Helyi Esélyegyenlőségi Program

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Prgram Bjt Község Önkrmányzata (a és évi felülvizsgálattal egységes szerkezetben)

2 Tartalmjegyzék Bevezetés... 3 A prgram háttere... 3 A prgram céljai... 4 Küldetésnyilatkzat... 5 A település bemutatása... 6 Helyzetelemzés Jgszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a rmák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fgyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség A helyi esélyegyenlőségi prgram nyilvánssága terv A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - Terv Megvalósítás A prgram nyilvánssága Kötelezettségek és felelősségi körök Elfgadás módja és dátuma

3 Bevezetés A prgram háttere Összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmzdításáról szóló évi CXXV. törvénnyel, a helyi esélyegyenlőségi prgramk elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentrkról szóló 321/2011. (XII. 27.) Krm. rendelettel és a helyi esélyegyenlőségi prgram elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelettel Bjt Község Önkrmányzata Helyi Esélyegyenlőségi Prgramban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatkat. Jelen prgram a településen feltárt esélyegyenlőségi prblémákra reagál, és beavatkzáskat tartalmaz azk kezelésére. Bjt Község Önkrmányzat Képviselő-testülete a 64/2013. (VI. 27. ) számú BKt határzatával elfgadta Bjt Község Önkrmányzata Helyi Esélyegyenlőségi Prgramját, majd a 63/2015. (VI. 24.) BKt. határzatával a Helyi Esélyegyenlőségi Prgram évi felülvizsgálatáról szóló dkumentumt. 1 A prgram felépítése Az esélyegyenlőségi prgram helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzés célja annak megállapítása, hgy a településen élő hátránys helyzetű társadalmi csprtk a teljes lakssághz visznyítva milyen jövedelmi, fglalkztatási, képzettségi, szciális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján település milyen esélyegyenlőtlenségi prblémákkal küzd. A helyzetelemzés alapján intézkedési tervet kell készíteni. A helyzetelemzés srán feltárt prblémák kmplex kezelése érdekében a településeknek beavatkzáskat kell tervezniük. Az esélyegyenlőségi prgram felülvizsgálata A helyi esélyegyenlőségi prgramt öt évre kell tervezni. Időaránys megvalósulását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltzását kétévente át kell tekinteni, és a helyi esélyegyenlőségi prgramt felül kell vizsgálni. 1 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 3

4 Jelen felülvizsgálat célja a Helyi Esélyegyenlőségi Prgram elfgadása és a évi felülvizsgálat óta eltelt időszak alatt bekövetkezett helyi szintű társadalmi váltzásk, valamint az intézkedési tervben célul tűzött feladatk megvalósításának összegzése. A felülvizsgálat a helyzetelemzéshez szükséges statisztikai adatk frissítésén túl, adatelemzést nem tartalmaz, mivel az eltelt két éves időszakban jelentős társadalmi váltzás a krábbi tendenciákhz képest az adatkból nem mutatható ki. 2 A 2013-ban elfgadtt Helyi Esélyegyenlőségi Prgramban 16 beaznsíttt prblémára született knkrét intézkedési javaslat. Jelen felülvizsgálat srán új intézkedés meghatárzására már nem került sr, a felülvizsgálat skkal inkább az intézkedési terv megvalósulásának vizsgálatára irányul. 3 A Türr István Képző és Kutató Intézet esélyegyenlőségi munkatársai segítették a prgram elkészülését, valamint részt vesznek az esedékes felülvizsgálatában is. A prgram céljai A prgram priritásai (szinergiában a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia felzárkózás-plitikai céljaival): - csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya, - csökkenjen a hátránys helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái, - csökkenjenek a hátránys helyzetű és nem hátránys helyzetű csprtk közötti társadalmi különbségek. A prgram kiterjed: - az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, - az ktatás és a képzés területén a jgellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, tvábbá az egyenlő esélyű hzzáférés biztsításáhz szükséges intézkedésekre, - a közszlgáltatáskhz, valamint az egészségügyi szlgáltatáskhz való egyenlő esélyű hzzáférés biztsításáhz szükséges intézkedésekre, 2 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 3 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 4

5 - lyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátránys helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják fglalkztatási esélyeiket. A megvalósítás srán érvényesítendő körülmények a településen: - a szegregációmentesség; - a diszkriminációmentesség; - a társadalmi integráció; - a minőségi ktatáshz való hzzáférés biztsítása; - a megkülönböztetés tilalma; - az egyenlő bánásmód betartása; - az emberi méltóság tiszteletben tartása, - a társadalmi szlidaritás. Küldetésnyilatkzat Bjt Község Önkrmányzata: - az esélyegyenlőségi plitikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szlgáltatásai srán, intézményfenntartói szerepkörében, pályázóként és a közplitikák alakítójaként érvényesíti; - az esélyegyenlőséggel kapcslats tevékenysége srán mindent megtesz annak érdekében, hgy az egyes prjektek kidlgzásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet kapjanak, elősegítve ezzel a település laksságának ilyen irányú szemléletváltását is; - elkötelezett az egyenlő esélyek biztsítás iránt: minden laks számára lehetővé kívánja tenni, hgy megkülönböztetés nélkül dlgzhassn, tanulhassn és élhessen a településen; - a képviselő-testület és szervei döntésein keresztül is kifejezi elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén; - a jgszabálykban meghatárztt, ilyen irányú kötelező feladatk ellátásán túl a társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházzal, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival együttműködve közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén; - ösztönözi a hátránys helyzetű csprtkat és egyéneket, hgy vegyenek részt a helyi közösség életében; - esélyegyenlőségi plitikáját minél szélesebb körben megismerteti a helyi munkáltatókkal, munkavállalókkal, a helyi plgárkkal és a partner szervezetekkel. 5

6 A település bemutatása Elhelyezkedése: A Bihari-síkság észak-keleti részén, közvetlenül a Kis-Körös mentén elterülő falu, a környék legrégebbi települései közé tartzik. Története: A település első íráss említése (Btcu) 1208-ból való, nevét földbirtksáról kapta ben már egyházas helyként szerepel a pápai tizedjegyzékben. Egyháza 1557-től számítja refrmátus létét. Lelkészeinek névsrában tt találjuk Diószegi Sámuel btanikust, a hazai rendszeres növénytan megalapzóját. Bjt a török hódltság alatt is laktt hely maradt, bár a falut többször feldúlták, mindig újjáépült. A falu neves szülötte bjti Veres Gáspár, aki Bethlen Gábr fejedelem udvari történetírója és a káptalan levéltársa vlt, később I. Rákóczi György diplmáciai feladatkkal bízta meg. Egyszerű külsejű refrmátus templmát 1680-ban építették. Mai frmáját az 1800-as évek végén nyerte el. Bjt község 1950-ig Bihar vármegyéhez tartztt. A vizek szabályzása előtt bőven termett ezen a vidéken a rekettyefűz, a nád és a gyékény. Az itt élő szrgalmas emberek a földművelés mellett gyékény-, csuhé- és vesszőfnással fglalkztak. A fűzfavesszőből szekérre való kast, különböző ksarakat kötöttek, a gyékényből szatyrkat, pnyvát szőttek, amit aztán a váradi, a debreceni és a kunsági vásárkra vittek eladni. Olyan híres vlt a bjti szekérkas, hgy az emberek a világhábrú alatt Nagyváradn felismerték, hgy ezt bjtiak készítették. Természeti adttságai: Bjt és Nagykereki között található 77 ha területű Nagy-rét btanikai, tájképi, madártani értékei alapján megyei szintű védett terület. Valamennyi bihari vízi élőhely közül az itt található növényzet a legváltzatsabb, fajkban leggazdagabb. Igen értékes a madárvilága is. Fészkelői közül első helyen említendő a Tiszántúln igen ritka réti tücsökmadár. Külön érdekesség, hgy a bjti réten a másik két tücsökmadár faj is előfrdul. Népi építészeti értékei: A kerekszlps trnácú nagy lakóházak, kőlábas kerítéssel és benne kőlábas ikergórékkal, tágas udvarukn különleges kőlábas galambdúccal, sütőházaikban hatalmas búbs kemencével adták a bjti prták jellegzetes építményeit. Az értékmentő tevékenységük leglátványsabb eredménye a któber 23-án átadtt Tájház. 6

7 Demgráfiai adatk: Bjtn december 31-én 2688 hektárnyi területen (26,88 km²) 564 fő vlt az állandó laksság, melyből a lakónépesség 489 fő. Bjtn december 31-én 2688 hektárnyi területen (26,88 km²) 571 fő vlt az állandó laksság, melyből a lakónépesség 538fő számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Lakónépesség 2007 (fő) 503 fő 2008 (fő) 501 fő Lakónépesség számának váltzása (%) 100 % 2009 (fő) 487 fő Lakónépesség számának váltzása (%) 97 % 2010 (fő) 482 fő Lakónépesség számának váltzása (%) 99 % 2011 (fő) 489 fő Lakónépesség számának váltzása (%) 101 % 2012 (fő) Lakónépesség számának váltzása (%) 109 % 2013 (fő) 536 Lakónépesség számának váltzása (%) 101 % 2014 (fő) 538 Lakónépesség számának váltzása (%) 100 % 2015 (fő) Lakónépesség számának váltzása (%) 102% 2016 (fő) 543 Lakónépesség számának váltzása (%) 99 % Frrás: TeIR, KSH-TSTAR 4 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 5 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 6 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 7

8 A lakónépességet úgy értjük, mint az adtt területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkdási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkdási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Az elmúlt években az lakónépesség számának tekintetében minimális, aznban flyamats csökkenés figyelhető meg évben minimális népességszám növekedés figyelhető meg az előző évi adatkhz képest. Az elmúlt években az lakónépesség számának tekintetében flyamats emelkedés figyelhető meg. 7 A kismértékű emelkedés ka elsősrban a rmán államplgárk lakásvásárlása a településen. Egyre több rmán államplgár költözik Bjtra, és napnta innen ingáznak nagyváradi munkahelyükre. 2. számú táblázat - Állandó népesség 8 Állandó népesség száma Nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak éves nők éves férfiak éves nők éves férfiak éves nők éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Frrás: TeIR, KSH-TSTAR (2014) 571 fő 286 fő 50 % 285 fő 50 % 24 fő 4 % 62 fő 12 % 57 fő 10 % 13 fő 2 % 10 fő 2 % 153 fő 27 % 151 fő 27 % 15 fő 3 % 18 fő 3 % 42 fő 7 % 22 fő 4 % 7 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 8 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 8

9 Állandó népesség száma 9 Nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak éves nők éves férfiak éves nők éves férfiak éves nők éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Frrás: TeIR, KSH-TSTAR (2015) 582 fő 296 fő 51 % 286 fő 49 % 22 fő 4 % 61 fő 10 % 54 fő 9 % 16 fő 3 % 17 fő 3 % 159 fő 27 % 170 fő 29 % 13 fő 2 % 14 fő 2 % 37 fő 6 % 31 fő 5 % Az állandó népesség számát úgy értelmezzük, mint a bejelentett állandó népességet. Tehát az adtt területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartznak a bejelentett állandó népesség körébe, függetlenül attól, hgy van-e máshl bejelentett tartózkdási helyük (ideiglenes lakásuk). A település évi állandó népesség számából kitűnik, hgy a nők és férfiak aránya krsztálykra tekintet nélkül majdnem fele-fele arányban van óta emelkedett a 0-2 évesek aránya Megállapíttta a évi felülvizsgálat 10 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 9

10 (2012) (2015) A diagramk az állandó népesség krcsprtk szerinti megszlását mutatják, melyből megállapítható, hgy a település legnagybb részét a munkaképes krsztály teszi ki. Aznban a jelenlegi gazdasági világválság, a kedvezőtlen fglalkztatási helyzet, tvábbá a fkzatsan rmló szciális háló ezt a csprtt fenyegeti a legjbban, így a települési laksk fkzats elvándrlásának ka javarészt ezzel áll összefüggésben. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó laksk 0-14 éves krú állandó laksk száma (fő) száma (fő) Öregedési index (%) 2001 n.a. n.a. n.a , , , , , , , ,1 Frrás: TeIR, KSH-TSTAR, helyi adat 11 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 12 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 10

11 Az öregedési index azt jelzi, hgy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. A táblázat adatai alapján megállapítható, hgy a vizsgált időszak minden évében 100 alatti az index, túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, számuk mintegy kétszerese a 65 év feletti laksknak, vagyis fiatals a népességszerkezet. 4. számú táblázat - Belföldi vándrlásk állandó jellegű davándrlás elvándrlás egyenleg Frrás: TeIR, KSH-TSTAR 13 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 14 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 11

12 A belföldi vándrlásk egyenlegét megvizsgálva az állandó elvándrlásk száma a vizsgált évek mindegyikében meghaladja az állandó davándrlásk számát. A települést a negatív vándrlási egyenleg jellemzi. Kiemelkedő a 2009-es és a 2014-es 15 év, amikr ötször majd nylcszr 16 annyi vlt az elvándrlásk száma, mint az davándrláské. Nagybb figyelmet kell szentelni a fiatal krsztályk megtartására, illetve visszacsábítására a megélhetési, szórakzási, kulturális es egyéblehetőségek széles skálájának aktivizálásával, mivel leginkább ők lehetnek érintettek az elvándrlásban. A születések és a halálzásk aránya 2009-től követi az rszágs trendet. A születések és a halálzásk aránya 2012-től kedvezően alakult. 17 A természetes szaprdás 2009-től negatív előjelű, ami azt jelenti, hgy az élve születések száma kevesebb, mint az elhalálzásk száma. A születések és halálzásk számának alakulását összehasnlítva a népesség fkzats elöregedése figyelhető meg. A természetes szaprdás 2012-től pzitív előjelű, ami azt jelenti, hgy az élve születések száma több, mint az elhalálzásk száma. A születések és halálzásk számának alakulását összehasnlítva a népesség fkzats elöregedése megállni látszik számú táblázat - Természetes szaprdás élve születések száma halálzásk száma természetes szaprdás (fő) Frrás: TeIR, KSH-TSTAR 15 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 16 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 17 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 18 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 19 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 20 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 12

13 Ez annak a biznyítéka, hgy a gyermekek és fiatalk mellett egyre több esetben kell figyelni a főleg egyedül élő, magukra maradt idős emberekre. Helyzetelemzés 1. Jgszabályi háttér bemutatása Magyarrszág az alapvető jgkat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fgyatéksság, nyelv, vallás, plitikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztsítja A prgram készítését előíró jgszabályi környezet rövid bemutatása Magyarrszág Alaptörvénye XV. cikk Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmzdításáról szóló évi CXXV. törvény 321/2011. (XII. 27.) Krm. rendelet A helyi esélyegyenlőségi prgramk elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentrkról 21 Magyarrszág Alaptörvénye 13

14 Az emberi erőfrrásk minisztere 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelete a helyi esélyegyenlőségi prgram elkészítésének részletes szabályairól 31/2007. (II. 28.) Krm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcslats infrmációs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsprtkat érintő helyi szabályzás rövid bemutatása. Bjt Község Önkrmányzatának Képviselő-testület április 29. napján fgadta el a 7/2013. (IV. 30.) önkrmányzati rendeletét a szciális rászrultságtól függő pénzbeli és természetbeni szciális ellátásk és szlgáltatásk helyi szabályzásáról. A törvényi előíráskn túl, a rendelet célja, hgy a településen lyan támgatási rendszer működjön, amely az államplgárk számára a prevenció, a hátránys helyzetből adódó hatásk enyhítésére szlgálnak. A szciális ellátásk, szlgáltatásk középpntjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fgyatéksságból eredő szükségletek, eltartttak, gyermekek gndzásáhz kapcslódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabálykat és ezek hatásait flyamatsan vizsgálja az Önkrmányzat. A rendeletet az eredményesség és hatéknyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalmmal felülvizsgálják. A Képviselő-testület a helyi szabályzási tevékenysége srán az esélyegyenlőségi szempntkat is figyelembe veszi. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcslódás helyi stratégiai és települési önkrmányzati dkumentumkkal, kncepciókkal, prgramkkal Bjt Község Önkrmányzatának Gazdasági Prgramja a es periódusra 2010-ben készült, melynek készítését az Ötv. 91. (1) bekezdése írja elő. A dkumentum lyan priritáskat határz meg, amelyek megvalósításával a településen élők helyzete javul, mindez az egyenlő esélyek biztsítását is segíti. A gazdasági prgramban megfgalmaztt feladatk: A településen élő nagyszámú, hátránys helyzetű munkanélküli fglalkztatásának segítése: Helyben történő fglalkztatással, a lehetőség felmérése után tanflyami képzések helybehzásával, a megfelelő képzettség megszerzésének elősegítése vidéki munkalehetőségek feltérképezésével. Közmunkaprgram szervezésével (ennek irányításának, hatéknyságának, kidlgzása). 14

15 A mezőgazdaságból élők gazdálkdásának elősegítése (piaci lehetőségek segítése, kapcslatk kiépítése, a falugazdász segítségének igénybevételével). Törekedni kell az egészségügyi ellátás színvnalának megőrzésére, lehetséges fejlesztésére. A szciális gndskdásra egyre nagybb szükség van: törekedni kell az idősek napközi tthnába bejárók létszámának növelésére, idős és rászruló emberek életvitelének segítése, az tt flyó élet színesítésére, jelzőrendszeres ellátás bővítésére, idős és rászruló emberek életvitelének segítése, házi segítségnyújtás szélesebb körű biztsítására. A falugndnki gépkcsi üzemeltetése (nrmatíva igénylés segítségével). A középületek flyamats állagmegóvására nagy hangsúlyt fektetni, pályázatk segítségével a krszerűsítésükre, bővítésükre is srt kell keríteni. Az iskla, könyvtár, trnaterem, felújítása, krszerűsítése, önrészének biztsítása (nyílászárók cseréje, fűtéskrszerűsítés, külső szigetelés). Az óvda melegítő knyhájának felújítása. Belvíz elvezetés a Kssuth utcán. Járdák, önkrmányzati utak felújítása. A falu képének alakítása. Elhagytt, rms házak gazdáinak felszólítása a prtájuk rendbetételére. Tiszta, virágs prta mzgalm meghirdetése. Temető, ravatalzó (előtető, kerítés, parksítás). Épületek akadálymentesítésének flytatása (iskla épülete). Plgármesteri Hivatal épületének szigetelése, nyílászárók cseréje. Művelődési Ház épületének szigetelése, nyílászárók cseréje. Öregek Napközis Otthna épületének szigetelése, nyílászárók cseréje. Daráló épületének felújítása, helyi védelem alá vétele. Ivóvízminőség javító prgram-pályázat. Épületek karbantartása. Ady E. u. 4. szám alatti épület krszerűsítése, felújítása. Középületek fűtésének krszerűsítése. Játszótér, sprtpálya építése pályázat segítségével. Piac kialakítása, utcai padk elhelyezése. A temető és környékének rendbetétele, előtető, kinti padk, szemétlerakó helyek kialakítása. Dűlőutak, belső utak gndzása. 15

