1. Közgazdaságtani alapfogalmak és szemléletmód

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Közgazdaságtani alapfogalmak és szemléletmód"

Átírás

1 A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogyan használja fel a társadalom a szűkös erőforrásokat különféle javak előállítására. Mikroökonómia: Hogyan viselkednek, hogyan hoznak döntéseket, hogyan kerülnek kapcsolatba a piacon a gazdasági szereplők. Makroökonómia: gazdaság egészének működését vizsgálja. 1. Közgazdaságtani alapfogalmak és szemléletmód A gazdálkodás lényege a döntési alternatívák összehasonlítása, és az optimális alternatíva kiválasztása. 1.1 Szűkösség és gazdálkodás: A gazdálkodás a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásoknak az elosztását, és felhasználását jelenti, melynek révén azokkal emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javakat lehet előállítani. Azokat a javakat, melyek szűkösen, korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre gazdasági javaknak nevezzük. Erőforrások, termelési tényezők csoportjai: munka, tőke és természeti tényezők. E termelési tényezőket a vállalkozó szervezi termelési folyamattá. A rendelkezésre álló források és a megtermelt javak szűkössége a gazdálkodókat állandó választásra kényszeríti. Az alternatívák közötti választás mindig áldozattal, azaz költséggel jár. 1.2 Termelési lehetőségek határa: A szűkösség és a választás kényszerének, valamint következményeinek szemléltetésére szolgál a termelési lehetőségek határát kijelölő görbe, amelyet transzformációs görbének is neveznek. Ez azon termékkombinációk összessége, amelyek a gazdaságban rendelkezésre álló összes erőforrás hatékony felhasználásával, adott technológia mellett előállíthatók. (1.1 ábra) A görbe illusztrálja, hogy legfeljebb mennyit tudunk termelni a rendelkezésre álló erőforrások maximális kihasználtsága mellett. Az átváltás aránya/transzformációs ráta azaz az arány, amelyik megmutatja, hogy az egyik jószág mennyiségének egységnyi növelése érdekében a másik jószág hány egységét kell feláldozni. A termelési görbe határa eltolódhat az erőforrások növelése és/vagy a technika fejlesztése következtében. (1.2 ábra) Oppportunity-cost = alternatívköltség = lehetőségköltség. Legáltalánosabb formában azt fejezi ki, hogy egy lehetőség választásának költsége nem más, mint az emiatt feláldozott másik lehetőség (alternatíva) haszna, jövedelme. 1.3 Döntés és költség: Közgazdaságtani szempontból a költség mindig annak az alternatívának az értékét tükrözi, amelyet a választás során feláldoztunk. A feláldozott jövedelmek, ugyanúgy jelenthetnek költséget. Ezek olyan ráfordítások, melyek tényleges pénzkifizetésben az adott időszak folyamán nem jelennek meg, ezek az implicit (rejtett)- költségek. 1

2 Azok a folyó költségek, amelyek egy év során a termeléssel vagy eladással kapcsolatban tényleges kifizetéseket jelentenek, a gazdasági partnerektől kapott számlákon, pénzügyi átutalásokban megjelennek, azok az explicit költségek. Az implicit költségek másik formája az állóeszközök értékcsökkentése, az amortizáció. A tőkejavak beszerzési költségeit ugyanis nem abban az időszakban számolják el, amikor a pénzt kiadták rá, hanem folyamatosan, annyi évre elosztva, ameddig az használatban van. Bár itt sincs tényleges pénzkifizetés az adott időszakban, a tőkejavak értékcsökkenését a vállalkozások nyilvántartják, és költségeik között a mindenkori szabályoknak megfelelően elkönyvelik. Ezért az explicit és elszámolható implicit költségeket (amortizáció) számviteli költségeknek nevezzük. A termelés teljes gazdasági költségeit, az explicit és implicit költségek összege adja. Ha a tulajdonos a saját tulajdonát használja, akkor implicit költség, de ha a tulajdonos meg kell, hogy vegye, vagy bérli a termelési tényezőket, akkor explicit költségnek számoljuk. Gazdasági profit csak akkor keletkezik, ha a többféle módon felhasználható erőforrásokat úgy használják fel, hogy az így elért nyereség nagyobb, mint amit bármely más, eltérő hasznosítással lehet elérni. 1.4 Racionális választás: A közgazdaságtanban azt feltételezzük, hogy a döntéshozó egyének racionálisan cselekszenek. A racionális magatartás abban nyilvánul meg, hogy ha a gazdasági szereplők több lehetőségből választhatnak, akkor azt választják, amelyik összességében a legjobb eredményt adja. A racionális döntéshozó a megvalósítható alternatívák halmazából választja ki azt, amelyik valamilyen szempontból számára a legjobb. Optimális döntés: A mikroökonómia tudományának feladata többek között az ilyen, optimális gazdasági döntések meghozatalának elősegítése. Ennek érdekében elemezni kell, hogy a gazdasági jellegű döntések előkészítéséhez milyen információk szükségesek, hogyan lehet ezeket használni, milyen főbb szabályok, kritériumok alkalmazhatók annak érdekében, hogy döntésünk minél jobb legyen, illetve inkább közelítse az optimumot. Az optimális döntés azt jelenti, hogy a teljes körűen számba vett hasznok és ráfordítások különbséget maximalizáljuk. A döntést egy keresési folyamat előzi meg, és általában csak a várható hasznok és várható ráfordítások alapján történhet. Az információ is szűkös jószág, éppen ezért költséges is. A bizonytalanság és a kockázat azt jelenti, hogy a választható alternatívákhoz tartozó következmények többfélék is lehetnek, amelyek különböző valószínűséggel következnek be. A döntések általában a bizonytalanság körülményei között születnek, ezért az optimális döntés általánosabb kritériuma: a várható haszon, és a várható költségek közötti különbség maximalizálása. Időtényező: A költségek és hasznok összehasonlításában az időbeli eltérést is figyelembe kell venni. Az időtényezőt figyelembe véve a gazdasági szereplők a nettó eredmény jelenértékét maximalizálják. Az egyik szereplő döntése függ attól is, hogy a többiek mit tesznek. Ezt nevezzük stratégiai döntésnek. Döntés és határelemzés: A közgazdasági szemléletmód azon a feltételezésen alapul, hogy a gazdasági szereplők mindig egy adott döntéssel együtt járó pótlólagos hasznokat és pótlólagos költségeket mérlegelik, és ezeket összehasonlítva döntenek. Ezt a megközelítést nevezzük határelemzésnek. Ha a változók közötti összefüggést grafikusan, különböző alakú függvények segítségével ábrázoljuk, akkor a függvény meredeksége pontosabban a függvénygörbe adott pontjába húzott érintő meredeksége mutatja a változást, azt, hogy egyik változó értékének kicsiny változására hogyan reagál a másik változó értéke. A függvény deriváltja számszerűen írja le a meredekség alakulását. A határelemzés alkalmazásával az optimális döntés kritériuma: mindaddig érdemes folytatni egy adott tevékenységet, amíg az ebből származó haszonnövekmény legalább akkora, mint a 2

