ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A KORMÁNYMEGBÍZOTT EGYETÉRTÉSI JOGÁNAK GYAKORLÁSÁRÓL és a ÉVI INFORMATIKAI ADATFELMÉRÉS EREDMÉNYEIRİL

Átírás

1 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A KORMÁNYMEGBÍZOTT EGYETÉRTÉSI JOGÁNAK GYAKORLÁSÁRÓL és a 6. ÉVI INFORMATIKAI ADATFELMÉRÉS EREDMÉNYEIRİL A kormányzati informatika koordinációjáról és a kapcsolódó eljárási rendrıl szóló 44/. (III..) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet). április -én lépett hatályba. A Rendelet jogszabályi szinten rendezi és pontosítja a kormánymegbízott egyetértési jogával kapcsolatban a MEH statútumában elvi deklaráció szintjén megfogalmazott szabályozást, és részletesen rögzíti az ahhoz kapcsolódó eljárási rendet is. A Rendelet értelmében a kormánymegbízott egyetértési/véleményezési joga a következı feladatokat tartalmazza: - elızetesen megvizsgálja a Rendelet hatálya alá tartozó szervek kormányzati informatikai stratégiáját, éves informatikai tervét, éves informatikai beruházási és üzemeltetési költségvetését, és ezek módosítását. Vizsgálata alapján egyetértési/ véleményezési jogot gyakorol ezen dokumentumok vonatkozásában, valamint vizsgálja azok megvalósulását, - elızetesen megvizsgálja a kormányzati informatika megvalósításához szükséges projekteket és vizsgálata alapján egyetértési/ véleményezési jogot gyakorol az azok lebonyolításával összefüggı beszerzési eljárások indítása felett, ha azok értéke a külön jogszabályban megállapított mindenkori nemzeti közbeszerzési értékhatárt meghaladja, - felméri, összegzi és értékeli az elızıekben nevesített feladatok megvalósítását (IT felmérés adatszolgáltatás). A fentiek alapján a kormánymegbízott 6. február -én levélben kereste meg a Rendelet hatálya alá tartozó 94 szervezetet, melyek körét a Kormány irányítása, felügyelete alatt álló központi közigazgatási szervek, és az irányításuk, felügyeletük alatt mőködı közigazgatási szervek alkották. A megkeresett közigazgatási szervek közül intézmény egyáltalán nem válaszolt, vagy jelezte, hogy nem küld anyagot. Ez utóbbi körben - a Rendelet hiányos ismeretébıl adódóan többen vitatták, hogy a Rendelet hatálya alá tartoznak. Más esetben jelezték, hogy nem rendelkeznek önálló költségvetéssel, így informatikai fejlesztéseiket egy másik közigazgatási szerv tervezi és jelenti. db A 6. évi IT felmérés során megkeresett intézmények és a válaszadások aránya Éves informatikai tervet nem küldött; 9 int. A 6. évi IT felmérés során tapasztalt adatszolgáltatási hiányosságok és azok gyakorisága Éves beszerzési tervet nem küldött; int. Megkeresett intézmények száma Válaszolók száma 89,4% 37,% Minden anyagot küldött int. száma Stratégiát nem küldött; 9 int. (ebbıl 7 minisztérium) Semmilyen adatlapot nem küldött 7 int. (tényadatokat nem küldött 3 int. tervadatokat nem küldött 6 int.)

2 A megkeresett intézmények (94) közül 84 intézmény (89,4%-a) válaszolt adatkérı levelünkre, azonban az összes kért anyagot már csak 3 szervezet, alig több mint egyharmaduk (37,%) küldte meg az ismételt kérések ellenére is. A legfıbb hiányosságnak az informatikai stratégia és az informatikai terv hiánya tekinthetı, ami 9 intézménynél, az adatot szolgáltatott 84 szervezet 34, %-ánál nem állt rendelkezésre megkeresésünk idıszakában. Különösen figyelemre méltó és ugyanakkor aggasztó, hogy 7 minisztérium sem rendelkezik középtávú (3- éves) informatikai tervvel. Az egyetértési/véleményezési jog gyakorlásához kapcsolódó eljárás eddigi tapasztalatai a következıkben összegezhetıek: A Rendelet hatálya alá tartozó szervezetek néhány kivételtıl eltekintve az EKK által küldött megkeresésre küldték be a kért anyagokat, az önkéntes jogkövetés még nem jellemzı. Általában kevés szervezet rendelkezik elegendı és alapos ismerettel a Rendeletrıl. Az EU által meghatározott (Magyarországon 7) szolgáltatás esetében érintett szervezeteknél a megvalósítandó szolgáltatásoknál, illetve a stratégiában való feltüntetésnél gyakran kellett a feladatok kiemelt volta miatt az anyagok módosítását, pontosítását kérni. Elıfordult, hogy az adott szervezetnek nem volt tudomása arról, hogy milyen kötelezettségei vannak ezen a területen. A szervezetek nagy része nem ismeri vagy nem alkalmazza a Kormányzati Informatikai Egyeztetı Tárcaközi Bizottság (KIETB) által elfogadott a kormányzati intézmények informatikai stratégiájának készítésérıl szóló. számú Ajánlást. Igen sok esetben kell felhívni a figyelmet az abban foglaltakra. A minisztériumok nagy számban (7) nem rendelkeznek informatikai stratégiával, így a felügyeletük, irányításuk alatt mőködı országos hatáskörő szervek is több esetben jelezték, hogy nem tudnak igazodni az ágazati stratégiához, az ágazatban nem tőzték ki az informatika fı irányvonalát. Azok a szervezetek (így különösen a minisztériumok), amelyek rendelkeznek érvényes informatikai (ágazati) stratégiával, és erıs informatikai koordináló szervezettel, ott követhetıbb, tervezhetıbb az informatikai projektek végrehajtása, az adatszolgáltatás is fegyelmezettebb. Az éves informatikai tervek vizsgálata során gyakran elıforduló hiányosság a költségvetési adatok hiánya. A terv ennek megfelelıen sok esetben csak elbeszélés volt, nem tartalmazott projektköltségeket és hiányzott a forrás megjelölése. Az éves beszerzési tervet több esetben arra való hivatkozással nem készítették el, hogy még nincs jóváhagyott költségvetés, vagy forrásaikat elvonták, illetve az adatszolgáltatáshoz megadott táblázatok kitöltését tekintik annak. Bár a stratégiától eltérıen az éves informatikai és beszerzési tervre nincs kiadott külön ajánlás, a fentebb hivatkozott KIETB. számú Ajánlás VII.. és VII. 3. pontjai nevesítik az általános elvárásokat. Ennek ellenére néhány kivételtıl eltekintve az intézmények ma még nem ilyen formában készítik a terveket. Az intézmények nagy részénél maradékelvő tervezés folyik, azaz a meglévı tervek másról szólnak, mint ami ténylegesen megvalósul, az esetleg felszabaduló pénzeszközöket költik az elégtelen informatikai ellátás javítására, de így lehetıség sincs rendszerszerő fejlesztésekre. Az elektronikus szolgáltatások igénybe vételének biztosítását a beküldött anyagok még inkább általános jelleggel tüntetik fel, a részletes, konkrét feladatleírás nélkül.

