javaslatára azt a tanulót, akinek az isklán kívüli tevékenysége meghaladja a teherbíró képességét, kárs a fejlődésre, szrgalmára, magatartására, meghatárztt időre eltilthatja tevékenysége flytatásától az eltiltásról a szülőt értesíteni kell 48

50 9. A DIÁK-ÖNKORMÁNYZATI SZERV, A DIÁKKÉPVISELŐK ÉS AZ ISKOLAI VEZETŐK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS a diákönkrmányzat a hatáskörébe tartzó döntések meghzatala előtt a diákönkrmányzatt segítő tanár útján kéri ki a nevelőtestület, illetve az intézményvezető véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkrmányzat véleményét az ennek működését segítő tanár képviseli a diákönkrmányzatt segítő tanár a diákközgyűlés levezető elnöke a közgyűlésen jelen lehetnek a nevelőtestület meghívtt tagjai a nevelőtestületi értekezletre a diákképviselő is meghívható, ha a tanulók egészét érintő témákról van szó 10. A TANULÓK SZERVEZETT VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK, A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁJA A véleménynyilvánítók köre: a tanulók egyénileg az sztályk közösségei, vagy képviselői az iskla közössége, vagy képviselői az iskla diákkörének közössége A véleménynyilvánítás frmái és helye: személyes megbeszélés útján, négyszemközt az iskla valamely közössége előtt, az adtt közösség megfelelő fórumain isklai közgyűlésen tantestületi értekezleten diák-önkrmányzati napn 11. AZ ELEKTRONIKUSAN ELŐÁLLÍTOTT DOKUMENTUMOK KEZELÉSE Az elektrnikus és az elektrnikus útn előállíttt nymtatványk kezelési rendje Az elektrnikus útn előállíttt, hitelesített és tárlt dkumentumk kezelési rendje Az ktatási ágazat irányítási rendszerével a Közktatási Infrmációs Rendszer (KIR) révén tarttt elektrnikus kapcslatban elektrnikusan előállíttt, hitelesített és tárlt dkumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Krmányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmaztt fkztt biztnságú elektrnikus aláírást kizárólag az intézmény intézményvezetője alkalmazhatja a dkumentumk hitelesítésére. Az elektrnikus rendszer használata srán feltétlenül ki kell nymtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dkumentumk papír alapú máslatát: az intézménytörzsre vnatkzó adatk módsítása az alkalmaztt pedagóguskra, óraadó tanárkra vnatkzó adatbejelentések a tanulói jgvisznyra vnatkzó bejelentések 49

51 az któber 1-jei pedagógus és tanulói lista Az elektrnikus útn előállíttt fent felsrlt nymtatványkat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített frmában kell tárlni. Az egyéb elektrnikusan megküldött adatk írásbeli tárlása, hitelesítése nem szükséges. A dkumentumkat a KIR rendszerében, tvábbá az iskla infrmatikai hálózatában egy külön e célra létrehztt mappában tárljuk. A mappáhz való hzzáférés jgát az infrmatikai rendszerben krlátzni kell, ahhz kizárólag az intézményvezető által felhatalmaztt személyek (az isklatitkár és az intézményvezetőhelyettesek) férhetnek hzzá Az elektrnikus útn előállíttt, papíralapú nymtatványk hitelesítési rendje A tanév végén, a törzslapt, biznyítvány betétlapt, azt az intézmény intézményvezetőjének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni Az elektrnikus napló kezelési rendje Az isklánkban 2013 szeptemberétől használats digitális napló elektrnikusan előállíttt adatként kezelendő. Az elektrnikus naplóba az adatkat digitális útn viszik be az iskla vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazttak. A digitális napló elektrnikus útn tárlja a tanulók adatait, sztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcslats intézkedéseket, a szülők értesítését. Féléves gyakrisággal kell kinymtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazlt és igazlatlan óráit, a tanulói záradékkat. Félévkr a tanuló előbb felsrlt adatait tartalmazó kivnatt ki kell nymtatni, azt az sztályfőnöknek alá kell írnia, az iskla körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinymtattt iratt pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és frmáját jgszabály határzza meg. Eseti gyakrisággal kell kinymtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazlt és igazlatlan órák számát, a záradékkat tartalmazó iratt isklaváltás vagy a tanulói jgviszny más megszűnésének eseteiben. 12. A FEGYELMI FELELŐSSÉG RENDJE Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlysan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határzattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkrát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hzza. A diákönkrmányzat véleményét az eljárás srán be kell szerezni. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettség szegés óta már hárm hónap eltelt. Ha kötelezettségszegés miatt büntető, vagy szabálysértési eljárás indult és az nem végződött felmentéssel, a határidő a jgerős határzat közlésétől számít. 50