3 költségnövekmény. A határelemzés szerint az optimális döntések a pótlólagos hasznok (határhaszon) és a pótlólagos költségek (határköltségek) mérlegelésével születnek. Közgazdaságtan alapkérdése: Mit termeljünk? - Hogyan termeljünk? - Kinek termeljünk? A modern gazdaságokban ezek a problémák a piaci mechanizmus révén oldódnak meg. 2. A piac A piac az a tér, ahol a vásárlók keresletet támasztanak az eladók által kínált javakkal szemben. A piac alapvető kategóriái: a kereslet, a kínálat és az ár. Adam Smith hasonlata alapján a piaci mechanizmus, mint egy láthatatlan kéz hangolja össze az eladók és a vevők önálló döntéseit. A piaci mechanizmus közvetítésével az erőforrások és javak elosztása a termelők, a fogyasztók és a termelési tényezők tulajdonosok önkéntes cseréje során kialakuló árak alapján történik. 2.1 A piaci kereslet: Egy termék vagy szolgáltatás piaci kereslete azt fejezi ki, hogy a vásárlók összessége lehetséges árakon mennyit képes és hajlandó megvenni a termékből vagy szolgáltatásból. Piaci keresleti görbe: A közgazdaságtan meghatározásában a kereslet egy olyan összefüggés, amely egy jószág lehetséges árai és az ezekhez az árakhoz tartozó keresett mennyiségek között áll fenn. A keresleti görbe egyfelől tájékoztat arról, hogy adott árakon együttesen mennyit hajlandók a fogyasztók megvásárolni. Ekkor a vásárolt mennyiség a jószág árának a függvénye. Arra is választ kaphatunk, hogy a piacra vitt különböző mennyiségeket milyen áron hajlandóak a fogyasztók megvásárolni, azaz milyen áron lehet eladni. Ebben a megközelítésben a mennyiség a független és az ár a függő változó, azaz az ún. inverz keresleti függvény. Keresleti törvény: Az árak csökkenése a keresett mennyiség növekedésével jár. Rezervációs ár és fogyasztói többlet: Rezervációs ár: az a maximális pénzösszeg, amelyet egy fogyasztó hajlandó megfizetni valamely termék egy egységéért. A javak típusától függően a fogyasztói döntés vonatkozhat arra, hogy 1. Mennyit vegyen valamely termékből? 2. Meg vegyen-e egy terméket vagy sem? A fogyasztás folytonos vagy diszkrét változókkal fejezhető ki, a jószág sajátosságaitól függően. Az utóbbi esetben a vásárolt mennyiség a fogyasztók számával azonos. A keresleti görbe pedig az egyes fogyasztók rezervációs árainak a sorozata lesz. Ha a fogyasztó a rezervációs árnál alacsonyabb áron jut hozzá egy jószághoz, akkor fogyasztói többletet realizál. A fogyasztói többlet: a rezervációs ár és a tényleges piaci ár különbsége. A kereslet változását befolyásoló tényezők: A keresleti görbe elhelyezkedése függ a fogyasztók jövedelmétől, más javaktól, a fogyasztók szubjektív ízlésétől/preferenciáitól, a vevők számától, a várakozásoktól. Fogyasztók jövedelmétől: A jövedelemváltozást magát a keresletet, a keresleti görbét módosítja. A jövedelem növekedése a keresletet növeli. Azok a javak, amelyeknél a kereslet és a jövedelem egymással azonos irányban mozog, az ún. normál jószágok. Azokat a javakat, amelyek fogyasztása a jövedelem növekedésével párhuzamosan csökken, alsóbbrendű (inferior) javaknak nevezzük (zsír, szalonna). Más javak árai: Valamely jószág fogyasztásának módosulása más termékek árának változásával is összefügghet. Helyettesítő termékeknél az egyik termék ára és a másik termék kereslete egymással azonos irányban változik. Kiegészítő termékeknél az egyik termék ára és a másik termék kereslete egymással ellentétes irányba mozog. 3

