1. Közgazdaságtani alapfogalmak és szemléletmód
|
|
- Erika Balla
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogyan használja fel a társadalom a szűkös erőforrásokat különféle javak előállítására. Mikroökonómia: Hogyan viselkednek, hogyan hoznak döntéseket, hogyan kerülnek kapcsolatba a piacon a gazdasági szereplők. Makroökonómia: gazdaság egészének működését vizsgálja. 1. Közgazdaságtani alapfogalmak és szemléletmód A gazdálkodás lényege a döntési alternatívák összehasonlítása, és az optimális alternatíva kiválasztása. 1.1 Szűkösség és gazdálkodás: A gazdálkodás a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásoknak az elosztását, és felhasználását jelenti, melynek révén azokkal emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javakat lehet előállítani. Azokat a javakat, melyek szűkösen, korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre gazdasági javaknak nevezzük. Erőforrások, termelési tényezők csoportjai: munka, tőke és természeti tényezők. E termelési tényezőket a vállalkozó szervezi termelési folyamattá. A rendelkezésre álló források és a megtermelt javak szűkössége a gazdálkodókat állandó választásra kényszeríti. Az alternatívák közötti választás mindig áldozattal, azaz költséggel jár. 1.2 Termelési lehetőségek határa: A szűkösség és a választás kényszerének, valamint következményeinek szemléltetésére szolgál a termelési lehetőségek határát kijelölő görbe, amelyet transzformációs görbének is neveznek. Ez azon termékkombinációk összessége, amelyek a gazdaságban rendelkezésre álló összes erőforrás hatékony felhasználásával, adott technológia mellett előállíthatók. (1.1 ábra) A görbe illusztrálja, hogy legfeljebb mennyit tudunk termelni a rendelkezésre álló erőforrások maximális kihasználtsága mellett. Az átváltás aránya/transzformációs ráta azaz az arány, amelyik megmutatja, hogy az egyik jószág mennyiségének egységnyi növelése érdekében a másik jószág hány egységét kell feláldozni. A termelési görbe határa eltolódhat az erőforrások növelése és/vagy a technika fejlesztése következtében. (1.2 ábra) Oppportunity-cost = alternatívköltség = lehetőségköltség. Legáltalánosabb formában azt fejezi ki, hogy egy lehetőség választásának költsége nem más, mint az emiatt feláldozott másik lehetőség (alternatíva) haszna, jövedelme. 1.3 Döntés és költség: Közgazdaságtani szempontból a költség mindig annak az alternatívának az értékét tükrözi, amelyet a választás során feláldoztunk. A feláldozott jövedelmek, ugyanúgy jelenthetnek költséget. Ezek olyan ráfordítások, melyek tényleges pénzkifizetésben az adott időszak folyamán nem jelennek meg, ezek az implicit (rejtett)- költségek. 1
2 Azok a folyó költségek, amelyek egy év során a termeléssel vagy eladással kapcsolatban tényleges kifizetéseket jelentenek, a gazdasági partnerektől kapott számlákon, pénzügyi átutalásokban megjelennek, azok az explicit költségek. Az implicit költségek másik formája az állóeszközök értékcsökkentése, az amortizáció. A tőkejavak beszerzési költségeit ugyanis nem abban az időszakban számolják el, amikor a pénzt kiadták rá, hanem folyamatosan, annyi évre elosztva, ameddig az használatban van. Bár itt sincs tényleges pénzkifizetés az adott időszakban, a tőkejavak értékcsökkenését a vállalkozások nyilvántartják, és költségeik között a mindenkori szabályoknak megfelelően elkönyvelik. Ezért az explicit és elszámolható implicit költségeket (amortizáció) számviteli költségeknek nevezzük. A termelés teljes gazdasági költségeit, az explicit és implicit költségek összege adja. Ha a tulajdonos a saját tulajdonát használja, akkor implicit költség, de ha a tulajdonos meg kell, hogy vegye, vagy bérli a termelési tényezőket, akkor explicit költségnek számoljuk. Gazdasági profit csak akkor keletkezik, ha a többféle módon felhasználható erőforrásokat úgy használják fel, hogy az így elért nyereség nagyobb, mint amit bármely más, eltérő hasznosítással lehet elérni. 1.4 Racionális választás: A közgazdaságtanban azt feltételezzük, hogy a döntéshozó egyének racionálisan cselekszenek. A racionális magatartás abban nyilvánul meg, hogy ha a gazdasági szereplők több lehetőségből választhatnak, akkor azt választják, amelyik összességében a legjobb eredményt adja. A racionális döntéshozó a megvalósítható alternatívák halmazából választja ki azt, amelyik valamilyen szempontból számára a legjobb. Optimális döntés: A mikroökonómia tudományának feladata többek között az ilyen, optimális gazdasági döntések meghozatalának elősegítése. Ennek érdekében elemezni kell, hogy a gazdasági jellegű döntések előkészítéséhez milyen információk szükségesek, hogyan lehet ezeket használni, milyen főbb szabályok, kritériumok alkalmazhatók annak érdekében, hogy döntésünk minél jobb legyen, illetve inkább közelítse az optimumot. Az optimális döntés azt jelenti, hogy a teljes körűen számba vett hasznok és ráfordítások különbséget maximalizáljuk. A döntést egy keresési folyamat előzi meg, és általában csak a várható hasznok és várható ráfordítások alapján történhet. Az információ is szűkös jószág, éppen ezért költséges is. A bizonytalanság és a kockázat azt jelenti, hogy a választható alternatívákhoz tartozó következmények többfélék is lehetnek, amelyek különböző valószínűséggel következnek be. A döntések általában a bizonytalanság körülményei között születnek, ezért az optimális döntés általánosabb kritériuma: a várható haszon, és a várható költségek közötti különbség maximalizálása. Időtényező: A költségek és hasznok összehasonlításában az időbeli eltérést is figyelembe kell venni. Az időtényezőt figyelembe véve a gazdasági szereplők a nettó eredmény jelenértékét maximalizálják. Az egyik szereplő döntése függ attól is, hogy a többiek mit tesznek. Ezt nevezzük stratégiai döntésnek. Döntés és határelemzés: A közgazdasági szemléletmód azon a feltételezésen alapul, hogy a gazdasági szereplők mindig egy adott döntéssel együtt járó pótlólagos hasznokat és pótlólagos költségeket mérlegelik, és ezeket összehasonlítva döntenek. Ezt a megközelítést nevezzük határelemzésnek. Ha a változók közötti összefüggést grafikusan, különböző alakú függvények segítségével ábrázoljuk, akkor a függvény meredeksége pontosabban a függvénygörbe adott pontjába húzott érintő meredeksége mutatja a változást, azt, hogy egyik változó értékének kicsiny változására hogyan reagál a másik változó értéke. A függvény deriváltja számszerűen írja le a meredekség alakulását. A határelemzés alkalmazásával az optimális döntés kritériuma: mindaddig érdemes folytatni egy adott tevékenységet, amíg az ebből származó haszonnövekmény legalább akkora, mint a 2