52 12.1. A fegyelmi eljárás flyamata Egyeztető eljárás: A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a tvábbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldlgzása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsíttt és a sértett közötti megállapdás létrehzása a sérelem rvslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályai: Egyeztető eljárás leflytatására akkr van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskrú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsíttt, kiskrú kötelességszegéssel gyanúsíttt esetén a szülő egyetért. Az egyeztető eljárás indításáról az iskla értesíti a szülőt és a tanulót. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsíttt tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsíttt kiskrú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskrú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számíttt öt tanítási napn belül írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás leflytatását. A fegyelmi eljárást flytatni kell, ha az egyeztető eljárás leflytatását nem kérik, tvábbá ha a bejelentés isklába, kllégiumba történő megérkezéstől számíttt tizenöt napn belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszri kötelességszegés esetén az iskla az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Fegyelmi eljárás A nevelési-ktatási intézményben flytattt tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célkat szlgál. Az eljárás szabályai: A fegyelmi tárgyalás nyilváns. A fegyelmi jgkör gyakrlója a nyilvánsságt a tanuló, illetve képviselője kérésére krlátzhatja, illetve kizárhatja. A fegyelmi eljárásban a kiskrú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskrú tanuló szülőjét értesíteni kell. Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpntját és helyét, azzal a tájékztatással, hgy a tárgyalást akkr is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő, a törvényes képviselő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést ly módn kell kiküldeni, hgy azt a tanuló, a szülő, a törvényes képviselő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nylc nappal megkapja. A fegyelmi eljárást a megindítástól számíttt harminc napn belül egy tárgyalásn be kell fejezni. Az eljárás srán lehetőséget kell biztsítani arra, hgy a tanuló, a szülő, a törvényes képviselő az üggyel kapcslatban tájékzódhassn, véleményt nyilváníthassn, és biznyítási indítvánnyal élhessen. 51

53 A fegyelmi tárgyalás megkezdésekr a tanulót figyelmeztetni kell jgaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló biznyítékkat. Ha az elsőfkú fegyelmi jgkör gyakrlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbíztt személy vezeti. A tárgyalásról és a biznyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, a tárgyalásn hivatals minőségben részt vevők nevét, az elhangztt nyilatkzatk főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzttakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indklt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő, a törvényes képviselő kéri. A fegyelmi jgkör gyakrlója köteles a határzathzatalhz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatk nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre biznyítási eljárást flytat le. Biznyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkzata, az irat, a tanúvallmás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás srán törekedni kell minden lyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghzatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól. A fegyelmi határzatt a fegyelmi tárgyalásn szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskr ismertetni kell a határzat rendelkező részét és a rövid indklást. Ha az ügy bnylultsága vagy más fnts k szükségessé teszi, a határzat szóbeli kihirdetését az elsőfkú fegyelmi jgkör gyakrlója legfeljebb nylc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határzattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés nem indklja a fegyelmi büntetés kiszabását, illetve a kötelességszegéstől hárm hónapnál hsszabb idő telt el, vagy a kötelességszegés ténye, illetve, hgy azt a tanuló követte el, nem biznyítható. A fegyelmi határzatt a kihirdetést követő hét napn belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskrú tanuló esetén a szülőjének, törvényes képviselőjének. Megrvás és szigrú megrvás fegyelmi büntetés esetén a határzatt nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló kiskrú tanuló esetén a szülő is tudmásul vette, a határzat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jgáról lemndtt. A fegyelmi határzat rendelkező része tartalmazza a határzatt hzó szerv megjelölését, a határzat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jgra való utalást. A fegyelmi határzat indklása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szlgáló biznyítékk ismertetését, a rendelkező részben fglalt döntés indkát, elutasíttt biznyítási indítvány esetén az elutasítás kát, a határzat meghzatalának napját, a határzatt hzó aláírását és a hivatali besztásának megjelölését. 52