4 A fogyasztók szubjektív ízlése, preferenciái: Az ízlések különbözősége miatt ugyanazokon az árakon a különböző fogyasztók más-más mennyiséget vásárolnak, illetve ugyanazon mennyiséget más-más áron hajlandóak megvenni (különböznek a rezervációs áraik). A fogyasztók ízlését, egy jószág kedveltségét és annak változását befolyásolják a termékre vonatkozó különböző információk is. A vevők száma (piac nagysága): A vevők számának növekedése növeli a piaci keresletet. Az eladók többek között a termékek reklámozásával igyekeznek új fogyasztókat vonzani termékük piacára. Az export lehetősége ugyancsak új vevőket hoz, így változatlan áron is nőhet a kereslet. Várakozások: Pl. a benzin árának változás előtt is növekszik a kereslet. Kereslet növekedése = keresleti görbe eltolódása. Ezzel szemben, amennyiben a jószág ára változik, akkor változatlan a kereslet, csak a keresett mennyiség változik. A kereslet alakulását egy többváltozós függvény fejezi ki. Feltételezve, hogy a gazdaságban n jószág áll m fogyasztó rendelkezésére, akkor az i-edik jószág piaci keresleti függvénye általános formában a következő: Ennek alapján a piaci keresleti görbe más termékek rögzített árai, valamint adott jövedelem, preferenciák, vevőszám és várakozások esetén mutatja a jószág saját árának a keresett mennyiséggel való kapcsolatát. Ha a jószág saját árán kívül az összes többi magyarázó változó értékét rögzítjük (konstans értékként kezeljük), akkor megkapjuk a keresleti görbét leíró függvényt. 2.2 A piaci kínálat: Egy termék piaci kínálata azt fejezi ki, hogy különböző árakon a termelők együttesen mennyit akarnak és képesek eladni. A piaci kínálati görbe: Az árak és a mennyiségek közötti összefüggés, csak itt a különböző lehetséges árakhoz az azon az áron eladásra kínált mennyiségeket rendeljük hozzá. A kínálati görbe emelkedő, pozitív meredekségű. A termelői többlet: A termelőknek is van rezervációs áruk. Az a legalacsonyabb ár, amelyért a termelők hajlandók megtermelni és eladásra felkínálni valamely jószágot. Ez a minimális ár nyilván a termékegység előállításához kapcsolódó költségeket fejezi ki. Termelői többlet: A mindenkori piaci ár és a kínálati rezervációs ár különbsége. A kínálat változását befolyásoló tényezők: A kínálati görbe elhelyezkedése függ a termelési tényezők árától, a technológiától, a vállalatok számától, a termelői várakozásoktól, az adóktól és szubvencióktól. Termelési tényezők árai: Ha ugyanazon mennyiséghez magasabb ár tartozik, akkor a kínálat megváltozik: a kínálati görbe felfelé tolódik. Technológia: Technikai fejlődés hatására az eladó változatlan áron is többet hajlandó termelni. A kínálat nő, a kínálati göbre a technológiai fejlődés hatására jobbra-lefelé tolódik. A vállalatok száma: A kínálat csökken, néhányan felhagynak, ezért csökken a piac eladói oldalán szereplők száma. A termelői várakozások: Ha pl. jövőbeni áremelkedésre számítanak, akkor az eladók inkább kivárnak, raktáron tartják termékeik egy részét. Ezzel a jelenlegi kínálatot csökkentik, a kínálati görbe balra tolódását idézik elő. 4

5 Adók és szubvenciók: Az adó illetve annak változása a kínálati görbe balra-felfelé tolódását idézi elő. Ezen tényezők változása ezért a kínálatot, az ár és az adott árakon eladásra kínált mennyiség közötti összefüggést módosítja. A piaci kínálati görbe precíz meghatározása a következő: Különböző árakon a termelők együttesen mennyit akarnak és képesek eladni, miközben az inputtényezők ára, a technológia, az eladók száma, a várakozások stb. A kínálati görbét leíró függvényt úgy kapjuk meg, ha a jószág saját árán kívül a kínálat alakulását befolyásoló minden más változó értékét rögzítjük. 2.3 A kereslet és kínálat rugalmassága: A rugalmasság nagysága függ a választott mértékegységtől. Az eltérő árfekvésű, más-más mértékegységben kifejezett jószágokra vonatkozó fogyasztói reakciókat nem tudjuk összehasonlítani, mert ugyanakkora árváltozás nem azonos jelentőségű a különböző javak esetén. A rugalmasság bármely független változó relatív változásának függő változóra gyakorolt hatását méri, százalékos formában. A keresletrugalmassága: A kereslet mennyiségének az a százalékos változása, amely a keresletet befolyásoló bármely tényező százalékos változásának hatására következik be, miközben a keresletet befolyásoló többi tényező változatlan. Nem függ a választott mértékegységtől, és különböző jószágok rugalmassági mutatói összehasonlíthatók. A kereslet árrugalmassága: Azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik egy áru keresett mennyisége, ha ára egy százalékkal változik. Általában negatív szám. Ha a mutató abszolút értéke egynél nagyobb, akkor a fogyasztók rugalmasan reagálnak az árváltozásra, a keresett mennyiség százalékosan nagyobb mértékben változott, mint az ár, a jószág kereslete árrugalmas. Ha a mutató abszolút értéke egynél kisebb, akkor a keresett mennyiség módosulása kisebb mértékű, mint az árváltozás, a fogyasztók rugalmatlanul reagáltak az árváltozásra, a jószág kereslete árrugalmatlan. Ha a mutató abszolút értéke egy, akkor a keresett mennyiség százalékos változása megegyezik az ár százalékos változásával, a keresett mennyiség és az ár százalékban kifejezett változása azonos mértékű, a kereslet egységnyi árugalmasságú. Ezzel a képlettel ívrugalmasságot számítunk. Ez azt jelenti, hogy két különböző árszint között egy adott ártartományban mérjük a fogyasztói reakciókat. Végtelen kicsiny elmozdulást feltételezve ún. pontrugalmasságot számítunk, amely a keresleti görbe egy adott pontjához tartozó árrugalmasság mérőszáma. Ahol a szorzat első tagja a keresleti görbe adott pontbeli meredekségének reciproka, ami nem más, mint a keresleti függvény ár szerinti deriváltja, a szorzat második tagja pedig az adott ponthoz tartozó ár és keresett mennyiség hányadosa. Tökéletesen árrugalmatlan termék: Amikor a fogyasztók egyáltalán nem reagálnak az árváltozásra. Tökéletesen árrugalmas kereslet, amikor a rugalmasság mértéke végtelen (adott áron bármekkora mennyiségre van kereslet, a keresleti görbe egy vízszintes egyenes). Az árbevétel alakulása és az árrugalmasság: A kereslet árrugalmassága segítségével előre jelezhetjük a termék árváltozásának a bevétel alakulására gyakorolt hatását. Többet lehet eladni, de alacsonyabb áron. Van, hogy a többlet eladás növeli az összbevételt, de az ár leszállítása csökkentheti a bevételt 5