16 Nagykereki, Váncsd felé történő közút építése. A szlgáltatásk körének feltérképezése, bővítése: piac, fdrász, húsblt, virág-ajándék. A teleház működtetése a laksság igénye szerint a jövőben is fnts feladat, szlgáltatásainak bővítése szciális műhellyel, pályázatkkal. Az ifjúsági ház többfunkciós közösségi házzá való átalakítása is a hsszabb távú tervek között szerepel. A közbiztnság megerősítése a plgárőrség munkájának hatéknysága növelésével, a rendőrőrssel való együttműködési megállapdás készítése alapján (szemmzgalm létrehzása). Csősz alkalmazásának megszervezése a gazdák segítségével. Buszközlekedés: Vnatközlekedéshez való igazítása Biharkeresztes felé. Hencida felé való beindítás, Berettyóújfalu, Debrecen megközelítéséhez. Közút létesítés után Nagykereki busszal történő megközelítése. Helyi közösségfejlesztés, hagymányőrzés, természeti értékeink megismerése, értékteremtésértékmegőrzés összekapcslása, kulturális turizmus kialakítása. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi prgram térségi, társulási kapcslódásainak bemutatása A Biharkeresztesi Közktatási Intézményi Társulás 2008-ban készítette el a Közktatási Esélyegyenlőségi Tervet, melynek legfőbb célja a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése. Az intézkedési terv kiemelt feladatai között szerepel a kmpetencia eredmények javulása, az évismétlők arányának csökkenése, a magántanulók számának visszaszrítása, a középfkú ktatási intézményekben tvábbtanulók arányának növekedése és a hiányzásk számának leszrítása A Bihari Önkrmányzatk Többcélú Kistérségi Társulása szintén 2008-ban készítette el a Berettyóújfalui Kistérség Közktatási Tervét, mely a kistérség területére készült, és szeptember 1-jétől augusztus 31-ig, 5 év időtartamra szól. Az együttműködés célja a flyamats, kiegyensúlyztt térségi fejlesztés elősegítése a közktatási feladatellátásban, melynek egyik eszköze a közös tervezés. Az együttműködés alapelvei: Az együttműködés a kistérség településein élők számára tegye elérhetővé a minőségi közktatási szlgáltatáskat, mérséklődjenek az egyenlőtlenségek; Térségi tanulmányi, kulturális és sprtversenyek rendszerbe fglalt szervezésével a tehetséggndzást szlgálja; 16

17 A kistérségben flyamatsan szervezett tvábbképzések, tanflyamk szlgálják a pedagógusk, egyéb szakdlgzók felkészítését a közktatási új feladatk minél magasabb színvnalú ellátása érdekében; Kiemelt feladat legyen az EU csatlakzásból adódó feladatkra való felkészítés (pl. kistérségi pályázatírás), az erőfrrásk fejlesztését uniós pályázati frrásk kiaknázásával is segíteni kell; Segítse a települések tanügy-igazgatási tevékenységének törvényes végzését; Tegye hatéknyabbá, gazdaságsabbá a közktatási feladatk végzését, a közktatási szlgáltatásk színvnala gazdaságssági szempntk érvényesítésével lényeges helyi többletfrrás nélkül javuljn; A kistérségi együttműködésben megldtt feladatk legyenek összhangban a települési és megyei fejlesztési tervekkel. Az együttműködés céljai: A közktatási feladatk tervszerű ellátása a településfejlesztés/térségfejlesztés nélkülözhetetlen eleme. A tankötelezettség teljesítéséhez kapcslódó igazgatási, szervezési, szakmai feladatk és szlgáltatásk többsége csak kistérségi szinten finanszírzható. Az óvdai nevelés teljes körű biztsítása alapzza meg az esélyegyenlőtlenségek csökkentését. A sajáts nevelési igényű gyermekek ellátása megyei- kistérségi- települési-intézményi feladat, ezért csak rugalmas szervezési és együttműködési keretek között látható el eredményesen, hatéknyan. A középfkú nevelés ktatás - képzés térségi szintű tervezése a humánerőfrrás-fejlesztés helyi rendszerének alapjait jelenti. A művészeti nevelés a tehetséggndzásn túl a civil társadalm kulturális értékeit, kapcslatrendszerét erősíti, gyarapítja. A felnőttktatás a térség laksságmegtartó képességét növelheti. A kistérségben élő rmán és rma kisebbség egymástól teljesen eltérő, de egyaránt sajáts, összehanglandó közktatás-szlgáltatási feladatt jelent. A felzárkóztatás intézményi és intézményközi frmái egyaránt megkerülhetetlen feladatt jelentenek, melyek térségi együttműködés mellett is a legnehezebb teendők egyikét jelentik. A kistérségi pedagógiai szlgáltatásk rendszere az alapja a nevelő-ktató munka színvnalemelkedésének, az innváció felgyrsulásának. A nem önkrmányzati fenntartású intézmények működését is célszerű figyelembe venni a kistérség kncepcinális és peratív tervezésénél egyaránt. Isklai közlekedési hálózat fenntartása. 17

18 A testi fejlődést elősegítő sprtcentrum közös működtetése. Krdináló irda fenntartása. Az együttműködés elvárt eredményei: A kistérség valamennyi településén összehangltan, a törvényességi és szakmai segítséget elfgadva működik közktatási szlgáltatás; A többcélú kistérségi társulás többletbevételre tesz szert: - költségvetési támgatásból, - pályázati frráskból; Hatéknyabbá válik a humán erőfrrás gazdálkdás (javul a szaks ellátttság, eredményesebbé válik a pedagógiai munka); Ésszerűbb lesz a közktatáshz kapcslódó ágazatk feladatellátása (közművelődés, gyermekjóléti szlgálat, könyvtári ellátás stb.); Bővül a közktatási szlgáltatásk köre (pl. tanügyigazgatás); Optimális sztály- és csprtlétszámkat lehet elérni; A kistérségi szintű együttműködésben vállalt feladatellátás legyen összhangban a megyei és a települési fejlesztési tervekkel; Biztsítsa az Európai Uniós csatlakzásból adódó, a kistérségi preferenciákat szlgáló frrásk elérhetőségét; Segítse elő a települések tanügy-igazgatási tevékenységének jgkövető megvalósítását és krdinációját; Járuljn hzzá a közktatási feladatellátás költséghatéknyabb teljesítéséhez; Biztsítsa a kistérség közktatásában fglalkztatttak szakmai együttműködését és képzését, tvábbképzését; Segítse elő az egyéni képességek és adttságk figyelembe vételén alapuló fejlesztés (tehetséggndzás, sajáts nevelési igények kielégítése) gyakrlati megvalósítását; A kistérség munkaerő piaci flyamatainak követésével, a helyi szakmai kmpetenciák bővítésével járuljn hzzá a hatékny felnőttképzéshez. 2.3 A települési önkrmányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempntjából releváns adatk, kutatásk áttekintése, adathiányk kimutatása. A helyzetelemzés alapját szlgáló statisztikai adatkat a Közpnti Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nnprfit Kft., TEIR Az Országs Területfejlesztési és Területrendezési Infrmációs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, TÁKISZ, a helyi Önkrmányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szlgálta. Felhasználtuk az ágazati 18

19 beszámlók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Azknál az adatknál, amelyekre nyilvántartás nincs, tt a évi népszámlálás adataiból indultunk ki. Az önkrmányzat számára a kherens esélytervhez szükséges infrmációk rendelkezésre állnak. Vannak aznban lyan területek, amelyről az infrmációszerzés még nehézkes. Az adatk gyűjtése elsősrban a fgyatékkal élő személyek fglalkztatásáról, isklai végzettségéről, a nők helyi gazdaságban elfglalt szerepéről, az idősek infrmatikai jártasságáról prblémás. 3. A mélyszegénységben élők és a rmák helyzete, esélyegyenlősége évi felmérések szerint hazánkban 1,2 millió felett van a szegény emberek száma. Míg krábban az öregkri szegénység vlt a jellemzőbb, napjainkban a gyermekeké vált azzá. Egyre többen tartznak a mélyszegények közé is. A szegénységnek nincs mindenki számára elfgadtt, örökérvényű definíciója. Általában azkat a területi egységeket tekintjük mélyszegénység által sújttt településeknek, településrészeknek, ahl a nagyn alacsny isklázttság és fglalkztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi kncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlys szciális deficit és a hátránys társadalmi helyzet újratermelődésének nagyn nagy valószínűsége jellemzi. A rma népességre vnatkzóan kevés hivatals adat áll rendelkezésünkre. Bjtn a 2001-es népszámlálás adatai alapján 61 fő rma nemzetiségű ember élt, mely az akkri laksságszám 10,34 %-át jelentette. A 2011-es népszámlálás adatai alapján 179 fő rma nemzetiségű ember él a településen, ez a laksságszám 36,6 %-a. Természetesen ezeket az adatkat fenntartáskkal kell venni. A népszámlálási adatk azért megbízhatatlank, mivel a legtöbb rma származású ember nem vallja magát rmának. Megállapítható, hgy a településen magas a rma laksság aránya. A rma laksság szciális helyzetére vnatkzóan sincsenek pnts adatk, aznban megfigyelhető, hgy a rma népesség átlags életszínvnala, lakhatási körülményei, egészségi állapta, isklázttsága, fglalkztatttsága a társadalm egészéhez visznyítva lényegesen rsszabb. Munkaerő-piaci szempntból a rendszerváltás piacgazdasági átalakulás legnagybb vesztese a rma népesség. 3.1 Jövedelmi és vagyni helyzet A szegénység száms társadalmi tényező által meghatárztt, összetett jelenség, kai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányk, szcializációs hiánysságk, alacsny vagy elavult isklai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapt, a családk gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi 19

20 visznyk mutatják meg leginkább. Annak megítélése, behatárlása, hgy mekkra jövedelemből lehet megélni egy-egy településen, rszágtól függően más és más. A mélyszegénységgel kapcslats vizsgálatk az egyén, illetve háztartás saját jövedelmi helyzetének értékelésén alapulnak. A rendelkezésünkre álló adatk alapján elsősrban a munkanélküliség, a szciális rászrultság, a gyermekek helyzete, a lakhatási visznyk és az isklai végzettségek figyelembe vételével készítünk elemzéseket. A lakssági jövedelmekre és átlagkeresetekre vnatkzó adatatk települési szinten nem állnak rendelkezésünkre. Bjt egyike a bihari térség gazdaságilag, társadalmilag hátránys helyzetű településeinek. Hátránys helyzete a falu elhelyezkedéséből, a laksság összetételéből, rssz infrastrukturális ellátttságából, a kulturáltság, isklai- szakmai végzettség alacsny színvnalából, a nagymértékű munkanélküliségből adódik. A településen lakók mintegy fele a rma laksság, ennek kán a mélyszegénységben élők aranya is jelentős. A évi népszámlálás adatai alapján a településen 2011-ben a fglalkztatttak száma 68 fő vlt. Ugyanezen évben a településen 57 fő öregségi nyugdíjban, 22 fő rkkantsági és rehabilitációs ellátásban, 21 fő hzzátartzói nyugdíjban, 5 fő életkrn alapuló ellátásban részesült. Az alacsny jövedelműek bevételeinek számttevő része származik a pénzbeli juttatásk rendszereiből. A település gazdaságilag aktív laksainak mintegy 25,4 %-a (2012-ben 97 fő) regisztrált munkanélküli. A regisztrált álláskeresők többségének a munkanélküli és szciális ellátásk, valamint a közfglalkztatás keretében történő alkalmazás idejére biztsíttt közfglalkztatási bér jelent állandó jövedelmet. Az inaktív emberek között nagy arányban frdulnak elő az alacsny isklai végzettségűek, a megváltztt munkaképességűek és a rmák. A település laksainak, elsősrban a mélyszegénységben élők, rmák tthnaik fenntartása ma már egyre nehezebb, mely ka elsősrban a munkanélküliség. 3.2 Fglalkztatttság, munkaerő-piaci integráció Egy település gazdasági szerkezete a település gazdasági-társadalmi fejlettségét tükrözi. Bár napjainkra az egyes nemzetgazdasági ágak súlypntjai glbális méretekben is a mezőgazdaság rvására és a tercier/szlgáltató szektr javára tlódtak el, az ún. gazdasági szerkezetváltás nem minden térségben, településen zajltt le azns intenzitással. A település népességmegtartó ereje az infrastruktúrától, az önkrmányzati és közintézmények működtetésétől és színvnalától egyaránt függ. A helyi önkrmányzat az Flt. 8. -a értelmében külön törvényben meghatárztt fglalkztatási feladatainak ellátása srán közfglalkztatást szervez, figyelemmel kíséri a helyi fglalkztatási visznyk alakulását, 20

21 döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása srán figyelembe veszi azk fglalkztatásplitikai követelményeit, az állami fglalkztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támgatást nyújt. A rendszerváltás után a helyi Termelőszövetkezet felszámlásra került. Az addig tt dlgzó, fizikai munkát végző, szakképesítéssel általában nem rendelkező emberek elhelyezkedése szinte lehetetlenné vált. Elmndható hgy a településen az Önkrmányzat a legjelentősebb fglalkztató, mivel ipari tevékenység nincs a településen. Az önkrmányzat által állandó fglalkztatttak száma: 3 fő teljes munkaidőben. A lakók többségének az alkalmi munkák, mezőgazdaság, kisebb mértékben a kisvállalkzásk biztsítanak szerény megélhetést. Bjtn a regisztrált vállalkzásk száma 2011-ben 83 vlt, melyből a regisztrált őstermelők száma 63, regisztrált egyéni vállalkzói nyilvántartásban szereplők száma 7. Mint látható a laksság zöme őstermelőként próbál jövedelemre szert tenni, az egyéni vállalkzásk száma igen alacsny. Az alábbi táblázat a település gazdasági aktivitásra vnatkzó adatait hasnlítja össze a kistérségi, megyei és rszágs területi szintekkel. A laksság gazdasági aktivitása, 2011 Terület Gazdaságilag aktív Gazdaságilag inaktív Fglalkztattt Munkanélküli Inaktív Eltarttt Fő % Fő % Fő % Fő % Bjt 68 12, , , ,5 Berettyóújfalui , , , ,0 kistérség Hajdú-Bihar megye , , , ,1 Magyarrszág , , , ,4 Frrás: KSH, Népszámlálás, 2011 Kitűnik, hgy a valamennyi mutató esetében a település értékei negatív irányban jelentősen elmaradnak az rszágs, sőt a megyei és kistérségi értékektől is. Bjtn 2011-ben a fglalkztatttak aránya 12,9 %, az rszágs érték harmada. Ennek függvényében a munkanélküliek aránya pedig kiemelkedően magas (11,0 %), mely az rszágs érték csaknem kétszerese. 21

22 6. számú táblázat - Nyilvántarttt álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántarttt álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,0% 67 35,6% ,1% ,8% 64 33,5% 95 26,0% ,2% 75 39,1% ,3% ,5% 56 29,0% 99 26,3% ,2% 43 21,8% 97 25,4% ,3% 35 17,8% 54 14,2% ,1% 12 6,2% 31 8,1% ,1% 31 16,7% 50 13,3% Frrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adat Ezek az adatk arra mutatnak rá, hgy Bjtn a teljes év közötti lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántarttt álláskeresők száma, ez miként váltztt az elmúlt években, illetve, hgy milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatk tanúsága szerint 2010-től a nyilvántarttt álláskeresők számának fkzats csökkenése figyelhető meg. A közfglalkztatás keretében fglalkztatttak számának növekedésével függhet össze a csökkenő tendencia. 22 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 23 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 22

23 7. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma krcsprt szerint nyilvántarttt fő éves és fiatalabb fő % 10,8% 8,4% 2,6% 4,0% 7,2% 16,7% 12,9% 20,0% év fő % 11,7% 10,5% 16,7% 21,2% 19,6% 16,7% 12,9% 10,0% év fő % 7,2% 8,4% 9,6% 12,1% 12,4% 14,8% 9,7% 18,0% év fő % 9,0% 15,8% 13,2% 8,1% 8,2% 1,9% 6,5% 0,0% év fő % 11,7% 16,8% 14,9% 10,1% 10,3% 9,3% 3,2% 6,0% év fő % 18,9% 14,7% 19,3% 19,2% 16,5% 14,8% 19,4% 14,0% év fő % 12,6% 9,5% 12,3% 15,2% 14,4% 14,8% 22,6% 12,0% év fő % 9,9% 12,6% 7,9% 6,1% 6,2% 3,7% 6,5% 12,0% év fő % 7,2% 3,2% 3,5% 4,0% 5,2% 3,7% 3,2% 2,0% 61 év felett fő % 0,9% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 3,7% 3,2% 6,0% Frrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A regisztrált munkanélküliek krcsprtnkénti bntása, illetve idősrs váltzása rámutat arra, hgy a munkanélküliség a különböző krsztály tekintetében miként váltzik a településen. Bjtn visznylag magas a 25 év alatti álláskeresők aránya, a 2012-es adatk alapján az összes álláskereső 26,8 %-a, a 2014-es adatk alapján az összes álláskereső 33,4 %-a 26 esik ebbe a csprtba. Ahgyan az rszág más részeire is jellemző, a pályakezdő krsztály nehezen talál munkát. Visznt míg ez jellemző rszágsan az 50 év feletti krsztályra is, addig Bjt településen nem kiemelkedően magas (11,4 %) ennek a krsztálynak az aránya a regisztrált munkanélkülieken belül. 24 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 25 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 26 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 23