3 költségnövekmény. A határelemzés szerint az optimális döntések a pótlólagos hasznok (határhaszon) és a pótlólagos költségek (határköltségek) mérlegelésével születnek. Közgazdaságtan alapkérdése: Mit termeljünk? - Hogyan termeljünk? - Kinek termeljünk? A modern gazdaságokban ezek a problémák a piaci mechanizmus révén oldódnak meg. 2. A piac A piac az a tér, ahol a vásárlók keresletet támasztanak az eladók által kínált javakkal szemben. A piac alapvető kategóriái: a kereslet, a kínálat és az ár. Adam Smith hasonlata alapján a piaci mechanizmus, mint egy láthatatlan kéz hangolja össze az eladók és a vevők önálló döntéseit. A piaci mechanizmus közvetítésével az erőforrások és javak elosztása a termelők, a fogyasztók és a termelési tényezők tulajdonosok önkéntes cseréje során kialakuló árak alapján történik. 2.1 A piaci kereslet: Egy termék vagy szolgáltatás piaci kereslete azt fejezi ki, hogy a vásárlók összessége lehetséges árakon mennyit képes és hajlandó megvenni a termékből vagy szolgáltatásból. Piaci keresleti görbe: A közgazdaságtan meghatározásában a kereslet egy olyan összefüggés, amely egy jószág lehetséges árai és az ezekhez az árakhoz tartozó keresett mennyiségek között áll fenn. A keresleti görbe egyfelől tájékoztat arról, hogy adott árakon együttesen mennyit hajlandók a fogyasztók megvásárolni. Ekkor a vásárolt mennyiség a jószág árának a függvénye. Arra is választ kaphatunk, hogy a piacra vitt különböző mennyiségeket milyen áron hajlandóak a fogyasztók megvásárolni, azaz milyen áron lehet eladni. Ebben a megközelítésben a mennyiség a független és az ár a függő változó, azaz az ún. inverz keresleti függvény. Keresleti törvény: Az árak csökkenése a keresett mennyiség növekedésével jár. Rezervációs ár és fogyasztói többlet: Rezervációs ár: az a maximális pénzösszeg, amelyet egy fogyasztó hajlandó megfizetni valamely termék egy egységéért. A javak típusától függően a fogyasztói döntés vonatkozhat arra, hogy 1. Mennyit vegyen valamely termékből? 2. Meg vegyen-e egy terméket vagy sem? A fogyasztás folytonos vagy diszkrét változókkal fejezhető ki, a jószág sajátosságaitól függően. Az utóbbi esetben a vásárolt mennyiség a fogyasztók számával azonos. A keresleti görbe pedig az egyes fogyasztók rezervációs árainak a sorozata lesz. Ha a fogyasztó a rezervációs árnál alacsonyabb áron jut hozzá egy jószághoz, akkor fogyasztói többletet realizál. A fogyasztói többlet: a rezervációs ár és a tényleges piaci ár különbsége. A kereslet változását befolyásoló tényezők: A keresleti görbe elhelyezkedése függ a fogyasztók jövedelmétől, más javaktól, a fogyasztók szubjektív ízlésétől/preferenciáitól, a vevők számától, a várakozásoktól. Fogyasztók jövedelmétől: A jövedelemváltozást magát a keresletet, a keresleti görbét módosítja. A jövedelem növekedése a keresletet növeli. Azok a javak, amelyeknél a kereslet és a jövedelem egymással azonos irányban mozog, az ún. normál jószágok. Azokat a javakat, amelyek fogyasztása a jövedelem növekedésével párhuzamosan csökken, alsóbbrendű (inferior) javaknak nevezzük (zsír, szalonna). Más javak árai: Valamely jószág fogyasztásának módosulása más termékek árának változásával is összefügghet. Helyettesítő termékeknél az egyik termék ára és a másik termék kereslete egymással azonos irányban változik. Kiegészítő termékeknél az egyik termék ára és a másik termék kereslete egymással ellentétes irányba mozog. 3
4 A fogyasztók szubjektív ízlése, preferenciái: Az ízlések különbözősége miatt ugyanazokon az árakon a különböző fogyasztók más-más mennyiséget vásárolnak, illetve ugyanazon mennyiséget más-más áron hajlandóak megvenni (különböznek a rezervációs áraik). A fogyasztók ízlését, egy jószág kedveltségét és annak változását befolyásolják a termékre vonatkozó különböző információk is. A vevők száma (piac nagysága): A vevők számának növekedése növeli a piaci keresletet. Az eladók többek között a termékek reklámozásával igyekeznek új fogyasztókat vonzani termékük piacára. Az export lehetősége ugyancsak új vevőket hoz, így változatlan áron is nőhet a kereslet. Várakozások: Pl. a benzin árának változás előtt is növekszik a kereslet. Kereslet növekedése = keresleti görbe eltolódása. Ezzel szemben, amennyiben a jószág ára változik, akkor változatlan a kereslet, csak a keresett mennyiség változik. A kereslet alakulását egy többváltozós függvény fejezi ki. Feltételezve, hogy a gazdaságban n jószág áll m fogyasztó rendelkezésére, akkor az i-edik jószág piaci keresleti függvénye általános formában a következő: Ennek alapján a piaci keresleti görbe más termékek rögzített árai, valamint adott jövedelem, preferenciák, vevőszám és várakozások esetén mutatja a jószág saját árának a keresett mennyiséggel való kapcsolatát. Ha a jószág saját árán kívül az összes többi magyarázó változó értékét rögzítjük (konstans értékként kezeljük), akkor megkapjuk a keresleti görbét leíró függvényt. 