54. Mit nevezünk rombusznak? A rombusz olyan négyszög,
|
|
- Alajos Kozma
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 52. Sorold fel a deltoid tulajdonságait! 53. Hogy számoljuk ki a deltoid területét? A deltoid egyik átlója a deltoid Átlói. A szimmetriaátló a másik átlót és a deltoid szögét. A szimmetriatengely két ellentétes oldalán fekvő szögei A deltoid területét megkapjuk, ha az szorzatát 54. Mit nevezünk rombusznak? A rombusz olyan négyszög, 55. Sorold fel a rombusz tulajdonságait! 56. Hogy számoljuk ki a rombusz területét? 57. Mit nevezünk téglalapnak? 58. Sorold fel a téglalap tulajdonságait! 59. Hogy számoljuk ki a téglalap területét? 60. Mit nevezünk négyzetnek? 61. Sorold fel a négyzet tulajdonságait! A rombusz szemközti oldalai Átlói egymást. Egy oldalon levő szögeik egészítik ki egymást. Szemközti szögei A rombusz területét megkapjuk, hogy az szorozzuk a, vagy az szorzatát osztjuk A téglalap olyan, melynek szögei. A téglalap átlói és egymást. Szemközti oldalai és. A téglalap területét megkapjuk, ha a szomszédos összeszorozzuk. A négyzet olyan, melynek és egyenlőek. A négyzet átlói és egymást. Szemközti oldalai és. 62. Hogy számoljuk ki a négyzet területét? A négyzet területét megkapjuk, ha az emeljük. 63. Mit nevezünk körnek? A kör egy ponttól távolságra levő halmaza a síkban. 64. Hogy számoljuk ki a kör kerületét? K= π, ahol r a kör sugara 65. Hogy számoljuk ki a kör területét? T= π, ahol r a kör sugara 66. Mi a különbség a körvonal és a körlap között? A körvonal egyenlő távolságra levő pontok halmaza a síkban. A körlap egy adott távolságnál levő pontok halmaza a síkban. 67. Mit nevezünk egy kör sugarának? A kör sugara a kör és a bármely pontjának távolsága. 68. Mit nevezünk egy kör húrjának? A kör húrja a körvonal összekötő szakasz. 69. Mit nevezünk egy kör átmérőjének? A kör átmérője a kör áthaladó. 70. Mit nevezünk egy kör szelőjének? A kör szelője a körvonal átmenő egyenes. 71. Mit nevezünk körívnek? A körív a két pontja közötti része. 72. Mit nevezünk körcikknek? A körcikk a körnek az a része, melyet és egy határol.
2 73. Mit nevezünk körszeletnek? 74. Mit nevezünk egy kör érintőjének? 75. Mit nevezünk szögnek? Mi a szög csúcsa, mik a szárai? 76. Mit nevezünk egyállású szögeknek? 77. Mit nevezünk társszögeknek (kiegészítő szögeknek)? Mit nevezünk mellékszögeknek? 78. Mit nevezünk váltószögeknek? 79. Mit nevezünk csúcsszögeknek? 80. Mit nevezünk pótszögeknek? Sorold fel szögfajtákat, mondd meg, melyik mekkora lehet! Mit értünk háromszög-egyenlőtlenség alatt? Sorold fel egy háromszög belső és külső szögeire vonatkozó tulajdonságokat! A körszelet a körnek az a része, melyet és egy határol. A kör érintője olyan egyenes, amelynek közös pontja van a körrel. Egy kiinduló által határolt síkrészt szögnek nevezünk. A közös pont a szög, a két félegyenes a szög. Két szöget egyállású szögeknek nevezünk, ha száraik párhuzamosak és. Két szöget társszögeknek nevezünk, ha száraik páronként, egy-egy száruk, egy-egy száruk irányú. Két szöget váltószögeknek nevezünk, ha száraik páronként és irányúak. Két váltószöget csúcsszögnek nevezünk, ha csúcsuk azonos. Két szöget pótszögeknek nevezünk, ha összegük Nullszög: Hegyesszög: Derékszög: Tompaszög: Egyenesszög: Homorúszög: Teljesszög: Minden háromszögben bármely összege nagyobb, mint a oldal. A háromszög belső szögeinek összege A háromszög külső szögeinek összege A háromszög egymás mellett levő belső és külső szögeinek összege A háromszög bármely szöge egyenlő a két nem mellette levő szög összegével Hogyan csoportosíthatjuk a háromszögeket oldalaik szerint? Definiáld mindegyiket! Sorold fel az egyenlő szárú háromszög tulajdonságait! Sorold fel az egyenlő oldalú (szabályos) háromszög tulajdonságait! Hogyan csoportosíthatjuk a háromszögeket szögeik szerint? Definiáld mindegyiket! Általános háromszög: minden oldala Egyenlő szárú háromszög: van két oldala. Egyenlő oldalú (szabályos) háromszög: oldala egyenlő. Az egyenlő szárú háromszög alapján levő szögek Az egyenlő szárú háromszög szimmetrikus az alap A szabályos háromszög minden szöge ( ). egyenlőek. Hegyesszögű háromszög: olyan háromszög, melynek hegyesszöge van. Derékszögű háromszög: olyan háromszög, melynek derékszöge. Tompaszögű háromszög: olyan háromszög, melynek tompaszöge.