24 8. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántarttt/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,1% 65,7% 73,0% ,2% 46,9% 46,3% ,7% 41,3% 43,9% ,2% 57,1% 54,5% ,5% 46,5% 58,8% ,1% 28,6% 33,3% ,6% 33,3% 32,3% ,8% 48,4% 44,0% Frrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adat A táblázat azt mutatja meg, hgy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek a településen. Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkzásk tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségre. A munkanélküliek csprtján belül meglehetősen magas a tartósan munka nélkül lévők aránya a vizsgált években. A településen a regisztrált munkanélkülieken belül a 180 napnál hsszabb ideje nyilvántartásban lévő személyek aránya 2008-ban vlt a legmagasabb, majd az ezt követő években a nyilvántarttt munkanélküliek mintegy felére, 2014-ben 32,3 %-ra 29 jellemző, hgy 180 napnál régebben regisztráltak. A nemek arányát megvizsgálva megállapítható, hgy a 180 napnál hsszabb ideje nyilvántartásban lévő személyek közül a nők és férfiak aránya váltzó. A településen jelenleg nem tapasztalhatók lyan gazdasági flyamatk, amelyek az állástalank számát csökkenthetnék. Az önkrmányzat a legfőbb fglalkztató, ezért a munkaerő-piaci szempntból hátránys helyzetben lévő álláskeresők számára kiemelt jelentőséggel bír az önkrmányzat által szervezett közfglalkztatás évben a hatékny és értékteremtő közfglalkztatási prgramk kiemelkedő beflyással bírtak az érintettek számára. Az önkrmányzat a fglalkztatást helyettesítő támgatásra jgsultak csaknem 100%-át fglalkztatta évben a rövid időtartamú 4 órás közfglalkztatás helyett a hangsúly a hsszabb időtartamú közfglalkztatásra tevődött át évben a közfglalkztatás az alábbi területeken valósult meg: 27 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 28 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 29 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 24

25 Az önkrmányzat által szervezett hagymánys közfglalkztatás keretében a fglalkztatttak településtisztasági, közterületek rendezése, intézmények karbantartási, belterületi vízrendezési, szciális és ktatási intézményi kisegítői feladatkat láttak el. Startmunka mintaprgram keretében Biharkeresztes várs gesztrságával Bjtról a prgramban 2012-ben 19 fő vett részt Bjt Község Önkrmányzata december 31. napjáig részt vett a Biharkeresztes gesztrságával flytattt startmunka-prgramban, a munka világába történő visszavezetés céljából. A prgram két részből állt: mezőgazdasági prjekt (2012-ben 13 fő vett részt a prgramban Bjtról) mezőgazdasági földutak rendbetétele prjekt (2012-ben 6 fő vett részt a prgramban Bjtról) A prjekt mezőgazdasági prgrameleme lehetőséget biztsít a mezőgazdasági növénytermesztés alapjainak az elsajátítására és ezen keresztül a résztvevők önfenntartó képességének javítására. A prgram kizárólag elsődleges mezőgazdasági termékek előállítását teszi lehetővé, mely feldlgzatlanul kerül eladásra. A prgramban érintett településeken a startmunka-prgram Mezőgazdasági Prjekt keretébe bevnt közfglalkztatttak közül Bjtn 13 fő vett részt a Türr István Képző és Kutató Intézet által szervezett Háztáji növénytermesztés és tartósítás elnevezésű képzésen. A prgram keretében fglalkztatttak a képzés srán elsajátíttták a mezőgazdasági növénytermesztés, a tartósítás alapjait. A Hajdú-Bihar Megyei Krmányhivatal Berettyóújfalui Járási Hivatal II. Járási Munkaügyi Kirendeltségének a évre vnatkzó tájékztatója szerint Bjtn 2012-ben 30 fő hsszabb idejű közfglalkztatásban, 6 fő mezőgazdasági földutak rendbetétele prjektben, 13 fő mezőgazdasági prgramban, 19 fő belvíz-elvezetési prgramban, 2 fő bi- és megújuló energia prjektben, 16 fő rszágs közfglalkztatási prgramban vett részt ben a településen összesen 86 fő vett részt rövidebb, vagy hsszabb ideig közfglalkztatásban. Bjt Község Önkrmányzata 2013-tól önállóan vesz részt a startmunka közfglalkztatási prgramban, ennek keretében öt területen indíttt különböző prjekteket: mezőgazdasági prjekt, mezőgazdasági földutak karbantartása prjekt, közúthálózat karbantartása prjekt, téli- és egyéb értékteremtő közfglalkztatás, bi- és megújuló energia prgram. A prjektek keretében mintegy 70 fő közfglalkztatása valósul meg jelenleg a településen. 25

26 A községben élő aktív krú laksság egy része átmenetileg hsszabb, vagy rövidebb időre álláskereső lesz. 9. számú táblázat - Nyilvántarttt pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma nemenként évesek száma Nyilvántarttt pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,7% 7 13,7% 20 20,4% ,5% 5 11,4% 11 10,9% ,5% 4 9,8% 8 7,8% ,7% 4 8,7% 12 11,0% ,5% 3 5,8% 12 10,9% ,7% 5 9,6% 13 11,3% ,7% 2 4,3% 5 4,5% ,8% 4 9,1% 12 11,8% Frrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adat Az adatk egy fnts munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen kilátástalan, mert helyben nincs munkahely. A pályakezdő álláskeresők aránya a 2008-as évtől jelentősen csökkent, 2009-től a évesek arányában 10 %, ben a évesek arányában 4,5 % 32 körüli értéket mutat. Aki nem szerzett középfkú végzettséget vagy szakképesítést, hátránys helyzetű munkavállalónak kell tekinteni. A nem megfelelő alacsny vagy a munkáltatói igényektől eltérő isklai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti. 30 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 31 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 32 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 26

27 10. számú táblázat - Alacsnyan iskláztt népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általáns isklai végzettséggel nem rendelkezők laksság száma általáns isklát 15-x évesek száma év összesen végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,8% 95 40,4% 57 26,5% ,2% 49 21,8% 40 18,6% Frrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkrmányzati adatgyűjtés A táblázat adatai alapján megállapítható, hgy a 15 évesnél idősebb laksságból az alacsny isklai végzettségűek aránya 33,8 %, a évi adatk szerint 20,2 % 34, amely igen magas érték, ez pedig nehezíti elhelyezkedési esélyeiket is. Az általáns isklai végzettséggel nem rendelkezők magas száma összefügghet azzal is, hgy 2001-ben az idősebb krsztályból skan éltek még, akik 6 elemi, vagy annál alacsnyabb isklai végzettséggel rendelkeztek. 11. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma isklai végzettség szerint év nyilvántarttt álláskeresők száma összesen A nyilvántarttt álláskeresők megszlása isklai végzettség szerint 8 általánsnál alacsnyabb végzettség 8 általáns 8 általánsnál magasabb isklai végzettség Fő fő % fő % fő % ,0% 76 68,5% 25 22,5% ,5% 65 68,4% 20 21,1% ,8% 85 74,6% 19 16,7% ,1% 65 65,7% 25 25,3% ,2% 62 63,9% 27 27,8% ,4% 36 66,7% 14 25,9% ,2% 23 74,2% 7 22,6% ,0% 34 68,0% 7 14,0% Frrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adat A táblázat adatai alapján megállapítható, hgy a nyilvántarttt álláskeresők közül a legfeljebb 8 általáns isklai végzettséggel rendelkezők aránya igen magas (2012-ben 70 fő; 2014-ben 24 fő 37 ), visznt a 8 általánsnál alacsnyabb végzettségűek száma nem kiugróan magas, és flyamats csökkenést mutat. Az álláskeresők közül 2012-ben 27 fő, 2014-ben 7 fő 38 rendelkezett középfkú végzettséggel, felsőfkú végzettségű álláskeresők pedig nem vlt. 33 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 34 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 35 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 36 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 37 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 27

28 12. számú táblázat - Általáns isklai felnőttktatásban tanulók létszáma és a 8. évflyamt eredményesen végzettek év Általáns isklai felnőttktatásban résztvevők száma 8. évflyamt felnőttktatásban eredményesen elvégzők száma Fő Fő % n.a. n.a. n.a. Frrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Infrmációs Szlgálat (TÁKISZ) 13. számú táblázat - Felnőttktatásban résztvevők száma középfkú isklában Középfkú felnőttktatásban résztvevők összesen Szakisklai felnőttktatásban résztvevők Szakközépisklai felnőttktatásban résztvevők Gimnáziumi felnőttktatásban résztvevők Fő fő % fő % fő % n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Frrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Infrmációs Szlgálat (TÁKISZ) A településen nincs általáns isklai és középfkú felnőttképzés, de külső szervek különböző képzéseket biztsítanak elsősrban a munkaerő-piaci szempntból hátránys helyzetben lévő álláskeresők, pályakezdők, 50 év felettiek, elavult szakképzettséggel, illetve szakképzettséggel nem rendelkezők segítésére a minél hamarabbi munkaerő-piacra történő visszakerülés érdekében ben a TKKI által szervezett háztáji növénytermesztés és tartósítás képzés vlt a településen biztsíttt ban szintén a TKKI által szervezett, a TÁMOP Újra tanulk prjekt keretében közfglalkztatáshz kapcslódó képzést végez. A képzésben résztvevők alacsny isklai végzettségű, illetve szakképzetlen felnőttek, tvábbá lyan felnőttek, akiknek a szakképzettsége elavulttá vált. Az egyenlőtlenség meglétét biznyító esetekről nincs tudmása az önkrmányzatnak, ha mégis érzékelhető a mindennapk srán, az a társadalmban meglévő előítéletek alapján értelmezhető. Ezek ellen minden lehetséges eszközzel fel kell lépni. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szciális ellátásk, aktív krúak ellátása, munkanélküliséghez kapcslódó támgatásk A szciális igazgatásról és ellátáskról szóló évi III. törvényt (tvábbiakban: Szt.) az elmúlt években többször is módsíttták, melynek előírásait a Képviselő-testület a szciális rászrultságtól függő pénzbeli 38 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 28

29 és természetbeni szciális ellátásk és szlgáltatásk helyi szabályzásáról szóló 7/2013. (IV. 30.) önkrmányzati rendeletébe épített be. A Szt. 2. -a alapján A szciális ellátás feltételeinek biztsítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl az állam közpnti szerveinek és a helyi önkrmányzatknak a feladata. A Szt a alapján a szciális ellátás frmái: 25. (1) A jgsult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szciális ellátás nyújtható. (2) (3) Szciális rászrultság esetén a jgsult számára a) a települési önkrmányzat jegyzője az e törvényben meghatárztt feltételek szerint aa) fglalkztatást helyettesítő támgatást, ab) rendszeres szciális segélyt, ac) lakásfenntartási támgatást; b) a települési önkrmányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkrmányzat rendeletében meghatárztt feltételek szerint ba) a 43/B. (1) bekezdésében fglalt áplási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt; c) a járási hivatal az e törvényben meghatárztt feltételek szerint ca) időskrúak járadékát, cb) a 41. (1) bekezdésében és a 43/A. (1) bekezdésében fglalt áplási díjat; állapít meg (a tvábbiakban együtt: szciális rászrultságtól függő pénzbeli ellátásk). A Szt. 47. (1) bekezdése alapján természetben nyújtható szciális ellátásk: 47. (1) A szciális rászrultságtól függő pénzbeli ellátásk közül természetbeni szciális ellátás frmájában a) a rendszeres szciális segély és a fglalkztatást helyettesítő támgatás, b) a lakásfenntartási támgatás, c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható. Az álláskereső részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Az álláskeresési járadék maximum 90 nap lehet, a munkaerő-piaci járulékalap 60 %-a, legfeljebb a minimálbér 100 %-a ( frint). 29

30 14. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Nyilvántarttt álláskeresők száma Segélyben részesülők fő Segélyben részesülők % negyedév , negyedév , negyedév , negyedév , átlag , negyedév , negyedév , negyedév , negyedév , átlag , negyedév , negyedév , negyedév , negyedév , átlag , negyedév , negyedév , negyedév , negyedév átlag , negyedév negyedév negyedév negyedév átlag Frrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15. számú táblázat - Járadékra jgsult regisztrált munkanélküliek száma év nyilvántarttt álláskeresők száma álláskeresési járadékra jgsultak fő fő % ,8% ,2% ,6% ,1% ,1% ,6% ,2% ,0% Frrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adat 39 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 40 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 30

31 8,0% Álláskeresési járadékra jgsultak aránya (%) 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% Az adatkat összevetve a munkanélküliségi adatkkal, látható, hgy a rendszeres jövedelem nélkül élők alacsny számban jutnak a támgatáskhz. Bjt község szciális helyzetének állaptáról az önkrmányzati segélyezés ad bemutatást. Rendszeres szciális segélyt az az aktív krú személy kaphat az önkrmányzattól, aki nem munkavállaló, vagy egészségkársdtt, vagy támgattt álláskereső, vagyis lyan hátránys munkaerő-piaci helyzetű, aktív krú személyek részére nyújttt támgatás, akik nem rendelkeznek rendszeres, megélhetést biztsító jövedelemmel. A fglalkztatást helyettesítő támgatást csak álláskereső személy veheti igénybe január 1-től bérpótló juttatásra (BJP), illetve szeptember 1-től fglalkztatást helyettesítő támgatásra (FHT) jgsult, aki krábban rendelkezésre állási támgatásban (RÁT) részesült, ám a jgsultságt évente felül kell vizsgálni től csak annak flyósítható az ellátás, aki a jgsultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkavisznyt tud igazlni közfglalkztatásban vagy a munkaerőpiacn. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfglalkztatás körébe tartzó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módn sem tudta teljesíteni, akkr a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. Közfglalkztatásban csak a Munkaügyi Közpnt kirendeltsége által közvetített álláskeresők, elsősrban a fglalkztatást helyettesíthető támgatásra jgsult személyek fglalkztathatóak, akik a felajánltt munkalehetőséget az isklai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfgadni. A BJP/FHT összege a mindenkri öregségi minimálnyugdíjhz igazítva, több mint négy évig váltzatlanul frint vlt, majd ez lecsökkent frintra. Az önkrmányzat rendeletben előírja, hgy a juttatásban részesülő lakókörnyezetét köteles rendben tartani. Az aktívkrúak ellátásában részülőknek tvábbra is előírás a munkaügyi közpnttal való együttműködés, míg az egészségkársdtt személyek kivételével a rendszeres szciális segélyre jgsultak az arra kijelölt szervvel, a Biharkeresztesi Egyesített Szciális Intézményekkel kötelesek együttműködni. A megállapdás 31

32 elsődleges célja lyan szlgáltatásk biztsítása, amely a munkaerőpiacra történő visszahelyezést segíti. A beilleszkedést elősegítő prgram a munkanélküliség kárs hatásait segített enyhíteni. Az anyagi helyzet rmlásának következményeként a munkanélküli emberek kapcslatai beszűkülhetnek, megváltztt énképük és életvitelükben is izlálódhat. Az anyagi nehézségek knfliktuskat idézhetnek elő a munkanélküliek családjában. 16. számú táblázat- Rendszeres szciális segélyben és fglalkztatást helyettesítő támgatásban részesítettek száma Rendszeres szciális segélyben részesülők Fglalkztatást helyettesítő támgatás (álláskeresési támgatás) munkanélküliek %-ában Azknak a száma, akik 30 nap munkavisznyt nem tudtak igazlni és az FHT jgsultságtól elesett Azknak a száma, akiktől helyi önkrmányzati rendelet alapján megvnták a támgatást fő évesek %-ában fő ,89 0 0,0 n.a , ,42 n.a , ,19 n.a , , , ,16 n.a , ,88 n.a , ,93 n.a , n.a. 0 Frrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés Megállapítható, hgy a szciális segély, valamint a fglalkztatást helyettesítő támgatás, mint az aktív krúak támgatása meghatárzó mértékben jelenik meg a település alacsny jövedelmű laksságának körében, magas a szciális támgatásban részesülők száma. Az adatkból kitűnik, hgy önkrmányzatra nagy terheket ró a laksk megélhetését biztsító ellátásk flyósítása. Az anyagi támgatáskkal kapcslats ügyekben a Biharkeresztesi Közös Önkrmányzati Hivatal Bjti Irdáján látják el a teendőket. 3.4 Lakhatás, lakáshz jutás, lakhatási szegregáció A község infrastrukturális feltételei megfelelőek, bár a faluban nincs kiépítve szennyvízrendszer és a gázvezeték sem ér el minden utcába. A beépült utcák aszfaltzására az önkrmányzat által megnyert pályázatk útján kerül sr. A lakásállmány, leginkább annak minősége, illetve az újnnan épült lakásk aránya jól mutatja egy település jövedelmi visznyait, fejlettségi szintjét, dinamikáját. 41 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 32

33 Bjt krára a lakásállmány krából is következtethetünk, segítve annak megítélését, mennyire fiatals a község településképe. Meghatárzó az új/régi lakásk teljes lakásállmányn belül elfglalt aránya, és az építkezések dinamikája. A bjti lakásk 2011-es számbavétele alapján a lakásállmányban 40% (82 db lakás) az 1946 előtt épült lakásk aránya, mely magasnak mndható. Az építkezések dinamikáját tekintve megállapítható, hgy között épült a település lakásainak legnagybb része, 25 %-a (51 db lakás), majd csökkent az új lakásk száma. A 2011-ben összeírt lakásállmánynak csak 0,5 %-a (1 db lakás) épült 1990 és 2001 között, között csak a lakásk 1 %-a (2 db lakás) épült. Összességében megállapítható, hgy a 20 évnél régebbi épületek 99 %-s részarányukkal Bjtt idős településsé teszik. A község lakásállmánya között állandónak mndható ben 247 lakást tartttak nyilván, mely 2011-re 246 lakásra csökkent. Egy-egy lakásban átlag 2,29 fő él. Az épített lakáskn belül a négy és több szbás lakásk arányából következtethetünk a laksság életszínvnalára, anyagi körülményeire. A 2011-es Népszámlálás adatai alapján a lakásállmány 16,6%-a egyszbás, 64,7%-a kétszbás, 16,6%-a hármszbás, míg 2,1%-a négy és többszbás lakás vlt. A lakásk tulajdnvisznyait tekintve 98,4%-a természetes személyek tulajdnában, míg az önkrmányzat tulajdnában a lakásk 0,9%-a vlt. A 2011-es népszámlálási adatk alapján a lakásállmány mindössze 4,8%-a (10 db lakás) összkmfrts, 52,7%-a (109 db lakás) kmfrtsnak, 6,3%-a (13 db lakás) félkmfrtsnak, visznt 35,7%-a (74 db lakás) kmfrt nélkülinek tekinthető ben 1 szükséglakás vlt a településen. 17. számú táblázat - Lakás állmány db Összes lakásállmány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztsító lakásk száma Bérlakás állmány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztsító lakásk száma Szciális lakásállmány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztsító lakásk száma Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlank ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztsító lakásk száma n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Frrás: TeIR, KSH Tstar, önkrmányzati adatk 42 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 43 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 33