2.2 A piaci kínálat: Egy termék piaci kínálata azt fejezi ki, hogy különböző árakon a termelők együttesen mennyit akarnak és képesek eladni. A piaci kínálati görbe: Az árak és a mennyiségek közötti összefüggés, csak itt a különböző lehetséges árakhoz az azon az áron eladásra kínált mennyiségeket rendeljük hozzá. A kínálati görbe emelkedő, pozitív meredekségű. A termelői többlet: A termelőknek is van rezervációs áruk. Az a legalacsonyabb ár, amelyért a termelők hajlandók megtermelni és eladásra felkínálni valamely jószágot. Ez a minimális ár nyilván a termékegység előállításához kapcsolódó költségeket fejezi ki. Termelői többlet: A mindenkori piaci ár és a kínálati rezervációs ár különbsége. A kínálat változását befolyásoló tényezők: A kínálati görbe elhelyezkedése függ a termelési tényezők árától, a technológiától, a vállalatok számától, a termelői várakozásoktól, az adóktól és szubvencióktól. Termelési tényezők árai: Ha ugyanazon mennyiséghez magasabb ár tartozik, akkor a kínálat megváltozik: a kínálati görbe felfelé tolódik. Technológia: Technikai fejlődés hatására az eladó változatlan áron is többet hajlandó termelni. A kínálat nő, a kínálati göbre a technológiai fejlődés hatására jobbra-lefelé tolódik. A vállalatok száma: A kínálat csökken, néhányan felhagynak, ezért csökken a piac eladói oldalán szereplők száma. A termelői várakozások: Ha pl. jövőbeni áremelkedésre számítanak, akkor az eladók inkább kivárnak, raktáron tartják termékeik egy részét. Ezzel a jelenlegi kínálatot csökkentik, a kínálati görbe balra tolódását idézik elő. 4
5 Adók és szubvenciók: Az adó illetve annak változása a kínálati görbe balra-felfelé tolódását idézi elő. Ezen tényezők változása ezért a kínálatot, az ár és az adott árakon eladásra kínált mennyiség közötti összefüggést módosítja. A piaci kínálati görbe precíz meghatározása a következő: Különböző árakon a termelők együttesen mennyit akarnak és képesek eladni, miközben az inputtényezők ára, a technológia, az eladók száma, a várakozások stb. A kínálati görbét leíró függvényt úgy kapjuk meg, ha a jószág saját árán kívül a kínálat alakulását befolyásoló minden más változó értékét rögzítjük. 2.3 A kereslet és kínálat rugalmassága: A rugalmasság nagysága függ a választott mértékegységtől. Az eltérő árfekvésű, más-más mértékegységben kifejezett jószágokra vonatkozó fogyasztói reakciókat nem tudjuk összehasonlítani, mert ugyanakkora árváltozás nem azonos jelentőségű a különböző javak esetén. A rugalmasság bármely független változó relatív változásának függő változóra gyakorolt hatását méri, százalékos formában. A keresletrugalmassága: A kereslet mennyiségének az a százalékos változása, amely a keresletet befolyásoló bármely tényező százalékos változásának hatására következik be, miközben a keresletet befolyásoló többi tényező változatlan. Nem függ a választott mértékegységtől, és különböző jószágok rugalmassági mutatói összehasonlíthatók. A kereslet árrugalmassága: Azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik egy áru keresett mennyisége, ha ára egy százalékkal változik. Általában negatív szám. Ha a mutató abszolút értéke egynél nagyobb, akkor a fogyasztók rugalmasan reagálnak az árváltozásra, a keresett mennyiség százalékosan nagyobb mértékben változott, mint az ár, a jószág kereslete árrugalmas. Ha a mutató abszolút értéke egynél kisebb, akkor a keresett mennyiség módosulása kisebb mértékű, mint az árváltozás, a fogyasztók rugalmatlanul reagáltak az árváltozásra, a jószág kereslete árrugalmatlan. Ha a mutató abszolút értéke egy, akkor a keresett mennyiség százalékos változása megegyezik az ár százalékos változásával, a keresett mennyiség és az ár százalékban kifejezett változása azonos mértékű, a kereslet egységnyi árugalmasságú. Ezzel a képlettel ívrugalmasságot számítunk. Ez azt jelenti, hogy két különböző árszint között egy adott ártartományban mérjük a fogyasztói reakciókat. Végtelen kicsiny elmozdulást feltételezve ún. pontrugalmasságot számítunk, amely a keresleti görbe egy adott pontjához tartozó árrugalmasság mérőszáma. Ahol a szorzat első tagja a keresleti görbe adott pontbeli meredekségének reciproka, ami nem más, mint a keresleti függvény ár szerinti deriváltja, a szorzat második tagja pedig az adott ponthoz tartozó ár és keresett mennyiség hányadosa. Tökéletesen árrugalmatlan termék: Amikor a fogyasztók egyáltalán nem reagálnak az árváltozásra. Tökéletesen árrugalmas kereslet, amikor a rugalmasság mértéke végtelen (adott áron bármekkora mennyiségre van kereslet, a keresleti görbe egy vízszintes egyenes). Az árbevétel alakulása és az árrugalmasság: A kereslet árrugalmassága segítségével előre jelezhetjük a termék árváltozásának a bevétel alakulására gyakorolt hatását. Többet lehet eladni, de alacsonyabb áron. Van, hogy a többlet eladás növeli az összbevételt, de az ár leszállítása csökkentheti a bevételt 5
6 Ha egy termék kereslete árrugalmas, akkor a keresett mennyiség százalékosan nagyobb mértékben változik, mint az ár. Ekkor árcsökkentéssel az összbevétel növelhető. Árrugalmatlan termék esetén a keresett mennyiség kisebb mértékben változik, mint az ár, az áremelkedéssel párhuzamosan a bevétel is nőni fog, míg az árcsökkenés a bevétel csökkenését idézi elő. A kereslet árrugalmasságát befolyásoló fontosabb tényezők: Helyettesíthetőség: Minél helyettesíthetőbb, annál árrugalmasabb a kereslete. A nagyobb termék csoportok kereslete árrugalmatlanabb, mert a helyettesítés lehetősége e körben korlátozottabb. Helyettesítő termékek árának közelsége: Ha van helyettesítő termék, de annak árfekvése egészen más, akkor az árrugalmasság alacsonyabb. Rendelkezésre álló reakció idő: A fogyasztásnak alkalmazkodni kell a megváltozott viszonyokhoz. A hosszú távra számított árrugalmasság tendenciaszerűen magasabb, mint a rövid távú. Jószág ára, illetve a jószágra fordított kiadás nagysága a fogyasztó jövedelméhez viszonyítva: alacsonyabb árú jószágok árrugalmatlanok, míg a magasabb árfekvésűek árrugalmasabbak. Jövedelemrugalmasság: A kereslet jövedelemrugalmassága azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik egy jószág kereslete a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változása következtében. Két különböző jövedelem és a hozzájuk tartozó mennyiségek felhasználásával, ahol a mennyiség és jövedelem %-os