10. előadás PIACI KERESLET (1)

Átírás

1 0. előadás PIACI KERESLET () Kertes Gábor Varan 5. fejezete erősen átdolgozva

2 0. Aggregálás: egyén kereslet > pac kereslet Az egyén fogyasztó döntések eredményet (az egyén keresleteket) összegezn kell ahhoz, hogy a pac keresletet elemezn tudjuk. Az aggregálás a mkroökonóma nehéz fejezete, tt m csak gen vázlatosan fogjuk tárgyaln. Feltesszük, hogy összesen K fogyasztó van, az egyes fogyasztók kereslet függvényet k felső ndeszel jelöljük. A termékek száma n (a m specáls esetünkben: n ). Ekkor a példának választott -edk termék pac kereslete az alább lesz. 0. fóla Mvel az egyén keresletek az áraktól és az egyén jövedelmektől függnek, a pac kereslet s az áraktól és a jövedelmek eloszlásától függ. Fölhívjuk a fgyelmet két burkolt föltevésre: (a) a fogyasztó döntések egymástól függetlenek. Vagys az egyk fogyasztó kereslet függvénye, vagy az annak alapjául szolgáló hasznosság függvény nem tartalmazhat olyan környezet argumentumokat, amelyek egy másk fogyasztó (vagy a fogyasztók egy bzonyos csoportja) fogyasztásával vagy hasznosság szntjével függnek össze. Ez azt jelent, hogy a fogyasztó döntések között nem lehet nterakcó. (b) Mnden fogyasztó ugyanazt az árat fzet a termékekért. Vagys nncs árdszkrmnácó. Csak megemlítjük, hogy ez nem feltétlen vagy így. Pl. BKV-bérletek: tanuló-, dolgozó-, nyugdíjasbérletek. Ilyen megszorító feltételek mellett sem egyszerű dolog az egyén keresletek aggregálása. Mndenekelőtt azért nem egyszerű, mert a közgazdászok az aggregácótól megkövetelk, hogy az annak eredményeképpen előálló pac kereslet függvény ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkezzék, mnt az egyén kereslet függvények. Pl. gen kényelmetlen volna a pac kereslet függvényt a teljes jövedelemeloszlástól függővé tenn. Hogy ezt elkerüljük, olyan aggregálás technkát alkalmazunk ez nehéz anyag, nem tárgya a jelen kurzusnak, amely lehetővé tesz, hogy az aggregált keresletet úgy fogjuk föl, mnt egy reprezentatív fogyasztó keresletét, aknek a jövedelme az egyén jövedelmek összege, kereslete pedg az egyén keresletek összege. 0. fóla A pac kereslet görbék természetesen ugyanúgy vszonyulnak a pac kereslet függvényekhez, ahogyan az egyén kereslet görbék az egyén kereslet függvényekhez. A kereslet görbéket az egyszerű kétváltozós grafkus megjelenítés céljából használjuk. Tehát tt sem teszünk mást, mnt korábban, az egyén kereslet elemzésekor: a több termék árát és a jövedelmet (jelen esetben: az összjövedelmet) egy bzonyos sznten rögzítjük, és a keresett mennységet egyedül a termék saját árának függvényében fejezzük k: Még nem tanultak valószínűségszámítást ugyan, de hogy m a jövedelemeloszlás, azt a bevezető statsztka kurzuson tanultak alapján el tudják képzeln: a jövedelemmel rendelkező magyar lakosságot egy gyakorság eloszlással, hsztogrammal ábrázoljuk. Ezzel jó néhány fontos probléma (szokás, dvat, konformzmus, lakóhely környezet, eternáls hatások) modellezését kzárjunk, de nem baj. Fontos azonban tudnunk róla. Kertes mkro