3 Elıfordul, hogy a Közbeszerzési Értesítıben olyan informatikai projekt kiírása jelenik meg, amihez elızetesen nem kértek egyetértést. Általánosan megállapítható, hogy a fókuszterületeknél még alaposabban kell elıkészíteni a felmérést, mert sok félreértés volt a válaszokból kiolvasható. Valószínőleg a nem megfelelıen felkészült és tájékozott kitöltı személy okozhatta az olyan félreértéseket, melyek az elektronikus ügyintézés, vagy csoportmunka támogatás kérdések megválaszolásakor elıfordultak. Pontosan meg kell határozni pl. hogy mit értünk a felmérés kapcsán elektronikus ügyintézésen. Mivel az egyes szervezetek feladatai nagyon széles területekre terjednek ki, nevesíteni kell a területet is. Összességében elmondható, hogy a kormányzati informatika koordinációjának erısítése, az e-kormányzati stratégiából adódó feladatok érvényesítése, és az ahhoz kapcsolódó szervezetrendszer és eljárási, valamint pénzügyi tervezési rend betartása és betartatása elengedhetetlen és szükségszerő feladat mind az EKK, mind az intézmények számára. Ezek a feladatok a jövıben még hangsúlyosabban és várhatóan még kiterjedtebben közigazgatási szinten - fognak megjelenni. A továbbiakban a 6. évi informatikai adatfelmérés alkalmával kért információk elemzését és az adatok feldolgozása során levonható következtetéseket, megállapításokat ismertetjük. A felmérés eredményeként kapott fontosabb sarokszámokat a. évi tényre és a 6. évi tervekre vonatkozóan külön táblázatba foglaltuk a könnyebb áttekinthetıség érdekében.. évi informatikai fejlesztésekrıl készült felmérés fontosabb sarokszámai: Megnevezés Mennyiség Arányok Adatot szolgáltató intézmények száma 7 int. 94 megkeresés 7,6 %-a Elfogadott keret 47,9 Mrd Ft Felhasznált keret 44, Mrd Ft -ben finanszírozott összes projekt száma 87 db 6,MFt alatti projektek száma 76 db Aránya összes projekthez 8,% 6,MFt alatti projektek felhasznált Aránya az összes felhasznált kerete,7 Mrd Ft kerethez: 6, % 6,MFt alatti projektek átlagértéke, MFt 6,MFt feletti projektek száma 3 db Aránya összes projekthez: 8,9% 6,MFt feletti projektek felhasznált Aránya az összes felhasznált kerete 37,9 Mrd Ft kerethez: 8,7 % 6,MFt feletti projektek átlagértéke 7,4 MFt Az összes projektekhez köthetı felhasznált keret. 4,6 Mrd Ft Aránya az összes felhasznált kerethez: 9,9 % Az összes projekt átlagértéke. 4, MFt Projekthez nem köthetı felhasznált keret 3,6 Mrd Ft Aránya az összes felhasznált kerethez: 8, % 3

