Átszámítások különböző alapfelületek koordinátái között

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Átszámítások különböző alapfelületek koordinátái között"

Átírás

1 Átszámítások különböző alapfelületek koordinátái között A különböző időpontokban, különböző körülmények között rögzített pontok földi koordinátái különböző alapfelületekre (ellipszoidokra geodéziai dátumokra) vonatkoznak. Ha ezeket a koordinátákat együttesen akarjuk felhasználni, akkor szükséges, hogy valamilyen közös vonatkoztatási rendszerbe legyenek összehozva. Ez általában a koordinátáknak az egyik ellipszoidról a másikra ill. az egyik geodéziai dátumról a másikra való átszámolását igényli. Más esetben az ellipszoidfelületet (vagy annak egy részét) gömbfelülettel közelítjük. Ilyenkor az ellipszoidfelületi pontok koordinátáit kell valamilyen gömbfelületi koordinátáka átszámítani, vagy megfordítva. Az ilyen átszámításokat gömbvetületeknek nevezik. Átszámítások különböző geodéziai dátumok koordinátái között A pontok földrajzi koordinátái közvetve vagy közvetlenül geodéziai mérésekből erednek. A mérési hibák miatt a különböző geodéziai dátumok között egzakt átszámítás általában nem lehetséges. A közelítő átszámításhoz többféle módszert fejlesztettek ki. Molodenski 3 paraméteres transzformációja A transzformáció párhuzamosnak tekinti a kiindulási és a céldátum forgástengelyét, és az origó eltolásával viszi át az egyik ellipszoidot a másikba. (Az eltolás paraméterei térbeli derékszögű koordinátákban: X, Y és Z.) Figyelembe veszi továbbá a két ellipszoid méretének eltérését: a nagytengelyek a különbségét, valamint a lapultságok f különbségét. Az egyszerűsített transzformáció képletei úgy vannak megadva, hogy az eltoláshoz ne kelljen a földrajzi koordináták (+ tszf. magasság) és a térbeli derékszögű koordináták között oda- és visszaalakítást végezni, tehát a képletek közvetlenül a földrajzi koordinátákra elvégezhetők legyenek. Egy adott területen elhelyezkedő pontok transzformálásához illesztőpontokra van szükség, melyeknek mindkét rendszerbeli koordinátáit ismerjük. Ezekből az illesztőpontokból számítható ki az adott területre közelítőleg jellemző X, Y és Z paraméter. Transzformáció térbeli derékszögű koordináták között 7 paraméterrel A térbeli pontok Helmert-transzformációja egy eltolás, egy hasonlósági transzformáció és három elforgatás együttes alkalmazását jelenti. A 7 paraméter: az eltolásvektor 3 komponense ( X, Y és Z), az x, y és z koordinátatengely körüli elforgatások ( x, y és z ), továbbá a hasonlósági transzformáció (1+ ) aránya. Feltételezve, hogy a koordinátatengely körüli elforgatások igen kis szöggel történnek, az (X, Y, Z) térbeli ponthoz a transzformált (X, Y, Z ) koordinátákat az alábbi képlettel rendeljük hozzá: Ha a kiindulási pontunk földrajzi koordinátáival (és magasságával) van megadva, akkor ezeket először át kell számítani térbeli derékszögű koordinátákká. Ezeken végrehajtva a transzformációt, az ebből kapott derékszögű

2 koordinátákat Bowring vagy Borkowski képletével visszaalakítjuk földrajzi koordinátákká (és magassággá). E transzformációt a térinformatikában Bursa-Wolff transzformációnak nevezik. Egy adott területen elhelyezkedő pontok transzformálása itt is (mindkét rendszerben ismert koordinátájú) illesztőpontokat igényel. Az eltolási, elforgatási és nagyítás-kicsinyítési paraméterek az illesztőpontok segítségével, közelítő számítással kaphatók meg, amelyek az illesztőpontok környezetében használhatók. Átszámítások az ellipszoidi és gömbi koordináták között a gömbvetületek Gömbvetületnek nevezzük azokat a speciális leképezéseket, amelyeknek alapfelülete forgási ellipszoid, képfelülete pedig gömb. A gömbvetületektől elvárjuk, hogy a parallelkörök képe parallelkör, a meridiánok képe meridiánok legyen, valamint a parallelkörök képei legyenek ekvidisztánsak: tehát = ( ) és =n (n=const). Írjuk fel a gömbvetületek fokhálózat menti hossztorzulásait. Jelöljük a megfelelő és hosszúságkülönbségekhez tartozó parallelkör menti ívhosszakat pvel és p -vel, a megfelelő és szélességkülönbségekhez tartozó meridián menti ívhosszakat m-mel és m -vel. Ekkor a parallelkör menti h hossztorzulás: a meridián menti k hossztorzulás: ; A fokhálózati vonalak mind a forgási ellipszoidon, mind a gömbön merőlegesen metszik egymást, ezért a többi torzulás visszavezethető a fokhálózat menti hossztorzulásokra. Amennyiben a gömbvetületeket a geokartográfiában használják, akkor általában megkövetelik, hogy a teljes forgási ellipszoid pontosan a teljes gömbre képeződjön le (ez az n=1 feltételt jelenti), továbbá hogy az ellipszoidi egyenlítő képe a gömbi egyenlítőre essen (vagyis =0 esetén =0 legyen). Területtartó gömbvetület: A területtartás alapegyenlete: h k=1 azaz Alakítsuk át a jobb oldalon álló integrandust: Ennek alapján elvégezve az integrálást: Fejezzük ki innen -t:

3 Ezt a vetületet többnyire geokartográfiai célokra használják, ezért a fentiek miatt n=1, továbbá a =0 esetén elvárt =0 egyenlőségből következik =0. Hátra van még R meghatározása. A területtartásnak a teljes gömbfelszínre is fent kell állnia, tehát ahonnan R kifejezhető: Meridiánban hossztartó gömbvetület A meridiánban hossztartás alapegyenlete: Elvégezve az integrálást: =0 esetén itt is elvárjuk, hogy legyen =0, innen következik =0. A hossztartásnak a teljes meridiánra is fenn kell állnia, ezért = /2 -hez = /2 tartozik. Átrendezve az egyenletet kapjuk R-et: Szögtartó gömbvetület: A szögtartás alapegyenlete: h=k, azaz Alakítsuk át az integrandust a jobboldalon: Ennek segítségével végezzük el az integrálást: Mindkét oldalt felemelve e alapra: Ebből a felírható explicit alakban: A azonban nem fejezhető ki. Ezért abban az esetben, ha adott -ből kell értékét kiszámítani, az alábbi közelítés ajánlható:

4 (A jobboldali kifejezésbe helyére egy közelítő értéket helyettesítve, a képlet a -nek egy jobb közelítését adja. Ezt addig folytatjuk, míg a két közelítés eltérése egy előre megadott pontossági korlátot, pl et meghaladja. Kezdőértéknek választható pl. =.) Ha a vetületet geokartográfiai célokra akarjuk használni, akkor itt is n=1, továbbá elvárjuk, hogy =0 esetén =0 legyen. Ezt a fenti képletbe helyettesítve kapjuk, hogy =1. Az R meghatározásához írjunk elő egy hossztartó parallelkört, melynek ellipszoidi szélessége n, gömbi szélessége n. (A két hossztartó szélesség általában nem egyezik meg!) A hossztartás képletben: és innen R kifejezhető., Ha a vetületet topokartográfiai célokra akarjuk használni, akkor további követelményeket kell szabni n és meghatározására: - legyen egy n ill. n szélességekkel adott hossztorzulásmentes (normál)parallelkör; - legyen az l hossztorzulási modulus logaritmusa (ln l) harmadrendű mennyiség (vagyis a n körüli sorfejtésében csak a harmad- és magasabbrendű tagok térhetnek el 0-tól). E követelményekből kiindulva Gauss az alábbi összefüggéseket vezette le: Adott forgási ellipszoid esetén ez az egyenletrendszer 4 ismeretlent (n, n, n és R) tartalmaz, amelyek közül bármelyiket megadva, a többi következik az egyenletrendszer megoldásából. A konstansok meghatározása a hossztartó parallelkör ellipszoidi vagy gömbi szélességének kijelölésével kezdődik. A második összefüggésből mind n et, mind n -et ki lehet fejezni. Ha az ellipszoidi szélesség adott, akkor a képletet, ha a gömbi szélességből indulunk ki, akkor a képletet használjuk. A következő lépésben az első képletből kifejezzük n-et: n ismeretében az utolsó egyenlet közvetlenül adja R-et, az ún. simulógömb sugarát: Végül a összefüggésbe behelyettesítve n, n és n értékeit, kiszámítható. Ez a leképezés a Gauss-féle kis hossztorzulású szögtartó gömbvetület, melyet a magyarországi felméréseknél 1857 óta alkalmaznak a Bessel ellipszoid alapfelületre,

5 n =46 30, illetve 1975 óta az IUGG 67 ellipszoidra a n =47 10 választással. Ennél a két leképezésnél a második irányredukció 50 km-es hossznál nem haladja meg a et, ezért a háromszögelésnél figyelmen kívül hagyható. A lineármodulus maximális eltérése az egységtől Magyarország területén kb. 1/ Átszámítások különböző alapfelületek koordinátái között A különböző időpontokban, különböző körülmények között rögzített pontok földi koordinátái különböző alapfelületekre (ellipszoidokra geodéziai dátumokra) vonatkoznak. Ha ezeket a koordinátákat együttesen akarjuk felhasználni, akkor szükséges, hogy valamilyen közös vonatkoztatási rendszerbe legyenek összehozva. Ez általában a koordinátáknak az egyik ellipszoidról a másikra ill. az egyik geodéziai dátumról a másikra való átszámolását igényli. Más esetben az ellipszoidfelületet (vagy annak egy részét) gömbfelülettel közelítjük. Ilyenkor az ellipszoidfelületi pontok koordinátáit kell valamilyen gömbfelületi koordinátáka átszámítani, vagy megfordítva. Az ilyen átszámításokat gömbvetületeknek nevezik. Átszámítások különböző geodéziai dátumok koordinátái között A pontok földrajzi koordinátái közvetve vagy közvetlenül geodéziai mérésekből erednek. A mérési hibák miatt a különböző geodéziai dátumok között egzakt átszámítás általában nem lehetséges. A közelítő átszámításhoz többféle módszert fejlesztettek ki. Molodenski 3 paraméteres transzformációja A transzformáció párhuzamosnak tekinti a kiindulási és a céldátum forgástengelyét, és az origó eltolásával viszi át az egyik ellipszoidot a másikba. (Az eltolás paraméterei térbeli derékszögű koordinátákban: X, Y és Z.) Figyelembe veszi továbbá a két ellipszoid méretének eltérését: a nagytengelyek a különbségét, valamint a lapultságok f különbségét. Az egyszerűsített transzformáció képletei úgy vannak megadva, hogy az eltoláshoz ne kelljen a földrajzi koordináták (+ tszf. magasság) és a térbeli derékszögű koordináták között oda- és visszaalakítást végezni, tehát a képletek közvetlenül a földrajzi koordinátákra elvégezhetők legyenek. Egy adott területen elhelyezkedő pontok transzformálásához illesztőpontokra van szükség, melyeknek mindkét rendszerbeli koordinátáit ismerjük. Ezekből az illesztőpontokból számítható ki az adott területre közelítőleg jellemző X, Y és Z paraméter. Transzformáció térbeli derékszögű koordináták között 7 paraméterrel A térbeli pontok Helmert-transzformációja egy eltolás, egy hasonlósági transzformáció és három elforgatás együttes alkalmazását jelenti. A 7 paraméter: az eltolásvektor 3 komponense ( X, Y és Z), az x, y és z koordinátatengely körüli elforgatások ( x, y és z ), továbbá a hasonlósági transzformáció (1+ ) aránya. Feltételezve, hogy a koordinátatengely körüli elforgatások igen kis szöggel történnek, az (X, Y, Z) térbeli ponthoz a transzformált (X, Y, Z ) koordinátákat az alábbi képlettel rendeljük hozzá:

6 Ha a kiindulási pontunk földrajzi koordinátáival (és magasságával) van megadva, akkor ezeket először át kell számítani térbeli derékszögű koordinátákká. Ezeken végrehajtva a transzformációt, az ebből kapott derékszögű koordinátákat Bowring vagy Borkowski képletével visszaalakítjuk földrajzi koordinátákká (és magassággá). E transzformációt a térinformatikában Bursa-Wolff transzformációnak nevezik. Egy adott területen elhelyezkedő pontok transzformálása itt is (mindkét rendszerben ismert koordinátájú) illesztőpontokat igényel. Az eltolási, elforgatási és nagyítás-kicsinyítési paraméterek az illesztőpontok segítségével, közelítő számítással kaphatók meg, amelyek az illesztőpontok környezetében használhatók. Átszámítások az ellipszoidi és gömbi koordináták között a gömbvetületek Gömbvetületnek nevezzük azokat a speciális leképezéseket, amelyeknek alapfelülete forgási ellipszoid, képfelülete pedig gömb. A gömbvetületektől elvárjuk, hogy a parallelkörök képe parallelkör, a meridiánok képe meridiánok legyen, valamint a parallelkörök képei legyenek ekvidisztánsak: tehát = ( ) és =n (n=const). Írjuk fel a gömbvetületek fokhálózat menti hossztorzulásait. Jelöljük a megfelelő és hosszúságkülönbségekhez tartozó parallelkör menti ívhosszakat pvel és p -vel, a megfelelő és szélességkülönbségekhez tartozó meridián menti ívhosszakat m-mel és m -vel. Ekkor a parallelkör menti h hossztorzulás: a meridián menti k hossztorzulás: ; A fokhálózati vonalak mind a forgási ellipszoidon, mind a gömbön merőlegesen metszik egymást, ezért a többi torzulás visszavezethető a fokhálózat menti hossztorzulásokra. Amennyiben a gömbvetületeket a geokartográfiában használják, akkor általában megkövetelik, hogy a teljes forgási ellipszoid pontosan a teljes gömbre képeződjön le (ez az n=1 feltételt jelenti), továbbá hogy az ellipszoidi egyenlítő képe a gömbi egyenlítőre essen (vagyis =0 esetén =0 legyen). Területtartó gömbvetület: A területtartás alapegyenlete: h k=1 azaz Alakítsuk át a jobb oldalon álló integrandust: Ennek alapján elvégezve az integrálást:

7 Fejezzük ki innen -t: Ezt a vetületet többnyire geokartográfiai célokra használják, ezért a fentiek miatt n=1, továbbá a =0 esetén elvárt =0 egyenlőségből következik =0. Hátra van még R meghatározása. A területtartásnak a teljes gömbfelszínre is fent kell állnia, tehát ahonnan R kifejezhető: Meridiánban hossztartó gömbvetület A meridiánban hossztartás alapegyenlete: Elvégezve az integrálást: =0 esetén itt is elvárjuk, hogy legyen =0, innen következik =0. A hossztartásnak a teljes meridiánra is fenn kell állnia, ezért = /2 -hez = /2 tartozik. Átrendezve az egyenletet kapjuk R-et: Szögtartó gömbvetület: A szögtartás alapegyenlete: h=k, azaz Alakítsuk át az integrandust a jobboldalon: Ennek segítségével végezzük el az integrálást: Mindkét oldalt felemelve e alapra: Ebből a felírható explicit alakban:

8 A azonban nem fejezhető ki. Ezért abban az esetben, ha adott -ből kell értékét kiszámítani, az alábbi közelítés ajánlható: (A jobboldali kifejezésbe helyére egy közelítő értéket helyettesítve, a képlet a -nek egy jobb közelítését adja. Ezt addig folytatjuk, míg a két közelítés eltérése egy előre megadott pontossági korlátot, pl et meghaladja. Kezdőértéknek választható pl. =.) Ha a vetületet geokartográfiai célokra akarjuk használni, akkor itt is n=1, továbbá elvárjuk, hogy =0 esetén =0 legyen. Ezt a fenti képletbe helyettesítve kapjuk, hogy =1. Az R meghatározásához írjunk elő egy hossztartó parallelkört, melynek ellipszoidi szélessége n, gömbi szélessége n. (A két hossztartó szélesség általában nem egyezik meg!) A hossztartás képletben: és innen R kifejezhető., Ha a vetületet topokartográfiai célokra akarjuk használni, akkor további követelményeket kell szabni n és meghatározására: - legyen egy n ill. n szélességekkel adott hossztorzulásmentes (normál)parallelkör; - legyen az l hossztorzulási modulus logaritmusa (ln l) harmadrendű mennyiség (vagyis a n körüli sorfejtésében csak a harmad- és magasabbrendű tagok térhetnek el 0-tól). E követelményekből kiindulva Gauss az alábbi összefüggéseket vezette le: Adott forgási ellipszoid esetén ez az egyenletrendszer 4 ismeretlent (n, n, n és R) tartalmaz, amelyek közül bármelyiket megadva, a többi következik az egyenletrendszer megoldásából. A konstansok meghatározása a hossztartó parallelkör ellipszoidi vagy gömbi szélességének kijelölésével kezdődik. A második összefüggésből mind n et, mind n -et ki lehet fejezni. Ha az ellipszoidi szélesség adott, akkor a képletet, ha a gömbi szélességből indulunk ki, akkor a képletet használjuk. A következő lépésben az első képletből kifejezzük n-et: n ismeretében az utolsó egyenlet közvetlenül adja R-et, az ún. simulógömb sugarát: Végül a

9 összefüggésbe behelyettesítve n, n és n értékeit, kiszámítható. Ez a leképezés a Gauss-féle kis hossztorzulású szögtartó gömbvetület, melyet a magyarországi felméréseknél 1857 óta alkalmaznak a Bessel ellipszoid alapfelületre, n =46 30, illetve 1975 óta az IUGG 67 ellipszoidra a n =47 10 választással. Ennél a két leképezésnél a második irányredukció 50 km-es hossznál nem haladja meg a et, ezért a háromszögelésnél figyelmen kívül hagyható. A lineármodulus maximális eltérése az egységtől Magyarország területén kb. 1/

Egy pont földfelszíni helyzetét meghatározzák: a pont alapfelületi földrajzi koordinátái a pont tengerszint feletti magassága

Egy pont földfelszíni helyzetét meghatározzák: a pont alapfelületi földrajzi koordinátái a pont tengerszint feletti magassága Földrajzi koordináták Egy pont földfelszíni helyzetét meghatározzák: a pont alapfelületi földrajzi koordinátái a pont tengerszint feletti magassága Topo-Karto-2 1 Földrajzi koordináták pólus egyenlítő

Részletesebben

3. Vetülettan (3/6., 8., 10.) Unger János. @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan

3. Vetülettan (3/6., 8., 10.) Unger János. @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan Kartográfia (GBN309E) Térképészet (GBN317E) előadás 3. Vetülettan (3/6., 8., 10.) Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

Koordináta-rendszerek

Koordináta-rendszerek Koordináta-rendszerek Térkép: a Föld felszín (részletének) ábrázolása síkban Hogyan határozható meg egy pont helyzete egy síkon? Derékszögű koordináta-rendszer: a síkban két, egymást merőlegesen metsző

Részletesebben

Koordinátarendszerek, dátumok, GPS

Koordinátarendszerek, dátumok, GPS Koordinátarendszerek, dátumok, GPS KOORDINÁTARENDSZEREK A SPATIAL-BEN Koordinátarendszer típusok 1. Descartes-féle koordinátarendszer: egy adott pontból (origó) kiinduló, egymásra merőleges egyenesek alkotják,

Részletesebben

Bevezetés a geodéziába

Bevezetés a geodéziába Bevezetés a geodéziába 1 Geodézia Definíció: a földmérés a Föld alakjának és méreteinek, a Föld fizikai felszínén, ill. a felszín alatt lévő természetes és mesterséges alakzatok geometriai méreteinek és

Részletesebben

2. fejezet. Vetületi alapfogalmak. Dr. Mélykúti Gábor

2. fejezet. Vetületi alapfogalmak. Dr. Mélykúti Gábor 2. fejezet Dr. Mélykúti Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar 2010 2.1 Bevezetés A modul a Térképtan és a Topográfia c. tantárgyak részét képezi. A modul a térképek készítése és használata

Részletesebben

MATEMATIKA HETI 5 ÓRA. IDŐPONT: 2009. június 8.