34 A települési önkrmányzat nem rendelkezik önkrmányzati bérlakással, sem szciális bérlakással. A településen működő intézmények épületeinek állapta jó, azk felújítása flyamatsan megtörtént, és történik. Bjtn nem megfelelő lakhatási feltétellel veszélyeztetett személy, és közterületen élő hajléktalan személy az önkrmányzat nyilvántartásában nincs. A laktt házak állaga váltzó. A településen sk a lesújtó állaptban lévő, kmfrt nélküli lakás. Az időskrúak lakhatási helyzete a település visznylatában megfelelőnek mndható.a településen nincs bentlakáss idősek tthna, legközelebbi tthn Biharkeresztesen található. A lakásvisznyk jellemző prblémái a közműdíj-, illetve lakáshitel-tartzásk, hátralékk felhalmzódása. Az önkrmányzat lakásfenntartási támgatással segíti a rászrulókat. A lakásfenntartási támgatás a szciálisan rászruló háztartásk részére a háztartás tagjai által laktt lakás, vagy nem lakás céljára szlgáló helyiség fenntartásával kapcslats rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújttt hzzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfgyasztás, a távhő-szlgáltatás, a csatrnahasználat és a szemétszállítás díjáhz, a lakbérhez vagy az albérleti díjhz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támgatást nyújt. A lakásfenntartási támgatás alanyi jgn, nrmatív alapn állapítható meg. 18. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támgatásban részesülők Lakásfenntartási támgatásban részesítettek Adósságcsökkentési támgatásban száma részesülők száma Frrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adat 44 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 45 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 34

35 A településen a szciális igazgatásról és ellátásról szóló évi III. törvény szerint meghatárztt nrmatív lakásfenntartási támgatásban 2012-ben 93, 2014-ben 100 fő 46 részesült. Adósságcsökkentő támgatásról nem alkttt rendelet az önkrmányzat. 3.5 Telepek, szegregátumk helyzete Bjt községben szegregátumnak nevezett településrész jelenleg nem aznsítható be, nem különülnek el egy adtt településrészen belül az egyes védett tulajdnságkkal rendelkező csprtk. 3.6 Egészségügyi és szciális szlgáltatáskhz való hzzáférés A Magyarrszág helyi önkrmányzatkról szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) 4. pntja határzza meg, hgy az egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szlgáltatásk kötelezően ellátandó feladata az önkrmányzatnak. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény a értelmében a települési önkrmányzat az egészségügyi alapellátás körében gndskdik: a házirvsi, házi gyermekrvsi ellátásról, a fgrvsi alapellátásról, az alapellátáshz kapcslódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról, az iskla-egészségügyi ellátásról. Egy adtt település egészségügyi ellátórendszerének kihasználtságát nagymértékben beflyáslja a laksság krösszetétele. Az életkr előrehaladtával természetesen egyre gyakrabban jelentkeznek a különböző egészségügyi prblémák, amelyek megterhelik az alapellátást és erre az egészségügyi, valamint a szciális ellátórendszernek is fel kell készülnie. 46 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 35

36 A születések száma alacsny és csökkenőtendenciát mutat. A laksság keveset törődik egészségével, keveset mzg, helytelenül táplálkzik, magas a dhánysk és alkhlfgyasztók aránya stb. Az egészségi állaptt jól tükrözi a születéskr várható átlags élettartam mérőszáma, vagyis az az életkr, amelyet átlagsan megélhet egy ma született nő vagy férfi. Az Európai Unió rszágainak átlagában a nők év, a férfiak 75 év körüli élettartamra számíthatnak. Magyarrszágn ez az élettartam a nők körében átlagsan 76 év, a férfiaknál 68 év (2001. évi adatk). A települési önkrmányzat az alapszlgáltatásk megszervezésével segítséget nyújt a rászrulók részére, életvitelük fenntartásában, valamint egészségügyi állaptukból vagy más kból származó prblémáik megldásában. 19. számú táblázat Orvsi ellátás Felnőttek és gyermekek részére szervezett házirvsi szlgálatk száma Csak felnőttek részére szervezett házirvsi szlgáltatásk száma házi gyermekrvsk által elláttt szlgálatk száma Frrás: TeIR, KSH Tstar A község egészségügyi ellátása megfelelő. A településen önálló rvsi praxis nincs, a település lakóit az egyik biharkeresztesi házirvs látja el, heti egy alkalmmal, a településen történő rendeléssel. A többi napn Biharkeresztesen flytatódik az rvsi ellátás, mely 6 km távlságra van Bjt községtől. Az rvsi rendelő még nem került felújításra, mely srán meg kell valósítani az akadálymentesítést is a bjti rendelőben. Ennek megldása a fgyatékkal élők, a gyermekes anyák és az idősebb krsztály esélyegyenlősége szempntjából igen fnts. A házirvs munkáját egy védőnő és egy áplónő segíti. A rendelők kapacitása a település szeznális, illetve állandó betegszáma mellett kielégítőnek mndható. Az egészségházban működik a védőnői szlgálat, 1 fő védőnővel, a település Biharkeresztes III. védőnői körzettel alkt egységet, csatlt település frmájában. A tanácsadásk heti egy alkalmmal hétfői napkn vannak. A területi védőnői ellátás a védőnők illetékességi területén lakcímmel rendelkező, vagy életvitelszerűen tt tartózkdó és a védőnői gndzás iránti igényt írásban bejelentő várandós és gyermekágyas anyákat, újszülött krtól a tanulói jgviszny megkezdéséig a gyermekeket valamint az ktatási intézménybe nem járó, tthn gndztt tanköteles krú gyermekeket, fiatalkat érinteti. A védőnő látja el az ktatási intézményben az isklavédőnői feladatkat is. Az isklásk ellátása 1-4. sztályig a helyi isklában történik. Járó- és fekvőbeteg ellátás csak a kistérségi közpntban, Berettyóújfaluban a Gróf Tisza István Kórházban működik. A szakrvsi ellátást igénylő betegeket ezért a házirvs a berettyóújfalui, illetve debreceni 36

37 szakrvsi rendelőintézetbe utalja. Az idős, mzgásukban krlátztt, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek számára, szükség szerint a falugndnki szlgálat gépjárműve igényelhető. A fgrvsi ellátást a Biharkeresztesen működő fgszakrvsi rendelő biztsítja. Mivel a településen gyógyszertár nem működik a gyógyszereket és segédeszközöket a Biharkeresztesen található gyógyszertár biztsítja. Az idősek és rászrulók a falugndnki szlgálat segítségével ki tudják gyógyszereiket hzatni. Biharkeresztes, Ártánd, Bedő, Berekböszörmény, Bjt, Körösszegapáti, Mezőpeterd, Nagykereki, Tld és Váncsd települések területén az alapellátási rvsi ügyeletet Biharkeresztesi közpnttal közpnti rvsi ügyelet frmájában feladatellátóként külső szlgáltató, a debreceni székhelyű Orvsi Ügyelet Nnprfit Kft. az érintett Önkrmányzatkkal kötött szerződés alapján biztsítja. Az Orvsi Ügyelet Nnprfit Kft. hétköznapkn éjszaka, és hétvégén, valamint ünnepnapkn biztsítja a betegek sürgősségi ellátását. A laksság jbb egészségi állaptának elérésében kiemelt jelentőséggel bírnak a preventív tevékenységek, vagyis a szűrések, az egészséges életmód és táplálkzás terjesztése, valamint a lelki egészségvédelem, különös tekintettel a szív- és érrendszeri megbetegedések vnatkzásában. Kiemelten fnts a szűrő- vizsgálatkn való részvételi arány emelése, különösen a középkrú laksság körében. Az egészségfejlesztési nevelőtevékenység beépülése a közktatási prgramkba is jelentősen hzzájárulhat az egészségtudatsság erősödéséhez. A laksság egészségügyi és szciális állaptának javításáhz a helyben biztsítható tárgyi és intézményi feltételeket, az egészségügyi és szciális szlgáltatásk színvnala és a laksság különböző csprtjai számára az egyenlő mértékű hzzáférés biztsítása teremti meg az életkilátásk javulását. Minden évben lehetőség van a debreceni emlőcentrumban a behívtt nők emlőszűrésére. A bjti önkrmányzat támgatja ezt a vizsgálati lehetőséget, igény szerint ingyenes beutazást biztsít. Sajnálats visznt, hgy a hsszú évtizedeken keresztül helybe érkező tüdőszűrő mára megszűnt. A közgyógyellátási igazlvánnyal rendelkezők száma szintén az egészségügyi ellátás egyik fnts mutatója, amely esélyegyenlőségi szempntból jelentős. A közgyógyellátás a szciálisan rászrult személy részére - egészségi állapta megőrzéséhez és helyreállításáhz - az egészségügyi szlgáltatáskkal kapcslats kiadásk kmpenzálását célzó hzzájárulás. Hárm jgcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazlványt: 1. alanyi jgn, 2. nrmatív alapn, 3. méltányssági alapn. 37

38 20. számú táblázat - Közgyógyellátási igazlvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazlvánnyal rendelkezők száma Frrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adat Az áplási díj a tartósan gndzásra szruló személy tthni áplását ellátó nagykrú hzzátartzó részére biztsíttt anyagi hzzájárulás. 21. számú táblázat - Áplási díjban részesítettek száma év áplási díjban részesítettek száma Frrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adat Áplási díjra jgsult a hzzátartzó, ha állandó és tartós gndzásra szruló, súlysan fgyatéks (életkrra tekintet nélkül), vagy tartósan beteg 18 év alatti gyermek gndzását, áplását végzi. Bjtn a szciális ellátást a társuláss frmában működő BiharkeresztesiEgyesített Szciális Intézmények látja el, melynek fenntartója a Biharkeresztes, Ártánd, Bedő, Berekböszörmény, Bjt, Nagykereki, Tld, Körösszegapáti önkrmányzatai által létrehztt Szciális és Gyermekjóléti Társulás. Az intézmény által nyújttt szciális szlgáltatásk közül a településen az alábbi ellátásk biztsítttak: Nappali szciális ellátás: Ez az ellátás elsősrban a saját tthnukban élő, 18. életévüket betöltött egészségi állaptuk vagy idős kruk miatt szciális és mentális támgatásra szruló, önmaguk 47 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 48 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 49 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 50 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 38

39 ellátásra részben képes személyek, 18. életévüket betöltött fekvőbeteg, gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek napközbeni gndzására szlgál. Bjtn 2012-ben az ellátttak száma 19 fővlt. Szciális étkeztetés: Az étkeztetés keretében azknak a szciálisan rászrulóknak a legalább napi egyszeri meleg étkezését biztsítják, akik azt önmaguknak, ill. önmaguknak és eltartttjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztsítani. A szciális étkeztetés társuláss frmában történő megvalósítását a Sörpark Kft. Közreműködésével biztsítja az intézmény. A szciális étkeztetés a településen szrsan kapcslódik a házi segítségnyújtáshz és a falugndnki szlgáltatáshz. Az ellátást igénybe vevők száma 2012-ben 11 fő vlt. Házi segítségnyújtás: A házi segítségnyújtás lyan gndzási frma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását - szükségleteinek megfelelően saját lakókörnyezetében biztsítja. A házi segítségnyújtás a szciálisan rászrult ellátást igénybe vevő részére segítséget nyújt saját tthnában és lakókörnyezetében önálló életvitele fenntartásában, valamint egészségi állaptából, mentális állaptából vagy más kból származó prblémák megldásában. A házi segítségnyújtás keretében gndskdnak azkról a személyekről, akik: időskrúak és tthnukban önmaguk ellátására saját erejükből részben vagy teljesen képtelenek és róluk nem gndskdnak, lyan rászruló személyek, akik egészségi állaptuk miatt igénylik ezt az ellátási frmát. Házi segítségnyújtás keretében biztsítani kell: az alapvető gndzási, áplási feladatk elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az elláttt és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésének, illetve azk elhárításában való segítségnyújtást. A házi segítségnyújtás keretébe tartzó gndzási tevékenység különösen: az ellátást igénybe vevővel segítő kapcslat kialakítása és fenntartása, az rvs előírása szerinti alapvető gndzási, áplási feladatk ellátása, közreműködés a személyi és lakókörnyezeti higiéné megtartásában, közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében (különösen bevásárlás, takarítás, msás, meleg étel biztsítása), segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcslattartásában, segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában, 39

40 részvétel az egyéni és csprts szabadidős, fglalkztató és rehabilitációs prgramk szervezésében, az ellátást igénybe vevő segítése a számukra szükséges szciális ellátáskhz való hzzájutásban, az előgndzást végző személlyel való együttműködés, szükség esetén a bentlakáss szciális intézménybe történő beköltözés segítése. A házi segítségnyújtásban dlgzó szciális gndzó együttműködik az ellátás srán az egészségügyi és szciális alap- és szakellátást nyújtó intézményekkel. A gndzók feladatai közé tartzik a bevásárlás, gyógyszerkiváltás, adaglás, testi, személyi higiénia biztsítása, szükség esetén hivatals ügyek intézése. A gndzási tevékenységet szciális gndzó végzi. A napi gndzási tevékenységről a külön jgszabály szerinti gndzási naplót vezeti. Az elláttti létszám 2012-ben Bjtn 9 fő vlt. Gyermekjóléti szlgáltatás: Feladatai közé tartzik többek között a gyermekek testi-lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, családtervezési, pszichlógiai, nevelési és mentálhigiéniai tanácsadás, alternatív napközbeni ellátás keretében, szabadidős prgramk szervezése. Családsegítő Szlgáltatás: A családsegítőszlgáltatás célja a települési önkrmányzatk működési területén élőszciális és mentálhigiénés prblémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családk életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezetőkk megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. Családgndzás srán az egyre rmló szciális helyzet megldása jelenti a legtöbb prblémát. Az intézmény tapasztalata alapján a kliensek túlnymó része tartós munkanélküli. Az önkrmányzat falugndnki szlgálatt működtet, melyet önállóan biztsít, nem a BiharkeresztesiEgyesített Szciális Intézmények keretében. A falugndnki szlgáltatás egy szciális alapellátási frma, amelyet falugndk alkalmazásával és a szlgáltatás jellegéhez igazdó gépjármű üzemeltetésével biztsítanak, csökkentve ezzel a település szlgáltatás- és intézményhiányából eredő hátrányait. Alapellátási feladatk: - étkeztetésben való közreműködés - házi segítségnyújtásban való közreműködés - családsegítésben való közreműködés A tanya- és falugndnk által ellátandó egyéb feladatk: - személyszállítási feladatk (rvshz, egészségügyi intézménybe, bevásárlásra, önkrmányzati ill. egyéb rendezvényre történő szállítás, óvdásk ill. isklásk intézménybe történő szállítása), - önkrmányzati feladathz tartzó egyéb szállítási feladatk, 40

41 - önkrmányzati rendezvények szervezésével, lebnylításával kapcslats feladatk, - kapcslattartási feladat az önkrmányzat és a laksság között, - egyéb szlgáltatási jellegű feladatk. Az alapszlgáltatásn túl biztsíttt szlgáltatásk külön rendeletben meghatárztt térítési díjköteles. A szciális szlgáltatásk és ellátórendszer esetében fnts kihívás és célkitűzés a település számára, hgy minden rászruló lakója számára legyenek elérhetőek azk a jgszabálykban rögzített ellátási frmák, amelyek a szciális biztnságt garantálják, és minőségi ellátást biztsítsanak. A szlgáltatásknak köszönhetően javuljanak a hátránys helyzetűek felzárkóztatási esélyei és életkilátásai. Az önkrmányzat természetbeni juttatáskkal is segíti a rászrulókat ruhasztással, segélycsmagkkal, vagy gyermekek nyári étkeztetésének megszervezésével. Az önkrmányzat a közétkeztetést a településen 2011-ig az idősek klubjában lévő saját knyhával ldtta meg től az önkrmányzat a Sörpark Kft. közreműködésével nyújt ellátást az óvdai, isklai és a szciális étkeztetést igénylők számára. A közétkeztetés megfelel az érintett krsztály egészséges étrendjére vnatkzó elvárásknak. A Sörpark Kft, mint szlgáltató minőségi és mennyiségi ellenőrzése flyamats, szakember bevnásával történik. A szabadidősprt szervezésének, az emberek mzgósításának a megvalósításban kiemelt szerepe van az önkrmányzatnak, a helyi civil szervezeteknek, az önkénteseknek, a szlgáltatást nyújtó vállalkzásknak, illetve a lakóközösségnek, a családnak, a baráti közösségeknek és az egyénnek. A sprtnak jelentős szerepe van az egészségmegőrzésben, a személyiség frmálásban, a közösségi magatartás kialakítása területén. Az egészséges életmód szerves része a sprtlás is. A községnek nincs sprtcsarnka, visznt a labdarúgás, kézilabda szenvedélyének hódlók igénybe vehetik az iskla kézilabdapályáját. A sprtlás sajns csak kis arányban szerepel a laksság szabadidős tevékenységei között. A 18 év alatti krsztály többsége kizárólag intézményi keretek között testnevelés órán, fglalkzásn végez csak rendszeres testmzgást. A testnevelés órák, a diáksprtkörök elsődleges célja a gyermekek jó testi, szellemi és lelki egészségének biztsítása, mzgáskultúrájának fejlesztése, megfelelő kndíciójának megteremtése. A települési sprtpálya tvábbi lehetőséget biztsít a mzgást, sprtt kedvelők számára. Törekedni kell kmplex - a testedzés mellett a kultúra egyéb területeit is magába fglaló - a szabadidő prgramk népszerűsítésére. A rendezvények jellegét, helyszínét és időpntját a laksság érdeklődéséhez kell igazítani. A prgramk, rendezvények, események szervezésénél jbban kell építeni a családkra, mert a gyermekek és a szülők együtt eredményesebben mtiválhatók, mint külön-külön. Fnts feladat a szabadidősprt tevékenységre szaksdó társadalmi szervezetek és csprtk megalakításának segítése. 41

