Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
|
|
- Lóránd Kocsis
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Megoldások 1. Egy háromszög egyik oldala 10 cm hosszú, s a rajta fekvő két szög 50 és 70. Számítsd ki a hiányzó szöget és oldalakat! Legyen a = 10 cm; β = 50 és γ = 70. A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: α = = 60. Az adatok kiszámításához használjuk a szinusz tételt. Először számítsuk ki a b oldal hosszát: b 10 = sin 50 sin 60 b 8,85 cm Végül számítsuk ki a c oldal hosszát: c 10 = sin 70 sin 60 c 10,85 cm 2. Egy háromszög két oldala 5 cm és 7 cm hosszú. A 7 cm - rel szemben levő szöge 50. Számítsd ki a hiányzó oldalt és szögeket, illetve a háromszög területét! Legyen a = 5 cm; b = 7 cm és β = 50. Az adatok kiszámításához használjuk a szinusz tételt. Először számítsuk ki az α szög nagyságát: sin α sin 50 = 5 7 α 1 33,17 α 2 = ,17 = 146,83 Mivel a kisebb oldallal szemben levő szöget keressük, ezért csak az α 1 lehet megoldás. A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: γ = ,17 = 96,83. 1
2 Végül számítsuk ki a c oldal hosszát: c 7 = sin 96,83 sin 50 c 9,07 cm Ezek alapján a háromszög területe: T = a b sin γ 2 = 5 7 sin 96, ,37 cm Egy háromszög két oldala 3 cm és 5 cm hosszú. A 3 cm - rel szemben levő szöge 35. Számítsd ki a hiányzó oldalt és szögeket! Legyen a = 3 cm; b = 5 cm és α = 35. Az adatok kiszámításához használjuk a szinusz tételt. Először számítsuk ki a β szög nagyságát: sin β sin 35 = 5 3 β 1 72,93 β 2 = ,93 = 107,07 Mivel a nagyobb oldallal szemben levő szöget keressük, így mindkettő jó megoldás. Tekintsük elsőként a β 1 = 72,93 szöget. A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: γ 1 = ,93 = 72,07. Ezt követően számítsuk ki a harmadik oldal hosszát is: c 1 3 = sin 72,07 sin 35 c 1 4,98 cm Tekintsük most a β 2 = 107,07 szöget. A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: γ 2 = ,07 = 37,93. Ezt követően számítsuk ki a harmadik oldal hosszát is: c 2 3 = sin 37,93 sin 35 c 2 3,21 cm 2
3 4. Egy háromszög két oldala 10 cm és 20 cm hosszú. A 10 cm - rel szemben levő szöge 30. Számítsd ki a hiányzó oldalt és szögeket! Legyen a = 10 cm; b = 20 cm és α = 30. Az adatok kiszámításához használjuk a szinusz tételt. Először számítsuk ki a β szög nagyságát: sin β = 20 sin β 90 Ebben az esetben egy megoldás adódik. A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: γ = = 60. Ezt követően számítsuk ki a harmadik oldal hosszát is: c 10 = sin 60 sin 30 c 17,32 cm 5. Egy háromszög két oldala 10 cm és 25 cm hosszú. A 10 cm - rel szemben levő szöge 40. Számítsd ki a hiányzó oldalt és szögeket! Legyen a = 10 cm; b = 25 cm és α = 40. Az adatok kiszámításához használjuk a szinusz tételt. Számítsuk ki először a β szög nagyságát: sin β = 25 sin sin β 1,6 Nincs megoldás. Nem létezik a feladat szövegének megfelelő háromszög. 6. Egy háromszög oldalai 2 cm, 6 cm és 7 cm hosszúak. Számítsd ki a szögeit! Legyen a = 2 cm; b = 6 cm és c = 7 cm. Az adatok kiszámításához használjuk a koszinusz tételt. Először számítsuk ki a háromszög β szögét: 6 2 = cos β β 52,61 3
4 Ezt követően számítsuk ki a háromszög γ szögét: 7 2 = cos γ γ 112,02 A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: α = ,02 52,61 = 15, Egy háromszög két oldala 10 cm és 12 cm. Az általuk bezárt szög 67. Számítsd ki a hiányzó oldalt és szögeket! Legyen a = 10 cm; b = 12 cm és γ = 67. Az adatok kiszámításához használjuk a koszinusz tételt. Először számítsuk ki a harmadik oldal hosszát: c 2 = cos 67 c 12,26 cm Ezt követően számítsuk ki a háromszög α szögét: 10 2 = , ,26 cos α α 48,67 A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: β = ,67 = 64, Egy háromszögben b = 7 cm, c = 9 cm és α = 100. Számítsd ki a hiányzó szögeket, a harmadik oldal meghatározása nélkül! Mivel β + γ = = 80, így felírhatjuk a tangens tételt: Ebből átrendezéssel a következő adódik: β γ = 11,97. = tg β γ tg 2. Tekintsük a következő egyenletrendszert: β + γ = 80 } β γ = 11,97 Az egyenletrendszer megoldása β = 34,02 és γ = 45,98. 4
5 9. Egy toronyóra nagymutatójának hossza 7 m, míg kis mutatójának hossza 4 m. Milyen távol lesznek a mutatók végpontjai egymástól délután 5 órakor? Először számítsuk ki az óra mutatói által bezárt szöget: = 150. Ezt követően koszinusz tétel segítségével számítsuk ki a mutatók végpontjának távolságát: x 2 = cos 150 x 10,65 m 10. Egy háromszög kerülete 23 cm, két szögének nagysága 44 és 78. Milyen hosszúak a háromszög oldalai? A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: = 58. Először a szinusz tétel segítségével írjuk fel a szögek szinuszainak arányát: sin 44 : sin 58 : sin 78 = 0,6946: 0,8480: 0,9781. Az oldalak aránya ezekkel megegyezik, így a kerület segítségével felírhatjuk a következőt: 0,6946x + 0,848x + 0,9781x = 23 x 9,12 Ezek alapján a háromszög oldalai: 6,34 cm; 7,74 cm és 8,92 cm. 11. Egy háromszög legkisebb oldala 4 cm hosszú, s az egyik szöge 70. A másik két szögének aránya Számítsd ki a háromszög területét! Először az arányok segítségével számítsuk ki a háromszög másik két szögének nagyságát: 5x + 17x = x = 5 Visszahelyettesítés után azt kapjuk, hogy a háromszög további szögei: 25 és 85. A háromszög területét megkapjuk a megfelelő képlet segítségével: T = a2 sin β sin γ. 2 sin α A behelyettesítés során ügyelnünk kell arra, hogy a legkisebb oldalt adta meg a feladat, vagyis a legkisebb szög szinusza kerül a nevezőbe. Ezek alapján a megoldás: T = 16 sin 70 sin 85 2 sin 25 17,72 cm 2. 5
6 12. Egy háromszög két oldalának összege 12 cm, az általuk bezárt szög 30. A háromszög területe 8 cm 2. Számítsd ki a háromszög oldalait! A háromszög területképletéből kifejezhetjük az a b értékét: 8 = a b sin 30 2 a b = 32 A feladat szövege alapján a + b = 12, amiből fejezzük ki az egyik ismeretlent: a = 12 b. Ezt helyettesítsük az előző egyenletbe: (12 b) b = 32. Ebből átrendezés után a következő másodfokú egyenlet adódik: b 2 12b + 32 = 0. A megoldó képlet segítségével azt kapjuk, hogy az egyenlet megoldásai b 1 = 4 és b 2 = 8. Visszahelyettesítés után b = 4 esetén a = 8 és b = 8 esetén a = 4 adódik. Ezek alapján egy megoldás van, s a harmadik oldalt számítsuk ki koszinusz tétel segítségével: c 2 = cos 30 c 4,96 cm 13. Egy háromszög egyik szöge 63 - os és a szög szögfelezője a szemközti oldalt 54 cm és 38 cm es részekre osztja. Mekkorák a háromszög oldalai és szögei? A szögfelező a szemközti oldalt a szomszédos oldalak arányában osztja két részre. Ebből felírhatjuk a következőt: a = 38x; b = 54x és c = = 92 cm. Számítsuk ki koszinusz tétel segítségével az x nagyságát: 92 2 = (38x) 2 + (54x) x 54x cos 63 x 1,84 Ezek alapján a háromszög másik két oldalának hossza: a = 69,92 cm és b = 99,36 cm. Számítsuk ki koszinusz tétel segítségével az α szög nagyságát: 69,92 2 = , ,36 cos α α 42,65 A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: β = ,65 = 74,35. 6
