9. előadás SZLUCKIJ-TÉTEL
|
|
- Lili Rácz
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 9. előadás SZLUCKIJ-TÉTEL Kertes Gábor Varan 8. fejezete erősen átdolgozva
2 9. A probléma Hogyan változk a fogyasztó magatartás a gazdaság környezet változásának következtében, s mből adódhat ez a változás? egváltozk egy vagy több ár, változk a fogyasztó jövedelme, változnak a fogyasztás egyéb külső körülménye. A változások hatásának elemzésekor a fogyasztó kereslet függvényet használjuk. k s azok? Függvények sorozata, amelyek megadják a fogyasztó teljes jószágkosarát képező javak mndegy-kének optmáls mennységét az összes jószág árának, a fogyasztó jövedelmének és egyéb lényeges külső körülményeknek környezet változóknak a függvényében. Algebralag: 9. fóla Kétféle egyszerűsítést alkalmazunk: (a) eltekntünk a környezet hatásokat kfejező változóktól; (b) a grafkus ábrázolás kedvéért a teljes jószágteret kétdmenzósra szűkítjük (n elemű vektor helyett kételemű vektor). Vlágosan látnunk kell: soha sem egyetlen kereslet függvénnyel van dolgunk, hanem mndg a kereslet függvények rendszerével, amely pontosan anny egyenletből tevődk össze, ahány jószágból a fogyasztó jószágkosara áll. Kétdmenzós jószágtér esetében az alább egyenletrendszerrel dolgozunk: 9. fóla Jól látható, hogy három független változónk van: a két termék ára és a fogyasztó jövedelme. A múlt előadáson az tt felvetett problémát már tárgyaltuk: megvzsgáltuk, m történk az jószág optmáls fogyasztásával akkor, ha (a) valamenny (tt: mndkét) ár rögzítése mellett változk a jövedelem, lletve ha (b) az jószág ára (p ) változk, mközben a több termék (tt: a másk termék) ára és a fogyasztó jövedelme változatlan marad. Hamarosan látn fogjuk, hogy a múlt órán alkalmazott megközelítés egy sor, sok szempontból megengedhetetlen egyszerűsítést tartalmazott: (a) (b) (c) noha kétjószágos modellt alkalmaztunk, a jövedelemváltozás hatását csak az egyk jószágra nézve követtük, a másk jószág fogyasztásának esetleges változását fgyelmen kívül hagytuk; nem vettük fgyelembe azt a tényt, hogy ha egy ár változk (pl. csökken), mközben a másk ár és a fogyasztó nomnáljövedelme változatlan marad, akkor a fogyasztó reál-jövedelme (jövedelmének reálértéke) s változk (nő), melynek következtében fogyasztása valamenny általa fogyasztott jószágból változhat; ugyanebben az esetben az árváltozásnak csak az adott jószág fogyasztására gyakorolt hatását a saját ár hatását vettük számításba, és fgyelmen kívül hagytuk azt a körülményt, hogy akárha csak egyetlen ár változk s, azzal a költségvetés korlátunkhoz tartozó valamenny árarány megváltozk, s ez k lehetnek ezek? A szokások változása (például egészséges életmódra való áttérés), a dvat változása, találmányok, új termékek, termékvaránsok megjelenése, a preferencákat érő véletlen sokkok (például boterrorzmus megjelenésének hatása a gázálarcok ránt keresletre), állam szabályozás (bzonyos tevékenységek hatóság tltása vagy kötelezővé tétele).
3 reagálásra késztet bennünket a fogyasztásunk tárgyát képező mnden egyéb jószág fogyasztásával kapcsolatban. Ezeket az egyszerűsítéseket azonban csupán kfejtéstechnka okokból alkalmaztuk annak érdekében, hogy néhány fontosabb fogalom jelentését vlágosabban lássuk. Bevezettük (a) a jövedelem-ajánlat görbét és a belőle származtatható Engel-görbét, (b) az ár-ajánlat görbét és a belőle származtatható kereslet görbét (lletve az nverz kereslet görbét), (c) a helyettesítés és a komplementartás (kegészítés), végül pedg (d) a normál, az alsóbbrendű és a Gffen-javak fogalmát. ndezek a fogalmak a kereslet elemzés gen hasznos, jól bevált technka eszköze. A múlt előadáson bemutatott összefüggések azonban nem helyettesíthetk az árak és a jövedelem változására vonatkozó fogyasztó reakcók teljes körű elemzését. Ebben az előadásban erre teszünk kísérletet. ért fontos ez? Erre a kérdésre a következő előadáson kapjuk meg a választ, amkor az egyén kereslet függvények aggregálásával megkapjuk a pac kereslet függvényeket. Intutíve azonban már most s sejthetjük, hogy a pac kereslet függvények (és a lehetséges változások hatásrányanak) smerete nem lehet közömbös a szóban forgó javak termelőnek és forgalmazónak. Továbbá azt s sejthetjük, hogy a gazdaság egészében előforduló valamenny termékcsoport pac kereslet függvényének aggregálása révén keletkező makroszntű kereslet függvény smerete nem lehet közömbös a gazdaságpoltka rányító számára. 9. A jövedelem- és helyettesítés hatás bevezetése Ha valamely eogén (külső) oknál fogva a kereslet rendszer egyk eleme megváltozk (megnő a fogyasztó jövedelme, vagy megváltozk az egyk ár, vagy akár mndkét ár), akkor annak következménye a kereslet rendszer mnden elemében éreztetk hatásukat. Induljunk k abból az egyszerű esetből, hogy csak egyetlen ár változk (p csökken), mközben a másk jószág ára és a fogyasztó pénzjövedelme nem változk. ár a múlt órán s láttuk, m történk ekkor: 9.3 fóla Az új árarányoknak megfelelően áttértünk egy magasabb hasznosság szntet képvselő közömbösség görbére. Az optmáls választáshoz tt az érntőfeltételnek teljesülne kell. lenne, ha nem teljesülne? (Lásd a 7. előadás során alkalmazott arbtrázs-érvet!) De mért s kerültünk ez esetben az eredetnél magasabb hasznosság szntre? Ha egy kéttermékes vlágban az egyk jószág ára csökken, mközben a másk ár és a jövedelem változatlan marad, akkor fogyasztó elkölthető jövedelme többet ér (több jószág vásárlására alkalmas), mnt korábban. Nomnáljövedelme nem változott, de jövedelmének vásárlóértéke (reáljövedelme) megnőtt. Nylvánvalóan többet fog fogyasztan valamelyk (esetleg mndkét) termékből. Ezt a hatást nevezzük jövedelemhatásnak. vel jól lyen feltétel mellett érvényes ez a következtetés? Akkor, ha a fogyasztónak nncs megtakarítása, vagys ha az így megnövekedett reáljövedelméből nem rak félre jövőbel fogyasztása céljara. Ebben a modellben nncs dő. Jövedelmünket teljesen elköltjük. A mkroökonóma tárgy másodk félévében látunk majd olyan modellt s, amelyben szerepel megtakarítás, és így jelenbel jövedelmünk egy részét átcsoportosíthatjuk jövőbel fogyasztásra. 3
