A földtani kutatással kapcsolatosan felmerülő geodéziai kérdések és feladatok

Átírás

1 A földtan kutatással kapcsolatosan felmerülő geodéza kérdések és feladatok rta: Pálfy Lajos Rövd geodéza vonatkozású összefoglalómat két fő szempont köré kívánom csoportosítan. Első részében dóhéjban smertetem azokat a feladatokat, nehézségeket, amelyek parágunkban elsőként vetődk szakemberenk elé; majd az parágban működő csoport eredményét vázolom.. Magyarország vetületek összefoglalása Bármely feladat megtervezése, annak bzonyos vonatkozása, kvtelezése első kérdésként a térképek kérdését vet fel. Van-e térképünk, vázrajzunk; m annak a méretaránya; mlyen vetület rendszerben adott? Geológusank, mérnökenk számára fontos kérdések ezek és éppen ezért s szükségesnek tartom a Magyarországon használatos vetület rendszerek smertetését.. Néhány alapfogalom A térkép méretarányán a térkép hossz és a vetület hossz arányát értjük (vagys a térkép hossz: föld távolságok megfelelő vetület hoszszához, természetesen a térkép vetület rendszerének megfelelő vetület hosszhoz). A föld felszínén levő pontok vízszntes értelmű helyzetét síkkoordnátarendszerben határozzuk meg és az domokat a síkban kterített térképen ábrázoljuk. A mérés adatokat (rány és távolságmérés) síkra kell vetíten, vagy pedg számításokkal a síkra kell vonatkoztatn. A vetítéshez kell alapfelület, vagy eredet felület, amelyről a vetítés történk és képfelület, amelyre a vetítés történk. Alapfelületek a földet helyettesítő felületek: a) Geod b) Normál szferőd c) Forgás ellpszod d) Smulógömb e) Sík a megközelítés fokának megfelelő sorrendben. Vetület alapfelületnek csak a forgás ellpszod, a smuló gömb és sík felel meg, mert ezek matematka összefüggésekkel jól kfejezhetők. - Az utóbb két alapfelűlet csak ks pontosság elérése esetén, lletve hely rendszerű felméréseknél használatos. A képfelület lehet gömb vagy sík. Valód, vagy perspektív vetítésről beszélünk, ha van vetítés centrum és vetítés sugarak, így a kép geometralag és matematkalag előállítható; ha nncs centrum, akkor csak matematkalag meghatározott ábrázolás módot említünk. Magyarországon kettős vetítést alkalmaznak, amelynél az ellpszodról a gömbre, majd a gömbről a síkra történk a vetítés. A magyarország gömb vetület alapfelülete a Besseí-féle ellpszod; a képfelület a magyarország Gauss-gömb. A Gauss-gömbről a síkra a sztereografkus vagy pedg a henger vetület rendszerekkel térünk át. Meg kell még említenem, hogy a torzulások szernt, három csoportba osztják a vetületeket: a) általános b) szögtartó c) területtartó vetületek. A torzulások jellemző a lneár- (hossztorzulás), az rány- és terület modulusok. Bennünket a szögtartó vetületek érdekelnek, mert mnt említettem, Magyarországon a leggyakorbbak a sztereografkus és hengervetület rendszerek. 