Közgazdasági alapismeretek - ismétlés

Átírás

1 Közgazdasági alapismeretek - ismétlés Fazekas Tamás Aktuális gazdaságpolitikai esettanulmányok 1. Szervezési kérdések Elérhetőségek. 1. Honlap: Tematika Előadások anyaga: minden héten van előadás!!! 2. cím: fazekast@szolf.hu 3. Campus, 136. szoba Tananyag. 1. Tankönyv 2. Minden, ami az előadásokon elhangzik 3. Minden, ami a honlapra felkerül Az előadásokon elhangzott ismeretek. Az,,elhangzott ismeretek,, nem tévesztendő össze a kurzus honlapján esetleg megjelenő előadás-vázlattal!!! A vázlat nem az előadást tartalmazza, hanem azokat a demonstrációs eszközöket, melyekkel az előadó a mondanivalóját kívánja alátámasztani! Számonkérés. 1. Az előadások látogatása kötelező!!! (lehetséges hiányzások száma 2 alkalom, lásd TVSZ)!!! 2. Két negyedéves zárthelyi dolgozat megírása és a minimális 51%-os teljesítmény elérése külön-külön. Azok a hallgatók, akik nem érik el a minimális teljesítményt pótló zárthelyi dolgozatot kell írniuk abból a dolgoztból, amelyiken nem érték el a minimumot. 3. Írásbeli vizsga: 100 pont (90 perc) a félév teljes anyaga, az előadásokon elhangozott ismeretek kerülnek ellenőrzésre. 1

2 Értékelés. Ponthatárok: = = = = = 1 2. A közgazdaságtan alapfogalmai Közgazdaságtan. Tudomány - társadalomtudomány A közgazdaságtannak többféle irányzata van, DE mi most CSAK a közgazdaságtan főáramával (mainstream) foglalkozunk (neoklasszikus gondolatkör)!!! Közgazdasági jellegű kérdések szűkebb értelemben. 1. Egy vállalat vezetője a rendelkezésére álló bevételből felszereljen még egy gyártósort és növelje a gyártási kapacitást, vagy rendezzen be egy fejlesztő laboratóriumot új termékek kifejlesztésére? (vajon mi alapján dönt?) 2. Ha egy nagyobb összeget örököl valaki, értékpapírokba fektesse, vagy vásároljon ingatlant? (vajon mi alapján dönt?) 3. Egy település önkormányzata a támogatási pénzből iskolát építtessen, vagy nyugdíjas otthont? (vajon mi alapján dönt?) 4. A kormányzat az útépítéseket támogassa, vagy a felsőoktatást? (vajon mi alapján dönt?) 5. Vállaljak munkát egy multinacionális cégnél, vagy indítsak saját vállalkozást? (vajon mi alapján döntünk?) Közgazdasági jellegű kérdések tágabb értelemben. 1. Orvos legyek, bölcsész, mérnök, vagy közgazdász? (vajon mi alapján döntünk?) 2. Ha nem találom a lakáskulcsomat, meddig érdemes keresni? (vajon mi alapján döntünk?) 3. Kihez menjek/kit vegyek el feleségül? (vajon mi alapján döntünk?) 4. Sörözni menjek a barátaimmal, vagy tanuljak még a holnapi ZH-ra? (vajon mi alapján döntünk?) 5. Vegyek bérletet, vagy lógjak a buszon? (vajon mi alapján döntünk?) 6. Megvegyem a mikroökonómia tankönyvet, vagy könyvtárból próbáljam majd kivenni? (vajon mi alapján döntünk?) 7. Miért a kövérebb egeret kapja el a macska? 2