7 14. Egy háromszög területe 42 cm 2. Két oldala 7, 3 cm és 12, 8 cm. Mekkora a háromszög harmadik oldala és a szögei? Először a terület segítségével számítsuk ki a két oldal által bezárt szöget: 42 = 7,3 12,8 sin γ 2 γ 1 64,02 γ 2 = ,02 = 115,98 Tekintsük először azt az esetet, amikor γ 1 = 64,02. Számítsuk ki koszinusz tétel segítségével a c oldal hosszát: c 2 = 7, , ,3 12,8 cos 64,02 c 1 11,63 cm Számítsuk ki koszinusz tétel segítségével az α szög nagyságát: 7,3 2 = 11, , ,63 12,8 cos α α 1 34,35 A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: β 1 = ,35 64,02 = 81,63. Tekintsük most azt az esetet, amikor γ 2 = 115,98. Számítsuk ki koszinusz tétel segítségével a c oldal hosszát: c 2 = 7, , ,3 12,8 cos 115,98 c 2 17,29 cm Számítsuk ki koszinusz tétel segítségével az α szög nagyságát: 7,3 2 = 12, , ,8 17,29 cos α α 2 22,31 A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: β 2 = ,31 115,98 = 41,71. 7
8 15. Egy tompaszögű háromszög területe 150 cm 2, két oldala pedig 16 cm, illetve 24 cm. Mekkorák a szögei? Először a terület segítségével számítsuk ki a két oldal által bezárt szöget: 150 = sin γ 2 γ 1 51,36 γ 2 = ,36 = 128,64 Tekintsük először azt az esetet, amikor γ 1 = 51,36. Számítsuk ki koszinusz tétel segítségével a c oldal hosszát: c 2 = cos 51,36 c 1 18,77 cm Számítsuk ki szinusz tétel segítségével az α szög nagyságát: sin α = 16 sin 51,36 18,77 α 1 41,74 α 2 = ,74 = 138,26 Az α 2 nem felel meg a feltételnek (nagyobb oldallal szemben nagyobb szög fekszik). A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: β 1 = ,36 41,74 = 86,9. Ezek alapján ez a háromszög nem tompaszögű. Tekintsük most azt az esetet, amikor γ 2 = 128,64. Számítsuk ki koszinusz tétel segítségével a c oldal hosszát: c 2 = cos 128,64 c 2 36,22 cm Számítsuk ki szinusz tétel segítségével az α szög nagyságát: sin α = 16 sin 128,64 36,22 α 1 20,18 α 2 = ,18 = 159,82 Az α 2 nem felel meg a feltételnek (nagyobb oldallal szemben nagyobb szög fekszik). A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: β 2 = ,64 20,18 = 31,18. Ez a háromszög tompaszögű, így megfelel a feladat feltételének. 8
9 16. Milyen hosszúak az óramutatók, ha végpontjuk 9 órakor 15 cm, 4 órakor 18 cm távolságra van egymástól? Legyen a nagymutató hossza x, a kismutatóé pedig y. A két mutató által bezárt szög 4 órakor 120, 9 órakor pedig 90. Ebből felírhatjuk a következő egyenletrendszert: 15 2 = x 2 + y 2 2 x y cos 90 } 18 2 = x 2 + y 2 2 x y cos 120 A második egyenletből kivonva az elsőt fejezzük ki az egyik ismeretlent: x = 99 y. Ezt helyettesítsük vissza az első egyenletbe, s rendezés után a következő egyenlet adódik: y 4 225y = 0. Legyen a = y 2, s ekkor a következő másodfokú egyenletet kapjuk: a 2 225a = 0. A megoldóképlet segítségével az egyenlet megoldásai a 1 165,9 és a 2 59,07. A kapott értékeket visszahelyettesítve a következők adódnak: Ha a 1 = 165,9, akkor y 2 = 165,9 adódik, amiből y 1 12,88 és y 2 12,88. Ha a 2 = 59,07, akkor y 2 = 59,07 adódik, amiből y 3 7,69 és y 4 7,69. Az y 2 és y 4 nem felel meg a feladat szövegének. Az újabb visszahelyettesítés után a következőket kapjuk: Ha y 1 = 12,88 cm, akkor x 1 = 99 7,69 cm 12,88 Ha y 2 = 7,69 cm, akkor x 1 = 99 12,88 cm. 7,69 Ezek alapján a két mutató hossza 7,69 cm és 12,88 cm. 9
10 17. Egy háromszögben két oldal hosszúságának különbsége 7, 5 cm és ezen oldalakkal szemben 34, 7 - os, illetve 76, 2 - os szög található. Mekkorák a háromszög oldalai? A feladat szövege alapján: a b = 7,5. A szinusz tétel segítségével fejezzük ki az egyik ismeretlent: sin 34,7 sin 76,2 = b a b = sin 34,7 sin 76,2 a 0,5862a Ezt helyettesítsük az előző egyenletbe: a 0,5862a = 7,5. Ebből átrendezés után a következő adódik: a 18,12 cm. Ezt visszahelyettesítve azt kapjuk, hogy b = 10,62 cm. A két szög ismeretében a harmadik szög nagysága: γ = ,7 76,2 = 110,9. Végül szinusz tétel segítségével számítsuk ki a harmadik oldal hosszát: sin 110,9 sin 34,7 = c 10,62 c 17,43 cm 18. Egy 15 N - os és egy 24 N os erő hat egy pontszerű testre, az erők által bezárt szög 34, 7. Mennyi az eredő erő nagysága? (2977 d kék) Számítsuk ki koszinusz tétel segítségével az F eredő erő nagyságát: F 2 = cos 145,3 F 37,32 N 10
11 19. Egy 250 N nagyságú erőt bontsunk fel két olyan összetevőre, amelyek 54 - os és 18 - os szöget alkotnak vele. Mekkorák az összetevők? (2949 kék) Először számítsuk ki szinusz tétel segítségével az F 1 erő nagyságát: F 1 sin 18 = 250 sin 108 F 1 81,23 N Ezt követően számítsuk ki szinusz tétel segítségével az F 2 erő nagyságát: F 2 sin 54 = 250 sin 108 F 2 212,66 N 20. Egy háromszög két oldala 8, 5 cm, illetve 14, 6 cm. A hosszabbik megadott oldalt felező súlyvonal 10, 4 cm hosszúságú. Mekkora a háromszög ismeretlen oldala? A súlyvonal felezi a szemközti oldalt, vagyis AD = DB = 14,6 = 7,3 cm. 2 Először számítsuk ki koszinusz tétel segítségével a CDB = δ szög nagyságát: 8,5 2 = 7, , ,3 10,4 cos δ δ 54,02 11
12 Ebből azt kapjuk, hogy ADC = ,02 = 125,98. Végül koszinusz tétel segítségével számítsuk ki az AC oldal hosszát: AC 2 = 7, , ,3 10,4 cos 125,98 AC 15,83 cm 21. Egy háromszög három oldala 5 cm, 7 cm és 10 cm hosszú. Számítsd ki a háromszög beírható és köré írható körének területét, illetve a legkisebb oldalhoz tartozó súlyvonal hosszát! Először számítsuk ki Heron képlet segítségével a háromszög területét: s = K 2 = 11. T = s (s a) (s b) (s c) = ,25 cm 2. Ezt követően a megfelelő területképlet segítségével számítsuk ki a beírható kör sugarát: T = r s 16,25 = 11r r 1,48 cm Ezután a megfelelő területképlet segítségével számítsuk ki a köré írt kör sugarát: T = abc 4R 16,25 = R R 5,38 cm A sugarak segítségével kiszámíthatjuk a körök területeit: T R = R 2 π = 5,38 2 3,14 90,88 cm 2 T r = r 2 π = 1,48 2 3,14 6,88 cm 2 12
13 A súlyvonal hosszát többféleképpen is meghatározhatjuk. Első megoldás: A súlyvonal képletével: s c = 2a2 +2b 2 c 2 = ,26 cm. Második megoldás: A súlyvonal felezi az oldalt és legyen CFB = φ, illetve BFA = (180 φ). Írjuk fel a két kisebb háromszögben a koszinusz - tételeket: 10 2 = 2,5 2 + s 2 c 2 2,5 s c cos φ } 7 2 = 2,5 2 + s 2 c 2 2,5 s c cos (180 φ) Mivel cos (180 φ) = cos φ, így ezt helyettesítsük a második egyenletbe: 10 2 = 2,5 2 + s 2 c 2 2,5 s c cos φ } 7 2 = 2,5 2 + s 2 c + 2 2,5 s c cos φ Adjuk össze a két egyenletet, s rendezés után számítsuk ki a súlyvonal hosszát: 149 = 12,5 + 2 s c 2 s c 8,26 cm Harmadik megoldás: Először számítsuk ki koszinusz tétel segítségével az α szög nagyságát: 10 2 = cos α α 111,8 Ezt követően számítsuk ki koszinusz tétel segítségével a súlyvonal hosszát: s b 2 = 2, ,5 7 cos 111,8 s b 8,26 cm 13
14 22. Egy trapéz két párhuzamos oldala 5, 4 cm, illetve 18, 2 cm. Egyik szára 12, 5 cm, a másik szára a hosszabbik alappal es szöget zár be. Számítsd ki a trapéz másik szárát és a területét! A számítások előtt váltsuk át a szöget fokká: = 71,6. A BC szárat eltolva a D csúcsba azt kapjuk, hogy AE = 18,2 5,4 = 12,8 cm. Számítsuk ki koszinusz tétel segítségével a másik szár hosszát: 12,5 2 = AD ,8 2 2 AD 12,8 cos 71,6 Ebből a következő másodfokú egyenlet adódik: AD 2 8,08 AD + 7,59 = 0. A megoldóképlet alapján az egyenlet megoldásai AD 1 = 7 és AD 2 = 1,1. A derékszögű AFD - ben megfelelő szögfüggvény segítségével számítsuk ki a magasságot: sin 71,6 = m 1 7 sin 71,6 = m 2 1,1 m 1 6,64 cm m 2 1,04 cm Végül számítsuk ki a két lehetséges trapéz területét: T 1 = 5,4 + 18,2 2 6,64 = 78,352 cm 2 T 2 = 5,4 + 18,2 2 1,04 = 12,272 cm 2 14