4 vselkedő preferencák esetén, a monotontás feltétele matt a több egyszersmnd jobb, magasabb hasznosság szntre (magasabb ndeű közömbösség görbére) kerülünk. ásrészt az jószág árának változása mnt említettük megváltoztatja a rendszerben előforduló összes (n ) árarányt s, jelen esetben a két termék árarányát: ( p / p) < ( p / p). jószág relatíve olcsóbb lett -höz képest. Ha az eredet döntésünk * * (p, p áraknak és m jövedelemnek megfelelő optmáls fogyasztás) (, ) pontjában egyfelől értékeljük azt, hogy számunkra szubjektíve mlyen értéket képvsel a két termék egymáshoz képest (vagys mekkora a helyettesítés határráta), másfelől mbe kerül a két termék objektíve a pacon egymáshoz képest (vagys mlyen arányban tudnánk egyket a máskra cseréln), akkor azt látjuk, hogy az új árarányok mellett nem maradhatunk meg eredet választásunknál. 9.4 fóla Az adott pontban ugyans az termék az -höz képest nagyobb értéket képvsel számunkra, mnt ambe kerül, vagy fordítva nézve: az termék az -hez képest ksebb érteket képvsel, mnt ambe kerül 3. Optmáls fogyasztó kosarunk összetételét tehát meg kell változtatnunk: több mennységet és kevesebb mennységet kell fogyasztanunk. Fogyasztás szerkezetünkben jószág egy részét -gyel helyettesítjük. Ezt a hatást nevezzük helyettesítés hatásnak. 9.3 A helyettesítés hatás és a jövedelemhatás szétválasztása grafkus eszközökkel Egy jószág árának változása (tt: csökkenése) tehát kétfajta következménnyel jár: egyrészt az árcsökkenés megnövel jövedelmünk reálértékét, ezért (legalább az egyk termékből) többet fogunk fogyasztan (jövedelemhatás), másrészt az árarány változása matt a relatíve olcsóbbá vált jószágból többet, a relatíve megdrágult jószágból pedg kevesebbet fogunk fogyasztan (helyettesítés hatás). Hogyan lehetne ezt a két hatást szétválasztan? A helyettesítés hatás mérésére két lehetőség kínálkozk: (a) az eredet döntésünknek megfelelő reáljövedelmünket (jövedelmünk vásárlóerejét) rögzítjük, és megkeressük a rögzített reáljövedelemnek és az új áraránynak megfelelő optmáls jószágkosarat (a helyettesítés hatás Szluckj-féle 4 mérése), vagy pedg (b) az eredet döntésünknek megfelelő optmáls hasznosság szntet rögzítjük, és megkeressük e rögzített hasznosság sznthez, valamnt az új árarányhoz tartozó optmáls jószágkosarat (a helyettesítés hatás Hcks-féle 5 mérése). A két esetben a jövedelemhatás mérése s más. 9.5 fóla ndkét esetben ugyanazt látjuk: a relatíve olcsóbbá vált termékből többet (nem kevesebbet), a megdrágult termékből kevesebbet (nem többet) fogyasztunk. A 3 Ambe kerül : egyk jószág alternatív költsége a másk jószág egységében mérve. 4 Jevgenyj Szluckj (88-948) orosz közgazdász és statsztkus, a modern keresletelmélet egyk úttörője. 5 John R. Hcks (94-989), Nobel-díjas angol közgazdász, a modern mkroelmélet egyk megteremtője. 4
5 továbbakban m a Hcks-féle hatás-felbontást (dekomponálást) használjuk. 6 Egy tovább technka megjegyzés. A grafkus szemléltetés során a legjellegzetesebb (emprkusan leggyakrabban előforduló) esetet fogjuk alapul venn, amkor mndkét termékünk normál jószág (vagys a fogyasztás a reáljövedelem emelkedésekor nő). Természetesen más esetek s elképzelhetők (alsóbbrendű vagy Gffen-javak), ezeket a 9.4 pontban tárgyaljuk majd. A Hcks-féle hatásfelbontás kapcsán azonban egy gen fontos dologra kell fölhívn a fgyelmet. Egy korábban tanult modellt alkalmazunk a helyettesítés hatás Hcks-féle mérése során: 9.6 fóla egkeressük azt a kadás szntet, amellyel adott árarány mellett a legksebb költséggel realzáln tudunk egy általunk előre rögzített hasznosság szntet. Ez az eljárás nem más, mnt a 7. előadáson tanult kadásmnmalzálás probléma megoldása. A helyettesítés hatás Hcks-féle mérésekor tehát a következőképpen járunk el: 9.7 fóla Az eredet árarányok ( p / p ) és jövedelemsznt (m) mellett megoldjuk a haszonmamalzálás feladatot, és meghatározzuk az optmáls megoldáshoz az A * * ponthoz (, )-höz tartozó hasznosság szntet ( ~ * * u u(, ) ). Rögzítjük ezt az u ~ hasznosság szntet, és meghatározzuk az u ~ -nak és a megváltozott árarányoknak ( p / p ) megfelelő új optmáls megoldást (B pont) és a hozzá tartozó mnmáls kadás szntet ( m ~ ). Az eredet optmum (A pont) és az újonnan meghatározott optmum (B pont) közt elmozdulás nem más, mnt a helyettesítés hatás mértéke. Vegyük észre, hogy mnt a neve s mutatja a helyettesítés hatás mndkét jószág fogyasztását érnt: a megváltozott áraránynak (és csaks annak) köszönhetően, a relatíve olcsóbbá vált jószág fogyasztása megnő, a relatíve megdrágult jószágé pedg lecsökkent, függetlenül attól, hogy csak az egyk jószág ára változott meg. Termnológa: saját-árhatás ( ~ ); kereszt-árhatás ( / u u~ ). / u u A jövedelemhatás mérése nnen már egyszerűen megoldható: a p < p árcsökkenésnek megfelelő vásárlóerő- (reáljövedelem-) növekedést egyszerűen úgy ábrázoljuk, mntha a fogyasztó jövedelme a B ponthoz tartozó mnmáls kadás szntről megnőtt volna: m > m ~ (ezzel a fogyasztó smét az eredet jövedelemszntre került). 9.8 fóla Rakjuk össze a modell két elemét: a helyettesítés hatást és a jövedelemhatást. 6 Noha a kétfajta eljárás egyaránt használatos, és bzonyos célokra az egyk, más célokra a másk tűnk jobbnak, a Szluckj-tétel kmondásához és bzonyításához a közgazdászok többnyre a Hcks-féle mérést szokták használn. 5
