Mikro és makroökonómia BMEGT30A001 C1-es kurzus Jegyzet gyanánt 2018 ősz 3.ELŐADÁS

Átírás

1 Mkro és makroökonóma BMEGT30A001 C1-es kurzus Jegzet ganánt 2018 ősz Az tt közzé adott anag néhol részletesebb, néhol csak utal arra, amt órán vettünk. A számonkérés kzárólag az órán elhangzott anagból van Fogasztás döntések (foltatás) 3.ELŐADÁS A genge referencákra (refleív, tranztív teljes, foltonos) gaz, hog ábrázolhatóak eg nem csökkenő függvénnel, amt hasznosságfüggvénnek nevezünk és U-val jelöljük. Az U hasznosságfüggvén megmutatja, hog adott jószágkombnácó elfogasztása mennre hasznos a fogasztó számára. A hasznosságfüggvén argumentuma jószágok. Ez az értékelés edg szubjektív, az egénre jellemző. Mégedg olan, hog a fogasztó nem tudja megmondan, hog hánszor jobban szeret az egk jószágkosarat, mnt a máskat, hanem csak annt tud megmondan, hog jobban szeret (ordnáls hasznosság). Azzal, hog a fogasztók kéesek megmondan, hog melk jószágkosarat szeretk jobban, még nem tudják megmondan, hog melk jószágkosarat választanák. Ezt az uralkodó elmélet úg oldja meg, hog azt tételez fel, hog a legjobbat választják, vags a fogasztók a hasznosságukat akarják mamalzáln. Matematka szemontból nézve, amennben a fogasztás lehetőségek korlátlanok, akkor továbbra sem tudna dönten a fogasztó. Közgazdaság szemontból azonban a szükséges javak nag részét a munkamegosztás (secalzácó) matt nlván másoktól kell beszerezn, melnek módja a csere (lletve saját magunk állíthatjuk még elő, am végső soron szabaddő más jószág csere). A csere során azonos értékek cserélnek gazdát. Ennek megfelelően mamum csak ann értékű jószágot tud elfogasztan a fogasztó, mnt amenn értékű jószággal rendelkezk, lévén a cserében adna s kell, amt költségvetés korlátnak neveznek. Nevezetesen az elfogasztan kívánt jószágok összértéke, amt a cserében kan kíván a fogasztó (D) nem lehet nagobb, mnt a fogasztó brtokában lévő jószágok összértéke (S), amt a cserében adn kées, és am végső soron a jövedelmét kéez. Kéletben : D D S S ahol D jelöl a kan kívánt (keresett, demand) mennséget jószágból, S a cserében adn kívánt mennséget (kínálat, sul), edg jószág ára. Amennben a fogasztó teljesen elkölt a jövedelmét, akkor a költségvetés korlát egenlőség formájában teljesül. Jól vselkedő referencáknál ez mndg teljesül, csak len esetet tekntünk. A fogasztó döntés szabála tehát az, hog hasznosságát akarja mamalzáln a költségvetés korlátja mellett (tt a jelölések: S=e és D=): ma U(, ), e e I