3 0.3 fóla Egyszerű grafkus eszközökkel megmutatható, hogy mként jutunk el egy termék pac kereslet görbéjéhez az egyén keresletek összegzése révén. Az alább ábrán mvel hogy csak egy termék keresletét ábrázoljuk az egyszerűség kedvéért elhagytuk a termékre utaló alsó ndeet, és csak a különböző egyénekre utaló fölső ndeeket szerepeltetjük. A közgazdász konvencónak megfelelően, nem a kereslet, hanem az nverz kereslet görbéket 3 rajzoljuk föl (Marshall óta már csak ez így szokás). 0.4 fóla A pac kereslet görbe az egyén kereslet görbék horzontáls összegzéseként adódk: az egyes árakon összegezzük az egyénen-ként keresett mennységeket (mnt az ábrán látható s). 0. Dszkrét javak A pac kereslet elemzésekor nem feledkezhetünk meg azokról a javakról sem, amelyek dszkrét mennységekben állnak rendelkezésre. Az lyen jellegű javak ránt kereslet a fogyasztók rezervácós áranak segítségével írható le. Emlékszünk rá, korábban így konstruáltuk meg a kadó lakást kereső egyetem dákok pac kereslet függvényét. (Rezervácós ár: M lenne az a mamáls összeg, amt hajlandó lenne a fogyasztó megadn a jószág egységéért?) Most megmutatjuk, hogy mként vezethetjük le az előzőekben követett eljárással teljesen analóg módon, az egyén kereslet függvények aggregálásával egy dszkrét jószág pac kereslet függvényét. (Az egyszerűség kedvéért mnden fogyasztó csak egy egységet fogyaszt, ha egyáltalán fogyasztja az adott terméket. Mnt a lakásbérlet pl. esetében.) 0.5 fóla Megfogalmazunk néhány smerős tulajdonságot: (a) A pac kereslet görbe szükségképpen lefelé hajlk: a pac ár csökkenése növel azon személyek számát, akk hajlandók legalább azt az árat megfzetn. (b) Mnél több fogyasztó van a pacon, és mnél nagyobb a fogyasztó heterogentás (Mt jelent ez? a rezervácós árak szóródását), annál smább negatív lejtésű kereslet görbét kapunk. Vagys: amíg a folytonos esetben az aggregáláskor tett feltételezések matt veszítünk, tt nyerünk, hszen a dszkrét eset egyén kereslet függvénye az ugrások matt technkalag rosszul kezelhető, addg a nagyszámú, heterogén fogyasztó dszkrét keresletének aggregálásával közelítő értékben sma, negatív lejtésű (jól vselkedő) pac kereslet görbét kapunk. Örüljünk nek. 3 Amkor nverz kereslet görbékkel dolgozunk, azt a kérdést tesszük fel, hogy mekkorának kellene lenne a termék árának ahhoz, hogy a fogyasztó (vagy jelen esetben: a fogyasztók összessége) a megfelelő fogyasztás szntet válassza. Vagys az nverz kereslet görbe mnden fogyasztás sznten a fogyasztó (vagy a fogyasztók összessége) fzetés határhajlandóságát fejez k. Adott fogyasztás sznten mennyt ér meg nek (vagy nekk) a jószág egy egysége? mennyt fzetne (fzetnének) érte? 3 Kertes mkro