6 9.9 fóla A helyettesítés hatás ellentétes előjelű a két terméknél. (egjegyzés: kéttermékes modellben elkerülhetetlen, hogy ha egy jószágból nő a fogyasztás rögzített hasznosság sznt mellett, a másk jószágból csökkenjen. n > termék esetében bonyolultabb összefüggések s érvényesülhetnek.) Árváltozáskor a kegészítő (komplementer) javak fogyasztása együtt mozog a kérdéses jószág fogyasztásával, a helyettesítő javak fogyasztása pedg ellentétesen. 7 Erről a kérdésről részletesebben beszélünk majd a következő órán. a helyzet a jövedelemhatással? vel a közömbösség térképet úgy rajzoltuk meg, hogy mndkét termékünk normál jószág legyen, a jövedelemhatás előjele mndkét jószág esetében poztív: magasabb jövedelem > több fogyasztás. A helyettesítés hatás és a jövedelemhatás addtív: így a teljes hatás az ábráról könnyűszerrel leolvasható. 9.4 Ktérő az alesetekről: alsóbbrendű javak, Gffen-javak Ejtsünk néhány szót az alesetekről. Tegyük föl, hogy jószág alsóbbrendű. Egy lyen jószág fogyasztását a jövedelem növekedése bzonyos jövedelemsznt felett nverz módon befolyásolja. Lehetséges-e, hogy a fogyasztó kosarunkban levő valamenny (jelen esetben: mndkét) jószág alsóbbrendű legyen? Nem. A jövedelemnövekményt valahogy el kell költen. Legalább az egyk jószágnak normál jószágnak kell lenne. Rajzoljuk újra a preferencatérképet alsóbbrendű jószág esetén: 9. fóla Alsóbbrendű javaknál a helyettesítés hatás és a jövedelemhatás ellentétes rányú. A teljes hatás előjele nylvánvalóan a két hatás abszolút nagyságától függ. Abban az esetben, ha a helyettesítés hatás erősebb, mnt az (ebben a specáls esetben) vele ellentétes rányú jövedelemhatás, akkor a teljes hatás negatív marad, jóllehet nagyságát tekntve gyengébb lesz, mnt abban az esetben, ha a termékünk normál jószág lenne. Az alsóbbrendű javak szélsőséges esete a Gffen-jószág, amelynél a helyettesítés hatással ellentétes rányú a jövedelemhatás, s erősebb s, mnt a helyettesítés hatás. Ilyenkor a teljes hatás negatív lesz, vagys a csökkenő árú jószág fogyasztása s csökkenn fog. 9. fóla Noha ez az eset elvleg lehetséges, emprkusan annyra rtka, hogy gyakorlat szempontból teljesen érdektelennek teknthető. 7 Belátható, hogy n termék esetén, ha vannak s kegészítő javak, valamlyen mértékű helyettesítésnek lenne kell a rendszerben. 6
7 E rövd ktérő után vsszatérünk a főcsapásra. A korábban bemutatott felbontásnak algebra formát s adunk. Továbbá kmondjuk és bebzonyítjuk a keresletelmélet egyk fontos tételét, a Szluckj-tételt. 9.5 A helyettesítés hatás és a jövedelemhatás algebra szétválasztása: Szluckj-tétel A tétel kmondásának és bzonyításának lépése a következők: 9. fóla. lépés: Felelevenítjük a hasznosságmamalzálás feladatot, és levezetjük belőle származtatott (ún. marshall) kereslet függvényt. 9.3 fóla. lépés: Felelevenítjük a kadásmnmalzálás feladatot, és levezetjük a belőle származtatott (ún. hcks) kereslet függvényt. 9.4 fóla egjegyzés: a hcks kereslet függvényt kompenzált kereslet függvénynek s nevezk: H H (,, ~ p p u ). Ennek az az oka, hogy a függvény defnícójából adódóan ( u u~ ) nem teszünk egyebet, mnt folyamatosan hozzágazítjuk a fogyasztó reáljövedelmét az árváltozásokhoz annak érdekében, hogy a fogyasztót egy rögzített hasznosság sznten tartsuk. Pl. ha mnt az előzőekben kfejtett esetben tettük csökkentjük az egyk árat, akkor a fogyasztó reáljövedelmét s olyan mértékben csökkentjük, amely éppen elegendő ahhoz, hogy hasznosság szntje az eredet optmáls döntéséhez tartozó sznten maradjon. Vagy ha épp ellenkezőleg növeljük az egyk árat, akkor éppen anny pótlólagos jövedelemmel kárpótoljuk ( kompenzáljuk ), hogy új optmáls döntését azon feltétel mellett tanulmányozhassuk, mntha korább optmumának megfelelő hasznosság szntjéről nem mozdult volna el. A marshall kereslet függvényt, melyben lyen korlátozással nem élünk, analóg módon kompenzálatlan kereslet függvénynek nevezzük. 3. lépés: A hcks kereslet függvénnyel összhangban bevezetünk egy fontos új fogalmat: a kadás függvényt: 9.5 fóla A kadás függvény megadja egy rögzített hasznosság sznt eléréséhez mnmálsan szükséges pénzkadás mértékét a mndenkor árak és az elérn kívánt hasznosság sznt függvényében. A kadás függvény tehát a m kéttermékes esetünkben egy háromváltozós függvény. Függő változója az adott két árhoz és a rögzített hasznosság sznthez mnmálsan szükséges pénzkadás mértéke, amely kadás sznt a három argumentum a két ár és a bárhol rögzíthető hasznosság sznt függvényében változhat. 7
8 A Szluckj-tétel bzonyítása céljából kemelünk egyet a kadás függvény számos fontos (e helyütt nem részletezett) tulajdonsága közül. Ez a gondolat átvezet a 4. lépéshez. 4. lépés: Kmondjuk a kadás függvény egy fontos tulajdonságát a Shephard-lemmát (segédtételt). Shephard-lemma: A kadás függvény ár szernt parcáls derváltja (feltéve, hogy létezk) egyenlő a megfelelő jószág hcks kereslet függvényével. Bzonyítsuk be ezt a tételt. 9.6 fóla 9.7 és 9.8 fóla 5. lépés: A Szluckj-tétel kmondásához és bzonyításához szükséges legfontosabb gondolat a dualtás szemlélet. Intutíve gen vlágos és egyszerű dologról van szó. A fogyasztó döntés problémáját mnt azt a 7. előadás során bemutattuk kétféleképpen szemlélhetjük: (a) (b) Adottnak vesszük a jövedelmünket és az árakat, és megkeressük az lyen feltételek mellett számunkra elérhető legmagasabb hasznosság szntet. Kválasztjuk a számunkra megfzethető legjobb jószágkosarat > hasznosságmamalzálás. Fordított módon s eljárhatunk. Rögzíthetünk egy hasznosság szntet, melynél kevesebbel nem érjük be, és megkeressük azt a mnmáls kadás szntet (vagy elkölthető jövedelmet), amvel ezt a tervünket megvalósíthatjuk. Kválasztjuk az adott hasznosság szntet elérő, legksebb pénzkadás révén megvásárolható jószágkosarat > kadásmnmalzálás. A dualtás szemlélet lényege, hogy mnden haszonmamalzálás problémának megfeleltethető egy kadásmnmalzálás probléma, amely pontosan ugyanazt a megoldást (ugyanazt az optmáls jószágkosarat) adja, mnt a kndulópontnak választott haszonmamalzálás probléma. Ugyanez gaz megfordítva s. 9.9 fóla De ha ez gaz, akkor az optmáls jószágkosarak bármelykét előállíthatjuk két egymásnak kölcsönösen megfeleltethető kadásmnmalzálás, lletve haszonmamalzálás feladat eredményeképpen. Ezt a hcks és marshall kereslet függvények segítségével operaconalzálhatjuk. A kadásmnmalzálás problémánál (és ebből adódóan a hcks kereslet függvényben) épp azon a hasznosság sznten mnmalzáljuk kadásankat, ahová a haszonmamalzálás probléma megoldásakor eljutottunk. Vagy megfordítva: a haszonmamalzálás probléma költségvetés korlátjában (és ebből adódóan a marshall kereslet függvényben) épp anny jövedelmet adunk a fogyasztónak, amenny a kadásmnmalzálás feladatban elérn kívánt hasznosság sznt realzálásához mnmálsan szükségesnek bzonyult. Amennyben tehát a haszonmamalzálás problémában szereplő rögzített jövedelmet, lletve a kadásmnmalzálás problémában szereplő rögzített hasznosság szntet az 8