3 Mi volt a válaszokban felhasznált érvekben a közös?. Széles értelemben vett előnyöket és hátrányokat vetettünk össze. Megjegyzés Feltesszük, hogy ez a hozzáállás általánosan érvényesül: a közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely általános hipotéziseket és törvényszerűségeket fogalmaz meg a társadalom tagjaira vonatkozóan. Mi volt a válaszokban felhasznált érvekben a közös?. DE mi Szűkös erőforrásokról beszéltünk Megjegyzés Ha nincs szűkösség, akkor nincs döntési kényszer. Egy probléma akkor válik közgazdasági jellegűvé, ha a SZŰKÖSSÉG feltétele fennáll. A szűkös erőforrások DÖNTÉSI KÉNYSZERt okoztak Mi volt a válaszokban felhasznált érvekben a közös?. Racionális döntéshozatalt feltételeztünk Állítás RACIONALITÁSI POSZTULÁTUM (egyenlőre) intuitív megközelítésben: az előnyöket és hátrányokat mérlegelve a gazdasági szereplők a lehetőségeikhez képest a legjobb alternatívá(ka)t választják. Az előnyök és hátrányok összevetésénél más lehetséges döntések kimeneteleit is figyelembe vettük. Azok közül is leginkább azt, amirol a legjobban fájt lemondanunk, azaz a döntésünk ALTERNATÍV KÖLTSÉGét (opportunity cost) vettük figyelembe. Mi volt a válaszokban felhasznált érvekben a közös?. 1. Minden esetben bizonyos (nem is feltétlenül lényegtelen) tényezőket önkényesen elhanyagoltunk (miket?), miközben más tényezők jelentőségét kiemeltük: azaz MODELLEKBEN gondolkodtunk. 2. Egyszerűsített modelleket építettünk a hipotéziseink alapján és ezek segítségével vontunk le következtetéseket szintén a hipotéziseink (pl. szűkösség, racionalitás, előny/hátrány mérlegelés) alapján. Közgazdaságtan. Közgazdaságtan Döntések és a választások tudománya a korlátozott lehetőségek világában. Társadalomtudomány, amely a tágabb értelemben vett termelési körfolyamattal foglalkozik, azaz vizsgálja folyamatát. Termelés Elosztás Csere (forgalom) Fogyasztás 3

4 1. szakasz. 1. Mi a termelés? 2. Termelő = Vállalat 3. Melyek a fontosabb jellemzői? 4. Mi kell a termeléshez? termelési tényezők (vagy inputok, vagy erőforrások) 5. Mi a termelés erdménye? termékek és szolgáltatások (javak, vagy output) Termelési tényezők. Termelési tényezők Mindazok a tényezők, amelyeket felhasználnak a tágabb értelemben vett termelési körfolyamat során. 1. Elsődleges tényezők: természeti tényezők, munkaerő 2. Másodlagos tényező: termelt tőkejavak 3. Különleges emberi tényező: vállalkozó Termelési tényezők. Természeti tényezők A természetben szabadon rendelkezésre álló anyagi jelenségek, amelyek eredeti, természetes formában alkalmasak a termelési célokra. Ellenértékük (bérleti formában való felhasználás esetén) a bérleti díj, vagy járadék. Munkaerő Az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a munkavégézés és termelési tevékenység során felhasználhat. Ellenértéke a munkabér. Termelt tőkejavak Olyan emberi tevékenység által létrehozott javak, amelyek inputként szolgálnak további termelőtevékenységek számára. Ellenértékük a bérleti díj, vagy kamat. Vállalkozó A termelési folyamatot, a munka-, a föld- és a tőkefelhasználásit egységbe szervező, irányító és öszehangoló tényező. Tevékenyégének ellenértéke a profit. Termelési tényezők. Legfontosabb jellemzőjük: SZŰKÖSSÉG a gazdaságot általánosan jellemző jelenség, az inputok korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre (szabad javak vs. gazdasági javak), a termeléshez rendelkezésre álló erőforrások nem elégségesek a szükségletek teljes kielégítésére. 4

5 4. szakasz. 1. Mi a fogyasztás? 2. Fogyasztó = Háztartás (család háztartás) 3. Melyek a fontosabb jellemzői? 4. Mi a fogyasztó célja? Mi korlátozza döntéseiben? Szükségletek. Szükséglet: hiányérzet, amely cselekvést vált ki önmaga megszűntetésére, a fogyasztás alapvető mozgatórugója. 1. Egyéni szükséglet vs. közösségi szükséglet 2. Effektív szükséglet vs. látnes szükséglet A javak csoportosítása. Javak (jószágok): a szükségletek kielégítésére alkalmas eszközök összessége. 1. Szabad javak 2. Gazdasági javak (a) Anyagi javak (b) Nem anyagi jellegű javak - szolgáltatások (anyagi- vagy nem anyagi jellegű szolgáltatások) Szükségletek. Legfontosabb jellmezőjük: állandó NÖVEKEDÉS, fejlődés, teljes mértékben soha nem kielégíthetők. Mai gazdaság alapvető problémája. 1. Erőforrások: szűkösség 2. Szükségletek: növekedés Erőforrások < Szükségeletek Állandó választási, döntési kényszer: 1. szükségleteket rangsorolni kell (fontossági sorrend!) 2. erőforrásokkal való racionális gazdálkodás 5