6 Ha egy termék kereslete árrugalmas, akkor a keresett mennyiség százalékosan nagyobb mértékben változik, mint az ár. Ekkor árcsökkentéssel az összbevétel növelhető. Árrugalmatlan termék esetén a keresett mennyiség kisebb mértékben változik, mint az ár, az áremelkedéssel párhuzamosan a bevétel is nőni fog, míg az árcsökkenés a bevétel csökkenését idézi elő. A kereslet árrugalmasságát befolyásoló fontosabb tényezők: Helyettesíthetőség: Minél helyettesíthetőbb, annál árrugalmasabb a kereslete. A nagyobb termék csoportok kereslete árrugalmatlanabb, mert a helyettesítés lehetősége e körben korlátozottabb. Helyettesítő termékek árának közelsége: Ha van helyettesítő termék, de annak árfekvése egészen más, akkor az árrugalmasság alacsonyabb. Rendelkezésre álló reakció idő: A fogyasztásnak alkalmazkodni kell a megváltozott viszonyokhoz. A hosszú távra számított árrugalmasság tendenciaszerűen magasabb, mint a rövid távú. Jószág ára, illetve a jószágra fordított kiadás nagysága a fogyasztó jövedelméhez viszonyítva: alacsonyabb árú jószágok árrugalmatlanok, míg a magasabb árfekvésűek árrugalmasabbak. Jövedelemrugalmasság: A kereslet jövedelemrugalmassága azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik egy jószág kereslete a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változása következtében. Két különböző jövedelem és a hozzájuk tartozó mennyiségek felhasználásával, ahol a mennyiség és jövedelem %-os változását az ismert középponti formula alapján számítjuk. Többváltozós keresleti függvényből, ekkor a keresleti függvény jövedelem szerinti deriváltja segítségével számítható. A normál javak jövedelemrugalmassága pozitív, az alsóbbrendű javaké negatív. Ha a keresett mennyiség %-os változása meghaladja a jövedelem ugyancsak %-ban kifejezett változását, akkor a kérdéses jószág kereslete jövedelemrugalmas, ellenkező esetben, ha a jövedelemváltozásnál kisebb mértékű a fogyasztás mennyiségének változása, akkor a jószág jövedelemrugalmatlan. A kereslet kereszt-árrugalmassága: A kereslet keresztárrugalmassága azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik egy jószág kereslete egy másik jószág árának egy százalékos változása következtében. Ha a két termék helyettesítő termék, akkor a kereszt-árrugalmasság pozitív. Ha a két termék kiegészítő termék, akkor a kereszt-árrugalmasság negatív. Ha a két termék egymástól független, akkor a kereszt-árrugalmasság 0. A kínálat árrugalmassága: A kínálat árrugalmassága azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik egy termék kínált mennyisége, ha az ára egy százalékkal változik. A termelőknek a megváltozott árakhoz való alkalmazkodásában meghatározó szerepe van az időnek, az adott áru termelésével összefüggő sajátosságoknak, a termék jellegének. M Minél hosszabb időtávról van szó, annál árrugalmasabb a kínálat. 2.4 A piaci egyensúly és az ármechanizmus működése: A kereslet és kínálat egyensúlya: 6

7 Az egyensúlyi ár az a piaci ár, amely mellett a termékből keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel. Az egyensúlyi árhoz tartozó keresett, illetve kínált mennyiség a piaci egyensúlyi mennyiség. A piaci szereplőknek az árak változásához való folyamatos alkalmazkodása végül is megteremti az egyensúlyi helyzetet. Az ármechanizmus: Változatlan kínálat mellett a kereslet megnövekedése az egyensúlyi árat és mennyiséget növeli, a kereslet csökkenése pedig az egyensúlyi ár és mennyiség csökkenésével jár. Változatlan kereslet mellett a kínálat megnövekedése az egyensúlyi árat csökkenti, miközben az egyensúlyi mennyiséget növeli, a kínálat csökkentése pedig az egyensúlyi ár növekedésével és az egyensúlyi mennyiség csökkenésével jár. A piaci árak változása a fogyasztókat és a termelőket egyaránt orientálja, jelzéseket ad számukra. Csere a kölcsönös előnyök kihasználásán alapul. Ármaximálás és minimálárak: Az állam maximalizálhatja, minimalizálhatja egy-egy termék, szolgáltatás árát. Holtteher-veszteség: A fogyasztói és termelői többlet együttes csökkenése a piaci torzulás következtében. 3. Fogyasztói választás és egyéni kereslet 3.1 A fogyasztó preferenciarendszere és hasznossága: A fogyasztó választásának célja a rendelkezésére álló erőforrásokkal megszerezhető hasznosság maximalizálása, ez biztosítja a rendelkezésre álló jövedelem optimális elköltését. A preferanciarendszer megmutatja, hogy a fogyasztó hogyan rangsorolja, rendezi sorba a különböző lehetséges fogyasztói kosarakat. A rangsorolás a fogyasztó egyéni, szubjektív értékelését tükrözi. Lehet a két kosár: szigorúan preferált, közömbös. Közömbösségi térkép: A jószágtér nem más, mint egy olyan koordinátarendszer, amelynek minden egyes pontja egy meghatározott összetételű fogyasztói kosarat képvisel. A közömbösségi görbe a különböző összetételű, de azonos hasznosságú fogyasztói kosarakat tartalmazza a jószágtérben. A közömbösségi térkép a különböző hasznossági szintet képviselő közömbösségi görbék serege a fogyasztó ízlésének a feltérképezésére szolgál. A jószágmennyiségek függő változója a hasznosság. A közömbösségi térkép a hasznossági függvény grafikus megjelenítése. A hasznossági függvény a jószágok különböző mennyiségeihez egy hasznossági mérőszámot rendel hozzá: U=f(x,y). A közömbösségi térkép a hasznossági függvény grafikus képe a kéttermékes jószágtérképben. Helyettesítési határráta: Helyettesítési határráta (MRS): azt mutatja meg, hogy milyen arányban hajlandó a fogyasztó egyik terméket a másikkal helyettesíteni úgy, hogy hasznossága változatlan maradjon. A helyettesítés aránya a mennyiség függvényében változik. A szűkösebbé váló jószág relatíve felértékelődik. A szűkösséggel összefüggésben a helyettesítés aránya csökkenő. A hasznossági függvény ismeretében a helyettesítési határráta a közömbösségi görbéket leíró függvény deriváltjának abszolút értéke: Összetett jószág, több jószágot képvisel. Jól viselkedő közömbösségi görbék: A preferenciákat leíró közömbösségi görbék negatív meredekségűek (helyettesítéssel függ össze), az origóra konvexek (csökkenő helyettesítési határrátát tükrözi, mely mögött a szűkösség és ebből következő határhaszon törvényének érvényesülése húzódik meg). 7