9 előbbek értelmében egymáshoz gazítjuk, akkor az ly módon meghatározott pontokban (jószágkosarak esetében) a marshall és hcks kereslet függvények értéke egybeesnek. 6. lépés: A Szluckj-tétel általános kmondásához írjuk föl az előző fólán látható azonosságot, és írjuk k a függvények valamenny argumentumát. Dfferencáljuk az azonosságot valamelyk (az -edk vagy j-edk) ár szernt. 9. fóla A tételt ezzel kmondtuk, és egyszersmnd be s bzonyítottuk. A fent egyenletet értelemszerűen Szluckj-egyenletnek nevezk. 9.6 A Szluckj-tétel közgazdaság értelmezése és következménye Ugyanarról van szó, mnt amről eddg s beszéltünk: a Szluckj-egyenlet pontos formulát ad annak, ahogy az árváltozás okozta keresletváltozást komponensere helyettesítés és jövedelemhatásra bontjuk. 9. fóla Szorozzuk végg az egyenletet az terméket érntő árváltozással ( dp p p ): 9. fóla < Az termék árcsökkenése természetesen hatással van a kereslet rendszer összes több termékéből (tt: a másk termékből) fogyasztott optmáls mennységre s: 9.3 fóla A saját árhatással kapcsolatban kmondunk egy gen fontos tulajdonságot. Nevezetesen: a saját helyettesítés hatás előjele mndg ellentétes az árváltozás előjelével. ásképpen: a keresett mennység változása mndg ellentétes előjelű, mnt a szóban forgó termék árának változása: 9.4 és 9.5 fóla Következmény: A hcks kereslet függvény negatív (nem-poztív) meredekségű. A fejezet lezárásaként kmondjuk a keresletelmélet egy gen fontos megállapítását, a kereslet törvényét 8 : ha egy termék normál jószág (vagys fogyasztása a jövedelem növekedésével emelkedk), akkor az árcsökkenés következtében az llető jószág fogyasztása nő, lletve árnövekedéskor a jószág fogyasztása csökken. A kereslet törvénye nylvánvalóan a Szluckj-tétel következménye, ugyans normál jószág árváltozása esetén mnd a saját árhatás (ezt az előbb láttuk be), mnd a jövedelemhatás negatív. vel a két hatás összeadódk, a teljes hatás előjele s negatív. 8 Samuelson ezt egyenesen a keresletelmélet alaptételének (fundamental theorem of consumpton theory) nevezte. 9
10 Következmény: normál javak esetén a (marshall) kereslet görbe negatív (nem poztív) meredekségű. egjegyzés: amkor jelző nélkül használjuk a kereslet görbe kfejezést, akkor mndg a helyettesítés hatást és jövedelemhatást egyaránt magában foglaló marshall kereslet görbéről beszélünk. Ház feladat: Rajzoljuk le a hcks és marshall kereslet görbét egy grafkonra, és mutassuk meg rajta az árcsökkenés okozta saját helyettesítés és jövedelemhatást. Jevgenyj Szluckj (88 948)
11 9. előadás SZLUCKIJ-TÉTEL ELLÉKLET Kertes Gábor
12 9. A kereslet rendszer n termék esetén ( p,p,...,p,...,p,m,k,...,k ) ( p,p,...,p,...,p,m,k,...,k ) n n l l ( p,p,...,p,...,p,m,k,...,k ) n l n n ( p,p,...,p,...,p,m,k,...,k ) n l
13 9. Kéttermékes kereslet rendszer (környezet változók nélkül) ( p,p,m) ( p,p,m) 3
14 9.3 Az árváltozás hatása a fogyasztó döntésre 4
15 9.4 Az új árarány mellett nem maradhatunk meg eredet döntésünknél 5
16 9.5 A helyettesítés hatás kétféle mérése 6
17 9.6 A kadásmnmalzálás probléma 7
18 9.7 Helyettesítés hatás 8
19 9.8 Jövedelemhatás 9
20 9.9 A helyettesítés hatás és a jövedelemhatás együtt
21 9. Alsóbbrendű jószág ( )
22 9. Gffen-jószág szélsőségesen alsóbbrendű jószág ( )
23 9. A Szluckj-tétel levezetésének logka lépése. lépés: hasznosságma. marshall kereslet fv.. lépés: kadásmn. hcks kereslet fv. 3. lépés: a kadás függvény defnálása 4. lépés: a kadás fv. egy tulajdonsága: Shephard-lemma 5. lépés: dualtás 6. lépés: a Szluckj-tétel kmondása és bzonyítása 3
24 9.3 Hasznosságma marshall kereslet fv. (,, λ) u(, ) λ( p + p m) ma L, ERF: u : u : λp λp u u p p λ : p + p m p + p m ~ ~ ( p,p,m) ( p,p,m) marshall kereslet fv-k ásképpen: ( p,p,m) 4
25 Kadásmn 9.4 hcks kereslet fv. ERF: ( u(, ) ) mn L(,, µ ) p + p µ, u~ : p : p u µ u µ u u p p ~ µ u(, ) u (, ) u ~ : u ~ ~ ~ ~ ( p,p,u ~ ) ( p,p,u ~ ) hcks kereslet fv-k H H ásképpen: ( p,p,u ~ ) 5
26 9.5 A kadás függvény fogalmának bevezetése Kadás függvény: (,p, ~ u) { mn p + p, ~ u u(, ) } m p { p + p u ~ u} 6
27 9.6 Shephard-lemma ( p,p,u) m kadás függvény Shephard-lemma: m p (,p,u) H ( p,p,u) A kadás függvény ár szernt parcáls derváltja - feltéve, hogy létezk - egyenlő a megfelelő jószág hcks kereslet függvényével. 7
28 9.7 A Shephard-lemma bzonyítása (p,p ) egy tetszőleges árvektor, u egy rögzített hasznosság sznt. (, ) a (p,p )-hoz és u-hoz tartozó optmáls jószágkosár. Ez a kadásmn. feladat megoldása. ( p,p ) egy másk (p,p ) (p,p ) árvektor. Defnáljunk egy f(p,p ) segédfüggvényt az alábbak szernt: f (p,p ) p + p m(p,p,u), ahol m(p,p,u): a kadásmn. feladatból származtatott kadás függvény Könnyen belátható, hogy: f(p,p ). ért? (, ) nem feltétlenül opt. ( p,p ) árak mellett, m(p,p,u) pedg ( p,p ) árak mellett a mnmáls kadás. 8
29 9.8 A Shephard-lemma bzonyítása (folytatás) Ha vszont (p,p ) (p,p ), akkor f(p,p ) felvesz a mnmumát: f(p,p ) A mnmumpontban azonban: f(p,p ) (,) szükséges feltételek fennállnak. f(p m(p,p,u) Írjuk k:,p )! Vagys: m(p,p,u) p. vel (p,p ) egy önkényesen megválasztott pont volt, ez tetszőleges ( p,p )-re gaz: m p (,p,u) H ( p,p,u) (,) 9
30 9.9 Dualtás 3
31 9. A Szluckj-tétel kmondása és bzonyítása (,u ~ p,p ) ( p,p ( p,p,u ~ )) H,m ~ Dfferencáljuk tetszőleges p j (j,) szernt! H j j + m ~ m ~ ( p,p,u ~ ) j H j (Shephard lemma) Így: H j u u ~ j + j m ~ Átrendezve, megkapjuk a Szluckj-egyenletet: j H j u u ~ m ~ j (,j,) 3
32 9. Szluckj-tétel a m specáls (dp <; p, m rögzített) esetünkben H u u ~ m ~ ( p,p,m) Saját-árhatás Jövedelemhatás H u u ~ m ~ ( p,p,m) Keresztárhatás Jövedelemhatás 3