42 Flyamatsan tájékztatást kell adni a település laksságának az elért eredményekről, másrészt a sprtrendezvények helyének, idejének közlésével fel kell kelteni az érdeklődést a helyi újság, valamint a település hnlapjának ( igénybevételével. Törekedni lyan kiadványk megjelentetésére, amelyek minden krsztályban felkeltik az érdeklődést a sprt, az egészséges és a környezettudats életmód iránt. Összességében megállapítható, hgy az egészségügyi és szciális ellátórendszer kiépített, a településen hzzáférhető. E tekintetben hátránys megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelmények megsértése a szlgáltatásk nyújtásakr senkit nem érhet. 3.7 Közösségi visznyk, helyi közélet bemutatása Bjt nem rendelkezik közművelődési kncepcióval, de rendelettel igen (Bjt Község Önkrmányzatának 7/1999. (IV. 26.) HÖR sz. rendelete a község közművelődési feladatainak ellátásáról). Bjt Község Önkrmányzata fntsnak tartja a kultúra és a kulturális értékek áplását, fejlesztését, melyet javarészt a helyi művelődési ház tevékenységével kívánja biztsítani. A települési stratégia alapvető célja: a nemzeti és az európai és egyben a helyi, települési - értékek megőrzése. A település társadalmi prgramját az alábbi célk határzzák meg: esélyteremtés, hagymány- és értékőrzés, új értékek létrehzása, közösségteremtés erősítése. A művelődési intézmények biztsítják a gyerekek és fiatalk ügyességét fejlesztő művelődési és szórakztató prgramkat, a napi életet megkönnyítő praktikus ismeretek megszerzését. A cél érdekében biztsítják közösségeik, klubjaik, szakköreik működését, fgadják, és szakmai támgatást nyújtanak önálló kezdeményezésű közösségeknek, tanflyamknak, helyet adnak egyesületeknek, alapítványknak. Bjt községben a kultúráhz való hzzáférést több módn is biztsítja a települési önkrmányzat. A községben található könyvtár, mely legfntsabb feladata, hgy az lvasók megtalálják az igényeiknek megfelelő irdalmat, hzzájussanak a legújabb könyvekhez is. Azkat a könyveket, amelyek nincsenek meg a helyi állmányban, más könyvtáraktól könyvtárközi kölcsönzéssel lekérik. Az intézmény a napjainkban skat emlegetett infrmációs társadalm egyik alapintézménye, a tudás, az ismeret és a kultúra szabad hzzáférhetőségét biztsítja mindenki számára. Az esélyegyenlőség megteremtésének egyik legfntsabb zálga. A könyvtár közösségépítő, közösségteremtő szerepet vállal a település életében, melynek megfelelően lehetőséget biztsít a hátránys helyzetű laksknak is a könyvtári szlgáltatásk igénybevételére. Száms 42

43 lyan prgramt szervez, amelynek segítségével a hátránys helyzetű társadalmi rétegek megismerkedhetnek a könyvtári szlgáltatáskkal: Könyves ünnepek (Ünnepi könyvhét, Költészet napja, Barátunk a könyv, Őszi Megyei Gyermekkönyvnapk) alkalmából előadók meghívása, rendezvények lebnylítása. Nemzeti ünnepek, világnapk, hagymányk, évfrdulók, kiemelt évfrdulók méltó megünneplése. Mesedélutánk, szép kiejtési, levelezős versenyek, könyvtárhasználati, természet, környezet, egészségvédelmi vetélkedők, szavalóverseny, könyvbemutatók, könyvkiállításk, játszóházi fglalkzásk, játékdélutánk, készségfejlesztő fglalkzásk, könyvvásár stb. szervezése. A település Művelődési Ház is működik, mely az alábbi feladatkat látja el: A település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagymányainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szkásk gndzása, gazdagítása. Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befgadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gndzása. Az ismeretszerző, az amatőr alktó, művelődő közösségek tevékenységének támgatása. A helyi társadalm kapcslatrendszerének, közösségi életének érdekérvényesítésének segítése. A szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztsítása. Egyéb művelődést segítő lehetőségek biztsítása. A hagymánnyá vált rendezvények, prgramk színvnalas lebnylítása, valamint a település sajátsságaira épülő, a laksság igényeihez igazdó kulturális, közösségi szlgáltatásk nyújtása. A művelődési házban van lehetőség a rendezvények lebnylítására. A település rendezvényeinek megszervezése a művelődési ház irányításával történnek. A rendezvények a helyi sajátsságkhz, életkrhz, igényekhez, és elváráskhz igazdnak. Arra törekednek, hgy a prgramk egyik legfntsabb eredménye a helyi tudás és közösségi tapasztalat felélesztése, közösségi cselekvéssé frmálása legyen. A településen helytörténeti kiállítás tekinthető meg, melynek célja bemutatni Bjt laksságának népi építészetét, gazdálkdását és életmódját képekkel és tárgyi eszközökkel, tvábbá a múltból örökölt értékek megóvása, tvábbadása a jövő generációjának któberétől egy újabb színtérrel bővült a település kulturális tevékenysége, az akkr átadtt tájház népi építészeti értékekkel, turisztikai vnzerőként és közösségépítés helyszíneként is funkcinál. A pályázati frrásból felújíttt lakóház, tájház ad helyet a Bjtrján kézműves kör tevékenységeinek is. A hagymányőrző csprt feladata bjti kézműves hagymányk felelevenítése, megőrzése, tvábbadása. Vendégcsprtk fgadása 43

44 történik prgramk szervezésével. Az év hűvösebb időszakában (nvember-április) hétfőn délelőttönként kézműves fglalkzáskra gyűlik össze a kézműves kör. Ezeken az alkalmakn kerül sr a bjti kézműves hagymányk, régi mesterségek felelevenítésére, a régi bjti emlékek, admák, történeket, szkásk, dalk, versek összegyűjtésére, alkalmakhz ajándéktárgyak készítésére (anyák napja, húsvét, karácsny, stb.). ekkr készülnek még a Bjt címerét, vagy a galambdúct ábrázló egyéb ajándéktárgyak (tűpárnák, fésűtartók, terítők, tlltartók), melyeket a településünkre látgatók vihetnek magukkal emlékül). Tavasztól flyamatsan néhány órás, vagy akár egész naps prgramkkal várták az isklás, középisklás, felnőtt csprtkat. A fglalkzásk (nagymsás, szappanöntés, csuhé, gyékényfnás, népi ügyességi játékk, munkák a ház körül, madárijesztő készítése, stb.) a vendégek igénye szerint kerülnek összeállításra, szervezetten, több csprtban zajlanak. Ünnepkörökhöz kötődően játszóházakat szerveznek a helyi isklában és óvdában. A településen száms rendezvény gazdagítja a közösségi életet: Az Idősek hete rendezvénysrzattal az önkrmányzat az idős emberek iránti tiszteletét, szeretetét és megbecsülését fejezi ki. A szüreti felvnulás és szüreti bál évenkénti megrendezésével a nagyszülők emlékeiben élő mulatság felelevenítésére törekednek. Az rszág száms pntjára szétszóródtt falubeliek találkzása emlékezetes eseménye a településen az Elszármazttak találkzója. A magas színvnalú kistérségi multietnikus bemutató segít a már hagymányaikat elvesztett közösségeket újraéleszteni és közkinccsé tenni, tvább fejleszteni az tthnról hztt kulturális - nyelvi hagymánykat a Rman kultursk festival - Cigány kulturális Szemle keretében. A nyár flyamán a művelődési ház szervezésével, szünidei prgramkkal várják a gyerekeket: kézműves fglalkzás a tájházban, szünidei Matinét szerveznek: ifjúsági, rajz és természetfilmeket vetítenek az isklában, a teleházban az infrmatikai ismeretek gyakrlása, a művelődési házban ügyességi játékkkal, sprtvetélkedőkkel, srversenyekkel, társas és labdajátékkkal. A civil szervezetek aktívak, skszínű tevékenységeikkel járulnak hzzá a település fejlődéséhez. A Bjtért Egyesület által működtetett, krszerű irdatechnikai és infrmatikai eszközökkel elláttt teleház a laksság igényeihez igazdva végzi tevékenységét. A teleház működtetése hzzájárul a településen élők hátránys 44

45 helyzetből adódó elzártság csökkentéséhez, életminőségének javításáhz, lyan szlgáltatásk helyben biztsításával, amelyeket egyébként csak utazással tudnának elérni. A teleház a hátránys helyzetű, elesett, magánys idős emberek, gyermekek, fiatalk társadalmba való harmnikusabb beilleszkedése, életminőségük javítása érdekében a következő szlgáltatáskat nyújtja: irdai szlgáltatásk: fénymáslás, szövegszerkesztés, nymtatás, faxlás, kiadványszerkesztés; szciális ügyintézés, segítségnyújtás: kérvények, beadványk megírása, nymtatványk kitöltése és azk kiegészítése a szükséges kellékekkel; közhasznú tájékztatás: közhasznú infrmációk módszeres gyűjtése, azk céliránys rendelkezésre bcsátása; tanácsadás; helyi nyilvánsság megteremtése, hirdetés, hírközpnt számítógép-, internet használat A Biharkeresztesről átjáró falugazdász hetente egy alkalmmal a teleházban tartja fgadóóráit, biztsítva a laksság helyben történő ügyintézésének lehetőségét. A Bjtért Egyesület kulturális, sprt, szabadidős, természetvédő, egészségnevelő, hagymányőrző rendezvények, prgramk támgatását, szervezését biztsítja, melyek valamilyen frmában a község laksságát, a felnövekvő generáció érdekeit, fejlődését szlgálják. Az ismeretterjesztő előadásk, játszóházak, kézműves fglalkzásk, egészségügyi előadásk megrendezésében, lebnylításában jelentős szerepet vállal az egyesület. A Bjtért Egyesület fnts feladatának tartja az etnikai kisebbség kultúrájának, önaznsságának megőrzését, fejlesztését. Kiemelt tevékenységük közé tartzik a rma fiatalk identitástudatát felfedező, személyiség közpntú fejlesztés, tehetséggndzás. Az egyesület rma hagymányőrző csprtja az Uzh Jil (Tiszta Szív) az rszágs népzenei minősítőn arany fkzatt ért el. Egészségmegőrzéssel kapcslats előadáskat, termékbemutatókat, kulturális prgramkat szerveznek az idősebb krsztály számára. Munkájukkal elősegítik a rma hagymányk megőrzését és az ezekre a hagymánykra épülő értékek tvábbfejlesztését. A helyi kézműves hagymányk megőrzése céljából ksárfnó tanflyam lebnylítására benyújttt pályázatuk támgatást nyert, előkészítése flyamatban van. A Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Közpnt Fglalkztatási Infrmációs Pntjaként a településen élő igen nagyszámú munkanélküliek tájékztatását végezik a településen. A helyi laksk Bjt Község Hnlapjáról, a Bjtrján című helyi újságból tájékzódhatnak a település életét érintő kérdésekről, hírekről. 3.8 A rma nemzetiségi önkrmányzat célcsprtkkal kapcslats esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkrmányzattal 45

46 Bjt Község Önkrmányzata biztsítja a Rma Nemzetiségi Önkrmányzat (RNÖ) működésének személyi és tárgyi feltételeit, tvábbá gndskdik a működéssel kapcslats végrehajtási feladatk ellátásáról. A Rma Nemzetiségi Önkrmányzatt együttműködési megállapdás köti Bjt Község Önkrmányzatáhz, illetve a helyi Munkaügyi Közpnthz. Az elnöke flyamats egyeztetéseket flytat a plgármesterrel, illetve a Munkaügyi Közpnt vezetőjével. A legnagybb mértékű összefgás és együttműködés a közfglalkztatás esetében figyelhető meg, hiszen a Rma Nemzetiségi Önkrmányzatnak javaslattételi jga van. Emellett jó kapcslat jellemzi a tagóvdával, tagisklával való együttműködést is. A helyi Rma Önkrmányzat tagjai bekapcslódnak társadalmi munkaakciókba, gyermekprgramk szervezésébe, megvalósításába. 3.9 Kulcsprblémák összegzése Kulcsprblémák Van-e az önkrmányzatnál/ társulásnál esélyegyenlőségi feladatkra kijelölt, és ezen a területen képzett munkatárs? A település szciális szlgáltatásszervezési kncepciójában tervezett-e a rmák/mélyszegénységben élők esélyegyenlőségét elősegítő knkrét intézkedéseket? Jellemző-e a településre? nem nem releváns Igényel-e beavatkzást? nem nem A település területén fennáll-e lakhatási szegregáció? nem nem Az önkrmányzat rendszeresen gyűjt-e és értékel-e adatkat arra vnatkzóan, hgy az általa működtetett közszlgáltatáskhz való hzzáférés mennyire biztsíttt a településen élő hátránys helyzetű emberek számára, illetve, hgy a gyakrlatban mennyire veszik igénybe ezeket a szlgáltatáskat? Szerepet vállal-e az önkrmányzat az egészségvédelemmel kapcslats ismeretek terjesztésében, a helyi társadalm egészségtudats attitűdjének frmálásában? nem részben igen igen 46

47 3.10 Következtetések: prblémák beaznsítása, fejlesztési lehetőségek meghatárzása Következtetések Célcsprt Beaznsíttt prblémák Fejlesztési lehetőségek meghatárzása Kapcslódó intézkedés címe A településen élő rmákról és a mélyszegénységben élőkről nem rendelkezik az önkrmányzat releváns adatkkal. Munkacsprt létrehzása a felmérés elvégzéséhez, felmérés eredményének értékelése. Felmérés, adatgyűjtés a mélyszegénységben élőkről és rmákról. A településen kiemelkedően magas a nyilvántarttt álláskeresők között a tartós munkanélküliek aránya, ezzel nő a nélkülözők, szegények száma. A tartós munkanélküliek nagybb arányú bevnása a közfglalkztatásba, közmunkaprgram tvábbi bővítése a Munkaügyi Közpnthz benyújttt pályázatk alapján. Tartós munkanélküliek közfglalkztatásba történő fkztt bevnása. Rmák és/vagy mélyszegénységbe n élők A település elsősrban hátránys helyzetű lakssága az egészségügyi szűrővizsgálatkn alacsny számban vesz részt. Az önkrmányzatnak és a helyi civil szervezeteknek, szciális és egészségügyi szakembereknek haszns szerepet kell vállalniuk a különböző betegségek kialakulását megelőző szűrővizsgálatk népszerűsítésében, a helyi szűréseken elsősrban a hátránys helyzetű csprtk tagjainak részvételét növelni kell, egészségügyi szűréseken való lakssági részvétel ösztönzése, a szűrések kiterjesztése különböző egészségügyi területekre, egészségtudats életmódra nevelés Rendszeres prevenciós szűrővizsgálatk népszerűsítése a mélyszegénységben élők és rmák között. A sprtlás kis arányban szerepel a laksság szabadidős tevékenységei között. Sprtprgramk népszerűsítése, kiadványk megjelentetése; ösztönözni kell a különböző autnóm sprtszervezetek létrejöttét, Sprtprgramk szervezése. 47

48 amelyek minden krsztályban felkeltik az érdeklődést a sprt, az egészséges és a környezettudats életmód iránt; kedvezmények biztsításával, új lehetőségek megkeresésével, szpnzrk felkutatásával, ösztönzésekkel kell segíteni az érdeklődők sprtba történő bekapcslódását Az intézkedési terv megvalósítása 51 A Helyi Esélyegyenlőségi prgramban 2013-ban a mélyszegénységben élők és a rmák esélyegyenlőségének helyzetelemzése srán a 3.10 pntban meghatárztt 4 beaznsíttt társadalmi prbléma került megállapításra. A Helyi Esélyegyenlőségi Prgram Terve valamennyi beaznsíttt prblémára tett intézkedési javaslatt. A évi felülvizsgálat eredménye: A településen mélyszegénységben élőkre vnatkzó felmérés, adatgyűjtés elvégzéséhez a munkacsprt létrehzása megtörtént, az adatgyűjtés a felmérés elvégzéséhez megkezdődött. Tvábbra is az önkrmányzat a legfőbb fglalkztató, ezért a munkaerő-piaci szempntból hátránys helyzetben lévő álláskeresők (tartós munkanélküliek) számára jelenleg is kiemelt jelentőséggel bír az önkrmányzat által szervezett közfglalkztatás. Az önkrmányzatnak hsszú távú és startmunkaprgramban való részvételre van lehetősége évek óta, mely keretében a Hajdú-Bihar Megyei Krmányhivatal Berettyóújfalui Járási Hivatal Fglalkztatási Osztálya által biztsíttt közfglalkztatási prgramkat teljeskörűen igénybe veszi, így teljesült az intézkedési tervben megfgalmaztt, tartós munkanélküliek számának csökkentésére vnatkzó intézkedés is. A regisztrált munkanélkülieken belül a 180 napnál régebben regisztráltak aránya évtől kevesebb, mint 45 %. 51 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 48

49 A település elsősrban hátránys helyzetű laksságának az egészségügyi szűrővizsgálatkn való alacsny számú részvételére tekintettel az önkrmányzat, a szciális és egészségügyi szakemberek nagy szerepet vállalnak a különböző betegségek kialakulását megelőző szűrővizsgálatk népszerűsítésében a mélyszegénységben élők és rmák között is. Az intézkedési tervben meghatárztt évi legalább 1 szűrővizsgálat, legalább 30 fő részvételével megvalósul. Tvábbra is fnts cél, hgy a településen növeljük a laksság egészséges életmód iránti igényét és szükségletét, a rendszeres testmzgás iránti kedvet és vágyat, a váltzats sprtlási módszerek lehetőségének elterjedését, a mzgás öröme megtapasztalásának lehetőségét, illetve a feszültség ldását elősegítő aktivitást. Sprtprgramk népszerűsítésével, kiadványk megjelentetésével próbálja felkelteni a laksság, elsősrban a mélyszegénységben élők és rmák érdeklődését az önkrmányzat a sprt, az egészséges és a környezettudats életmód iránt. Egészségfejlesztési, sprt-, szabadidős prgramkhz való hzzáférés a helyi lehetőségekhez mérten biztsíttt, a tervezett évi legalább 1 prgram, legalább 50 fő részvételével megvalósul. 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekszegénység csökkentése átfgó, minden ágazatra kiterjedő intézkedéseket igényel. Az egyes részterületeken a fglalkztatás, az ktatás, a lakásügy, az egészségügy, a szciális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szlgáltatásk egymással összhangban álló és egymásra épülő intézkedéseit kell meghzni, amelyek a gyermek megszületésének pillanatától segítenek az esélyek javításában. A szegénységben vagy szegénység kckázatával élő gyermekek sajáts csprtját alktják a fgyatékkal élő gyermekek. A fgyatékkal élő gyermeket nevelő családk helyzete az átlagsnál skkal nehezebb, különösen a halmzttan fgyatéks gyermeket nevelő családk esetében figyelhető meg. Az Önkrmányzat hzzájárul a gyermekekkel kapcslats költségekhez, illetve a gyermekek gndzásával kapcslats feladatkhz. A helyi gyermekvédelmi rendszer sajátssága, hgy minden gyermek számára gndskdást nyújt, ugyanakkr fkztt védelemben részesíti az arra rászrulókat. A különböző ágazatk együttműködnek és egymást segítik. Az egyes szlgáltatásk, ellátásk szciális rászrultság alapján, más ellátásk alanyi jgn járnak a gyermekek részére. 4.1 A gyermekek helyzetének általáns jellemzői Az állandó népesség száma Bjtn a december 31-i állapt szerint 564 fő, amelyből a 0-14 éves gyerekek száma 124 fő, a éves krsztályba pedig 25 fő tartzik. A település laksságának 62 %-a (351 fő) az aktív krsztályba tartzik, a nyugdíjas krúak aránya 11 % (64 fő), míg a gyermekek 27 %-t 49