4 0.3 Etenzív és ntenzív határ Az előző két eset összevetése általánosabb tanulságokkal s szolgál. A fogyasztó döntést mnd ez dág főként úgy tárgyaltunk, mntha mnden fogyasztó valamenny jószágból mndg valamlyen poztív mennységet választana. Az ár változásának függvényében persze többet vagy kevesebbet. A dszkrét példa azonban felhívja a fgyelmet arra az eshetőségre, hogy bzonyos ár mellett a fogyasztó a terméket egyáltalán nem fogyasztja; egy alacsonyabb ár mellett vszont fogyasztaná, holott korábban nem fogyasztotta. Vagys az ár változásának függvényé-ben bzonyos fogyasztók belépnek a pacra, egy ellentétes rányú változás esetén pedg bzonyos fogyasztók klépnek a pacról. Mármost nylvánvaló, hogy árváltozás esetén egyetlen termék pacán mndkét típusú fogyasztó reakcóra számíthatunk. Ha pl. csökken (nő) egy termék ára, akkor nemcsak abból adódóan nőhet (csökkenhet) a fogyasztás aggregált mennysége, hogy a pacon eleve bent levő fogyasztók többet (kevesebbet) fogyasztanak, hanem abból s, hogy új fogyasztók lépnek be a pacra (lépnek k a pacról). Az előbb reakcót ntenzív határon történő alkalmazkodásnak, az utóbb reakcót pedg etenzív határon történő alkalmazkodásnak nevezzük. Igen nagy jelentősége lehet annak, hogy bzonyos pacokon mlyen vszonylagos részarányt képvsel az etenzív, lletve ntenzív határon történő alkalmazkodás. A szemléltetés kedvéért vegyünk egy különösen fontos pacot: a munkaerőpacot. Közsmert tény, hogy a gazdaság fellendülések és vsszaesések váltakozása dején a társadalomban évente ledolgozott munkaórák száma (mondjuk mlló munkaórában mérve) s erősen hullámzk. Vajon e hullámzás mekkora része származk abból, hogy a foglalkoztatottak száma változk (nő vagy csökken), lletve abból, hogy a tartósan foglalkoztatottak ledolgozott órá változnak (nőnek vagy csökkennek). Az előbb az etenzív, az utóbb az ntenzív határon történő alkalmazkodás a gazdaság konjunktúra hullámzásahoz. Mért fontos a nagyságrendeket frtató kérdés? Ha az ntenzív határon történő alkalmazkodás lenne a domnáns, nem nagyon lenne munkanélkülség. Egy mérés (USA): az etenzív határon történő alkalmazkodás kb. 55 %-ot képvsel, az ntenzív határon történő alkalmazkodás kb. 0 %-ot tesz k, a kettő nterakcója (a k és belépők szsztematkusan kevesebbet vagy többet dolgoznak) pedg 5 %-ot. 4 A munkanélkülség sajnos nagyon s jelenvaló. Másk példa. Egyetem dákok cgarettafogyasztása (995-ös számítás az Egyesült Államokban): a kereslet reakcók fele-fele részben származnak az etenzív, ll. az ntenzív határon történő alkalmazkodásból. Megfgyelték ugyans, hogy a cgaretta árának 0%-os növekedésekor az eddg dohányzó dákok 7%-a dönt úgy, hogy leszokk 5 (ez az etenzív határon történő alkalmazkodás). Másrészt, akk az áremelés ellenére továbbra s dohányoznak, ők s kevesebbet fognak szívn; az adatok szernt 0%-os áremelkedés-kor ez a hatás (az ntenzív határon történő alkalmazkodás) szntén 7%-kal csökkent a 4 Gary Hansen: Indvsble labor and the busness cycle, Journal of Monetary Economcs, 985. no.3. 5 Idősebb korosztályoknál ez a szám valószínűleg alacsonyabb lenne, hszen feltehetjük, hogy a dákok (fatal koruk matt) könnyebben le tudnak szokn, mnt a régebben dohányzó dősebbek. 4 Kertes mkro