változását az ismert középponti formula alapján számítjuk. Többváltozós keresleti függvényből, ekkor a keresleti függvény jövedelem szerinti deriváltja segítségével számítható. A normál javak jövedelemrugalmassága pozitív, az alsóbbrendű javaké negatív. Ha a keresett mennyiség %-os változása meghaladja a jövedelem ugyancsak %-ban kifejezett változását, akkor a kérdéses jószág kereslete jövedelemrugalmas, ellenkező esetben, ha a jövedelemváltozásnál kisebb mértékű a fogyasztás mennyiségének változása, akkor a jószág jövedelemrugalmatlan. A kereslet kereszt-árrugalmassága: A kereslet keresztárrugalmassága azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik egy jószág kereslete egy másik jószág árának egy százalékos változása következtében. Ha a két termék helyettesítő termék, akkor a kereszt-árrugalmasság pozitív. Ha a két termék kiegészítő termék, akkor a kereszt-árrugalmasság negatív. Ha a két termék egymástól független, akkor a kereszt-árrugalmasság 0. A kínálat árrugalmassága: A kínálat árrugalmassága azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik egy termék kínált mennyisége, ha az ára egy százalékkal változik. A termelőknek a megváltozott árakhoz való alkalmazkodásában meghatározó szerepe van az időnek, az adott áru termelésével összefüggő sajátosságoknak, a termék jellegének. M Minél hosszabb időtávról van szó, annál árrugalmasabb a kínálat. 2.4 A piaci egyensúly és az ármechanizmus működése: A kereslet és kínálat egyensúlya: 6
7 Az egyensúlyi ár az a piaci ár, amely mellett a termékből keresett mennyiség megegyezik a kínált mennyiséggel. Az egyensúlyi árhoz tartozó keresett, illetve kínált mennyiség a piaci egyensúlyi mennyiség. A piaci szereplőknek az árak változásához való folyamatos alkalmazkodása végül is megteremti az egyensúlyi helyzetet. Az ármechanizmus: Változatlan kínálat mellett a kereslet megnövekedése az egyensúlyi árat és mennyiséget növeli, a kereslet csökkenése pedig az egyensúlyi ár és mennyiség csökkenésével jár. Változatlan kereslet mellett a kínálat megnövekedése az egyensúlyi árat csökkenti, miközben az egyensúlyi mennyiséget növeli, a kínálat csökkentése pedig az egyensúlyi ár növekedésével és az egyensúlyi mennyiség csökkenésével jár. A piaci árak változása a fogyasztókat és a termelőket egyaránt orientálja, jelzéseket ad számukra. Csere a kölcsönös előnyök kihasználásán alapul. Ármaximálás és minimálárak: Az állam maximalizálhatja, minimalizálhatja egy-egy termék, szolgáltatás árát. Holtteher-veszteség: A fogyasztói és termelői többlet együttes csökkenése a piaci torzulás következtében. 3. Fogyasztói választás és egyéni kereslet 3.1 A fogyasztó preferenciarendszere és hasznossága: A fogyasztó választásának célja a rendelkezésére álló erőforrásokkal megszerezhető hasznosság maximalizálása, ez biztosítja a rendelkezésre álló jövedelem optimális elköltését. A preferanciarendszer megmutatja, hogy a fogyasztó hogyan rangsorolja, rendezi sorba a különböző lehetséges fogyasztói kosarakat. A rangsorolás a fogyasztó egyéni, szubjektív értékelését tükrözi. Lehet a két kosár: szigorúan preferált, közömbös. Közömbösségi térkép: A jószágtér nem más, mint egy olyan koordinátarendszer, amelynek minden egyes pontja egy meghatározott összetételű fogyasztói kosarat képvisel. A közömbösségi görbe a különböző összetételű, de azonos hasznosságú fogyasztói kosarakat tartalmazza a jószágtérben. A közömbösségi térkép a különböző hasznossági szintet képviselő közömbösségi görbék serege a fogyasztó ízlésének a feltérképezésére szolgál. A jószágmennyiségek függő változója a hasznosság. A közömbösségi térkép a hasznossági függvény grafikus megjelenítése. A hasznossági függvény a jószágok különböző mennyiségeihez egy hasznossági mérőszámot rendel hozzá: U=f(x,y). A közömbösségi térkép a hasznossági függvény grafikus képe a kéttermékes jószágtérképben. Helyettesítési határráta: Helyettesítési határráta (MRS): azt mutatja meg, hogy milyen arányban hajlandó a fogyasztó egyik terméket a másikkal helyettesíteni úgy, hogy hasznossága változatlan maradjon. A helyettesítés aránya a mennyiség függvényében változik. A szűkösebbé váló jószág relatíve felértékelődik. A szűkösséggel összefüggésben a helyettesítés aránya csökkenő. A hasznossági függvény ismeretében a helyettesítési határráta a közömbösségi görbéket leíró függvény deriváltjának abszolút értéke: Összetett jószág, több jószágot képvisel. Jól viselkedő közömbösségi görbék: A preferenciákat leíró közömbösségi görbék negatív meredekségűek (helyettesítéssel függ össze), az origóra konvexek (csökkenő helyettesítési határrátát tükrözi, mely mögött a szűkösség és ebből következő határhaszon törvényének érvényesülése húzódik meg). 7
8 A határhaszon (MU) azt mutatja, hogyan változik a fogyasztó összhaszna, ha növeli fogyasztását valamely jószágból (x), miközben más jószágok mennyisége változatlan. Nem jól viselkedő (sajátos preferenciákat kifejező) közömbösségi görbék: Tökéletesen helyettesítő termékek helyettesítési határrátája konstans. Tökéletesen kiegészítő termékek is léteznek. Ha a káros jószág fogyasztásának növekedését a kedvelt jószágból történő többletfogyasztással kompenzálja, a közömbösségi görbe pozitív meredekségű lesz. 3.2 A fogyasztó költségvetési korlátja: A nominális jövedelem a rendelkezésünkre álló, valamilyen pénznemben kifejezett pénzössze. A reáljövedelem a nominális jövedelemből megvásárolható javak, illetve jószágkosarak halmaza. A költségvetési korlát azt mutatja meg, hogy adott árak és pénzjövedelem mellett a jövedelem teljes elköltésével mely fogyasztói kosarakat lehet megvásárolni. A költségvetési egyenes meredeksége megegyezik az árarányokkal, és megmutatja az egyik jószág fogyasztásának egy másik jószág mennyiségében kifejezett költséget, azaz a jószág megszerzésének alternatív költségét. 