MATEMATIKA HETI 5 ÓRA. IDŐPONT: 2009. június 8. EURÓPAI ÉRETTSÉGI 2009 MATEMATIKA HETI 5 ÓRA IDŐPONT: 2009. június 8. A VIZSGA IDŐTARTAMA: 4 óra (240 perc) ENGEDÉLYEZETT SEGÉDESZKÖZÖK : Európai képletgyűjtemény Nem programozható, nem grafikus kalkulátor

Részletesebben

2014/2015. tavaszi félév

2014/2015. tavaszi félév Hajder L. és Valasek G. hajder.levente@sztaki.mta.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2014/2015. tavaszi félév Tartalom Geometria modellezés 1 Geometria modellezés 2 Geometria modellezés

Részletesebben

Regresszió számítás. Tartalomjegyzék: GeoEasy V2.05+ Geodéziai Kommunikációs Program

Regresszió számítás. Tartalomjegyzék: GeoEasy V2.05+ Geodéziai Kommunikációs Program Regresszió számítás GeoEasy V2.05+ Geodéziai Kommunikációs Program DigiKom Kft. 2006-2010 Tartalomjegyzék: Egyenes x változik Egyenes y változik Egyenes y és x változik Kör Sík z változik Sík y, x és z

Részletesebben

Az alap- és a képfelület fogalma, megadási módjai és tulajdonságai

Az alap- és a képfelület fogalma, megadási módjai és tulajdonságai A VETÜLETEK ALAP- ÉS KÉPFELÜLETE Az alap- és a képfelület fogalma, megadási módjai és tulajdonságai A geodézia, a térinformatika és a térképészet a görbült földfelületen elhelyezkedő geometriai alakzatokat

Részletesebben

Topográfia 2. Vetületi alapfogalmak Mélykúti, Gábor

Topográfia 2. Vetületi alapfogalmak Mélykúti, Gábor Topográfia 2. Vetületi alapfogalmak Mélykúti, Gábor Topográfia 2. : Vetületi alapfogalmak Mélykúti, Gábor Lektor : Alabér, László Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 Tananyagfejlesztéssel a GEO-ért

Részletesebben

Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra

Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra Térbeli transzformációk, a tér leképezése síkra Homogén koordináták bevezetése térben A tér minden P pontjához kölcsönösen egyértelműen egy valós (x, y, z) számhármast rendeltünk hozzá. (Descartes-féle

Részletesebben

A földi koordinátarendszer lehet helyi (lokális), regionális, vagy az egész Földre kiterjedő (globális).

A földi koordinátarendszer lehet helyi (lokális), regionális, vagy az egész Földre kiterjedő (globális). Vetülettan A felmérés a Föld felszínén koordinátákkal meghatározott alappontok hálózatára támaszkodik. A koordináták adják a térképezéshez szükséges egységes geometriai keretet, vázat, amelynek segítségével

Részletesebben

Térképészeti alapismeretek. Mit jelent egy térkép léptéke?

Térképészeti alapismeretek. Mit jelent egy térkép léptéke? Térképészeti alapismeretek Mi a térkép? A föld felszínén illetve azzal kapcsolatban álló anyagi vagy elvont dolgoknak általában kicsinyített, generalizált, síkbeli megjelenítése. Térképészeti absztrakció

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 55. ÉVFOLYAM 2003 10. SZÁM Az EOV-alapfelületek térbeli helyzetének vizsgálata Kratochvilla Krisztina doktorandusz BME Általános- és Felsõgeodézia Tanszék Bevezetés Az 1975-ben

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett

Részletesebben

Síkbeli egyenesek. 2. Egy egyenes az x = 1 4t, y = 2 + t parméteres egyenletekkel adott. Határozzuk meg

Síkbeli egyenesek. 2. Egy egyenes az x = 1 4t, y = 2 + t parméteres egyenletekkel adott. Határozzuk meg Analitikus mértan 3. FELADATLAP Síkbeli egyenesek 1. Írjuk fel annak az egyenesnek a paraméteres egyenleteit, amely (i) áthalad az M 0 (1, 2) ponton és párhuzamos a a(3, 1) vektorral; (ii) áthalad az origón

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA II 9 IX Magasabbrendű DIFFERENCIÁLEGYENLETEk 1 Alapvető ÖSSZEFÜGGÉSEk n-ed rendű differenciálegyenletek Az alakú ahol n-edrendű differenciálegyenlet általános megoldása tetszőleges

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT. Koordináta-geometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT. Koordináta-geometria MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT 1) Adott két pont: A 4; 1 felezőpontjának koordinátáit! AB felezőpontja legyen F. Koordináta-geometria és B 3 1; Írja fel az AB szakasz 1 3 4

Részletesebben

A GEOMETRIAI ADATOK VONATKOZÁSI RENDSZEREI A TÉRINFORMATIKÁBAN

A GEOMETRIAI ADATOK VONATKOZÁSI RENDSZEREI A TÉRINFORMATIKÁBAN MIHALIK JÓZSEF A téma aktualitása A GEOMETRIAI ADATOK VONATKOZÁSI RENDSZEREI A TÉRINFORMATIKÁBAN A térinformatikai rendszerek alkalmazása ma már sok területen, így a honvédelem területén is nélkülözhetetlen

Részletesebben

x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben?

x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs mátrixa 3D-ben? . Mi az (x, y) koordinátákkal megadott pont elforgatás uténi két koordinátája, ha α szöggel forgatunk az origó körül? x = cos αx sin αy y = sin αx + cos αy 2. Mi a X/Y/Z tengely körüli forgatás transzformációs

Részletesebben

Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához

Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához Kovács Zoltán Copyright c 2012 Last Revision Date: 2012. október 15. kovacsz@nyf.hu Technikai útmutató a jegyzet használatához A jegyzet képernyőbarát

Részletesebben

M/D/13. Szorozzuk meg az egyenlet mindkét oldalát a közös nevezővel, 12-vel; így a következő egyenlethez jutunk: = 24

M/D/13. Szorozzuk meg az egyenlet mindkét oldalát a közös nevezővel, 12-vel; így a következő egyenlethez jutunk: = 24 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM M/D/13 Dolgozók gimnáziuma Dolgozók szakközépiskolája Szakmunkások szakközépiskolája intenzív tagozat) 003. május ) Határozza meg a következő egyenlet racionális gyökét! 1 3 4 + 5

Részletesebben

Geometria. a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk)

Geometria. a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk) 1. Térelemek Geometria a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk) b. Def: félegyenes, szakasz, félsík, féltér. c. Kölcsönös helyzetük: i. pont és (egyenes vagy