5 cgarettafogyasztást. Megállapíthatjuk tehát, hogy az Egyesült Államokban vzsgált dákok 0%-os áremelés hatására várhatóan kb. 4%-kal 6 kevesebbet cgarettáznak, mnt az áremelés előtt. Továbbá, a keresett mennység csökkenését fele-fele arányban okozza az etenzív és az ntenzív határon történő alkalmazkodás. 0.4 A fogyasztó reakcók érzékenységének mérése: Mért fontos? Tudjuk, hogy a kereslet görbe negatív lejtésű, de ennél többet s szeretnénk tudn. Arra s kíváncsak vagyunk, mlyen mértékben érzékeny a fogyasztás az árak és a jövedelem változásara. Mért vagyunk erre a kíváncsak? Idézzük csak fel a korábban tárgyalt lakáspac példát, és képzeljünk el egy olyan esetet, amkor a kormányzat az egyébként merev (Mt jelent ez?) bérlakás-kínálatot serkenten kívánja, és a bérlakás-célú építéseket adókedvezménnyel támogatja. Hogyan hat ez majd a dákok által keresett lakások bérlet díjára és mennységére? 0.6 fóla Korántsem mndegy, hogy melyk eset áll fönn: a pac reakcók hevessége a kereslet görbe lejtésétől (görbületétől) s függ. A kereslet görbének mely részéről beszélünk? Mért érdekes ez? Azért, mert a kereslet görbe lejtése annak nem mnden egyes pontjában feltétlenül azonos: a dervált lehet más és más. Tehát a kereslet görbe mely pontjara vagyunk különösen kíváncsak? A rég és az új pac egyensúly pontjara. De az újat smerjük-e? Előfordulhat. De akkor a dolog már nem olyan érdekes. Épp arról van szó, hogy szeretnénk előrelejezn, hogy várhatóan hol lesz a jövőben az új egyensúly. Ez pedg éppen attól függ, hogy mlyen tulajdonságokkal rendelkezk a kereslet (és kínálat) görbe az aktuáls pac egyensúly pont környezetében. Ez az oka annak, hogy a pac egyensúly pont környezetében különösen fontos smernünk a kereslet függvény kvanttatív tulajdonságat. Ráadásul az esetek döntő többségében a rendelkezésünkre álló adatok vagy mérés technkák nem s alkalmasak arra, hogy a kereslet függvényt teljes egészében meghatározzuk, hanem csak arra, hogy a pac egyensúly pontjában megmérjük a kereslet függvény legalapvetőbb tulajdonságat. Ez nagyjából elegendő s. A közgazdaságtan analtkus modelljet és mérés technkát éppen ezért tanulmányozzuk. Feltételes előrejelzéseket szeretnénk tenn annak érdekében, hogy bzonyos mértékben uraln tudjuk életünk külső körülményet. Vehetünk egy másk példát s. Most egy erős pac helyzetben levő nagyvállalat (szakzsargonban: monopolhelyzetű vállalat) pacelemző vagyunk. Azon morfondírozunk, hogy emeljük-e az árat, avagy sem. Nem mndegy ez esetben sem, hogy az alább látható kereslet görbék közül melykkel néz szembe a vállalatunk. 0.7 fóla Hogy egy esetleges áremelés mként érnt jövőbel árbevételünket, az a kereslet függvény kvanttatív tulajdonságan múlk. Megnt csak a jelenleg egyensúly pont környezetében mért tulajdonságok a mérvadóak gyakorlat szempontból. 6 Valójában kevesebbel, hszen 0,93*0,930,8649, vagys a két 7%-os csökkenés összesen 3,5%-os csökkenést jelent. 5 Kertes mkro

6 0.5 Mvel mérjük a fogyasztó reakcók érzékenységét? Mnt mnden mérés esetén, tt s több lehetőség kínálkozk. Általában az a jó mérés eszköz, amely a mérés céljanak a legnkább megfelel. Ebből az s következk, hogy vlágosan defnált mérés célok vagy a mérés technka körülményenek smerete nélkül értelmetlen jó mérőeszközök vagy mérés eljárások után kutakodnunk. Először tehát a mérés célját kell vlágosan rögzítenünk. Egy célt már az előző pontban rögzítettünk: (a) az előrejelzés gényt (erről már eleget beszéltünk). Van azonban egy másk célunk s: (b) az összehasonlíthatóság gény. Azt s szeretnénk tudn, hogy amt megmérünk, hogyan vszonyul más, hasonló jellegű mérések eredményehez. Mért fontos ez?. Mert tévedhetünk, hbázhatunk (ezer és egy helyen), és sok hasonló mérés eredmény összehasonlításával tsztában lehetünk a helyes mértékekkel.. A térben vagy dőben különböző, de valamlyen szempontból mégs hasonló esetek összehasonlítása új szempontokat adhat problémánk kértékeléséhez. Van azonban egy harmadk korlátunk s, am nem a mérés céljaból adódóan szűkít lehetőségenket, mnt nkább a mérés realtásaból adódóan, nevezetesen az, hogy a kereslet görbét többnyre csupán a pac egyensúly pont környezetében vagyunk képesek megmérn: (c) méréstechnka korlátok. Olyan mérőeszközt kell találnunk, amely számol mndhárom korlátozó tényezővel. Mvel mérjük hát a fogyasztó reakcók várható erősségét? Egy kézenfekvőnek tűnő gondolat: (a) a kereslet görbe meredekségével. Igen ám, de ez mértékegységfüggő. Mlyen mértékegységben mérünk? Mlyen pénznemben? Ha a pénznem rögzített s, a pénz vásárlóértéke dőben változhat. Ráadásul komoly összehasonlítha-tóság gény lehet az s, hogy különböző pl. egymással erős helyettesítő vagy kegészítő vszonyban levő termékek esetében vessük össze a fogyasztó reakcókat. Hogyan hasonlítanánk össze őket, ha egyszer mndegyket más-más mértékegységben mérjük? De nemcsak erős helyettesítők és komplementerek között merülhet fel komolyan az összehasonlíthatóság génye, hanem bármely nagyobb termékcsoport között. Pl. nagy költségvetés hány esetén a kormányzat töprenghet azon, hogyan fedezze a hányt. Fedezhet pl. forgalm adó emelésével, de szocálpoltka szempontokat s mérlegelne kell: nem mndegy, hogy beavatkozása mlyen módon érntenek különböző jövedelmű rétegeket. Nem árt lyenkor smern a fogyasztó reakcók várható mértékét fontos pacokon: élelmszerek, gyógyszerek, energahordozók, közlekedés stb. Ezeket s össze kell tudn hasonlítana. Összegezve: a kereslet görbe meredeksége nem tűnk túlságosan jó mérőeszköznek. Egy másk, és jobbnak tűnő mérőeszköz: (b) a kereslet rugalmassága. Lássuk először m s ez! A kereslet rugalmassága azt mutatja meg, hogy a jószág árának egy százalékos változása hány százalékos változást déz elő a jószág fogyasztásában. 0.8 fóla A rugalmasság tulajdonsága:. dmenzó nélkül vszonyszám, korlátlanul összehasonlítható térben és dőben;. nagysága általában függ attól, hogy a kereslet görbe (függvény) mely pontjában határozzuk meg ( ez, mnt előbb láttuk, nem olyan nagy baj), 3. amkor két rugalmasságot nagyság szempontjából összehasonlítunk egymással, a rugalmasságok abszolút értéket vetjük egybe. A konkrét rugalmasság mérőszámok előjelét előzetesen úgys smernünk kell. 6 Kertes mkro

