Ökonómiai (közgazdasági) alapok

Átírás

1 Ökonómiai (közgazdasági) alapok Bleier Norbert - SZIE VMI

2 Az erőforrások, az igények és a szűkösség Avagy mi szükség van tulajdonképpen a közgazdaságtanra? Az emberi igények határtalanok. Az erőforrások, melyekkel ki tudnánk elégíteni őket, korlátozottak. Ez elvezet minket a szűkösség problémájához. A közgazdaságtan vajon ad megoldást erre problémára?

3 A közgazdaságtan: Leírja és elemzi a módot, ahogy a társadalmak (egyének) az igényeik kielégítése érdekében a szűkös erőforrások közül választanak. Minden társadalmi jelenség egyének cselekedeteiből és a köztük kialakuló kölcsönhatásokból származik és az egyének a várható pótlólagos hasznokat és költségeket figyelembe véve választanak. Nem csupán pénzről, nyereségről és üzletről szól, az emberek választásait és a választások nem szándékolt következményeit is vizsgálja. Heyne et al. 2004; Shapiro et al. 1990

4 A közgazdaságtan nem azt feltételezi, hogy az emberek önzők, anyagiasak és kizárólag csak a pénz érdekli őket. (pedig ) Amikor az egyének várható hasznuk és költségeik alapján döntenek, akkor minden attól függ, hogy mit tekintünk haszonnak és költségnek. A közgazdasági gondolkodásmódot három területen alkalmazzák: a cselekvések, a kölcsönhatások és a következmények elemzésében. Heyne et al. 2004

5 1., A cselekvéseket elsősorban a gazdaságosság szempontjából vizsgálja. (A gazdaságosság az erőforrások legelőnyösebb felhasználását jelenti.) 2., A gazdaságosságot a szűkösség teszi szükségessé. 3., A legtöbb esetben a pénzügyi forrásaink végesek, nem vásárolhatunk meg mindent, bizonyos dolgokról le kell mondanunk. Még a multimilliomosoknak sem végtelen a lehetőségük, hiszen az idő az ő számukra is véges. Heyne et al. 2004

6 A gazdaság az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, kereskedelmével és fogyasztásával összefüggő jelenségek és kölcsönhatásaik összessége. Két végpont: Termelés Végső felhasználás (fogyasztás) Fogyasztásra az embert anyagi javak és szolgáltatások iránti belső hiányérzet sarkallja. SZÜKSÉGLET

7 A közgazdaságtan a gazdasági tevékenységekkel összefüggő szükségletekkel foglalkozik. A gazdasági szükségletek kielégítésének eszközei a javak, a kielégítés mozzanata a fogyasztás. A javak azon tulajdonságainak összességét, amelyek szükséglet kielégítésére alkalmassá teszik őket, hasznosságnak nevezzük. JAVAK SZABAD JAVAK GAZDASÁGI JAVAK

8 SZABAD JAVAK A nem emberi munkával előállított, természet adta javakat nevezzük szabad javaknak. A természet készen, közvetlenül fogyasztható állapotban és korlátlanul nyújtja az emberiség számára. (pl. tiszta levegő, fény) Ez azért napjainkra már erősen kérdésessé vált!!! Korábban ide sorolták: vizek, erdők, ásványkincsek egy részét is ez már nincs így! -> Szűkös javak

9 GAZDASÁGI JAVAK A termeléssel létrehozott javakat gazdasági javaknak nevezzük. 1, Termékek: amelyek megfogható, tárgyi formát öltve rendelkeznek szükséglet kielégítésére alkalmas hasznos tulajdonsággal (pl. kenyér, autó, ruha, stb.). 2, Szolgáltatások: lehetnek anyagi (pl. szállítás, raktározás, csomagolás) és nem anyagi jellegűek, amikor valamilyen tevékenység közvetlenül elégít ki emberi szükségletet (pl. tanár, orvos, színész, stb.).