33 9. dp < árváltozás hatása -re Szorozzuk végg a Szluckj-egyenletet dp -gyel! dp H u u ~ dp m ~ dp vagys: d m ~ <! dp H u u ~ dp m ~ dm ~ TH HH JH 33
34 9.3 dp < árváltozás hatása -re Szorozzuk végg a Szluckj-egyenletet dp -gyel! dp H u u ~ dp m ~ dp d m ~ <! vagys: dp H u u ~ dp m ~ dm ~ TH HH JH 34
35 9.4 A saját helyettesítés hatás előjele mndg ellentétes az árváltozás előjelével 35
36 9.5 A saját helyettesítés hatás előjele mndg ellentétes az árváltozás előjelével (folytatás) Vektorokkal: Összeadva és átrendezve: p qy py q ( q p)( y ) Komponensekre bontva: ( p )( y ) + ( q p )( y ) q Ha csak az egyk termék ára változk (vagys, ha q p ): ( p )( y ) q. Általánosabban: p u u ~ Átrendezve és határértékre nézve: lm p u u ~ H u u ~ H u u ~ 36
Közgazdasági elméletek. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdasági elméletek Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 2. Előadás A piaci árváltozás hatásának elemzése Slutsky és Hicks szerint Árváltozás hatása Egy jószág árának megváltozása a fogyasztó számára
Részletesebben11. előadás PIACI KERESLET (2)
. előadás PIACI KERESLET (2) Kertes Gábor Varan 5. feezete erősen átdolgozva . Állandó rugalmasságú kereslet görbe Olyan kereslet görbe, amt technkalag könnyű kezeln. Ezért szeretk a közgazdászok. Hogyan
Részletesebben2. személyes konzultáció. Széchenyi István Egyetem
Makroökonóma 2. személyes konzultácó Szécheny István Egyetem Gazdálkodás szak e-learnng képzés Összeállította: Farkas Péter 1 A tananyag felépítése (térkép) Ön tt áll : MAKROEGENSÚL Inflácó, munkanélkülség,
RészletesebbenKözgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 5. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka
Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 5. hét 2018/2019/I. Témakörök I. ICC, PCC, Engel-görbe, egyéni kereslet II. Teljes árhatás felbontása (Slutsky) III. Teljes árhatás felbontása
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Költségvetési egyenes Költségvetési egyenes = költségvetési korlát: azon X és Y jószágkombinációk
Részletesebben10. előadás PIACI KERESLET (1)
0. előadás PIACI KERESLET () Kertes Gábor Varan 5. fejezete erősen átdolgozva 0. Aggregálás: egyén kereslet > pac kereslet Az egyén fogyasztó döntések eredményet (az egyén keresleteket) összegezn kell
RészletesebbenAz elektromos kölcsönhatás
TÓTH.: lektrosztatka/ (kbővített óravázlat) z elektromos kölcsönhatás Rég tapasztalat, hogy megdörzsölt testek különös erőket tudnak kfejten. Így pl. megdörzsölt műanyagok (fésű), megdörzsölt üveg- vagy
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Elérhetőség e-mail: karajz.sandor@uni-miskolc.hu tel.:46-565111/1899 Kötelező irodalom Szilágyi Dezsőné dr. szerk: Közgazdaságtan alapja I.
RészletesebbenKözgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI
KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat
RészletesebbenBékefi Zoltán. Közlekedési létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vizsgálati módszereinek fejlesztése. PhD Disszertáció
Közlekedés létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vzsgálat módszerenek fejlesztése PhD Dsszertácó Budapest, 2006 Alulírott kjelentem, hogy ezt a doktor értekezést magam készítettem, és abban
RészletesebbenFOGYASZTÓI MAGATARTÁS 2. A SLUTSKY-EGYENLET
KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) FOGYASZTÓI MAGATARTÁS 2. A SLUTSKY-EGYENLET 6., 8. ÉS 14.8. FEJEZETEK Dr. Ligeti Zsombor ligetizs@kgt.bme.hu Fogadóóra:
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián e-mail: k.krisztian@efp.hu Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Irodalom Tankönyv: Jack Hirshleifer Amihai Glazer David Hirshleifer:
RészletesebbenKözgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 3. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka
Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 3. hét 2018/2019/I. Témakörök I. Költségvetési halmaz II. Közömbösségi görbe III. Optimális fogyasztási döntés I. Költségvetési halmaz Tartalom
RészletesebbenKereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik.
2 Ha az ár nő a költségvetési egyenes meredekebb lesz: B A U2 U1 U3 I2 I1 I0 1 d = egyéni keresleti függvény Kereslet: az a termékmennyiség, amennyit a vevő vásárolni kíván adott áruból. d iaci kereslet:
RészletesebbenMETROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS
METROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS Metrológa alapfogalmak A metrológa a mérések tudománya, a mérésekkel kapcsolatos smereteket fogja össze. Méréssel egy objektum valamlyen tulajdonságáról számszerű értéket kapunk.
Részletesebben6.hét Elemzések a fogyasztó modelljével: a teljes árhatás felbontása, Fogyasztói döntés az idıben
1 /8 6.hét Elezések a fogyasztó odelljével: a teljes árhatás felbontása, Fogyasztói döntés az idıben Varian: 8. és 10. fejezet Z ÁRVÁLTOZÁS HTÁSÁNK ELEMZÉSE teljes árhatás felbontása Teljes árhatás: a
RészletesebbenMakroökonómia. 12. hét
Makroökonómia 12. hét A félév végi zárthelyi dolgozatról Nincs összevont vizsga! Javító és utóvizsga van csak, amelyen az a hallgató vehet részt, aki a szemináriumi dolgozat + 40 pontos dolgozat kombinációból
Részletesebbenx jószágkombinációk halmaza,
. Tegyük fel, hogy egy piacon a kereslet és a kínálat az alábbi összefüggésekkel adhatók meg: Q = 60 p és Q = p/2, ahol p az árat jelöli forintban! A kormány elrendeli, hogy a termelőknek a szóban forgó
Részletesebbend(f(x), f(y)) q d(x, y), ahol 0 q < 1.
Fxponttétel Már a hétköznap életben s gyakran tapasztaltuk, hogy két pont között a távolságot nem feltétlenül a " kettő között egyenes szakasz hossza" adja Pl két település között a távolságot közlekedés
Részletesebben4 2 lapultsági együttható =
Leíró statsztka Egy kísérlet végeztével általában tetemes mennységű adat szokott összegyűln. Állandó probléma, hogy mt s kezdjünk - lletve mt tudunk kezden az adatokkal. A statsztka ebben segít mnket.