54 Ha az első fkn a nevelőtestület jár el, a határzatt a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, tvábbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyalásn végig jelen lévő tagja. Az elsőfkú határzat ellen a tanuló, kiskrú tanuló esetén a szülő nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határzat kézhezvételétől számíttt tizenöt napn belül kell az elsőfkú fegyelmi jgkör gyakrlójáhz benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határzat ellen benyújttt kérelmet az elsőfkú fegyelmi jgkör gyakrlója a kérelem beérkezésétől számíttt nylc napn belül köteles tvábbítani a másdfkú fegyelmi jgkör gyakrlójáhz. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát tvábbítani kell, az elsőfkú fegyelmi jgkör gyakrlójának az ügyre vnatkzó véleményével ellátva. A fegyelmi ügy elintézésében és a határzat meghzatalában nem vehet részt a tanuló közeli hzzátartzója [Ptk b) pnt], tvábbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A másdfkú fegyelmi határzat meghzatalában nem vehet részt, aki az elsőfkú fegyelmi határzat meghzatalában részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallmást tett vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben kizárási k áll fenn, köteles ezt bejelenteni. A kizárási kt a tanuló és a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási k esetén az iskla vezetője, egyéb esetekben a másdfkú fegyelmi jgkör gyakrlójának munkáltatója dönt. Ha az isklának a tanuló kárt kztt, az intézményvezető köteles a kárkzás körülményeit megvizsgálni, az kztt kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a kárkzó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskla, a kllégium tanulója kzta, a vizsgálatról a tanulót, kiskrú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékztatni kell. A tájékztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az kztt kár megtérítésére. Ha felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő, illetőleg a tanuló a kárkzás tényét vagy mértékét nem ismeri el, az iskla intézményvezetője a tanuló, illetőleg a szülő ellen pert indíthat. Kiszabható fegyelmi büntetések: Eltiltás az adtt isklában a tanév flytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi sztályzatkat megállapíttták. Ha az eltiltás a tanév flytatásától, kizárás az isklából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltztatja, a tanuló sztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hgy a tanuló választása szerint az isklában vagy a független vizsgabizttság előtt sztályzó vizsgát tegyen. A tanuló a megrvás és a szigrú megrvás kivételével a fegyelmi határzatban fglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hsszabb a) meghatárztt kedvezmények, juttatásk csökkentése, illetve megvnása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál b) áthelyezés másik sztályba, tanulócsprtba vagy isklába, eltiltás az adtt isklában a tanév flytatásától és kizárás az isklából fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál 53

55 A fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. 13. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Az intézmény minden dlgzójának alapvető feladatai közé tartzik, hgy a gyermekek, tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hgy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskla fenntartója köti a szerződést az egészségügyi intézmény vezetőjével. A megállapdásnak biztsítania kell: az isklarvs rendelését (tanévenként meghatárztt napkn és időpntban), a tanulók egészségügyi állaptának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fgászat, tüdőszűrés, belgyógyászati vizsgálat, szemészet, a tanulók fizikai állaptának mérését, a tvábbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általáns rvsi vizsgálatát, a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát. A tanuló szülői engedéllyel az előírt iskla vizsgálatn nem köteles részt venni, de a vizsgálat elvégzéséről a szülő köteles gndskdni (házirvs, szakrvs). Amennyiben szülői mulasztás miatt a gyermeken bármilyen látható egészségügyi prbléma észlelhető, a gyermekvédelmi felelős köteles az illetékes szerv felé jelezni. A védőnő köteles tájékztatást adni az elvégzendő vizsgálatkról és annak idejéről, hgy az sztályfőnök írásban tájékztatni tudja a szülőket, és a szülői engedélye után lehet csak a vizsgálatt elvégezni. A szülő köteles gndskdni a gyermek felügyeletéről, ha a szülő nem engedi gyermekét rvsi vizsgálatra. Abban az esetben, ha az egészségügyi vizsgálat teljes tanórára esik, akkr az óra témájának az egészségügyi vizsgálatt kell beírni. Az isklán kívül végzett rvsi vizsgálatkra minden esetben 15 tanulónként 1 fő kísérőt (pedagógiai asszisztens, gyermekfelügyelő, gyermekkísérő) kell biztsítani a tanulók kíséréséhez. A kísérő indulás előtt, és visszaérkezéskr köteles az isklavezetés felé lejelentkezni. A szülő önkéntes alapn segítséget nyújthat a gyerekek kísérésében, de a szülő nem helyettesítheti a gyermekkísérő felelősségét. 54