15 23. Egy szimmetrikus trapéz átlójának hossza 34 cm. Az átló 28, 2 - os és 33, 6 - os szögekre osztja a trapéz hegyesszögét. Az utóbbi szög másik szára a trapéz hosszabbik alapja. Számítsd ki a szimmetrikus trapéz oldalainak a hosszát! A trapéz szögeinek nagysága: β = 33,6 + 28,2 = 61,8 és α = ,8 = 118,2. Először számítsuk ki a BDA nagyságát: BDA = ,6 61,8 = 84,6. Először számítsuk ki szinusz tétel segítségével a trapéz szárának hosszát: sin 33,6 = AD sin 61,8 34 AD 21,35 cm Ezt követően számítsuk ki szinusz tétel segítségével a rövidebb alap hosszát: sin 28,2 = CD sin 118,2 34 CD 18,23 cm Végül számítsuk ki koszinusz tétel segítségével a hosszabb alap hosszát: AB 2 = , ,35 cos 84,6 AB 38,41 cm 24. Egy paralelogramma területe 457, 6 cm 2, egyik oldala 14, 2 cm, egyik szöge Számítsd ki a másik oldalt és a hosszabb átlót! 15
16 A számítások előtt váltsuk át a szöget fokká: ,3. A paralelogramma T p = a b sin γ területképletéből számítsuk ki a másik oldal hosszát: 457,6 = a 14,2 sin 32,3 a 60,3 cm Ezt követően számítsuk ki a paralelogramma (tompa) β = ABC szögét: β = ,3 = 147,7. Végül számítsuk ki koszinusz tétel segítségével az AC átló hosszát: AC 2 = 14, , ,2 60,3 cos 147,7 AC 72,7 cm 25. Egy paralelogramma egyik szöge 112. Az adott szöggel szemközti átló hossza 18 cm. Ez az átló a paralelogramma hegyesszögét 2: 3 arányban osztja. Számítsd ki a paralelogramma oldalainak a hosszát! Első lépésként készítsünk ábrát, melyben feltüntetjük a megadott adatokat. A feladat szövege alapján 2x + 3x = , amiből x = 13,6. Ebből adódnak a következő szögek: CAB = 27,2 és DAC = 40,8. Ezután számítsuk ki szinusz tétel segítségével a BC oldal hosszát: sin 27,2 = BC sin BC 8,87 cm Végül számítsuk ki koszinusz tétel segítségével az AB oldal hosszát: AB 2 = 8, ,87 18 cos 40,8 AB 12,69 cm 16
17 26. Egy egyenes országútból 32 - os szög alatt egy egyenes gyalogút ágazik el. E gyalogút mentén két gazdasági épület egymástól ismeretlen távolságra fekszik. Az elágazászól 400 méterrel tovább haladva az országúton, az épületek felé mutató irányok 105, illetve 75 - os szöget zárnak be a haladás irányával. Milyen messze van egymástól a két épület? Az ábra alapján számítsuk ki a következő szögeket: BDA = = 75 ABD = = 73 CDB = = 30 DBC = = 107 BCD = = 43 Számítsuk ki szinusz tétel segítségével a BD szakasz hosszát: sin 32 = BD sin BD 221,65 m Végül számítsuk ki szinusz tétel segítségével a BC szakasz hosszát: sin 30 sin 43 = BC 221,65 BC 162,5 m 17
18 27. Egy szigeten levő A tereptárgy távolságát szeretnénk meghatározni a folyó túlsó partján levő B tereptárgytól. Ezért a folyó innenső partján az AB egyenesen felveszünk egy C pontot, majd C ből kiindulva oldalra felmérünk egy 350 méteres CD szakaszt. Megmérve, kapjuk a következő szögeket: ACD = ; CDA = ; ADB = Mekkora az AB távolság? A számítások előtt váltsuk át a szögeket fokokká: , = 41, = 75,8. Az ábra alapján számítsuk ki a következő szögeket: CDB = 41,2 + 28,88 = 70,08 DBC = ,8 70,08 = 34,12 DAC = ,2 75,8 = 63 Számítsuk ki szinusz tétel segítségével a BC szakasz hosszát: sin 70,08 = BC sin 34, BC 586,63 m Számítsuk ki szinusz tétel segítségével az AC szakasz hosszát: sin 41,2 sin 63 = AC 350 AC 258,74 m Végül számítsuk ki az AB távolságot: AB = 586,63 258,74 = 327,89 m. 18
19 28. Egy útkereszteződéstől észak felé az A község van 2400 m re, míg nyugat felé a B község van 3200 m re. Milyen távol van az A tól és a B től az a C község, amelybe A ból egy olyan egyenes út vezet, amely az északi irányú úttól balra tér el es irányba, míg B ből C be olyan egyenes út vezet, amely a nyugati irányú úttól jobbra tér el es szöggel? A számítások előtt váltsuk át a szögeket fokokká: = 75,7 és ,27. Számítsuk ki a derékszögű BOA - ben az AB távolságot, az OAB = α és ABO = β szöget: = AB 2 AB 4000 m cos α = cos β = α 53,13 β 36,87 Az ábra alapján számítsuk ki a következő szögeket: BAC = ,27 53,13 = 44,6 CBA = ,7 36,87 = 67,43 ACB = ,6 67,43 = 67,97 Végül számítsuk ki szinusz tétel segítségével az AC és BC távolságokat: sin 67,43 = AC sin 67, AC 3984,57 m sin 44,6 = BC sin 67, BC 3029,83 m 19
20 29. Egy egyenes főúton haladva, es szög alatt balra, egyenes mellékút ágazik el, majd 8 km - rel tovább az egyenes főúton, jobbra egy egyenes mellékút ágazik le es szöget bezárva a főúton való haladási irányunkkal. Az első mellékúton 12 km - rel az elágazás után van a B község, míg a második mellékúton a leágazástól 10 km - re van a C község. Milyen messze van egymástól légvonalban a két község? A számítások előtt váltsuk át a szögeket fokokká: ,3 és = 41,4. Először számítsuk ki az ADC nagyságát: ADC = ,4 = 138,6. Számítsuk ki koszinusz tétel segítségével az AC szakasz hosszát: AC 2 = cos 138,6 AC 16,85 km Ezt követően számítsuk ki szinusz tétel segítségével az α = DAC szöget: sin α = 10 sin 138,6 16,85 α 23,1 Ebből számítsuk ki a BAC nagyságát: BAC = 34,3 + 23,1 = 57,4. Végül számítsuk ki koszinusz tétel segítségével a BC távolságot: BC 2 = , ,85 cos 57,4 BC 14,5 km 20
21 30. Kalózok elásott kincsét keresve, az A helyről észak felé haladunk 65 m - t, majd keletnek fordulunk és 82 m - t teszünk meg. Ezután jobbra eltérünk a keleti iránytól es szöggel és egyenesen haladunk 43 m - t, míg eljutunk a D pontban elásott kincshez. Mekkora az AD távolság? Mivel az északi iránytól kelet felé fordultunk, ezért ABC = 90. A számítások előtt váltsuk át a szöget fokká: = 35,4. Először számítsuk ki Pitagorasz tétel segítségével az AC szakasz hosszát: AC 2 = AC 104,64 m Ezt követően számítsuk ki megfelelő szögfüggvény segítségével a γ = ACB szöget: tg γ = γ 38,4 Ebből számítsuk ki a DCA nagyságát: DCA = ,4 38,4 = 106,2. Végül számítsuk ki koszinusz tétel segítségével az AD távolságot: AD 2 = , ,64 cos 106,2 AD 123,73 m 21
22 31. Egy hegy emelkedik egy síkság fölé. A hegy csúcsa a P pont, ennek merőleges vetülete a síkra a P pont. A síkon felveszünk egy AB = 800 m hosszú alapvonalat. Majd megmérve kapjuk a következő szögeket: PAB = ; PBA = ; PAP = Milyen magasra emelkedik a hegy a síkság fölé? A számítások előtt váltsuk át a szögeket fokokká: = 23, , ,58. Először számítsuk ki a BPA nagyságát: BPA = ,43 72,58 = 42,99. Ezt követően számítsuk ki szinusz tétel segítségével az AP szakasz hosszát: sin 64,43 = AP sin 42, AP 1058,33 m Végül a derékszögű BOA - ben számítsuk ki szögfüggvény segítségével a PP távolságot: sin 23,8 = PP 1058,33 PP 427,08 m 22