2. Sztereografkus vetület rendszer A sztereografkus vetület a gömbnek azmutáls vetületek csoportjába tartozó perspektív szögtartó síkvetülete. Tehát: az alapfelület kezdőponton átmenő legnagyobb gömb körök pontonként vetített valód képe a vetület kezdőponton átmenő egyenes sugársort alkotnak; a sugársor egyenese által bezárt szögek egyenlők az alapfelület kezdőponton átmenő legnagyobb gömb körök által bezárt szögekkel (ezért szögtartó); a kezdőpont körül húzott koncentrkus körök valód képe szntén koncentrkus körök (ezért azmutáls a vetület). Perspektív, mert van vetítés központ. Szögtartó, mert a vetítés következében a szögek torzulást nem szenvednek. Magyarországon jelenleg a Budapest Rendszert használjuk, amelynek kezdőpontja a Geílérthegy- háromszögelés pont. Gömb földrajz koordnátá: = ,372 (földrajz szélesség) = (a fölrajz hosszúságot a Gellérthegy merdánjától számítjuk). A vetület az R= ,85 m sugarú Gauss gömböt érnt. A hossztorzulás 27 km sugarú körben elér az /0 000 értéket, így azon túl csak topográfa térképek céljara használatos, geodéza vetületnek nem alkalmas. (Geodéza vetület: szabatos felmérés alapján készülő nagy méretarányú térképezéshez; topográfa vetület : méretarányg te r jedő ksméretarányú; a geográfa (földrajz) vétületeken az ennél mégksebb méretarányú térképekhez használatosak.) parágunkban használatos :25 000, : es katona térképlapokon (régebb kadású) találkozunk az úgynevezett katona sztereografkus rendszerrel. A honvédség a koordnáta rendszer kezdőpontját nyugatra és délre 500 km-rel eltolta. 32

2 3. Henger vetület rendszerek A vetületeket csoportosíthatjuk a képfelület elhelyezése szernt: a) normáls b) tranzverzáls c) ferdetengelyű vetületek. Normáls vetületről akkor beszélünk, ha a vetítés fősugár (a gömb központján átmenő egy kválasztott egyenes, melyen fekszk a vetítés központ s) egybeesk a forgástengellyel, ha pedg az egyenlítő síkjában fekszk tranzverzáls, egyéb helyzetben pedg ferdetengelyű vetületről. A hengervetületek jellemzője, hogy normáls elhelyezés mellett az egyenlítő és a parallel körök képe egymással párhuzamos egvenesek. Valód hengervetületeknél a merdánok képe egybe esk a henger alkotóval és a hengerfelület síkba fejtése után egymással párhuzamos az egyenlítő képére merőleges egyenesek. Normáls elhelyezésű érntő henger vetületnél az egyenlítő mentén történk az érntés. A koordnáta rendszer Y tengelye a képfelületen az egyenlítő egyenesként jelentkező képe. Az egyenlítőn kválasztott kezdőpont képe a síkkoordnáta rendszer kezdőpontja és az ezen a ponton átmenő merdán egyenesként jelentkező képe a koordnátarendszer X tengelye. Ha a henger a gömböt nem az egyenlítőn, hanem egy tetszőleges gömb kör mentén érnt ferdetengelyű hengervetületről beszélünk és az érntés kört segédegyenlítőnek, ezzel párhuzamos legnagyobb gömb köröket segéd paralel köröknek, ezekre merőleges legnagyobb gömb köröket segédmerdánoknak tekntjük. Ezekre ugyan azok érvényesek, mnt amt az egyenlítőre, paralel körökre és merdánokra leírtam. Magyarországon három ferde tengelyű szögtartó hengervetület van, mvel a vetületek az Y tengelytől 90 km-re elérk a megengedhető /0 000 értékű hossztorzulást. Mndhárom a Gellérthegy felsőrendű pont merdánjára merőleges egy-egy legnagyobb gömb kör mentén érnt a magyarország Gauss gömböt és X tengelyük a Gellérthegy- ponton átmenő merdán egyenesként jelentkező képe. Az X tengely poztív ága délnek mutat. Magyarországon tehát Henger Észak, Henger Középső, Henger Dél Rendszer (HÉR, HKR, HDR) van. 4. Gauss Krüger vetület rendszer A Gauss Krüger vetület, tranzverzáls elhelyezésű érntőleges (a henger tengelye az egyenlítő síkjában van), szögtartó hengervetület. Ez a vetület nemzetköznek