Részletesebben

TÉRKÉPTAN óravázlat 2006/07. I.félév Dr. Mélykúti Gábor

TÉRKÉPTAN óravázlat 2006/07. I.félév Dr. Mélykúti Gábor TÉRKÉPTAN óravázlat 2006/07. I.félév Dr. Mélykúti Gábor TARTALOMJEGYZÉK I. A FÖLD ALAKJA 1. A föld főbb geometriai paraméterei 2. A föld fizikai és elméleti alakja 3. Alapszintfelületek 4. A föld elméleti

Részletesebben

Vízszintes kitűzések. 1-3. gyakorlat: Vízszintes kitűzések

Vízszintes kitűzések. 1-3. gyakorlat: Vízszintes kitűzések Vízszintes kitűzések A vízszintes kitűzések végrehajtása során általában nem találkozunk bonyolult számítási feladatokkal. A kitűzési munka nehézségeit elsősorban a kedvezőtlen munkakörülmények okozzák,

Részletesebben

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó Mechanika Kinematika A mechanika a fizika része mely a testek mozgásával és egyensúlyával foglalkozik. A klasszikus mechanika, mely a fénysebességnél sokkal kisebb sebességű testekre vonatkozik, feloszlik:

Részletesebben

Lineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I. 2005.márc.11. A csoport

Lineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I. 2005.márc.11. A csoport Lineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I. 2005.márc.11. A csoport 1. Egy egyenesre esnek-e az A (2, 5, 1), B (5, 17, 7) és C (3, 9, 3) pontok? 5 pont Megoldás: Nem, mert AB (3, 12,

Részletesebben

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII.

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Magasabbfokú egyenletek: A 3, vagy annál nagyobb fokú egyenleteket magasabb fokú egyenleteknek nevezzük. Megjegyzés: Egy n - ed fokú egyenletnek legfeljebb n darab valós

Részletesebben

Sorozatok I. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

Sorozatok I. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Sorozatok I. DEFINÍCIÓ: (Számsorozat) A számsorozat olyan függvény, amelynek értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza, értékkészlete a valós számok egy részhalmaza. Jelölés: (a n ), {a n }.

Részletesebben

Határozatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Határozatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit Határozatlan integrál () First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Az összetett függvények integrálására szolgáló egyik módszer a helyettesítéssel való integrálás. Az idevonatkozó tétel pontos

Részletesebben

Bevezetés a geodézia tudományába

Bevezetés a geodézia tudományába Bevezetés a geodézia tudomány nyába Geodézia Görög eredetű szó. Geos = föld, geometria = földmérés A geodézia magyarul földméréstan, a Föld felületének, alakjának, méreteinek, valamint a Föld felületén

Részletesebben

A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI

A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI Detrekői Ákos Keszthely, 2003. 12. 11. TARTALOM 1 Bevezetés 2 Milyen geometriai adatok szükségesek? 3 Néhány szó a referencia rendszerekről 4 Geometriai adatok forrásai

Részletesebben

Kartográfia Kidolgozott tételsor

Kartográfia Kidolgozott tételsor Kartográfia Kidolgozott tételsor Szegedi Tudományegyetem Szeged, 2008 2 Tartalom A tételsor A1. Pitagorasz, Arisztotelész földalak... 6 A2. Fernel, Snellius, Pickard földalak, mérés... 6 A3. Eratosztenész

Részletesebben

A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK

A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK - két féle adatra van szükségünk: térbeli és leíró adatra - a térbeli adat előállítása a bonyolultabb. - a költségek nagyjából 80%-a - munkaigényes,

Részletesebben

Matematika 10 Másodfokú egyenletek. matematika és fizika szakos középiskolai tanár. > o < 2015. szeptember 27.

Matematika 10 Másodfokú egyenletek. matematika és fizika szakos középiskolai tanár. > o < 2015. szeptember 27. Matematika 10 Másodfokú egyenletek Juhász László matematika és fizika szakos középiskolai tanár > o < 2015. szeptember 27. copyright: c Juhász László Ennek a könyvnek a használatát szerzői jog védi. A

Részletesebben

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 10.B OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

MATEMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 10.B OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS MELLÉKLET Tanmenetborító Azonosító: ME-III.1./1 Változatszám: 2 Érvényesség 2013. 09. 01. kezdete: Oldal/összes: 1/7 Fájlnév: ME- III.1.1.Tanmenetborító SZK- DC-2013 MATEMATIKA

Részletesebben

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK 15 LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK 151 Lineáris egyenletrendszer, Gauss elimináció 1 Definíció Lineáris egyenletrendszernek nevezzük az (1) a 11 x 1 + a 12 x 2 + + a 1n x n = b 1 a 21 x 1 + a 22 x 2 + + a

Részletesebben

A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ

A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ A MAGSAT MESTERSÉGES HOLD MÁGNESES M ADATAINAK FELDOLGOZÁSA AZ EURÓPAI RÉGIR GIÓRA Wittmann Géza, Ph.D. PhD eredmények a magyar geofizikában Magyar Tudományos Akadémia 2005. október 28. Mesterséges holdak

Részletesebben

A budapesti sztereografikus, illetve a régi magyarországi hengervetületek és geodéziai dátumaik paraméterezése a térinformatikai gyakorlat számára

A budapesti sztereografikus, illetve a régi magyarországi hengervetületek és geodéziai dátumaik paraméterezése a térinformatikai gyakorlat számára A budapesti sztereografikus, illetve a régi magyarországi hengervetületek és geodéziai dátumaik paraméterezése a térinformatikai gyakorlat számára Timár Gábor 1, Molnár Gábor 1, Márta Gergely 2 1ELTE Geofizikai

Részletesebben

8. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek II.

8. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek II. 8 Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek II Elméleti összefoglaló Az a + b+ c, a egyenletet másodfokú egyenletnek nevezzük A D b ac kifejezést az egyenlet diszkriminánsának nevezzük Ha D >, az

Részletesebben

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. Komplex számok (2)

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. Komplex számok (2) 2. előadás Komplex számok (2) 1. A a + bi (a, b) kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés lehetővé teszi, hogy a komplex számokat a sík pontjaival, illetve helyvektoraival ábrázoljuk. A derékszögű koordináta

Részletesebben

Ausztria és Magyarország közötti vetületi transzformációk

Ausztria és Magyarország közötti vetületi transzformációk Vetületi átszámítások Ausztria és Magyarország között Dr. Völgyesi Lajos egyetemi docens BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék, MTA-BME Fizikai Geodéziai és Geodinamikai Kutató csoport Ausztria és Magyarország

Részletesebben

Vektorgeometria (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Vektorgeometria (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit Vektorgeometria (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Tekintsünk a térben egy P (p 1, p 2, p 3 ) pontot és egy v = (v 1, v 2, v 3 ) = 0 vektort. Ekkor pontosan egy egyenes létezik,