56 13.2. Az intézmény dlgzóinak feladatai a tanulóbalesetek megelőzésével kapcslatsan Minden dlgzónak ismernie kell, és be kell tartania az intézmény munkabiztnsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az intézmény pedagógiai prgramja alapján minden tantárgy keretében ktatni kell a tanulók biztnságának és testi épségének megóvásával kapcslatsa ismereteket, rendszabálykat és viselkedési frmákat. A nevelők a tanórai és ezeken kívüli fglalkzáskn, valamint ügyeleti besztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bíztt tanulók tevékenységét flyamatsan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabálykat a gyermekekkel, tanulókkal betartani. Az sztályfőnöknek az sztályfőnöki órákn ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vnatkzó előíráskat, az egyes isklai fglalkzáskkal együtt járó veszélyfrráskat, valamint a különféle isklai fglalkzáskn tils és elvárható magatartásfrmákat. Az sztályfőnököknek feltétlenül fglalkzniuk kell a balesetek megelőzését szlgáló szabálykkal a következő esetekben: a tanév megkezdésekr az első sztályfőnöki órán, ennek srán ismertetni kell: az iskla környékére vnatkzó közlekedési szabálykat a házirend balesetvédelmi előírásait rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bmbariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekr szükséges teendőket, a menekülési útvnalakat, a menekülés rendjét a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcslatban tanulmányi kirándulásk, túrák előtt közhasznú munkavégzés megkezdése előtt a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét A nevelőknek ki kell ktatniuk a tanulókat minden gyakrlati, technikai jellegű feladat, illetve fglalkzáskn, fglalkzásn, tanórán vagy isklán kívüli prgram előtt a baleseti veszélyfrráskra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekr követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpntját az sztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hgy a gyermekek, tanulók elsajátíttták a szükséges ismereteket. A fkzttan balesetveszélyes fglalkzáskat, tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, infrmatika, technika) tartó, valamint a gyakrlati ktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk, illetve a munkabiztnsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az intézmény intézményvezetője (tagintézmények vezetője) az egészséges és biztnságs munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpntját, a 55

57 szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevnt dlgzókat az intézmény munkabiztnsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza Az iskla dlgzóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rsszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie ha szükséges rvst kell hívnia a balesetet, sérülést kzó veszélyfrrást a tőle telhető módn meg kell szüntetnie a balesetet, sérülést, rsszullétet aznnal jeleznie kell a baleset- és munkavédelmi felelősnek, az intézmény (tagintézmény) vezetőjének, aki jelenti az intézmény intézményvezetőjének E feladatk ellátásában a baleset helyszínén jelenlévő többi dlgzó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dlgzó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztsan ért. Ha biznytalan abban, hgy az adtt esetben mit kell tennie, akkr feltétlenül rvst kell hívnia, és a beavatkzással meg kell várnia az rvsi segítséget. Az intézményben történt mindenféle balesetet, sérülést az intézmény intézményvezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat srán tisztázni kell a balesetet kiváltó kkat és azt, hgy hgyan lett vlna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hgy mit kell tenni a hasnló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcslats isklai feladatk a magasabb jgszabályk előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt nymtatványn nyílván kell tartani. A hárm napn túl gyógyuló sérülést kzó tanulóbaleseteket haladéktanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nymtatványn jegyzőkönyvet kell felvenni (munkavédelmi felelős). A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskrú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy-egy példányát a tagintézmény, illetve a közpnti intézmény irattára őrzi meg. A súlys balesetet aznnal jelenteni kell az intézmény fenntartójának. A súlys baleset kivizsgálásába legalább középfkú munkavédelmi képesítéssel rendelkező személyt (intézményi munkavédelmi megbíztt) kell bevnni. Az intézménynek igény esetén biztsítani kell az SZMK és az isklai diákönkrmányzatk képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az intézményi nevelő és ktató munka egészséges és biztnságs feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vnatkzó részletes helyi szabálykat az intézmény munkabiztnsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. 56

