A VENDÉGLÁTÁS RÉSZTVEVŐI SZÜKSÉGLET, IGÉNY, KERESLET

Átírás

1 A VENDÉGLÁTÁS RÉSZTVEVŐI A hivatásos vendéglátó tevékenység legfontosabb szereplője a vendég és a vendég ellátását biztosító vendéglátó üzlet. 1. Vendég: - hiányérzettel szükséglettel rendelkezik, - igénye van, - kereslete van. 2. Vendéglátó üzlet: - különböző üzlettípusok közül választhat a vendég, - kínálattal rendelkeznek az üzletek. SZÜKSÉGLET, IGÉNY, KERESLET 1. A szükséglet fogalma: - minden végső fogyasztás mozgatórugója, hiányérzet, amely cselekvést vált ki önmaga megszűntetésére. 2. A szükségletek tárgya: 2.1. Anyagi javak: a szükségletek kielégítésére alkalmas tárgyak pl.: élelmiszer, ruha, stb Szolgáltatások: a szükségletek kielégítésére alkalmas tevékenységek pl.: szórakozás Anyagi jellegű szolgáltatások: különböző javakra irányulnak szállítás, javítás, kereskedelem Nem anyagi jellegű szolgáltatás: valamilyen szellemi termék jön létre a szolgáltatás során tanácsadás Az ember szükséglete egyéntől függő, változó természetű, nemtől, kortól, földrajzi helyzettől, a technika és a társadalom fejlettségétől, valamint történelmi hagyományoktól is függ. 3. A szükségletet kiváltó okok: - élettani pl. éhség, szomjúság, - társadalmi együttélés pl.: személy- és vagyonbiztonság, divat - technika, tudomány fejlődése pl. szórakozás iránti szükséglet, gyógyászat A SZÜKSÉGLETEK CSOPORTOSÍTÁSA 1. Fontossági szempontból: - Elsőrendű v. primer szükségletek: A létfenntartáshoz közvetlenül kapcsolódnak (pl.: éhség, szomjúság) - Másodrendű v. szekunder szükségletek: a társadalom tagjainak életét színvonalasabbá teszi (pl.: kulturális szükséglet) - Harmadrendű v. tercier szükségletek: Luxus jellegű hiányérzetek, amelyek kielégítését nem mindenki érheti el. 2. Minőségi szempontból: - Fizikai, anyagi szükségletek: Kielégítésük anyagi jószággal történik (pl.: éhség) - Szellemi szükségletek: Szolgáltatásokkal elégítjük ki (pl. kulturális) 1

2 3. Mennyiségi szempontból: - Teljes szükséglet: Egy meghatározott időpontban jelentkező és kielégítésre váró igények összessége - Tényleges v. effektív szükséglet: Megvalósítható, kielégíthető szükséglet. - Lappangó v. látens szükséglet: Olyan szükséglet, amit valamilyen okból nem lehet kielégíteni. 4. Megjelenési formája szerint: - Egyéni szükséglet: Kielégítése az egyénhez szorosan kötődik (pl.: élelemre, ruhára, lakásra való vágy). - Közösségi, társadalmi szükséglet: A társadalom olyan szükséglete, amely kielégítése nem kötődik szorosan az egyénhez (pl.: közbiztonság, közvilágítás, egészségügyi ellátás) Igény: a szükségletek konkrét megjelenési formája (pl.: szükséglet éhség, akkor igény pizza) A TERMÉK - 1. A termék fogalma: - Olyan dolog, amivel valamilyen szükséglet vagy igény kielégíthető, vagyis használati értéke van. 2. A termékek csoportosítása: 2.1. Szabad javak: Általában áruként nem jelennek meg és korlátlanul állnak rendelkezésre (pl.: levegő, víz) 2.2. Gazdasági javak: Általában áruként jelennek és nem állnak korlátlanul rendelkezésre - Anyagi javak: a) fogyasztási cikkek: élelmiszerek, élvezeti cikkek, tartós fogyasztási cikkek b) termelőeszközök: termeléshez szükséges nyersanyagok, gépek - Szolgáltatások: - Jogok: lehetőség valaminek a gyakorlására, használatára (pl.: bérleti jog, védjegy) A GAZDÁLKODÁS RÉSZEI 1. Gazdálkodás: - a szükségletek kielégítésének folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. 2. Újratermelés: - a szükségletek kielégítésének körfolyamata 3. A gazdálkodási körfolyamat elemei: - termelés, - elosztás, - forgalom, - fogyasztás 2