teknthető, míg az előző pontban tárgyaltak csak hely rendszereknek felelnek meg. A nemzetköz sávbeosztás 2 vagy 3 -os, lletve ks méretarányú térképek szerkesztésénél 6 -os, vagys az ellpszodot a fent szögeket bezáró merdánokkal szferodkus két szögekre azaz vetület sávokra osztják. Egy-egy vetület sávhoz a síkon egy-egy koordnátarendszer tartozk. A vetület sáv középmerdánjának egyenesként jelentkező képe, a koordnáta rendszer X tengelye. A koordnáta rendszerek kezdőpontja az egyenlítőn, lletve annak képén van, tehát á koordnátarendszer Y tengelye az egyenlítő egyenesként jelentkező képe. A sávokat a síkon a szferodkus kétszögek szegélymerdánjanak konform képe határolják. Magyarországon a 3, lletve 2 beosztás esetén négy, a 6 -os esetén két sávra van szükség és egyk esetben sem ábrázolható az ország területe egy koordnátarendszerben. Az /0 000 hossztorzulást fgyelembevéve 2,4 -os sávszélesség lenne megengedhető. A nemzetköz megállapodások értelmében az új felmérések eredményet a Gauss Krüger vetület rendszerben ábrázolják hazánkban. 5. Vetületnélkül rendszer Magyarországon néhány területen az országos alappontok vetületnélkül rendszerben adottak, vagy esetleg a terület felmérése s ebben történt. A vetületnélkül rendszernek semm vetület törvényszerűsége nncs, vetület egyenletekkel nem fejezhető k. Az ábrázolást egyszerűen úgy végezték, hogy a gömb hosszakat síkhosszaknak tekntették és a síkdomokat ezekkel a gömb hoszszakkal állították elő. Koordnátarendszere a Magyarország Sztereografkus Vetület koordnátarendszerével egyezk meg. Ks környezetben megközelítően területtartó. Rtkán fordul elő most már a gyakorlatban és átszámítással feladatank megoldhatók. ~ Befejezésül szabad legyen megjegyezn,, hogy a felsorolt vetületek jelenleg s használatosak, azaz az Országos Alappont Adattárban a mérés alappontokat ezen vetület rendszerekben vehetjük k. Az egyes vetületek között átszámítás módok smeretesek. Az átszámításhoz szükséges segédadatok a Központ Adattárból megkaphatok, de közvetlen ott az átszámítást s elvégzk.. A Geodéza Csoport parág feladata és távlat fejlesztésének kérdése A jelenleg Geodéza Csoport 958-ban alakult az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat szervezésében. 958-ban feladatank közé még csak a rég kutak, valamnt a vállalat által lemélyítésre került új artéz,kutak magasság mérés munkája tartozott évtől feladatankat két nagy csoportra oszthatjuk:. a távlat jellegű bányászat fúrások bemérése és ktűzése, 2. artéz kutak szntezése. Mndenekelőtt a csoport szervezésére, szervezet felépítésére kívánok rámutatn. A csoport élén egy geodéta mérnök, a csoportvezető áll. Közvetlen helyettese, egyben az ellenőrző csoport vezetője ugyancsak mérnök, majd be- 33

3 l ] t * $ í Szervezés báb/ázab v S t >8 $ T * s r.. L. Nf! * "Cl K 5? T! <3 - t í 3 r L. vs «cv 8 ' 8 Vf{ $ x = f s 5 *V '<0*?.. 4 V 'S * $ $ * s í ^ '*> : s í ^ * ^ «rv ' 5 l ' l ^ «S! 5, 34