58 Az alkalmazttak feladatai a tanulóbalesetek megelőzése érdekében A technikai személyzet, takarítók és műszakiak napi munkájukat, illetve az esetenként jelentkező feladataikat akkr és úgy teljesíthetik, hgy ezzel a gyermekek, tanulók egészségét, testi épségét nem veszélyeztetik. A munkáhz előkészített szerszámkkal, eszközökkel, gépekkel nem kzhatnak balestet. Az udvarn rendszeresen végzett munkájukhz használt gépekkel, kézi szerszámkkal a nevelési, tanítási idő alatt dlgzhatnak, a szünetek időtartama alatt munkát nem végezhetnek. Az sztálytermekben és az épületben rendszeresen és alkalmszerűen végzett munkákkal a tanítást nem zavarhatják, illetve nem kzhatnak balesetet. 14. A RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden lyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és ktató munka szkáss menetét akadályzza, illetve az intézmény (tagintézmény) tanulóinak és dlgzóinak biztnságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) a tűz a rbbanással történő fenyegetés Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dlgzójának az intézmény épületét vagy a benne tartózkdó személyek biztnságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudmására köteles azt aznnal közölni az intézmény intézményvezetőjével, illetve valamely intézkedésre jgsult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jgsult felelős vezetők: tagintézmény-vezetők intézményvezető tűzvédelmi felelős A rendkívüli eseményről aznnal értesíteni kell: az intézményvezetőt a fenntartót tűz esetén a tűzltóságt rbbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget személyi sérülés esetén a mentőket egyéb esetekben az esemény jellegnek megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény intézményvezetője szükségesnek tartja A rendkívüli esemény észlelése után az intézményvezető vagy az intézkedésre jgsult felelős vezető utasítására: az épületekben tartózkdó személyeket 3 szaggattt csengetéssel értesíteni (riasztani) kell valamint haladéktanul hzzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez 57

59 a veszélyeztetett épületet a benntartózkdó gyermekeknek, tanulócsprtnak a tűzriadó terv és a bmbariadó terv mellékleteiben található Kiürítési tervek alapján kell elhagyniuk A tanulócsprtnak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakzás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más fglalkzást tartó pedagógusk a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése srán fkzttan kell ügyelni a következőkre Az épületből minden tanulónak távznia kell, ezért az órát, fglalkzást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. msdóban, szertárban, stb.) tartózkdó gyerekekre is gndlnia kell! A kiürítés srán a mzgásban, cselekvésben krlátztt személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A fglalkzás, tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a fglalkzást tartó nevelő hagyhatja el utljára, hgy meg tudjn győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakzási helyre történő megérkezésekr a nevelőnek meg kell számlnia! Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jgsult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dlgzók kijelölésével - gndskdnia kell az alábbi feladatkról: a kiürítési tervben szereplő kijáratk kinyitásáról a közművezetékek (gáz, elektrms áram) elzárásáról a vízszerzési helyek szabaddá tételéről az elsősegélynyújtás megszervezéséről a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzltóság, tűzszerészek stb.) fgadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskla intézményvezetőjének vagy az általa kijelölt dlgzónak tájékztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajltt eseményekről a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról az épületben található veszélyes anyagkról (mérgekről) a közmű (víz, gáz, elektrms stb.) vezetékek helyéről az épületben tartózkdó személyek létszámáról, életkráról az épület kiürítéséről A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a tvábbi biztnsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dlgzója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatárztt szmbati napkn pótlni kell. 58

