Síklapú testek. Gúlák, hasábok Metszésük egyenessel, síkkal
|
|
- Béla Gáspár
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Síklapú testek Gúlák, hasábok Metszésük egyenessel, síkkal Az előadás átdolgozott részleteket tartalmaz a következőkből: Gubis Katalin: Ábrázoló geometria Vlasta Szirovicza: Descriptive geometry
2 Síklapú testek Sokszöglapok által határolt testek. Mi csak gúlákkal és hasábokkal foglalkozunk. Gúla Egy síkbeli sokszög csúcsait egy olyan ponttal kötjük össze, amely nem illeszkedik a sokszög síkjára. Az így keletkezett gúlának az említett sokszög az alapsokszöge, a többi lapjai az oldallapok. Hasáb Egy síkbeli sokszöget a térben eltolva hasábot kapunk. A sokszög kiinduló helyzete az alaplap, a végső helyzete a fedőlap, melyeket az oldallapok kötnek össze.
3 Hasáb Az alap- és fedőlap távolságát a hasáb magasságának nevezzük. Ha az alap- és fedőlapokat összekötő oldalélek merőlegesek az alapsíkra, akkor a hasáb egyenes, különben ferde hasábról beszélünk. Négyzet alapú egyenes hasáb Négyzet alapú ferde hasáb
4 Gúla Az oldalélek közös kezdőpontjának az alapsíktól mért távolsága a gúla magassága. Ha a magasság talppontja éppen az alaplap középpontja, akkor a gúla egyenes, különben ferde gúláról beszélünk. Négyzet alapú egyenes gúla Négyzet alapú ferde gúla
5 Gúla (hasáb) metszése egyenessel Szerkesztés: Ha az alaplap konvex, akkor egy egyenesnek és egy gúlának (hasábnak) csak két közös pontja lehet. Ha az alaplap konkáv, akkor kettőnél több metszéspont is lehet. A metszéspontokat úgy határozzuk meg, hogy az egyenes egyik vetítősíkjával belemetszünk a gúlába (hasábba). Miután az egyenes és a metszet ugyanabban a síkban vannak, a közös pontok kijelölhetők. Ezek a pontok általában valamelyik lap belsejében keletkeznek, de ritkán előfordulhat az is hogy az egyenes az egyik oldalélen metszi el a testet. Láthatóság (ha a test belsejébe egyik képen sem látunk bele): A két metszéspont között az egyenes a test belsejében halad, így az a szakasz nem látszik. Ha az egyenes és a test közös pontja látható lapon van, akkor maga a metszéspont is látszik, illetve ebből indulva az egyenes testen kívüli része is. Ha az egyenes és a test közös pontja takart lapon van, akkor a metszéspont nem látszik, illetve ebből indulva az egyenes testen kívüli része egy darabig biztosan nem látszik.
6 Gúla metszése egyenessel = e 1 2 Az egyenes 2. vetítősíkja a gúlát elmetszi. Ekkor a 2. képen ezek a metszéspontok láthatók, Az 1. képeik rendezőkkel jelölhetők ki. A kapott pontokat a lapok bejárásának megfelelően összekötjük. A megrajzolt metszet és az e közös pontjai: 1 és 2. Rendezőkkel az 1 és 2 kijelölhető. 2 e 1 1: az ABM lapon van. 2: a CDM lapon van.
7 Egyenes hasáb metszése egyenessel e 1 2 Az egyenes hasáb oldallapjai 1. vetítősíkok. A keresett a metszéspontok az 1. képen láthatók, a 2. képeik rendezőkkel jelölhetők ki. 1: az ABFE lapon van. 2: a BCGF lapon van. e 1 2
8 Gúla (hasáb) metszése vetítő helyzetű síkkal Miért jó vetítő helyzetű síkkal metszeni? Mert jól látható, hogy a test mely élei metszik át a síkot. Ezek a pontok az egyik képen azonnal kijelölhetők, a másik képen rendezővel határozhatók meg. A kapott pontokat a test csatlakozó lapjait bejárva kell összekötnünk, így rajzolódik ki a sokszög a test felületén. (Nem léphetünk a test belsejébe.) Mi a különbség a síkkal és a síklappal történő metszés között? Ha síkkal metszünk, akkor a síkot minden irányban kellően nagynak képzeljük el, hogy a testet ketté tudja vágni. Ebben az esetben gyakran a test egyik felét (általában a kisebbet) eltávolítjuk. Ha síklappal metszünk, akkor a metszet pontjait ugyanúgy határozzuk meg, mintha a teljes síkkal metszenénk. De a lap általában elég kicsi, nem tudja kettévágni a testet, csak belevág, ezért a metszetnek csak az a része keletkezik, amely a lap belsejében van.