4 A 6. évi tervadatok fontosabb sarokszámai: Megnevezés Mennyiség Arányok Adatot szolgáltató intézmények száma 68 int. 7,3 %-os (94 megkeresésbıl) Elfogadott keret 4,3 Mrd Ft -ben finanszírozni tervezett összes projekt száma 88 db 6,MFt alatti projektek száma 44 db Aránya összes projekthez,% 6,MFt alatti projektek tervezett Aránya az összes tervezett kerete,6 Mrd Ft kerethez:,9% 6,MFt alatti projektek átlagértéke 3,6 MFt 6,MFt feletti projektek száma 48 db Aránya összes projekthez: 49,8% 6,MFt feletti projektek tervezett 4,6 Mrd Ft Aránya az összes tervezett kerete kerethez: 76,6 % 6,MFt feletti projektek átlagértéke 97, MFt Az összes projektekhez köthetı Aránya az összes tervezett tervezett keret. 43, Mrd Ft kerethez: 79,6 % Az összes projekt átlagértéke. 49,MFt Projekthez nem köthetı vagy projektkapcsolódást nem tartalmazó tervezett keret, Mrd Ft Aránya az összes felhasznált kerethez:,4% A 6. évi informatikai felmérés során a. évben végrehajtott informatikai fejlesztésekrıl a megkeresett 94 intézmény közül 7 intézmény szolgáltatott adatot, ami 7,6%-os válaszadási arányt jelent. A tervezett 6. évi informatikai keretekrıl és fejlesztésekrıl 3 intézménnyel kevesebb küldött információkat, így itt a válaszadási arány már csak 7,3%-os volt. A. évben végzett felmérés során a tényekrıl a megkérdezett 97 intézménybıl 8,4 %, míg a tervekrıl 7, % számolt be, vagyis azt a megállapítást lehet tenni, hogy a terveket illetıen közel hasonló, a tényeket tekintve valamelyest rosszabb arányban valósult meg az adatszolgáltatás az idei évben. I.) Globális szintő elemzések Az elmúlt évben a felhasznált informatikai keretek összege mind a 4. évi bázishoz, mind a. évi tervhez képest kis mértékben csökkent,, ill. 9,4 %-kal. Ennek elsıdleges oka az év közben végrehajtott költségtakarékossági intézkedések hatása, amely természetesen az informatikai fejlesztéseket is jelentısen érintette. A 6. évi terveket illetıen azonban már ismét emelkedés prognosztizálható, méghozzá nem is kevés, a. évi tényekhez képest,9%. Az éves informatikai keretek 4-6 között és az adott évben indított nagyobb projektjek (>6, MFt) száma ill. átlagértéke. Mrd Ft 6, 49, 44, 48,8 4,3, 4, 3,, 7 projekt (átlag: 88, MFt) 3 projekt (átlag: 83, MFt) 48 projekt (átlag: 6,7 MFt) 48 projekt (átlag: 6,8 MFt),, 4. évi felhasznált keret. évi felhasznált keret. évi tervezett keretek 6. évi tervezett keret 4

5 Ennek a nagyarányú növekedésnek egyik meghatározó eleme, hogy a 6. évi tervezett keretek között már viszonylag jelentıs arányt képvisel a Shengen alapból finanszírozandó projektek értéke (3,9 Mrd Ft), amelyek Belügyminisztérium (BM) kereteit növelik. A nagyobb projektek (>6, MFt) száma a 6. évi tervek alapján ugyan jelentısen visszaesik (3-ról 48-ra), azonban ez a tendencia kismértékben már az elızı években is megfigyelhetı volt, amikor 4. évi 7-rıl -ben 3-re csökkent a nagyobb fejlesztések száma. E folyamat eredményeképpen 6-ban már több mint projekttel kevesebb indul -höz képest, s így a keretek növekedésével párhuzamosan az egy projektre jutó érték a tervekben,4%-kal emelkedik (83, MFt-ról 6,8 MFt-ra). Ebbıl arra lehet következtetni, hogy ebben az évben az intézmények egyre nagyobb értékő informatikai projektek indítását tervezik. Ezt igazolják az alábbi megoszlások is, amelyek a nagyprojektekrıl kitöltött egyedi projektlapok alapján kerültek kigyőjtésre (a tényeknél 3 jelzett projektbıl, a terveknél 48-bıl 4 esetben kaptunk részletes projekt adatlapot). Ezek alapján -ben az nagyprojektre 37,7 Mrd Ft-ot fordítottak az intézmények, míg 6-ban már 39, Mrd Ft jut a 4 nagyprojektre. Látható továbbá, hogy a legtöbb projekt -ben még a - MFt-os értéksávba esett, 6-ban viszont már a - MFt-os sáv jelenti a leggyakoribb elıfordulást.. évi 6, MFt feletti projektek megoszlása db Σ db , mft. / projekt évi 6, MFt feletti projektek értékeloszlása Mrd. Ft. 8, 8 8,8 6, 4,4,6 3,8 3,7 4,,,6,9 6,9 3,,9 6, mft. / projekt Σ Mrd. Ft. 8,9 37,

6 db 6 6. évi 6, MFt feletti projektek megoszlása Σ db , mft. / projekt Mrd. Ft , - 6. évi 6, MFt feletti projektek értékeloszlása 8,4 7,,,7 4,7 3, 3,3 4, 8,4,3,,,8, mft. / projekt Σ Mrd. Ft.,3 39, A 4. évi projekt megoszlással összehasonlítva a. évi adatokat észrevehetı, hogy a legkisebb kategóriában (- MFt között) már -ben jóval kevesebb projekt indult (-37 projekt), ami a 6-os tervszámoknál még jelentısen tovább csökkent (további - projekt). Ezzel a projektgyakoriság súlypontja 6-ra áttolódik a - MFt közötti sávba, itt tervezik a legtöbb projektet megvalósítani az intézmények. Az MFt feletti megaprojektek a 3 évet vizsgálva nem mutatnak különösebb eltérést, számuk általában -7 között ingadozik és összértékük is 6-7 Mrd Ft között alakul minden évben, ami a teljes informatikai keret 4-4%-át teszi ki. Érdekesség azonban, hogy a 6-os tervekben az - MFt közötti sávban látható egy kisebb törés, míg a legmagasabb kategóriában komoly növekedés tapasztalható, azaz a tervekben a még költségesebb projektek fele tolódott az arány. A 7 db egymilliárd Ft feletti projekt közül kettı Mrd Ft környéki, míg egy a 4 Mrd Ft közelébe kerül. 6