3 88. Mi a derékszögű háromszög egyes oldalainak neve? Befogóknak nevezzük a derékszögű háromszög alkotó két Átfogónak nevezzük a derékszögű háromszög szemközti 89. Mondd ki a Pitagorasz-tételt! Derékszögű háromszögben a négyzetének összege egyenlő az négyzetével Mit nevezünk egy háromszög magasságvonalának? Mi jellemző a háromszög magasságvonalaira? Mit nevezünk egy háromszög magasságpontjának? Mit nevezünk egy háromszög oldalfelező merőlegesének? Mi jellemző a háromszög oldalfelező merőlegeseire? Mit nevezünk egy háromszög szögfelezőjének? Mi jellemző a háromszög szögfelezőire? Mit nevezünk egy háromszög súlyvonalának? Mi jellemző a háromszög súlyvonalaira? Mit nevezünk egy háromszög középvonalának? Mi jellemző a háromszög középvonalira? Mi jellemző egy négyszög belső és külső szögeire? Mit nevezünk egy szám abszolút értékének? Egy háromszög magasságvonala egy csúcsából állított Egy háromszög magasságvonalai metszik egymást, ez a háromszög Egy háromszög oldalfelező merőlegese az az egyenes, melynek minden pontja a háromszög egyenlő van. Egy háromszög oldalfelező merőlegesei egy pontban metszik egymást, ez a pont a háromszög középpontja. Egy háromszög szögfelezője az az egyenes, melynek minden pontja a háromszög egyenlő van. Egy háromszög szögfelezői egy pontban metszik egymást, ez a pont középpontja. Egy háromszög súlyvonala a háromszög egy csúcsát a oldal l összekötő Egy háromszög súlyvonalai egy pontban metszik egymást, ez a pont a háromszög, mely a súlyvonalak egyik Egy háromszög középvonala a háromszög két oldalának összekötő Egy háromszög középvonalai a nem felezett oldallal, és fele olyan Bármely négyszög belső szögeinek összege Bármely négyszög külső szögeinek összege Egy szám abszolút értéke a szám a számegyenesen. Nemnegatív szám abszolút értéke negatív szám abszolút értéke a szám
10. Síkgeometria. I. Elméleti összefoglaló. Szögek, nevezetes szögpárok
10. Síkgeometria I. Elméleti összefoglaló Szögek, nevezetes szögpárok Egy adott pontból kiinduló két félegyenes a síkot két részre bontja. Egy-egy ilyen rész neve szögtartomány, vagy szög. A két félegyenest
RészletesebbenI. Síkgeometriai alapfogalmak, szögek, szögpárok
15. modul: SÍKIDOMOK 7 I. Síkgeometriai alapfogalmak, szögek, szögpárok Módszertani megjegyzés: A jelen modult többnyire kibővített ismétlésnek szántuk, és fő célja az alapfogalmak és az alapismeretek
Részletesebben11. Geometriai transzformációk
11. Geometriai transzformációk I. Elméleti összefoglaló Geometriai transzformációknak nevezzük azokat a függvényeket, amelyeknek az értelmezési tartománya és értékkészlete is ponthalmaz. Ha a transzformáció
Részletesebben12. Trigonometria I.