9 G'' Gúla metszése vetítő helyzetű síkkal x 1,2 A'' B'' F'' C'' E'' D'' F' E' A metsző sík párhuzamos az alaplappal. (most K 1 -gyel párhuzamos) Ebben az esetben a metszet az alaplaphoz hasonló sokszög lesz. A 2. képen láthatók azok a pontok, melyekben a gúla élei metszik a síkot, az 1. képük rendezőkkel kijelölhető. A kapott pontokat a lapok bejárásának megfelelően összekötjük. A' G' D' Végül a láthatóság egyik szempontja lehet az, hogy csak a gúla sík fölötti részét ábrázoljuk. B' C'
10 Gúla metszése vetítő helyzetű síkkal Az előbbi szerkesztés elvégzése után a láthatóság másik szempontja lehet az, hogy csak a gúla alsó részét ábrázoljuk. x 1,2 A'' B'' F'' C'' E'' D'' F' E' A' D' B' C'
11 G'' Gúla metszése vetítő helyzetű síkkal x 1,2 A'' B'' F'' C'' E'' D'' A' F' E' A metsző sík merőleges a K 2 -re. A metszet NEM lesz hasonló az alapsokszöghöz. A 2. képen láthatók azok a pontok, melyekben a gúla élei metszik a síkot, az 1. képük rendezőkkel kijelölhető. A kapott pontokat a lapok bejárásának megfelelően összekötjük. Végül a láthatóság egyik szempontja lehet az, hogy csak a gúla sík fölötti részét ábrázoljuk. G' D' B' C'
12 Gúla metszése vetítő helyzetű síkkal Az előbbi szerkesztés elvégzése után a láthatóság másik szempontja lehet az, hogy csak a gúla alsó részét ábrázoljuk. x 1,2 A'' B'' F'' C'' E'' D'' F' E' A' D' B' C'
13 G'' Gúla metszése vetítő helyzetű síkkal x 1,2 A'' B'' F'' C'' E'' D'' F' E' A metsző sík merőleges a K 1 -re. Az 1. képen láthatók azok a pontok, melyekben a gúla élei metszik a síkot, most két oldalél, és két alapél metszi a síkot. Az 2. képük rendezőkkel kijelölhető. Figyelem! Az alapélek a 2. képen éppen az x 1,2 -n látszanak. A 2. képen a kapott pontokat a lapok bejárásának megfelelően összekötjük. (A metszet egyik oldala az x 1,2 -re rajzolódik) A' G' D' A láthatóságot most úgy tüntettük fel, hogy a gúla sík előtti (kisebb) részét eltávolítottuk. B' C'
14 G'' Gúla metszése vetítő helyzetű síkkal x 1,2 A'' B'' F'' C'' E'' D'' F' E' A metsző sík merőleges a K 1 -re. Az 1. képen láthatók azok a pontok, melyekben a gúla élei metszik a síkot, most is két oldalél, és két alapél metszi a síkot. Az 2. képük rendezőkkel kijelölhető. Figyelem! Az alapélek a 2. képen éppen az x 1,2 -n látszanak. A kapott pontokat a lapok bejárásának megfelelően összekötjük. (A metszet egyik oldala az x 1,2 -re rajzolódik) A' G' D' A láthatóságot most úgy tüntettük fel, hogy a gúla sík mögötti (kisebb) részét eltávolítottuk. B' C'
15 1 x '' 2 x '' 4 x '' 3 x '' Ferde hasáb síkmetszete D 1 '' D 2 '' D 4 '' D 3 '' x 1,2 1'' 2'' 3'' 4'' 4' D 4 ' 1' a sík által takart hasáb-rész 3' D 3 ' 4 x ' D 1 ' 1 x ' 2' 3 x ' D 2 ' 2 x '
16 1 x '' 2 x '' 4 x '' 3 x '' Ferde hasáb síkmetszete A metsző sík párhuzamos az alap- és fedőlap síkjával, ezért a metszet egybevágó az alap-és fedőlappal. D 1 '' D 2 '' D 3 '' D 4 '' x 1,2 1'' 2'' 3'' 4'' 4' D 4 ' 1' a sík által takart hasáb-rész D 1 ' 3' 1 x ' 4 x ' D 3 ' 2' 3 x ' D 2 ' 2 x '
17 B' Gúla metszése vetítő helyzetű síklappal Az XYZ lap merőleges a K 2 -re. Mivel a metsző sík 2. vetítősík, a gúla oldaléleinek a síkkal alkotott közös pontjai a 2. képen látszanak, az 1. képeik rendezővel jelölhetők ki. Előfordulhat, hogy a kapott metszéspontok a lapon kívülre kerülnek! (Most három pont a lapon kívülre került, de midet megszerkesztjük!) x 1,2 A'' B'' D'' D' C'' Ha a síklap elég nagy volna, akkor a teljes metszet keletkezne. DE, most a metszetből csak az a rész keletkezik, amely az XYZ lap belsejében van! A' C'
18 Gúla metszése vetítő helyzetű síklappal A metszetből csak az a rész keletkezik, amely az XYZ lap belsejében van. (A lapon kívül eső részt most pontozott vonallal jelöltem.) AZ XYZ lap takarja az AB, BC és CD éleket középső részét.
19 Gúla (hasáb) metszése általános helyzetű síkkal Mi a teendő, ha általános helyzetű síkkal kell metszenünk? Célszerű egy transzformációval elérni, hogy a sík vetítősík legyen. Ezt a transzformációt CSAK A SÍK határozza meg, a sík egy első fővonalára merőlegesen kell kijelölni az x 1,4 tengelyt. Ekkor a transzformált képen a metszéspontokat ki lehet jelölni, és rendezőkkel, visszafelé történő transzformációval kapjuk a szükséges pontokat. Csak így oldható meg a feladat? Nem, transzformáció nélkül is lehet. Ekkor a test oldaléleivel, mint egyenesekkel, kell a síkot metszeni fedő egyenesek alkalmazásával. De ebben az esetben a szerkesztésnél használt segédvonalak miatt mindkét képen sok zavaró vonal keletkezhet. Nem kell transzformálni, ha egyenes hasábot metszünk általános helyzetű síkkal. Ekkor a test élei vetítőegyenesek, így az egyik képen a szükséges metszéspontok már látszanak, a másik képen a síkra való illesztéssel jelölhetők ki. Illetve a test oldallapjai vetítősíkok, így látszanak azok a pontok is, melyekben a síklap élei elmetszik azokat.
20 Egyenes hasáb metszése általános helyzetű síklappal X Y Z e Az egyenes hasáb oldallapjai a K 1 képsíkra merőlegesek. Az 1. képen láthatók, ahogy az XY és XZ élek átmetszik a hasáb lapjait. Ezeket a pontok: 1, 2, 3, 4. A 2. képen rendezőkkel jelölhetők ki. Az 1.képen látszik, hogy a CG él belemetsz a háromszöglapba. Ez a pont legyen az 5. X Y Z e Az 5 pont 2. képét a síkra történő illesztéssel kapjuk. Az e segédegyenes a 3 és 5 pontokat köti össze a síkon. Rendezőkkel meghatározható az e. A 2. képen e és a C G metszi egymást az 5 pontban.
21 Egyenes hasáb metszése általános helyzetű síklappal Láthatóság Az 1. képen a lap hasábon kívüli része biztosan látszik, az 14 és 23 szakaszok a hasáb belsejében vannak, így nem látszanak. A 2. képen az 1-es és 2-es pontok látható lapon vannak, így az 12X háromszög látszik, amely az AE él közepét takarja. A 3-es és 5-ös pontok látszanak, de a 4- es pont nem látszik. Emiatt a 35 szakasz látható lapon van, az 54 szakasz pedig hátsó lapon. A 4-es pont környékén a hasáb takarja a lapot, a 35-ös szakasz környékén a lap takarja a hasábot.