50 (149 fő) képviselnek. A gyakrlatban a 0-17 éves krsztályból kerülnek ki a veszélyeztetett és védelembe vett kiskrú gyermekek. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben (tvábbiakban: Gyvt.) szabályztt gyermekvédelmi rendszerhez kapcslódó feladatt látnak el a törvényben meghatárztt alaptevékenység keretében az egészségügyi szlgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szlgálat, a házirvs, a házi gyermekrvs, a személyes gndskdást nyújtó szlgáltatók, így különösen a családsegítő szlgálat, a családsegítő közpnt, a köznevelési intézmények, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a pártfgói felügyelői szlgálat, az áldzatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, a menekülteket befgadó állmás, a menekültek átmeneti szállása, a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványk, a munkaügyi hatóság. A felsrlt intézmények és személyek kötelesek - jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szlgálatnál; - hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlys elhanyaglása vagy egyéb más súlys veszélyeztető k fennállása, tvábbá a gyermek önmaga által előidézett súlys veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely államplgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. A törvény által nevesített személyek, szlgáltatók, intézmények és hatóságk a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékztatni. A gyermekvédelmi törvény meghatárzza a gyermekek védelmének rendszerét. A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hzzátartzói gndskdásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztsítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gndskdást nyújtó gyermekjóléti alapellátásk, illetve gyermekvédelmi szakellátásk, valamint hatósági intézkedések biztsítják. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkrmányzati feladat. Településünkön a gyermekvédelmi alapellátásk kiépültek, a preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel fglalkzó intézményben, szakmai prgramban jelen van. Bjt Község Önkrmányzata a gyermekvédelmi rendszer alábbi ellátásaival és intézkedéseivel tesz eleget a gyermekvédelmi törvényben fglalt ellátási kötelezettségeinek: A gyermekvédelmi gndskdás keretében nyújttt pénzbeli és természetbeni ellátásk: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, 50

51 rendkívüli gyermekvédelmi támgatás, óvdáztatási támgatás kiegészítő gyermekvédelmi támgatás A személyes gndskdás keretébe tartzó gyermekjóléti alapellátásk: gyermekjóléti szlgáltatás gyermekek napközbeni ellátása gyermekek átmeneti gndzása Az alábbi gyermekvédelmi gndskdás keretébe tartzó hatósági intézkedések január 01. napjától a járási gyámhivatal feladatkörébe tartznak: védelembe vétel, iskláztatási támgatás szüneteltetése ideiglenes hatályú elhelyezés átmeneti nevelésbe vétel A gyermekvédelmi gndskdás körébe tartzó intézkedések kiválasztásánál figyelembe kell venni a veszélyeztetettség jellegét, a gyermek személyiségét, a gyermek családi körülményeit, az intézkedés várható hatásait, a gyermeknek a törvényben meghatárztt - saját családi környezetben történő - nevelkedéséhez fűződő jgát. A veszélyeztetett gyermek definíciója alatt lyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állaptt értenek, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátlja vagy akadályzza. A gyermekvédelemben érintett szakemberek gyakran eltérően értelmezik a veszélyeztetettség fgalmát és a mértékét is. Ha a szülő vagy törvényes képviselő az alapellátásk önkéntes igénybevételével a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de segítséggel a gyermek fejlődése a családban biztsítható, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi. A gyámhatóság - a gyermekjóléti szlgálat javaslatának figyelembevételével - védelembe veheti tvábbá a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkrút, a nymzó hatóság nymzást megtagadó határzata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket, vagy a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsíttt, vádlt fiatalkrút. A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gndzásának flyamats segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támgatása érdekében a gyámhatóság a gyermek részére a gyermekjóléti szlgálat családgndzóját rendeli ki. A családgndzó a védelembe vett gyermekre vnatkzóan egyéni gndzási nevelési tervet készít, melyben megfgalmazásra kerülnek a családgndzó, a szülő és a gyermek azn feladatai, amelyek a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetéséhez szükségesek. A kirendelt családgndzó szükség szerint, de legalább évente írásban tájékztatja a gyámhatóságt a családgndzás eredményéről. 51

52 Elmndható, hgy a laksság létszámáhz képest kiemelkedően magas a védelembe vett gyermekek száma. Bjtn évben az érintett 18 év alatti krsztályba tartzó 149 gyermek közül 15 gyerek, évben az érintett 18 év alatti krsztályba tartzó 151 gyermek közül 19 gyerek 52 van védelembe véve. 22. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskrú gyermekek száma 18 év alattiak Megszűntetett esetek Védelembe vett 18 Veszélyeztetett kiskrú száma a száma a 18 év alatti év alattiak száma gyermekek száma népességben védelembe vettek közül n.a n.a n.a n.a Frrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adat A fenti táblázat adataiból látható, hgy a településen az elmúlt öt évben kismértékben növekedett a védelembe vett, valamint a veszélyeztetett gyermekek száma. A környezet és a szakemberek dafigyelése, a jelzőrendszer aznnali, több lábn álló működésének szinten tartása, javítása elengedhetetlen. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a nyugdíjminimumhz visznyíttt egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyni helyzet függvényében állapítják meg, míg a kiegészítő illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támgatásban akkr részesítheti a családt az önkrmányzat, illetve az illetékes jegyző, amennyiben a gyermeket gndzó család időszaksan létfenntartási gndkkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja a szciális alapn rászruló kiskrúak, vagy közktatási intézményben tanuló nagykrúak anyagi támgatása. Ennek frmája: a) gyermekétkeztetés nrmatív kedvezmény b) pénzbeli támgatás (évente két alkalmmal: augusztus és nvember hónapban, feltéve, hgy a kedvezményre való jgsultsága tárgyév augusztus 1-én, illetve nvember 1-én fennáll) c) külön jgszabályban meghatárztt egyéb kedvezmény. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jgsultság megállapításának célja annak igazlása, hgy a gyermek szciális helyzete alapján jgsult meghatárztt kedvezmények igénybevételére. 52 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 53 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 52

53 23. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Ebből tartósan Rendszeres tartósan Kiegészítő beteg gyermekvédelmi beteg gyermekvédelmi fgyatéks kedvezményben fgyatéks támgatásban gyermekek részesítettek gyermekek részesítettek száma száma száma száma Rendkívüli gyermekvédelmi támgatásban részesítettek száma n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a Frrás: TeIR, KSH Tstar, Önkrmányzati adatk Bjt Község Önkrmányzata évben 140 gyermek esetében állapíttt meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre vnatkzó jgsultságt. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma visznylag állandó, a 18 év alattiak több, mint 90 %-a részesült a vizsgált években ebben az ellátásban. A kérelmezőkre jellemző hgy a szülők többnyire alacsny jövedelműek, illetve csak egyiküknek van jövedelme. A rendszeres támgatás esetében elmndható, hgy a beérkezett kérelem elutasítására csak nagyn kevés esetben kerül sr, melynek ka minden esetben a család lyan anyagi, vagyni helyzete, mely a támgatás megállapítását kizárja. A támgatási frmák knkrét kérelmezését megelőző személyes elbeszélgetések alkalmával részletes tájékztatást kapnak a gyermeket nevelő családk a támgatásk jgsultsági feltételeiről és így knkrét kérelem - amennyiben a kérelmező nem felel meg a feltételeknek - kevés esetben érkezik a Szciális Irdáhz. Kiegészítő gyermekvédelmi támgatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hzzátartzó jgsult, aki a kiskrú gyermek tartására köteles és nyugellátásban vagy baleseti nyugellátásban részesül évben nem került sr ennek megállapítására. A rendkívüli gyermekvédelmi támgatás lyan gyermekes családnak adható, amely a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve ha a család időszaksan létfenntartási gndkkal küzd (pl. váratlan anyagi kiadás, isklakezdés, hirtelen betegség, természeti csapás stb.). Rendkívüli gyermekvédelmi támgatás évben 5 fő részére került megállapításra. 54 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 53

54 A gyermekétkeztetés nrmatív kedvezménye rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvdás, az 1-5. évflyamn nappali rendszerű isklai ktatásban részt vevő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-a, az ezen csprtkba nem tartzó gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-a. A kedvezményben részesülő gyermek jgsult tvábbá évi kétszeri alkalmmal pénzbeli támgatásra július és nvember hónapban. 24. számú táblázat Kedvezményes óvdai - isklai juttatáskban részesülők száma, aránya Ingyenes 50 százaléks Ingyenes Ingyenes étkezésben mértékű Nyári tankönyvellátásban támgatásban Óvdáztatási étkezésben résztvevők kedvezményes étkeztetésbe résztvevők száma iskla étkezésre n részesülők részesülők részesülők száma száma óvda 1-8. jgsultak száma 1- száma száma évflyam 13. évflyam n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. 105 Frrás: TeIR, KSH Tstar, Önkrmányzati adatk július 3. napjától az óvdáztatási támgatás rendelkezései hatályba léptek, visznt gyakrlati alkalmazására, ellátásk megállapítására csak január 1. napja után került sr. Az óvdáztatási támgatás a halmzttan hátránys helyzetű családk gyermekei részére kerül megállapításra, mely azt jelenti, hgy a 8 általáns isklai végzettséget, vagy ennél kevesebbet lehet figyelembe venni, melyről a szülők írásban nyilatkznak. Óvdáztatási támgatásban, évben 15 gyermek részesült. Ez az ellátás egy évben két alkalmmal kerül kifizetésre május és nvember hónapban. A törvény által meghatárztt ingyenes tankönyvellátásban valamennyi vizsgált évben a tanulók több, mint több 90 %-a részesült ben 79 fő részesült ebben az ellátásban, mely a tanulók 96 %-a. A gyermek- és fiatalkrú személyek védelme érdekében a Berettyóújfalui Vársi Rendőrkapitányságn és a Biharkeresztesi Rendőrőrsön is hatékny munka flyik. Az általáns iskla által történő felkéréseknek eleget tesznek, előadáskat tartanak és szemléltető eszközöket mutatnak be, tevékenységükbe a megelőzés és az utókezelés is beletartzik. Az isklában az isklarendőr prgram működik, az intézménnyel egy rendőr áll szinte napi kapcslatban, aki részt vesz az sztályfőnöki órákn, feladata a közlekedésbiztnság és a 55 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 54

55 bűnmegelőzés ktatása. Minden egyéb esetben (lpás, szándéks rngálás, fenyegetés stb.) is kérik a segítségét. 4.2 Óvdáskrú gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Az óvda a gyermek hárméves krától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvdai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvdai életet magában fglaló fglalkzásk keretében flyik. Az óvda a gyermek hárméves krától ellátja - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatárzttak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatkat is. Bjt Község Önkrmányzata az óvdai ellátást a Szivárvány Óvda és Bölcsőde tagóvdájaként biztsítja. A Szivárvány Óvda fenntartója az Óvdai Társulás. Az egyenlő esélyteremtés feltételeit az intézmény minden gyermek részére teljesíti. Mindenkinek biztsítani tudja az óvdai férőhelyet, egyben az etnikumk jgainak érvényesítését, a fejlődésben lemaradttak és akadályzttak integrálódását, míg a lelkiismereti szabadsághz való jg értelmében szülői kérésre biztsíttt a hitktatás. Az óvdás krú gyermekek napközbeni ellátását a Szivárvány Óvda bjti telephelye biztsítja. A Bjti tagóvda 1 csprttal működő 25 férőhelyes intézmény. 29. számú táblázat - Óvdai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG Az óvda telephelyeinek száma 1 Hány településről járnak be a gyermekek 0 Óvdai férőhelyek száma 25 Óvdai csprtk száma 1 Az óvda nyitvatartási ideje (...h-tól...h-ig): A nyári óvda-bezárás időtartama: () 3 hét Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Óvdapedagógusk száma 2 0 Ebből diplmás óvdapedagógusk száma 2 0 Gyógypedagógusk létszáma 0 0 Dajka/gndzónő 1 0 Kisegítő személyzet 0 0 Frrás: TeIR, KSH Tstar, önkrmányzati adatgyűjtés 55

56 30. számú táblázat - Óvdai nevelés adatai 3. év 3-6 éves krú gyermekek száma óvdai gyermekcsprtk száma óvdai férőhelyek száma óvdai feladatellátási helyek száma óvdába beírt gyermekek száma óvdai gyógypedagógiai csprtk száma Frrás: TeIR, KSH Tstar, Önkrmányzati adatgyűjtés A településen minden gyermek számára biztsíttt az óvdai ellátás, a férőhelyek száma nem 100%-ban kihasznált. Az óvdai gyermekcsprtk száma a gyereklétszám csökkenése miatt 2010-ben 2-ről 1-re csökkent a vizsgált időintervallumban. Az óvdába beírt gyermekek száma flyamatsan csökkenő tendenciát mutat. Míg 2008-ban az óvdásk száma 35 fő vlt, addig 2012-re 24 főre, 2013-ra 20 főre 58 csökkent. A férőhely kihasználtság mértéke 2012-ben 96%-s, 2013-ben 80%-s 59 vlt az óvdában. Az egy óvdapedagógusra jutó gyermekek száma 12 fő ban az egy óvdapedagógusra jutó gyermekek száma 10 fő. 60 A Szivárvány Óvda Nevelési Prgramja alapján az óvónők mindennaps pedagógiai munkájának természetes része az egészségnevelés. Kiránduláskat, kmplex mzgásfejlesztő rendezvényeket szerveznek, fnts szerepet kap tevékenységükben a séta, a szabad levegőn való tartózkdás. A Szivárvány Óvda Bjti tagintézményében dlgzó óvdapedagógusk rendszeres testmzgáshz szkatják a gyerekeket, és azn fáradznak, hgy kialakítsák bennük a sprt, a testnevelés iránti igényt. 4.3 Általáns isklásk helyzete Bjt Község Önkrmányzata december 31. napjáig társulás keretében, a Bcskai István Bcskai István Általáns Iskla, Gimnázium, Szakközépiskla, Szakiskla, Kllégium és Egységes Pedagógiai Szakszlgálat tagisklájaként ldtta meg az általáns isklai nevelés-ktatás feladatait január 1. napjától az állam gndskdik - az óvdai nevelés, a nemzetiséghez tartzók óvdai nevelése, a többi gyermekkel, 56 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 57 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 58 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 59 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 60 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 56

57 tanulóval együtt nevelhető, ktatható sajáts nevelési igényű gyermekek óvdai nevelése kivételével - a köznevelési alapfeladatk ellátásáról. A Bjti Tagisklában 1-4. évflyamig tanulnak a gyerekek, a 5-8. évflyams diákk Biharkeresztesen a székhelyisklában, illetve 2 fő az egyházi fenntartású Gárdnyi Zltán Refrmátus Általáns Iskla és Alapfkú Művészetktatási Intézményben tanul. A Biharkeresztesre bejáró gyerekek közlekedését isklabusszal ldja meg az önkrmányzat. A tagiskla halmzttan hátránys helyzetű településen működik, ahl az rszágs átlagt tartósan meghaladó a munkanélküliek száma, a szülők isklai végzettsége alacsny. Nagy feladat hárul pedagóguskra az alapvető viselkedési nrmák, szkásk elsajátíttatása, a tanuláshz való helyes hzzáállás frmálása, a gyermekek neveltségi szintjének emelése terén. Szinte minden évflyamn jelen van a mtiválatlanság, mely ellen csakis a szülők bevnásával, segítségével lehetnek eredményesek. A következő táblázat a bjti Petőfi Sándr Tagisklában, valamint a biharkeresztesi székhelyisklába tanulók számát együttesen tartalmazza. 31. számú táblázat - Általáns isklában tanuló száma Általáns iskla 1-4 évflyamn tanulók száma Általáns iskla 5-8 évflyamn tanulók száma Általáns isklásk száma Napközis tanulók száma Fő fő fő fő % 2010/ / / Frrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adat A bjti Petőfi Sándr Tagiskla a 2012/2013-as tanévet 36 tanulóval kezdte meg 1-4. évflyamn, a biharkeresztesi székhelyisklába bejáró 5-8. évflyamn tanulók száma, pedig 46 fő. A tagisklában 100 %- s szaks ellátttság van. A tantestület jól képzett, rugalmas, innvatív pedagóguskból áll. 32. számú táblázat - Általáns isklák adatai Általáns isklai sztályk száma 57 Általáns isklai sztályk száma a gyógypedagógiai ktatásban Általáns isklai feladatellátási helyek száma összesen összesen évflyamn évflyamn évflyamn évflyamn db 2010/ / / Frrás: TeIR, KSH Tstar Az első-másdik sztály 16 fővel, a harmadik-negyedik sztály 20 fővel, részleges összevnásban és isklatthns frmában működik a településen. A tagisklában 3 fő sajáts nevelési igényű (enyhe fkú