Trigonometria I I Elméleti összefoglaló Szögmérés A szög mérésének két gyakran használt módja van: fokban, illetve radiánban (ívmértékben) mérünk A teljesszög 0, ennek a 0-ad része az A szög nagyságát
Részletesebben19. Területszámítás. Minden sokszöghöz hozzárendelünk egy pozitív valós számot. A hozzárendelés az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik:
19. Területszámítás I. Elméleti összefoglaló Sokszög területe: Minden sokszöghöz hozzárendelünk egy pozitív valós számot. A hozzárendelés az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik: Az egység (oldalú) négyzet
RészletesebbenA geometriák felépítése (olvasmány)
7. modul: HÁROMSZÖGEK 13 A geometriák felépítése (olvasmány) Az általános iskolában megismertük a háromszöget, a négyzetet, a párhuzamosságot és hasonló geometriai fogalmakat, és tulajdonságokat is megfogalmaztunk
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett
Részletesebben15. Koordinátageometria
I. Elméleti összefoglaló Koordinátákkal adott vektorok 15. Koordinátageometria Ha a(a ; a ) és b(b ; b ) a sík két vektora, λ valós szám, akkor az a vektor hossza: a = a + a a két vektor összege : a +
RészletesebbenSíkbeli egyenesek. 2. Egy egyenes az x = 1 4t, y = 2 + t parméteres egyenletekkel adott. Határozzuk meg
Analitikus mértan 3. FELADATLAP Síkbeli egyenesek 1. Írjuk fel annak az egyenesnek a paraméteres egyenleteit, amely (i) áthalad az M 0 (1, 2) ponton és párhuzamos a a(3, 1) vektorral; (ii) áthalad az origón
RészletesebbenA lehetetlenségre visszavezetés módszere (A reductio ad absurdum módszer)
A lehetetlenségre visszavezetés módszere (A reductio ad absurdum módszer) Ezt a módszert akkor alkalmazzuk, amikor könnyebb bizonyítani egy állítás ellentettjét, mintsem az állítást direktben. Ez a módszer
RészletesebbenMAJOR ZOLTÁN EGY IZGALMAS SZÉLSŐÉRTÉK- FELADAT CSALÁD. Az izoperimetrikus problémakör FELADATOK - MEGOLDÁSOK
MAJOR ZOLTÁN EGY IZGALMAS SZÉLSŐÉRTÉK- FELADAT CSALÁD Az izoperimetrikus problémakör FELADATOK - MEGOLDÁSOK ELŐSZÓ Ez a könyv elsősorban középiskolás diákok és tanáraik számára készült, szakköri feldolgozásra
RészletesebbenKezdők és Haladók (I., II. és III. kategória)
ARANY DÁNIEL MATEMATIKAI TANULÓVERSENY 013/014-ES TANÉV Kezdők és Haladók (I., II. és III. kategória) Feladatok és megoldások A verseny az NTP-TV-13-0068 azonosító számú pályázat alapján a Nemzeti Tehetség
RészletesebbenMATEMATIKA A 10. évfolyam
MATEMATIKA A 10. évfolyam 4. modul Körrel kapcsolatos fogalmak Készítette: Lénárt István és Vidra Gábor Matematika A 10. évfolyam 4. modul: Körrel kapcsolatos fogalmak Tanári útmutató A modul célja Időkeret
RészletesebbenJelöljük az egyes területrészeket A-val, B-vel és C-vel, ahogy az ábrán látható.
1. feladat. 013 pontosan egyféleképpen írható fel két prím összegeként. Mennyi ennek a két prímnek a szorzata? 40 Megoldás: Mivel az összeg páratlan, ezért az egyik prímnek párosnak kell lennie, tehát
RészletesebbenMATEMATIKA C 12. évfolyam 4. modul Még egyszer!