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

Németh László Matematikaverseny, Hódmezővásárhely. 2015. március 30. A 11-12. osztályosok feladatainak javítókulcsa

Németh László Matematikaverseny, Hódmezővásárhely. 2015. március 30. A 11-12. osztályosok feladatainak javítókulcsa Németh László Matematikaverseny, Hódmezővásárhely 2015. március 30. A 11-12. osztályosok feladatainak javítókulcsa Feladatok csak szakközépiskolásoknak Sz 1. A C csúcs értelemszerűen az AB oldal felező

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Sorozatok II.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Sorozatok II. Sorozatok II. DEFINÍCIÓ: (Mértani sorozat) Az (a n ) valós számsorozatot mértani sorozatnak nevezzük, ha van olyan valós szám, amellyel a sorozat bármely tagját megszorozva a következő tagot kapjuk. Jelöléssel:

Részletesebben

A legjobb vízszintes illeszkedést. azonos pontok adatai alapján

A legjobb vízszintes illeszkedést. azonos pontok adatai alapján legjobb vízszintes illeszkedést biztosító Molodenskyparaméterek meghatározása azonos pontok adatai alapján Molnár Gábor dr. Timár Gábor ELTE Geofizikai Tanszék, Ûrkutató Csoport. Bevezetés térinformatika

Részletesebben

PTE PMMIK Infrastruktúra és Mérnöki Geoinformatika Tanszék

PTE PMMIK Infrastruktúra és Mérnöki Geoinformatika Tanszék Az eddigiek során többször említettük az objektumok térbeli helyzetével kapcsolatban a koordináta fogalmat, ami a térinformatikai rendszerek tekintetében tulajdonképpen a vonatkozási (referencia- ) rendszerrel

Részletesebben

A táblára felírtuk a 0-tól 2003-ig terjedő egész számokat (tehát összesen 2004 db számot). Mekkora a táblán levő számjegyek összege?

A táblára felírtuk a 0-tól 2003-ig terjedő egész számokat (tehát összesen 2004 db számot). Mekkora a táblán levő számjegyek összege? ! " # $ %& '()(* $ A táblára felírtuk a 0-tól 00-ig terjedő egész számokat (tehát összesen 004 db számot). Mekkora a táblán levő számjegyek összege? 0 0 0 0 0. 9 7. 9 9 9 + ')./ &,- $ Először a 0-tól 999-ig

Részletesebben

Magyarországi geodéziai vonatkozási rendszerek és vetületi síkkoordináta-rendszerek vizsgálata

Magyarországi geodéziai vonatkozási rendszerek és vetületi síkkoordináta-rendszerek vizsgálata Magyarországi geodéziai vonatkozási rendszerek és vetületi síkkoordináta-rendszerek vizsgálata Az elmúlt 150 év során Magyarországon a történelmi helyzet sajátos alakulása következtében több alkalommal

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata

Részletesebben

A Föld geokartográfiai ábrázolása pillangó típusú oktaéder vetületekben

A Föld geokartográfiai ábrázolása pillangó típusú oktaéder vetületekben EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR A Föld geokartográfiai ábrázolása pillangó típusú oktaéder vetületekben SZAKDOLGOZAT FÖLDTUDOMÁNYI ALAPSZAK Készítette: Kerkovits Krisztián András térképész

Részletesebben

Egyenletek, egyenlőtlenségek X.

Egyenletek, egyenlőtlenségek X. Egyenletek, egyenlőtlenségek X. DEFINÍCIÓ: (Logaritmus) Ha egy pozitív valós számot adott, 1 - től különböző pozitív alapú hatvány alakban írunk fel, akkor ennek a hatványnak a kitevőjét logaritmusnak

Részletesebben

Matematika kisérettségi I. rész 45 perc NÉV:...

Matematika kisérettségi I. rész 45 perc NÉV:... Matematika kisérettségi I. rész 45 perc NÉV:... 1. Az A halmaz elemei a háromnál nagyobb egyjegyű számok, a B halmaz elemei pedig a húsznál kisebb pozitív páratlan számok. Sorolja fel az halmaz elemeit!

Részletesebben

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének 6. Függvények I. Elméleti összefoglaló A függvény fogalma, értelmezési tartomány, képhalmaz, értékkészlet Legyen az A és B halmaz egyike sem üreshalmaz. Ha az A halmaz minden egyes eleméhez hozzárendeljük

Részletesebben

Forogj! Az [ 1 ] munkában találtunk egy feladatot, ami beindította a HD - készítési folyamatokat. Eredményei alább olvashatók. 1.

Forogj! Az [ 1 ] munkában találtunk egy feladatot, ami beindította a HD - készítési folyamatokat. Eredményei alább olvashatók. 1. 1 Forogj! Az [ 1 ] munkában találtunk egy feladatot, ami beindította a HD - készítési folyamatokat. Eredményei alább olvashatók. 1. Feladat Egy G gépkocsi állandó v 0 nagyságú sebességgel egyenes úton

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Exponenciális és Logaritmikus kifejezések

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Exponenciális és Logaritmikus kifejezések MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Eponenciális és Logaritmikus kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szoálhatnak fontos információval

Részletesebben

Matematika tanmenet 12. osztály (heti 4 óra)

Matematika tanmenet 12. osztály (heti 4 óra) Matematika tanmenet 12. osztály (heti 4 óra) Tankönyv: Ábrahám Gábor Dr. Kosztolányiné Nagy Erzsébet Tóth Julianna: Matematika 12. középszint Példatárak: Fuksz Éva Riener Ferenc: Érettségi feladatgyűjtemény

Részletesebben

A csúszóvágásról, ill. - forgácsolásról

A csúszóvágásról, ill. - forgácsolásról A csúszóvágásról, ill. - forgácsolásról A vágás, ill. a forgácsolás célja: anyagi részek egymástól való elválasztása. A vágás, ill. a forgácsolás hagyományos eszköze: a kés. A kés a v haladási irányhoz

Részletesebben

3 m ; a víz sodráé sec. Bizonyítsuk be, hogy a legnagyobb szöge 120 0 -os! α =. 4cos 2

3 m ; a víz sodráé sec. Bizonyítsuk be, hogy a legnagyobb szöge 120 0 -os! α =. 4cos 2 3... Egyenes szíjhatás esetén milyen hosszú szíj szükséges 50 cmes és 6 cm-es sugarú tárcsák összekapcsolásához, ha a tárcsák tengelyeinek távolsága 335 cm? 3... Csónakkal akarunk a folyó túlsó partjára

Részletesebben

Tanmenet a Matematika 10. tankönyvhöz

Tanmenet a Matematika 10. tankönyvhöz Tanmenet a Matematika 10. tankönyvhöz (111 óra, 148 óra, 185 óra) A tanmenetben olyan órafelosztást adunk, amely alkalmazható mind a középszintû képzés (heti 3 vagy heti 4 óra), mind az emelt szintû képzés