10 Gazdasági javak másik csoportosítása: Magánjavak Egyének fogyasztják. Ha valaki elfogyasztja, más már nem tudja. Korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre. A magánjavak fogyasztásából egyesek kiszorulhatnak, így versengés folyik azokért. Közjavak Mindenkinek rendelkezésére állnak. Használatukból senki sem zárható ki. Ezek a javak nem oszthatók, vagy mindenkinek a rendelkezésére állnak vagy senkinek sem. Pl. közbiztonság, közvilágítás, honvédelem

11 A gazdasági javak nem állnak szabadon és korlátlanul az ember rendelkezésére. A szükségletek kielégítése tehát szinte teljes mértékben attól függ, hogy mit és mennyit termelünk. A termelés emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállításának folyamata. Ehhez termelési tényezőket kell felhasználni.

12 TERMELÉSI TÉNYEZŐK Munka-munkaerő (az ember szellemi és fizikai képességeinek összessége, melyet a termelés során felhasznál) Természeti tényezők (termőföld, vizek, erdők, stb.) Tőkejavak (eszközök, épületek, gépek, energia, amelyeket a termelésben használnak fel.) Vállalkozó (feladata az összes termelési tényező egységbe szervezése, irányítása)

13 A gazdálkodás > választás A termelési tényezők (erőforrások) szűkössége behatárolja a lehetőségeket. Viszont a szükségletek lényegében korlátlanok. Ez az ellentmondás gazdálkodásra késztet. Gazdálkodáson a termelési erőforrások és javak céltudatos felhasználását értjük, melynek eredményeként a szükségletek a lehető legmagasabb fokon elégíthetők ki. A gazdálkodás választások és döntések sorozatából áll.

14 A döntések túlnyomó többségénél előnyök és hátrányok, haszon és áldozat egyaránt előfordul. Ha például a véges jövedelmünket szórakozásra költjük, nem tudunk lakást venni. Az egyik alternatíva választása egyúttal egy, vagy több másikról való lemondást is jelent. Feláldozott haszon, vagy alternatív költség az a jelenség, hogy valamely dolog (élvezet, haszon) megszerzése, más dolgok feláldozásával jár. A gazdálkodás szükségleteink rangsorolását is jelenti egy adott időben.

15 A közgazdaságtan az embereknek és embercsoportoknak a gazdasági folyamatban, vagyis a termelésben, az elosztásban, a cserében (forgalmazásban) és a fogyasztásban felmerülő döntési alternatíváival foglalkozó társadalomtudomány. A gazdálkodás három fő kérdése: MIT termeljek? HOGYAN termeljek? KINEK termeljek?

16 Mit termeljek? A gazdaság szereplői milyen javakat és szolgáltatásokat, azok milyen mennyiségét és minőségét állítsák elő? Hogyan termeljek? A javak és szolgáltatások előállítása során az erőforrásokat, a termelési tényezőket milyen kombinációban használjam. Kinek termeljek? Kik lesznek a fogyasztóim? Kik lehetnek egyáltalán?

17 A modern gazdaságokat a munkamegosztás és a specializáció jellemzi. E nélkül tömegtermelés nem létezne. A munkamegosztás miatt többet, jobbat és olcsóbbat fogyaszthatunk, mintha mindent magunknak kellene előállítani. A munkamegosztásból ugyanakkor következik a kooperáció szükségessége. A kooperáció a munkamegosztás alapján elkülönült termelők és termelő szervezetek tudatos együttműködése.

18 A specializáció és munkamegosztás, valamint a kooperáció felvet egy további kérdést, a gazdasági tevékenységek összehangolásának problémáját. A gazdaság résztvevői között egyre erősebben jelentkezik a kölcsönös függés. A résztvevők más számára termelnek, saját szükségleteiket pedig szinte teljes mértékben mások által előállított javakkal elégítik ki. Hogyan valósul hát meg a koordináció? Milyen koordináció típusokat különböztetünk meg?

19 Etikai koordináció A gazdasági kapcsolatokban a társadalmi erkölcsi normák, tradíciók érvényesülnek. Ezek magukban foglalnak hagyományokat, szokásokat, stb. és a gazdaság szereplői számára kötelezőek, megsértését a közvélemény szankcionálja. Ma is előfordul, de általában kisebb közösségekben (család, lakóközösség, vagy pl. az Amisok az USA-ban). A gazdaság egészének koordinációs folyamatában csak kiegészítő funkciója van.