6 Következtetések. 1. A közgazdaságtan magába foglalja azokat a folyamatokat, amely során a társadalom a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokat az emberi szükségletek kielégítése érdekében felhasználja és a megtermelt javakat elosztja. 2. A közgazdaságtan,,a döntések és a választások sorozata a korlátozott lehetőségek világában. 3. Bármilyen döntésnél, gazdasági tevékenységnél, ha kiválasztunk egy lehetőséget, akkor az összes többi lehetőségről lemondunk, feláldozva annak hasznát jövedelemét. 4. A kiválasztott tevékenység ténylegesen felmerült költségei mellett ezt a feláldozott hasznot is figyelembe kell venni, mint alternatív költséget (OPPORTUNITY COST). Pl.: újságárusítás-mozi A közgazdaságtan három alapkérdése. 1. MIT termeljenek? 2. HOGYAN termeljenek? 3. KINEK termeljenek? 2. szakasz. KINEK termeljenek? ELOSZTÁS 1. A társadalom tagjai közül, kik milyen módon és milyen arányban részesednek az előállított javakból. 2. Milyen okok, tényezők határozzák meg az egyes emberek és társadalmi csoportok jövedelmének alakulását. Koordinációs mechanizmusok [Kornai, 1982]: 1. Hagyományokon alapuló (etikai) koordináció 2. Bürokratikus koordináció 3. Agresszív koordináció 4. Piaci koordináció Nálunk melyik érvényesül? 3. szakasz. CSERE: forgalom, adásvételek összessége. 1. Színtere: a piac (tényezőpiac, termékek és szolgáltatások piaca) 2. Tárgya: termékek és szolgáltatások 3. Szereplői: eladó és a vevő (a háztartás és a vállalat vevőként és eladóként is megjelennek a tényező- és a termékpiacokon) saját, egyéni érdekeik alapján döntenek racionálisan cselekszenek 6

7 hatéknyságra törekszenek meghatározott törvényszerûségekkel kell számolniuk a piacon, melyekhez alkalmazkodniuk kell 4. Kísérője: a pénz A piac egy adott termék vagy szolgáltatás cseréjének, adásvételének színtere, ahol a javak iránt érdeklődők és az azt elcserélni kívánó piaci szereplők találkoznak. 3. A piac Mi a piac?. Piac A piac a tényleges és a potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, amelynek legfőbb elemei a kereslet, a kínálat, az ár. Kikötések. Most még csak a TERMÉKPIACI folyamatokkal foglalkozunk!!! 1. Részpiacokra oszlik: egy-egy termék, termékcsoport, illetve egy-egy földrajzi terület (ország, vagy nagyobb nemzetközi régió) piaca 2. A továbbiakban a fogalmakat egy-egy ország piacára szűkítjük és általában egy - egy vállalatra és egy - egy termékre vonatkoztatjuk. 3. Tökéletesen versenyző (kompetitív) piacot feltételezünk. A kompetitív piac modellfeltételei. 1. Homogén termék 2. Sok kis eladó, sok kis vevő 3. Szabad a be- és a kilépés 4. Tökéletes informáltság 5. Árfelfogadó magatartás Két plussz feltétel: 1. Nicsenek taranzakciós költségek 2. Nincsenek externáliák Kereslet. Kereslet 1. Egyéni kereslet (d): egy fogyasztó mennyi terméket (vagy szolgáltatást) hajlandó és képes megvásárolni. 2. Piaci kereslet (D): az egyéni keresletek összessége, az összes fogyasztó mennyi terméket (vagy szolgáltatást) hajlandó és képes megvásárolni. 7