8 A határhaszon (MU) azt mutatja, hogyan változik a fogyasztó összhaszna, ha növeli fogyasztását valamely jószágból (x), miközben más jószágok mennyisége változatlan. Nem jól viselkedő (sajátos preferenciákat kifejező) közömbösségi görbék: Tökéletesen helyettesítő termékek helyettesítési határrátája konstans. Tökéletesen kiegészítő termékek is léteznek. Ha a káros jószág fogyasztásának növekedését a kedvelt jószágból történő többletfogyasztással kompenzálja, a közömbösségi görbe pozitív meredekségű lesz. 3.2 A fogyasztó költségvetési korlátja: A nominális jövedelem a rendelkezésünkre álló, valamilyen pénznemben kifejezett pénzössze. A reáljövedelem a nominális jövedelemből megvásárolható javak, illetve jószágkosarak halmaza. A költségvetési korlát azt mutatja meg, hogy adott árak és pénzjövedelem mellett a jövedelem teljes elköltésével mely fogyasztói kosarakat lehet megvásárolni. A költségvetési egyenes meredeksége megegyezik az árarányokkal, és megmutatja az egyik jószág fogyasztásának egy másik jószág mennyiségében kifejezett költséget, azaz a jószág megszerzésének alternatív költségét. 3.3 Az optimális választás és tényezői: Optimális választás adott jövedelem és árak mellett: A fogyasztó akkor választ optimálisan, hogyha jövedelmét adott árak mellett- úgy költi el, hogy a rendelkezésre álló jövedelemmel elérhető legmagasabb közömbösségi görbén választ. Ekkor a piaci árarányok megegyeznek a helyettesítési határrátával. Az optimális választásra a fogyasztó pénzjövedelme, a jószágok árai és a fogyasztó preferenciája hatnak. A jövedelem változásának hatása: A jövedelem-fogyasztás görbe: A különböző jövedelmi szintekhez (költségvetési egyenesekhez) tartozó optimális fogyasztói kosarakat tartalmazza, változatlan árarányokat feltételezve. Az Engel-görbe a fogyasztó jövedelme és egy jószág megvásárolt mennyisége közti összefüggését mutatja változatlan piaci árakat feltételezve. Az árváltozás hatása: Az árak csökkenésére a fogyasztó a vásárolt mennyiség növelésével reagál. Az ár-fogyasztás görbe a különböző árakon a jövedelem és a másik termék árának változatlansága mellett választott optimális kosarakat tartalmazza a jószágtérben. Az egyéni keresleti görbe közvetlenül, az ár-mennyiség koordinátarendszerben jeleníti meg a jószág ára és a fogyasztó által keresett mennyiség közötti összefüggést. A piaci keresleti görbe az egyéni keresleti görbék horizontális összege, amely a fogyasztók optimális választását tükrözi az árak függvényében. 3.4 Az árváltozás hatásának elemzése: Helyettesítési és jövedelmi hatás: A jószágból keresett mennyiségnek azt a teljes változását, amely az árak mozgása miatt következik be, teljes árhatásnak nevezzük. TH = HH + JH Az árváltozás helyettesítési hatása a keresett mennyiség azon változása, amely kizárólag azért következett be, mert a jószág árának változása miatt módosultak az árarányok. Az árváltozás jövedelmi hatása a keresett mennyiség azon változása, amely kizárólag annak köszönhető, hogy a jószág árának változása miatt módosult a fogyasztó reáljövedelme. 8

9 A teljes árhatás felbontása helyettesítési és jövedelmi hatásra: A reáljövedelmet a hasznossági szinttel azonosítottuk. Egy jószág áremelkedését ezért akkora pénzjövedelemmel kell kompenzálni, amekkora éppen lehetővé teszi az eredeti hasznossági szint elérését. A helyettesítési hatás elkülönítésének ez a módja a Hicks-féle jövedelemkompenzációs módszer. A reáljövedelem változását egy meghatározott fogyasztói kosár megvásárlásának lehetőségéhez köti: ha az eredeti kosár az áremelkedés után is megvásárolható, akkor a vásárlóerő, így a reáljövedelem változatlan. A helyettesítési hatás elkülönítése ezen reáljövedelem értelmezése szerint úgy történik, hogy a fogyasztót annyi pénzjövedelemmel kompenzáljuk, amennyi lehetőséget ad az eredeti fogyasztói kosár megvásárlására. A helyettesítései hatás leválasztásának ez a módja a Slutskyféle jövedelemkompenzációs módszer. Közönséges javak és paradox árhatású javak: Normál javak esetén a helyettesítési és jövedelmi hatás egymást erősíti. Ha az ár emelkedik, akkor a helyettesítési hatás miatt csökken a keresett mennyiség, mivel az áremelkedés csökkenti a reáljövedelmet, a jövedelmi hatás tovább csökkenti a keresett mennyiséget. Alsóbbrendű javaknál az árváltozás helyettesíti és jövedelmi hatása egymással ellentétes irányban fejti ki hatását. Ha az ár emelkedik, akkor egyfelől a helyettesítési hatás miatt csökken a keresett mennyiség, másfelől az áremelkedés miatt csökkenő reáljövedelemre a fogyasztó a kereslet növelésével reagál, ezért a jövedelmi hatás a keresett mennyiséget növeli. Közönséges javak azok, amelyek keresett mennyisége csökken, ha az ár emelkedik (és megfordítva), a keresleti görbe negatív meredekségű. A Giffen-javak azok, amelyek keresett mennyisége nő, ha az ár emelkedik, és a keresleti görbe emelkedő. Ahhoz, hogy egy alsóbbrendű jószágnál a Giffen-hatás érvényesüljön, az kell, hogy a jövedelem nagy részét költsük a jószágra, mert ekkor az árváltozás jelentősen megváltoztatja a reáljövedelmet, vagy a jószág nagyon alsóbbrendű legyen, azaz erőteljesen reagáljon a jövedelemváltozásra. A kereslet törvénye kimondja, hogy a normál javaknál az áremelkedés minden esetben a jószágból keresett mennyiség csökkenésével jár. 9

Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Elérhetőség e-mail: karajz.sandor@uni-miskolc.hu tel.:46-565111/1899 Kötelező irodalom Szilágyi Dezsőné dr. szerk: Közgazdaságtan alapja I.