23 32. Egy 650 m magas hegy csúcsáról két hajót figyelünk meg a tengeren. A hajók távolságát es szög alatt látjuk. Az egyik hajót es, míg a másik hajót es lehajlási szög alatt látjuk. Mekkora a két hajó távolsága egymástól? A számítások előtt váltsuk át a szögeket fokokká: , , = 74,4. Mivel a lehajlási (depresszió) szöget egy paralelogramma átlójával szemléltetjük, ezért ezeket a szögeket feltüntethetjük az ábra alsó részén is váltószögként. Továbbá a C pont a B és D pontok síkjában van, ezért BCA = 90 és ACD = 90. Ezek alapján számítsuk ki megfelelő szögfüggvényekkel az AC és AD szakaszok hosszát: sin 8,86 = 650 AD sin 7,26 = 650 AB AD 4220,2 m AB 5143,5 m Végül számítsuk ki koszinusz tétel segítségével a BD távolságot: BD 2 = 4220, , ,2 5143,5 cos 74,4 BD 5708,8 m 23
24 33. Egy 200 m magas torony tetejéről a torony talppontján kívüli A, illetve B pont 38 17, illetve es lehajlási szög alatt látszik. Az A, illetve a B ponthoz tartozó lehajlási szög mérése közben a távcsövet vízszintes síkban es szöggel kellett elforgatni. Milyen hosszú az AB távolság? A számítások előtt váltsuk át a szögeket fokokká: , = 46, = 78,6. Mivel a lehajlási (depresszió) szöget egy paralelogramma átlójával szemléltetjük, ezért ezeket a szögeket feltüntethetjük az ábra alsó részén is váltószögként. A távcső elforgatását szintén jelölhetjük az ábra alsó részén is. Továbbá a C pont az A és B pontok síkjában van, ezért DCA = 90 és ACD = 90. Ezek alapján számítsuk ki megfelelő szögfüggvényekkel az AC és BC szakaszok hosszát: tg 38,28 = 200 AC tg 46,4 = 200 BC AC 253,42 m BC 190,45 m Végül számítsuk ki koszinusz tétel segítségével az AB távolságot: AB 2 = 190, , ,42 253,45 cos 78,6 AB 285,3 m 24
25 34. Vízszintes terep T pontja felett lebeg egy L léggömb, s ezt az A ban álló megfigyelő 37 - os, a B beli megfigyelő 45 - os emelkedési szögben látja. Milyen magasan lebeg a léggömb, ha a megfigyelők 500 m re vannak egymástól és az ATB = 80? Mivel a lehajlási (depresszió) szöget egy paralelogramma átlójával szemléltetjük, ezért ezeket a szögeket feltüntethetjük az ábra alsó részén is váltószögként. Továbbá a T pont az A és B pontok síkjában van, ezért ATL = 90 és BTL = 90. A derékszögű ATL - ben megfelelő szögfügvény segítségével fejezzük ki AT t TL lel: tg 37 = TL AT AT 1,327 TL A derékszögű BTL - ben megfelelő szögfügvény segítségével fejezzük ki BT t TL lel: tg 45 = TL BT BT = TL Végül számítsuk ki koszinusz - tétel segítségével a TL magasságot: = (1,327 TL ) 2 + TL 2 2 1,327 TL TL cos 80 TL 329,7 m 25
26 35. Egy tőlünk keletre fekvő hegy csúcsát 22 emelkedési szögben látjuk. Ha a vízszintes talajon 1, 5 km t délre megyünk, akkor a hegy csúcsáról 18, 5 depressziószögben (lehajlási szögben) látszunk. Milyen magas a hegy, milyen távol vagyunk mindkét helyen a hegy csúcsától és mekkora a hegy csúcsáról az útszakasz látószöge? Mivel a lehajlási (depresszió) szöget egy paralelogramma átlójával szemléltetjük, ezért ezeket a szögeket feltüntethetjük az ábra alsó részén is váltószögként. Továbbá a C pont az A és B pontok síkjában van, ezért ACD = 90 és BCD = 90. A derékszögű ACD - ben megfelelő szögfügvény segítségével fejezzük ki AC t CD vel: tg 22 = CD AC AC 2,475 CD A derékszögű BCD - ben megfelelő szögfügvény segítségével fejezzük ki BC t CD vel: tg 18,5 = CD BC BC 2,9887 CD A derékszögű BCD - ben Pitagorasz - tétel segítségével számítsuk ki a CD szakasz hosszát: 1,5 2 + (2,475 CD ) 2 = (2,9887 CD ) 2 CD 0,895 km = 895 m 26
27 Ezt visszahelyettesítve számítsuk ki az AC és BC szakaszok hosszát: AC = 2, = 2215,13 m BC = 2, = 2674,89 m A derékszögű ACD - ben megfelelő szögfügvény segítségével számítsuk ki az AD hosszát: cos 22 = 2215,13 AD AD 2389,09 m A derékszögű BCD - ben megfelelő szögfügvény segítségével számítsuk ki BD hosszát: cos 18,5 = 2674,89 BD BD 2820,65 m Végül számítsuk ki koszinusz - tétel segítségével a φ = ADB látószöget: = 2389, , , ,65 cos φ φ 32, Egy konvex négyszög alakú telek oldalainak hosszúságai rendre: 50 m, 70 m, 60 m, 90 m. Az 50 és 70 m - es oldalak találkozási pontjából a telek szemközti csúcsába 95 m hosszú, egyenes út vezet. Mekkora a telek másik két sarokpontjának távolsága? Először számítsuk ki koszinusz tétel segítségével a γ 1 = ACB szöget: 90 2 = cos γ 1 γ 1 68,86. 27
28 Ezt követően számítsuk ki koszinusz tétel segítségével a γ 2 = ACD szöget: 60 2 = cos γ 2 γ 2 39,07 Ebből számítsuk ki a BCD nagyságát: BCD = 39, ,86 = 107,93. Végül számítsuk ki koszinusz tétel segítségével a BD távolságot: BD 2 = cos 107,93 BD 97,74 m 37. Egy konvex négyszög három egymás utáni oldala 15 cm, 13 cm és 8 cm. Az első két oldal közötti szög 85 45, a második és a harmadik oldala közötti szög Mekkorák a négyszög ismeretlen szögei és oldala? A számítások előtt váltsuk át a szögeket fokokká: ,33 és = 85,75. Számítsuk ki koszinusz tétel segítségével az AC szakasz hosszát: AC 2 = cos 85,75 AC 19,11 cm Számítsuk ki koszinusz tétel segítségével a γ = BCA szöget: 15 2 = , ,11 cos γ γ 51,52 Ebből számítsuk ki az ACD nagyságát: ACD = 74,33 51,52 = 22,81. 28
29 Ezt követően számítsuk ki koszinusz tétel segítségével az AD távolságot: AD 2 = , ,11 cos 22,81 AD 12,14 cm Számítsuk ki koszinusz tétel segítségével a δ = CDA szöget: 19,11 2 = , ,14 cos δ δ 142,36 Végül számítsuk ki az α szög nagyságát: α = ,33 85,75 142,36 = 57, Egy körben a kör egy pontjából kiinduló 12 cm, illetve 15 cm hosszú húrok es szöget zárnak be. Mekkora a kör sugara? A számítások előtt váltsuk át a szöget fokká: ,3. Számítsuk ki koszinusz tétel segítségével az AB távolságot: AB 2 = cos 42,3 AB 10,13 cm Számítsuk ki a szinusz tétel geometriai alakjának segítségével a kör sugarát: 2R = 10,13 sin 42,3 R 7,53 cm 29
30 39. Egy 10 cm sugarú körben a kör egy pontjából kiinduló két húr hossza 12 cm és 14 cm. Határozd meg a húrok végpontjainak távolságát! A szinusz tétel geometriai alakjából számítsuk ki a β = ABC és a γ = BCA szögeket: 2 10 = 14 sin β 2 10 = 12 sin γ β 1 44,43 β 2 = ,43 = 135,57 γ 1 36,87 γ 2 = ,87 = 143,13 A γ 2 nem lehet megoldás, mert kisebb oldallal szemben kisebb szögnek kell lennie. Tekintsük először azt az esetet, amikor β 1 44,43 és γ 1 36,87. Ekkor a harmadik szög: α 1 = ,43 36,87 = 98,7. Számítsuk ki a szinusz tétel geometria alakjának segítségével a BC szakasz hosszát: 2 10 = BC sin 98,7 BC 19,77 cm Tekintsük most azt az esetet, amikor β 2 135,57 és γ 1 36,87. Ekkor a harmadik szög: α 2 = ,57 36,87 = 7,56. Számítsuk ki a szinusz tétel geometria alakjának segítségével a BC szakasz hosszát: 2 10 = BC sin 7,56 BC 2,63 cm 30
31 40. Három egymást páronként kívülről érintő kör sugara 2 cm, 3 cm és 5 cm. Határozd meg a három kör közötti síkidom területét! Számítsuk ki koszinusz tétel segítségével a β = ABC szöget: 5 2 = cos β β 38,21 Számítsuk ki koszinusz tétel segítségével a γ = BCA szöget: 7 2 = cos γ γ 60 Ebből számítsuk ki az α = CAB nagyságát: α = ,21 60 = 81,79. Ezt követően számítsuk ki az ABC területét: T ABC = 5 8 sin ,32 cm 2. Végül számítsuk ki a három körszelet területét: T 1 = 2 2 π 81, ,85 cm 2 T 2 = 3 2 π 60 4,71 cm2 360 T 3 = 5 2 π 38, ,34 cm 2 Ezek alapján a közbezárt síkidom területe: T = 17,32 2,85 4,71 8,34 = 1,42 cm 2. 31
Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Trigonometria III.