22 g g e Gúla metszése általános helyzetű síklappal Ebben az esetben egyik képen sem látjuk közvetlenül a lap és a gúla oldaléleinek metszéspontjait. Egy lehetséges megoldás, ha az MA, MB, MC, MD élek síkkal alkotott közös pontjait megszerkesztjük. A szerkesztést célszerű az 1. képről indítani, mivel az MA és MC élek egymás folytatásának látszanak, így közös lesz a fedőegyenesük, e. e Ehhez hasonlóan az MB és MD élek is egymás folytatásának látszanak, így közös lesz a fedőegyenesük, g. Ezen a felvételen kivételesen két rendező egybeesett.
23 Gúla metszése általános helyzetű síklappal A kapott pontokat a lapok bejárásának megfelelően összekötjük. Ezekből a szakaszokból csak azok a részek keletkeznek, melyek az 123 háromszög belsejében vannak. A láthatóságuk pedig attól függ, hogy a gúla megfelelő lapja látható-e az adott képen vagy sem.
24 Gúla metszése általános helyzetű síklappal A kapott pontokat a lapok bejárásának megfelelően összekötjük. Ezekből a szakaszokból csak azok a részek keletkeznek, melyek az 123 háromszög belsejében vannak. A láthatóságuk pedig attól függ, hogy a gúla megfelelő lapja látható-e az adott képen vagy sem.
25 Gúla metszése általános helyzetű síklappal
26 Gúla metszése általános helyzetű síklappal Ebben az esetben egyik képen sem látjuk közvetlenül a lap és a gúla oldaléleinek metszéspontjait. f Egy másik lehetséges megoldás, ha transzformációval olyan képet állítunk elő, ahonnan a metszéspontokat leolvashatjuk. f A transzformációt mindig a sík fogja kijelölni, azaz azt kell elérni, hogy a sík vetítősíknak látszódjon. x 14 x 14 merőleges a sík egy első fővonalára.
27 Gúla metszése síklappal Végrehajtjuk a transzformációt. Az 1 IV, 2 IV, 3 IV pontok egy egyenesre esnek. A gúláról nem kapunk speciális képet. 2 IV 3 IV 1 IV
28 Gúla metszése általános helyzetű síklappal A IV. képen a keresett metszéspontok leolvashatók, az 1. képen rendezőkkel kijelölhetők. A kapott pontokat az 1. képen összekötve megkapjuk a metszetet. Most két pont a lap belsejében, két pont pedig azon kívül van. Rendezőkkel a 2. kép is meghatározható.
29 Gúla metszése általános helyzetű síklappal A kapott pontokat a lapok bejárásának megfelelően összekötjük. Ezekből a szakaszokból csak azok a részek keletkeznek, melyek az 123 háromszög belsejében vannak. A láthatóságuk pedig attól függ, hogy a gúla megfelelő lapja látható-e az adott képen vagy sem.
30 Ferde hasáb normálmetszete C Normálmetszet: A metsző sík a hasáb oldaléleire merőleges. n 2. A B x 1,2 Transzfromációval elérjük, hogy a IV. képen a sík vetítősík legyen, majd a hasáb éleivel elmetszük azt. n 1. A C A kapott A, B, C pontokat az 1. és 2. képen rendezőkkel jelölhetjük ki. B. x 1, 4 A IV B IV. C IV n 4
Síklapú testek. Gúlák, hasábok áthatása. Az előadás átdolgozott részleteket tartalmaz a következőkből: Gubis Katalin: Ábrázoló geometria
Síklapú testek Gúlák, hasábok áthatása Az előadás átdolgozott részleteket tartalmaz a következőkből: Gubis Katalin: Ábrázoló geometria Áthatás Két test áthatásának nevezzük a testek közös pontjainak összességéből
RészletesebbenBevezetés. Párhuzamos vetítés és tulajdonságai
Bevezetés Az ábrázoló geometria célja a háromdimenziós térben elhelyezkedő alakzatok helyzeti és metrikus viszonyainak egyértelműen és egyértelműen visszaállítható (rekonstruálható) módon történő való
RészletesebbenFerde kúp ellipszis metszete
Ferde kúp ellipszis metszete A ferde kúp az első képsíkon lévő vezérkörével és az M csúcsponttal van megadva. Ha a kúpból ellipszist szeretnénk metszeni, akkor a metsző síknak minden alkotót végesben kell
RészletesebbenMINTAFELADATOK. 1. feladat: Két síkidom metszése I.33.,I.34.
MINTAFELADATOK 1. feladat: Két síkidom metszése I.33.,I.34. 2. feladat: Testábrázolás képsíktranszformációval Gúla ábrázolása (a magasságvonalának transzformálásával) Adott az m egyenes, a ráilleszkedő
RészletesebbenKiindulás 01. Ábrázoló geometria "testépítés" transzformáció segítségével. n 2 " x 1,2. n 1 '
Kiindulás 01 A négyszög alapú szabályos hasáb x 1,2 AB szakas második képe 02 A négyszög alapú szabályos hasáb Transzformáció 1. 03 A négyszög alapú szabályos hasáb 2. Négyzet alaplap élbe transzformálása,
RészletesebbenForgáshenger normálisának és érintősíkjának megszerkesztése II/1
Forgáshenger normálisának és érintősíkjának megszerkesztése II/1 Adott egy forgáshenger: t főegyenes tengelye két vetületi képével t: 0, 110,170-től jobb felső sarokig egy felületi pontjának második vetületi
RészletesebbenGeometria. a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk)
1. Térelemek Geometria a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk) b. Def: félegyenes, szakasz, félsík, féltér. c. Kölcsönös helyzetük: i. pont és (egyenes vagy
RészletesebbenA tér lineáris leképezései síkra
A tér lineáris leképezései síkra Az ábrázoló geometria célja: A háromdimenziós térben elhelyezkedő alakzatok helyzeti és metrikus viszonyainak egyértelmű és egyértelműen rekonstruálható módon történő ábrázolása
RészletesebbenFeladatok Házi feladat. Keszeg Attila
2016.01.29. 1 2 3 4 Adott egy O pont és egy λ 0 valós szám. a tér minden egyes P pontjához rendeljünk hozzá egy P pontot, a következő módon: 1 ha P = O, akkor P = P 2 ha P O, akkor P az OP egyenes azon
Részletesebben9. Írjuk fel annak a síknak az egyenletét, amely átmegy az M 0(1, 2, 3) ponton és. egyenessel;
Síkok és egyenesek FELADATLAP Írjuk fel annak az egyenesnek az egyenletét, amely átmegy az M 0(,, ) ponton és a) az M(,, 0) ponton; b) párhuzamos a d(,, 5) vektorral; c) merőleges a x y + z 0 = 0 síkra;
RészletesebbenÁbrázoló geometria 1.