8 Keresleti függvény/görbe. Keresleti függvény A keresleti függvény az adott termék (vagy szolgáltatás) keresett mennyiségét fejezi ki a keresletet befolyásoló tényezők függvényében: Q D X = f(p X, p Y,..., p n, I,...) Keresleti görbe A keresleti görbe az adott termék (vagy szolgáltatás) keresett mennyiségét fejezi ki különböző lehetséges árak mellett: Q D X = f(p X, p Y, i,...) Q D X = f(p X ) Példa: keresleti görbe. Tekintse az alábbi táblázat adatait, amelyek a dobozos sör iráni lakossági keresletet jellemzik, a foci VB előtt. Az egyes árak mellett az látható, hogyha a kérdéses áron kínálnák a sört, mennyit vásárolnának az emberek, azaz mennyi a keresett mennyiség: Mit tapasztalunk? Ha az ár... (Ft/doboz) akkor a keresett mennyiség (doboz) Kereslet törvénye. Egy jószág árának emelkedésekor (csökkenésekor) a belőle fogyasztott (keresett) mennyiség csökkenni (emelkedni) fog. p Q D p Q D A keresleti görbe negatív meredekségű. Amikor nem igaz a kereslet törvénye. Paradox árhatások: 1. spekulációs hatás 2.,,nyáj hatás (presztízsfogyasztás) 3. sznobhatás 4. Veblen hatás 5. Giffen javak 8

9 A keresleti görbe eltolódásai. Keresett mennyiség változása (mennyiségi változás, a keresleti görbén mozgunk) vs. kereslet változása (minőségi változás, a keresleti görbe eltolódik) 1. Jövedelem változás 2. Változás más jószágok áraiban 3. Ízlés, divat változás 4. Hírdetés, reklám hatása 5. Hitelben történő vásárlás lehetősége 6. Változások a népesség számában, stb Kínálat. Kínálat 1. Egyéni kínálat (s): egy vállalat mennyi terméket (vagy szolgáltatást) hajlandó és képes előállítani. 2. Piaci kínálat (S): az egyéni kínálatok összessége, az összes vállalat mennyi terméket (vagy szolgáltatást) hajlandó és képes előállítani. Kínálati függvény/görbe. Kínálati függvény A kínálati függvény az adott termék (vagy szolgáltatás) kínált mennyiségét fejezi ki a kínálatot befolyásoló tényezők függvényében: Q S X = f(p X, w 1, w 2,..., w n,...) Kínálati görbe A kínálati görbe az adott termék (vagy szolgáltatás) kínált mennyiségét fejezi ki különböző lehetséges árak mellett: Q S X = f(p X, w 1, w 2,...) Q S X = f(p X ) Példa: kínálati görbe. Tekintse az alábbi táblázat adatait, amelyek a dobozos sör piaci kínálatát jellemzik, a foci VB előtt. Az egyes árak mellett látható, hogyha a kérdéses áron lehet eladni egy doboz sört, hány doboz sör gyártását vállalnák a termelők együttesen, azaz mennyi a kínált mennyiség: Mit tapasztalunk? Ha az ár... (Ft/doboz) akkor a kínált mennyiség (doboz)

10 Kínálat törvénye. Egy jószág árának emelkedésekor (csökkenésekor) a belőle termelt (kínált) mennyiség emelkedni (csökkeni) fog. p Q S p Q S A kínálati görbe pozitív meredekségű. A kínálati görbe eltolódásai. Kínált mennyiség változása (mennyiségi változás, a kínálati görbén mozgunk) vs. (minőségi változás, a kínálati görbe eltolódik) 1. Időjárás hatása kínálat változása 2. Technikai haladás 3. a termelési tényezők áraiban 4. Más javak árváltozásai 5. Adók és termelési támogatások Egyensúly. Egyensúly A keresett mennyiség és a kínált mennyiség egyenlő, azaz a keresleti- és a kínálati görbe metszi egymást. Az egyensúlyhoz tartozó árat egyensúlyi vagy piactiszító árnak, az egyensúlyhoz tartozó mennyiséget egyensúlyi mennyiségnek nevezzük. 1. Piaci egyensúly esetén mind az eladók, mind a vevők elégedettek a kialakult piaci helyzettel. Az érvényes piaci ár mellett nincsen eladatlan termék, illetve kielégítetlen kereslet. 2. Az egyensúlyi helyzet kitüntetett állapot, de NEM állítjuk róla sem azt, hogy ROSSZ. JÓ, sem azt, hogy Mindig egyensúly van a piacon?. 1. Túlkínálat (vagy többlet) 2. Túlkereslet (vagy hiány) Mi biztosítja az egyensúly kialakulást? Néhány megjegyzés. 1. A versenyzői egyensúly Pareto - hatékony: versenyzői egyensúlyban senkinek a helyzetén nem lehet javítani anélkül, hogy valakinek a helyzetén ne rontanánk. (Mind a fogyasztásra, mind a termelésre ez igaz!) 2. A versenyzői egyensúly (rögzített jövedelemelosztás esetén) maximalizálja a jólétet. Fogyasztói többlet Termelői többlet 10