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián   Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián e-mail: k.krisztian@efp.hu Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Irodalom Tankönyv: Jack Hirshleifer Amihai Glazer David Hirshleifer:

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a termék ára, akkor a piacon hány

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Költségvetési egyenes Költségvetési egyenes = költségvetési korlát: azon X és Y jószágkombinációk

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás.

MIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás. A közgazdaságtan társadalomtudomány, a társadalom tagjait vizsgálja. Közgazdaságtan főbb területei: 1. Mikroökonómia: egyéni viselkedéseket vizsgálja (1. féléves anyag) 2. Makroökonómia: a gazdasági szereplők

Részletesebben

14.1.ábra: Rezervációs árak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly

14.1.ábra: Rezervációs árak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly (C) htt://kgt.bme.hu/ / 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly 4..ábra: Rezervációs ak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) Ár r r 2 Ár r r 2 r 3 r 4 r 5 r 6 r 3 r 4 r 5 r 6 2 3

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők) Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege:

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege: 1 MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány A közgazdaságtan lényege: Gazdálkodás - összehangolási folyamat A közgazdaságtan a termelési körfolyamattal foglalkozik: javak termelését, elosztását,cseréjét,és

Részletesebben

Debreceni Egyetem AGTC

Debreceni Egyetem AGTC Debreceni Egyetem AGTC GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan és Környezetgazdaságtan Tanszék 4032 DEBRECEN, Böszörményi út 138., 4015 DEBRECEN Pf.36. : (52)

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS

A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS Kiindulópont: a fogyasztó racionálisan viselkedik a termékek árai és a fogyasztó jövedelme mellett szükséglet-kielégítésének maximalizálására törekszik. A szükségletek kielégítéséhez

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

Előadó: Dr. Kertész Krisztián Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu A termelés költségei függenek a technológiától, az inputtényezők árától és a termelés mennyiségétől, de a továbbiakban a technológiának és az inputtényezők

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A közgazdask zgazdaságtan gtan részei: r Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Elméleti: mikroökonómia makroökonómia nemzetközi gazdaságtan világgazdaságtan komparatív gazdaságtan

Részletesebben

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK 1. Feleletválasztás Mikroökonómia a) Az alábbi jövedelemformák közül melyik a vállalkozó vállalkozói

Részletesebben

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő

Részletesebben

Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik.

Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik. 2 Ha az ár nő a költségvetési egyenes meredekebb lesz: B A U2 U1 U3 I2 I1 I0 1 d = egyéni keresleti függvény Kereslet: az a termékmennyiség, amennyit a vevő vásárolni kíván adott áruból. d iaci kereslet:

Részletesebben

x jószágkombinációk halmaza,

x jószágkombinációk halmaza, . Tegyük fel, hogy egy piacon a kereslet és a kínálat az alábbi összefüggésekkel adhatók meg: Q = 60 p és Q = p/2, ahol p az árat jelöli forintban! A kormány elrendeli, hogy a termelőknek a szóban forgó

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA

Részletesebben

1. feladat megoldásokkal

1. feladat megoldásokkal 1. feladat megoldásokkal Az általunk vizsgált gazdaságban két iparág állít elő termékeket, az és az. A termelés során mindekét iparág reprezentatív vállalata két termelési tényező típust használ egy iparágspecifikusat,

Részletesebben

A gazdaság szerkezeti vázlata

A gazdaság szerkezeti vázlata 3. lecke Hogyan működik a iac? A iacelemzés alafogalmai. A keresleti, a kínálati oldal és az egyensúly. A mikroökonómiai iacmodell: a Marshallkereszt. A keresleti és kínálati görbék kezelése. Példák és

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon 1 /12 A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon Varian 18. Rgisztrált gazdasági szervezetek száma 2009.12.31 (SH) Társas vállalkozás 579 821 Ebbıl: gazdasági társaság: 533 232 Egyéni vállalkozás

Részletesebben

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Általános bevezető Fogalmak a mai alkalomra: - kereslet/keresleti függvény/keresleti görbe - kínálat/kínálati függvény/keresleti görbe

Részletesebben

6.hét Elemzések a fogyasztó modelljével: a teljes árhatás felbontása, Fogyasztói döntés az idıben

6.hét Elemzések a fogyasztó modelljével: a teljes árhatás felbontása, Fogyasztói döntés az idıben 1 /8 6.hét Elezések a fogyasztó odelljével: a teljes árhatás felbontása, Fogyasztói döntés az idıben Varian: 8. és 10. fejezet Z ÁRVÁLTOZÁS HTÁSÁNK ELEMZÉSE teljes árhatás felbontása Teljes árhatás: a

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián k.krisztian@efp.hu A TERMELÉS KÖLTSÉGEI ÁRBEVÉTEL A termelés gazdasági költsége Gazdasági Explicit költség profit Gazdasági profit Számviteli költség Implicit

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A jövedelem- és árváltozások hatása a fogyasztói döntésre. Az ICC görbe. Az Engel-görbe. 4-5. előadás

A jövedelem- és árváltozások hatása a fogyasztói döntésre. Az ICC görbe. Az Engel-görbe. 4-5. előadás 4-5. előadás A jövedelem- és árváltozások hatása a fogasztói döntésre ICC és Engel-görbe, PCC és egéni keresleti függvén. A iaci keresleti görbe származtatása. A fogasztói többlet. Kereslet-rugalmassági

Részletesebben

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése 1 /11 (C) http://kgt.bme.hu/ A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése Varian 20.3-6. 21. fejezet Termelési és hasznossági függvény (ismétlés

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak közgazdaságtan szükséglet mikroökonómia makroökonómia nemzetközi közgazdaságtan ceteris paribus elv piac kereslet kínálat

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelés költségei, a vállalati kínálat tökéletes verseny esetén 6. lecke

Részletesebben

Mikroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul

Mikroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul Mikroökonómiai alapismeretek Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul Harnos László (1) 375-3121 (1) 375-2202 E-mail: harnos@futiomega.hu A mikroökonómia helye a gazdaság-tudományban

Részletesebben

1. A vállalat. 1.1 Termelés

1. A vállalat. 1.1 Termelés II. RÉSZ 69 1. A vállalat Korábbi fejezetekben már szóba került az, hogy különböző gazdasági szereplők tevékenykednek. Ezek közül az előző részben azt vizsgáltuk meg, hogy egy fogyasztó hogyan hozza meg