3 4. Erőforrások, termelési tényezők: - Termelési tényezők mindazon erőforrások, amelyeket a gazdálkodáshoz, a termékek előállításához használunk fel. - Termelési tényezők elemei: - Természet: ez biztosítja a nyersanyag- és energiaforrást pl.: föld - Munka: céltudatos emberi tevékenység, amelynek gazdasági haszna van. - Tőke: olyan pénzösszeg vagy anyagi érték, amit haszonszerzésre használnak fel. - Vállalkozó: Olyan egyén, aki képességei folytán a többi termelési tényezőt kombinálni tudja. - Szakismeret: A gazdálkodás sikeres elvégzéséhez szükséges ismeret. - Információ: A gazdálkodás feltételeinek megismeréséhez szükséges értesülés. AZ ÚJRATERMELÉS KÖRFOLYAMATÁNAK ELEMEI, RÉSZEI A gazdasági tevékenység körfolyamathoz hasonlítható, amelynek elindítója a szükséglet. 1. Termelés: - A termelés során az ember munkájával átalakítja és szükségletei kielégítésére alkalmassá teszi a természet tárgyait. - Munkatárgy: az a dolog, amire a munkavégzés irányul. (pl. nyersanyag) - Munkaeszköz: az a dolog, amivel a munka tárgyára hatunk, vagy amivel a munkát végezzük (pl. kalapács) - Termelőeszköz: a munkatárgy és a munkaeszköz együttes elnevezése - Termelési viszony: a termelés során kialakuló viszony emberek és embercsoportok között. (pl. alárendeltségi és tulajdonviszony) 2. Elosztás: - Annak eldöntése, hogy az egyének, társadalmi csoportok hogyan, milyen formában (munkabér, kamat, profit) részesednek a megtermelt javakból. - Az elosztás konkrétan a jövedelmek nagyságán keresztül valósul meg. A jövedelmek csoportosítása: 2.1. Természetbeni jövedelmek: - természetbeni bérek, - természetbeni társadalmi juttatások: eü.-i ellátás, oktatás - saját fogyasztásra termelt termékek 2.2. Pénzbeli jövedelmek: - munkából származó jövedelmek - társadalmi juttatások: nyugdíj, családi pótlék - egyéb forrásból származó jövedelmek: nyeremények, kötvények, betéti kamat, vagyontárgy értékesítése 3. Forgalom (csere): - A megkívánt terméket a társadalom tagjai különböző módon szerezhetik meg: - önellátással, cserével, erőszakkal, kéregetéssel, ajándékozás, öröklés, egyéb. - Az árucserék összességét áruforgalomnak nevezzük. 3

4 - A forgalom során jut a fogyasztó a szükséges termékekhez. 4. Fogyasztás: - A megtermelt javak és szolgáltatások felhasználása a szükségletek kielégítésére. A fogyasztás formái: 4.1. Végső fogyasztás: - egyéni, háztartási fogyasztás - intézmények fogyasztása - egyéb közös fogyasztás 4.2. Termelő fogyasztás: - még nem végleges felhasználás, eredménye újabb termék. A PIAC 1. A piac fogalma: - A kereslet és a kínálat találkozási helye, az árucserék összessége, a cserekapcsolatok rendszere. - A piac keretében az áruk rendszeres és tömeges adásvétele történik. 2. A piac tényezői, feltételei: - kereslet, - kínálat, - ár. 3. A piac fajtái: 3.1. Szerkezeti szempontból: - Versenypiac: mindkét oldalon (kereslet-kínálat) sok szereplő van - Oligopol piac: valamelyik oldalon kevesebb szereplő - Monopol piac: valamelyik oldalon csak egy szereplő 3.2. Szakmai szempontból: - Áruk és szolgáltatások piaca: a piacon különböző árukat keresnek és kínálnak / beszerzésiértékesítési piac - Munkaerőpiac: különleges áru az emberek munkaereje, munkavégző képessége - Pénzpiac, tőkepiac: - pénzpiac: a rövid, általában egy évnél rövidebb lejáratú pénzügyi eszközök, hitelek és értékpapírok piaca - tőkepiac: az egy évnél hosszabb lejáratú pénzügyi eszközök, hitelek és értékpapírok piaca - Információpiac: az információ, mint a termelés egyik erőforrása 3.3. A piac egyéb csoportosítása: - A vevő szerint: fogyasztási cikkek~, termelői piac~, közvetítői, kereskedelmi, viszonteladói piac és nagyfogyasztók, közületek piaca - A szükséglet szempontjából: élelmiszerpiac, ruházati piac, ingatlanpiac, híradástechnikai piac, stb. - A termék szempontjából: húspiac, cipőpiac, telefonpiac, stb. - Demográfiai szempontból: fiatalok, középkorúak, idősek - Az eladók szempontjából: gyártók piaca, kereskedők piaca, stb. - Földrajzi szempontból: világpiac, helyi piac, regionális piac, stb. 4