3.3 Az optimális választás és tényezői: Optimális választás adott jövedelem és árak mellett: A fogyasztó akkor választ optimálisan, hogyha jövedelmét adott árak mellett- úgy költi el, hogy a rendelkezésre álló jövedelemmel elérhető legmagasabb közömbösségi görbén választ. Ekkor a piaci árarányok megegyeznek a helyettesítési határrátával. Az optimális választásra a fogyasztó pénzjövedelme, a jószágok árai és a fogyasztó preferenciája hatnak. A jövedelem változásának hatása: A jövedelem-fogyasztás görbe: A különböző jövedelmi szintekhez (költségvetési egyenesekhez) tartozó optimális fogyasztói kosarakat tartalmazza, változatlan árarányokat feltételezve. Az Engel-görbe a fogyasztó jövedelme és egy jószág megvásárolt mennyisége közti összefüggését mutatja változatlan piaci árakat feltételezve. Az árváltozás hatása: Az árak csökkenésére a fogyasztó a vásárolt mennyiség növelésével reagál. Az ár-fogyasztás görbe a különböző árakon a jövedelem és a másik termék árának változatlansága mellett választott optimális kosarakat tartalmazza a jószágtérben. Az egyéni keresleti görbe közvetlenül, az ár-mennyiség koordinátarendszerben jeleníti meg a jószág ára és a fogyasztó által keresett mennyiség közötti összefüggést. A piaci keresleti görbe az egyéni keresleti görbék horizontális összege, amely a fogyasztók optimális választását tükrözi az árak függvényében. 3.4 Az árváltozás hatásának elemzése: Helyettesítési és jövedelmi hatás: A jószágból keresett mennyiségnek azt a teljes változását, amely az árak mozgása miatt következik be, teljes árhatásnak nevezzük. TH = HH + JH Az árváltozás helyettesítési hatása a keresett mennyiség azon változása, amely kizárólag azért következett be, mert a jószág árának változása miatt módosultak az árarányok. Az árváltozás jövedelmi hatása a keresett mennyiség azon változása, amely kizárólag annak köszönhető, hogy a jószág árának változása miatt módosult a fogyasztó reáljövedelme. 8
9 A teljes árhatás felbontása helyettesítési és jövedelmi hatásra: A reáljövedelmet a hasznossági szinttel azonosítottuk. Egy jószág áremelkedését ezért akkora pénzjövedelemmel kell kompenzálni, amekkora éppen lehetővé teszi az eredeti hasznossági szint elérését. A helyettesítési hatás elkülönítésének ez a módja a Hicks-féle jövedelemkompenzációs módszer. A reáljövedelem változását egy meghatározott fogyasztói kosár megvásárlásának lehetőségéhez köti: ha az eredeti kosár az áremelkedés után is megvásárolható, akkor a vásárlóerő, így a reáljövedelem változatlan. A helyettesítési hatás elkülönítése ezen reáljövedelem értelmezése szerint úgy történik, hogy a fogyasztót annyi pénzjövedelemmel kompenzáljuk, amennyi lehetőséget ad az eredeti fogyasztói kosár megvásárlására. A helyettesítései hatás leválasztásának ez a módja a Slutskyféle jövedelemkompenzációs módszer. Közönséges javak és paradox árhatású javak: Normál javak esetén a helyettesítési és jövedelmi hatás egymást erősíti. Ha az ár emelkedik, akkor a helyettesítési hatás miatt csökken a keresett mennyiség, mivel az áremelkedés csökkenti a reáljövedelmet, a jövedelmi hatás tovább csökkenti a keresett mennyiséget. Alsóbbrendű javaknál az árváltozás helyettesíti és jövedelmi hatása egymással ellentétes irányban fejti ki hatását. Ha az ár emelkedik, akkor egyfelől a helyettesítési hatás miatt csökken a keresett mennyiség, másfelől az áremelkedés miatt csökkenő reáljövedelemre a fogyasztó a kereslet növelésével reagál, ezért a jövedelmi hatás a keresett mennyiséget növeli. Közönséges javak azok, amelyek keresett mennyisége csökken, ha az ár emelkedik (és megfordítva), a keresleti görbe negatív meredekségű. A Giffen-javak azok, amelyek keresett mennyisége nő, ha az ár emelkedik, és a keresleti görbe emelkedő. Ahhoz, hogy egy alsóbbrendű jószágnál a Giffen-hatás érvényesüljön, az kell, hogy a jövedelem nagy részét költsük a jószágra, mert ekkor az árváltozás jelentősen megváltoztatja a reáljövedelmet, vagy a jószág nagyon alsóbbrendű legyen, azaz erőteljesen reagáljon a jövedelemváltozásra. A kereslet törvénye kimondja, hogy a normál javaknál az áremelkedés minden esetben a jószágból keresett mennyiség csökkenésével jár. 9
Közgazdaságtan I. 3. alkalom
Közgazdaságtan I. 3. alkalom 2018-2019/II. 2019. február 20. Tóth-Bozó Brigitta Tóth-Bozó Brigitta Általános információk Fogadóóra szerda 13-14, előzetes bejelentkezés szükséges e-mailben! QA218-as szoba
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Elérhetőség e-mail: karajz.sandor@uni-miskolc.hu tel.:46-565111/1899 Kötelező irodalom Szilágyi Dezsőné dr. szerk: Közgazdaságtan alapja I.
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián e-mail: k.krisztian@efp.hu Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Irodalom Tankönyv: Jack Hirshleifer Amihai Glazer David Hirshleifer:
RészletesebbenKözgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI
KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat
RészletesebbenKözgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd
RészletesebbenKözgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 5. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka
Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 5. hét 2018/2019/I. Témakörök I. ICC, PCC, Engel-görbe, egyéni kereslet II. Teljes árhatás felbontása (Slutsky) III. Teljes árhatás felbontása
RészletesebbenLevelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén
Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök
RészletesebbenKözgazdasági elméletek. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdasági elméletek Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 2. Előadás A piaci árváltozás hatásának elemzése Slutsky és Hicks szerint Árváltozás hatása Egy jószág árának megváltozása a fogyasztó számára
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a termék ára, akkor a piacon hány
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Költségvetési egyenes Költségvetési egyenes = költségvetési korlát: azon X és Y jószágkombinációk
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás.