2 Ha megoldjuk a fogasztó döntés roblémáját (korlátos otmum-számítás), akkor látjuk, hog a megoldás és a korláttól függ, am edg a kívülről megadott (eogén) változók függvéne:,, I adottságok. Vags a megoldás (,,I), lletve (,,I) alakú lesz. Ezeket a függvéneket (már amennben függvének és nem onthalmaz lekéezések) nevezzük kereslet függvéneknek. A kereslet függvén tehát megmutatja, hog adott jövedelem és árak mellett mennt szeretne mamum vásároln a fogasztó. Vag fordítva: megmutatja, hog adott mennséget adott jövedelem mellett mamum mlen egségáron hajlandó megvásároln Fogasztó keresletének változása Ha változk az ár, akkor (általában) változk a kereslet. Ez a változás több ténezőből fakad: ha kszűrjük a jövedelm hatásokat, akkor a kereslet változhat tsztán az árak megváltozása matt (relatív árak vannak, tehát a tsztán árváltozás hatása az áraránok változását jelent), változhat a nomnáls jövedelem (az eladásra szánt jószágból való bevétel) változása matt (mnden egéb hatás kszűrése mellett), és végül változhat a reáljövedelem változása matt (mnden egéb hatás kszűrése mellett). Az áraránok megváltozása okozta keresletváltozást helettesítés hatásnak (substtuton effect) nevezzük, a reáljövedelem változás okozta keresletváltozást edg jövedelm hatásnak nevezzük. Normál jószágnak nevezzük azokat a jószágokat, amkor a jövedelemváltozással azonos ránban változk a jószág kereslete (azaz 0 ). I A kereslet törvéne kmondja, hog ha eg jószág kereslete nő, amkor a fogasztó jövedelme nő, akkor uganezen jószág kereslete szükségké csökken, amkor e jószág ára nő. Egszerűbben fogalmazva: mnden normál jószágnak negatív meredekségű kereslet görbéje van. A közgazdaságtanban a változásokat nem szokás derválttal mérn, mert ekkor nem mndeg, hog az árakat Ft-ban vag dollárban fejezzük k, lletve a jószág mennségét kgban vag tonnában mérjük. Ezért rugalmasság mutatókat szokás használn, vags amkor a változások aránáról százalékos formában beszélünk. Ekkor ugans a mértékegség megválasztásától független lesz a változás nagságát kfejező szám. A rugalmasság(- mutató) tehát megmutatja, hog ha a nevező változk 1 (végtelen ks) %-kal, akkor a számláló hán százalékkal változk. Például az alma keresletének saját-ár-rugalmassága megmutatja, hog hán %-kal változk az alma kereslete, ha az alma ára 1 (végtelen ks) %-kal változk. Tehát általánosan: kereslet saját - ár - rugalmassága Eg fogasztó almakeresletének jövedelem-rugalmassága megmutatja, hog %-kal változk az alma kereslete, ha a fogasztó jövedelme 1 (végtelen ks) %-kal változk. Tehát általánosan: I - edk fogasztókereslet jövedelem - rugalmassága I

3 A több rugalmasság mutató elnevezése hasonlókéen kéződk. Még eg szóhasználat: amkor azt mondjuk, hog a kereslet (kínálat) rugalmas, akkor ezen azt értjük, hog a kereslet (kínálat) saját ár rugalmassága abszolút értékben nagobb, mnt eg, vags ha változk az ár 1%-kal, akkor a kereslet (kínálat) több mnt 1%-kal változk. Más szóval, a kereslet rugalmas kfejezés azt jelent, hog a kereslet érzékenen reagál a saját ár változásra. Bzonítsa be, hog ha a fogasztó kereslete rugalmas és negatív meredekségű, akkor a sajátár csökkenése a jószágra költött kadás növekedésével jár egütt! Megoldás: mvel Amennben a fogasztó kereslete rugalmas, akkor eg ár-növekedés hatására a jószágra költött teljes kadás csökken és fordítva, rugalmatlan szakaszban a jószágra költött kadás nő. Ez a vállalat szemontjából azt jelent, hog ha a vállalat termékét azonos egségáron értékesít mndenknek, és megtehet, hog szabadon változtat az áron, akkor a vállalat rugalmatlan ártartománban nem termel, mert ekkor áremeléssel növeln tudja a roftját. Ez ntutíve s egszerűen adódk: amennben a kereslet rugalmatlan, akkor a vállalat az áremeléssel növel az árbevételét, mert többet ner a magasabb egségáron, mnt amennt veszít a kereslet csökkenése matt. A költségek vszont a kevesebb termeléssel nem növekedhetnek, vags összességében a roft bztosan nő. Fordítva, a rugalmas ártartománban eg árcsökkentés okozna nagobb összbevételt, vszont a roft alakulásáról nem tudunk mt mondan, mert a nagobb termelés költségnövekedéssel jár. Matematkalag: roft c ahol jelöl a kbocsátást, c() edg a költségfüggvént. (A termelés ténezők acán tehát árelfogadó). A () jelölés azt jelent, hog az árak nem függetlenek a tekntett vállalat által megtermelt mennségtől. Ha jól vselkedő függvén a roft - kfejezés, akkor az otmumba: vags: roft 0 c c c 1 c Ha a termelés függvén jól vselkedő, akkor a határköltség mndg szgorúan oztív ( c 0 ). Amennben a jószág ára nem nulla és a kereslet függvén negatív meredekségű,