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely

Részletesebben

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1 II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével

Részletesebben

4. hét Fogyasztói preferenciák, (hasznosság) A PIACI KERESLET - ÉS AMI MÖGÖTTE VAN. Varian: fejezet

4. hét Fogyasztói preferenciák, (hasznosság) A PIACI KERESLET - ÉS AMI MÖGÖTTE VAN. Varian: fejezet 1 /7 4. hét Fogasztói preferenciák, hasznosság Varian: 3. 4. fejezet PII KERESLET - ÉS MI MÖGÖTTE VN Kereslet törvéne: növekvı árak keresett menniség csökken (és megfordítva) Miért csökken a keresett menniség,

Részletesebben

- 1 - Közgazdaságtani jelölés- és képletgyűjtemény (Mikroökonómia I. félév) JELÖLÉSEK:

- 1 - Közgazdaságtani jelölés- és képletgyűjtemény (Mikroökonómia I. félév) JELÖLÉSEK: - - Közgazdaságtani jelölés- és kéletgyűjtemény (Mikroökonómia I. félév) JEÖÉSEK: - munka (abour) - ár (rise) e - egyensúlyi ár - a munka ára ( munkabér (w)) A - föld (mint termelési (természeti) tényező)

Részletesebben

Mikroökonómia - 6. elıadás

Mikroökonómia - 6. elıadás Mikroökonómia - 6. elıadás A FOGYASZTÁSI ELMÉLET KITERJESZTÉSE Bacsi, 6. ea. 1 A fogyasztói többlet p1 p2 p3 * A további termékegységekért megadandó árak Rezervációs ár: az a legnagyobb ár, amelyet az

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 27. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mikroökonómia 2009 őszi félév

Mikroökonómia 2009 őszi félév Mikroökonómia 2009 őszi félév Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar. 3. előadás Fogyasztás és kereslet Előadó: Berde Éva A jelen előadás fóliáiban többször felhasználtam a Hirshleifer Glazer

Részletesebben

A fogyasztási kereslet elméletei

A fogyasztási kereslet elméletei 6. lecke A fogyasztási kereslet elméletei A GDP, a rendelkezésre álló jövedelem, a fogyasztás és a megtakarítás kapcsolata. Az abszolút jövedelem hipotézis és a keynesi fogyasztáselmélet. A permanens jövedelem

Részletesebben

2015.09.09. 2015.09.16. 2015.09.30.

2015.09.09. 2015.09.16. 2015.09.30. Bevezetés a közgazdaságtanba. A piac - Marshall-kereszt. A piaci mechanizmus működése: elemzések a Marshall kereszt segítségével. Állami beavatkozások: adó, árrögzítés stb. Rugalmasság. 2015.09.09. 2015.09.16.

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Rövid távon a kamatparitás: két gazdaságban realizálható átlagos hozamnak azonos devizában kifejezett értéke meg kell, hogy egyezzen egymással. Hosszú

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

Debreceni Egyetem AGTC

Debreceni Egyetem AGTC Debreceni Egyetem AGTC GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan és Környezetgazdaságtan Tanszék 4032 DEBRECEN, Böszörményi út 138., 4015 DEBRECEN Pf.36. : (52)

Részletesebben

Mikroökonómia elıadás

Mikroökonómia elıadás Mikroökonómia -. elıadás ÁLTLÁNOS EGYENSÚLY ELMÉLET 1 Bevezetés - mit tartalmaz az általános egyensúlyelmélet? Eddigi vizsgálatokban: egy piac viszonyai (részpiaci elemzés) a többi piac változatlanságát

Részletesebben

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László Mikro- és makroökonómia A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László 2016. 11. 18. A keynesiánus pénzpiac A keynesi pénzpiacon az árszínvonal exogén változó! Rögzített nominálbérek mellett a

Részletesebben

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac Mikroökonómia szeminárium Bevezetés, a piac Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2011 szeptember 21. A témakör alapfogalmai Keresleti (kínálati) görbe - kereslet (kínálat) fogalma - kereslet

Részletesebben

(közgazdas. zgazdasági) gi) alapok. Az erőforrások, az igények és a szűkösség. A közgazdaságtan:

(közgazdas. zgazdasági) gi) alapok. Az erőforrások, az igények és a szűkösség. A közgazdaságtan: Ökonómiai (közgazdas zgazdasági) gi) alapok Az erőforrások, az igények és a szűkösség. - Avagy mi szükség van a közgazdaságtanra? - Az emberi igények határtalanok. Az erőforrások, melyekkel ki tudnánk

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK

BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK Vizsgatételek a Közgazdaságtan alapjai (Mikroökonómia) tárgyból a nappali tagozat I.évfolyamának

Részletesebben

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. 1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =

Részletesebben

Közgazdaságtan II. Tánczos Tamás

Közgazdaságtan II. Tánczos Tamás Közgazdaságtan II. Tánczos Tamás MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK Közgazdaságtan II. Tánczos Tamás Líceum Kiadó Eger, 2015 Hungarian Online University Ágazati informatikai együttműködés létrehozása az új típusú

Részletesebben

Mikroökonómia BMEGT30A014 (Közgazdaságtan BMEGT30A002)

Mikroökonómia BMEGT30A014 (Közgazdaságtan BMEGT30A002) Mikroökonómia BMEGT30A014 (Közgazdaságtan BMEGT30A002) Kupcsik Réka 2017. február 7. 12:15-13:45 T604 Követelmények Matematika illetve fizika BSc szakok 2 kredites kötelező tárgya 2 zárthelyi dolgozat

Részletesebben

VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős

VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős Mikroökonómia alapfogalmak. Állandó költség (FC): Az a költség, mely rövid távon nem függ a termelés nagyságától, tehát összege a termelés bármely időszakában ugyanannyi, és ha a vállalat nem termel semmit,

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe Szabó-bakoseszter Makroökonómia Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe Számítási és geometriai feladatok 1. feladat Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált gazdaságban a gazdasági

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem. Árupiac Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági növekedés (Solow-modell)