58 mentális retardáció) tanuló tanul integrált ktatás keretében. Beszédhiba miatt 5 tanuló esetében szükséges igénybe venni lgpédiai terápiát. Az isklatthns nevelésben erősítve az iskla pedagógiai prgramjában megfgalmaztt célkatkiemelt figyelmet frdítanak arra, hgy kapjn nagybb hangsúlyt a képességek-, az alkalmazkdóképesség, az önálló tanulás, a kreativitás, a prblémamegldó képesség, az együttműködési és kmmunikációs képesség, az egészséges életmód és a viselkedés kultúra fejlesztése. Olyan prgramkat szerveznek a gyerekeknek, amelyek által megismerik, megkedvelik a különböző igényes szabadidő eltöltési frmákat (kmplex fglalkzásk és prjekt módn megvalósuló fglalkzás lánck). Heti rendszerességgel tarttt könyvtári fglalkzásaik hátránykat kmpenzáló és közösségfrmáló erőt jelentenek, ugyanakkr nagy szerepet játszanak az lvasás megszerettetésében. Felszólítást rendszeres isklába járásra 3 tanuló esetében küldtek a szülőnek, feljelentést nem kellett küldeni a jegyzőnek. Nem vlt isklánkban lyan tanuló sem, aki 50 óránál többet mulaszttt igazlatlanul. A településen a vizsgált időszakban a 8. évflyamt valamennyi tanuló eredményesen befejezte. 33. számú táblázat - A 8. évflyamt eredményesen befejezettek a nappali ktatásban 8. évflyamt eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű ktatásban Fő / % 2010/2011 5/ / / / /100 Frrás: TeIR, KSH Tstar Frrás: Önkrmányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatk Az isklában kiemelt feladatként szerepel a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység. A gyermekvédelmi felelőst a szülők gyakran felkeresik prblémájukkal. Gyermekbántalmazás nagyn ritkán frdul elő. A gyermekvédelmi felelősök feladata: kapcslattartás a Gyermekjóléti Szlgálattal, az sztályfőnökökkel, isklarendőrrel, védőnőkkel, prblémák összegyűjtése, jelzése, részvétel esetmegbeszéléseken, családlátgatáskn. A jelzőrendszer megfelelően működik, jó a kapcslatuk a Gyermekjóléti Szlgálattal, és a Védőnői Szlgálattal is. A tagiskla a családsegítő intézettel, a gyermekjóléti szlgálattal és a védőnői hálózattal tart szrsabb kapcslatt. Flyamats a kapcslattartás visznt a civil szervezetekkel és a rma nemzetiségi önkrmányzattal is. A Rma Nemzetiségi Önkrmányzat jelentős természetbeni isklakezdési támgatást biztsíttt, amely nagy segítség vlt sk gyereknek, családnak. 58

59 4.4 Középisklás diákk esélyegyenlősége A településen középiskla nem működik. 4.5 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Bjtn szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek nincsenek. 4.6 A hátránys, illetve halmzttan hátránys helyzetű, valamint fgyatékssággal élő gyermekek szlgáltatáskhz való hzzáférése A hatálys szabályzás értelmében hátránys helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jgsultságát családi körülményei, szciális helyzete miatt megállapíttták. E csprtn belül halmzttan hátránys helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvdás gyermek esetén a gyermek hárm éves krában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpntjában legfeljebb az iskla nylcadik évflyamán flytattt tanulmányait fejezte be sikeresen. A település gyermekvédelmi jelzőrendszerének szerves részét képezi az óvdán, isklán és a pedagógiai szakszlgálatn kívül a Védőnői Szlgálat is. Az egészségházban működik a védőnői szlgálat, 1 fő védőnővel. A település Biharkeresztes III. védőnői körzettel alkt egységet, csatlt település frmájában. A tanácsadásk heti egy alkalmmal hétfői napkn vannak, amikr várandós gndzást, csecsemő és kisgyermek tanácsadást végez a védőnő, aki közelről ismeri az általa elláttt családkat, tevékenysége kiterjed az egész településre. A védőnői működés specifikuma, hgy munkája srán a laksság legszélesebb rétegeivel van kapcslata. Családlátgatásai srán várandós kismamák, gyermekes anyukák prblémáinak megldásában segít. Nagyn skszr elég egy megerősítő beszélgetés ahhz, hgy prblémájukkal rvshz frduljanak. 25. számú táblázat Védőnői álláshelyek száma Védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma Frrás: TeIR, KSH Tstar, önkrmányzati adatgyűjtés 61 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 62 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 59

60 A védőnői feladatellátás körébe 0-6 éves krsztályig flyik területi gndzás. A 3 6 évesek ellátása a helyi óvdában történik. A községben az iskla-egészségügyi feladatk ellátása is biztsíttt. A védőnő látja el az ktatási intézményekben az isklavédőnői feladatkat is. Az isklásk ellátása 1-4. sztályig a helyi isklában, míg a 5-8. sztálys tanulók Biharkeresztesen, az ttani ellátási rend szerint történik. Az isklavédőnői tevékenység a védőnői szlgáltatás egy speciális területe, melynek srán a 6-18 évesek egészségének megőrzése, fejlesztése, az ahhz kapcslódó prblémák megelőzése, krai felismerése, kiküszöbölése és gyógyítása történik. A megelőző ellátás a hatálys jgszabályk, irányelvek, módszertani levelek alapján történik. A preventív tevékenység módszere a gndzás, amelynek srán felkutatják, értékelik, nyilvántartják, és flyamatsan nymn követik a tanulók fejlődését, szűkebb és tágabb környezetének alakulását, annak érdekében, hgy kedvező módn beflyáslják az életmódjukat. Az isklát ellátó védőnő egyeztetett munkatervet készít minden tanévben, a munkaterv tartalmazza évflyamnként az egész évi feladatkat havi bntásban: egészségfejlesztő tevékenység, szűrővizsgálatk rendje, védőltásk rendje, személyi és környezeti higiénés ellenőrzések menete fgadóórák rendszere A szűrővizsgálati prtkllt módszertani útmutatók, szakmai irányelvek, jgszabályk döntik el. Ennek srán figyelembe veszik a gyerekek anamnézisét, aktuális egészségi állaptát, testi és mentális fejlettségét. Teljes isklarvsi szűrésre 2 évente kerül sr. Az isklavédőnő a hzzá tartzó ktatási intézményekben végzett egészségfejlesztő tevékenysége életkrnak megfelelő témában, kiscsprtban, illetve sztályfőnöki és bilógia órákn, egészségnapkn, tanflyamk keretében történik. A kisgyermekek és iskláskrú gyermekek számára kötelező szűrővizsgálatk védőnő, házirvs, gyógytestnevelő és fejlesztő gyógypedagógus bevnásával rendszeresen megtörténik. A 0-2 éves krú gyermekek évenkénti vizsgálata védőnő, rvs bevnásával, az iskláskrú gyermekek (2-4-6 évflyam) kötelező szűrővizsgálata védőnő, rvs bevnásával, az isklai gyógytestnevelésbe srlás védőnő, rvs, gyógypedagógus bevnásával történik. A házi gyermekrvsi teendőket is a házirvs látja el, az önkrmányzat házi gyermekrvsi praxist nem működtet. 60

61 26. számú táblázat Gyermekrvsi ellátás jellemzői Betöltetlen felnőtt Házirvs által elláttt házirvsi praxis/k esetek száma száma 61 Gyermekrvs által elláttt esetek száma Felnőtt házi rvs által elláttt esetek száma n.a n.a n.a n.a n.a. 0 0 Frrás: TeIR, KSH Tstar, önkrmányzati adatgyűjtés A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkrának megfelelő nappali felügyeletét, gndzását, nevelését, fglalkztatását és étkeztetését kell megszervezni azn gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gndzói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő prgramban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb k miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gndskdni. A napközbeni ellátás keretében biztsíttt szlgáltatásk időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazdik. A gyermekek napközbeni ellátását különösen az lyan gyermek számára kell biztsítani, akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, akit egyedülálló vagy időskrú személy nevel, vagy akivel együtt a családban hárm vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgndzási díjban részesül, vagy akinek a szülője, gndzója szciális helyzete miatt az ellátásról nem tud gndskdni. 27. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beírattt gyermekek száma Szciális szempntból felvett gyerekek száma (munkanélküli Bölcsődébe beírt Bölcsődék száma szülő, veszélyeztetett gyermekek száma gyermek, nappali tagzatn tanuló szülő) Működő összes bölcsődei férőhelyek száma Frrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés 28. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma Családi napköziben Családi napköziben a térítésmentes engedélyezett férőhelyek férőhelyek száma száma Családi napközeiben gndztt gyermekek száma Frrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatk

62 Bjtn a bölcsődei ellátás, valamint családi napköziben történő ellátás nem biztsíttt, a gyermekek napközbeni ellátását az önkrmányzat a közktatásról szóló évi LXXIX. törvény hatálya alá tartzó óvdában, isklai napközikben és a Biharkeresztesi Egyesített Szciális Intézmények keretében biztsítja. Bjtn a társulás keretében működő Gyermekjóléti Szlgálat feladata lyan észlelő- és jelzőrendszer működtetése, amely lehetővé teszi a gyermekeket veszélyeztető kk feltárását. A Gyermekjóléti Szlgálat munkatársának célja, hgy minél több, gyermekeket érintő prblémát felderítsen a településen, igénybe véve a laksság, civil szervezetek segítségét is. Figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek életkörülményeit és szciális helyzetét, a gyermekjóléti és egyéb szciális ellátásk iránti szükségleteit, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkzást igénylő helyzetét. A szlgálat bármely gyermek veszélyeztetettségével kapcslats jelzést fgad, s a prbléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazdó intézkedést tesz. Fgadja a panaszával hzzá frduló gyermeket, és segíti őt prblémája megldásában. A gyermekek veszélyeztetettségének kai sajns váltzatlank. A település gazdasági-, demgráfiai- és szciális helyzetéből adódóan a prblémák egyre gyakribbá válnak. A szakmai munka természetesen csak akkr vezet eredményre, ha a kliens együttműködő, és képes aktívan részt venni a prbléma megldásában. A Gyermekjóléti Szlgálat kliense elsősrban a gyermek; az ő jgait, érdekeit kell szem előtt tartani. A Gyermekjóléti Szlgálat közreműködik a gyámhatósággal a védelembe vételi eljárás srán. A családgndzó javaslatt tehet ezen hatósági intézkedés elrendelésére. Az elrendelést, illetve a védelembe vétel fenntartását követően a családgndzó egyéni gndzási-nevelési tervet készít a szülővel és a gyermekkel közösen, mely tartalmazza a szülő, a gyermek, a családgndzó feladatait, melyek a kívánt cél eléréséhez szükségesek. A védelembe vétel elrendelésére szülői elhanyaglás, szenvedélybetegség (alkhlprblémák), többszöri igazlatlan mulasztás, szabálysértési ügyek, lpásk, életvezetési-, higiénés prblémák, együttműködés hiánya alapellátás keretein belül, csavargás, isklai magatartásprblémák, öngyilkssági kísérlet, családn belüli knfliktusk miatt kerül sr. Aznban, ha biznys esetekben a szülő nem képes, vagy nem akar aktívan tenni az esetkezelés srán feltárt hiánysságk és prblémák (anyagi, megélhetési, lakhatással összefüggő; szülő vagy a család életvitele; családn belüli bántalmazás /fizikai, lelki, szexuális/, gyermeknevelési, családi knfliktusk) felszámlásáért, eredményezheti a gyermek családból való kiemelését. A gndzási tevékenység a családdal ebben az esetben sem szűnik meg, mert a cél a gyermek családba való visszagndzása; addig is segítenek a gyermek és a szülő kapcslatának fenntartásában. A Gyermekjóléti Szlgálat jelzőrendszere jól működik. Az ktatási intézmények tagjai időben jeleznek, kapcslattartásuk flyamats a hathatós segítségnyújtás érdekében. Az esetek többségében magatartás és 62

63 teljesítményzavarról valamint isklai hiányzásról érkezett írásbeli feljegyzés az általáns iskla és a környék középisklái részéről. A jelzés beérkezése után felveszik a kapcslatt a diákkal és a szülőkkel családlátgatás frmájában. Az esetek többségében a középisklás diák isklai hiányzásairól a szülőnek nincs tudmása. A család szci-kulturális háttere meghatárzza az ilyen esetekben végzett munka eredményességét évben a jelzőrendszer más tagjaitól is érkeztek jelzések megkönnyítve ezzel az infrmációáramlást. A Gyermekjóléti Szlgálat szrs kapcslatban áll és dlgzik együtt a Családsegítő Szlgálattal, közös prgramkat szerveznek klienseik részére megállapdási szerződés keretein belül. Az egészségügyi szlgáltatók is felveszik a kapcslatt a Gyermekjóléti Szlgálattal, ha prblémás esetet tapasztalnak és ebben gyermek is érintett. Jeleznek, valamint közreműködnek az eset kezelésében, ezzel gördülékenyebbé vált az eddigi nehézkes ügyintézés. A Gyvt 39. (2) d) pntja szerint a gyermekjóléti szlgáltatás feladata a szabadidős prgramk szervezése. A Szlgálat egész évben a településen elismert és népszerű prgramkkal tesz törvényi kötelezettségének maximálisan eleget. A vakáció kezdetétől flyamatsan prgramkat biztsítanak az érdeklődő gyermekek részére. Céljuk lehetőséget biztsítani a gyerekeknek közösséggé szerveződni, egymás másságát elfgadni, tlerálni, csapatban együttműködni, összetartani. A prgramk megvalósításába sikeresen bevnják a helyi civil szférát. Nyári játszóház megrendezésére kerül sr a gyermekek számára váltzats prgramkkal (biciklitúrák, számhábrú, hmkvárépítő verseny, bgrácsfőzés stb.). A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül tthn skan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhz. Ezért nagy jelentőségű az önkrmányzat által szervezett intézményekben történő közétkeztetés. A gyermekek étkeztetését Bjt Község Önkrmányzata a közktatásról szóló évi LXXIX. törvény hatálya alá tartzó tagóvdában, tagisklában biztsítja ig az önkrmányzat fenntartásában működő knyhával ldtta meg a közétkeztetést, 2012-től az önkrmányzat a Sörpark Kft. közreműködésével biztsítja az ellátást az óvdai, isklai és a szciális étkeztetést igénylők számára. A közétkeztetés megfelel az érintett krsztály egészséges étrendjére vnatkzó elvárásknak. Az óvdás és isklás gyermekek ebédeltetésének feltételei adttak. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő óvdás gyermekek térítésmentesen étkeznek. Valamennyi szciálisan rászruló és nrmatív támgatásra jgsult gyermekétkezési lehetősége biztsíttt a településen évben a Nyári gyermek-étkeztetés keretében összesen 101 gyermek számára biztsíttták a napi egyszeri meleg étkeztetést. A gyermekek egészségügyi szűrése biztsíttt, részben a védőnői hálózatn keresztül, részben intézményhálózatn keresztül. A tagóvdában zajló szűrőprgramk rendszeresek, amelyeket krrekt 63

64 tanácsadás egészít ki. A közktatási intézményekben a tanórán kívüli tevékenységek jelentős része az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését célzza. 4.7 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fgyatékssággal élő gyerekek közktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Hrizntálisan érvényesítendő szempnt a közktatás-fejlesztésben az esélyegyenlőség és az egyenlő hzzáférés biztsításának elve. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell frdítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támgatása esetén a halmzttan hátránys helyzetű tanulók és a sajáts nevelési igényű tanulók ktatási helyzetére a beruházásban, fejlesztésben. Kiemelten fnts az érintett intézmények ktatásszervezési gyakrlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasnlításával annak vizsgálata, hgy érvényesül-e a településen a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmzttan hátránys helyzetű tanulók ktatási és társadalmi integrációjának támgatása. A évi CXC tv a nemzeti köznevelésről határzza meg a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók körét. A pnt alapján kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódt igénylő gyermek, tanuló: aa) sajáts nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátránys és halmzttan hátránys helyzetű gyermek, tanuló. Az Önkrmányzat fnts céljának tekinti, hgy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. helyezni, akiknek érdekei a legjbban sérülnek. Ez minden gyermekre kiterjed, de azkra a gyermekekre kell hangsúlyt A halmzttan hátránys helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmzdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hzzáférés biztsításán túl lyan támgató lépések, szlgáltatásk tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják isklai sikerességüket. A tagóvdába járó hátránys helyzetű (HH) és halmzttan hátránys helyzetű (HHH) gyermek száma a 2012/2013-as nevelési évben 23 HH óvdás vlt, ebből 15 a HHH gyermek. Sajáts nevelési igényű (SNI) óvdás jelenleg nincs a tagóvdában. 2012/2013-as tanévben a településen élő 83 általáns isklai tanuló közül 36 gyerek a helyi tagisklában tanul, a 36 tanulóból 29-en, a székhelyisklába bejáró 47 gyerek közül 28-an nyilatkztak arról, hgy halmzttan hátránys helyzetűek, mely összhangban van a magas munkanélküliséggel, és a szciális 64

65 támgatásban részesültek arányával. Ez arra enged következtetni, hgy a HHH-s célcsprtk, illetve az önkrmányzatk közötti kapcslat, a kmmunikáció elég hatékny. Az óvda és az iskla bevezette az IPR-t, mely a HHH-s gyermekek felzárkóztatására és kmpetenciáinak a fejlesztésére fókuszál. A sajáts nevelési igényű (SNI) tanulók, gyermekek ktatását minden köznevelési intézmény vállalja. Az óvdában bevezetésre került a kmpetencia alapú nevelés. Felvállalják a hátránys és halmzttan hátránys helyzetű gyermekek óvdai fejlesztését, integrációs nevelését. Emellett megvalósítják az SNIintegrációt is, a gyerekek fejlesztése a szakértői és rehabilitációs bizttság által kiadtt szakvélemény alapján történik. Az általáns isklában egyaránt tanulhat különleges bánásmódt igénylő gyermek, sajáts nevelési igényű gyermek, beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő gyermek éppúgy, mint a kiemelten tehetséges gyermek. Az óvdai nevelésben, isklai ktatásban nem tapasztalható sem hátránys megkülönböztetés, sem szegregáció Bjtn a tagóvdában és a tagisklában is teljes mértékben integrált nevelés, ktatás flyik. Az isklában a tvábbiakban a legfőbb cél a tvábbtanulási arány javítása. Az egyik legfntsabb teendő e téren tudatsítani a szülőkben a tanulás fntsságát és szerepét a gyermekek tvábbi életében. Az általáns isklában a 2012/2013. tanévben a sajáts nevelési igényű tanulók száma 3 fő (a tagiskla tanulói létszámának 8,3%-a), az óvdában jelenleg nincs sajáts nevelési igényű gyerek. A Bcskai Általáns Iskla és Egységes Pedagógiai Szakszlgálat 2007-ben dlgzta ki a Sajáts Nevelési Igényű Tanulók Nevelési Prgramját. Tanulók a tanórákn kívül a törvény által biztsíttt keretek között egyéni fejlesztési terv alapján egyéni és kiscsprts szervezeti frmákban pedagógiai célú rehabilitációs, felzárkóztató, képesség-kibntakztató, képességfejlesztő fglalkzáskn vesznek részt. A fejlesztés napköziben és szabadidős tevékenységekben is megjelenik. A rehabilitációs tevékenység órai differenciált fglalkzásból, kmplex képességfejlesztésből, lgpédiai terápiából, pszichterápiából, gyógytestnevelésből, valamint a szakértői bizttság javaslata alapján egyéni fejlesztési terv szerinti pedagógiai célú rehabilitációs fejlesztő fglalkzáskból áll. Külön fejlesztő prgram került kidlgzásra a látássérült tanulók, a beszédfgyatéks, a testi fgyatéks, az enyhén értelmi fgyatéks, valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt nevelési-tanulási flyamatban tartósan és súlysan akadályztt gyerekek számára. Az integrált ktatást, különleges gndzást a gyermek életkrától és állaptától függően a fgyatéksságt megállapító szakértői bizttság szakvéleményében fglaltak szerint a krai fejlesztés és gndzás, a fejlesztő felkészítés, az óvdai nevelés, az isklai nevelés és ktatás keretében van megszervezve. A közneveléshez kapcslódó kiegészítő szlgáltatásk teljesítése érdekében, prevenciós 65