Ábrázoló geometria 1. keresztféléves gyakorlat 2014 tavasz Készítette: (A hiányzó feladatok megoldásai előadáson hangzottak el.) Ábrázoló geometria I. 2013-2014. tanév 2. félév 1. rajzfeladat Tusrajz,
RészletesebbenKözéppontos hasonlóság szerkesztések
Középpontos hasonlóság szerkesztések 1. Adott az AV B konvex szög és a belsejében egy P pont. Húzzunk a P ponton át egy egyenest úgy, hogy a szög száraiból kimetszett szeletek aránya 3 : 4 legyen. Legyen
Részletesebben10. Tétel Háromszög. Elnevezések: Háromszög Kerülete: a + b + c Területe: (a * m a )/2; (b * m b )/2; (c * m c )/2
10. Tétel Háromszög Tulajdonságok: - Háromszögnek nevezzük a sokszöget, ha 3 oldala, 3 csúcsa és 3 szöge van - A háromszög belső szögeinek összege 180 o - A háromszög külső szögeinek összege 360 o - A
Részletesebbenpontokat kapjuk. Tekintsük például az x tengelyt. Ezen ismerjük az O, E
Az axonometria előadások és gyakorlatok vázlata Bevezetés Az axonometrikus ábrázolás feladata, hogy a térbeli alakzatok szemléletes képét gyorsan és egyszerűen állítsuk elő. Egy alakzat szemléletes képe
RészletesebbenKoordináta-geometria feladatgyűjtemény
Koordináta-geometria feladatgyűjtemény A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók Vektorok 1. Egy négyzet két szemközti csúcsának koordinátái: A( ; 7) és C(4 ; 1). Határozd meg a másik két csúcs
RészletesebbenFedélidomok szerkesztése
Fedélidomok szerkesztése Az előadás átdolgozott részleteket tartalmaz a következőkből: Gubis Katalin: Ábrázoló geometria Szabó Ferenc: Fedélidom szerkesztés (segédlet) Fedélidom: egy adott épület tetőfelületeinek
RészletesebbenÁbrázoló geometria kezdőknek
BANCSIK ZSOLT LAJOS SÁNDOR JUHÁSZ IMRE Ábrázoló geometria kezdőknek mobidiák könyvtár Bancsik Zsolt, Lajos Sándor, Juhász Imre Ábrázoló geometria kezdőknek mobidiák könyvtár SOROZATSZERKESZTŐ Fazekas István
RészletesebbenSíkbeli egyenesek. 2. Egy egyenes az x = 1 4t, y = 2 + t parméteres egyenletekkel adott. Határozzuk meg
Analitikus mértan 3. FELADATLAP Síkbeli egyenesek 1. Írjuk fel annak az egyenesnek a paraméteres egyenleteit, amely (i) áthalad az M 0 (1, 2) ponton és párhuzamos a a(3, 1) vektorral; (ii) áthalad az origón
Részletesebben3. előadás. Elemi geometria Terület, térfogat
3. előadás Elemi geometria Terület, térfogat Tetraéder Négy, nem egy síkban lévő pont által meghatározott test. 4 csúcs, 6 él, 4 lap Tetraéder Minden tetraédernek egyértelműen létezik körülírt- és beírt
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY
EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY SÍKIDOMOK Síkidom 1 síkidom az a térelem, amelynek valamennyi pontja ugyan abban a síkban helyezkedik el. A síkidomokat
RészletesebbenVII.4. RAJZOLGATUNK II. A feladatsor jellemzői
VII.4. RAJZOLGATUNK II. Tárgy, téma A feladatsor jellemzői Axonometrikus rajzok készítése megadott szempontok alapján, meglévő rajzok kiegészítése, azokban való tájékozódás. Előzmények Arányos számítások,
RészletesebbenGeometria 1 normál szint
Geometria 1 normál szint Naszódi Márton nmarci@math.elte.hu www.math.elte.hu/ nmarci ELTE TTK Geometriai Tsz. Budapest Geometria 1 p.1/4 Vizsga 1. Írásban, 90 perc. 2. Index nélkül nem lehet vizsgázni!
Részletesebben1. Legyen egy háromszög három oldalának a hossza a, b, c. Bizonyítsuk be, hogy Mikor állhat fenn egyenlőség? Kántor Sándorné, Debrecen
10. osztály 1. Legyen egy háromszög három oldalának a hossza a, b, c. Bizonyítsuk be, hogy ( a + b + c) 3 4 ab + bc + ca Mikor állhat fenn egyenlőség? Kántor Sándorné, Debrecen A feladatban szereplő kettős
Részletesebben11. előadás. Konvex poliéderek
11. előadás Konvex poliéderek Konvex poliéder 1. definíció: Konvex poliédernek nevezzük a térben véges sok, nem egysíkú pont konvex burkát. 2. definíció: Konvex poliédernek nevezzük azokat a térbeli korlátos
RészletesebbenHáromszögek, négyszögek, sokszögek 9. évfolyam
Háromszögek, négyszögek, sokszögek 9. évfolyam I. Pontok, egyenesek, síkok és ezek kölcsönös helyzetet 1) a pont, az egyenes, a sík és az illeszkedés alapfogalmak 2) két egyenes metsző, ha van közös pontjuk
RészletesebbenKoordináta-geometria feladatgyűjtemény (A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók)
Koordináta-geometria feladatgyűjtemény (A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók) Vektorok 1. Egy négyzet két szemközti csúcsának koordinátái: A( ; 7) és C(4 ; 1). Határozd meg a másik két
RészletesebbenSíkbeli egyenesek Egy egyenes az x = 1 4t, y = 2 + t parméteres egyenletekkel adott. Határozzuk meg
Analitikus mértan 5. FELADATLAP Síkbeli egyenesek 5.1. Írjuk fel annak az egyenesnek a paraméteres egyenleteit, amely (i) áthalad az M 0 (1, 2) ponton és párhuzamos a a(3, 1) vektorral; (ii) áthalad az
RészletesebbenGEIGER JÁNOS ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA
GEIGER JÁNOS ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA 2015 A jegyzet bírálója: Dr. Juhász Imre egyetemi tanár A jegyzetet szerkesztette, gépelte, rajzolta: Dr. Geiger János PhD 3 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 9 BEVEZETÉS... 11
RészletesebbenEgybevágóság szerkesztések
Egybevágóság szerkesztések 1. Adott az ABCD trapéz, alapjai AB és CD. Szerkesszük meg a vele tengelyesen szimmetrikus trapézt, ha az A csúcs tükörképe a BC oldal középpontja. Nyilvánvaló, hogy a tengelyes
RészletesebbenCohen-Sutherland vágóalgoritmus
Vágási algoritmusok Alapprobléma Van egy alakzatunk (szakaszokból felépítve) és van egy "ablakunk" (lehet a monitor, vagy egy téglalap alakú tartomány, vagy ennél szabálytalanabb poligon által határolt