60 A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályzását a Tűzriadó terv c. intézményvezetői utasítás tartalmazza Az intézményt védő és óvó előírásk, bmbariadó esetén szükséges teendők Az intézmény épületei a reggeli nyitástól este 20 óráig tartanak nyitva. Szrgalmi időben az alábbi számú tanuló, felnőtt tartózkdik az épületekben: Dmbóvár Attala Dalmand Napi nyitva tartás ideje alatt 600 fő 30 fő 60 fő Rendezvények alkalmával fő fő fő Az épületek főbejárata 8-12 óráig zárva van, illetve a dmbóvári isklában óra között felnőtt prtásk ügyelnek. Az intézményben a gyermekek, tanulók, pedagógusk, irdai és technikai dlgzók tartózkdhatnak. Más személy csak indklt esetben léphet az épületbe. Az épületek többi ajtaja 8-12 óráig zárva van. A bmbariadó és tűzriadó tervezete mellékelve Nagylétszámú isklai rendezvényeknél valamennyi vészkijárati ajtót nyitva kell tartani. Zártkörű rendezvényeknél a rendezvény felelős szervezőjének, illetve a prtásnak a vészkijáratkhz kulcsa van. Rendelkezés a bmbariadó esetén szükséges teendőkről: a hírszerző elsőként az intézmény (tagintézmény) vezetőjét (vezetőit) értesíti az intézmény vezetője (vezetői) elrendeli és irányítja a kivnulást az intézmény vezetője értesíti a rendőrséget, a tűzltóságt, az intézményvezetőt és a fenntartót Az épület elhagyása a következők szerint történik: Az sztálytermeket, a szaktantermeket, öltözőket és a trnatermet a pedagógusk vezetésével hagyják el a gyermekek, tanulók. Kivnuláskr a gyermekek, tanulók nem visznek magukkal semmit. A kivnulás a kivnulási tervnek megfelelően történik. A rbbanási szakemberek, tűzltók, a rendőrség átnézi az épületet. A gyerekek visszavnulására a riadót elrendelő isklavezető adhat engedélyt, a szakértői vélemény után. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályzását a Tűzriadó terv c. intézményvezetői utasítás tartalmazza. A rbbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályzását az Intézkedési terv rbbantással való fenyegetés esetére (bmbariadó terv) c. intézményvezetői utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bmbariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dlgzókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény intézményvezetője a felelős. 59

61 Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bmbariadó tervben szereplő kiürítési terv (minden épületre) alapján évente legalább egy alkalmmal gyakrlni kell. A gyakrlat megszervezéséért az iskla intézményvezetője a felelős. A tűzriadó tervben és a bmbariadó tervben megfgalmazttak az intézmény minden tanulójára és dlgzójára kötelező érvényűek. 15. A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE A 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámgatás, valamint az isklai tankönyvellátás jelentősen módsult rendjét határzta meg. Ez a következőket írja elő. 32. (5) Az iskla intézményvezetője gndskdik arról, hgy az Nkt. 46. (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztsíttt tankönyveket a munkafüzetek kivételével, tvábbá a pedagógus-kézikönyveket az iskla könyvtári állmány nyilvántartásába vegyék, a tvábbiakban az isklai könyvtári állmányban elkülönítetten kezeljék, és a tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihz az iskla házirendjében meghatárzttak szerint bcsássák rendelkezésre. (8) Az isklai tankönyvrendelés elkészítésének és az ahhz kapcslódó fenntartói egyetértő nyilatkzat beszerzésének módját, tvábbá e rendeletben nem szabályztt kérdéseit az iskla házirendjében kell meghatárzni A tankönyvfelelős megbízása Isklánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el lyan frmában, hgy a különböző tankönyvfrgalmazókkal a tankönyvek frgalmazására vnatkzó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfgalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskla tankönyvellátással kapcslats feladatainak végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. Az intézményvezető minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyvértékesítésben közreműködő személyt (tvábbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcslats feladatk ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapdásban meg kell határzni a feladatkat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárlt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító kiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a nrmatív kedvezmény igénybevételével megvásárlt tankönyvekről sem A tankönyvtámgatás iránti igény felmérése Az isklai tankönyvfelelős minden év nvember 15-ig köteles felmérni, hgy hány tanuló kíván az isklától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni. 60