RészletesebbenA költségvetési korlát
A költségvetési korlát A gakorlatban a jószágkosarak több, nagon sok termékből állnak. Mi eg kéttermékes modellt feltételezünk, íg a döntési roblémát grafikusan is tudjuk ábrázolni. Első termék:, második
RészletesebbenHely és elmozdulás - meghatározás távolságméréssel
Hely és elmozdulás - meghatározás távolságméréssel Bevezetés A repülő szerkezetek repülőgépek, rakéták, stb. helyének ( koordnátának ) meghatározása nem új feladat. Ezt a szakrodalom részletesen taglalja
RészletesebbenA sokaság/minta eloszlásának jellemzése
3. előadás A sokaság/mnta eloszlásának jellemzése tpkus értékek meghatározása; az adatok különbözőségének vzsgálata, a sokaság/mnta eloszlásgörbéjének elemzése. Eloszlásjellemzők Középértékek helyzet (Me,
RészletesebbenA bankközi jutalék (MIF) elő- és utóélete a bankkártyapiacon. A bankközi jutalék létező és nem létező versenyhatásai a Visa és a Mastercard ügyek
BARA ZOLTÁN A bankköz utalék (MIF) elő- és utóélete a bankkártyapacon. A bankköz utalék létező és nem létező versenyhatása a Vsa és a Mastercard ügyek Absztrakt Az előadás 1 rövden átteknt a két bankkártyatársasággal
RészletesebbenEgy negyedrendű rekurzív sorozatcsaládról
Egy negyedrendű rekurzív sorozatcsaládról Pethő Attla Emlékül Kss Péternek, a rekurzív sorozatok fáradhatatlan kutatójának. 1. Bevezetés Legyenek a, b Z és {1, 1} olyanok, hogy a 2 4b 2) 0, b 2 és ha 1,
RészletesebbenAz entrópia statisztikus értelmezése
Az entrópa statsztkus értelmezése A tapasztalat azt mutatja hogy annak ellenére hogy egy gáz molekulá egyed mozgást végeznek vselkedésükben mégs szabályszerűségek vannak. Statsztka jellegű vselkedés szabályok
RészletesebbenA FOGYASZTÓI MAGATARTÁS
A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS Kiindulópont: a fogyasztó racionálisan viselkedik a termékek árai és a fogyasztó jövedelme mellett szükséglet-kielégítésének maximalizálására törekszik. A szükségletek kielégítéséhez
RészletesebbenMéréselmélet: 5. előadás,
5. Modellllesztés (folyt.) Méréselmélet: 5. előadás, 03.03.3. Út az adaptív elárásokhoz: (85) és (88) alapán: W P, ( ( P). Ez utóbb mndkét oldalát megszorozva az mátrxszal: W W ( ( n ). (9) Feltételezve,
RészletesebbenA mágneses tér energiája, állandó mágnesek, erőhatások, veszteségek
A mágneses tér energája, állandó mágnesek, erőhatások, veszteségek A mágneses tér energája Egy koncentrált paraméterű, ellenállással és nduktvtással jellemzett tekercs Uáll feszültségre kapcsolásakor az
RészletesebbenKözgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK
KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 10. Előadás Makrogazdasági kínálat és egyensúly Az előadás célja A makrogazdasági kínálat levezetése a következő feladatunk. Ezt a munkapiaci összefüggések
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 9. Előadás Makrogazdasági kereslet Makrogazdasági kereslet Aggregált, vagy makrogazdasági keresletnek (AD) a kibocsátás iránti kereslet és az árszínvonal
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenHipotézis vizsgálatok. Egy példa. Hipotézisek. A megfigyelt változó eloszlása Kérdés: Hatásos a lázcsillapító gyógyszer?
01.09.18. Hpotézs vzsgálatok Egy példa Kérdések (példa) Hogyan adhatunk választ? Kérdés: Hatásos a lázcsllapító gyógyszer? Hatásos-e a gyógyszer?? rodalomból kísérletekből Hpotézsek A megfgyelt változó
RészletesebbenREGIONÁLIS GAZDASÁGTAN
REGIOÁLIS GAZDASÁGTA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázat projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudomány Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudomány Tanszék az MTA Közgazdaságtudomány
Részletesebben1. feladat megoldásokkal
1. feladat megoldásokkal Az általunk vizsgált gazdaságban két iparág állít elő termékeket, az és az. A termelés során mindekét iparág reprezentatív vállalata két termelési tényező típust használ egy iparágspecifikusat,
RészletesebbenKOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematika tanár hallgatók számára. Szita formula
KOMBINATORIKA ELŐADÁS osztatlan matematka tanár hallgatók számára Szta formula Előadó: Hajnal Péter 2015. 1. Bevezető példák 1. Feladat. Hány olyan sorbaállítása van a a, b, c, d, e} halmaznak, amelyben
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 4. Előadás Az árupiac és az IS görbe IS-LM rendszer A rövidtávú gazdasági ingadozások modellezésére használt legismertebb modell az úgynevezett
RészletesebbenKözgazdaságtan I. 3. alkalom
Közgazdaságtan I. 3. alkalom 2018-2019/II. 2019. február 20. Tóth-Bozó Brigitta Tóth-Bozó Brigitta Általános információk Fogadóóra szerda 13-14, előzetes bejelentkezés szükséges e-mailben! QA218-as szoba
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. TESZTFELADATOK
RészletesebbenMikroökonómia 2009 őszi félév
Mikroökonómia 2009 őszi félév Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar. 3. előadás Fogyasztás és kereslet Előadó: Berde Éva A jelen előadás fóliáiban többször felhasználtam a Hirshleifer Glazer
Részletesebben13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.
1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi
RészletesebbenA kereslet. Háztartás-statisztika KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK. Háztartás panel Legfelső ötöd
KÖZGAZASÁGTAN GAZASÁG NFORMATKUSOKNAK Oktatók Csongrád Göng Kss Gabrella r. Nag András A kereslet Háztartás-statsztka Háztartás anel felső közéosztál közéső közéosztál Közéosztál Alsó közéosztál 1 $ $
RészletesebbenHálózat gazdaságtan. Kiss Károly Miklós, Badics Judit, Nagy Dávid Krisztián. Pannon Egyetem Közgazdaságtan Tanszék 2011. jegyzet
Hálózat gazdaságtan jegyzet Kss Károly Mlós, adcs Judt, Nagy Dávd Krsztán Pannon Egyetem Közgazdaságtan Tanszé 0. EVEZETÉS... 3 I. HÁLÓZTOS JVK KERESLETOLDLI JELLEMZŐI HÁLÓZTI EXTERNÁLIÁK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK...
RészletesebbenKözgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás.