RészletesebbenVII.2. RAJZOLGATUNK. A feladatsor jellemzői
VII.2. RAJZOLGATUNK Tárgy, téma A feladatsor jellemzői Axonometrikus rajzok készítése megadott szempontok alapján, meglévő rajzok kiegészítése, azokban való tájékozódás. Előzmények Arányos számítások,
RészletesebbenVEKTOROK. 1. B Legyen a( 3; 2; 4), b( 2; 1; 2), c(3; 4; 5), d(8; 5; 7). (a) 2a 4c + 6d [(30; 10; 30)]
Bodó Beáta 1 VEKTOROK 1. B Legyen a( ; 2; 4), b( 2; 1; 2), c(; 4; 5), d(8; 5; 7). (a) 2a 4c + 6d [(0; 10; 0)] (b) c + b 7a [(18; 15; 29)] (c) 2d c + b [ (5; ; ) = 6, 56] (d) 4a + 8b 7c [ ( 49; 44; 5) =
RészletesebbenGEIGER JÁNOS ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA FELADATGYÜJTEMÉNY
- GEIGER JÁNOS ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA FELADATGYÜJTEMÉNY 2012. Bíráló: Dr. Juhász Imre egyetemi tanár TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. Alapelemek ábrázolása, illeszkedése, metszése 3. 16. Alapelemek ábrázolása I.1.
RészletesebbenEgy újabb térmértani feladat. Az [ 1 ] könyvben az interneten találtuk az alábbi érdekes feladatot is 1. ábra.
1 Egy újabb térmértani feladat Az [ 1 ] könyvben az interneten találtuk az alábbi érdekes feladatot is 1. ábra. Úgy látjuk, érdekes és tanulságos lesz végigvenni. 2 A feladat Egy szabályos n - szög alapú
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Geometria III.
Geometria III. DEFINÍCIÓ: (Vektor) Az egyenlő hosszúságú és egyirányú irányított szakaszoknak a halmazát vektornak nevezzük. Jele: v. DEFINÍCIÓ: (Geometriai transzformáció) Geometriai transzformációnak
RészletesebbenGeometria 1 összefoglalás o konvex szögek
Geometria 1 összefoglalás Alapfogalmak: a pont, az egyenes és a sík Axiómák: 1. Bármely 2 pontra illeszkedik egy és csak egy egyenes. 2. Három nem egy egyenesre eső pontra illeszkedik egy és csak egy sík.
RészletesebbenNagy András. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 2010.
Nagy András Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 010. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 1) Döntsd el, hogy a P pont illeszkedik-e az e egyenesre
RészletesebbenGeometria 1 normál szint
Geometria 1 normál szint Naszódi Márton nmarci@math.elte.hu www.math.elte.hu/ nmarci ELTE TTK Geometriai Tsz. Budapest Geometria 1 p.1/4 Vizsga 1 Írásban, 90 perc. 2 Személyazonosságot igazoló okmány nélkül
RészletesebbenKoordináta-geometria feladatok (emelt szint)
Koordináta-geometria feladatok (emelt szint) 1. (ESZÉV Minta (2) 2004.05/7) Egy ABC háromszögben CAB = 30, az ACB = 45. A háromszög két csúcsának koordinátái: A(2; 2) és C(4; 2). Határozza meg a harmadik
RészletesebbenANALITIKUS MÉRTAN I. VEKTORALGEBRA. 1. Adott egy ABCD tetraéder. Határozzuk meg az alábbi összegeket: a) AD + BC = BD + AC.
ANALITIKUS MÉRTAN INFORMATIKA CSOPORT I. VEKTORALGEBRA 1. Feladatlap Műveletek vektorokkal 1. Adott egy ABCD tetraéder. Határozzuk meg az alábbi összegeket: a) AB + BD + DC; b) AD + CB + DC; c) AB + BC
RészletesebbenMatematika 8. osztály
ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium Hatévfolyamos képzés Matematika 8. osztály VI. rész: Térgeometria Készítette: Balázs Ádám Budapest, 2019 2. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék VI.
Részletesebben1. Középpontos tükrözés, középpontos szimmetria 146/1. a) 0; 3; 8; A;B;C; D; E;H; I; M; O; T; U; V; W; X; Y;Z. b) 0; H; I; N; O; S; X; Z
146/1 147/2 1. Középpontos tükrözés, középpontos szimmetria a) 0; 3; 8; A;B;C; D; E;H; I; M; O; T; U; V; W; X; Y;Z b) 0; H; I; N; O; S; X; Z c) 0; O; H; I; X; Z a) kőr dáma b) pikk jumbo; kőr dáma.; káró
RészletesebbenAz egyenes és a sík analitikus geometriája
Az egyenes és a sík analitikus geometriája Az egyenes a kétdimenziós koordinátarendszerben A kétdimenziós koordinátarendszerben az egyenest egy n(a, B) normálvektorával és egy r 0 helyvektorú P(x 0,y 0
RészletesebbenEgyenes mert nincs se kezdő se végpontja
Szakasz mert van két végpontja Egyenes mert nincs se kezdő se végpontja Tört vonal Szög mert van két szára és csúcsa Félegyenes mert van egy kezdőpontja 5 1 1 Két egyenes egymásra merőleges ha egymással
RészletesebbenSíkgeometria 12. évfolyam. Szögek, szögpárok és fajtáik
Szögek, szögpárok és fajtáik Szögfajták: Jelölés: Mindkét esetben: α + β = 180 Pótszögek: Olyan szögek, amelyeknek összege 90. Oldalak szerint csoportosítva A háromszögek Általános háromszög: Minden oldala
RészletesebbenInteraktív geometriai rendszerek használata középiskolában -Pont körre vonatkozó hatványa, hatványvonal-
Fazekas Gabriella IV. matematika-informatika Interaktív geometriai rendszerek használata középiskolában -Pont körre vonatkozó hatványa, hatványvonal- Jelen tanulmány a fent megjelölt fogalmak egy lehetséges
RészletesebbenHASONLÓSÁGGAL KAPCSOLATOS FELADATOK. 5 cm 3 cm. 2,4 cm
HASONLÓSÁGGAL KAPCSOLATOS FELADATOK Egyszerű, hasonlósággal kapcsolatos feladatok 1. Határozd meg az x, y és z szakaszok hosszát! y cm cm z x 2, cm 2. Határozd meg az x, y, z és u szakaszok hosszát! x
Részletesebben5. házi feladat. AB, CD kitér élpárra történ tükrözések: Az ered transzformáció: mivel az origó xpont, így nincs szükség homogénkoordinátás
5. házi feladat 1.feladat A csúcsok: A = (0, 1, 1) T, B = (0, 1, 1) T, C = (1, 0, 0) T, D = ( 1, 0, 0) T AB, CD kitér élpárra történ tükrözések: 1 0 0 T AB = 0 1 0, elotlási rész:(i T AB )A = (0, 0, )
RészletesebbenLehet hogy igaz, de nem biztos. Biztosan igaz. Lehetetlen. A paralelogrammának van szimmetria-középpontja. b) A trapéznak két szimmetriatengelye van.