7 0.6 Ár- és jövedelemrugalmasságok Többféle rugalmasságot smerünk. Induljunk k az eddg s tárgyalt kéttermékes kereslet rendszer egyk kereslet függvényéből: jószág kereslet függvényéből. Eddg fejtegetett megsmerés céljankkal összhangban nylvánvalóan három értelmes kérdést tehetünk tt föl:. Mlyen mértékben reagál a fogyasztás a saját ár változására? > saját-árrugalmasság.. Mlyen mértékben reagál a fogyasztás a több termék árának változására? > keresztárrugalmasság. 3. Mlyen mértékben reagál a fogyasztás a jövedelem változására? > jövedelemrugalmasság. Vegyük sorra őket. A sajátár-rugalmasságról már beszéltünk, csak ott egyszerűen a kereslet rugalmasságának neveztük. A teljesség kedvéért azonban tt megsmételjük. A kereslet sajátár-rugalmassága azt mutatja meg, hogy a jószág saját árának egy százalékos változása hány százalékos változást déz elő a jószág fogyasztásában. A kereslet törvénye értelmében, normál javak esetén előjele bztosan negatív (nem poztív). 0.9 fóla A kereszt-árrugalmasság azt mutatja meg, hogy a j-edk jószág árának egy százalékos változása hány százalékos változást déz elő az -edk jószág fogyasztásában. Előjele lehet poztív s és negatív s (erről később még részletesen szólunk). 0.0 fóla A jövedelemrugalmasság azt mutatja meg, hogy a fogyasztó jövedelem egy százalékos változása hány százalékos változást déz elő az -edk jószág fogyasztásában. Előjele lehet poztív s és negatív s, attól függően, hogy a kérdéses termék normál vagy alsóbbrendű jószág (erről később még bőven lesz szó). 0. fóla Itt s adunk egy példát a mérés fontosságának szemléltetésére. Pl: különböző társadalm rétegeknek más és más lehet a kereslet függvénye bzonyos fontos termékek ránt. Vegyük pl. a vllamos energát. Nagy gazdaság vsszaesés dején mondjuk 995-ben hazánkban a gazdagabbaknak és a szegényebbeknek s kb. egységesen 5-0 százalékkal vsszaesett a reáljövedelme a megelőző évekéhez képest. Hogyan érntette ez a vllamosenerga-fogyasztásukat, változatlan árak mellett? 0. fóla Az átteknthetőség kedvéért táblázatban összefoglaljuk a kéttermékes kereslet rendszer összes lehetséges rugalmasság mérőszámát. 0.3 fóla Ismerkedjünk meg a rugalmasságok meghatározásának egy algebralag másk módjával, amely a későbbekben gen nagy hasznunkra lesz. 7 Kertes mkro