62 E felmérés srán írásban tájékztatja a szülőket arról, hgy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. (4) bekezdése alapján kik jgsultak nrmatív kedvezményre (a tvábbiakban: nrmatív kedvezmény), tvábbá, ha az isklának lehetősége van, tvábbi kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az isklába belépő új sztályk tanulói esetében a felmérést a beiratkzás napjáig kell elvégezni. A tájékztatást és a nrmatív kedvezményekre vnatkzó igényt úgy kell fölmérni, hgy azt a tanuló, kiskrú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jgvesztő, ha a tanuló, kiskrú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jgával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjgsultság az igénybejelentésre megadtt időpnt eltelte után állt be. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hgy hány tanulónak kell biztsítania a nrmatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámgatást a nrmatív kedvezményen túl. Az adatkat íráss frmában nvember 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A nrmatív kedvezmény, valamint a nrmatív kedvezmény körébe nem tartzó tvábbi kedvezmény iránti igényt jgszabályban meghatárztt igénylőlapn kell benyújtani. A nrmatív kedvezményre való jgsultságt igazló iratt legkésőbb az igénylőlap benyújtásakr be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazl. A nrmatív kedvezményre való jgsultság igazlásáhz a következő kiratk bemutatása szükséges: a) a családi pótlék flyósításáról szóló igazlás (a családi pótlék flyósításáról szóló igazlásként el kell fgadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivnatt, a pstai igazlószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jgsultság a legmagasabb életkr elérése miatt megszűnt c) tartósan beteg tanuló esetén szakrvsi igazlás d) sajáts nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizttság szakvéleménye e) rendszeres gyermekvédelmi támgatás esetén az erről szóló határzat A nrmatív kedvezményre való jgsultság igazlása nélkül nrmatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámgatás nem adható. Az iskla faliújságn illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskla hnlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a nrmatív kedvezményen túli tvábbi kedvezmények körét, feltételeit, az igényjgsultság igazlásának frmáját és az igénylés elbírálásának elveit. A nrmatív kedvezményeken túli támgatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A nrmatív kedvezményen túli támgatás a szülő illetőleg nagykrú tanuló íráss kérésére, a tanuló szciális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskla igazlást lyan adatkról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hzzájárulásával kezel. 61

63 Az intézmény intézményvezetője minden év december 15-ig meghatárzza a tankönyvtámgatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykrú tanulót A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős az aktuális rendeletben meghatárztt időpntig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény intézményvezetőjével. A tankönyvrendelésnél az isklába belépő új sztályk tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést ly módn kell elkészíteni, hgy a tankönyvtámgatás, a tankönyvkölcsönzés az iskla minden tanulója részére biztsítsa a tankönyvhöz való hzzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az isklának lehetővé kell tenni, hgy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkzhat arról, hgy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárlni, vagy egyes tankönyvek biztsítását más módn, például használt tankönyvvel kívánja megldani. Az isklának legkésőbb június 10-ig a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közzé kell tennie azknak a tankönyveknek, ajánltt és kötelező lvasmányknak a jegyzékét, amelyeket az isklai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az isklai könyvtárs munkaköri kötelessége. 16. A TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Az iskla pedagógiai prgramja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében flyó ktatási tevékenységeket tanévenként az iskla munkatervében kell meghatárzni. A köznevelési törvény előírásai alapján az iskla fenntartója által megállapíttt szabályk szerint az ktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az intézmény intézményvezetője dönt. A döntés előtt ki kell kérni: a nevelőtestület szülői közösségek véleményét A térítési és tandíjakat évente, félévente, illetve minden hó 15. napjáig előre kell személyesen az IÖSZSZ munkatársánál, a tagintézmények felelősénél (az iskla prtáján) befizetni. Indklt esetben a befizetési határidőtől az intézményvezető engedélye alapján el lehet térni. Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről az IÖSZSZ gndskdik, ha a tanuló tanulói jgvisznya megszűnik vagy ha tartósan 1 hónapt igazltan hiányzik, és a térítési díjas fglalkzásn nem tud részt venni Az étkezési térítési díjakat havnta előre, minden hó 15. napjáig személyesen az IÖSZSZ munkatársánál (megbíztt alkalmazttnál) kell befizetni. Az iskla az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat: túlfizetésként a következő hónapra elszámlja vagy ha ez nem lehetséges a szülő részére pstai útn visszajuttatja 62

64 ha az étkezést a szülő 1 nappal előre, vagy az érintett napn a tagintézményekben (ismertetett), kifüggesztett időpntig a díjbeszedőnél személyesen vagy telefnn lemndja. A tanulócsprtk esetén az étkezés lemndása 3 nappal előbb lehetséges az érintett nap előtt. 17. TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK, DOLOG DÍJAZÁSA A tanulók által elkészített termékek értékesítése srán keletkezett hasznt az isklának meg kell sztania a tanulóval. A tanulóknak kifizetett összeget az adtt dlg elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétsztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adtt isklai fglalkzást vezető nevelő javaslata alapján, az isklai diákönkrmányzat véleményének figyelembe vételével az iskla intézményvezetője dönt. V. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS 63

65 64