Geometria, sokszögek, szögek, -, 2004_01/5 Lili rajzolt néhány síkidomot: egy háromszöget, egy deltoidot, egy paralelogrammát és egy trapézt. A következő állítások ezekre vonatkoznak. Tegyél * jelet a
RészletesebbenA gúla ~ projekthez 2. rész
1 A gúla ~ projekthez 2. rész Dolgozatunk 1. részében egy speciális esetre a négyzet alapú egyenes gúla esetére írtuk fel és alkalmaztuk képleteinket. Most a tetszőleges oldalszámú szabályos sokszög alakú
Részletesebben3. tétel Térelemek távolsága és szöge. Nevezetes ponthalmazok a síkon és a térben.
3. tétel Térelemek távolsága és szöge. Nevezetes ponthalmazok a síkon és a térben. TÁVOLSÁG Általános definíció: két alakzat távolsága a két alakzat pontjai között húzható legrövidebb szakasz hosszaa távolság
RészletesebbenMinden jó válasz 4 pontot ér, hibás válasz 0 pont, ha üresen hagyja a válaszmezőt, 1 pont.
1. 1. Név: NEPTUN kód: Tanult középiskolai matematika szintje: közép, emelt szint. Munkaidő: 50 perc. A dolgozat megírásához íróeszközön kívül semmilyen segédeszköz nem használható. A feladatlap üresen
RészletesebbenXX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny
XX. Nemzetközi Magyar Matematika Verseny Bonyhád, 011. március 11 15. 10. osztály 1. feladat: Legyen egy háromszög három oldalának a hossza a, b és c. Bizonyítsuk be, hogy 3 (a+b+c) ab+bc+ca 4 Mikor állhat
RészletesebbenGeometria I. Szilágyi Ibolya. Matematika és Informatika Intézet EKF, Eger április 21.
Geometria I. Szilágyi Ibolya szibolya@ektf.hu Matematika és Informatika Intézet EKF, Eger 2006. április 21. Szilágyi Ibolya (EKF) Geometria 2006. április 21. 1 / 77 Outline Szimmetrikus alakzatok, speciális
Részletesebben2. ELŐADÁS. Transzformációk Egyszerű alakzatok
2. ELŐADÁS Transzformációk Egyszerű alakzatok Eltolás A tér bármely P és P pontpárjához pontosan egy olyan eltolás létezik, amely P-t P -be viszi. Bármely eltolás tetszőleges egyenest vele párhuzamos egyenesbe
Részletesebben2. Síkmértani szerkesztések
2. Síkmértani szerkesztések Euklidész görög matematikus (i. e. 325 körül) szerint azokat az eljárásokat tekintjük szerkesztésnek, amelyek egy egyenes vonalzóval és egy körz vel véges számú lépésben elvégezhet
RészletesebbenGEOMETRIA 1, alapszint
GEOMETRIA 1, alapszint Kiss György 4-723 Fogadóóra: péntek 8. 15-10. 00 email: kissgy@cs.elte.hu Előadás: 11. 15-13. 45, közben egyszer 15 perc szünet GEOMETRIA 1, alapszint Ajánlott irodalom: Hajós Gy.:
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Tekintsük az alábbi szabályos hatszögben a következő vektorokat: a = AB és b = AF. Add meg az FO, DC, AO, AC, BE, FB, CE, DF vektorok koordinátáit az (a ; b ) koordinátarendszerben! Alkalmazzuk
RészletesebbenPROK ISTVÁN SZILÁGYI BRIGITTA ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA. Ábrázoló geometria példákon keresztül
PROK ISTVÁN SZILÁGYI BRIGITTA ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA Ábrázoló geometria példákon keresztül 2011 1 Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0028 számú, a Természettudományos (matematika és fizika) képzés a műszaki
RészletesebbenSkaláris szorzat: a b cos, ahol α a két vektor által bezárt szög.
1 Összeadás: Legyen a (7; 3) és b (- 2; 4), akkor az összegük a + b (7 + (-2); 3 + 4) = (5; 7) Kivonás: Legyen a (7; 3) és b (- 2; 4), akkor a különbségük a b (7 - (-2); 3-4)=(9; - 1) Valós számmal való
RészletesebbenLáthatósági kérdések
Láthatósági kérdések Láthatósági algoritmusok Adott térbeli objektum és adott nézőpont esetén el kell döntenünk, hogy mi látható az adott alakzatból a nézőpontból, vagy irányából nézve. Az algoritmusok
Részletesebben10. évfolyam, negyedik epochafüzet
10. évfolyam, negyedik epochafüzet (Geometria) Tulajdonos: NEGYEDIK EPOCHAFÜZET TARTALOM I. Síkgeometria... 4 I.1. A háromszög... 4 I.2. Nevezetes négyszögek... 8 I.3. Sokszögek... 14 I.4. Kör és részei...