4 mérő alcsoportok és szntező alcsoportok következnek. Csoportonként 3, lletve 2 fővel (. ábra) A szervezet felépítés után a csoport létszámának alkulását vzsgáljuk. 959-ben 0 fő, 960- ban 0,3, 96-ben 5, 962-ben 4 fő. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az éves átlagos számok mögött rendkívül létszámngadozás húzódk meg és a létszámátlag gyakran éves vszonyában a 3 30 főg történt változást s magába foglalja. Ez a probléma évről-évre komoly nehézséget jelentett munkánkban. A létszám smertetése után a terv és teljesítmény alakulására térek át (2. ábra). Külön k kell emeln, hogy a teljesítmény fornt összege mögött tulajdonképpen mlyen munkafeladatok elvégzése történt meg, vagys a bemérés, ktűzés és szntezések darabszáma az elmúlt években, hogv alakult (2. ábra) évben a vállalat geodéza csoportja a saját új kútjan kívül degen vállalatok új kútjanak szntezését s végezte. Ennek következményeként az új kutak szntezése ugrásszerűen nő, ugyanakkor a rég kutak szntezését 962- ben befejezzük. A grafkonban nem szereplő munkák közül említést érdemelnek az azonosítás munkák (X Y adatmeghatározás: térkép és terep beazonosításából, mérőszalag használatával, grafkusan, tehát kkapcsolva a teodolt és mérőműszeres eljárások alkalmazását). 960-ban 86 db koordnáta átszámítás munka (bánya helyrendszerekből országos vetület rendszerbe való átszámítás), 959-ben 485 db, 960-ban 8 db. Alappontok fakaróval való állandósítása 96- ben 200 darab. Ugyancsak különleges feladatank közé tartoznak a vállalat telephelyek felmérése, ksajátítás munkák elvégzése, szntvonalas térkép szerkesztése szükséges földmunkák mennységének megállapítása céljából. Továbbá belső adattár, térképtár megteremtése, a mérés jegyzőkönyvek rendezése, térkép rajzolás és nagyítás munkák elvégzése. Az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat Geodéza Csoportja a vállalat kútszntezések és a vállalat különleges feladatokon kívül külső vállalatoknak s végez geodéza munkákat. Megbízónk és az azoknak végzett munkák kmutatása az alább:. Országos Földtan Főgazgatóság megbízása és megrendelése alapján rég de az államosított Mélyfúró Vállalatok által készített kutak vsszamenőleges szntezése. 2. Mecsek Földtan Kutató Fúró Vállalat által lemélyített távlat fúrások bemérése (X Y Z koordnáta meghatározás) és ktűzése. 3. Dunántúl Földtan Kutató Fúró Vállalat által lemélyített távlat fúrások bemérése (X Y Z koordnáta meghatározás) és ktűzése. 4. Északmagyarország Földtan Kutató Fúró Vállalat által lemélyített távlat fúrások bemérése (X Y Z koordnáta meghatározás) és ktűzése. 5. Szénbányászat Földkotró Vállalat (Külszín Szénbánya Vállalat) üzem fúrásanak ktűzése és bemérése a vsonta, bükkábrány és torony fás barnakőszén kutatás területeken. 6. Mád Ásványbánya Vállalat üzem fúrásanak bemérése (X Y Z) a Szerencs öböl kutatás területen. 7. A Hdas Szénbányák V. részére rég fúrások ellenőrző bemérése, újabbak ktűzése és bemérése (X Y Z). 8. Ksebb vegyes megrendelések bemérés munkákra, vagy esetleg specáls geodéza feladatokra. a) Országos Földtan Főgazgatóságtól b) Tokaj Kőbánya Vállalattól c) Kőolajpar Tröszttől d) Nagymaros Község Tanács VB-tól e) Dorog Szénbányászat Tröszttől f) Pls Szénbánya Vállalattól 9. Hévíz fúrások bemérése (X Y Z meghatározás) a beruházó költségére, lletve megrendelése alapján. 