7 db évi mft. feletti projektek megoszlása Σ db mft. / projekt évi mft. feletti projektek értékeloszlása Mrd. Ft. 8 7, 6,6 3 6, 3 3,8 3,8 4 6,, mft. / projekt Σ Mrd. Ft. 9, A fenti ábrákból is már jól érzékelhetı a projektek koncentráltsága, azaz egyre nagyobb volumenő projektek képviselik a felhasznált informatikai keretek egyre tekintélyesebb arányát, de a még hangsúlyosabb kiemelés érdekében külön ábrázoltuk a MFt feletti és az alatti projektek összevont mennyiség és értékarányát. A MFt feletti informatikai projektek súlya az összes 6, MFt feletti informatikai projekteken belül MFt feletti projektek 6, MFt<projekt< MFt 6. terv 8 projekt (,%), 3, MrdFt (78,8%) 33 projekt (79,8%) 8,4 MrdFt (,%) Összes projekt 4 39, MrdFt. tény 68 projekt (3,3%), 7, MrdFt (7,9%) 44 projekt (86,7%),,6 MrdFt (8,%) Összes projekt 37,7 MrdFt 4. tény 74 projekt (3,3%) 8, MrdFt (7,%) 483 projekt (86,7%),9 MrdFt (8,%) Összes projekt 7 39, Mrd Ft Mrd Ft 7

8 Az ábrából kitőnik, hogy MFt feletti projektek számszerinti aránya 6-ban a tervek szerint a korábbi évek 3% körüli szintjérıl % felé fog emelkedni, s ezzel - összhangban a projektek összértékének növekedésével - az elızı évek 7 % körüli értékarányával szemben az összes fejlesztés értékének már közel a 8 %-át fogják képviselni. Általánosan megállapítható tehát, hogy a MFt feletti projektek számszerinti aránya a nagyobb projektek között mindössze 3-% között alakul, értékben viszont ezek a projektek adják az összérték 7-8%-át. Hasonló koncentráltságot figyelhetünk meg a projekteket megvalósító intézmények informatikai keretfelhasználását illetıen is. A következı ábrából egyértelmően kiderül, hogy a keretek nagyobb része feletti rendelkezés egy viszonylag szők intézményi körhöz (9- szervezet) kapcsolható. Az Mrd Ft feletti informatikai kerettel rendelkezı intézmények együttes informatikai kereteinek súlya az összes informatikai kiadásokhoz viszonyítva 6-ban intézmény 4,9 MrdFt (7,3%), 6 projekt 7 intézmény 3,4 MrdFt (,%), 67 projekt Összes tervezett keret 4,3 Mrd Ft (48 projekt) -ben 9 intézmény, 3,8 MrdFt (69,9%), projekt 6 intézmény, 3,4 MrdFt (3,4%), 39 projekt Összes felhasznált keret 44, Mrd Ft (3 projekt) 4-ben intézmény 3,8 MrdFt (64,8%), 6 projekt 67 intézmény, 7,3 MrdFt (3,%), 397 projekt Összes felhasznált keret 49, Mrd Ft (7 projekt) Mrd Ft Ez a szők intézményi kör rendelkezik az összes informatikai keret 6-7 %-ával, és jól érzékelhetı, hogy az intézményi koncentráció évrıl évre lassan növekszik, azaz az Mrd Ft feletti kerettel rendelkezı intézmények együttes keretösszege fokozatosan bıvül az intézményi kör stagnálása mellett. A 4- viszonylatában %-kal, ami a 6. évi tervek szerint várhatóan még inkább fokozódik további,4 %-kal. Ha az idei tervek realizálódnak már az éves informatikai keret több mint háromnegyedével (7,3 %-ával) ez a kiemelt intézményi kör gazdálkodik. Az intézményeket három kiemelt intézményi körbe sorolva is rendszereztük a szolgáltatott adatokat. E három fı csoport közül az elsı a minisztériumok köre, a második egy ún. pénzügyi szakrendszerek köre és a harmadik a felügyelt intézmények csoportja. A pénzügyi szakrendszerek kategóriába az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság, a Magyar Államkincstár, Adó és Pénzügyi Ellenırzési Hivatala, a Vám és Pénzügyırség Országos Parancsnoksága és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kerültek. 8

9 M rd Ft 4, 4, A minisztériumok, pénzügyi szakrendszerek és a felügyelt intézmények közötti arányok a. évi informatikai fejlesztéseknél 44, 37,9 3, 3,,,, 4,3 9,4,4 3, 8, 6,,,,3,8,7,7, fe lhasznált k ere t 6,> pr. é rté ke ös s z. 6,< pr. é rték e ös sz. ös s z. Minisztériumok Pénügyi szakrendszerek Felügyelt intézmények Összesen: darab A minisztériumok, pénzügyi szakrendszerek és a felügyelt intézmények közötti arányok a. évi informatikai projektek számánál , MFt alatti projekt 6, MFt feletti projekt Minisztériumok Pénügyi szakrendszerek Felügyelt intézmények Összesen: A diagramokból kivehetı, hogy a minisztériumok ami 6 adatot szolgáltatott szervezetet jelent és a pénzügyi szakrendszerek (a fenti 6 szervezet) már önmagukban is jelentıs részt képviselnek az összesen értékekhez viszonyítva, de a két terület szervezete együttesen mind a keretek mind a 6, MFt feletti projektek tekintetében a 49 felügyelt intézmény együttes számait nagymértékben meghaladó értékekkel rendelkeznek. A 6, MFt feletti projektjeinek a száma például 3 db (49+), szemben a felügyelt intézmények 3 nagyprojektjével, s természetesen összegszerően is komoly a különbség,6 Mrd Ft-tal (3,+9,) szemben csak 6, Mrd Ft áll. M rd Ft A minisztériumok, pénzügyi szakrendszerek és a felügyelt intézmények közötti arányok a 6. évi informatikai fejlesztéseknél 6, 4,3, 4,6 4, 7, 3,,,, 7,8 8,,,,,3,6,3, tervezett keret össz. 6, alatti pr. értéke össz. 6, feletti pr. értéke össz. Minisztériumok Pénügyi szakrendszerek Felügyelt intézmények Összesen: 9