Trigonometria III. TÉTEL: (Szinusz - tétel) Bármely háromszögben az oldalak és a velük szemközti szögek szinuszainak aránya egyenlő. Jelöléssel: a: b: c = sin α : sin β : sin γ. Megjegyzés: A szinusz -
RészletesebbenFeladatok a szinusz- és koszinusztétel témaköréhez 11. osztály, középszint
TÁMOP-3.1.4-08/-009-0011 A kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése Vas megye közoktatási intézményeiben Feladatok a szinusz- és koszinusztétel témaköréhez 11. osztály, középszint Vasvár, 010.
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Határozd meg a szakasz hosszát, ha a végpontok koordinátái: A ( 1; ) és B (5; )! A szakasz hosszához számítsuk ki a két pont távolságát: d AB = AB = (5 ( 1)) + ( ) = 6 + 1 = 7 6,08.. Határozd
Részletesebben. Számítsuk ki a megadott szög melletti befogó hosszát.
Szögek átváltása fokról radiánra és fordítva 2456. Hány fokosak a következő, radiánban (ívmértékben) megadott szögek? π π π π 2π 5π 3π 4π 7π a) π ; ; ; ; ; b) ; ; ; ;. 2 3 4 8 3 6 4 3 6 2457. Hány fokosak
RészletesebbenSíkgeometria 12. évfolyam. Szögek, szögpárok és fajtáik
Szögek, szögpárok és fajtáik Szögfajták: Jelölés: Mindkét esetben: α + β = 180 Pótszögek: Olyan szögek, amelyeknek összege 90. Oldalak szerint csoportosítva A háromszögek Általános háromszög: Minden oldala
RészletesebbenTrigonometria. Szögfüggvények alkalmazása derékszög háromszögekben. Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1
Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1 Trigonometria Szögfüggvények alkalmazása derékszög háromszögekben 1. Az ABC hegyesszög háromszögben BC = 14 cm, AC = 1 cm, a BCA szög nagysága
RészletesebbenMegoldások. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
Megoldások 1. Határozd meg az a és b vektor skaláris szorzatát, ha a = 5, b = 4 és a közbezárt szög φ = 55! Alkalmazzuk a megfelelő képletet: a b = a b cos φ = 5 4 cos 55 11,47. 2. Határozd meg a következő
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Tekintsük az alábbi szabályos hatszögben a következő vektorokat: a = AB és b = AF. Add meg az FO, DC, AO, AC, BE, FB, CE, DF vektorok koordinátáit az (a ; b ) koordinátarendszerben! Alkalmazzuk
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Trigonometria I.
Trigonometria I. Hegyes szögek szögfüggvényei: Az α hegyesszöggel rendelkező derékszögű háromszögek egymáshoz hasonlóak, mert szögeik megegyeznek. Így oldalhosszaik aránya mindig állandó. Az α szögtől
RészletesebbenHASONLÓSÁGGAL KAPCSOLATOS FELADATOK. 5 cm 3 cm. 2,4 cm
HASONLÓSÁGGAL KAPCSOLATOS FELADATOK Egyszerű, hasonlósággal kapcsolatos feladatok 1. Határozd meg az x, y és z szakaszok hosszát! y cm cm z x 2, cm 2. Határozd meg az x, y, z és u szakaszok hosszát! x
RészletesebbenFeladatok. 1. a) Mekkora egy 5 cm oldalú négyzet átlója?
Feladatok 1. a) Mekkora egy 5 cm oldalú négyzet átlója? A háromszög derékszögű, ezért írjuk fel a Pitagorasz-tételt! e 5 5 50 e 50 7,07 cm b) Mekkora egy a oldalú négyzet átlója? e a a a e a. Egy négyzet
RészletesebbenÉrettségi feladatok: Trigonometria 1 /6
Érettségi feladatok: Trigonometria 1 /6 2003. Próba 14. Egy hajó a Csendes-óceán egy szigetéről elindulva 40 perc alatt 24 km-t haladt észak felé, majd az eredeti haladási irányhoz képest 65 -ot nyugat
RészletesebbenTRIGONOMETRIA ISMÉTLÉS DERÉKSZÖGŰ HÁROMSZÖG ÉS A HEGYESSZÖGEK SZÖGFÜGGVÉNYEI
TRIGONOMETRIA ISMÉTLÉS DERÉKSZÖGŰ HÁROMSZÖG ÉS A HEGYESSZÖGEK SZÖGFÜGGVÉNYEI http://zanza.tv/matematika/geometria/thalesz-tetele http://zanza.tv/matematika/geometria/pitagorasz-tetel http://zanza.tv/matematika/geometria/nevezetes-tetelek-derekszogu-haromszogben
RészletesebbenPitagorasz-tétel. A háromszög derékszögű, ezért írjuk fel a Pitagorasz-tételt! 2 2 2
1. a) Mekkora egy 5 cm oldalú négyzet átlója? Pitagorasz-tétel A háromszög derékszögű, ezért írjuk fel a Pitagorasz-tételt! e 5 5 50 e 50 7,07 cm b) Mekkora egy a oldalú négyzet átlója? e a a a e a. Egy
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT. Koordináta-geometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT 1) Adott két pont: A 4; 1 felezőpontjának koordinátáit! AB felezőpontja legyen F. Koordináta-geometria és B 3 1; Írja fel az AB szakasz 1 3 4
RészletesebbenGeometriai feladatok, 9. évfolyam
Geometriai feladatok, 9. évfolyam Szögek 1. Nevezzük meg az ábrán látható szögpárokat. Mekkora a nagyságuk, ha α =52 o fok? 2. Mekkora az a szög, amelyik a, az egyenesszög 1/3-ad része b, pótszögénél 32
RészletesebbenHáromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek
2013. 11.19. Háromszögek ismétlés Háromszög egyenlőtlenség(tétel a háromszög oldalairól.) Háromszög szögei (Belső, külső szögek fogalma és összegük) Háromszögek csoportosítása szögeik szerint (hegyes-,
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Síkgeometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Síkgeometria 1) Döntse el, hogy a következő állítások közül melyik igaz és melyik hamis! a) A háromszög köré írható kör középpontja mindig valamelyik súlyvonalra
Részletesebben2004_02/10 Egy derékszögű trapéz alapjainak hossza a, illetve 2a. A rövidebb szára szintén a, a hosszabb b hosszúságú.
Geometria háromszögek, négyszögek 2004_01/10 Az ABC háromszög C csúcsánál derékszög van. A derékszöget a CT és CD szakaszok három egyenlő részre osztják. A CT szakasz a háromszög egyik magassága is egyben.
RészletesebbenI. A négyzetgyökvonás
Definíció: Négyzetgyök a ( a : a a 0 I. A négyzetgyökvonás a ) jelenti azt a nem negatív számot, amelynek a négyzete a. a 0 b : b b R A négyzetgyök-függvény értéke is csak nem negatív lehet. Ha a b-t abszolút
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Írd fel a K (0; 2) középpontú 7 sugarú kör egyenletét! A keresett kör egyenletét felírhatjuk a képletbe való behelyettesítéssel: x 2 + (y + 2) 2 = 49. 2. Írd fel annak a körnek az egyenletét,
RészletesebbenExponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek
Eponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek. Hatványozási azonosságok. Számítsd ki a következő hatványok pontos értékét! a) 8 b) 4 c) d) 7 e) f) 9 0, g) 0, 9 h) 6 0, 7,, i) 8 j) 6 k) 4 l) 49,.
RészletesebbenKoordináta-geometria feladatok (emelt szint)
Koordináta-geometria feladatok (emelt szint) 1. (ESZÉV Minta (2) 2004.05/7) Egy ABC háromszögben CAB = 30, az ACB = 45. A háromszög két csúcsának koordinátái: A(2; 2) és C(4; 2). Határozza meg a harmadik
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett
RészletesebbenÉrettségi feladatok: Síkgeometria 1/6
Érettségi feladatok: Síkgeometria 1/6 2005. május 10. 4. Döntse el, hogy a következő állítások közül melyik igaz és melyik hamis! A: A háromszög köré írható kör középpontja mindig valamelyik súlyvonalra
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Sorozatok II.