0, degen vállalatok által készített fúrtkutak tengerszntfelett magasságának meghatározása. elenleg 5 20 vállalat ad megrendelést az általuk kvtelezett kutak szntezésére. A megrendelő vállalatok száma 962. év végég számra emelkedhet az OVF OFF sz. rendelete alapján. Ha már most az egyes kvtelező vállalatoknál végzett és a felsorolt számokban nem szereplő munkákról beszélünk, k kell emeln a Mecsek Földtan Kutató Fúró Vállalatnál megoldott feladatokat. Ezek voltak:. A kutatás tájegységre eső fúrások koordnátának összegyűjtése. 2. Az összegyűjtött koordnáták egységes vetület rendszerbe való átszámítása (6 féle koordnáta rendszerből történt az átszámítás HDRbe). 3. A be nem mért fúrások elmaradt bemérés munkáját pótoltuk, amely számszernt kb. 80 db fúrás bemérést jelentett. 4. A hdas kutatás területen a D- és É- mezőn kb db fúrás bemérés ellenőrző mérését hajtottuk végre, ennek eredménye volt, hogy több mlló forntos felesleges beruházást nem kellett eszközöln. A fentekkel elérhettük azt, hogy az évenként lemélyülő fúrások bemérése zavartalanul történhessen a Mecsekben. A több Kutató Fúró Vállalatnál s az elmúlt dőben elvégeztük az új fúrások bemérése mellett az elmaradt fúrás bemérés munkákat. Ennek eredményeképpen a fúrás parágban legjobb tudomásom szernt elmaradt fúrás-bemérésünk nncs. A teljesítmény fornt összege mögött meghúzódó tovább munkafeladatok: a) az azonosítás munkák, b) vállalat telephelyenk felmérése, c) ksajátítás munkák elvégzése, a) szntvonalas térképek szerkesztése, eltve hossz- és keresztszelvények készítése tereprendezéssel kapcsolatosan végzendő földmunkák mennységének megállapítása céljából, e) kataszter térkép helyesbítés. Külön említést érdemel a TA-3 típusú 35

5 ... S -S 5 V f l«o 0: ^. s >:.<u «& 3-3 ' } $ -V /'?Z96- ' /f/^ / * 09^; V65S-/ 0 S". 0 Vx l f f s ;t D 0 5. ' Íj^ ^ S'O'-s^ no l l p l ^ r ^ 43443!0 ^ 4$$$$$3*Q 36 \

6 fúróárbóc behajlásának vzsgálata alátámasztáskor és a felemelés pllanatában; Ennél a munkánál meg kell jegyezn, ho'gy csak kísérlet jellegű volt, de az eredmények azt mutatják, hogy a jövőben komolyabb előkészítéssel és a méréseket zavaró körülmények megszüntetésével lyen rányú vzsgálatot tudományos alapon s végre lehet hajtan. Ennek a munkának külön érdekessége volt, hogy az országban hasonló célú méréseket nem gen végeztek, sőt külföld szakrodalmat s keveset lehet találn erre vonatkozóan. A Magyar Tudományos Akadéma Geodéza Kutató Laboratórumával dr. Tárczy Hornoch professzorral felvett kapcsolatank alapján, segítségükkel meg van a lehetőség arra, hogy amennyben szükségessé válk parágon belül hasonló feladatok megoldása a jelenleg kísérlet mérés 2 mm-es pontosságát fokozzuk és a tudományos szempontok és követelményeknek megfelelő 0, 0,2 mm-es pontosságot s elérjük. Ha már a pontosság vzsgálatoknál tartunk, el kell mondanunk, hogy számlázásunk alapját az ÁFTH ránynorma képez A háromszögelések* nél az ötödrendű háromszögelés szabályat gyekszünk betartan, habár á jelenleg műszerenkkel az ötödrendű háromszögelés hbahatárat túllépjük. Ellenőrző csoportunk feladata az, hogy az 50 cm hbahatárt betartsuk, ugyans jelenleg fúrás-bemérésenk 6 másodperces műszerenk mellett cm vonalas hbával terheltek. Meg kell azonban jegyezn, hogy egyes területeken, ahol az álappont hálózatot az elmúlt dőben fejlesztették és sűrítették, két független háromszögből számított lneárs eltérés 0 cm körül mozgott több esetben s. örvendetes jelenség volt parágon belül, hogy a ktűzés munkákat mndtöbb esetben