Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26.

Save this PDF as:

WORD PNG TXT JPG

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26."

Domokos Biró
1 évvel ezelőtt
Látták:

Átírás

1 Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26.

2 Globalizáció Globalizáció alatt a különböző társadalmi rendszerek (például a gazdaság, a politika, a kultúra, a kereskedelem és a kommunikáció) nemzetközi összefonódását értjük. A gazdasági globalizáció legfontosabb szereplői a multinacionális vállalatok, amelyek tulajdonosai (mint ahogy nevük is mutatja) több nemzetből kerülnek ki, míg a transznacionális vállalatok tulajdonosai egy nemzetből valók, és termelésüket világméretekben szervezik.

3 A világ legnagyobb vállalatai A rangsort a Forbes évente frissíti négy gazdasági mutató alapján. magyar GDP 2014-ben 138,39 milliárd dollár

4 Visszafordíthatatlan folyamat FENNTARTHATÓSÁG: kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket

5 A GAZDASÁG FEJLETSÉGÉNEK MÉRŐESZKÖZEI GDP (gross domestic product) bruttó hazai termék = az adott országban egy év alatt megtermelt, előállított új termék és a szolgáltatások összértéke GNP (gross national product) bruttó nemzeti termék = nem tartalmazza a külföldi vállalatok által megtermelt értéket, de figyelembe veszi a hazai vállalatok által külföldön megtermelteket összehasonlíthatóság szükséges hozzá az értékek egy főre való vetítése (USD/fő; EUR/fő) gazdasági növekedés GDP előző évi adatához való viszonyítás %-ban mérve

6 Piac Def.: a csere színtere, ahol a vevő és az eladó, a kereslet és a kínálat találkozik egymással. Csoportosítása Földrajzi elhelyezkedés Termék vagy termékcsoport Közgazdaságtan szempontjából Fogyasztási javak piaca Termelési tényezők piaca Elemei: az ár, a jövedelem, a kereslet és a kínálat Szereplői: Vevők Eladók (szerep változhat)

7 Piac szerkezet: a piaci szereplők egymáshoz viszonyított versenyhelyzete. et

8 Kereslet Egy termék piaci kereslete (keresleti görbéje) megmutatja, hogy az összes vásárló különböző árak mellett mennyit hajlandó és képes megvásárolni egy termékből. Kereslet törvénye

9 Kínálat Egy termék piaci kínálata (kínálati görbéje) azt fejezi ki, hogy az összes termelő különböző árak mellett mennyit hajlandó és képes előállítani egy termékből. Kínálat törvénye

10 Piaci egyensúly Az a kitüntetett piaci helyzet, ahol a vevők szándéka találkozik az eladók szándékával, és a vevők pontosan ugyanannyi terméket kívánnak megvenni, mint amennyit az eladók el akarnak adni. Alfred Marshall ( ) angol közgazdász nevéhez fűződik a kereslet és kínálat grafikus elemzése, és a két függvény együttes ábrázolását gyakran nevezik Marshallkeresztnek.

11 Vállalkozási alapok

12 Mi szükséges egy üzleti vállalkozás sikeréhez? Potenciális üzleti lehetőség Tőke (befektetés) Vállalkozói készség - vállalkozó Kockázatvállalás Reális üzleti terv

13 Vállalkozzunk-e? Az alternatívák számbavétele (előnyök, hátrányok Munkaidő hossza Stabilitás, biztonság, kockázat Főnök-beosztott viszony Folyamatos döntési kényszer

14 Megfontolandó kérdések? mit akarok elérni a vállalkozással? elegendő tudás és tapasztalat áll rendelkezésemre? Reálisak-e elképzeléseim? Melyek személyiségem gyenge és erős pontjai? Tulajdonságok: kapcsolatteremtő képesség,rugalmasság, eredetiség, magabiztosság, önkontroll, érzékenység, szervezőképesség, gyorsan képes dönteni, stb.

15 Üzleti tevékenység kiválasztása Üzletszerű gazdasági tevékenység: a vállalkozó saját nevében, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenység Mire lehet vállalkozni? Köre nagyon széles (termelő, szolgáltató, kulturális, oktatási tevékenység, stb) Nem folytatható állami monopóliumként fenntartott tevékenység, amelyet a törvény, törvényerejű rendelet, vagy kormányrendelet az állam, állami szerv vagy állami gazdálkodó szerezet részére tart fenn Választás: személyes képességekkel, érdeklődéssel és az anyagi lehetőségekkel a leginkább összhangban lévő legyen TEÁOR tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere

16 Vállalkozás elnevezése Találó, rövid legyen, Utaljon a vállalkozás termékére, szolgáltatására Cégbejegyzés jogi szabályai szerint Cégkizárólagosság (a cégnév különbözzön más cégek elnevezésétől) Cégvalódiság (a tényleges tevékenységet tükrözze) Cégszabatosság (az elnevezés feleljen meg a magyar helyesírás szabályainak)

17 Cégnév Három egységből áll a) vezérnév (azonosításra szolgál) b) alaptevékenység c) társasági forma

18 Vállalakozás helyének kiválasztása Székhely: a vállalkozás adminisztratív központja Telephely: az üzleti tevékenység folytatásának helye, amely a székhellyel azonos közigazgatási területen fekszik Fióktelephely: a székhelytől eltérő közigazgatási területen fekszik Telephely kiválasztásának szempontjai: közlekedési megfontolások, munkaerő közelsége, piac közelsége, költségmegfontolások, helyi jogi, adminisztratív, adófizetési kötelezettségek eltérése, alapvető infrastruktúrával való ellátottság, későbbi terjeszkedés lehetősége

19 Vállalkozási forma kiválasztása Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás

20 A vállalkozások általános jellemzői Önállóság Célmeghatározás (mit?, kinek?, hogyan?) Döntések (vállalkozási forma, alaptőke, munkavégzés..) Kockázatvállalás Eredményérdekeltség Felelősségvállalás Jogi felelősség Erkölcsi felelősség Anyagi felelősség

21 Jogi felelősség Önálló jogi személy (= jogi személyiséggel rendelkező szervezet) A vállalkozások jelentős része önálló jogi személy, ennek lényege, hogy az őket létrehozó tagoktól elkülönült vagyonnal és szervezettel rendelkeznek. Nem önálló jogi személy (=jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) Amikor nincs vagy csak nagyon egyszerű a kialakított szervezeti struktúra, és az önálló jogi személyhez képest kevesebb jogosítvánnyal rendelkezik.

Hasonló dokumentumok

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít