ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A SZFÉRIKUS CSILLAGÁSZATBAN: AZ ORTOGRAFIKUS MERIDIÁN PROJEKCIÓ
|
|
- Lilla Fodorné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A SZFÉRIKUS CSILLAGÁSZATBAN: AZ ORTOGRAFIKUS MERIDIÁN PROJEKCIÓ PÉNTEK KÁMÁN NymE SEK TTMK Matematika és Fizikai Intézet 9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4. pentek@ttmk.nyme.hu Abstract: We investigate the relationships of the horizontal coordinates ( a, h ), the equatorial coordinates ( τ, δ ) of a celestial body, and latitude of the observer ( ϕ ). Knowing three of these angles, the remaining two can be calculated. These problems from astronomy are usually solved using spherical trigonometry, but in this article we show how to apply descriptive geometry to these problems. The geometric solution of the representation of the celestial body and the classical problems from a spherical astronomy is based on a special case of orthographic projection used in cartography. 1. BEVEZETÉS A szférikus csillagászatban már régóta alkalmazzák a klasszikus alapfeladatok tárgyalására a gömbi trigonometria számítási módszereit. Eredményesen használható azonban e feladatok megoldására az ábrázoló geometria eszköztára is. Ha nem szükséges igen nagy pontosság, viszont gyorsan és egyszerően szeretnénk eljutni az eredményhez, akkor sikeresen alkalmazhatjuk e dolgozatban részletesen ismertetésre kerülı módszert. Német nyelvterületen nagy hagyományai vannak az ábrázoló geometriai eljárások alkalmazásának elsısorban a technikai és mőszaki tudományokban betöltött fontos szerepük miatt. Így nem meglepı, hogy a jelen dolgozatban ismertetendı szerkesztési módszereket is német kutatók vizsgálták elsıként: Kramer (1927), Meyer (1934, 1937), Thomas (1939) eredményeiket Lietzmann (1949) rendszerezte és foglalta össze monográfiájában. Az egyes alapfeladatokra több különbözı megoldás is született, amelyek közül ebben a munkában a legrövidebb és legegyszerőbb eszközöket alkalmazó tárgyalást választottuk ki. Magyarországon a földrajz egyetemi szintő oktatásában Dr. Kiss Árpád alkalmazta elsıként e szerkesztési módszert a Szegedi Tudományegyetemen az 1960-as években. İ a csillagászati földrajz tárgyalásában használta eredményesen az eljárást. A gömbi trigonometria számításaitól idegenkedı hallgatók így szerkesztéssel is eljuthattak a kitőzött feladatok kielégítı pontosságú megoldásához. A dolgozatban bemutatásra kerülı ortografikus meridián projekció szerkesztési módszerén alapszik a magyarországi csillagászati oktatásban a múlt század elején alkalmazott, Lóskay (1902) által szerkesztett forgatható
2 számoló korong, amelynek segítségével a Nap és a csillagok járása határozható meg egy tetszıleges földrajzi helyen és idıpontban. Az eszköz használatát és a segítségével megoldható szférikus csillagászati feladatok körét Kövesligethy (1903) ismertette, akinek lappangó írására hosszú keresés után Pannonhalmán, a Fıapátsági Könyvtárban sikerült rábukkanni. Jelen dolgozat a szerzı által a Nyugat-magyarországi Egyetemen és annak egyik elıdintézményében, a Berzsenyi Dániel Fıiskolán közel két évtizeden át oktatott Asztrofizika, Csillagászat és Matematikai földrajz c. elıadások tapasztalatainak felhasználásával készült, célja az ortografikus meridián projekció módszerének ismertetése és a klasszikus alapfeladatok teljes körő és részletes tárgyalása. E dolgozat írása közben, 2009 júniusában érkezett a szomorú hír, hogy Dr. Bánhegyi Miksa OSB, a Pannonhalmi Bencésrendi Fıapátság Könyvtárának igazgatója váratlanul elhunyt. Számos matematikai és csillagászati könyvritkaság felkutatásában volt a szerzı segítségére, Kövesligethy említett tanulmányára is ı bukkant rá. Jelen szerény munkámat kegyelettel és nagy tisztelettel Dr. Kiss Árpád és Dr. Bánhegyi Miksa emlékének ajánlom. 2. SZFÉRIKUS CSILLAGÁSZATI ALAPISMERETEK Elıször összefoglaljuk azokat a legfontosabb csillagászati ismereteket, amelyeket a dolgozat további részeiben felhasználunk. 1. ábra: Az éggömb 2. ábra: A horizontális koordinátarendszer Fig.1.: Celestial Sphere Fig. 2.: Horizontal celestial coordinate system 2
3 Tekintsük a r sugarú éggömböt, amelynek O középpontja legyen a megfigyelı szemében. E gömb felületére képezzük le a teret O középpontú centrális projekcióval. Az égitestek ilyen módon nyert képének jellemzésére vezessünk be egy horizontális és egy ekvatoriális koordinátarendszert, amelyek közös kezdıpontja essék egybe az éggömb O középpontjával. Az éggömbbel kapcsolatos legfontosabb fogalmakat az 1. ábrán találhatjuk meg, amelyek a következık: O = a megfigyelı helye, Z = zenitpont, Z ' = nadírpont, S = a horizont délpontja, W = a horizont nyugatpontja, N = a horizont északpontja, E = a horizont keletpontja. Az éggömb legfontosabb irányai és fıkörei: ZZ ' = zenit-nadír irány, NS = észak-dél irány (földi meridián), EW = kelet-nyugat irány, SWNE = horizont, ZSZ ' N = égi meridián, ZEZ ' W = elsı vertikális. A horizontális koordinátarendszert meghatározó mennyiségeket a 2. ábrán foglaltuk össze, amelyek az alábbiak: C = a vizsgált égitest szférikus helye, ZCZ ' = a C égitest vertikálisa, HCH ' = a C égitest almukantarátja, O ' = a C égitest almukantarátjának középpontja, T h = a C égitest horizontális talppontja. A C égitest két horizontális koordinátája: a = SOT = HO ' C = azimut szög, h = T OC = magassági szög. h h 3. ábra: Ekvatoriális koordinátarendszer 4. ábra: Az ortografikus meridián projekció Fig. 3.: The equatorial celestial coordinate system Fig. 4.: The orthographic meridian projection 3
4 Az ekvatoriális koordinátarendszert jellemzı mennyiségeket a 3. ábrán tüntettük fel, ezek a következık: C = a vizsgált égitest szférikus helye, P = az éggömb északi póluspontja, P ' = az éggömb déli póluspontja, PP ' = világtengely, PCP ' = a C égitest óraköre, DCD ' = a C égitest deklinációs köre, O '' = a C égitest deklinációs körének középpontja, T e = a C égitest egyenlítıi talppontja, AWQE = égi egyenlítı. A C égitest két ekvatoriális koordinátája: τ = AOT = DO" C = óraszög, δ = TeOC = deklinációs szög. Megmutatható, hogy az északi póluspont ϕ = NOP magassági szöge megegyezik az O megfigyelı Földgömbön elfoglalt helyének földrajzi szélességével. A fentiekben felsorolt és bemutatott fogalmak és összefüggések részletes tárgyalása megtalálható többek között Marik (1989), Kövesligethy (1899), Sigl (1969) és Kiss (1962) munkájában. 3. AZ ORTOGRAFIKUS MERIDIÁN PROJEKCIÓ A vetülettanban a Földgömb áttekintı ábrázolására alkalmazzák az ortografikus projekciónak nevezett térképezési eljárást. A módszer lényege, hogy a Földgömb felületét a megszerkesztendı térkép síkjára merıleges vetítısugarak segítségével képezik le. A teljes Földgömb képe az ortografikus projekció során a gömb sugarával megegyezı sugarú körlemez lesz. A képsík helyzetétıl függıen az ortografikus projekció lehet poláris, ferde vagy egyenlítıi elhelyezéső. A továbbiakban az ortografikus projekció eljárását alkalmazzuk szférikus csillagászati problémák vizuális megjelenítésére és a csillagászati feladatok ábrázoló geometriai eljárásokkal történı megoldására úgy, hogy a képsík az éggömböt átszelı égi meridián síkja legyen. Az éggömb felületén levı tetszıleges C pontból bocsássunk merılegest az égi meridián síkjára. E vetítısugár és a képsík C* döféspontja lesz a C pont ortografikus képe (4. ábra). Az éggömb ezen síkbeli ábrázolását ortografikus meridián projekciónak nevezzük. Az egyszerő tárgyalás kedvéért megállapodunk abban, hogy az éggömbi pontokat és azok ortografikus képeit is ugyanazon betővel jelöljük az egyes szerkesztési lépések leírása és az ábrák elkészítése során. E leképezés legfontosabb tulajdonságait a következıkben rendszerezzük. 1. Az O középpontú, r sugarú éggömb felületének ortografikus képe az O középpontú, r sugarú égi meridián vonala által határolt zárt körlemez. e 4
5 2. Az éggömb égi meridián által meghatározott keleti és nyugati félgömbjét külön-külön az ortografikus meridián projekció bijektíven képezi le az égi meridián körlemezére. A körlemez minden belsı pontja így pontosan két éggömbi pont képe, speciálisan például E és W közös képe az O pont. Továbbá pontosan az égi meridián vonalának pontjai a leképezés fixpontjai. 3. A horizontális koordinátarendszer fokhálózatát az almukantarátok és a vertikálisok rendszere alkotja. Az almukantarátok síkjai a leképezés vetítısíkjai, így azok ortografikus képei az NS átmérıvel párhuzamos húrok rendszerét alkotják. Megmutatható, hogy a vertikális körök ortografikus képei olyan ellipszisek rendszerét alkotják, amelyek közös nagytengelye a ZZ ' zenit-nadír átmérı. Ezen ellipszisek közé soroljuk az égi meridián körét, valamint a ZZ ' átmérıt, mint az elsı vertikális körének ortografikus képét is (5. ábra). 5. ábra: A horizontális hálózat ortografikus 6. ábra: Az ekvatoriális hálózat ortografikus meridián projekciója meridián projekciója Fig. 5.: Orthographic meridian projection of Fig. 6.: Orthographic meridian projection of the horizontal grid the equatorial grid 4. Az ekvatoriális koordinátarendszer fokhálózatát a deklinációs körök és az órakörök rendszere alkotja. A deklinációs körök síkjai a leképezés vetítısíkjai, így ortografikus képei az égi egyenlítı AQ átmérıjével párhuzamos húrok rendszerét alkotják. Belátható, hogy az órakörök ortografikus képei olyan ellipszisek rendszerét alkotják, amelyek közös nagytengelye a PP ' világtengely átmérıje. Ezen ellipszisek közé soroljuk az égi meridián körét, valamint a PEP ' W fıkör PP ' ortografikus képét is (6. ábra). 5
6 A horizontális koordinátarendszer horizontja és almukantarátjai az ortogonális meridián projekció vetítısíkjai. Mivel az égitestek azimutszögét e síkokban mérjük, így annak meghatározásához az égi meridián síkjába forgatjuk a horizont, illetve a vizsgált almukantarát körlemezét a képsíkban fekvı átmérıje körül. Mindkét esetben a C égitest ortografikus képén, illetve annak T h horizontális talppontján keresztül húzzunk párhuzamost a ZZ ' iránnyal és határozzuk meg a beforgatott körlemez határoló körével alkotott horizont esetén ( C 1), almukantarát esetén ( C 2) metszéspontját. A horizont beforgatásakor a keresett azimutszög a = SO( C1) a C pont almukantarátjának beforgatásakor pedig az azimutszög: a = HO'( C2). (7. ábra) 7. ábra: A C égitest (a,h) horizontális koordinátái 8. ábra: A C égitest (τ, δ) ekvatoriális koordinátái Fig. 7.: The horizontal coordinates (a, h) of Fig. 8.: The equatorial coordinates (τ, δ) of celestial body C celestial body C Az ekvatoriális koordinátarendszer égi egyenlítıje és deklinációs körei szintén az ortografikus meridián projekció vetítısíkjai. Miután az égitestek óraszögét e síkokban mérjük, így annak megszerkesztéséhez az égi meridián síkjába forgatjuk az égi egyenlítı, illetve a vizsgált deklinációs kör lemezét a képsíkban fekvı átmérıje körül. Mindkét esetben a C égitest ortografikus képén, illetve annak T e egyenlítıi talppontján keresztül húzzunk párhuzamost a PP ' iránnyal és határozzuk meg a beforgatott körlemez hatá- C roló körével alkotott égi egyenlítı esetén [ ] 1 C, deklinációs kör esetén [ ] metszéspontját. Az égi egyenlítı képsíkba forgatásakor a keresett óraszög: 2 6
7 τ = AO[ C 1 ], a C pont deklinációs körének beforgatásakor pedig az óraszög: τ = DO ''[ C ]. (8. ábra) 2 Megjegyezzük, hogy a körlemezek képsíkba történı beforgatását mindig abba az irányba végezzük el, hogy az eredményül kapott végsı ábra minél kevésbé legyen zsúfolt. Leggyakrabban elegendı a teljes almukantarát, vagy a teljes deklinációs kör helyett csupán annak azon félkörét képsíkba forgatni, amelyik a vizsgált C égitestet tartalmazza. Ennek figyelembevételével készítettük el a 7. és 8. ábrát is. A C égitest h magassági szöge, illetve δ deklinációs szöge közvetlenül megszerkeszthetı annak azimutja, illetve óraszöge értékétıl függetlenül. A C égitest magassági szöge: h = SOH = NOH ' (7. ábra), deklinációs szöge: δ = AOD = QOD ' (8. ábra). 4. A SZFÉRIKUS CSILLAGÁSZAT ALAPFELADATAI Az O középpontú r sugarú éggömbön az elızı részekben látott módon rögzítsünk egy horizontális és egy ekvatoriális koordinátarendszert, s legyen a megfigyelı helyének földrajzi szélessége φ. Legyenek továbbá a C égitest horizontális koordinátái: a, h, ekvatoriális koordinátái: τ, δ. Ábrázoljuk a teljes konfigurációt ortografikus meridián projekcióval (9. ábra). Rögzített földrajzi helyen a C égitest égi pozícióját meghatározó ϕ, a, h, τ, δ öt szögmennyiség közti kapcsolatot vizsgáljuk. E szögek körül bármelyik 3 ismeretében a maradék 2 mennyiség meghatározható. Ezen feladatok száma ( 5 ) 3 = 10, megoldásuk történhet a gömbháromszögtan ismeretében trigonometriai számításokkal, vagy ábrázoló geometriai eljárások felhasználásával szerkesztéssel. Dolgozatunk fı részében az ortografikus meridián projekció segítségével adunk szerkesztésen nyugvó megoldást e 10 szférikus csillagászati alapfeladatra CSILLAGÁSZATI ALAPFELADATOK ISMERT FÖLDRAJZI SZÉLESSÉGŐ HELYEN Elıször azokat a feladatokat tárgyaljuk, amikor a Föld felszínének egy ismert φ földrajzi szélességő helyén tartózkodunk megfigyelıként. E 4 2 = 6, a ( ϕ, a, h), ( ϕ, τ, δ ), ( ϕ, h, δ ), ( ϕ, a, δ ), ( ϕ, h, τ ), feladatok száma ( ) 7
8 ( ϕ, a, τ ) sorrendben az adathármasok ismeretében keressük a hiányzó 2-2 mennyiséget. 1. FELADAT: Adott: φ, a, h; Feladat: τ, δ meghatározása A szerkesztés lépései a következık: 3. A ϕ = NOP felmérésével a PP ' világtengely és a rá merıleges AQ égi egyenlítı felvétele. 4. A h = SOH magassági szög felmérésével a HH ' almukantarát és O ' középpontjának 5. A HH ' almukantarát körének képsíkba forgatása HH ' átmérıje körül. 6. Az a = HO '( C) azimutszög felmérésével a (C) pont megszerkesztése, majd e pont HH ' húrra történı merıleges vetítésével a C égitest helyének meghatározása. 7. A C ponton keresztül az AQ égi egyenlítıvel húzott párhuzamos segítségével a DD ' deklinációs kör és O '' középpontjának meghatározása. 8. A DD ' deklinációs kör képsíkba forgatása DD ' átmérıje körül. 9. A C pont ' C pont meghatározása, ezzel a ke- PP irányú vetítésével a [ ] resett óraszög: τ = CO ''[ C]. 10. A C égitest deklinációja: δ = AOD. (9. ábra) 2. FELADAT: Adott: φ, τ, δ; Feladat: a, h meghatározása A szerkesztés lépései az alábbiak: 3. A ϕ = NOP felmérésével a PP ' világtengely és a rá merıleges AQ égi egyenlítı felvétele. 4. A δ = AOD deklinációs szög felmérésével DD ' deklinációs kör és O '' középpontjának 5. A DD ' deklinációs kör képsíkba forgatása DD ' átmérıje körül. 8
9 6. A τ = DO ''[ C] felmérésével a [ ] C pont megszerkesztése, majd e pont DD ' húrra történı merıleges vetítésével a C égitest helyének meghatározása. 7. A C ponton keresztül az SN földi meridiánnal húzott párhuzamos segítségével a HH ' almukantarát és O ' középpontjának meghatározása. 8. A HH ' almukantarát körének képsíkba forgatása HH ' átmérıje körül. 9. A C pont ZZ ' irányú vetítésével a (C) pont meghatározása, ezzel a keresett azimutszög: a = CO '( C). 10. A C égitest magassági szöge: h = SOH. (9. ábra) 9. ábra: Az 1-3. sz. feladat megszerkesztése 10. ábra: A 4. sz. feladat megszerkesztése Fig. 9.: Geometric construction of problems Fig. 10.: Geometric construction of problem FELADAT: Adott: φ, h, δ; Feladat: a, τ meghatározása A szerkesztés lépései most a következık: 3. A ϕ = NOP felmérésével a PP ' világtengely és a rá merıleges AQ égi egyenlítı felvétele. 9
10 4. A h = SOH magassági szög felmérésével HH ' almukantarát és O ' középpontjának 5. A δ = AOD deklinációs szög felmérésével a DD ' deklinációs kör és O '' középpontjának 6. A HH ' almukantarát és DD ' deklinációs kör metszéspontjaként a C égitest helyének meghatározása. 7. A HH ' almukantarát körének képsíkba forgatása HH ' átmérıje körül. 8. A C pont ZZ ' irányú vetítésével a (C) pont meghatározása, ezzel a keresett azimutszög: a = CO '( C). 9. A DD ' deklinációs kör képsíkba forgatása a DD ' átmérı körül. 10. A C pont ' C pont meghatározása, ezzel a ke- PP irányú vetítésével a [ ] resett óraszög: τ = CO ''[ C]. (9. ábra) 4. FELADAT: Adott: φ, a, δ; Feladat: h, τ meghatározása A szerkesztés lépései az alábbiak lesznek: 3. A ϕ = NOP felmérésével a PP ' világtengely és a rá merıleges AQ égi egyenlítı felvétele. 4. A δ = AOD deklinációs szög felmérésével a DD ' deklinációs kör és O '' középpontjának 5. Az SWNE horizont körének képsíkba forgatása az SN földi meridián körül. 6. Az a = SO( C) azimutszög felmérésével a (C) pont megszerkesztése, majd e pont SN földi meridiánra történı merıleges vetítésével a C égitesten áthaladó vertikális kör T h horizontális talppontjának meghatározása. 7. A C pont elvileg a DD ' húr és a ZT Z ' ellipszisív metszéspontjaként áll elı, ezt szerkesztjük meg a ZZ ' tengelyő, a T h pontot az S pontba vivı α merıleges affinitás segítségével. 8. Legyen R, illetve U a ZZ ', illetve az u = ( C) T h egyenesek DD ' deklinációs körrel alkotott metszéspontjai. Ha v az S ponton átmenı, ZZ ' iránnyal párhuzamos egyenes, akkor α ( R) = R és α ( U ) = V, amely V a v egyeneshez illeszkedik. h 10
11 9. Ha H az RV egyenes és az égi meridián körének metszéspontja, akkor a C égitest ortografikus képe: C = α 1 ( H ). 10. A C ponton keresztül az SN földi meridiánnal húzott párhuzamos segítségével a HH ' almukantarát és O ' középpontjának meghatározása. 11. A keresett magassági szög: h = SOH. 12. A DD ' deklinációs kör képsíkba forgatása a DD ' átmérıje körül. 13. A C pont ' C pont meghatározása, ezzel a ke- PP irányú vetítésével a [ ] resett óraszög: τ = CO ''[ C]. (10. ábra) 5. FELADAT: Adott: φ, h, τ; Feladat: a, δ meghatározása A szerkesztés lépései a következık: 3. A ϕ = NOP felmérésével a PP ' világtengely és a rá merıleges AQ égi egyenlítı felvétele. 4. A h = SOH magassági szög felmérésével a HH ' almukantarát és O ' középpontjának 5. Az AWQE égi egyenlítı körének képsíkba forgatása az AQ átmérıje körül. AO C C pont megszerkesztése, 6. A τ = [ ] óraszög felmérésével a [ ] majd e pont AQ égi egyenlítıre történı merıleges vetítésével a C égitesten áthaladó órakör T e egyenlítıi talppontjának meghatározása. 7. A C pont elvileg a HH ' húr és a PT P ' ellipszisív metszéspontjaként PP, illetve az [ ] e áll elı, ezt szerkesztjük meg a PP ' tengelyő, a T e pontot az A pontba vivı α merıleges affinitás segítségével. 8. Legyen R, illetve U a ' u = C T egyenesek HH ' almukantaráttal alkotott metszéspontjai. Ha v az A ponton átmenı, PP ' iránnyal párhuzamos egyenes, akkor α ( R) = R és α ( U ) = V, amely V a v egyeneshez illeszkedik. 9. Ha D az RV egyenes és az égi meridián körének metszéspontja, akkor a C égitest ortografikus képe: C = α 1 ( D). 10. A C ponton keresztül az AQ átmérıvel húzott párhuzamos segítségével a DD ' deklinációs kör és O '' középpontjának meghatározása. e 11
12 11. A keresett deklinációs szög: δ = AOD. 12. A HH ' almukantarát körének képsíkba forgatása HH ' átmérıje körül. 13. A C pont ZZ ' irányú vetítésével (C) pont meghatározása, ezzel a keresett azimutszög: a = CO '( C). (11. ábra) 11. ábra: Az 5. sz. feladat megszerkesztése 12. ábra: A 6. sz. feladat megszerkesztése Fig. 11.: Geometric construction of problem 5. Fig. 12.: Geometric construction of problem FELADAT: Adott: φ, a, τ; Feladat: h, δ meghatározása. A szerkesztés lépései most az alábbiak: 1. Az O ' felezıpontú HH ' almukantarát szakaszának felvétele. 2. A HH ' almukantarát körének képsíkba forgatása a HH ' átmérı körül. 3. Az a = HO '( C) azimutszög felmérésével a (C) pont megszerkesztése, majd e pont HH ' húrra történı merıleges vetítésével a C égitest helyének meghatározása. H ' C C C C C C C 4. A ϕ = [ ] felmérése és ( ) = [ ] felhasználásával a [ ] pont C C irányra merıleges állítása a C ponton keresztül és ezen az 5. A [ ] pont meghatározása úgy, hogy τ = CO ''[ C] teljesüljön. O '' 12
13 6. Az O ''[ C ] sugárral a képsíkba forgatott félkör meghúzása, s az O '' C átmérın a D és D '' végpontok meghatározása. 7. A HH ' almukantarátra O ' pontban állított ZZ ' merıleges egyenes és a DD ' deklinációs kör képére az O '' pontban állított PP ' merıleges egyenes O metszéspontjának 8. Az r = OH = OH ' = OD = OD ' sugárral az égi meridián körének megrajzolása, s ezen a ZZ ' zenit-nadír, valamint a PP ' világtengely pontjainak kijelölése. 9. Az O ponton keresztül a HH ' iránnyal húzott párhuzamossal az SN földi meridián, a DD ' iránnyal húzott párhuzamossal pedig az AQ égi egyenlítı 10. A keresett magassági szög: h = SOH, a keresett deklinációs szög pedig: δ = AOD. (12. ábra) 4.2. CSILLAGÁSZATI FELADATOK ISMERETLEN FÖLDRAJZI SZÉLESSÉGŐ HELYEN A második csoportban azokat a feladatokat tárgyaljuk, amikor nem ismerjük a megfigyelı földrajzi szélességét. Ezen feladatok száma ( 4 ) 4 1 =, a ( a, h, δ ), ( h, τ, δ ), ( a, h, τ ), ( a, τ, δ ) sorrendben az adathármasok ismeretében keressük a hiányzó 2-2 mennyiséget. 7. FELADAT: Adott: a, h, δ; Feladat: φ, τ meghatározása. 3. A h = SOH magassági szög felmérésével a HH ' almukantarát és O ' középpontjának meghatározása. 4. A HH ' almukantarát körének képsíkba forgatása a HH ' átmérıje körül. 5. Az a = HO '( C) azimutszög felmérésével a (C) pont megszerkesztése, majd e pont HH ' húrra történı merıleges vetítésével a C pont helyének meghatározása. 6. Az O középpontú, r sin δ sugarú kör felvétele, s ehhez a körhöz a C külsı pontból az alkalmas DD ' érintı megszerkesztése, az érintési pont O '', az érintı a C ponton áthaladó deklinációs kör képe. 13
14 7. Az OO '' egyenese a világtengely, az égi meridián körével alkotott metszéspontok P és P ', a rá merıleges átmérı az AQ égi egyenlítı, a keresett földrajzi szélesség a ϕ = NOP. 8. A DD ' deklinációs kör képsíkba forgatása DD ' átmérıje körül. 9. A C pont ' C pont megszerkesz- PP irányú párhuzamos vetítésével a [ ] tése. A keresett óraszög: τ = CO ''[ C]. (13. ábra) 13. ábra: A 7. sz. feladat megszerkesztése 14. ábra: A 8. sz. feladat megszerkesztése Fig. 13.: Geometric construction of problem 7. Fig. 14.: Geometric construction of problem FELADAT: Adott: h, τ, δ; Feladat: φ, a meghatározása. A szerkesztés lépései az alábbiak: 2. A PP ' világtengely és a rá merıleges AQ égi egyenlítı átmérıpárjának 3. A δ = AOD deklinációs szög felmérésével a DD ' deklinációs kör és O '' középpontjának meghatározása. 4. A DD ' deklinációs kör képsíkba forgatása a DD ' átmérıje körül. DO '' C C pont megszerkesztése, 5. A τ = [ ] óraszög felmérésével a [ ] majd e pont DD ' húrra történı merıleges vetítésével a C pont helyének meghatározása. 14
15 6. Az O középpontú, r sin h sugarú kör felvétele, s ehhez a körhöz a C külsı pontból az alkalmas HH ' érintı megszerkesztése, az érintési pont O ', az érintı a C ponton áthaladó almukantarát képe. 7. Az OO ' egyenese a zenit-nadír irány, az égi meridián körével alkotott metszéspontok Z és Z ', a rá merıleges átmérı az SN földi meridián, a keresett földrajzi szélesség: ϕ = NOP. 8. A HH ' almukantarát képsíkba forgatása HH ' átmérıje körül. 9. A C ponton keresztül a ZZ ' irányú párhuzamos vetítéssel a (C) pont A keresett azimutszög: a = CO '( C). (14. ábra) 15. ábra: A 9. sz. feladat megszerkesztése Fig. 15.: Geometric construction of problem FELADAT: Adott: a, h, τ; Feladat: φ, δ meghatározása. A szerkesztés lépései most a következıek: 3. A h = SOH magassági szög felmérésével a HH ' almukantarát és O ' középpontjának meghatározása. 4. A HH ' almukantarát körének képsíkba forgatása HH ' átmérıje körül. 15
16 5. Az a = HO '( C) azimutszög felmérésével a (C) pont megszerkesztése, majd e pont HH ' húrra történı merıleges vetítésével a C pont képének meghatározása. 6. A C( C) = C [ C] és a τ = CO ''[ C] összefüggések felhasználásával az CO ''[ C ] derékszögő háromszög megszerkesztése a CO '' szakasz hoszszának elıállításához. 7. A C középpontú, CO '' sugarú kör megrajzolása, s ehhez a körhöz az O külsı pontból alkalmas érintı Az érintési pont O '', az érintı OO '' egyenese a világtengely, az égi meridián körével alkotott metszéspontjai P és P '. A keresett földrajzi szélesség: ϕ = NOP. 8. A CO '' egyenese a C égitest deklinációs körének képe, ezen egyenes és az égi meridián körének metszéspontjai D és D '. 9. A DD ' húrral az O ponton keresztül húzott párhuzamos az AQ égi egyenlítı, a keresett deklinációs szög: δ = AOD. (15. ábra) 16. ábra: A 10. sz. feladat megszerkesztése Fig. 16.: Geometric construction of problem FELADAT: Adott: a, τ, δ; Feladat: φ, h meghatározása. A szerkesztés lépései az alábbiak: 16
17 2. A PP ' világtengely és az AQ égi egyenlítı merıleges átmérıpárjának 3. A δ = AOD deklinációs szög felmérésével a DD ' deklinációs kör és O '' középpontjának meghatározása. 4. A DD ' deklinációs kör képsíkba forgatása DD ' átmérıje körül. DO '' C C pont megszerkesztése, 5. A τ = [ ] óraszög felmérésével a [ ] majd e pont DD ' húrra történı merıleges vetítésével a C pont képének C( C) = C C és az a = CO '( C) összefüggések felhasználásával az 6. A [ ] CO '( C ) derékszögő háromszög megszerkesztése a CO ' szakasz hoszszának elıállításához. 7. A C középpontú, CO ' sugarú kör megrajzolása, s ehhez a körhöz az O külsı pontból alkalmas érintı Az érintési pont O ', az érintı OO ' egyenese a zenit-nadír irány, az égi meridián körével alkotott metszéspontjai Z és Z '. 8. A ZZ ' irányra az O pontban állított merıleges az SN földi meridián iránya, a keresett földrajzi szélesség: ϕ = NOP. 9. A CO ' egyenese a C égitest almukantarátjának képe, ezen egyenes és az égi meridián körének metszéspontjai H és H '. A keresett magassági szög: h = SOH. (16. ábra) 4.3. AZ ÉGITESTEK KELÉSE ÉS NYUGVÁSA Az általánosan megoldott 10 szférikus csillagászati alapfeladaton túl most azzal a speciális esettel külön is foglalkozunk, amikor a C égitest magassági szöge: h = 0, vagyis ha az égitest éppen kel, vagy nyugszik. Ezen 4 6, a, h 0 ϕ, h 0, δ ϕ, h = 0, τ, 2 =, a ( ϕ = ), ( = ), ( ) ( a, h = 0, δ ), ( h = 0, τ, δ ), ( a, h 0, τ ) feladatok száma ( ) ismeretében keressük a hiányzó 2-2 mennyiséget. = sorrendben az adathármasok 17
18 11. FELADAT: Adott ϕ, a, h = 0 ; Feladat: τ, δ meghatározása. A szerkesztés lépései az 1. FELADAT speciális eseteként a következık: 3. A ϕ = NOP felmérésével a PP ' világtengely és a rá merıleges AQ égi egyenlítı felvétele. 4. Az SWNE horizont körének képsíkba forgatása az SN földi meridián körül. 5. Az a = SO( C) azimutszög felmérésével a (C) pont megszerkesztése, majd e pontnak az SN földi meridiánra történı merıleges vetítésével a C égitest képének meghatározása a horizonton. 6. A C ponton keresztül az AQ égi egyenlítıvel húzott párhuzamos segítségével a DD ' deklinációs kör és O '' középpontjának meghatározása. 7. A DD ' deklinációs kör képsíkba forgatása DD ' átmérıje körül. 8. A C pont ' C pont meghatározása, ezzel a PP irányú vetítésével a [ ] keresett óraszög: τ = DO ''[ C]. 9. A C égitest deklinációs szöge: δ = AOD. (17. ábra) 17. ábra: A és 15. sz. feladat megszerkesztése 18. ábra: A 13. sz. feladat megszerkesztése Fig. 17.: Geometric construction of problems 11, 12, and 15. Fig. 18.: Geometric construction of problem
19 12. FELADAT: Adott ϕ, h = 0, δ ; Feladat: a, τ meghatározása. A szerkesztés lépései az 3. FELADAT speciális eseteként a következık: 3. A ϕ = NOP felmérésével a PP ' világtengely és a rá merıleges AQ égi egyenlítı felvétele. 4. A δ = AOD deklinációs szög felmérésével a DD ' deklinációs kör és O '' középpontjának 5. A DD ' deklinációs kör húrjának és az SN földi meridián átmérıjének metszéspontjaként a C égitest képének meghatározása. 6. Az SWNE horizont körének képsíkba forgatása az SN földi meridián körül. 7. A C pont ZZ ' irányú vetítésével a (C) pont meghatározása, a keresett azimutszög: a = SO( C). 8. A DD ' deklinációs kör képsíkba forgatása a DD ' átmérıje körül. 9. A C pont ' C pont meghatározása, a keresett PP irányú vetítésével a [ ] óraszög: τ = DO ''[ C]. (17. ábra) 13. FELADAT: Adott ϕ, h = 0, τ ; Feladat: a, δ meghatározása. A szerkesztés lépései az 5. FELADAT speciális eseteként a következık: 3. A ϕ = NOP felmérésével a PP ' világtengely és a rá merıleges AQ égi egyenlítı felvétele. 4. Az AWQE égi egyenlítı körének képsíkba forgatása az AQ átmérıje körül. AO C C pont megszerkesztése, 5. A τ = [ ] óraszög felmérésével a [ ] majd e pont AQ átmérıre történı merıleges vetítéssel és a vetítı egyenes SN földi meridiánnal való metszéspontjának meghatározásával a C pont képének 6. Az SWNE horizont körének képsíkba forgatása az SN földi meridián körül. 19
20 7. A C pont ZZ ' irányú vetítésével a (C) pont meghatározása, a keresett azimutszög: a = SO( C). 8. A C ponton keresztül az AQ égi egyenlítıvel húzott párhuzamos és az égi meridián körének metszéspontjai meghatározzák a C égitest DD ' deklinációs körét és annak O '' középpontját. A keresett deklinációs szög: δ = AOD. (18. ábra) 19. ábra: A 14. sz. feladat megszerkesztése 20. ábra: A 16. sz. feladat megszerkesztése Fig. 19.: Geometric construction of problem 14. Fig. 20.: Geometric construction of problem FELADAT: Adott a, h = 0, δ ; Feladat: φ, τ meghatározása. A szerkesztés lépései az 7. FELADAT speciális eseteként az alábbiak: 3. Az SWNE horizont körének képsíkba forgatása az SN földi meridián körül. 4. Az a = SO( C) azimutszög felmérésével a (C) pont megszerkesztése, majd e pont SN átmérıre történı merıleges vetítésével a C pont képének meghatározása. 5. Az O középpontú, r.sin δ sugarú kör felvétele, s ehhez a C külsı pontból alkalmas DD ' érintı szerkesztése, az érintési pont O '', az érintı a C ponton áthaladó deklinációs kör képe. 20
21 6. Az OO '' egyenese a világtengely, az égi meridián körével alkotott metszéspontok P és P ', a rá merıleges átmérı az AQ égi egyenlítı, a keresett földrajzi szélesség ϕ = NOP. 7. A DD ' deklinációs kör képsíkba forgatása a DD ' átmérıje körül. 8. A C pont ' C pont megszer- PP irányú párhuzamos vetítésével a [ ] kesztése. A keresett óraszög: τ = DO ''[ C]. (19. ábra) 15. FELADAT: Adott h = 0, τ, δ ; Feladat: φ, a meghatározása. A szerkesztés lépései a 8. FELADAT speciális eseteként a következık: 2. A PP ' világtengely és a rá merıleges AQ égi egyenlítı átmérıpárjának 3. A δ = AOD deklinációs szög felmérésével a DD ' deklinációs kör és O '' középpontjának meghatározása. 4. A DD ' deklinációs kör képsíkba forgatása a DD ' átmérıje körül. DO '' C C pont megszerkesztése, 5. A τ = [ ] óraszög felmérésével a [ ] majd e pont DD ' húrra történı merıleges vetítésével a C pont képének meghatározása. 6. Az OC egyenese a földi meridián, az égi meridiánnal alkotott metszéspontjai S és N, a rá állított merıleges átmérı a ZZ ' zenit-nadír irány. A keresett földrajzi szélesség: ϕ = NOP. 7. A C pont ZZ ' irányú párhuzamos vetítésével a (C) pont meghatározása, a keresett azimutszög: a = SO( C). (17. ábra) 16. FELADAT: Adott a, h = 0, τ ; Feladat: φ, δ meghatározása. A szerkesztés lépései a 9. FELADAT speciális eseteként az alábbiak: 3. Az a = SO( C) azimutszög felmérésével a (C) pont megszerkesztése, majd e pont SN földi meridiánra történı merıleges vetítésével a C pont képének meghatározása. 21
22 4. A C( C) = C [ C] és a τ = CO ''[ C] összefüggések felhasználásával az CO ''[ C ] derékszögő háromszög megszerkesztése a CO '' szakasz hosszának elıállításához. 5. A C középpontú CO '' sugarú kör megrajzolása, s ehhez a körhöz az O külsı pontból alkalmas érintı szerkesztése. Az érintési pont O '', az érintı OO '' egyenese a világtengely, amelynek az égi meridiánnal alkotott metszéspontjai P és P '. A keresett földrajzi szélesség: ϕ = NOP. 6. A CO '' egyenese a C égitest deklinációs körének képe, az egyenesnek az égi meridián körével alkotott metszéspontjai D és D '. 7. A DD ' húrral az O ponton keresztül húzott párhuzamos az AQ égi egyenlítı képe, a keresett deklinációs szög: δ = AOD. (20. ábra) Megjegyezzük, hogy ezen 4.3. fejezet valamennyi feladatában a ábrákon szereplı Z ' O( C ) nagyságú szög a kelı, illetve nyugvó égitest keleti, illetve nyugati iránytól való szögeltérése a horizonton. E szög a kelı, vagy nyugvó égitest amplitúdója magyarul tágassága. Látható, hogy e fejezet feladataiban a kelı, vagy nyugvó égitest azimutszögével közvetlen kapcsolatban álló tágasság is leolvasható. 5. ÖSSZEGZÉS A dolgozatban az éggömb ábrázolására alkalmas ortografikus meridián projekció fogalmát értelmeztük. Bemutattuk a módszer alkalmazásával megoldható legfontosabb szférikus csillagászati feladatokat. Az ábrázoló geometria szerkesztési módszereit alkalmazva az ortografikus meridián projekció gyors, grafikus megoldást kínál a szférikus trigonometria alkalmazását igénylı feladatok megoldására. Számos más, az éggömbre és a Földgömbre vonatkozó feladat is tárgyalható a bemutatott szerkesztési módszer felhasználásával. Ezek némelyikével találkozhatunk a dolgozat végén szereplı irodalomjegyzék német nyelvő munkáiban. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szerzı köszönetét fejezi ki Dr. Pintér Teodor Péternek, a Szlovák Központi Csillagvizsgáló (SUH) vezérigazgatójának a dolgozat témájában folytatott hasznos szakmai konzultációkért. 22
23 Köszönet továbbá Bartha Lajos tudománytörténésznek, aki a szerzı rendelkezésére bocsájtotta a Lóskay Miklós által szerkesztett, a Nap mozgását bemutató korong egy példányát. Köszönet Mitre Zoltánnak, a Gothard Amatırcsillagászati Egyesület titkárának, a szerzı által körzıvel és vonalzóval hagyományos módon megszerkesztett ábrák számítógépes átrajzolásáért. Végül köszönet Kovács Katalinnak, az NymE SEK Könyvtára munkatársának, aki a szerzı segítségére volt a dolgozat témájához tartozó idegen nyelvő szakirodalmi forrásainak felkutatásában és külföldrıl történı gyors beszerzésében. IRODALOM: Kiss, Á. (1962): Csillagászati földrajz Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Tankönyvkiadó, Budapest, 206 p. Kövesligethy, R. (1899): A mathematikai és csillagászati földrajz kézikönyve Kogutowich és társa Magyar Földrajzi Intézete, Budapest, 911 p. Kövesligethy, R. (1903): Használati utasítás Lóskay Miklósnak a Nap és a csillagok járását a Föld tetszıleges helyén feltüntetı forgatható napi-ívkorongjához Magyar Földrajzi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 15 p. Kramer, W. (1927): Zeichnerische Lösung der Grandaufgaben der mathematischen Erd- und Himmelskunde Zeitschrift für physikalischen und chemischen Unterricht 40, p Lóskay, M. (1902): A Nap helyzete az égen az év minden órájában, a földgömb bármely pontján Magyar Földrajzi Intézet R. T. Budapest, 1 p. Lietzmann, W. (1949): Elementare Kugelgeometrie mit numerischen und konstruktiven Methoden Vanderhoeck & Ruprecht, Göttingen, 292 p. Marik, M. (1989): Csillagászat Akadémiai Kiadó, Budapest, 867 p. Meyer, H. (1934): Neue konstruktive Lösungen einiger Aufgaben aus der mathematischen Himmelkunde Zeitschrift für physikalischen und chemischen Unterricht 47, p Meyer, H. (1937): Zeichnerische Lösungen von Aufgaben aus der mathematischen Erdkunde Unterrichtsblätter für Mathematik und Naturwissenschaften 43, p Sigl, R. (1969): Ebene und Sphärische Trigonometrie mit Anwendungen auf Kartographie, Geodäsie und Astronomie Akademische Verlagsgesellschaft, Frankfurt am Main, 473 p. Thomas, W. (1939): Ein Beitrag zur zeichnerischen Behandlung von Aufgaben aus der mathematischen Himmelskunde Zeitschrift für mathematischen und naturwissenschaftlichen Unterricht 70, p
Az éggömb. Csillagászat
Az éggömb A csillagászati koordináta-rendszerek típusai topocentrikus geocentrikus heliocentrikus baricentrikus galaktocentrikus alapsík, kiindulási pont, körüljárási irány (ábra forrása: Marik Miklós:
RészletesebbenEgy érdekes térképi vetület matematikai és csillagászati alkalmazásai - folytatás
DIMENZIÓK 43 Matematikai Közlemények III. kötet, 2015 doi:10.20312/dim.2015.06 Egy érdekes térképi vetület matematikai és csillagászati alkalmazásai - folytatás Péntek Kálmán NymE TTK Matematika és Fizikai
RészletesebbenFerde kúp ellipszis metszete
Ferde kúp ellipszis metszete A ferde kúp az első képsíkon lévő vezérkörével és az M csúcsponttal van megadva. Ha a kúpból ellipszist szeretnénk metszeni, akkor a metsző síknak minden alkotót végesben kell
Részletesebben3. feladat Hány olyan nél kisebb pozitív egész szám van, amelyben a számjegyek összege 2?
Varga Tamás Matematikaverseny iskolai forduló 2010. 1. feladat A tengeren léket kapott egy hajó, de ezt csak egy óra múlva vették észre. Ekkorra már 3 m 3 víz befolyt a hajóba. Rögtön mőködésbe hoztak
RészletesebbenGyakorló feladatok a geometria témazáró dolgozathoz
Gyakorló feladatok a geometria témazáró dolgozathoz Elmélet 1. Mit értünk két pont, egy pont és egy egyenes, egy pont és egy sík, két metszı, két párhuzamos illetve két kitérı egyenes, egy egyenes és egy
RészletesebbenEgy pont földfelszíni helyzetét meghatározzák: a pont alapfelületi földrajzi koordinátái a pont tengerszint feletti magassága
Földrajzi koordináták Egy pont földfelszíni helyzetét meghatározzák: a pont alapfelületi földrajzi koordinátái a pont tengerszint feletti magassága Topo-Karto-2 1 Földrajzi koordináták pólus egyenlítő
RészletesebbenCsillagászati észlelési gyakorlatok I. 4. óra Az éggömb látszólagos mozgása, csillagászati koordináta-rendszerek, a téli égbolt csillagképei
Csillagászati észlelési gyakorlatok I. 4. óra Az éggömb látszólagos mozgása, csillagászati koordináta-rendszerek, a téli égbolt csillagképei Hajdu Tamás & Perger Krisztina & B gner Rebeka & Császár Anna
Részletesebben3. Vertikális napóra szerkesztése (2009. September 11., Friday) - Szerzõ: Ponori Thewrewk Aurél
3. Vertikális napóra szerkesztése (2009. September 11., Friday) - Szerzõ: Ponori Thewrewk Aurél A cikk két olyan eljárást mutat be, amely a függõleges napórák elkészítésében nyújt segítséget. A fal tájolásának
RészletesebbenA Kepler-féle egyenlet és az affin transzformációk
DIMENZIÓK 29 Matematikai Közlemények IV. kötet, 2016 doi:10.20312/dim.2016.04 A Kepler-féle egyenlet és az affin transzformációk Péntek Kálmán NymE SEK TTMK Matematika és Fizikai Intézet pentek.kalman@nyme.hu
RészletesebbenFontos a pontosság. Miklós Ildikó Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok
Fontos a pontosság Miklós Ildikó Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok miklosildiko@komal.hu Amikor egy geometriai feladathoz megpróbálunk ábrát rajzolni, elıfordulhat, hogy nehézségekbe ütközünk:
RészletesebbenA PHILIPPE DE LA HIRE-FÉLE VETÜLETEN ALAPULÓ ASZTROLÁBIUM ÉS CSILLAGÁSZATI TANESZKÖZ
MATEMATIKA, CSILLAGÁSZAT A NYME SAVARIA EGYETEMI KÖZPONT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI XXI. TERMÉSZETTUDOMÁNYOK 16. Szombathely, 2016. pp. 5-22. PÉNTEK KÁLMÁN 1 A PHILIPPE DE LA HIRE-FÉLE VETÜLETEN ALAPULÓ ASZTROLÁBIUM
Részletesebben17/1. Négypólusok átviteli függvényének ábrázolása. Nyquist diagram.
7/. Négypólusok átviteli függvényének ábrázolása. Nyquist diagram. A szinuszos áramú hálózatok vizsgálatánál gyakran alkalmazunk különbözı komplex átviteli függvényeket. Végezzük ezt a hálózat valamilyen
RészletesebbenA tér lineáris leképezései síkra
A tér lineáris leképezései síkra Az ábrázoló geometria célja: A háromdimenziós térben elhelyezkedő alakzatok helyzeti és metrikus viszonyainak egyértelmű és egyértelműen rekonstruálható módon történő ábrázolása
RészletesebbenAz idő története múzeumpedagógiai foglalkozás
Az idő története múzeumpedagógiai foglalkozás 2. Ismerkedés a napórával FELADATLAP A az egyik legősibb időmérő eszköz, amelynek elve azon a megfigyelésen alapszik, hogy az egyes testek árnyékának hossza
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Tekintsük az alábbi szabályos hatszögben a következő vektorokat: a = AB és b = AF. Add meg az FO, DC, AO, AC, BE, FB, CE, DF vektorok koordinátáit az (a ; b ) koordinátarendszerben! Alkalmazzuk
RészletesebbenA csillagképek története és látnivalói február 14. Bevezetés: Az alapvető égi mozgások
A csillagképek története és látnivalói 2018. február 14. Bevezetés: Az alapvető égi mozgások A csillagok látszólagos mozgása A Föld kb. 24 óra alatt megfordul a tengelye körül a földi megfigyelő számára
RészletesebbenÉGITESTEK MOZGÁSA, ÉGI KOORDINÁTA- RENDSZEREK NAVIGÁCIÓS ÖSSZEFÜGGÉSEI BEVEZETÉS ÉGITESTEK NAVIGÁCIÓS TRANSZFORMÁCIÓI
Urbán István ÉGITESTEK MOZGÁSA, ÉGI KOORDINÁTA- RENDSZEREK NAVIGÁCIÓS ÖSSZEFÜGGÉSEI BEVEZETÉS Napjaink navigációs módszerei és eljárásai között ha érdemtelenül is de mindinkább visszaszorulni látszik a
RészletesebbenMegyei matematikaverseny évfolyam 2. forduló
Megyei matematikaverseny 0. 9. évfolyam. forduló. különbözı pozitív egész szám átlaga. Legfeljebb mekkora lehet ezen számok közül a legnagyobb? (A) (B) 8 (C) 9 (D) 78 (E) 44. 00 009 + 008 007 +... + 4
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 1.
Matematikai geodéziai számítások 1 Ellipszoidi számítások, ellipszoid, geoid és terep metszete Dr Bácsatyai, László Created by XMLmind XSL-FO Converter Matematikai geodéziai számítások 1: Ellipszoidi számítások,
RészletesebbenKoordináta-geometria feladatok (emelt szint)
Koordináta-geometria feladatok (emelt szint) 1. (ESZÉV Minta (2) 2004.05/7) Egy ABC háromszögben CAB = 30, az ACB = 45. A háromszög két csúcsának koordinátái: A(2; 2) és C(4; 2). Határozza meg a harmadik
RészletesebbenNemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Szferikus csillagászat II. Megoldások
Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör 2015-16 6. Szferikus csillagászat II. Megoldások Dálya Gergely, Bécsy Bence 1. Bemelegítő feladatok B1. feladat Meg van adva két oldal és a
RészletesebbenA tűzfalakkal lezárt nyeregtető feladatához
1 A tűzfalakkal lezárt nyeregtető feladatához Bevezetés Ehhez először tekintsük az 1. ábrát! 1 Itt azt szemlélhetjük, hogy hogyan lehet el - kerülni egy épület tűzfalának eláztatását. A felső ábrarészen
RészletesebbenA dinamikus geometriai rendszerek használatának egy lehetséges területe
Fejezetek a matematika tanításából A dinamikus geometriai rendszerek használatának egy lehetséges területe Készítette: Harsányi Sándor V. matematika-informatika szakos hallgató Porcsalma, 2004. december
RészletesebbenKoordináta-geometria alapozó feladatok
Koordináta-geometria alapozó feladatok 1. Határozd meg az AB szakasz felezőpontját! (1,5 ; 3,5) (0,5 ; ) (6,5 ; 8,5) (4,5 ; ) (0,5 ; 1,5) (0 ; 0) (0 ; 8,5) (1 ; 1) ( 1,5 ; ) (3,5 ; 3) (0 ; 3) ( 1 ; 1,5).
RészletesebbenKözéppontos hasonlóság szerkesztések
Középpontos hasonlóság szerkesztések 1. Adott az AV B konvex szög és a belsejében egy P pont. Húzzunk a P ponton át egy egyenest úgy, hogy a szög száraiból kimetszett szeletek aránya 3 : 4 legyen. Legyen
RészletesebbenHáromszögek, négyszögek, sokszögek 9. évfolyam
Háromszögek, négyszögek, sokszögek 9. évfolyam I. Pontok, egyenesek, síkok és ezek kölcsönös helyzetet 1) a pont, az egyenes, a sík és az illeszkedés alapfogalmak 2) két egyenes metsző, ha van közös pontjuk
RészletesebbenAz asztrolábium és használata
Az asztrolábium és használata Szerkesztette: Matisz Attila (2010) Szétszedett asztrolábium a 18. századból. 1 Az asztrolábium Asztrolábiumot (görögül: ἁστρολάβον) már az ókori görögök is használtak ( i.
RészletesebbenSíklapú testek. Gúlák, hasábok Metszésük egyenessel, síkkal
Síklapú testek Gúlák, hasábok Metszésük egyenessel, síkkal Az előadás átdolgozott részleteket tartalmaz a következőkből: Gubis Katalin: Ábrázoló geometria Vlasta Szirovicza: Descriptive geometry Síklapú
Részletesebbenegyenletrendszert. Az egyenlő együtthatók módszerét alkalmazhatjuk. sin 2 x = 1 és cosy = 0.
Magyar Ifjúság. X. TRIGONOMETRIKUS FÜGGVÉNYEK A trigonometrikus egyenletrendszerek megoldása során kísérletezhetünk új változók bevezetésével, azonosságok alkalmazásával, helyettesítő módszerrel vagy más,
RészletesebbenMérések és Megfigyelések Csillagászat. Süli Áron ELTE TTK FFI Csill. Tsz. adjunktus
Mérések és Megfigyelések ELTE TTK FFI Csill. Tsz. adjunktus Áttekintés A Naprendszer Tájékozódás az égbolton A csillagok mozgása az égbolton A Nap mozgása az égbolton A Hold mozgása az égbolton A bolygók
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 2.
Matematikai geodéziai számítások 2. Geodéziai vonal és ábrázolása gömbön és vetületben Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 2.: Geodéziai vonal és ábrázolása Dr. Bácsatyai, László Lektor:
RészletesebbenInteraktív geometriai rendszerek használata középiskolában -Pont körre vonatkozó hatványa, hatványvonal-
Fazekas Gabriella IV. matematika-informatika Interaktív geometriai rendszerek használata középiskolában -Pont körre vonatkozó hatványa, hatványvonal- Jelen tanulmány a fent megjelölt fogalmak egy lehetséges
RészletesebbenÉrettségi feladatok: Koordináta-geometria 1/5
Érettségi feladatok: Koordináta-geometria 1/5 2003. Próba/ 13. Adott egy háromszög három csúcspontja a koordinátáival: A( 4; 4), B(4; 4) és C( 4; 8). Számítsa ki a C csúcsból induló súlyvonal és az A csúcsból
RészletesebbenKoordináta geometria III.
Koordináta geometria III. TÉTEL: A P (x; y) pont akkor és csak akkor illeszkedik a K (u; v) középpontú r sugarú körre (körvonalra), ha (x u) 2 + (y v) 2 = r 2. Ez az összefüggés a K (u; v) középpontú r
Részletesebben1. tétel. 1. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 50, a szög melletti befogója 7 cm. Mekkora a háromszög átfogója? (4 pont)
1. tétel 1. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 50, a szög melletti befogója cm. Mekkora a háromszög átfogója? (4 pont). Adott az ábrán két vektor. Rajzolja meg a b, a b és az a b vektorokat! (6 pont)
RészletesebbenAz egyenes ellipszishenger ferde síkmetszeteiről
1 Az egyenes ellipszishenger ferde síkmetszeteiről Vegyünk egy a és b féltengelyekkel bíró ellipszist a vezérgörbét, majd az ellipszis O centrumában állítsunk merőlegest az ellipszis síkjára. Ez a merőleges
Részletesebben3. Vetülettan (3/3-5.) Unger szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék
Kartográfia (GBN309E) Térképészet (GBN317E) előadás 3. Vetülettan (3/3-5.) Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenÉrettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve / 5
Érettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve 2005-2013 1/ 5 Vektorok 2005. május 28./12. Adottak az a (4; 3) és b ( 2; 1) vektorok. a) Adja meg az a hosszát! b) Számítsa ki az a + b koordinátáit!
RészletesebbenNagy András. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 2010.
Nagy András Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 010. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 1) Döntsd el, hogy a P pont illeszkedik-e az e egyenesre
RészletesebbenSegédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával
Segédlet: Főfeszültségek meghatározása Mohr-féle feszültségi körök alkalmazásával Készítette: Dr. Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék 212. október 16. Frissítve: 215. január
RészletesebbenForgáshenger normálisának és érintősíkjának megszerkesztése II/1
Forgáshenger normálisának és érintősíkjának megszerkesztése II/1 Adott egy forgáshenger: t főegyenes tengelye két vetületi képével t: 0, 110,170-től jobb felső sarokig egy felületi pontjának második vetületi
RészletesebbenAszimmetrikus nyeregtető ~ feladat 2.