A közgazdaságtan társadalomtudomány, a társadalom tagjait vizsgálja. Közgazdaságtan főbb területei: 1. Mikroökonómia: egyéni viselkedéseket vizsgálja (1. féléves anyag) 2. Makroökonómia: a gazdasági szereplők
RészletesebbenBevezetés s a piacgazdaságba
Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Bacsi, BevPiacgaz 1 Elméleti: mikroökonómia makroökonómia nemzetközi gazdaságtan világgazdaságtan komparatív gazdaságtan közg. elmélettörténet
RészletesebbenSzá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz á 3. oktátá si he t tánányágá hoz kápcsolo do án
Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz á 3. oktátá si he t tánányágá hoz kápcsolo do án 1. feladattípus Egyváltozós keresleti, vagy kínálati függvények
RészletesebbenSzintvizsga Mikroökonómia május 5.
Szintvizsga Mikroökonómia 2010. május 5. Név:. Fontos tudnivalók: A feladatsor megoldásához számológépet, vonalzót és kék színű tollat használhat! A számításoknál nem elegendő a végeredmény feltüntetése,
Részletesebben1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)
Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan
Részletesebben14.1.ábra: Rezervációs árak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly
(C) htt://kgt.bme.hu/ / 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly 4..ábra: Rezervációs ak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) Ár r r 2 Ár r r 2 r 3 r 4 r 5 r 6 r 3 r 4 r 5 r 6 2 3
Részletesebben13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.
1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi
RészletesebbenDebreceni Egyetem AGTC
Debreceni Egyetem AGTC GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan és Környezetgazdaságtan Tanszék 4032 DEBRECEN, Böszörményi út 138., 4015 DEBRECEN Pf.36. : (52)
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege:
1 MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány A közgazdaságtan lényege: Gazdálkodás - összehangolási folyamat A közgazdaságtan a termelési körfolyamattal foglalkozik: javak termelését, elosztását,cseréjét,és
RészletesebbenBevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények
A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:
RészletesebbenA FOGYASZTÓI MAGATARTÁS
A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS Kiindulópont: a fogyasztó racionálisan viselkedik a termékek árai és a fogyasztó jövedelme mellett szükséglet-kielégítésének maximalizálására törekszik. A szükségletek kielégítéséhez
RészletesebbenElméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika
Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége
RészletesebbenElőadó: Dr. Kertész Krisztián
Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu A termelés költségei függenek a technológiától, az inputtényezők árától és a termelés mennyiségétől, de a továbbiakban a technológiának és az inputtényezők
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 25. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK 18
RészletesebbenMinta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia
MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK 1. Feleletválasztás Mikroökonómia a) Az alábbi jövedelemformák közül melyik a vállalkozó vállalkozói
RészletesebbenBevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények
A közgazdask zgazdaságtan gtan részei: r Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Elméleti: mikroökonómia makroökonómia nemzetközi gazdaságtan világgazdaságtan komparatív gazdaságtan
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László
Mikro- és makroökonómia Bevezető 2017.09.14. Szalai László Általános információk Tantárgy: Mikro- és Makroökonómia (BMEGT30A001) Kurzuskód: C2 (adatlap: www.kgt.bme.hu) Oktató Szalai László Fogadóóra:
RészletesebbenTestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor
soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő
RészletesebbenA költségvetési korlát
A költségvetési korlát A gakorlatban a jószágkosarak több, nagon sok termékből állnak. Mi eg kéttermékes modellt feltételezünk, íg a döntési roblémát grafikusan is tudjuk ábrázolni. Első termék:, második
RészletesebbenMikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN
MIKROÖKONÓMIA I. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. B TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN K hegyi Gergely, Horn Dániel, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010.
RészletesebbenKereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik.
2 Ha az ár nő a költségvetési egyenes meredekebb lesz: B A U2 U1 U3 I2 I1 I0 1 d = egyéni keresleti függvény Kereslet: az a termékmennyiség, amennyit a vevő vásárolni kíván adott áruból. d iaci kereslet:
RészletesebbenFOGYASZTÓI MAGATARTÁS 2. A SLUTSKY-EGYENLET
KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) FOGYASZTÓI MAGATARTÁS 2. A SLUTSKY-EGYENLET 6., 8. ÉS 14.8. FEJEZETEK Dr. Ligeti Zsombor ligetizs@kgt.bme.hu Fogadóóra:
Részletesebben1. A PIACGAZDASÁG ALAPFOGALMAI
1. A PIACGAZDASÁG ALAPFOGALMAI 1.1. A iac értelmezése, iaci mechanizmusok, iaci szerkezetek A iac közgazdasági értelemben az adásvétel színtere, a kereslet, kínálat találkozási helye, melynek legfontosabb
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 10. Előadás Makrogazdasági kínálat és egyensúly Az előadás célja A makrogazdasági kínálat levezetése a következő feladatunk. Ezt a munkapiaci összefüggések
RészletesebbenKözgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László
Közgazdaságtan A vállalatok kínálata Szalai László A vállalat kínálata Döntési faktorok Termelési mennyiség Értékesítési ár Korlátozó feltételek Technológiai korlátok Termelési függvény Gazdasági korlátok
Részletesebbenx jószágkombinációk halmaza,
. Tegyük fel, hogy egy piacon a kereslet és a kínálat az alábbi összefüggésekkel adhatók meg: Q = 60 p és Q = p/2, ahol p az árat jelöli forintban! A kormány elrendeli, hogy a termelőknek a szóban forgó
Részletesebben1. feladat megoldásokkal
1. feladat megoldásokkal Az általunk vizsgált gazdaságban két iparág állít elő termékeket, az és az. A termelés során mindekét iparág reprezentatív vállalata két termelési tényező típust használ egy iparágspecifikusat,
RészletesebbenA gazdaság szerkezeti vázlata
3. lecke Hogyan működik a iac? A iacelemzés alafogalmai. A keresleti, a kínálati oldal és az egyensúly. A mikroökonómiai iacmodell: a Marshallkereszt. A keresleti és kínálati görbék kezelése. Példák és
RészletesebbenKözgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY
KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA
RészletesebbenPRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS
PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ Feleletválasztás Közgazdasági alapismeretek
RészletesebbenKözgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek
Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia r. Nagy Benedek Email: Nagy.Benedek@eco.u-szeged.hu, Tel: (62) 544-676, fogadó óra: Hétfő 14-15:30, KO 311 (szorgalmi időszakban) zemélyes találkozás 4 alkalommal:
RészletesebbenKözgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta
Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Általános bevezető Fogalmak a mai alkalomra: - kereslet/keresleti függvény/keresleti görbe - kínálat/kínálati függvény/keresleti görbe
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenElektronikus példatár Dr. Koppány Krisztián PhD, SZE 2012
2. lecke FELAATOK 4.) Egy termék iacán 36 Ft/db-os vagy annál magasabb egységáron egyetlen vevő sem vásárol. Amennyiben az ár 36 Ft/db alá csökken, akkor minden 5 Ft-os árcsökkenés 8 darabbal növeli a
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet
Universität Miskolci Egyetem, Miskolc, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut és für módszertani Wirtschaftstheorie Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS
Részletesebben6.hét Elemzések a fogyasztó modelljével: a teljes árhatás felbontása, Fogyasztói döntés az idıben
1 /8 6.hét Elezések a fogyasztó odelljével: a teljes árhatás felbontása, Fogyasztói döntés az idıben Varian: 8. és 10. fejezet Z ÁRVÁLTOZÁS HTÁSÁNK ELEMZÉSE teljes árhatás felbontása Teljes árhatás: a
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június
MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián k.krisztian@efp.hu A TERMELÉS KÖLTSÉGEI ÁRBEVÉTEL A termelés gazdasági költsége Gazdasági Explicit költség profit Gazdasági profit Számviteli költség Implicit
RészletesebbenA termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon
1 /12 A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon Varian 18. Rgisztrált gazdasági szervezetek száma 2009.12.31 (SH) Társas vállalkozás 579 821 Ebbıl: gazdasági társaság: 533 232 Egyéni vállalkozás
RészletesebbenMIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június
MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA közgazdaságtan alapjai
A közgazdaságtan alapjai Jószág (javak): azok a hasznos dolgok, amelyek valamilyen szükségletet kielégítve növelik a jólétet. Termék: olyan tárgy, ami képes a szükségletet kielégíteni. Szolgáltatás: ennek
RészletesebbenMikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak
Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak közgazdaságtan szükséglet mikroökonómia makroökonómia nemzetközi közgazdaságtan ceteris paribus elv piac kereslet kínálat
RészletesebbenSzá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz
Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz 1. feladattípus a megadott adatok alapján lineáris keresleti, vagy kínálati függvény meghatározása 1.1. feladat
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenA technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése
1 /11 (C) http://kgt.bme.hu/ A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése Varian 20.3-6. 21. fejezet Termelési és hasznossági függvény (ismétlés
RészletesebbenTantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:
Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): MIKROÖKONÓMIA (AV_KMNA223-K6) 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: Bauerné Dr. Gáthy Andrea, egyetemi adjunktus 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:
RészletesebbenA jövedelem- és árváltozások hatása a fogyasztói döntésre. Az ICC görbe. Az Engel-görbe. 4-5. előadás
4-5. előadás A jövedelem- és árváltozások hatása a fogasztói döntésre ICC és Engel-görbe, PCC és egéni keresleti függvén. A iaci keresleti görbe származtatása. A fogasztói többlet. Kereslet-rugalmassági
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós
Részletesebbena/ melyik országnak van abszolút előnye a bor, illetve a posztó termelésében és milyen mértékű az előny?
A közgazdaságtan alapjai 1. feladat Egy gazdaságban a termelési lehetőségek határát a mellékelt ábrán lévő ABC görbe mutatja. a/ mekkora az x és y termék előállításának alternatív költsége a B és a D pontban?
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. A termelés modellje Szalai László
Mikro- és makroökonómia A termelés modellje Szalai László 2017.09.28. Termelés Termelési tényezők piaca Vállalat Értékesítés Inputok Technológia Kibocsátás S K L Termelési függvény Q = f K, L,... ( ) Fogyasztók
RészletesebbenMikroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul
Mikroökonómiai alapismeretek Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul Harnos László (1) 375-3121 (1) 375-2202 E-mail: harnos@futiomega.hu A mikroökonómia helye a gazdaság-tudományban
RészletesebbenA változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.
Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk
Részletesebben(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.
(makro modell) Vannak kihasználatlat erőforrások. Árak és a bérek lassan alkalmazkodnak. Az, hogy mit csináltunk most, befolyásolja a következő periódusbeli eseményeket. Minden erőforrást felhasználnak.
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelés költségei, a vállalati kínálat tökéletes verseny esetén 6. lecke
RészletesebbenKözgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK
KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely
Részletesebben1. A vállalat. 1.1 Termelés
II. RÉSZ 69 1. A vállalat Korábbi fejezetekben már szóba került az, hogy különböző gazdasági szereplők tevékenykednek. Ezek közül az előző részben azt vizsgáltuk meg, hogy egy fogyasztó hogyan hozza meg
Részletesebben4. hét Fogyasztói preferenciák, (hasznosság) A PIACI KERESLET - ÉS AMI MÖGÖTTE VAN. Varian: fejezet
1 /7 4. hét Fogasztói preferenciák, hasznosság Varian: 3. 4. fejezet PII KERESLET - ÉS MI MÖGÖTTE VN Kereslet törvéne: növekvı árak keresett menniség csökken (és megfordítva) Miért csökken a keresett menniség,
RészletesebbenII. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1
II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével
Részletesebben- 1 - Közgazdaságtani jelölés- és képletgyűjtemény (Mikroökonómia I. félév) JELÖLÉSEK:
- - Közgazdaságtani jelölés- és kéletgyűjtemény (Mikroökonómia I. félév) JEÖÉSEK: - munka (abour) - ár (rise) e - egyensúlyi ár - a munka ára ( munkabér (w)) A - föld (mint termelési (természeti) tényező)
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 27. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenFOGYASZTÓI MAGATARTÁS 1.
KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) KEDD: 10.15 12:00 (E1A) FOGYASZTÓI MAGATARTÁS 1. 2 5. FEJEZETEK Dr. Ligeti Zsombor ligetizs@kgt.bme.hu Ligeti Zsombor 1 TARTALOM 1. NEMLINEÁRIS VILÁG
RészletesebbenMikroökonómia 2009 őszi félév
Mikroökonómia 2009 őszi félév Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar. 3. előadás Fogyasztás és kereslet Előadó: Berde Éva A jelen előadás fóliáiban többször felhasználtam a Hirshleifer Glazer
RészletesebbenMikroökonómia - 6. elıadás
Mikroökonómia - 6. elıadás A FOGYASZTÁSI ELMÉLET KITERJESZTÉSE Bacsi, 6. ea. 1 A fogyasztói többlet p1 p2 p3 * A további termékegységekért megadandó árak Rezervációs ár: az a legnagyobb ár, amelyet az
RészletesebbenMakroökonómia. 12. hét
Makroökonómia 12. hét A félév végi zárthelyi dolgozatról Nincs összevont vizsga! Javító és utóvizsga van csak, amelyen az a hallgató vehet részt, aki a szemináriumi dolgozat + 40 pontos dolgozat kombinációból
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI
Részletesebben4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Mit tudunk eddig? Hosszú távú modell Mit csinál a vállalat? Mit
RészletesebbenKözgazdasági elméletek. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdasági elméletek Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 3. Előadás A karakterisztikai elmélet Bizonytalan körülmények közötti választás A karakterisztikai elmélet Hagyományos modell a fogyasztó különböző
RészletesebbenMakroökonómia. 8. szeminárium
Makroökonómia 8. szeminárium Jövő héten ZH avagy mi várható? Solow-modellből minden Konvergencia Állandósult állapot Egyensúlyi növekedési pálya Egy főre jutó Hatékonysági egységre jutó Növekedési ütemek
RészletesebbenA fogyasztási kereslet elméletei
6. lecke A fogyasztási kereslet elméletei A GDP, a rendelkezésre álló jövedelem, a fogyasztás és a megtakarítás kapcsolata. Az abszolút jövedelem hipotézis és a keynesi fogyasztáselmélet. A permanens jövedelem
RészletesebbenHarnos László. Mikroökonómiai alapismeretek. A mikroökonómia helye a gazdaság-tudományban. A fogyasztó. Fogyasztói preferenciaskála.
Mikroökonómiai alapismeretek Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı zakképzés A-III. modul Harnos László (1) 375-3121 (1) 375-2202 E-mail: harnos@futiomega.hu Mikroökonómia Makroökonómia A mikroökonómia
RészletesebbenKözgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 3. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka
Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 3. hét 2018/2019/I. Témakörök I. Költségvetési halmaz II. Közömbösségi görbe III. Optimális fogyasztási döntés I. Költségvetési halmaz Tartalom
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI
RészletesebbenMakroökonómia. 7. szeminárium
Makroökonómia 7. szeminárium Amit eddig tudunk hosszú táv: Alapfogalmak: GDP, árindexek Hosszú távú (klasszikus) modell: alapvető egyensúlyi összefüggések Solow-modell: konvergencia, növekedés Ami most
RészletesebbenFOGYASZTÓI MAGATARTÁS 1.
KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10.15 12:00 (QAF15) FOGYASZTÓI MAGATARTÁS 1. 2 5. FEJEZETEK Dr. Ligeti Zsombor ligetizs@kgt.bme.hu Fogadóóra: Kedd 12 14, QA215 2018.09.17.
RészletesebbenMonopolista árképzési stratégiák: árdiszkrimináció, lineáris és nem lineáris árképzés. Carlton -Perloff fejezet
Monopolista árképzési stratégiák: árdiszkrimináció, lineáris és nem lineáris árképzés Carlton -Perloff 9.10. fejezet Árdiszkrimináció Ugyanazon termék vagy szolgáltatás különböző árakon nem egységes árképzés
RészletesebbenÖkonómiai (közgazdasági) alapok
Ökonómiai (közgazdasági) alapok Bleier Norbert - SZIE VMI Az erőforrások, az igények és a szűkösség Avagy mi szükség van tulajdonképpen a közgazdaságtanra? Az emberi igények határtalanok. Az erőforrások,
Részletesebbenfeladatsor Alapszigorlat Alkalmazott közgazdasátan MINTA
feladatsor Alapszigorlat Alkalmazott közgazdasátan MINTA A feladatsor kitöltésére 110 perc áll rendelkezésére. A dolgozathoz tollon és számológépen kívül más segédeszközt nem használhat. A mobiltelefon
RészletesebbenDebreceni Egyetem AGTC
Debreceni Egyetem AGTC GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan és Környezetgazdaságtan Tanszék 4032 DEBRECEN, Böszörményi út 138., 4015 DEBRECEN Pf.36. : (52)
RészletesebbenKözgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 1. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka
Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 1. hét 2018/2019/I. Témakörök I. Bevezetés II. Horizontális összegzés 1. III. Horizontális összegzés 2. IV. Piaci egyensúly V. Mennyiségi adó
RészletesebbenA ország B ország A ország B ország A ország B ország Rövid távon a kamatparitás: két gazdaságban realizálható átlagos hozamnak azonos devizában kifejezett értéke meg kell, hogy egyezzen egymással. Hosszú
Részletesebben2015.09.09. 2015.09.16. 2015.09.30.
Bevezetés a közgazdaságtanba. A piac - Marshall-kereszt. A piaci mechanizmus működése: elemzések a Marshall kereszt segítségével. Állami beavatkozások: adó, árrögzítés stb. Rugalmasság. 2015.09.09. 2015.09.16.
RészletesebbenMűszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat szeptember 19. Termelés 1: Technológiai összefüggések modellezése
Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 3. szeptember 9. Termelés : Technológiai összefüggések modellezése I. Alapfogalmak A vállalkozások célja a profit maximalizálása, ezt a célt a termelésen
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 4. Előadás Az árupiac és az IS görbe IS-LM rendszer A rövidtávú gazdasági ingadozások modellezésére használt legismertebb modell az úgynevezett
RészletesebbenMikroökonómia elıadás
Mikroökonómia -. elıadás ÁLTLÁNOS EGYENSÚLY ELMÉLET 1 Bevezetés - mit tartalmaz az általános egyensúlyelmélet? Eddigi vizsgálatokban: egy piac viszonyai (részpiaci elemzés) a többi piac változatlanságát
RészletesebbenKözgazdaságtan I. 6. alkalom
Közgazdaságtan I. 6. alkalom 2018-2019/II. 2019. március 13. Tóth-Bozó Brigitta Tóth-Bozó Brigitta Általános információk Fogadóóra szerda 13-14, előzetes bejelentkezés szükséges e-mailben! QA218-as szoba
RészletesebbenMakroökonómia. 9. szeminárium
Makroökonómia 9. szeminárium Ezen a héten Árupiac Kiadási multiplikátor, adómultiplikátor IS görbe (Investment-saving) Árupiac Y = C + I + G Ikea-gazdaságot feltételezünk, extrém rövid táv A vállalati
Részletesebben(közgazdas. zgazdasági) gi) alapok. Az erőforrások, az igények és a szűkösség. A közgazdaságtan:
Ökonómiai (közgazdas zgazdasági) gi) alapok Az erőforrások, az igények és a szűkösség. - Avagy mi szükség van a közgazdaságtanra? - Az emberi igények határtalanok. Az erőforrások, melyekkel ki tudnánk
Részletesebben