10 darab A minisztériumok, pénzügyi szakrendszerek és a felügyelt intézmények közötti arányok a 6. évi informatikai proje kte k számánál , MFt alatti projekt 6, MFt feletti projekt 48 Minisztériumok Pénügyi szakrendszerek Felügyelt intézmények Összesen: A 6. évi tervezett kereteknél szintén felfedezhetı ez a fajta koncentráltság, 3, Mrd Ft (7,8+,3) a 6, MFt feletti projektek összértéke a minisztériumok és pénzügyi szakrendszerek tekintetében, szemben a felügyeleti intézmények 8, Mrd Ft-jával. A projektek számát illetıen azonban már kisebb az eltérés (8-) a tényekhez képest, ami mint arról már korábban szó volt - a tervezett nagyobb értékő projektekbıl adódik. Ez a fajta kigyőjtés is megerısíti azt a korábbi gondolatot, miszerint az informatikai fejlesztések jelentıs része egy aránylag szőkebb intézményi körhöz kötıdik. A projektek célját illetıen is csoportosításra kerültek a nagyobb projektek, mely ábrák alapján legszembeötlıbb az informatikai eszközök kategória változása a három éves idıintervallumban. A 4. évben még a fejlesztésekre költött keretek majdnem felét (47%- át) adták az ilyen jellegő beruházások, -ben viszont már alig egyharmadára (3, %-ra) zsugorodott ez a rész, míg a 6-os tervekben ismét 4 % fölé növekszik az aránya. A hálózatok fejlesztésének részesedése fokozatosan csökkenı arányt mutat (6%-9,6%- 7,4%), az internet terület stabilizálódni látszik,6-% között, ugyanakkor a stratégia tervezés, audit területen fokozatos növekedés tapasztalható (%-,9%-4,%). A szoftver területen -ben egy több mint háromszoros bıvülés figyelhetı meg, de 6-ra ennek az aránya ismét csak % közelébe esik vissza. Az ügyvitel kategóriánál pedig a szoftver kategóriával pont ellentétes arányváltozásokat lehet megfigyelni, -ben a felére esik vissza a részesedése, majd a tervek szerint több mint egyharmados (33,%) lesz a súlya a projektcélok között. Az MFt feletti informatikai projektek cél szerinti költség megoszlása 4. évben rendszer fejlesztés 8% rendszer üzemeltetés 6% Szoftver % Ügyvitel 4 % rendszer / alkalmazás licenc vásárlás 7% rendszer / alkalmazás üzemeltetés 4% Internet % portál / honlap fejlesztés % portál/honlap üzemeltetés % Informatikai eszközök 47% hardver beszerzés 4% hardver üzemeltetés % Hálózatok 6% LAN fejlesztés 6% LAN üzemeltetés 7% Stratégia tervezés, MAN, WAN fejlesztés % audit % MAN, W AN üzemeltetés %

11 A 6, MFt feletti informatikai projektek cél szerinti költségmegoszlása -ben (MFt-ban és %-osan) Szoftver 384, 36,7% rendszer/alkalmazás üzemeltetés 8637,8,9% rendszer/alkalmazás licenc vásárlás 76,4 3,7% stratégia tervezés, audit 7,8,9% Ügyvitel 474,,6% nem beazonosítható 687, 4,% portál/honlap üzemeltetés 66,4,% Internet 6,,6 % Informatikai eszközök 79,6 3,% portál/honlap fejlesztés 46,,% hardver beszerzés 697, 8,% hardver üzemeltetés 9,4 3,6% Hálózat 9,6 % LAN fejlesztés 86,9,8% LAN üzemeltetés 69,,4% MAN, W AN fejlesztés 86,3,6% MAN, W AN üzemeltetés 7,6 6,8% A 6, MFt feletti informatikai projektek cél szerinti költségmegoszlása 6-ban (MFt-ban és %-osan) Ügyvitel 34 33,% KET, elktronikus ügyintézés feladatai 7,% rendszer/alkalmazás fejlesztés 8937,% rendszer üzemeltetés 4,6% stratégia tervezés, szakmai oktatás 6,9 4,% Szoftver 87 3,3% rendszer/alkalmazás licenc vásárlás 388 9,8% rendszer/alkalmazás üzemeltetés 4 3,% portál/honlap fejlesztés 678,7% portál/honlap üzemeltetés 7,% hardver beszerzés 4 3,8% hardver üzemeltetés 739 4,4% Internet 73,9 % Informatikai eszközök 96 4,% Hálózat 97 7,4 % LAN fejlesztés 89,7% LAN üzemeltetés 7,% MAN, WAN fejlesztés 8,% MAN, WAN üzemeltetés 63 4,% A felmérés során adatokat kértünk arra vonatkozóan is, hogy egy adott projekten belül a projektet alkotó fontosabb költségelemek összegszerően milyen nagyságrendet képviselnek és ezeknek mekkora az aránya. Ezeket az adatokat csak a tény projektekre kértük, így tervezett adatok nem állnak rendelkezésre. Az MFt feletti projektek költségvetési ráfordításainak projekten belüli fıbb elemek szerinti megoszlása 4-ben Szolgáltatás,7% szakértés / tanácsadás 3,% oktatás / képzés,7% Egyéb 6,9% További projektek,% Elıkészítés tervezés / kutatás / tanulmánykészítés 4,7% Hardver 49,7% hardver eszköz / bérlet 3,7% PM / QA / audit,8% inf. szolg. (pl.: internet) / bérlet,% Szoftver,8% installálás / üzemeltetés 9% szoftver fejlesztés / licence / bérlet 6,% karbantartás / support / upgrade 6,%