RészletesebbenTárgyak műszaki ábrázolása. Metszeti ábrázolás
Tárgyak műszaki ábrázolása Metszeti ábrázolás Ábrázolás metszetekkel A belső üregek, furatok, stb. szemléletes bemutatására a metszeti ábrázolás szolgál A metszeti ábrázolás elve Az üreges tárgyat egy
RészletesebbenEGYBEVÁGÓSÁGI TRANSZFORMÁCIÓK TENGELYES TÜKRÖZÉS
GEOMETRIA 1. Az A, B, C egy egyenes pontjai (ebben a sorrendben), AB szakasz 5 cm, BC szakasz 17 cm. F 1 az AB szakasz, F 2 a BC szakasz felezőpontja. Mekkora az F 1 F 2 szakasz? 2. Az AB és CD szakaszok
RészletesebbenÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA 2.
ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIA 2. 3. rajz 3. feladat (2013/14. tavasz) Ábrázolja egy 3,60 m szintkülönbség áthidalására szolgáló, orsótér nélküli, 2,00 m átmérőjű csavarhengeren belüli csigalépcső (jobbra csavarodó,
RészletesebbenHasonlóság 10. évfolyam
Hasonlóság Definíció: A geometriai transzformációk olyan függvények, melyek értelmezési tartománya, és értékkészlete is ponthalmaz. Definíció: Két vagy több geometriai transzformációt egymás után is elvégezhetünk.
RészletesebbenAxonometria és perspektíva. Szemléltető céllal készülő ábrák
Axonometria és perspektíva Szemléltető céllal készülő ábrák Axonometria Jelentése: tengelyek mentén való mérés (axis: tengely, metrum: mérték) Az axonometria a koordinátarendszer tengelyein mért távolságok,
Részletesebben(Solid modeling, Geometric modeling) Testmodell: egy létező vagy elképzelt objektum digitális reprezentációja.
Testmodellezés Testmodellezés (Solid modeling, Geometric modeling) Testmodell: egy létező vagy elképzelt objektum digitális reprezentációja. A tervezés (modellezés) során megadjuk a objektum geometria
RészletesebbenA hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje
A hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje Ha egy aiómarendszerre modellt adunk, az azt jelenti, hogy egy matematikai rendszerben interpretáljuk az aiómarendszer alapfogalmait és az aiómák a
RészletesebbenÉrettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve / 5
Érettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve 2005-2013 1/ 5 Vektorok 2005. május 28./12. Adottak az a (4; 3) és b ( 2; 1) vektorok. a) Adja meg az a hosszát! b) Számítsa ki az a + b koordinátáit!
RészletesebbenBevezetés a síkgeometriába
a síkgeometriába 2016.01.29. a síkgeometriába 1 Fogalom, alapfogalom Álĺıtás,axióma Térelemek kölcsönös helyzete 2 A szögek A szögek mérése Szögfajták Szögpárok 3 4 a síkgeometriába Fogalom, alapfogalom
RészletesebbenHelyvektorok, műveletek, vektorok a koordináta-rendszerben
Helyvektorok, műveletek, vektorok a koordináta-rendszerben. Rajzold meg az alábbi helyvektorokat a derékszögű koordináta-rendszerben, majd számítsd ki a hosszúságukat! a) (4 ) b) ( 5 ) c) ( 6 ) d) (4 )
RészletesebbenKoordináta-geometria feladatok (középszint)
Koordináta-geometria feladatok (középszint) 1. (KSZÉV Minta (1) 2004.05/I/4) Adott az A(2; 5) és B(1; 3) pont. Adja meg az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit! 2. (KSZÉV Minta (2) 2004.05/I/7) Egy
Részletesebben10. Koordinátageometria
I. Nulladik ZH-ban láttuk: 0. Koordinátageometria. Melyek azok a P x; y pontok, amelyek koordinátái kielégítik az Ábrázolja a megoldáshalmazt a koordináta-síkon! x y x 0 egyenlőtlenséget? ELTE 00. szeptember
Részletesebben16. tétel Egybevágósági transzformációk. Konvex sokszögek tulajdonságai, szimmetrikus sokszögek
16. tétel Egybevágósági transzformációk. Konvex sokszögek tulajdonságai, szimmetrikus sokszögek EGYBEVÁGÓSÁGI TRANSZFORMÁCIÓK Geometriai transzformáció Def:Olyan speciális függvény, melynek értelmezési
RészletesebbenAz egyes feladatok részkérdéseinek a száma az osztály felkészültségének és teherbírásának megfelelően (a feladat tartalmához igazodva) csökkenthető!
1 Az egyes feladatok részkérdéseinek a száma az osztály felkészültségének és teherbírásának megfelelően (a feladat tartalmához igazodva) csökkenthető! Szerkesztette: Huszka Jenő 2 A változat 1. Az ABCDEFGH
RészletesebbenVillamos gépek tantárgy tételei
10. tétel Milyen mérési feladatokat kell elvégeznie a kördiagram megszerkesztéséhez? Rajzolja meg a kördiagram felhasználásával a teljes nyomatéki függvényt! Az aszinkron gép egyszerűsített kördiagramja
RészletesebbenÁbrázoló geometria ELTE
Ábrázoló geometria ELTE 1 Tartalomjegyzék 1. A Monge-féle ábrázolás 3 1.1. A 3. vetület el állítása........................................ 4 1.2. Egyenes ábrázolása..........................................
RészletesebbenÉrettségi feladatok: Koordináta-geometria 1/5
Érettségi feladatok: Koordináta-geometria 1/5 2003. Próba/ 13. Adott egy háromszög három csúcspontja a koordinátáival: A( 4; 4), B(4; 4) és C( 4; 8). Számítsa ki a C csúcsból induló súlyvonal és az A csúcsból
Részletesebbenx = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben?
. Mi az (x, y) koordinátákkal megadott pont elforgatás uténi két koordinátája, ha α szöggel forgatunk az origó körül? x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs
RészletesebbenÖsszeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens
Az R 3 tér geometriája Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2008.09.08. 1 Vektorok Vektor: irányított szakasz Jel.: a, a, a, AB, Jellemzői: irány, hosszúság, (abszolút érték) jel.: a Speciális
Részletesebben1. feladat Bizonyítsuk be, hogy egy ABCD húrnégyszögben AC BD
1. feladat Bizonyítsuk be, hogy egy ABCD húrnégyszögben AC BD = DA AB + BC CD AB BC + CD DA. Első megoldás: A húrnégyszögnek az A, B, C, ill. D csúcsoknál levő szögét jelölje rendre α, β, γ, ill. δ, azab,
RészletesebbenKoordináta geometria III.