A közgazdaságtan társadalomtudomány, a társadalom tagjait vizsgálja. Közgazdaságtan főbb területei: 1. Mikroökonómia: egyéni viselkedéseket vizsgálja (1. féléves anyag) 2. Makroökonómia: a gazdasági szereplők
RészletesebbenFuzzy rendszerek. A fuzzy halmaz és a fuzzy logika
Fuzzy rendszerek A fuzzy halmaz és a fuzzy logka A hagyományos kétértékű logka, melyet évezredek óta alkalmazunk a tudományban, és amelyet George Boole (1815-1864) fogalmazott meg matematkalag, azon a
Részletesebben8. Programozási tételek felsoroló típusokra
8. Programozás tételek felsoroló típusokra Ha egy adatot elem értékek csoportja reprezentál, akkor az adat feldolgozása ezen értékek feldolgozásából áll. Az lyen adat típusának lényeges jellemzője, hogy
Részletesebben8. előadás EGYÉNI KERESLET
8. előadás EGYÉNI KERESLET Kertesi Gábor Varian 6. fejezete, enyhe változtatásokkal 8. Bevezető megjegyzések Az elmúlt héten az optimális egyéni döntést elemeztük grafikus és algebrai eszközökkel: a preferenciatérkép
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 25. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK 18
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK
RészletesebbenDarupályák ellenőrző mérése
Darupályák ellenőrző mérése A darupályák építésére, szerelésére érvényes 15030-58 MSz szabvány tartalmazza azokat az előírásokat, melyeket a tervezés, építés, műszak átadás során be kell tartan. A geodéza
RészletesebbenSzintvizsga Mikroökonómia május 5.
Szintvizsga Mikroökonómia 2010. május 5. Név:. Fontos tudnivalók: A feladatsor megoldásához számológépet, vonalzót és kék színű tollat használhat! A számításoknál nem elegendő a végeredmény feltüntetése,
Részletesebbens n s x A m és az átlag Standard hiba A m becslése Információ tartalom Átlag Konfidencia intervallum Pont becslés Intervallum becslés
A m és az átlag Standard hba Mnta átlag 1 170 Az átlagok szntén ngadoznak a m körül. s x s n Az átlagok átlagos eltérése a m- től! 168 A m konfdenca ntervalluma. 3 166 4 173 x s x ~ 68% ~68% annak a valószínűsége,
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)
0722 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Javítási
RészletesebbenStatisztika I. 3. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statsztka I. 3. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Vszonyszámok Statsztka munka: adatgyűjtés, rendszerezés, összegzés, értékelés. Vszonyszámok: Két statsztka adat arányát kfejező számok, Az un. leszármaztatott
RészletesebbenPhilosophiae Doctores. A sorozatban megjelent kötetek listája a kötet végén található
Phlosophae Doctores A sorozatban megjelent kötetek lstája a kötet végén található Benedek Gábor Evolúcós gazdaságok szmulácója AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 3 Kadja az Akadéma Kadó, az 795-ben alapított Magyar
RészletesebbenComing soon. Pénzkereslet
Coming soon Akkor és most Makroökonómia 11. hét 40 pontos vizsga Május 23. hétfő, 10 óra Május 27. péntek, 14 óra Június 2. csütörtök, 12 óra Csak egyszer lehet megírni! Minimumkövetelmény: 40% (16 pont)
RészletesebbenElektrokémia 03. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, Nernst-egyenlet. Láng Győző
lektrokéma 03. Cellareakcó potencálja, elektródreakcó potencálja, Nernst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Cellareakcó Közvetlenül nem mérhető (
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA
RészletesebbenElektronikus példatár Dr. Koppány Krisztián PhD, SZE 2012
2. lecke FELAATOK 4.) Egy termék iacán 36 Ft/db-os vagy annál magasabb egységáron egyetlen vevő sem vásárol. Amennyiben az ár 36 Ft/db alá csökken, akkor minden 5 Ft-os árcsökkenés 8 darabbal növeli a
RészletesebbenA keynesi modell I. Elméleti közgazdaságtan II. A keynesi modell I. A pénzpiac és a makrokereslet. Makroökonómia. A keynesi pénzpiaci modell
Elmélet közgazdaságtan. Makroökonóma A keynes modell. A pénzpac és a makrokereslet A keynes modell. A keynes pénzpac modell a) A pénzkínálat azonos a neoklasszkus modellével b) A pénzkeresletnél a Fsher-egyenlet
RészletesebbenINTERTEMPORÁLIS VÁLASZTÁSOK
KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) INTERTEMPORÁLIS VÁLASZTÁSOK 10. FEJEZET Dr. Ligeti Zsombor ligetizs@kgt.bme.hu Fogadóóra: Kedd 12 14, QA215 2018.10.08.
RészletesebbenLevelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén
Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök
Részletesebben1. Közgazdaságtani alapfogalmak és szemléletmód
A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogyan használja fel a társadalom a szűkös erőforrásokat különféle javak előállítására. Mikroökonómia: Hogyan viselkednek, hogyan hoznak döntéseket, hogyan kerülnek
RészletesebbenMűszaki folyamatok közgazdasági elemzése. Kevert stratégiák és evolúciós játékok
Műszak folyamatok közgazdaság elemzése Kevert stratégák és evolúcós átékok Fogalmak: Példa: 1 szta stratéga Vegyes stratéga Ha m tszta stratéga létezk és a 1 m annak valószínűsége hogy az - edk átékos
Részletesebben1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)
Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan
RészletesebbenMikroökonómia - 2. elıadás. Speciális közömbösségi görbék Az ICC és PCC
Mikroökonómia - 2. elıadás Speciális közömbösségi görbék z I és P 1 FOGYSZTÓI DÖNTÉS TÉNYEZİI FOGYSZTÓ OPTIMÁLIS VÁLSZTÁS (ism.) Optimális választás: z U* és a költségvetési egenes érintési pontja (jól
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a termék ára, akkor a piacon hány
RészletesebbenKözgazdasági elméletek. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdasági elméletek Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 1. Előadás Elérhetőség e-mail: karajz.sandor@uni-miskolc.hu tel.:46-565111/1899 Tárgy alapvető jellemzői Tárgy neve: NEPTUN kód: Óraszám: 2+0 Kredit:
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június
MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenKeynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Árupiac Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági növekedés (Solow-modell)
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés. Kiss Olivér
MAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés Kiss Olivér AS elmélet 4 modell az agregált kínálatra Azonos rövid távú egyenlőség az aggregált kínálatra: Y = Y + α(p P
RészletesebbenA belföldi és a külföldi gazdasági szereplőket az alábbi adatokkal jellemezhetjük:
1 feladat A belföldi és a külföldi gazdasági szereplőket az alábbi adatokkal jellemezhetjük: U i = D X,i D Y,i, ahol i = belföld,külföld Q X,belföld = K X,belföld Q X,külföld = K X,külföld Q Y,i = K 0,5,
RészletesebbenPéldák ekvivalencia relációra (TÉTELként kell tudni ezeket zárthelyin, vizsgán):
F NIK INÁRIS RLÁIÓK INÁRIS RLÁIÓK (és hasonló mátrxok s tt!) Defnícó: z R bnárs relácó, ha R {( a, b) a, b } nárs relácók lehetséges tuladonsága:. Reflexív ha ( x,.(a). Szmmetrkus ha ( x, y) ( y,.(b).