8 0.4 fóla 0.7 A javak osztályozása rugalmasság fogalmak segítségével Helyettesítő és kegészítő (komplementer) javak. Mlyen fogalmat használunk erre? Természetesen a kereszt-árrugalmasságot. Helyettesítő javak esetén a keresztárrugalmasság poztív, kegészítő (komplementer) javak esetén negatív. Mt jelent ez? 0.5 fóla Normál versus alsóbbrendű javak, lletve közszükséglet versus luusckkek. Lásd alább fóla: 0.6 fóla 0.8 Egy ks technka gyakorlat: függőleges, vízszntes és negatív lejtésű lneárs kereslet görbe rugalmassága Az alább három fólán függőleges, vízszntes és negatív lejtésű lneárs kereslet görbék láthatók. Ezen görbék rugalmassága könnyen meghatározhatók, érdemes elgondolkozn rajta; a szemnárumokon bővebben s foglalkozunk majd velük. 0.7 fóla 0.8 fóla 0.9 fóla Térjünk most vssza a monopolsta nagyvállalat pacelemzőjének dlemmájára (Emelje-e az árat avagy sem?). Bebzonyítható, hogy ez alapjában a kereslet rugalmasságától függ, mégpedg a rugalmasságtól az aktuáls egyensúly pontban. (Próbáljuk önállóan bzonyítan; szemnárumon ezt az esetet s részletesebben tárgyaln fogjuk.) 0. 0 fóla 0.9 Rugalmasság és kereslet Ha egy jószág keresletrugalmassága (saját árrugalmassága) abszolút értékben nagyobb mnt, akkor azt szoktuk mondan, hogy a kereslete rugalmas, ha ksebb mnt, akkor azt szoktuk mondan, hogy a kereslete rugalmatlan. Ha éppen egyenlő -gyel, akkor egységny rugalmasságú jószágnak nevezzük. A rugalmas-ság smételten hangsúlyozzuk azt mér, mennyre érzékeny a fogyasztás az árváltozásra. Azt, hogy hány százalékkal nő a keresett mennység, ha az ár egy százalékkal csökken, és megfordítva. Így könnyebb lesz megjegyezn. Próbáljuk k: Melyk termék kereslete a rugalmasabb? 0. fóla 8 Kertes mkro

9 M az oka annak, hogy az egyk termék kereslete rugalmasabb, mnt a máské? Van-e valam elmélet támpontunk ahhoz, hogy egy termékkel kapcsolatban előrejelzéseket tegyünk a kereslet rugalmasságára nézve. Igen van, kettő s. Gondoljunk csak bele, hogyan befolyásolja egy termék keresletét. a jövedelemhatás nagysága, lletve. az (esetlegesen meglevő) közel helyettesítők jelenléte. Közelebbről:. Mvel mnden, rögzített nomnáljövedelem mellett árváltozás megváltoztatja a jövedelmünk vásárlóértékét, vagys a reáljövedelem emelkedéséhez vagy csökkenéséhez vezet, az árváltozásnak ez a komponense nylván olyan arányban érnt majd az adott jószág fogyasztását, amlyen mértékben érzékeny az adott jószág fogyasztása a jövedelem változására. Másrészt:. Mnél több közel helyettesítője van egy terméknek, annál rugalmasabb lesz az adott jószág kereslete. Mért? Gondolkodtató példa: Ábrázoljuk a problémát a tökéletes helyettesítés esetében grafkusan, és adjunk rá jó közgazdaság és nem mechankus! magyarázatot, mért van ez így! (Szemnárumon erről s lesz szó.) A következő előadáson algebra bzonyítást adunk az előző két állításra. 9 Kertes mkro

10 0. előadás PIACI KERESLET () MELLÉKLET Kertes Gábor 0 Kertes mkro

11 0./ Aggregálás egyén kereslet függvénye: K ( p,p,m ) ( p,p,m ) K K ( p,p,m ) pac kereslet függvénye: X K ( p,p,m,m,..., ) X m K k k ( p,p, ) k m Kertes mkro