12 A 6, MFt feletti projektek költségvetési ráfordításainak projekten belüli fıbb elemek szerinti megoszlása -ben Szolgáltatás 7,3% PM / QA / audit,3% Egyéb,8% További projektek,4% Elıkészítés tervezés / kutatás / tanulmánykészítés 3,% Hardver 4,% hardver eszköz / bérlet,9% inf. szolg. (pl.: internet) / bérlet,4% karbantartás / support / upgrade 8,% oktatás / képzés,% szakértés / tanácsadás,3% Szoftver 37,% installálás / üzemeltetés,3% szoftver fejlesztés / licence / bérlet 4,7% Az ábrák hasonlóságából is látható, hogy a 4- viszonylatában drasztikus változás nem történt a projektköltségek elemek közötti megoszlásában, továbbra is a hardver elemek a meghatározóak, bár súlyuk 49,7 %-ról 4, %-ra csökkent, mely csökkenés a szoftver elemek részarányát növelte,8 %-ról 37, %-ra. A projektelemek ilyen irányú változásai és az elızıekben ismertetett projektcélok arányváltozásai között szoros korreláció figyelhetı meg, ami várható is volt a kért információk célja alapján. A projekten belüli szolgáltatás elemek aránya összességében 3,4 % ponttal csökkent, és ezen belül is az informatikai szolgáltatás/bérlet részelem csökkent a legjobban,7 % ponttal. A további projektek rész ez azokat a projektköltségeket tartalmazza, amelyeknél nem kaptunk költségelemenkénti részletezést szerencsére minimálisra (,4%) redukálódott. A projekt elemek tekintetében a beszerzés jellegére vonatkozóan is tartalmazott információkérést az adatlap, amit sajnos amint azt a lenti ábrák mutatják meglehetısen hiányosan töltöttek ki az intézmények. (Biztató azonban, hogy a nincs adat körszelet a 4. évi %-ról -ben,3 %-ra csökkent, sıt a tervadatoknál már csak 6,7 %-os.) A rendelkezésre álló adatok alapján a 4. évi arányokhoz képest a közbeszerzés látszólag közel a duplájára emelkedett (3,3 %-ról 67,8 %-ra). Ez nagyrész köszönhetı a pontosabb adatszolgáltatásnak, hiszen nemcsak az adathiány csökkent, hanem az egyéb kategória is %-kal, ugyanakkor a szabadkézi vétel és a pályázat besorolásba -ben nem került számottevı érték, szemben a 4. évi 9,% ill. 6,3%-kal. A tervek vonatkozásában megmarad a közbeszerzés dominanciája (,8%), az egyéb kategória %-kal nı, s ezzel ismét jelentıssé válik (6,8%), valamint a pályázat kategória újra megjelenik 3,%-kal. A projektelemek ráfordításainak beszerzés jellege szerinti megoszlása 4-ben Egyéb 7,8% Pályázat 6,3% Nincs adat,% Közbeszerzés 3,3% központosított 6,8% nyílt,4% tárgyalásos 4,% meghívásos,% más pályázat,8% phare pályázat,7% egyszerő,3% Kbtv. Alapján,% forrásátadás,7% Korábbi szerzıdés 6,% Szabadkézi vétel 9,%

13 A projektelemek rádításainak beszerzés jellege szerinti megoszlása. évben (M Ft-ban) Nincs információ 799,9,3% Közbeszerzés 49,9 67,8% 9, % központosított közbesz. 9834, 6,% Egyéb 44,7 6,8% Korábbi szerzıdés 7,4 4,% Kbtv. alapján 6,3 4,9% tárgyalásos közbeszerzés 696, 8,% Nyílt közbeszerzés 6, 6,8% egyszerő közbesz. 4,,% meghívásos pályázat 78,3,% Egyé b 6 3, 6,6% Korábbi sze rzıdés 96, 7,% A projektlemek ráfordításainak beszerzés jellege szerinti megoszlása 6-ban (M Ft-ban) Közbeszerzés 8,8% Nincs információ 6 7, 6,7% központosított közbesz. 3, 3,% Nyílt közbeszerzés 7, 6,4% Pályázat 3, 3,% egyszerő közbesz.,,4% pályázaton elnyert,,8% forrásátadás 6,,% Phare tender 86,,% Szabadkézi vétel 97,,% Kbtv. alapján 3 4, 7,7% tárgyalásos közbeszerzés 4 64,,3% meghívásos pályázat 8,,% A beszerzések jellege szerinti megosztást ábrázoltuk oszlopdiagrammal is, ami az évenkénti arányváltozásokat még szemléletesebben mutatja. A beszerzések jellegének megoszlása Millió Ft 39, 37 97,9 39 4, ,9 97,8 69,7 448,9 44,7 799,9 49,9 44,7 7, ,4 4 6 közbeszerzés korábbi szerzõdés pályázat egyéb nincs adat Megjegyzés: az adatszolgáltatók által nem jelölt pályázati felhasználások a nincs adat oszlopba kerültek 3