4 akkor a fent egenlet bztosan nem teljesül, ha a kereslet függvén rugalmatlan szakaszán (- 1 1<ε<0) termel a vállalat, ekkor ugans Fogasztó jólétének változása Az árak változása következtében tehát változk a fogasztó otmáls választása, íg változk az általa elérhető mamáls hasznosság s. Mnthog a hasznosság szubjektív, objektív mérőszámot eg fogasztó helzetének változására úg nerhetünk, ha olan mértékegségben fejezzük k ezt a hasznosságváltozást, amel már a szerelők között összehasonlítható. Ilen éldául a énz. A hasznosság változását - amt jólét változásának s szoktak mondan -, tehát végső soron azzal a jövedelemváltozással mérjük, amvel uganakkora hasznosságváltozást kanánk nem változó árak mellett, mnt amekkora hasznosságváltozást katunk nem változó jövedelem és változó árak mellett. A statsztkából smert ndeszámítás roblémából adódóan többféle len mérőszámot s kaunk: Amkor a megváltozott árakon nézzük, hog mekkora jövedelemváltozás kell az adott hasznosságváltozáshoz (Laseres - nde), lletve amkor az árváltozás előtt árakon vzsgáljuk meg uganezt (Paasche nde). Az első esetben tulajdonké arra a kérdésre válaszolunk, hog mennvel kellene megváltoztatn a fogasztó jövedelmét ahhoz, hog uganolan jól érezze magát az árváltozás után, mnt az árváltozás előtt. Áremelkedés esetén nlván jövedelmet kellene nek adn, vags komenzáln kellene az áremelkedés matt. Innen az elnevezés: komenzácós változásnak (comensaton varaton, varaton de comensaton). A másodk esetben edg arra a kérdésre válaszolunk, hog mennt lenne hajlandó mamum kfzetn eg fogasztó azért, hog ne változzanak meg az árak. Ezt az esetet egenértékes változásnak (equvalent varaton, varaton équvalente) nevezzük. Az árváltozás okozta jólétváltozást mérésére a harmadk módszer a fogasztó többlet változásának számszerűsítése. A bruttó fogasztó többlet megmutatja, hog mennt lenne hajlandó kfzetn a fogasztó mamum eg adott mennségű termékért. A nettó fogasztó többlet edg azt mutatja meg, hog mennvel többet lenne hajlandó kfzetn a fogasztó az adott mennségű termékért, mnt amennért ténlegesen beszerz. Vags a fogasztó többlet változása a kereslet függvén árváltozások között területe. Ugans a kereslet függvén azt mutatja meg, hog eg adott mennségű jószágot mamum mlen egségáron hajlandó megvásároln a fogasztó Fogasztás döntések kterjesztése Aszmmetrkus nformácó (részletesen lásd: Hal Varan, Mkroökonóma közéfokon, 36. fejezet) Az alamodellben a döntések deáls körülmének között zajlanak. Az egk krtéruma az deáls körülménnek, hog mndenk uganazt tudja, mnt a többek. A valós életben azonban nagon sokszor ez nem gaz: az nformácók aszmmetrkusak. Az aszmmetrkus nformácós helzetekben a jók rosszul járnak (kontraszelekcó), ezért érdekükben áll valamlen módon jelezn (sgnal), hog ők jók. Lehet, hog a vásárló van nformácós hátránban (l.: tragacsac garanca, oktatás), lehet, hog az eladó (l.: bztosítás ac ösztönzők a jó vselkedésre és részvételre) lenkor a kontraszelekcó megjelenés formája az erkölcs kockázat (moral hazard).

5 Stratéga döntések játékelmélet (részletesen lásd: Hal Varan, Mkroökonóma közéfokon, 28. fejezet) A döntéshozó nem (feltétlen az árakra) reagál, hanem am ásk döntésére. A játékokat csoortosíthatjuk: szmultán/szekvencálls játék; smételt/nem; teljes nformácós/nem. A játékot megadhatjuk kfzetés mátr-szal, vag kfzetés fával. A játékosoknak különböző döntés alternatívá vannak, és különböző stratégákat játszhatnak (tszta stratéga, kevert stratéga). A játék kmenetét akarjuk megjósoln, am valamféle egensúl lesz: domnáns egensúl, Nash-egensúl. Pareto-hatékon állaot: senknek sem tudok úg javítan a helzetén, hog legalább eg másk szerelő helzete ne romolna. A kmenetek nem feltétlenül lesznek Pareto-hatkéonak és nem feltétlen egételmű. Tszta stratégán nem mndg van megoldás, kevert stratégán mndg. Árverések (részletesen lásd: Hal Varan, Mkroökonóma közéfokon, 17. fejezet) Cél: az árverezőnek mamáls bevétel egén értékelésű (l.: műtárg) / közös értékelésű (l.: olajktermelés jog gőzelem átka): az adott mennséget különbözőké értékelk/nem a szerelők. nílt: angol (alacsonról ndul), Vckre-árverés (2. legmagasabb árat kell fzetn csak: arra az eredménre vezet, mnt az angol, csak terácó nélkül) holland (magasról le) /zárt