12 0. Pac kereslet rendszer kéttermékes esetben X X X X ( p,p,m) ( p,p,m) ahol: M K k m k (a továbbakban a pac kereslet függvényt ksbetűvel jelöljük: ) Kertes mkro

13 0.3 Pac kereslet és nverz kereslet görbe ( p p pˆ,m Mˆ ) ( p ) p ( ) f ( p p pˆ,m Mˆ ) ( p ) p ( ) g 3 Kertes mkro

14 0.4 A pac kereslet görbe az egyén kereslet görbék horzontáls összegzéseként adódk 4 Kertes mkro

15 0.5 Aggregácó dszkrét javak esetén 5 Kertes mkro

16 0.6 Bérlakás-kínálat állam serkentése adókedvezményekkel (merev kínálat esetén) 6 Kertes mkro

17 0.7 A monopolsta nagyvállalat pacelemzőjének dlemmája: Emeljem az árat, avagy sem? 7 Kertes mkro

18 0.8 A kereslet rugalmassága ( ) D p : kereslet görbe ε d dp p d dp p a fogyasztás % os változása az ár % os változása 8 Kertes mkro

19 0.9 Saját-árrugalmasság ( p,p,m) ε p p p p a fogyasztás % os változása a saját ár % os változása ε 0 kereslet törvénye (normál javak!) Általánosan: ε p p Konvencó: rugalmasság ε 9 Kertes mkro

20 0.0 Kereszt-árrugalmasság ( p,p,m) ε p p p p. jószág fogyasztásának % os változása. jószág árának % os változása ε 0 vagy ε 0 Általánosan: ε j p p j j 0 Kertes mkro

21 0. Jövedelemrugalmasság ( p,p,m) η m m m m m. jószág fogyasztásának % os változása a jövedelem % os változása η 0 vagy η 0 m m Általánosan: η m m m Kertes mkro

22 0. Vllamosenerga-fogyasztás gazdaság vsszaesés (vagy reáljövedelem-csökkenés) esetén Kertes mkro

23 0.3. Egy kéttermékes rendszer összes rugalmassága Árak és jövedelem Fogyasztott mennység K kcsoda? p ε ε p ε ε Saját- (ε, ε ) és kereszt- (ε, ε ) árrugalmasságok m η m η m Jövedelemrugalmasságok 3 Kertes mkro

24 0.4/ A rugalmasság meghatározásának egy algebralag másk módja Állítás: ε p p ln ln p Igazoljuk! ln lnp ln lnp (láncszabály) () lnp Másrészt: p lnp lnp p lnp p () Átrendezve: ln p p p (') 4 Kertes mkro

25 0.4/ A rugalmasság meghatározásának egy algebralag másk módja ()-t ()-be helyettesítve: ln lnp p p p p ε (3) Hasonlóképpen: ε η j m ln lnp j ln lnm 5 Kertes mkro

26 6 Kertes mkro 0.5/ Helyettesítő és kegészítő (komplementer) javak,m),...,p,p (p,m),...,p,p (p,m),...,p,p (p n n n n n nn n n n n ε ε ε ε ε ε ε ε ε Saját-árrugalmasságok Kereszt-árrugalmasságok Keresztárrugalmasságok

27 0.5/ Helyettesítő és kegészítő (komplementer) javak Helyettesítők: ε j > 0 p Saját árhatással ellentétes rányú j Komplementerek: ε j < 0 p Saját árhatással egyező rányú j (Később még fnomítjuk ezt az osztályozást!) 7 Kertes mkro

28 0.6. Normál vs. alsóbbrendű; közszükséglet vs. luusjószág Alsóbbrendű η m <0 Normál Közszükséglet 0<η m Luus η m > 8 Kertes mkro

29 0.7 Teljesen rugalmatlan kereslet 9 Kertes mkro

30 0.8 Végtelenül rugalmas kereslet 30 Kertes mkro

31 0.9 Lneárs kereslet görbe 3 Kertes mkro

32 0.0 A monopolsta nagyvállalat pacelemzőjének dlemmája smét 3 Kertes mkro

33 0. Melyk termék kereslete a rugalmasabb? Mért? 33 Kertes mkro