1 Aszimmetrikus nyeregtető ~ feladat 2. Ehhez tekintsük az 1. ábrát is! Itt az A és B pontok egy nyeregtető oromfali ereszpontjai, a P pont pedig a taréj pontja. Az ereszek egymástól való távolságának
Részletesebben7. előadás: Lineármodulus a vetületi főirányokban és a területi modulus az azimutális vetületeken
7 előadás: Lineármodulus a vetületi főirányokban és a területi modulus az azimutális vetületeken Mivel az azimutális vetületeken normális elhelyezésben a meridiánok és a paralelkörök, más elhelyezésben
Részletesebben(d) a = 5; c b = 16 3 (e) b = 13; c b = 12 (f) c a = 2; c b = 5. Számítsuk ki minden esteben a háromszög kerületét és területét.
Euklidész tételei megoldások c = c a + c b a = c c a b = c c b m c = c a c b 1. Számítsuk ki az derékszögű ABC háromszög hiányzó oldalainak nagyságát, ha adottak: (a) c a = 1,8; c b =, (b) c = 10; c a
RészletesebbenAmit a Direktívával kapcsolatban tudni érdemes. Számítási módszerek - Benapozás
Amit a Direktívával kapcsolatban tudni érdemes Számítási módszerek - Benapozás Részletes számítási módszer alkalmazása esetén a direkt sugárzási nyereség meghatározása a főtési idényre: [kwh/a] Q sd =
RészletesebbenMinimum követelmények matematika tantárgyból 11. évfolyamon
Minimum követelmények matematika tantárgyból. évfolyamon A hatványozás általánosítása pozitív alap esetén racionális kitevőre. Műveletek hatványokkal. A, a 0 függvény. Az eponenciális függvény. Vizsgálata
Részletesebben2018/2019. Matematika 10.K
Egész éves dolgozat szükséges felszerelés: toll, ceruza, radír, vonalzó, körző, számológép, függvénytáblázat 2 órás, 4 jegyet ér 2019. május 27-31. héten Aki hiányzik, a következő héten írja meg, e nélkül
RészletesebbenA szabályos sokszögek közelítő szerkesztéséhez
1 A szabályos sokszögek közelítő szerkesztéséhez A síkmértani szerkesztések között van egy kedvencünk: a szabályos n - szög közelítő szerkesztése. Azért vívta ki nálunk ezt az előkelő helyet, mert nagyon
RészletesebbenGeometria 1 összefoglalás o konvex szögek
Geometria 1 összefoglalás Alapfogalmak: a pont, az egyenes és a sík Axiómák: 1. Bármely 2 pontra illeszkedik egy és csak egy egyenes. 2. Három nem egy egyenesre eső pontra illeszkedik egy és csak egy sík.
RészletesebbenNem mindig az a bonyolult, ami annak látszik azaz geometria feladatok megoldása egy ritkán használt eszköz segítségével
Nem mindig az a bonyolult, ami annak látszik azaz geometria feladatok megoldása egy ritkán használt eszköz segítségével Rátz László Vándorgyűlés 2018 Győr Fonyó Lajos Keszthelyi Vajda János Gimnázium A
RészletesebbenEllipszis átszelése. 1. ábra
1 Ellipszis átszelése Adott egy a és b féltengely - adatokkal bíró ellipszis, melyet a befoglaló téglalapjának bal alsó sarkában csuklósan rögzítettnek képzelünk. Az ellipszist e C csukló körül forgatva
RészletesebbenKocka perspektivikus ábrázolása. Bevezetés
1 Kocka perspektivikus ábrázolása Bevezetés Előző három dolgozatunkban ~ melyek címe: 1. Sínpár perspektivikus ábrázolása, 2. Sínpár perspektivikus ábrázolása másként, 3. Sínpár perspektivikus ábrázolása
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 2.
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Bácsatyai László Matematikai geodéziai számítások 2. MGS2 modul Geodéziai vonal és ábrázolása gömbön és vetületben SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi
RészletesebbenA loxodrómáról. Előző írásunkban melynek címe: A Gudermann - függvényről szó esett a Mercator - vetületről,illetve az ezen alapuló térképről 1. ábra.
1 A loxodrómáról Előző írásunkban melynek címe: A Gudermann - függvényről szó esett a Mercator - vetületről,illetve az ezen alapuló térképről 1. ábra. 1. ábra forrása: [ 1 ] Ezen a térképen a szélességi
RészletesebbenKoordináta-geometria feladatok (középszint)
Koordináta-geometria feladatok (középszint) 1. (KSZÉV Minta (1) 2004.05/I/4) Adott az A(2; 5) és B(1; 3) pont. Adja meg az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit! 2. (KSZÉV Minta (2) 2004.05/I/7) Egy
RészletesebbenA továbbiakban kétdimenziós, irányított euklideszi (affin) síkon dolgozunk. Az alábbi középiskolából ismert eredményeket bizonyítás nélkül közöljük.
HÁROMSZÖGGEOMETRIA A továbbiakban kétdimenziós, irányított euklideszi (affin) síkon dolgozunk. Ismertnek tételezzük fel a következı fogalmakat: háromszög, háromszög oldalai, súsai, szögei; háromszög szögfelezıi,
RészletesebbenKoordináta-rendszerek
Koordináta-rendszerek Térkép: a Föld felszín (részletének) ábrázolása síkban Hogyan határozható meg egy pont helyzete egy síkon? Derékszögű koordináta-rendszer: a síkban két, egymást merőlegesen metsző
RészletesebbenA LECSÚSZÓ KÖR ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIÁJA. Írta: Hajdu Endre
A LECSÚSZÓ KÖR ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIÁJA Írta: Hajdu Endre Geometriai, kinematikai tankönyvekben gyakran találkozhatunk annak az AB szakasznak a példájával, melynek végpontjai egy derékszöget bezáró egyenes
Részletesebben9. évfolyam 2. forduló
9. évfolyam. forduló. különbözı pozitív egész szám átlaga. Legfeljebb mekkora lehet ezen számok közül a legnagyobb? (A) (B) 8 (C) 9 (D) 78 (E) 44 Válasz: (D) 78 Megoldás: Ha a szám átlaga, akkor összegük
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT. Koordináta-geometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT 1) Adott két pont: A 4; 1 felezőpontjának koordinátáit! AB felezőpontja legyen F. Koordináta-geometria és B 3 1; Írja fel az AB szakasz 1 3 4
RészletesebbenMérések és Megfigyelések. Csillagászat
Mérések és Megfigyelések ELTE i Tanszék tudományos segédmunkatárs Áttekintés Áttekintés A Naprendszer Tájékozódás az égbolton A csillagok mozgása az égbolton A Nap mozgása az égbolton A Hold mozgása az
RészletesebbenEgyenes mert nincs se kezdő se végpontja
Szakasz mert van két végpontja Egyenes mert nincs se kezdő se végpontja Tört vonal Szög mert van két szára és csúcsa Félegyenes mert van egy kezdőpontja 5 1 1 Két egyenes egymásra merőleges ha egymással
RészletesebbenGömbháromszögek és néhány alkalmazásuk bemutatása a Lénárt-gömb segítségével
Gömbháromszögek és néhány alkalmazásuk bemutatása a Lénárt-gömb segítségével Farkas Éva Témavezető: Dr. Fodor Ferenc Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézet 2013 Tartalomjegyzék 1. Összegzés 3 2. Bevezetés
RészletesebbenKét körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) 1. ábra
Két körhenger általánosabban ( Alkalmazzuk a vektoralgebrát! ) Egy korábbi dolgozatunkban címe: Két egyenes körhenger a merőlegesen metsződő tengelyű körhengerek áthatási feladatával foglalkoztunk. Most
RészletesebbenSzámítási feladatok a Számítógépi geometria órához
Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához Kovács Zoltán Copyright c 2012 Last Revision Date: 2012. október 15. kovacsz@nyf.hu Technikai útmutató a jegyzet használatához A jegyzet képernyőbarát
RészletesebbenTérbeli transzformációk, a tér leképezése síkra
Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra Homogén koordináták bevezetése térben A tér minden P pontjához kölcsönösen egyértelműen egy valós (x, y, z) számhármast rendeltünk hozzá. (Descartes-féle
RészletesebbenEgy általánosabb súrlódásos alapfeladat
Egy általánosabb súrlódásos alapfeladat Az előző dolgozatunkban címe: Egy súrlódásos alapfeladat, jele: ( E D ) tárgyalt probléma általánosítása az alábbi, melynek forrása [ 1 ]. Tekintsük az 1. ábrát!
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK EMELT SZINT Koordinátageometria
1) MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK EMELT SZINT Koordinátageometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek
RészletesebbenEgy kinematikai feladat
1 Egy kinematikai feladat Valami geometriai dologról ötlött eszembe az alábbi feladat 1. ábra. 1. ábra Adott az a és b egyenes, melyek α szöget zárnak be egymással. A b egyenesre ráfektetünk egy d hosszúságú
RészletesebbenKOSZTOLÁNYI MIKE MATEMATIKA ÖSSZEFOGLALÓ FELADATGYÛJTEMÉNY ÉVESEKNEK MEGOLDÁSOK (II. KÖTET)
KOSZTOLÁNYI MIKE MATEMATIKA ÖSSZEFOGLALÓ FELADATGYÛJTEMÉNY 10 14 ÉVESEKNEK MEGOLDÁSOK (II. KÖTET) Kosztolányi József - Mike János MATEMATIKA ÖSSZEFOGLALÓ FELADATGYÛJTEMÉNY 10-14 ÉVESEKNEK MEGOLDÁSOK **
RészletesebbenEgy geometriai szélsőérték - feladat
1 Egy geometriai szélsőérték - feladat A feladat: Szerkesztendő egy olyan legnagyobb területű háromszög, melynek egyik csúcsa az a és b féltengelyeivel adott ellipszis tetszőlegesen felvett pontja. Keresendő
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek
RészletesebbenLineáris vetítési eljárás
Tudományos Diákköri Konferencia Gergye Menyhért Lineáris vetítési eljárás Konzulens: dr. Szoboszlai Mihály egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészeti Ábrázolás Tanszék 2014
RészletesebbenEgy érdekes nyeregtetőről
Egy érdekes nyeregtetőről Adott egy nyeregtető, az 1 ábra szerinti adatokkal 1 ábra Végezzük el vetületi ábrázolását, az alábbi számszerű adatokkal: a = 10,00 m; b = 6,00 m; c = 3,00 m; α = 45 ; M 1:100!