gényelték. Mndjobban meghonosodott a szelvényhálóban történő fúrás-telepítés. A vállalatokat dcsér különösen a Torony és Bükkalja fás barnakőszén kutatás területen, hogy a berendezések zöme a ktűzött fúrás pontokon állt o 2 m pontosságon belül. A korábban felsorolt mérés munkák mellett külön említést kívánok tenn adatfeldolgozó munkánkról. Elkészítettük és felszerkesztettük a csoport tulajdonában levő 280 db : méretarányú katona térképlapokra a kutatás tájegységekre megválasztott vetület rendszer koordnáta hálózatát. Felszerkesztettük az ÁFTH Központ Adattárában található összes háromszögelés alappont helyét, valamnt a. községhatárnkat. Mnden egyes katona térképlaphoz külön koordnáta jegyzéket állítottunk össze, amelyek tartalmazzák a területen található mérés alappontokat. A térképlapokon külön megjelöltük, melyek azok az alappontok, amelyek a m adattárunkban s megtalálhatók. Így a csoportnak különösebb nehézséget nem jelent bármely kutatás területen egy-egy fúráspont bemérése, lletve a bemérés előkészítése. Elkészítettük a csoport által bemért fúrások kataszter jegyzékét, koordnáta jegyzékét, könyvbe kötve. A könyv oldalat sorszámoztuk. Az egyes oldalakon az alábbak találhatók meg: a) a fúrás pontszáma (tervezett és végleges, községek szernt megadott szám) b) az egyes fúrások X; Y; Z értéke (esetleg többféle koord. rendszerben) c) a vetület rendszer d) mlyen község területén és mely évben történt a fúrás bemérése, e) a fúrás helyszínrajz leírása és jellege (térképező, távlat vagy üzem fúrás) f) a mérés és számítás jegyzőkönyvek évszáma, sorszáma törve a nylvántartás számmal. 96. évvel bezárólag kb. 400 fúrásról készült lyen kmutatás, mélyet a terv év bezártával a jövőben s folyamatosan végzünk. Ezzel a nylvántartás módszerrel elértük, hogy szükség esetén fél perc alatt a kérdezett fúrásra vonatkozó összes adatról (mérés jegyzőkönyvekről stb.) felvlágosítást tudunk adn. A csoport munkájának smertetése után, Összefoglalásul még annyt szeretnék elmondan, hogy az eddg eremények az alappontok, térképek rendszerezése, munkaközben szerzett komoly tapasztalat bztosíték arra, hogy vszonylag játsz könnyedséggel a Geodéza Csoport az parágban felmerülő geodéza kérdéseket megoldja és a fő nehézség csak a létszám megállapításában mutatkozhat. Ha a végzendő munkához megfelelő létszámot kapunk mnden feladat megoldható gyorsan és pontosan. A csoport létszámkérdésénél tartva meg kell állapítan, hogy nagy hba volt évekg az, hogy nem volt előre megtervezve a csoport távlat feladata. Mlyen gényt támaszt az parág a geodézával szemben? Csak a távlat fúrások ktűzése, bemérése? Vagy a vállalatok által lemélyítésre kerülő Ö3»zes fúrás bemérése? (Értve alatta a bányaüzem fúrásokat s.) Van-e más kérdés, amelynek megoldása a csoport feladatkörébe utalható, lletve oda kell soroln? Általánosságban sok szó hangzott el, hogy a geodézának rendkívül sok, széles feladata van az parágban. Évek óta vszont nem skerült khámoznom, hogy mt kell a sokrétű feladat alatt érten. Több javaslatot tettem már feladatunk bővítésére, de ezdág nem tsztázódtak: van-e ktűzésen, bemérésen kívül más tervezn való, a geodéza csoport feladatába sorolható munka, vagy pedg csak á fúrások ktűzésére, bemérésére számíthatunk. avasoltam: egységes