MATEMATIKA C 1. évfolyam 4. modul Még egyszer! Készítette: Kovács Károlyné Matematika C 1. évfolyam 4. modul: Még eygszer! Tanári útmutató A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok
RészletesebbenMatematika Gyakorló feladatok vizsgára 12. évf. emelt szint
Matematika Gyakorló feladatok vizsgára. évf. emelt szint Egyenletek, egyenlőtlenségek, paraméteres egyenletek. Oldd meg az alábbi egyenleteket! 4 c) d) e) 4. Oldd meg az alábbi egyenleteket! = c) =8 d)
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Függvények Analízis
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Függvények Analízis A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett
RészletesebbenMatematika kisérettségi I. rész 45 perc NÉV:...
Matematika kisérettségi I. rész 45 perc NÉV:... 1. Az A halmaz elemei a háromnál nagyobb egyjegyű számok, a B halmaz elemei pedig a húsznál kisebb pozitív páratlan számok. Sorolja fel az halmaz elemeit!
RészletesebbenMI ILYENNEK KÉPZELJÜK MATEMATIKA
MI ILYENNEK KÉPZELJÜK Minta feladatsorok a középszintű MATEMATIKA érettségire való felkészüléshez II. RÉSZ Összeállították: a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezetőtanárai
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI 2013. október 15. EMELT SZINT
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI 0. október 5. EMELT SZINT ) Oldja meg a valós számok halmazán a következő egyenleteket! a) b) ( )( ) I. ( pont) (7 pont) a) A négyzetgyök függvény értelmezési tartománya és értékkészlete
RészletesebbenSkatulya-elv. Sava Grozdev
Skatulya-elv Sava Grozdev Egy alapvető szabály, azaz elv azt állítja, hogy: ha m testet szétosztunk n csoportba és m > n, akkor legalább két test azonos csoportba fog kerülni. Ezt az elvet különböző országokban
RészletesebbenGeometria 1 normál szint
Geometria 1 normál szint Naszódi Márton nmarci@math.elte.hu www.math.elte.hu/ nmarci ELTE TTK Geometriai Tsz. Budapest Geometria 1 p.1/4 Vizsga 1. Írásban, 90 perc. 2. Index nélkül nem lehet vizsgázni!
RészletesebbenIsmétlő feladatsor: 10.A/I.
Ismétlő feladatsor: 0.A/I. Harasztos Barnabás 205. január. Feladat Mekkora az alábbi ábrán (szürkével) jelölt síkidom összterülete? A terület egységének a négyzetrács egy négyzetének területét tekintjük!
RészletesebbenBerzsenyi Dániel Gimnázium. Matematika helyi tanterv Fizika tagozat 9-12. évfolyam
Általános szerkezet Berzsenyi Dániel Gimnázium Matematika helyi tanterv Fizika tagozat 9-12. évfolyam Cél: az emelt szintű érettségi követelményekben szereplő tananyag megtanítása, néhány részen kiegészítve
RészletesebbenMATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Matematika középszint 131 ÉRETTSÉGI VIZSGA 013. október 15. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos tudnivalók Formai előírások:
RészletesebbenMATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Matematika középszint 081 É RETTSÉGI VIZSGA 009. október 0. MATEMATIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fontos tudnivalók Formai előírások:
RészletesebbenMATEMATIKA A 10. évfolyam
MATEMATIKA A 10. évfolyam 1. modul Logika Készítette: Vidra Gábor Matematika A 10. évfolyam 1. modul: Logika Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok A képességfejlesztés
Részletesebbenx = 1 = ı (imaginárius egység), illetve x 12 = 1 ± 1 4 2
Komplex számok A valós számok és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető. A számfogalom a számegyenes pontjainak körében nem bővíthető tovább. A számfogalom bővítését
RészletesebbenMatematika kisérettségi
Matematika kisérettségi 2010. május 11. I. rész Fontos tudnivalók 1. A feladatok megoldására 30 percet fordíthat, az idő elteltével a munkát be kell fejeznie. 2. A megoldások sorrendje tetszőleges. 3.
RészletesebbenAmit ötösre tudni kell matematikából
Kéry Hajnal Nagy Enikő Nan Gabriela Monár Tünde Éva Bődi Zsófia Hodgyai Edit Ridi Enikő Ilona Kovács Clara Gál Ildikó Toth Hajnalka, Orbán Ilona Kármen Nagy Gyöngyike Erzsébet Amit ötösre tudni kell matematikából
Részletesebben