Részletesebben

Mikroökonómia - 2. elıadás. Speciális közömbösségi görbék Az ICC és PCC

Mikroökonómia - 2. elıadás. Speciális közömbösségi görbék Az ICC és PCC Mikroökonómia - 2. elıadás Speciális közömbösségi görbék z I és P 1 FOGYSZTÓI DÖNTÉS TÉNYEZİI FOGYSZTÓ OPTIMÁLIS VÁLSZTÁS (ism.) Optimális választás: z U* és a költségvetési egenes érintési pontja (jól

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Szolnoki Főiskola. Detkiné Viola Erzsébet Fazekas Tamás. Mikroökonómia példatár- és feladatgyűjtemény

Szolnoki Főiskola. Detkiné Viola Erzsébet Fazekas Tamás. Mikroökonómia példatár- és feladatgyűjtemény Szolnoki Főiskola Detkiné Viola Erzsébet Fazekas Tamás Mikroökonómia példatár- és feladatgyűjtemény Mikroökonómia példatár- és feladatgyűjtemény Írta: Detkiné Viola Erzsébet Fazekas Tamás Lektorálta: Gödör

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek Révész Sándor reveszsandor.wordpress.com 2011. december 20. Elmélet Termelési függvény Feladatok Parciális termelési függvény Adott a következ

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

A kereskedelem előnyei. A komparatív előnyök elve. Kölcsönös függés és a kereskedelem haszna

A kereskedelem előnyei. A komparatív előnyök elve. Kölcsönös függés és a kereskedelem haszna Fejezet 3 A kereskedelem előnyei A komparatív előnyök elve Kölcsönös függés és a kereskedelem haszna A közgazdaságtan azzal foglalkozik, hogy a társadalmak hogyan termelik meg és osztják szét a javakat

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A javítás során

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIAI GYAKORLATOK TÁVOKTATÁSI SEGÉDLET

MIKROÖKONÓMIAI GYAKORLATOK TÁVOKTATÁSI SEGÉDLET MIKROÖKONÓMIAI GYAKORLATOK TÁVOKTATÁSI SEGÉDLET II Mikroökonómiai gyakorlatok TÓTHNÉ, ÉRSEK ILDIKÓ - DR. BÓDI ERZSÉBET BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA I. Mikroökonómiai gyakorlatok című könyvét távoktatási

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

5. hét Költségvetési korlát, a fogyasztó optimális döntése. PCC- és ICC-görbe, egyéni keresleti függvény és Engel-görbe.

5. hét Költségvetési korlát, a fogyasztó optimális döntése. PCC- és ICC-görbe, egyéni keresleti függvény és Engel-görbe. () htt://kgt.be.hu/ 1 /12 5. hét Költségvetési korlát, a fogasztó otiális döntése. P- és I-görbe, egéni keresleti függvén és Engel-görbe. Varian: 2. 5.6. fejezet MIT FOGYSZTÓ MEGENGEDHET MGÁNK KÖLTSÉGVETÉSI

Részletesebben

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell Ricardói modell A kereskedelem hasznos, ha komparatív előnyök kihasználásán alapul. A gazdaság jól jár. Minden gazdasági szereplő jól jár. Specifikus termelési tényezők modellje A kereskedelem hasznos,

Részletesebben

A piac. A piac fogalma KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK

A piac. A piac fogalma KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK ÖZGAZDAÁGTAN GAZDAÁG NFORMATUONA Oktatók Dr. as Éva Dr. Nagy András A piac A piac fogalma A piac a termelésnek, mint rendszernek az alrendszere Elemeit a piac szereplőinek nevezzük Aktív szereplők: Eladók

Részletesebben

Közgazdaságtan - 5. elıadás

Közgazdaságtan - 5. elıadás Közgazdaságtan - 5. elıadás A termelés rövid távú költségei Bacsi, 5. ea. 1 A TERMELÉS KÖLTSÉGEI - RÖVID TÁV A termelés összes költsége: TC (Total cost) Két csoportra osztható: Állandó (fix) költségek:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAISMERETEK KÖZÉSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Fejezet. A kereskedelem előnyei. A komparatív előnyök elve

Fejezet. A kereskedelem előnyei. A komparatív előnyök elve Fejezet 3 A kereskedelem előnyei A komparatív előnyök elve Kölcsönös függés és a kereskedelem haszna A közgazdaságtan azzal foglalkozik, hogy a társadalmak hogyan termelik meg és osztják szét a javakat

Részletesebben

Piaci szerkezet és erõ

Piaci szerkezet és erõ . Elõadás Piaci szerkezet és erõ Kovács Norbert SZE KGYK, GT A vállalati árbevétel megoszlása Gazdasági költség + gazdasági profit Számviteli költségek + számviteli profit Explicit költségek + elszámolható

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel

Részletesebben

Gazdasági és pénzügyi. alapismeretek. e-book. Dr. Pulay Gyula

Gazdasági és pénzügyi. alapismeretek. e-book. Dr. Pulay Gyula TÁMOP-4.1.2/A/1-11/1-2011-0015 Egészségügyi Ügyvitelszervező Szakirány: Tartalomfejlesztés és Elektronikus Tananyagfejlesztés a BSc képzés keretében Gazdasági és pénzügyi alapismeretek e-book Dr. Pulay

Részletesebben

Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI

Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI Mikroökonómia - 4. elıadás A TERMELÉS RÖVID TÁVÚ KÖLTSÉGEI Bacsi, 4. ea. 1 A TERMELÉS KÖLTSÉGEI - RÖVID TÁV A termelés összes költsége: TC (Total cost) Két csoportra osztható: Állandó (fix) költségek:

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Közgazdasági alapismeretek - ismétlés

Közgazdasági alapismeretek - ismétlés Közgazdasági alapismeretek - ismétlés Fazekas Tamás Aktuális gazdaságpolitikai esettanulmányok 1. Szervezési kérdések Elérhetőségek. 1. Honlap: www.szolfkgt.uw.hu Tematika Előadások anyaga: minden héten

Részletesebben

10. hét 10/A. A vállalati profitmaximalizálás. elvei. Piacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok piaci. magtartása.

10. hét 10/A. A vállalati profitmaximalizálás. elvei. Piacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok piaci. magtartása. 10. hét Versenyző vállalatok piaci magatartása A vállalati profitmaximalizálás általános elvei. iacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok kínálati magtartása. A lecke célja hogy az előadás anyagának,

Részletesebben