Sorozatok II. DEFINÍCIÓ: (Mértani sorozat) Az (a n ) valós számsorozatot mértani sorozatnak nevezzük, ha van olyan valós szám, amellyel a sorozat bármely tagját megszorozva a következő tagot kapjuk. Jelöléssel:
RészletesebbenHatvány, gyök, normálalak
Hatvány, gyök, normálalak 1. Számítsd ki a következő hatványok pontos értékét! 3 5 3 3 1 4 3 3 4 1 7 3 3 75 100 3 0,8 ( ) 6 3 1 3 5 3 1 3 0 999. 3. Számológép használata nélkül számítsd ki a következő
RészletesebbenMatematika 11. osztály
ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium Humán tagozat Matematika 11. osztály II. rész: Trigonometria Készítette: Balázs Ádám Budapest, 018 . Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék II. rész: Trigonometria...........................
RészletesebbenKoordinátageometria Megoldások
005-0XX Középszint Koordinátageometria Megoldások 1) Adott két pont: A 4; 1 felezőpontjának koordinátáit! AB felezőpontja legyen F. és B 3 1; Írja fel az AB szakasz 1 3 + 4 + 1 3 F ; = F ;1 ) Egy kör sugarának
Részletesebben(d) a = 5; c b = 16 3 (e) b = 13; c b = 12 (f) c a = 2; c b = 5. Számítsuk ki minden esteben a háromszög kerületét és területét.
Euklidész tételei megoldások c = c a + c b a = c c a b = c c b m c = c a c b 1. Számítsuk ki az derékszögű ABC háromszög hiányzó oldalainak nagyságát, ha adottak: (a) c a = 1,8; c b =, (b) c = 10; c a
RészletesebbenEGYBEVÁGÓSÁGI TRANSZFORMÁCIÓK TENGELYES TÜKRÖZÉS
GEOMETRIA 1. Az A, B, C egy egyenes pontjai (ebben a sorrendben), AB szakasz 5 cm, BC szakasz 17 cm. F 1 az AB szakasz, F 2 a BC szakasz felezőpontja. Mekkora az F 1 F 2 szakasz? 2. Az AB és CD szakaszok
RészletesebbenGyökvonás. Másodfokú egyenlet. 3. Az egyenlet megoldása nélkül határozd meg, hogy a következő egyenleteknek mennyi gyöke van!
1. Melyik a nagyobb? a) 6 5 vagy 5 7 b) vagy 11 10 vagy Gyökvonás 5 11 vagy 6 8 55 e) 7 vagy 60 16 1. Hozd egyszerűbb alakra a következő kifejezéseket! a) 7 18 b) 1 5 75 8 160 810 650 8a 5 a 7a e) 15a
RészletesebbenKoordináta-geometria feladatok (középszint)
Koordináta-geometria feladatok (középszint) 1. (KSZÉV Minta (1) 2004.05/I/4) Adott az A(2; 5) és B(1; 3) pont. Adja meg az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit! 2. (KSZÉV Minta (2) 2004.05/I/7) Egy
Részletesebben9. Trigonometria. I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Tegye nagyság szerint növekvő sorrendbe az alábbi értékeket! Megoldás:
9. Trigonometria I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Tegye nagyság szerint növekvő sorrendbe az alábbi értékeket! x = cos 150 ; y = sin 5 ; z = tg ( 60 ) (A) z < x < y (B) x < y < z (C) y < x < z (D) z < y
Részletesebben10. Tétel Háromszög. Elnevezések: Háromszög Kerülete: a + b + c Területe: (a * m a )/2; (b * m b )/2; (c * m c )/2
10. Tétel Háromszög Tulajdonságok: - Háromszögnek nevezzük a sokszöget, ha 3 oldala, 3 csúcsa és 3 szöge van - A háromszög belső szögeinek összege 180 o - A háromszög külső szögeinek összege 360 o - A
RészletesebbenHasonlósági transzformációk II. (Befogó -, magasság tétel; hasonló alakzatok)
Hasonlósági transzformációk II. (Befogó -, magasság tétel; hasonló alakzatok) DEFINÍCIÓ: (Hasonló alakzatok) Két alakzat hasonló, ha van olyan hasonlósági transzformáció, amely az egyik alakzatot a másikba
Részletesebben, D(-1; 1). A B csúcs koordinátáit az y = + -. A trapéz BD
Kör és egyenes kölcsönös helyzete Kör érintôje 7 9 A húr hossza: egység 9 A ( ) ponton átmenô legrövidebb húr merôleges a K szakaszra, ahol K az adott kör középpontja, feltéve, hogy a kör belsejében van
Részletesebben10. Koordinátageometria
I. Nulladik ZH-ban láttuk: 0. Koordinátageometria. Melyek azok a P x; y pontok, amelyek koordinátái kielégítik az Ábrázolja a megoldáshalmazt a koordináta-síkon! x y x 0 egyenlőtlenséget? ELTE 00. szeptember
RészletesebbenI. A gyökvonás. cd c) 6 d) 2 xx. 2 c) Szakaszvizsgára gyakorló feladatok 10. évfolyam. Kedves 10. osztályos diákok!
Kedves 10. osztályos diákok! Szakaszvizsgára gyakorló feladatok 10. évfolyam Közeleg a szakaszvizsga időpontja, amelyre 019. április 1-én kerül sor. A könnyebb felkészülés érdekében adjuk közre ezt a feladatsort,
RészletesebbenHúrnégyszögek, Ptolemaiosz tétele
Húrnégyszögek, Ptolemaiosz tétele Markó Zoltán 11C Húrnégyszögek Definíció: Húrnégyszögnek nevezzük az olyan négyszöget, amely köré kör írható Vagyis az olyan konvex négyszögek, amelyeknek oldalai egyben
Részletesebben2014. évi Bolyai János Megyei Matematikaverseny MEGOLDÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 11. évfolyam
01. évi Bolyai János Megyei Matematikaverseny A közölt megoldási utak a feladatoknak nem az egyetlen helyes megoldási módját adják meg, több eltérő megoldás is lehetséges. Az útmutatótól eltérő megoldásokat
Részletesebben4 = 0 egyenlet csak. 4 = 0 egyenletből behelyettesítés és egyszerűsítés után. adódik, ennek az egyenletnek két valós megoldása van, mégpedig
Oktatási Hivatal Az forduló feladatainak megoldása (Szakközépiskola) Melyek azok az m Z számok, amelyekre az ( m ) x mx = 0 egyenletnek legfeljebb egy, az m x + 3mx 4 = 0 egyenletnek legalább egy valós
RészletesebbenFeladatok MATEMATIKÁBÓL
Feladatok MATEMATIKÁBÓL a 1. évfolyam számára III. 1. Számítsuk ki a következő hatványok értékét! a) b) 7 c) 5 d) 5 1 e) 6 1 6 f) ( 81 16 ) g) 0,00001 5. Írjuk fel gyökjelekkel a következő hatványokat!
RészletesebbenMinimum követelmények matematika tantárgyból 11. évfolyamon
Minimum követelmények matematika tantárgyból. évfolyamon A hatványozás általánosítása pozitív alap esetén racionális kitevőre. Műveletek hatványokkal. A, a 0 függvény. Az eponenciális függvény. Vizsgálata
RészletesebbenKoordináta-geometria feladatgyűjtemény
Koordináta-geometria feladatgyűjtemény A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók Vektorok 1. Egy négyzet két szemközti csúcsának koordinátái: A( ; 7) és C(4 ; 1). Határozd meg a másik két csúcs
RészletesebbenHáromszögek, négyszögek, sokszögek 9. évfolyam
Háromszögek, négyszögek, sokszögek 9. évfolyam I. Pontok, egyenesek, síkok és ezek kölcsönös helyzetet 1) a pont, az egyenes, a sík és az illeszkedés alapfogalmak 2) két egyenes metsző, ha van közös pontjuk
Részletesebben12. Trigonometria I.
Trigonometria I I Elméleti összefoglaló Szögmérés A szög mérésének két gyakran használt módja van: fokban, illetve radiánban (ívmértékben) mérünk A teljesszög 0, ennek a 0-ad része az A szög nagyságát
RészletesebbenSorozatok I. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
Sorozatok I. DEFINÍCIÓ: (Számsorozat) A számsorozat olyan függvény, amelynek értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza, értékkészlete a valós számok egy részhalmaza. Jelölés: (a n ), {a n }.
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Sorozatok II.