RészletesebbenMakroökonómia. 11. hét
Makroökonómia 11. hét Coming soon 40 pontos vizsga Május 23. hétfő, 10 óra Május 27. péntek, 14 óra Június 2. csütörtök, 12 óra Csak egyszer lehet megírni! Minimumkövetelmény: 40% (16 pont) Akkor és most
RészletesebbenBalogh Edina Árapasztó tározók működésének kockázatalapú elemzése PhD értekezés Témavezető: Dr. Koncsos László egyetemi tanár
Balogh Edna Árapasztó tározók működésének kockázatalapú elemzése PhD értekezés Témavezető: Dr. Koncsos László egyetem tanár Budapest Műszak és Gazdaságtudomány Egyetem Építőmérnök Kar 202 . Bevezetés,
RészletesebbenElemi szelekciós elmélet
Elem szelekcós elmélet Meszéna Géza 018. május 8. 1. Exponencáls növekedés, szelekcó és regulácó Állandó körülmények között egy populácó létszáma exponencálsan változk, hsz úgy a születések, mnt a halálozások
RészletesebbenMakroökonómia. 8. szeminárium
Makroökonómia 8. szeminárium Jövő héten ZH avagy mi várható? Solow-modellből minden Konvergencia Állandósult állapot Egyensúlyi növekedési pálya Egy főre jutó Hatékonysági egységre jutó Növekedési ütemek
RészletesebbenTökéletes verseny. Tökéletes verseny árképzése. Monopólium. Korábban tanult piacszerkezeti fogalmak áttekintése. ( q) Modern piacelmélet
Modern pacelmélet Modern pacelmélet acszerkezet fogalmak ELTE TáTK Közgazdaságtudomány Tanszék Sele Adrenn ELTE TáTK Közgazdaságtudomány Tanszék Készítette: Hd János A tananyag a Gazdaság Versenyhvatal
RészletesebbenMikroökonómia I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 7. hét FOGYASZTÓI DÖNTÉS ÉS KERESLET
MIKROÖKONÓMIA I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. FOGYASZTÓI DÖNTÉS ÉS KERESLET Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június A tananyagot
RészletesebbenStatisztikai próbák. Ugyanazon problémára sokszor megvan mindkét eljárás.
Statsztka próbák Paraméteres. A populácó paraméteret becsüljük, ezekkel számolunk.. Az alapsokaság eloszlására van kkötés. Nem paraméteres Nncs lyen becslés Nncs kkötés Ugyanazon problémára sokszor megvan
RészletesebbenDebreceni Egyetem AGTC
Debreceni Egyetem AGTC GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan és Környezetgazdaságtan Tanszék 4032 DEBRECEN, Böszörményi út 138., 4015 DEBRECEN Pf.36. : (52)
RészletesebbenVARIANCIAANALÍZIS (szóráselemzés, ANOVA)
VARIANCIAANAÍZIS (szóráselemzés, ANOVA) Varancaanalízs. Varancaanalízs (szóráselemzés, ANOVA) Adott: egy vagy több tetszőleges skálájú független változó és egy legalább ntervallum skálájú függő változó.
RészletesebbenBevezetés a kémiai termodinamikába
A Sprnger kadónál megjelenő könyv nem végleges magyar változata (Csak oktatás célú magánhasználatra!) Bevezetés a kéma termodnamkába írta: Kesze Ernő Eötvös Loránd udományegyetem Budapest, 007 Ez az oldal
RészletesebbenKözgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta
Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Általános bevezető Fogalmak a mai alkalomra: - kereslet/keresleti függvény/keresleti görbe - kínálat/kínálati függvény/keresleti görbe
RészletesebbenSpecifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell
Ricardói modell A kereskedelem hasznos, ha komparatív előnyök kihasználásán alapul. A gazdaság jól jár. Minden gazdasági szereplő jól jár. Specifikus termelési tényezők modellje A kereskedelem hasznos,
Részletesebben1. szemináriumi. feladatok. két időszakos fogyasztás/ megtakarítás
1. szemináriumi feladatok két időszakos fogyasztás/ megtakarítás 1. feladat Az általunk vizsgál gazdaság csupán két időszakig működik. A gazdaságban egy reprezentatív fogyasztó hoz döntéseket. A fogyasztó
RészletesebbenKözgazdasági elméletek. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdasági elméletek Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 3. Előadás A karakterisztikai elmélet Bizonytalan körülmények közötti választás A karakterisztikai elmélet Hagyományos modell a fogyasztó különböző
RészletesebbenMakroökonómia. 9. szeminárium
Makroökonómia 9. szeminárium Ezen a héten Árupiac Kiadási multiplikátor, adómultiplikátor IS görbe (Investment-saving) Árupiac Y = C + I + G Ikea-gazdaságot feltételezünk, extrém rövid táv A vállalati
RészletesebbenAdminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön!
1 Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön! 2 Van Tematika! Az előadás A szeminárium is 3 Van 60 pont
RészletesebbenJövedelem és szubjektív jóllét: az elemzési módszer megválasztásának hatása a levonható következtetésekre
Tanulmányok Jövedelem és szubjektív jóllét: az elemzés módszer megválasztásának hatása a levonható következtetésekre Hajdu Tamás, az MTA Közgazdaságés Regonáls Tudomány Kutatóközpont Közgazdaságtudomány
RészletesebbenFüggvények Megoldások
Függvények Megoldások ) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) x x b) x x + c) x ( x + ) b) Az x függvény
Részletesebben3. Pénzpiac. 3.1. A pénz szerepe. 3.2. A pénzpiac
3. Pénzpac A pénzpac összefüggések: pénzkereslet, pénzkínálat, kamatláb meghatározása. Az L görbe levezetése. 3.1. A pénz szerepe Az előző fejezetben az árupac működését mutattuk be. A modell lényege az
RészletesebbenKözgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 1. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka
Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 1. hét 2018/2019/I. Témakörök I. Bevezetés II. Horizontális összegzés 1. III. Horizontális összegzés 2. IV. Piaci egyensúly V. Mennyiségi adó
RészletesebbenBiostatisztika e-book Dr. Dinya Elek
TÁMOP-4../A/-/-0-005 Egészségügy Ügyvtelszervező Szakrány: Tartalomfejlesztés és Elektronkus Tananyagfejlesztés a BSc képzés keretében Bostatsztka e-book Dr. Dnya Elek Tartalomjegyzék. Bevezetés a mátrok
RészletesebbenSzá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz á 3. oktátá si he t tánányágá hoz kápcsolo do án
Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz á 3. oktátá si he t tánányágá hoz kápcsolo do án 1. feladattípus Egyváltozós keresleti, vagy kínálati függvények
RészletesebbenKonvexitás, elaszticitás
DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS ALKALMAZÁSAI Konveitás, elaszticitás Tanulási cél A másodrendű deriváltat vizsgálva milyen következtetéseket vonhatunk le a üggvény konveitására vonatkozóan. Elaszticitás ogalmának
RészletesebbenA dokumentum egy feladatgyűjtemény harmadik fejezetének előzetes változata.
A dokumentum egy feladatgyűjtemény harmadik fejezetének előzetes változata. Amennyiben a következő oldalakon bármilyen hibát talál, legyen az szakmai probléma, vagy helyesírási hiba, esetleg ötlete, vagy
RészletesebbenFüggvények július 13. f(x) = 1 x+x 2 f() = 1 ()+() 2 f(f(x)) = 1 (1 x+x 2 )+(1 x+x 2 ) 2 Rendezés után kapjuk, hogy:
Függvények 015. július 1. 1. Feladat: Határozza meg a következ összetett függvényeket! f(x) = cos x + x g(x) = x f(g(x)) =? g(f(x)) =? Megoldás: Összetett függvény el állításához a küls függvényben a független
Részletesebben