14 II.) Ágazat szintő elemzések A. évben felhasznált informatikai keretek ágazati megoszlása szerint a Belügyminisztérium és intézményei (BM) rendelkeztek messze a legnagyobb kerettel (4,4Mrd Ft), hasonlóan a 4. bázis évhez (,9 MrdFt). A felhasznált kereteket illetıen egyébként komoly változás nem történt az ágazati rangsorban, az elsı hat fejezet esetében egyedül a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium és intézményeinél (FMM) tapasztalható komolyabb visszaesés, helyére az Egészségügyi Minisztérium és intézményei (EUM) kerültek. A finanszírozott nagyprojektek (>6, MFt) számát illetıen azonban továbbra is a Pénzügyminisztérium és intézményeié (PM) a vezetı szerep, akárcsak 4-ben, igaz tavaly kereken 4 fejlesztéssel kevesebb, mindössze 96 projekt végrehajtása folyt, melyek közül a legtöbb (44 db) az APEH nevéhez főzıdik. A PM-t követı három fejezet -ben az elızı évhez hasonlóan a GKM, EÜM és a BM, tehát itt sem tapasztalható jelentısebb változás.. évben összesen felhasznált 44, Mrd Ft informatikai keret megoszlása ágazatonként MFt-ban 6, 44 4,,, 8, 6, 7 9 4,, , BM MeH PM EUM ISZCSM IHM GKM KSH FMM OM KÜM NKÖM FVM IM KVVM HM, A 4. évi 49, Mrd Ft felhasznált informatikai fejlesztési keretek megoszlása ágazatonként 866, 8, , 63 4, , , BM PM FMM ICsSzEM IHM MeH FVM EÜM GKM HM IM KÜM KvVM NKÖM KSH OM RFFTNM. évben finanszírozott 3 nagyprojekt (>6, MFt) megoszlása ágazatonként PM EUM GKM BM MeH FMM IHM ISZCSM IM KVVM KSH FVM KÜM NKÖM OM HM 4

15 Projekt 4 A 4. évben finanszírozott 7 db MFt feletti projektek ágazati megoszlása PM GKM EÜM BM FVM IM FMM KvVM MeH IHM KÜM NKÖM ICsSzEM OM HM RFFTNM KSH A 6. évi tervek vonatkozásában sem várható nagy változás a tényekhez képest, a tervszámok alapján hasonló megoszlásokat tapasztalhatunk. A BM továbbra is kimagasló informatikai keretekkel gazdálkodik, amit már a shengeni források is gazdagítanak, illetve a finanszírozott projektek számát illetıen ez évben is a PM finanszírozza a legtöbb nagyprojektet (7 db). A tervezett keretek vonatkozásában a BM mögé a Honvédelmi Minisztérium és intézményei (HM) kerültek, köszönhetıen a 6-ban indítani tervezett 3 nagyobb, milliárdos nagyságrendő projektjének. 6, évben összesen tervezett 4,3 M rd Ft informatikai keret megoszlása ágazatonké nt (M Ft-ban) 4,,, 8, , 4, , , BM HM PM MeH EUM GKM IHM ISZCSM FMM KSH KVVM IM EUTNM NKÖM OM FVM KÜM 6. évben finanszírozott 48 nagyprojekt (>6, MFt) megoszlása ágazatonként PM BM MeH GKM EUM ISZCSM IHM 6 FMM IM 6 KSH 4 3 NKÖM KVVM FVM EUTNM KÜM OM HM

16 A fıvállalkozások által teljesített szállítások értékei alapján felállított sorrendet mutatják a lenti grafikonok, melyekbıl látható, hogy a vezetı szállítók csoportja (Siemens, Getronics, Albacomp, IDOM) nem nagyon változott a bázisévhez képest. Érdekesség, hogy -ben egy kevésbé ismert társaságnak, NAS Kft-nek több nevesebb szállítót megelızve, úgymint a HP, Sagem, InterComp,, Mrd Ft feletti forgalommal sikerült az élbolyhoz kapcsolódnia, elsısorban az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság részére végzett teljesítésekkel. A nagyobb fıvállalkozók rangsora a szerzıdéses értékek alapján (MFt-ban) és a megrendelések száma 4-ben 3 4, , 3 78, 3 977, 68,4 4,6 66,9 89, 39,, 46,9 4, 399, 369, Getronics HP Mo. Kft. Albacomp Kopint-D. Rt. Siemens Rt. IDOM. Rt Zalaszám Inf.Kft. Synergon Inf. Rt. Matáv BMVEL* Számalk Inf.Rt. Pantel Rt. Ericsson Mo. Kft. Alphanet Kft. A nagyobb fıvállalkozók rangsora a szerzıdéses értékek alapján (MFt-ban) és a megrendelések száma -ben , 3 43,7 833,7 768, 74, 44, 83,8 Siemens Bull Mo. Kft Getronics Mo. Kft. IDOM Rt. Albacomp NAS Kft. Multipolaris Kft HP Mo. Kft. Delta Elektronik Kft 8, 69,3 64,9 6,4 78,6, SAGEM Kft. Zalaszám Inf.Kft. Inter Comp.Rt. Synergon Inf.Rt. Összefoglalóan megállapítható az adatok elemzése kapcsán, hogy az informatikai fejlesztések fı irányvonalait, koncentráltságát, a fejlesztések különbözı szempontú megoszlásait a felmérés jól meg tudja határozni, viszont az egyes arányváltozások mögöttes mozgató rugóira nem minden esetben kapunk kielégítı választ. Jövıbeli célkitőzésként fogalmazódok meg tehát, hogy az on-line adatbekérı rendszer bevezetése alkalmával még teljeskörőbb, a változásokat még jobban alátámasztó, magyarázó információkat kérjünk be az intézményektıl. 6