Sorozatok II. DEFINÍCIÓ: (Mértani sorozat) Az (a n ) valós számsorozatot mértani sorozatnak nevezzük, ha van olyan valós szám, amellyel a sorozat bármely tagját megszorozva a következő tagot kapjuk. Jelöléssel:
RészletesebbenGyakorló feladatok a geometria témazáró dolgozathoz
Gyakorló feladatok a geometria témazáró dolgozathoz Elmélet 1. Mit értünk két pont, egy pont és egy egyenes, egy pont és egy sík, két metszı, két párhuzamos illetve két kitérı egyenes, egy egyenes és egy
RészletesebbenVEKTOROK. 1. B Legyen a( 3; 2; 4), b( 2; 1; 2), c(3; 4; 5), d(8; 5; 7). (a) 2a 4c + 6d [(30; 10; 30)]
Bodó Beáta 1 VEKTOROK 1. B Legyen a( ; 2; 4), b( 2; 1; 2), c(; 4; 5), d(8; 5; 7). (a) 2a 4c + 6d [(0; 10; 0)] (b) c + b 7a [(18; 15; 29)] (c) 2d c + b [ (5; ; ) = 6, 56] (d) 4a + 8b 7c [ ( 49; 44; 5) =
Részletesebben8. feladatsor. Kisérettségi feladatsorok matematikából. 8. feladatsor. I. rész
Kisérettségi feladatsorok matematikából I. rész. Egy deltoid két szomszédos szöge 7 és 0. Mekkora lehet a hiányzó két szög? pont. Hozza egyszerűbb alakra a kifejezést, majd számolja ki az értékét, ha a=
RészletesebbenHasonlóság 10. évfolyam
Hasonlóság Definíció: A geometriai transzformációk olyan függvények, melyek értelmezési tartománya, és értékkészlete is ponthalmaz. Definíció: Két vagy több geometriai transzformációt egymás után is elvégezhetünk.
RészletesebbenExponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek
Gyaorló feladato Eponenciális és logaritmusos ifejezése, egyenlete. Hatványozási azonosságo. Számítsd i a övetező hatványo pontos értéét! g) b) c) d) 7 e) f) 9 0, 9 h) 0, 6 i) 0,7 j), 6 ), l). A övetező
RészletesebbenHelyvektorok, műveletek, vektorok a koordináta-rendszerben
Helyvektorok, műveletek, vektorok a koordináta-rendszerben. Rajzold meg az alábbi helyvektorokat a derékszögű koordináta-rendszerben, majd számítsd ki a hosszúságukat! a) (4 ) b) ( 5 ) c) ( 6 ) d) (4 )
RészletesebbenMATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A
MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 11. évfolyam 2. félév ESZKÖZÖK Matematika A 11. évfolyam 6. modul 6.1 kártyakészlet 6.1 kártyakészlet leírása A kártyákon pontok koordinátáit találjuk. A tanulók
RészletesebbenKoordinátageometria. M veletek vektorokkal grakusan. Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1
Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszék 1 Koordinátageometria M veletek vektorokkal grakusan 1. Az ABCD négyzet oldalvektorai közül a = AB és b = BC. Adja meg az AC és BD vektorokat a
RészletesebbenKoordináta-geometria feladatgyűjtemény (A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók)
Koordináta-geometria feladatgyűjtemény (A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók) Vektorok 1. Egy négyzet két szemközti csúcsának koordinátái: A( ; 7) és C(4 ; 1). Határozd meg a másik két
RészletesebbenFeladatok MATEMATIKÁBÓL II.
Feladatok MATEMATIKÁBÓL a 12. évfolyam számára II. 1. Alakítsuk át a következő kifejezéseket úgy, hogy teljes négyzetek jelenjenek meg: a) x 2 2x + b) x 2 6x + 10 c) x 2 + x + 1 d) x 2 12x + 11 e) 2x 2
Részletesebben54. Mit nevezünk rombusznak? A rombusz olyan négyszög,
52. Sorold fel a deltoid tulajdonságait! 53. Hogy számoljuk ki a deltoid területét? A deltoid egyik átlója a deltoid Átlói. A szimmetriaátló a másik átlót és a deltoid szögét. A szimmetriatengely két ellentétes
RészletesebbenSkaláris szorzat: a b cos, ahol α a két vektor által bezárt szög.
1 Összeadás: Legyen a (7; 3) és b (- 2; 4), akkor az összegük a + b (7 + (-2); 3 + 4) = (5; 7) Kivonás: Legyen a (7; 3) és b (- 2; 4), akkor a különbségük a b (7 - (-2); 3-4)=(9; - 1) Valós számmal való
RészletesebbenNagy András. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 2010.
Nagy András Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 010. Feladatok a koordináta-geometria, egyenesek témaköréhez 11. osztály 1) Döntsd el, hogy a P pont illeszkedik-e az e egyenesre
RészletesebbenVII.10. TORNYOSULÓ PROBLÉMÁK. A feladatsor jellemzői
VII.10. TORNYOSULÓ PROBLÉMÁK Tárgy, téma A feladatsor jellemzői Szögfüggvények a derékszögű háromszögben. A szinusztétel és a koszinusztétel alkalmazása gyakorlati problémák megoldásában. Előzmények Szinusz-
RészletesebbenKoordinátageometriai gyakorló feladatok I ( vektorok )
Koordinátageometriai gyakorló feladatok I ( vektorok./ Határozd meg az AB szakasznak azt a pontját, amely a szakaszt : ha A ( ; és a B ( ; 8!./ Adott az A ( 3 ; 5 és a ( ; 6 B pont. Számítsd ki az AB vektor
Részletesebben5. házi feladat. AB, CD kitér élpárra történ tükrözések: Az ered transzformáció: mivel az origó xpont, így nincs szükség homogénkoordinátás
5. házi feladat 1.feladat A csúcsok: A = (0, 1, 1) T, B = (0, 1, 1) T, C = (1, 0, 0) T, D = ( 1, 0, 0) T AB, CD kitér élpárra történ tükrözések: 1 0 0 T AB = 0 1 0, elotlási rész:(i T AB )A = (0, 0, )
Részletesebbenegyenletrendszert. Az egyenlő együtthatók módszerét alkalmazhatjuk. sin 2 x = 1 és cosy = 0.
Magyar Ifjúság. X. TRIGONOMETRIKUS FÜGGVÉNYEK A trigonometrikus egyenletrendszerek megoldása során kísérletezhetünk új változók bevezetésével, azonosságok alkalmazásával, helyettesítő módszerrel vagy más,
RészletesebbenAz 1. forduló feladatainak megoldása
Az 1. forduló feladatainak megoldása 1. Bizonyítsa be, hogy a kocka éléből, lapátlójából és testátlójából háromszög szerkeszthető, és ennek a háromszögnek van két egymásra merőleges súlyvonala! Megoldás:
RészletesebbenA kör. A kör egyenlete
A kör egyenlete A kör A kör egyenlete 8 a) x + y 6 b) x + y c) 6x + 6y d) x + y 9 8 a) x + y 6 + 9 b) x + y c) x + y a + b 8 a) (x - ) + (y - ) 9, rendezve x + y - 8x - y + b) x + y - 6x - 6y + c) x +
RészletesebbenGyakorló feladatok javítóvizsgára szakközépiskola matematika 9. évfolyam
Gyakorló feladatok javítóvizsgára szakközépiskola matematika 9. évfolyam Halmazok:. Adott két halmaz: A = kétjegyű pozitív, 4-gyel osztható számok B = 0-nél nagyobb, de 0-nál nem nagyobb pozitív egész
RészletesebbenM/D/13. Szorozzuk meg az egyenlet mindkét oldalát a közös nevezővel, 12-vel; így a következő egyenlethez jutunk: = 24
OKTATÁSI MINISZTÉRIUM M/D/13 Dolgozók gimnáziuma Dolgozók szakközépiskolája Szakmunkások szakközépiskolája intenzív tagozat) 003. május ) Határozza meg a következő egyenlet racionális gyökét! 1 3 4 + 5
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások
Megoldások 1. Oldd meg a következő exponenciális egyenletrendszereket! (Alaphalmaz: R) 5 3 x 2 2 y = 7 2 3 x + 2 y = 10 7 x+1 6 y+3 = 1 6 y+2 7 x = 5 (6 y + 1) c) 25 (5 x ) y = 1 3 y 27 x = 3 Megoldás:
RészletesebbenÉrettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve / 5
Érettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve 2005-2013 1/ 5 Vektorok 2005. május 28./12. Adottak az a (4; 3) és b ( 2; 1) vektorok. a) Adja meg az a hosszát! b) Számítsa ki az a + b koordinátáit!