Részletesebben

Parciális differenciálegyenletek numerikus módszerei számítógépes alkalmazásokkal Karátson, János Horváth, Róbert Izsák, Ferenc

Parciális differenciálegyenletek numerikus módszerei számítógépes alkalmazásokkal Karátson, János Horváth, Róbert Izsák, Ferenc Karátson, János Horváth, Róbert Izsák, Ferenc numerikus módszerei számítógépes írta Karátson, János, Horváth, Róbert, és Izsák, Ferenc Publication date 2013 Szerzői jog 2013 Karátson János, Horváth Róbert,

Részletesebben

MATEMATIKA TANMENET 9.B OSZTÁLY FIZIKA TAGOZAT HETI 6 ÓRA, ÖSSZESEN 216 ÓRA

MATEMATIKA TANMENET 9.B OSZTÁLY FIZIKA TAGOZAT HETI 6 ÓRA, ÖSSZESEN 216 ÓRA MATEMATIKA TANMENET 9.B OSZTÁLY FIZIKA TAGOZAT HETI 6 ÓRA, ÖSSZESEN 216 ÓRA A TÁMOP 3.1.4. EU-s pályázat megvalósításához a matematika (9. b/fizika) tárgy tanmenete a matematika kompetenciaterület A típusú

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 10 X. SZIMULÁCIÓ 1. VÉLETLEN számok A véletlen számok fontos szerepet játszanak a véletlen helyzetek generálásában (pénzérme, dobókocka,

Részletesebben

A kanonikus sokaság. :a hőtartály energiája

A kanonikus sokaság. :a hőtartály energiája A kanonikus sokaság A mikrokanonikus sokaság esetén megtanultuk, hogy a megengedett mikroállapotok egyenértéküek, és a mikróállapotok száma minimális. A mikrókanónikus sokaság azonban nem a leghasznosabb

Részletesebben

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Matematika középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 5. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos tudnivalók Formai előírások:

Részletesebben

Feladatok MATEMATIKÁBÓL II.

Feladatok MATEMATIKÁBÓL II. Feladatok MATEMATIKÁBÓL a 12. évfolyam számára II. 1. Alakítsuk át a következő kifejezéseket úgy, hogy teljes négyzetek jelenjenek meg: a) x 2 2x + b) x 2 6x + 10 c) x 2 + x + 1 d) x 2 12x + 11 e) 2x 2

Részletesebben

x = 1 = ı (imaginárius egység), illetve x 12 = 1 ± 1 4 2

x = 1 = ı (imaginárius egység), illetve x 12 = 1 ± 1 4 2 Komplex számok A valós számok és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető. A számfogalom a számegyenes pontjainak körében nem bővíthető tovább. A számfogalom bővítését

Részletesebben

2. Interpolációs görbetervezés

2. Interpolációs görbetervezés 2. Interpolációs görbetervezés Gondoljunk arra, hogy egy grafikus tervező húz egy vonalat (szabadformájú görbét), ezt a vonalat nekünk számítógép által feldolgozhatóvá kell tennünk. Ennek egyik módja,

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Nyolcosztályos gimnázium Matematika Évfolyam: 11 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli Követelmények, témakörök: Emelt

Részletesebben

Nyílt forrású, webes WGS84-EOV transzformáció

Nyílt forrású, webes WGS84-EOV transzformáció Nyílt forrású, webes WGS84-EOV transzformáció Faludi Zoltán UniGIS 2007 Faludi Zoltán UniGIS 2007 http://wgseov.sf.net 1/17 Nyílt forrású rendszerek a térinformatikában Szerver oldali szoftverek Kliens

Részletesebben

6. Differenciálegyenletek

6. Differenciálegyenletek 312 6. Differenciálegyenletek 6.1. A differenciálegyenlet fogalma Meghatározni az f függvény F primitív függvényét annyit jelent, mint találni egy olyan F függvényt, amely differenciálható az adott intervallumon

Részletesebben

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek 1. Felületi érdesség használata Felületi érdesség A műszaki rajzokon a geometria méretek tűrése mellett a felületeket is jellemzik. A felületek jellemzésére leginkább a felületi érdességet használják.

Részletesebben

Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz. 1. Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel.

Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz. 1. Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel. Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz 1 Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel (a) y 3y 4y = 3e t (b) y 3y 4y = sin t (c) y 3y 4y = 8t

Részletesebben

A hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje

A hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje A hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje Ha egy aiómarendszerre modellt adunk, az azt jelenti, hogy egy matematikai rendszerben interpretáljuk az aiómarendszer alapfogalmait és az aiómák a

Részletesebben

Hatvány, gyök, normálalak

Hatvány, gyök, normálalak Hatvány, gyök, normálalak 1. Számítsd ki a következő hatványok pontos értékét! 3 5 3 3 1 4 3 3 4 1 7 3 3 75 100 3 0,8 ( ) 6 3 1 3 5 3 1 3 0 999. 3. Számológép használata nélkül számítsd ki a következő

Részletesebben

Térképészet gyakorlatok anyaga Szerkesztői megjegyzés: Sokkal többet ér, mint az előadások!

Térképészet gyakorlatok anyaga Szerkesztői megjegyzés: Sokkal többet ér, mint az előadások! Térképészet gyakorlatok anyaga Szerkesztői megjegyzés: Sokkal többet ér, mint az előadások! Tanári megjegyzés: Nem ér többet, csak annak, aki hallgatta az előadásokat is! Mi a térkép? a Földfelszín arányosan

Részletesebben

Bevezetés. A Lipszky-térkép alapfelülete

Bevezetés. A Lipszky-térkép alapfelülete Lipszky János térképének (Magyarország és társországai, 1804 1810) georeferálása térinformatikai alkalmazásokban Dr. Timár Gábor 1 dr. Székely Balázs 1 dr. Molnár Gábor 1 Biszak Sándor 2 1 ELTE Földrajz-

Részletesebben

Mély és magasépítési feladatok geodéziai munkái

Mély és magasépítési feladatok geodéziai munkái Mély és magasépítési feladatok geodéziai munkái Ágfalvi: Mérnökgeodézia 7. modul M2 tervezési segédlet: 6. Kitűzések (5. modul), 7. Kivitelezett állapotot ellenőrző mérések Detrekői-Ódor: Ipari geodézia

Részletesebben

Peltier-elemek vizsgálata

Peltier-elemek vizsgálata Peltier-elemek vizsgálata Mérés helyszíne: Vegyész labor Mérés időpontja: 2012.02.20. 17:00-20:00 Mérés végrehatói: Budai Csaba Sánta Botond I. Seebeck együttható közvetlen kimérése Az adott P-N átmenetre