Koordináta geometria III. TÉTEL: A P (x; y) pont akkor és csak akkor illeszkedik a K (u; v) középpontú r sugarú körre (körvonalra), ha (x u) 2 + (y v) 2 = r 2. Ez az összefüggés a K (u; v) középpontú r
RészletesebbenMatek_00_cimn_imp:Matek_00_cimn_imp_jav 1/12/10 2:10 PM Page 1 M A T E M A T I K A
M A T E M A T I K A A K A D É M I A I K É Z I K Ö N Y V E K F I Z I K A Fôszerkesztô Holics Lásló S P O R T, É L E T M Ó D, E G É S Z S É G Fôszerkesztô Szatmári Zoltán F I L O Z Ó F I A Fôszerkesztô Boros
RészletesebbenKépzeld el, építsd meg! Síkbeli és térbeli alakzatok 3. feladatcsomag
Síkbeli és térbeli alakzatok 1.3 Képzeld el, építsd meg! Síkbeli és térbeli alakzatok 3. feladatcsomag Életkor: Fogalmak, eljárások: 10 12 év sokszög, szabályos sokszög egybevágó lap, él, csúcs párhuzamos,
Részletesebben1. Munkalap. 1. Fejezze be az előrajzolás szerinti vonalfajták ábrázolását! Ügyeljen a vonalvastagságra!
1. Munkalap 1. Fejezze be az előrajzolás szerinti vonalfajták ábrázolását! Ügyeljen a vonalvastagságra! 2. Rajzoljon merőleges egyenest az e egyenes P pontjába! e P 3. Ossza fel az AB szakaszt 2:3 arányban!
RészletesebbenKocka perspektivikus ábrázolása. Bevezetés
1 Kocka perspektivikus ábrázolása Bevezetés Előző három dolgozatunkban ~ melyek címe: 1. Sínpár perspektivikus ábrázolása, 2. Sínpár perspektivikus ábrázolása másként, 3. Sínpár perspektivikus ábrázolása
Részletesebben5. előadás. Skaláris szorzás
5. előadás Skaláris szorzás Bevezetés Két vektor hajlásszöge: a vektorokkal párhuzamos és egyirányú, egy pontból induló félegyenesek konvex szöge. φ Bevezetés Definíció: Két vektor skaláris szorzata abszolút
RészletesebbenNémeth László Matematikaverseny április 16. A osztályosok feladatainak javítókulcsa
Németh László Matematikaverseny 007. április 16. A 9-10. osztályosok feladatainak javítókulcsa Feladatok csak 9. osztályosoknak 1. feladat a) Vegyük észre, hogy 7 + 5 felírható 1 + 3 + 6 + alakban, így
RészletesebbenKoordinátageometria. , azaz ( ) a B halmazt pontosan azok a pontok alkotják, amelynek koordinátáira:
005-0XX Emelt szint Koordinátageometria 1) a) Egy derékszögű háromszög egyik oldalegyenese valamelyik koordinátatengely, egy másik oldalegyenesének egyenlete x + y = 10, egyik csúcsa az origó. Hány ilyen
RészletesebbenVARIÁLHATÓ PÉLDATÁR Matematika2 (A2)
Szép Gabriella VARIÁLHATÓ PÉLDATÁR Matematika2 (A2) 2011 Ismertető Tartalomjegyzék Pályázati támogatás Gondozó Szakmai vezető, lektor Technikai szerkesztő ISBN Copyright Támogatás: Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0028
RészletesebbenBEVEZETÉS AZ ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIÁBA
Pék Johanna BEVEZETÉS AZ ÁBRÁZOLÓ GEOMETRIÁBA (Matematika tanárszakos hallgatók számára) Tartalomjegyzék Előszó ii 0. Alapismeretek 1 0.1. Térgeometriai alapok............................. 1 0.2. Az ábrázoló
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett
RészletesebbenGEOMETRIA. b a X O Y. A pótszögek olyan szögpárok, amelyek az összege 90. A szögek egymás pótszögei. b a
GOMTRI ndrea Philippou, Marios ntoniades Szakaszok és félegyenesek gy szakasz felezőmerőlegese egy olyan egyenes, félegyenes vagy szakasz, ami áthalad a szakasz középpontján és merőleges a szakaszra. Tétel:
Részletesebben6 MATEMATIKA A 9. SZAKISKOLAI ÉVFOLYAM TANÁRI KÉZIKÖNYV
6 MATEMATIKA A 9. SZAKISKOLAI ÉVFOLYAM TANÁRI KÉZIKÖNYV Módszertani megjegyzés: Ez a modul elsősorban a térszemlélet fejlesztését szolgálja, feladataiban és módszereiben eltér a szokványos feldolgozástól.
Részletesebbena b a b x y a b c d e f PSZT/PSZSZT 1.) Az ábrán e, f egyenesek párhuzamosak. Számítsd ki a hiányzó adatokat!
1 PSZT/PSZSZT 1.) Az ábrán e, f egyenesek párhuzamosak. Számítsd ki a hiányzó adatokat! a b a b x y a a b x b y 17 25 13 10 5 7 3 6 7 10 2 4 2 3 9 5 2.) Az ábrán lévő paralelogramma oldalai a) AB=26 cm,
RészletesebbenGeometriai példatár 2.
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Baboss Csaba Szabó Gábor Geometriai példatár 2 GEM2 modul Metrikus feladatok SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999 évi
RészletesebbenKoordinátageometria Megoldások
005-0XX Középszint Koordinátageometria Megoldások 1) Adott két pont: A 4; 1 felezőpontjának koordinátáit! AB felezőpontja legyen F. és B 3 1; Írja fel az AB szakasz 1 3 + 4 + 1 3 F ; = F ;1 ) Egy kör sugarának
RészletesebbenMATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET
MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET testhálózatok Eszközök a térszemléket fejlesztéséhez 6 12. évfolyam Készítette: Pusztai Attila Lektorálta: Makara Ágnes A kiadvány az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási
RészletesebbenNémeth László Matematikaverseny, Hódmezővásárhely április 8. A osztályosok feladatainak javítókulcsa
Németh László Matematikaverseny, Hódmezővásárhely 2013. április 8. A 9-10. osztályosok feladatainak javítókulcsa 1. Jelöljük x-szel az adott hónapban megkezdett 100 kb-s csomagok számát. Az első szolgáltatónál
Részletesebben