Részletesebben5. előadás. Skaláris szorzás
5. előadás Skaláris szorzás Bevezetés Két vektor hajlásszöge: a vektorokkal párhuzamos és egyirányú, egy pontból induló félegyenesek konvex szöge. φ Bevezetés Definíció: Két vektor skaláris szorzata abszolút
RészletesebbenKisérettségi feladatsorok matematikából
Kisérettségi feladatsorok matematikából. feladatsor I. rész. Döntse el, hogy a következő állítások közül melyik igaz és melyik hamis! a) Ha két egész szám összege páratlan, akkor a szorzatuk páros. b)
RészletesebbenÉrettségi feladatok: Koordináta-geometria 1/5
Érettségi feladatok: Koordináta-geometria 1/5 2003. Próba/ 13. Adott egy háromszög három csúcspontja a koordinátáival: A( 4; 4), B(4; 4) és C( 4; 8). Számítsa ki a C csúcsból induló súlyvonal és az A csúcsból
RészletesebbenVektorok összeadása, kivonása, szorzás számmal, koordináták
Vektorok összeadása, kivonása, szorzás számmal, koordináták 1. Mik lesznek a P (3, 4, 8) pont C (3, 7, 2) pontra vonatkozó tükörképének a koordinátái? 2. Egy szabályos hatszög középpontja K (4, 1, 4),
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások 2 1 = 217.
Megoldások 1. Egy mértani sorozat harmadik eleme 4, hetedik eleme 64. Számítsd ki a sorozat második tagját! Először számítsuk ki a sorozat hányadosát: a 7 = a 3 q 4 64 = 4q 4 q 1 = 2 és q 2 = 2 Ezek alapján
RészletesebbenGeometria 1 összefoglalás o konvex szögek
Geometria 1 összefoglalás Alapfogalmak: a pont, az egyenes és a sík Axiómák: 1. Bármely 2 pontra illeszkedik egy és csak egy egyenes. 2. Három nem egy egyenesre eső pontra illeszkedik egy és csak egy sík.
RészletesebbenKoordináta-geometria II.
Koordináta-geometria II. DEFINÍCIÓ: (Alakzat egyenlete) A síkon adott egy derékszögű koordináta rendszer. A síkban levő alakzat egyenlete olyan f (x, y) = 0 egyenlet, amelyet azoknak és csak azoknak a
RészletesebbenHasonlóság. kísérleti feladatgyűjtemény POKG 2015. 10. osztályos matematika
Hasonlóság kísérleti feladatgyűjtemény 10. osztályos matematika POKG 2015. Hasonló háromszögek oldalaránya 0. Keressük meg az alábbi háromszögek összetartozó oldalpárjait és arányossággal számítsuk ki
RészletesebbenKisérettségi feladatgyűjtemény
Kisérettségi feladatgyűjtemény Halmazok 1. Egy fordítóiroda angol és német fordítást vállal. Az irodában 50 fordító dolgozik, akiknek 70%-a angol nyelven, 50%-a német nyelven fordít. Hány fordító dolgozik
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY
EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY SÍKIDOMOK Síkidom 1 síkidom az a térelem, amelynek valamennyi pontja ugyan abban a síkban helyezkedik el. A síkidomokat
RészletesebbenElemi matematika szakkör
Elemi matematika szakkör Kolozsvár, 2016. január 11. 1.1. Feladat. (V:266,.L. 1/2000) z háromszögben m(â) = 30 és m( ) = 45. z és oldalakon vegyük fel az és pontokat úgy, hogy 3 = és 2 =. Számítsd ki az
RészletesebbenA 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA)
Oktatási Hivatal A 016/017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató 1. Egy húrtrapéz pontosan
RészletesebbenA 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA ( SZAKKÖZÉPISKOLA ) Javítási-értékelési útmutató
OktatásiHivatal A 014/01. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA ( SZAKKÖZÉPISKOLA ) Javítási-értékelési útmutató 1. feladat: Adja meg az összes olyan (x,
RészletesebbenAz Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny tanévi második fordulójának feladatmegoldásai. x 2 sin x cos (2x) < 1 x.
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2005-2006. tanévi második fordulójának feladatmegoldásai matematikából, a II. kategória számára 1. Oldja meg a következő egyenlőtlenséget, ha x > 0: x 2 sin
RészletesebbenLehet hogy igaz, de nem biztos. Biztosan igaz. Lehetetlen. A paralelogrammának van szimmetria-középpontja. b) A trapéznak két szimmetriatengelye van.
Geometria, sokszögek, szögek, -, 2004_01/5 Lili rajzolt néhány síkidomot: egy háromszöget, egy deltoidot, egy paralelogrammát és egy trapézt. A következő állítások ezekre vonatkoznak. Tegyél * jelet a
Részletesebben. Az OED derékszögű háromszögben alkalmazhatjuk a befogótételt, sin,
Magyar Ifjúság 16. XV. GEOMETRIAI SZÁMÍTÁSI FELADATOK Egyes feladatokban nem konkrét számértékekkel, hanem paraméterekkel, betűkkel adják meg az adatokat, és ezek függvényeként kell kifejezni a kérdezetteket.
Részletesebben1. megold s: A keresett háromjegyű szám egyik számjegye a 3-as, a két ismeretlen számjegyet jelölje a és b. A feltétel szerint
A 004{005. tan vi matematika OKTV I. kateg ria els (iskolai) fordul ja feladatainak megold sai 1. feladat Melyek azok a 10-es számrendszerbeli háromjegyű pozitív egész számok, amelyeknek számjegyei közül
RészletesebbenGeometria. a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk)
1. Térelemek Geometria a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk) b. Def: félegyenes, szakasz, félsík, féltér. c. Kölcsönös helyzetük: i. pont és (egyenes vagy
RészletesebbenKoordinátageometria. , azaz ( ) a B halmazt pontosan azok a pontok alkotják, amelynek koordinátáira:
005-0XX Emelt szint Koordinátageometria 1) a) Egy derékszögű háromszög egyik oldalegyenese valamelyik koordinátatengely, egy másik oldalegyenesének egyenlete x + y = 10, egyik csúcsa az origó. Hány ilyen
RészletesebbenFeladatok MATEMATIKÁBÓL
Feladatok MATEMATIKÁBÓL a 12. évfolyam számára III. 1. Számítsuk ki a következő hatványok értékét! 2. Írjuk fel gyökjelekkel a következő hatványokat! 3. Az ötnek hányadik hatványa a következő kifejezés?
RészletesebbenSíkbeli alakzatok. Szakaszok, szögek GEOMETRIA Alapszerkesztések Alapszerkesztések Alapszerkesztések.
Síkbeli alakzatok Szakaszok, szögek 13. Alapszerkesztések. 133. Alapszerkesztések. 134. Alapszerkesztések. a b 135. Ha x és y az egyes szakaszok hossza, akkor x + y = a és x - y = b. Így x = + ; a b y
Részletesebben5. Egy 21 méter magas épület emelkedési szögben látszik. A teodolit magassága 1,6 m. Milyen messze van tőlünk az épület?
Gyakorlás 1. Az út emelkedésének nevezzük annak a szögnek a tangensét, amelyet az út a vízszintessel bezár. Ezt általában %-ban adják meg. (100 %-os emelkedésű a vízszintessel 1 tangensű szöget bezáró
Részletesebben11. osztály. 1. Oldja meg az egyenletrendszert a valós számok halmazán! (10 pont) Megoldás: A három egyenlet összege: 2 ( + yz + zx) = 22.
osztály Oldja meg az egyenletrendszert a valós számok halmazán! y + yz = 8 yz + z = 9 z + y = 5 (0 pont) Megoldás: A három egyenlet összege: ( + yz + z) = Ebből kivonva az egyenleteket: y =, yz = 6, z
RészletesebbenBevezetés a síkgeometriába
a síkgeometriába 2016.01.29. a síkgeometriába 1 Fogalom, alapfogalom Álĺıtás,axióma Térelemek kölcsönös helyzete 2 A szögek A szögek mérése Szögfajták Szögpárok 3 4 a síkgeometriába Fogalom, alapfogalom
Részletesebben1. Középpontos tükrözés, középpontos szimmetria 146/1. a) 0; 3; 8; A;B;C; D; E;H; I; M; O; T; U; V; W; X; Y;Z. b) 0; H; I; N; O; S; X; Z
146/1 147/2 1. Középpontos tükrözés, középpontos szimmetria a) 0; 3; 8; A;B;C; D; E;H; I; M; O; T; U; V; W; X; Y;Z b) 0; H; I; N; O; S; X; Z c) 0; O; H; I; X; Z a) kőr dáma b) pikk jumbo; kőr dáma.; káró
RészletesebbenSzélsőérték problémák elemi megoldása II. rész Geometriai szélsőértékek Tuzson Zoltán, Székelyudvarhely
Szélsőérték problémák elemi megoldása II. rész Geometriai szélsőértékek Tuzson Zoltán, Székelyudvarhely Ebben a részben geometriai problémák szélsőértékeinek a megállapításával foglalkozunk, a síkgeometriai
RészletesebbenSíkgeometria. c) Minden paralelogramma tengelyesen szimmetrikus. (1 pont) 5) Egy háromszög belső szögeinek aránya 2:5:11. Hány fokos a legkisebb szög?
Síkgeometria 1) Döntse el, hogy a következő állítások közül melyik igaz és melyik hamis! a) A háromszög köré írható kör középpontja mindig valamelyik súlyvonalra esik. b) Egy négyszögnek lehet 180 -nál
Részletesebben