Részletesebben17. előadás: Vektorok a térben
17. előadás: Vektorok a térben Szabó Szilárd A vektor fogalma A mai előadásban n 1 tetszőleges egész szám lehet, de az egyszerűség kedvéért a képletek az n = 2 esetben szerepelnek. Vektorok: rendezett
Részletesebben1. Egy 30 cm sugarú körszelet körívének hossza 120 cm. Mekkora a körív középponti szöge?
Matematika A 1. évfolyam II. negyedév témazáró A csoport 1. Egy 0 cm sugarú körszelet körívének hossza 10 cm. Mekkora a körív középponti szöge?. Egy szabályos négyoldalú gúla alakú piramis magassága 76
RészletesebbenTranszformáció a főtengelyekre és a nem főtengelyekre vonatkoztatott. Az ellipszis a sík azon pontjainak mértani helye, amelyeknek két adott pontól
Ellipsis.tex, February 9, 01 Az ellipszis Az ellipszis leírása Az ellipszis szerkesztése és tulajdonságai Az ellipszis kanonikus egyenlete A kör vetülete ellipszis Az ellipszis polárkoordinátás egyenlete
RészletesebbenAlkatrészek tőrése. 1. ábra. Névleges méret méretszóródása
1. Alapfogalmak Alkatrészek tőrése Névleges méretnek nevezzük a munkadarab nagyságrendjének jellemzésére szolgáló alapméretet, ez a mőszaki rajzon minden esetben feltüntetésre kerül. Tőrés használatának
RészletesebbenEllipszis vezérgörbéjű ferde kúp felszínének meghatározásához
1 Ellipszis vezérgörbéjű ferde kúp felszínének meghatározásához Előző dolgozatunkkal melynek címe: A ferde körkúp palástfelszínének meghatározásához már mintegy megágyaztunk a jelen írásnak. Több mindent
RészletesebbenCAD-CAM-CAE Példatár
CAD-CAM-CAE Példatár A példa megnevezése: A példa száma: A példa szintje: CAx rendszer: Kapcsolódó TÁMOP tananyag rész: A feladat rövid leírása: VEM Rúdszerkezet sajátfrekvenciája ÓE-A05 alap közepes haladó
RészletesebbenÉrettségi feladatok: Trigonometria 1 /6
Érettségi feladatok: Trigonometria 1 /6 2003. Próba 14. Egy hajó a Csendes-óceán egy szigetéről elindulva 40 perc alatt 24 km-t haladt észak felé, majd az eredeti haladási irányhoz képest 65 -ot nyugat
RészletesebbenFiók ferde betolása. A hűtőszekrényünk ajtajának és kihúzott fiókjának érintkezése ihlette az alábbi feladatot. Ehhez tekintsük az 1. ábrát!
1 Fiók ferde betolása A hűtőszekrényünk ajtajának és kihúzott fiókjának érintkezése ihlette az alábbi feladatot. Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra Itt azt látjuk, hogy egy a x b méretű kis kék téglalapot
RészletesebbenSzerkesztés a gömbi geometriában
Szerkesztés a gömbi geometriában Szakdolgozat Készítette: Vad Szilvia Témavezető: Dr. Moussong Gábor adjunktus Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematika Alapszak, Tanári Szakirány
Részletesebben* Az eszköztáron látható menüpontok közül csak a felsoroltak esetén használható a Ctrl.
Általános fogómód használata Az általános fogómód egy olyan objektum érzékeny kurzor, amely az alább felsorolt szerkesztı mőveleteknél felismeri azt, hogy milyen grafilus elem felett áll, és annak megfelelıen
RészletesebbenÓbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gépgyártástechnológiai Szakcsoport
Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Gépgyártástechnológiai Szakcsoport Forgácsolás és szerszámai 6. Esztergálás sajátosságai,
RészletesebbenVektorok és koordinátageometria
Vektorok és koordinátageometria Vektorral kapcsolatos alapfogalmak http://zanza.tv/matematika/geometria/vektorok-bevezetese Definíció: Ha egy szakasz két végpontját megkülönböztetjük egymástól oly módon,
RészletesebbenOptika gyakorlat 1. Fermat-elv, fénytörés, reexió sík és görbült határfelületen. Fermat-elv
Optika gyakorlat 1. Fermat-elv, fénytörés, reexió sík és görbült határfelületen Kivonat Geometriai optika: közelítés, amely a fényterjedést, közeghatáron való áthaladást geometriai alakzatok görbék segítségével
RészletesebbenTrigonometria. Szögfüggvények alkalmazása derékszög háromszögekben. Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1
Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1 Trigonometria Szögfüggvények alkalmazása derékszög háromszögekben 1. Az ABC hegyesszög háromszögben BC = 14 cm, AC = 1 cm, a BCA szög nagysága
RészletesebbenHúrnégyszögek, Ptolemaiosz tétele
Húrnégyszögek, Ptolemaiosz tétele Markó Zoltán 11C Húrnégyszögek Definíció: Húrnégyszögnek nevezzük az olyan négyszöget, amely köré kör írható Vagyis az olyan konvex négyszögek, amelyeknek oldalai egyben
RészletesebbenGeometria I. Vígh Viktor
Geometria I. Vígh Viktor Kivonat Jelen jegyzet az SZTE osztatlan matematikatanár-képzésében szereplő Geometria I. tantárgyhoz íródott. A kurzus a tanulmányok első félévében kötelező. Ezért a tárgyalásban
RészletesebbenMódszertani különbségek az ábrázoló geometria oktatásában matematika tanár és építészmérnök hallgatók esetén
Módszertani különbségek az ábrázoló geometria oktatásában matematika tanár és építészmérnök hallgatók esetén Pék Johanna Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építészeti Ábrázolás
RészletesebbenEGY ABLAK - GEOMETRIAI PROBLÉMA
EGY ABLAK - GEOMETRIAI PROBLÉMA Írta: Hajdu Endre A számítógépemhez tartozó két hangfal egy-egy négyzet keresztmetszetű hasáb hely - szűke miatt az ablakpárkányon van elhelyezve (. ábra).. ábra Hogy az
RészletesebbenBevezetés az elméleti zikába
Bevezetés az elméleti zikába egyetemi jegyzet Kúpszeletek Lázár Zsolt, Lázár József Babe³Bolyai Tudományegyetem Fizika Kar 2011 TARTALOMJEGYZÉK 6 TARTALOMJEGYZÉK Azokat a görbéket, amelyeknek egyenlete
RészletesebbenSíkbeli egyenesek. 2. Egy egyenes az x = 1 4t, y = 2 + t parméteres egyenletekkel adott. Határozzuk meg
Analitikus mértan 3. FELADATLAP Síkbeli egyenesek 1. Írjuk fel annak az egyenesnek a paraméteres egyenleteit, amely (i) áthalad az M 0 (1, 2) ponton és párhuzamos a a(3, 1) vektorral; (ii) áthalad az origón
RészletesebbenVARIÁLHATÓ PÉLDATÁR Matematika2 (A2)
Szép Gabriella VARIÁLHATÓ PÉLDATÁR Matematika2 (A2) 2011 Ismertető Tartalomjegyzék Pályázati támogatás Gondozó Szakmai vezető, lektor Technikai szerkesztő ISBN Copyright Támogatás: Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0028
Részletesebbenpontokat kapjuk. Tekintsük például az x tengelyt. Ezen ismerjük az O, E
Az axonometria előadások és gyakorlatok vázlata Bevezetés Az axonometrikus ábrázolás feladata, hogy a térbeli alakzatok szemléletes képét gyorsan és egyszerűen állítsuk elő. Egy alakzat szemléletes képe
Részletesebben10. Koordinátageometria
I. Nulladik ZH-ban láttuk: 0. Koordinátageometria. Melyek azok a P x; y pontok, amelyek koordinátái kielégítik az Ábrázolja a megoldáshalmazt a koordináta-síkon! x y x 0 egyenlőtlenséget? ELTE 00. szeptember
RészletesebbenEgy feladat megoldása Geogebra segítségével
Egy feladat megoldása Geogebra segítségével A következőkben a Geogebra dinamikus geometriai szerkesztőprogram egy felhasználási lehetőségéről lesz szó, mindez bemutatva egy feladat megoldása során. A Geogebra
RészletesebbenHamming-kód. Definíció. Az 1-hibajavító, perfekt lineáris kódot Hamming-kódnak nevezzük. F 2 fölötti vektorokkal foglalkozunk.
Definíció. Hamming-kód Az -hibajavító, perfekt lineáris kódot Hamming-kódnak nevezzük. F fölötti vektorokkal foglalkozunk. Hamming-kód készítése: r egész szám (ellenırzı jegyek száma) n r a kódszavak hossza
Részletesebben