Részletesebben

Diszkrét matematika II., 5. előadás. Lineáris egyenletrendszerek

Diszkrét matematika II., 5. előadás. Lineáris egyenletrendszerek 1 Diszkrét matematika II, 5 előadás Lineáris egyenletrendszerek Dr Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach@infnymehu http://infnymehu/ takach/ 2007 március 8 Egyenletrendszerek Középiskolás módszerek:

Részletesebben

Hasonlósági transzformációk II. (Befogó -, magasság tétel; hasonló alakzatok)

Hasonlósági transzformációk II. (Befogó -, magasság tétel; hasonló alakzatok) Hasonlósági transzformációk II. (Befogó -, magasság tétel; hasonló alakzatok) DEFINÍCIÓ: (Hasonló alakzatok) Két alakzat hasonló, ha van olyan hasonlósági transzformáció, amely az egyik alakzatot a másikba

Részletesebben

Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek

Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek 2013. 11.19. Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek csoportosítása szögeik szerint (hegyes-,

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA II 3 III NUmERIkUS SOROk 1 Alapvető DEFInÍCIÓ ÉS TÉTELEk Végtelen sor Az (1) kifejezést végtelen sornak nevezzük Az számok a végtelen sor tagjai Az, sorozat az (1) végtelen sor

Részletesebben

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Matematika középszint 0631 É RETTSÉGI VIZSGA 006. október 5. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Formai előírások: Fontos tudnivalók

Részletesebben

Helyszínen épített vegyes-tüzelésű kályhák méretezése Tartalomjegyzék

Helyszínen épített vegyes-tüzelésű kályhák méretezése Tartalomjegyzék Helyszínen épített vegyes-tüzelésű kályhák méretezése Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Szakkifejezések és meghatározásuk 3. Mértékadó alapadatok 4. Számítások 4.1. A szükséges tüzelőanyag mennyiség 4.2.

Részletesebben

MATEMATIKA HETI 5 ÓRA. IDŐPONT: 2010. Június 4.

MATEMATIKA HETI 5 ÓRA. IDŐPONT: 2010. Június 4. EURÓPAI ÉRETTSÉGI 2010 MATEMATIKA HETI 5 ÓRA IDŐPONT: 2010. Június 4. A VIZSGA IDŐTARTAMA: 4 óra (240 perc) ENGEDÉLYEZETT SEGÉDESZKÖZÖK : Európai képletgyűjtemény Nem programozható, nem grafikus kalkulátor

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 2 II. A valószínűségi VÁLTOZÓ És JELLEMZÉsE 1. Valószínűségi VÁLTOZÓ Definíció: Az leképezést valószínűségi változónak nevezzük, ha

Részletesebben

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2005-2006. tanévi első fordulójának feladatmegoldásai. 81f 2 + 90l 2 f 2 + l 2

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2005-2006. tanévi első fordulójának feladatmegoldásai. 81f 2 + 90l 2 f 2 + l 2 Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2005-2006. tanévi első fordulójának feladatmegoldásai matematikából, a II. kategória számára 1. Két iskola tanulói műveltségi vetélkedőn vettek részt. A 100

Részletesebben

Geometriai alapok Felületek

Geometriai alapok Felületek Geometriai alapok Felületek Geometriai alapok Felületek matematikai definíciója A háromdimenziós tér egy altere Függvénnyel rögzítjük a pontok helyét Parabolavezérgörbéjű donga 4 f z x + a C Elliptikus

Részletesebben

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió

Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Korreláció, regresszió Két változó mennyiség közötti kapcsolatot vizsgálunk. Kérdés: van-e kapcsolat két, ugyanabban az egyénben, állatban, kísérleti mintában,

Részletesebben

Digitális képek feldolgozása Előfeldolgozás Radiometriai korrekció Geometriai korrekció Képjavítás Szűrők Sávok közötti műveletek Képosztályozás Utófe

Digitális képek feldolgozása Előfeldolgozás Radiometriai korrekció Geometriai korrekció Képjavítás Szűrők Sávok közötti műveletek Képosztályozás Utófe Távérzékelés Digitális felvételek előfeldolgozása (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. Matematika I

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. Matematika I Matematika I (Analízis) Készítette: Horváth Gábor Kötelező irodalom: Ács László, Gáspár Csaba: Analízis 1 Oktatási segédanyagok és a tantárgyi követelményrendszer megtalálható a http://rs1.szif.hu/ horvathg/horvathg.html

Részletesebben

A tér lineáris leképezései síkra

A tér lineáris leképezései síkra A tér lineáris leképezései síkra Az ábrázoló geometria célja: A háromdimenziós térben elhelyezkedő alakzatok helyzeti és metrikus viszonyainak egyértelmű és egyértelműen rekonstruálható módon történő ábrázolása

Részletesebben

Matematika tanmenet 10. osztály (heti 3 óra) A gyökvonás 14 óra

Matematika tanmenet 10. osztály (heti 3 óra) A gyökvonás 14 óra Matematika tanmenet 10. osztály (heti 3 óra) Tankönyv: Ábrahám Gábor Dr. Kosztolányiné Nagy Erzsébet Tóth Julianna: Matematika 10. Példatárak: Fuksz Éva Riener Ferenc: É rettségi feladatgyűjtemény matematikából

Részletesebben

Koós Dorián 9.B INFORMATIKA

Koós Dorián 9.B INFORMATIKA 9.B INFORMATIKA Számítástechnika rövid története. Az elektronikus számítógép kifejlesztése. A Neumann-elv. Információ és adat. A jel. A jelek fajtái (analóg- és digitális jel). Jelhalmazok adatmennyisége.

Részletesebben

Ismertető A Solver telepítése, illetve indítása A Solver célcella módosuló cellák A feltételek általában a módosuló cellákra hivatkozó képletek.

Ismertető A Solver telepítése, illetve indítása A Solver célcella módosuló cellák A feltételek általában a módosuló cellákra hivatkozó képletek. Ismertető A középiskolában sokféle egyenlet megoldásával megismerkednek a diákok. A matematikaórán azonban csak korlátozott típusú egyenletek fordulnak elő. Nem is cél az egyenletmegoldás általános tárgyalása,

Részletesebben

Vizsgálati jegyzőkönyvek általános felépítése

Vizsgálati jegyzőkönyvek általános felépítése Vizsgálati jegyzőkönyvek általános felépítése 1. Intézményi és személyi adatok 1. Megbízó intézmény neve és címe 2. Megbízó képviselőjének neve és beosztása 3. A vizsgáló intézmény illetve laboratórium

Részletesebben

15. Koordinátageometria

15. Koordinátageometria I. Elméleti összefoglaló Koordinátákkal adott vektorok 15. Koordinátageometria Ha a(a ; a ) és b(b ; b ) a sík két vektora, λ valós szám, akkor az a vektor hossza: a = a + a a két vektor összege : a +

Részletesebben