Űrfelvételek térinformatikai rendszerbe integrálása

Átírás

1 Budapest, október 18. Űrfelvételek térinformatikai rendszerbe integrálása Molnár Gábor ELTE Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoport Témavezető: Dr. Ferencz Csaba Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai Tanszék, Űrkutató Csoport 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A

2 Témakörök: Űrfelvételek geometria korrekció Térinformatikai rendszerek vetületek és alapfelületek definiálása Integráció különböző forrású, típusú, vetületű adatok együttes, térhelyes megjelenítése és kezelése

3 Geodéziai alapfelületek, dátumok

4 Vetületek (Stegena, 1988)

5 Transzformáció különböző vetületek között

6 Az EOV-vetület (Varga, 2002)

7 Az EOV közelítése Hotine-vetülettel 1. tézis: A EOV közelíthető a térinformatikai szoftverekben használatos Hotine-vetület alábbi paraméterezésével: Vetületi kezdőpont az alapfelületen (HD-72): Φ=47º 08 39,8174 ; Λ=19º 02 54,8584 Skálatényező: k 0 = 0,99993 A vetületi középvonal azimutja a kezdőpontban: α c =90º A vetületi kezdőpont vetületi koordinátái: FE= ,28432 m; FN= ,00114 m A közelítés maximális hibája: 0,2 milliméter!

8 A hazai zonális hengervetületek (HKR, HÉR, HDR) 2. tézis: Az EOV-hez hasonlóan, a magyarországi zonális hengervetületek Hotine-féle paraméterezését is megadtam a térinformatikai integráció céljára. A közelítő Hotine-paramétersorokkal elérhető hiba maximum 2 centiméter. (Varga, 2002)

9 A paraméterbecslés folyamata 3. tézis: Az áthidaló Molodensky-transzformáció paramétereinek meghatározása a legjobb vízszintes illeszkedés elérésére.

10 Űrfelvételek geometriája A centrális leképezés

11 A sávos letapogatás elvi vázlata

12 Kisfelbontású műholdfelvételek ortorektifikációja 4. tézis A leképezési geometria és megfelelő felbontású domborzati modell ismeretében meghatározható a nyers felvétel tetszőleges képpontjához tartózó földrajzi koordináta. Az eljárás alkalmazása során a nyers felvétel számos képpontjához a szóba jöhető tengerszint feletti magasságokat feltételezve kiszámítjuk a földrajzi koordinátákat, így előáll számos képi koordinátapár, a hozzájuk tartozó földrajzi koordinátapár és a magasság. Ezek között polinomiális kapcsolatot feltételezve meghatározhatók a polinomkapcsolat együtthatói.

13 Kisfelbontású műholdfelvételek ortorektifikációja

14 Kisfelbontású műholdfelvételek ortorektifikációja

15 Közepes felbontású műholdképek Közepes felbontású (Landsat TM) felvételek leképezési geometriája a tükör lengési síkjában

16 Közepes felbontású műholdfelvételek ortorektifikációja 5. tézis Az általam kidolgozott eljárás a raszteres térinformatika alapműveleteinek (raszteres állomány elforgatása, szűrők alkalmazása) sorozatából áll. Az eljárás lépéseit alkalmazva, általános raszteres térinformatikai szoftverrel, speciális felhasználói ismeretek nélkül elvégezhető a szokásos módon geometriailag korrigált (de a magassági hatásból eredő hibákat tartalmazó) műholdfelvételek utólagos korrekciója.

17 Közepes felbontású műholdfelvételek ortorektifikációja

18 Közepes felbontású műholdfelvételek ortorektifikációja Számított vízszintes korrekciós eltolás (pixel; lent) Korzika domborzati modellje (fent)

19 Közepes felbontású műholdfelvételek ortorektifikációja Korrigálatlan TM-felvétel

20 Közepes felbontású műholdfelvételek ortorektifikációja Korrigált TM-felvétel

21 Nagy és szupernagy felbontású műholdképek ortorektifikációja Direkt feladat Inverz feladat Műszerpozíció 6. tézis: Polinomiális ortorektifikáció általános alakja Polinomiális ortorektifikáció másodfokú alakja

22 Polinomiális rektifikáció

23 Polinomiális ortorektifikáció

24 Polinomiális ortorektifikáció

25 Takart képrészletek felismerése 7.tézis: A takart képrészleteket felismerő eljárás kifejlesztése

26 Takart képrészletek felismerése

27 Takart képrészletek felismerése

28 Takart képrészletek felismerése