nylvántartást megszervezn a vállalatokon belül, amely a saját adatakat tartalmzaná. Az : méretarányú térképlapokra a tájegységen megválasztott vetület rendszerben a koordnáta hálózat felszerkesztését (ezáltal a kutatás tervtérképek koordnátarendszer kérdése megoldódna), községhatárok felszerkesztését hasonlóan a nálunk már bevezetett rendszerhez. avasoltam közreműködést a kutatás tervtérképek készítésében, esetleg újabb felmérések alapján készülő térképek beszerzésében. Ezek mnd felvetett gondolatok. Gyakorlat megoldásuknak problémáját és szükségességét a jelenlevő vállalatok főgeológusa, geológusa tudják, lletve érzk. 37

7 Árra kérem a jelenlevőket, fejtsék k lehetőség alkalmával, hogy a jelenleg központlag megszervezett csoport felé van-e lyen, vagy ehhez hasonló gény, vagy pedg a fúrások ktűzése, bemérése,lletve az artéz kutak szntezése felölel az parág geodéza vonatkozású gényét. Amennyben van reálsan elképzelhető, lletve megvalósítható feladat, a csoport munkáját kterjesztjük azokra s, hszen az lenne a célom, hogy évek eltelte után végre leszögezhessük, m s az, amt az parág a távlatban vzsgálva a kérdést a meglevő geodéza csoporttól elvár, amvel maxmálsan bztosítan fogja szakemberenk geodéza vonatkozású gényének kelégítését. A csoport távlat fejlesztését és létszámának kalakítását ennek megfelelően tudnám ütemezn, hsz az mnt a beszámolóból s ktűnt, évről-évre felmerült újabb és újabb gény, amnek az eredménye az évköz kapkodás, létszám és Ft hány volt. A vállalatok segítségével az előbbekben vázolt kérdésekben, ha megfelelő választ kapunk geológusanktól, lemérhető, hogy munkafeladatank összesítésével komoly megalapozott terveket készíthetünk és lyen rányú kérdések nem zavarják munkánkat (munkagény megnövekedése: 6 főtől 32 főg való létszámngadozást jelentett, vagy újabb htelkeret gény benyújtást). Nem kívánom bővebben khangsúlyozn, hogy mlyen zavarok keltkezhetnek ott, ahol a meglevő 0 fő mellé újonnan és egyszerre újabb 20 főt kell beállítan, betanítan és ma gát az embereket megszerezn lyen n gy létszámban, munkákat ellenőrzn és admnsztráln, holott egész évben tartott kegyensúlyozott létszám mellett nem került volna sor ezekre a kérdésekre. A jövő esztendőt lletően meg kell jegyezn, hogy az új kutak szntezésének száma az degen vállalatok munká matt nagymértékben meg fog nőn. Egyrészt az új kutak szntezése matt, másrészt pedg a fás barnakőszén kutatás területeken lemélyítésre kerülő sűrítő fúrások ktűzés és bemérés munkának növekedése matt kb forntra emelkedk tervünk, tehát bzonyos mértékg szükségessé válk a csoport dehez való fejlesztése. Kérem a jelenlevőket, hogy a geodéza csoport távlat munkatervével kapcsolatosan felvázolt szempontok szernt amennyben arra most mód nyílk szóljon hozzá, vagy pedg valamlyen más formában a vállalatok továbbítsák gényüket. avasolom a főgeológus elvtársak bevonásával az OFF-en egy értekezlet összehívását, amelyen a geodézára vonatkozó munkatervet dolgoznánk k. Ezzel a javaslatommal egyben csatlakozn kívánok a mskolc vállalat főgeológusának beszámolójában elhangzott javaslatához. Remélem, és bízok abban, hogy a jelenlevők megértk számunkra és számukra s fontos kérdések jelentőségét; rányt szabnak a csoport jövőben munkájával kapcsolatosan. «38