17 III.) Fókuszterületek felmérı lapok értékelése A fókuszterületek adatlapon a tavalyi évhez képest kisebb változtatásokat hajtottunk végre. A feldolgozáskor összesen 7 intézmény adatait összegeztük. A kérdések egy részénél a feldolgozás kiterjedt újonnan szolgáltatott és -ös adatokra is.. Személyügyi nyilvántartás Alkalmazó Program megnevezése intézmények száma Civilis-HR Személyügyi Nyilvántartó rendszer 3 Dolber 3 Intézményi Munkaügyi Információs Rendszer (IMI) KGIR HRMS NEXON Berenc Humánpolitikai modul PC Bér 3 SAP Szemiramisz Szenyor 6 WinTiszt 7 A HR rendszert alkalmazó intézmények megoszlása a bevezetés éve szerint. Leggyakrabban használt rendszerek Megállapítható, hogy szinte minden szervezet használ számítógépes rendszert a személyügyi nyilvántartásra. A használat egységesnek nem nevezhetı, általában ágazatonként változó. Pl. a volt BM és felügyelt szervezetei esetében központilag intézkedtek a felhasználandó rendszerrıl, hasonlóan a GKM-ben és felügyelt intézményeinél is központilag fejlesztetett és bevezetést központilag finanszírozott rendszert használnak. Meghatározó a Win Tiszt (7 db), az Intézményi Munkaügyi Információs Rendszer (IMI) () db illetve a Szenyor (6db) BM intézményeiben. A terület jól egységesíthetınek tőnik, bár egy valódi központi rendszer bevezetése jelentıs kezdeti költségekkel jár, valamint a bérszámfejtés egységes rendszerének bevezetése körüli sikertelenség óvatosságra kell késztessenek. Sajátos módon egyes szervezetek arról számoltak be, hogy egyszerre többféle személyügyi nyilvántartó rendszert használnak. A hatékonyság itt kérdéses lehet. 7

18 . Elektronikus ügyintézés Az e-ügyintézést alkalmazó intézmények megoszlása a bevezetés éve szerint. Alkalmazó intézmények Program megnevezése száma Lotus Notes 9 KIR (Kormányzati Iratkezelı Rendszer, Freesoft) 3 MonDoc (Montana) IMAP Iktató, Munkanyilvántartó és Archiváló Program 3 Legelterjedtebb rendszerek Az eredményekbıl adódóan az elektronikus ügyintézés alatt többnyire az elektronikus iktatást, ügyiratkezelést értették a szervezetek. Mivel a számok alapján a rendszerek kevéssé elterjedtek, ezen a területen sikerrel lehetne központosítást vagy egységesítést végrehajtani. 3. Csoportmunka támogatás 7 Alkalmazó intézmények Program megnevezése száma Lotus Notes MS Outlook 3 Novell A csoportmunka támogató rendszereket alkalmazó intézmények megoszlása a bevezetés éve szerint. Legelterjedtebb rendszerek Érdekes módon a csoportmunka támogatás legelterjedtebb rendszerei Lotus alapúak, és a három legelterjedtebb között a különbség nem számottevı. 8

19 4. Vírusvédelem A vírusvédelmi rendszereket alkalmazó intézmények megoszlása a bevezetés éve szerint. Alkalmazó Program/szállító megnevezése intézmények száma Symantec 6 McAfee CA Innoculate 8 F-Secure Virus Buster 4 Legelterjedtebb rendszerek A vírusvédelemi eszközök területén végzett felmérés a várt eredményt hozta, nincs domináns rendszer a kormányzati felhasználóknál. A biztonsággal kapcsolatosan megfogalmazott elvárások miatt valószínőleg ide csak akkor érdemes központilag beavatkozni, ha rendszerek és üzemeltetésük is központi. Egyébként célszerőbb, ha nem egy rendszer védi az egész kormányzatot, mivel annak jelentıs lehet a kockázata.. Portálszoftver A portálszoftvert alkalmazó intézmények megoszlása a bevezetés éve szerint. 9

20 6. Nyílt forráskódú szoftverek 8 Alkalmazó Program/szállító megnevezése intézmények száma Linux 3 Apache 7 Tomcat 3 Postgres SQL 6 SendMail OpenOffice A nyílt forráskódú rendszereket alkalmazó intézmények megoszlása a bevezetés éve szerint. Leggyakrabban használt rendszerek Egyes szervezetek többféle nyílt forráskódú szoftvert is használnak. 7. Honlap szabályzat: 8. Ügyfélszolgálat: van 6 nincs van 46 nincs 9. Callcenter:. EKK támogatás: van 3 nincs 8 igényel 6 nem igényel 47 Budapest, 6. augusztus 4.