20

21 Agresszív koordináció A gazdasági szereplők között szigorú alá- és fölérendeltségi viszony van. A fölérendeltek nyers erőszakkal kényszerítik az alárendelteket az általuk kívánt gazdasági cselekvésre. Ritka és kivételes körülmények között fordul elő, pl. hadigazdaság, gyarmatosítás. A modern gazdaságok meghatározó koordinációs típusai: a bürokratikus (centralizált), a piaci, és a vegyes koordináció.

22 Centralizált koordináció Tudatos, központi tervek és utasítások alapján működik. A gazdaság szereplői között alá- és fölérendeltségi viszonyok vannak. A gazdasági kapcsolatokban kevés szerep jut a piacnak. KINEK? KÖZPONT MIT? HOGYAN?

23 A piaci koordináció (piacgazdaság) A gazdaság szereplői a piaci kapcsolataikban egymás mellé rendeltek, egyenrangúak, a közöttük megvalósuló cserekapcsolat a pénz közvetítésével történik. Alapvető céljuk a pénzben kifejezhető gazdasági eredmény elérése. A piacgazdaságban a szereplők számára a döntéseikhez szükséges legfontosabb információkat a pénz közvetíti.

24 KINEK? piac piac MIT? piac HOGYAN? A piaci koordináció sémája

25 Mit termeljek? A választ a piac közvetíti. Mi a nyereséges, mi hozza a legtöbb profitot. Hogyan termeljek? A termelési tényezők olyan kombinációját keresik amelyik a legkisebb költséggel történő előállítást teszi lehetővé. Kinek termeljek? Meghatározóak a jövedelmi viszonyok.

26 Vegyes gazdaságkoordináció Egyszerre, együtt vannak jelen a piaci és az állami koordináció elemei. Meghatározó szerepe azonban a piacnak van. A mai fejlett gazdaságok jellemzője.

27 A piaci szereplők Mindazon személyek, szervezetek és csoportok, akik termelési, vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat. Vásárlók, eladók, állam és intézményei A piaci szereplők vagy vesznek vagy eladnak, vagy más módon gyakorolnak befolyást a piaci folyamatokra. Közös jellemzőik: racionális gazdasági cselekvés, önérdek, gazdasági hatékonyság

28 Racionális gazdasági cselekvés Az eladó és a fogyasztó igyekszik a cserében a számára legelőnyösebb pozícióba kerülni. Önérdek Feltételezzük, hogy az egyének azt az alternatívát választják, amelyik a legjobb eredménnyel jár számukra. Gazdasági hatékonyság Adott ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt megvalósítani. Ez a vásárló és eladó tekintetében ellentétes érdeket jelent.

29 Kereslet és kínálat A keresleti függvény egy adott termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében. A keresleti függvény megmutatja valamely áru azon mennyiségeit, amelyeket a vásárlók különböző árak mellett hajlandóak és képesek megvásárolni. Általában csökkenő ár esetén nő, növekvő ár esetén csökken az adott termék keresett mennyisége.

30 A kínálati függvény azt az összefüggést fejezi ki, hogy a termelők különböző árak mellett milyen árumennyiségeket kínálnak eladásra a piacon. Általában növekvő árhoz magasabb kínálat tartozik. A kínálati függvény helyzete és alakja a termelők számától és a termelés költségeitől függ alapvetően.

31 Felhasznált irodalom: Heyne P., Boettke P. és Prychitko D (2004) A közgazdasági gondolkodás alapjai. 519pp. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Molnár J., Farkasné Fekete M., Illés L., Hustiné Béres K. és Tömpe F (2000) Közgazdaságtan. Egyetemi jegyzet. SZIE GTK, Gödöllő Shapiro H T., Dawson G G. és Antell G (1990) Alkalmazott közgazdaságtan. 211pp. Junior Achievement Magyarország.