66 céllal, és a feltárt esetek enyhítésére működnek a köznevelési és gyermekjóléti intézményekben a segítő szakemberek: intézményi pszichlógus, védőnő, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, gyógy-testnevelő, lgpédus, gyermekvédelmi felelős fglalkzik a rászruló gyermekekkel. A segítő szakmák jelenléte a gyermekvédelmi munka eredményességét erősíti az intézményekben. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök fnts feladatt látnak el a köznevelési intézményekben a veszélyeztető körülmények feltárása, ezek megszüntetése, kialakulásuk megelőzése területén éppúgy, mint a drgprevenciót, egészségnevelést illetően. Isklapszichlógus munkájára a gyermekekkel való egyéni beszélgetés mellett a pedagógusknak is nagy igényük van a gyermek személyiségfejlesztése srán. Flyamatsan nő a pszichlógus által tarttt sztályfőnöki órák száma és a köznevelési intézményekben tarttt a pszichlógus a szülők részére fglakzást. Az ktatási intézmény hálózat kiépítettsége az egyéni, családi és lakóhelyi szellemi tőkét jeleníti meg. Ennek megléte vagy hiányssága - mely elmndható a kultúrára és a közművelődésre is - az életminőségünkre nagy hatással van. Esélyegyenlőség érdekében tvábbra is minden gyermek számára biztsítani kell az ktatás, a közművelődés által biztsíttt lehetőségek széleskörű kihasználását. A tehetséges és ambiciózus hátránys helyzetű gyerekek idejekrán való felismerése szintén lényeges feladat, az ő bevnásuk a tehetséggndzásba vagy krrepetálásba jelentősen növeli a tvábbtanulási esélyeket. A különböző szakkörökben való részvétel, sprttevékenységbe való bekapcslódás ösztönzése is lényeges a sikeres szcializáció szempntjából és legalább lyan fnts tényező a gyerekek fejlődése szempntjából, mint a tanulmányi előmenetel. 4.8 Kulcsprblémák összegzése Kulcsprblémák Biztsíttt-e a településen a HH és HHH gyermekek, tanulók nyilvántartása? Biztsíttt-e a településen (társulás területén) minden halmzttan hátránys helyzetű gyerek számára, hgy óvdába járjn? A település (társulás) alapfkú közktatási intézményeiben fennáll-e szegregáció? Biztsítttak, illetve (egyenlő mértékben) elérhetők-e gyermekjóléti alapellátásk a településen (társulásban) élők számára? Biztsítttak, illetve (egyenlő mértékben) elérhetők-e a településen (társulásban) élők számára a közktatási szakszlgálati és szakmai szlgáltatási feladatk? Jellemző-e a településre? igen igen nem igen igen Igényel-e beavatkzást? nem nem nem nem nem 66

67 4.9 Következtetések: prblémák beaznsítása, fejlesztési lehetőségek meghatárzása Következtetések Célcsprt Beaznsíttt prblémák Fejlesztési lehetőségek meghatárzása Kapcslódó intézkedés címe A családk helyzetének drasztikus rmlása miatt az elszegényedés jelei tapasztalhatóak a gyerekeknél. Óvdai, isklai dafigyelés, jelzések tvábbítása a segítséget nyújtani tudó szervek felé, ruhagyűjtés, admányzásk megszervezése. A HH és HHH gyermekek fkztt figyelemmel kísérése. A gyermekek helyzete A mélyszegénységben élő, rma gyermekek nagy részének a szünidőben történő étkeztetése nem megfelelően biztsíttt. Sk veszélyeztetett gyermek cselleng nyári szünetben. EU-s élelmiszer segélycsmagkra pályázás, segélycsmagk sztása, ingyenes nyári gyermekétkeztetés flyamats biztsítása pályázat útján. Szabadidős szervezése, flyamats veszélyeztetett bevnása. prgramk bővítése, biztsítása, gyerekek Gyermekek nyári étkeztetésének flyamats biztsítása. A nyári szünet időszakában több szabadidős prgram szervezése Az intézkedési terv megvalósítása 63 A Helyi Esélyegyenlőségi prgramban 2013-ban a gyermekek helyzetének, esélyegyenlőségének helyzetelemzése srán a 4.9 pntban meghatárztt 3 beaznsíttt társadalmi prbléma került megállapításra. A Helyi Esélyegyenlőségi Prgram Terve valamennyi beaznsíttt prblémára tett intézkedési javaslatt. 63 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 67

68 A évi felülvizsgálat eredménye: A gyermekvédelem intézményes rendszere kiépült a településen, a Családsegítő, a Gyermekjóléti szlgálat, az óvdai és isklai gyermekvédelmi felelősök, pedagógusk és a védőnők összehanglt munkájának köszönhetően összehangltan működik. Az óvdai, isklai dafigyelés, jelzések tvábbítása flyamats a segítséget nyújtani tudó szervek felé. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv. (a tvábbiakban: Gyvt.) 21/C. -a rendelkezik a szünidei gyermekétkeztetésről, mely alapján január 1. napjától kötelező önkrmányzati feladat a szünidei gyermekétkeztetés ben 91, 2016-ban 105 gyermek részesült nyári gyermekétkeztetésben. A vakáció kezdetétől flyamatsan prgramk biztsítttak az érdeklődő gyermekek részére, lehetőséget biztsítva a gyerekeknek közösséggé szerveződésévé, a szabadidő haszns, tartalmas eltöltésére. A prgramk megvalósításába sikeresen bevnják a helyi civil szférát. Nyári játszóház megrendezésére kerül sr a gyermekek számára váltzats prgramkkal (biciklitúrák, számhábrú, hmkvárépítő verseny, bgrácsfőzés stb.). 5 A nők helyzete, esélyegyenlősége Jgi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez: Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hgy a nők és férfiak egyenjgúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azns jgk kell, hgy megillessék minden plgári, plitikai, gazdasági, szciális, kulturális jg tekintetében. a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módsító 2002/73/EK irányelv, a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szciális biztnság területén történő fkzats megvalósításáról, a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a fglalkztatási szciális biztnsági rendszerekben történő megvalósításáról. A nemek szerinti összetétele a megyei és rszágs mutatóktól megfelelően alakul Bjtn is, a évi adatk alapján a nők aránya magasabb, mint a férfiaké, 51 %. Krcsprtnként vizsgálva a férfiak aránya 64 éves krig magasabb, mint a nőké, kivéve a éves krsztályt. A 65 év felettieknél aznban 68

69 szignifikáns a váltzás, a nők aránya jóval magasabb lesz a település közösségében, ami a nők részéről a társadalm egészében várható magasabb átlagéletkr miatt tapasztalható. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nemek közötti hátránys megkülönböztetést több jgszabály is tiltja, ezek között is kiemelt szerepet fglal el az Alaptörvény és a Munka Törvénykönyve. Ugyanakkr a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, kainak feltárását nem írja elő jgszabály. A nők között is kiemelten hátránys helyzetben vannak a 45 év feletti nők a váltzó képzettségi követelmények, a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya, a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt. A település évi összlaksságszámának 51 %-a (287 fő) nő. A női laksk 58 %-a (167 fő) éves aktív krú. A nyilvántarttt álláskereső nők aránya a év közötti lakssághz visznyítva 24 %, a nyugdíjas nők száma 77 fő. A veszélyeztetett krcsprtba tartzó nők fglalkztatása különös figyelmet és támgatást igényel. Az anyagi kiszlgáltatttságukat fkzza, hgy skan nem tudják felmutatni a nyugdíjjgsultsághz szükséges ledlgztt munkaidőt. 34. számú táblázat - Fglalkztatás és munkanélküliség a nők körében év Munkavállalási krúak száma Fglalkztatttak Munkanélküliek férfiak nők férfiak nők férfiak nők n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n n.a. n.a. Frrás: TeIR és helyi adatgyűjtés A nők gazdasági szerepére azért is tekintettel kell lenni, mert az egyszülős családk jelentős részében a nők a családfenntartók. Abban az esetben, ha a nők álláskeresők, a család helyzete is megrendülhet, a család segítségre szrul. 64 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 65 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 69

70 A nők bérezésével kapcslats infrmációink nincsenek, de az Önkrmányzat, mint munkáltató eleget tesz az egyenlő munkáért egyenlő bér követelményének. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatk összeegyeztetését segítő szlgáltatásk A nők munkaerő-piaci esélyeit és az ideális családtervezést is pzitívan beflyáslja, ha a gyermekek napközbeni ellátása biztsíttt a településen. A településen bölcsődei ellátás nincs, visznt az óvdai férőhelyek száma biztsíttt. A napközi tthns óvda férőhelyeinek száma 25. Az óvdába beírattt gyermekek száma 24 fő. Minden harmadik életévét betöltött gyermek számára biztsíttt az elhelyezés és még van üres férőhely is. Az isklában is biztsíttt a gyerekek délutánig tartó felügyelete az isklatthnban. A nők elhelyezkedése szempntjából fnts tényező, hgy a gyermekek napközbeni ellátása megldtt legyen. A településen nincs lyan kezdeményezés, ami a családbarát munkahelyek kialakítását, a nők alternatív fglalkztatását segítő, a családi kötelezettségeknek való megfelelést segítő vállalkzáskat elismerné, ösztönözné. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgndzás területe A családtervezés, anya- és gyermekgndzás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek srán a szciálisan nehéz helyzetben élő várandós anyára és gyermekekre fkztt figyelmet frdítanak. A leendő szülők számára a gyermekgndzással kapcslats ismeretek átadását már várandós krban kezdik meg: tanflyamk, beszélgetések, családlátgatásk frmájában. Segítséget nyújtanak a családi-, szciális juttatásk megismerésében és a hzzá tartzó nymtatványk kitöltésében. A család- és nővédelmi gndzás célja, hgy a gyermekvállalás ptimális bilógiai és pszichés körülményeit elősegítése a fgamzás előtti gndzás és a genetikai tanácsadás, valamint a termékenységi ciklus alatti gndzás alapján (a várandós anya gndzása, a magzat születés előtti gndzása, a gyermekágyas és szptató anya gndzása). A településen dlgzó védőnő segítik ezt a fajta gndzást. A védőnői szlgálat nemcsak a kisgyermek egészségi állaptának felügyeletét végzi, hanem feladata a kismama (gyakrlati és lelki) segítése, hgy ezzel támgassa a felügyelete alá tartzó gyermek megfelelő testi és mentális fejlődésének biztsítását. A védőnő kapcslatban áll a családdal, a kisgyermekellátó intézményekkel és a házirvssal is, így adtt településen árnyalt képpel rendelkezik a családk gyermekellátási és nevelési helyzetéről. Szakemberként hatékny segítséget képes nyújtani a családknak, ez pedig szrsan összefügg a hzzá tartzó gyermekek számától. 70

71 35. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgndzás területe év védőnők száma 0-3 év közötti gyermekek száma átlags gyermekszám védőnőnként Frrás: TeIR és helyi adatgyűjtés Családtervezéssel kapcslatban a gyermekek felvilágsítására alapvetően az isklában kerül sr. 5.4 A nőket érő erőszak, családn belüli erőszak Jellemzően az erőszak jó része a családban marad, hiszen a nőket, illetve a családkat érő erőszaks cselekedetek nagy része ma még felderítetlen. A gyermekvédelmi, szciális szlgáltatásk, a védőnői hálózat, a rendőri tevékenység eredményeként, a jelzőrendszerek alapján egyre több esetre derülhet fény, egyre többen tudják, hgy prblémáikkal hva frdulhatnak segítségért. Nőkkel kapcslats erőszaks cselekedetről, családn belüli erőszakról az önkrmányzatnak nincs tudmása. Nagyn nehéz sk esetben feltárni az ilyen jellegű prblémákat, akár család, akár párkapcslat 66 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 67 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 71

72 esetében. Épp a nők azk, akik a lehető legtvább próbálnak úgy tenni, mintha mi sem történne, ezzel nehezítve a prbléma megldását. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szlgáltatásk Az tthntalanná vált szülő kérelmére családk átmeneti tthnában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztsíttt, és emiatt el kellene választani a gyermeket a szülőjétől. A település önállóan ilyen szlgáltatást nem nyújt, szükség esetén az itt élők a Megyei Intézményfenntartó Közpnt által működtetett intézményeket veheti igénybe. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A nők a helyi közéletben, a település közösségi prgramjainak szervezésében aktívan részt vesznek. Az 5 fős képviselő-testületben 2 nő vesz részt, a plgármester és az alplgármester. 5.7 A nőket helyi szinten fkzttan érintő társadalmi prblémák és felszámlásukra irányuló kezdeményezések A nőket helyi szinten érintő társadalmi prblémák felszámlására indíttt kezdeményezések a településen nincsenek, mivel nem érzékelhetők a nőket érő hátránys megkülönböztetés, így annak felszámlására sem jött létre kezdeményezés. 5.8 Kulcsprblémák összegzése Kulcsprblémák Van-e nemekre érzékeny adatgyűjtés, elemzés és értékelés az önkrmányzat által felügyelt minden szakterületen? Van-e a településen célzttan a nők elleni erőszak áldzataival fglalkzó ellátás? Biztsíttt-e a gyermeküket egyedül nevelő nők rugalmas munkavégzése az önkrmányzati intézményekben? Alkalmazkdnak-e az önkrmányzat által fenntarttt nevelési, ktatási, szciális intézmények a nők fglalkztatási igényeihez? Jellemző-e a településre? nem nem igen igen Igényel-e beavatkzást? igen nem nem nem Biztsíttt-e a nők részvétele a helyi döntéshzatalban? igen nem 72

73 5.9 Következtetések: prblémák beaznsítása, fejlesztési lehetőségek meghatárzása Következtetések Célcsprt Beaznsíttt prblémák Fejlesztési lehetőségek meghatárzása Kapcslódó intézkedés címe Az önkrmányzat nem rendelkezik nemekre érzékeny adatkkal az önkrmányzat által felügyelt szakterületekre. Adatgyűjtés módjának, adattartalmának, résztvevőinek meghatárzása. Nemekre érzékeny adatbázis elkészítése. Nők helyzete A gyermeküket egyedül nevelő nők gazdaságilag és jgilag kiszlgáltattt helyzetben vannak. A prblémával érintettek beaznsítása, előadásk, tanácsadásk megszervezése, tájékztatók, kiadványk készítése. A gyermeküket egyedül nevelő nők gazdasági kiszlgáltatttságának enyhítése. Nagyarányú munkanélküliség, magas a tartós munkanélküliek között a nők aránya, elhelyezkedésük nagyn nehéz. Nők, elsősrban tartós munkanélküli nők közfglalkztatás keretében történő fglalkztatásának biztsítása a Munkaügyi Közpnthz benyújttt pályázatk alapján. Nők, elsősrban a tartós munkanélküli nők közfglalkztatásba történő fkztt bevnása Az intézkedési terv megvalósítása 68 A Helyi Esélyegyenlőségi prgramban 2013-ban a nők esélyegyenlőségének helyzetelemzése srán a 5.9 pntban meghatárztt 3 beaznsíttt társadalmi prbléma került megállapításra. A Helyi Esélyegyenlőségi Prgram Terve valamennyi beaznsíttt prblémára tett intézkedési javaslatt. 68 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 73

74 A évi felülvizsgálat eredménye: A településen élőkre vnatkzóan a nemekre érzékeny adatbázis létrehzásáhz szükséges adatgyűjtés elvégzéséhez a munkacsprt létrehzása megtörtént, az adatgyűjtés megkezdődött a felmérés elvégzéséhez. A gyermeküket egyedül nevelő nők gazdasági kiszlgáltatttságának enyhítése érdekében a prblémával érintettek beaznsítása megtörtént, a helyzetük javítását segítő tájékztatók, kiadványk eljuttatása számukra flyamatsan biztsíttt. A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége területen megállapítható, hgy a nők fglalkztatási helyzete az elmúlt években nem váltztt. Az önkrmányzat kiemelt figyelmet frdít a tartós munkanélküli nők közfglalkztatásba történő fkztt bevnására, minden közfglalkztatással kapcslats kérelmet benyújt a Hajdú-Bihar Megyei Krmányhivatal Berettyóújfalui Járási Hivatal Fglalkztatási Osztályáhz, így teljesült az intézkedési tervben megfgalmaztt, tartós munkanélküli nők számának csökkentésére vnatkzó intézkedés is. A regisztrált munkanélküli nőkön belül a 180 napnál régebben regisztrált nők aránya évtől 45 % alatti. 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A magyar társadalm elöregedő társadalm. Az elöregedés kihívásaira adtt válaszk az aktív öregedés ezért nálunk is egyre inkább a figyelem középpntjába kerül. Az aktív és méltó időskr érdekében szükséges az idős emberek aktív és széleskörű részvételének elősegítése, ennek érdekében idősbarát fizikai és társadalmi környezet megteremtése, és a közszlgáltatáskhz való hzzáférés bővítése. A társadalmbiztsítási nyugellátásról szóló évi LXXI. törvény értelmében a kötelező társadalmbiztsítási nyugdíjrendszer saját jgú nyugdíj - öregségi nyugdíj - rehabilitációs járadék hzzátartzói nyugdíj - özvegyi - árvaellátás - szülői - baleseti hzzátartzói nyugellátás - özvegyi járadék 74

75 6.1 Az időskrú népesség főbb jellemzői A településen a évi statisztikai adatk alapján, a 64 éven felüliek száma 64 fő. Ebből a nők száma 42 fő, a férfiak száma 22 fő, a magyarrszági helyzethez hasnlóan több az idős krsztályból a nő, mint a férfi. A községben a 64 év felettiek aránya az összlaksság közel 11 %-a. A nyugdíjask között igen magas az egyszemélyes háztartásk száma, mely háztartásk nagybb részét özvegy nők alktják. 36. számú táblázat Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma összes nyugdíjas Frrás: TeIR, KSH Tstar 69 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 70 Megállapíttta a évi felülvizsgálat 75