5 A PIAC ALAPKATEGÓRIÁI 1. A kereslet: 1.1. Alapfogalmak: - Fizetőképes vásárlási szándék, egyéni keresletek összessége. - Az egyéni kereslet az az áru és szolgáltatásmennyiség, amit a vevő hajlandó és képes megvásárolni. - a kereslet a piacon az a pénzmennyiség, amely az adott időszakban az áruk és szolgáltatások vásárlására rendelkezésre áll A keresletet befolyásoló tényezők: - szükségletek - jövedelem: általában egyenesen befolyásolja a keresletet - árak: általában fordítottan arányos a kereslettel - egyéb tényezők: - kínálat, demográfiai tényezők, földrajzi és természeti viszonyok, történelmi hagyományok, fogyasztási szokások, lakáshelyzet, kommunális ellátás. 2. Kínálat: - a piacon megjelenő áruk és szolgáltatások összessége. - az egyéni kínálat az az áru- és szolgáltatásmennyiség, amit az eladó hajlandó és képes előállítani, illetve forgalomba hozni, - a piaci kínálat az egyéni kínálatok összessége, azaz az árualap. - az árualap a fogyasztók számára készenlétbe tartott, illetve forgalomba hozott áruk összessége. - A vendéglátás kínálatának összetevői: a) Üzlethálózat: egy adott területen a vendéglátó üzletek összessége b) Áruválaszték: étel-, ital- és egyéb áruk választéka. c) Szolgáltatásválaszték d) A fogyasztás feltételei és körülményei: - az üzlet belső és külső képe, - az üzlet berendezése, hangulata, - a dolgozók szaktudása, udvariassága stb. e) Ár - Választék: - a választék az azonos rendeltetésű, de eltérő tulajdonságú termékek összessége, - a vendéglátás kínálatának megjelenési formája, - a választék kialakításának szempontjai: a) az üzlet jellege és típusa, b) az üzlet színvonala, c) a vendégek kereslete, d) idényjelleg, e) gazdaságossági szempontok alapvető követelmény, hogy optimális készlet és költség mellet a legjobb eredményt érjük el. 3. Ár: - Az ár az áruk és szolgáltatások pénzben kifejezett (csere)értéke. - az ár az a pénzben kifejezett érték, amelyen az ügylet létrejön. - Az érték az áru egyik tulajdonsága, amely kifejezi az előállításhoz és forgalomba hozatalához szükséges munka mennyiségét. - Az árnak a piacon szabályozó szerepe van, vele kialakítható a piaci egyensúly, mert befolyásolja a keresletet és kínálatot. 5

6 - Az árat befolyásoló tényezők: - költségek, - haszon, - az áru piaci helyzete, - infláció, - állami szabályozás. PIACI VERSENY 1. A piaci, gazdasági verseny fogalma: - A piaci, gazdasági verseny a vállalkozások azon tevékenysége, amelynek során a piaci lehetőségek kihasználásával arra törekednek, hogy versenytársakkal szemben előnyösebb helyzetbe kerüljenek. 2. A gazdasági verseny kibontakozásának feltételei: a) A kínálat haladja meg a keresletet hiány esetén nem lehet szó versenyről, ilyenkor csak a vevők versenyeznek. b) Ne legyen monopolhelyzet a piaci versenyt mind a tevékenységi, mind a területi monopólium akadályozhatja. c) A piac szereplői önállóak legyenek dönthessenek szabadon, a nyereséggel önállóan gazdálkodhassanak. 3. A gazdasági verseny területei: a) A beszerzési piacon a termelők versenye az olcsóbb nyersanyagért, szolgáltatásokért b) Az értékesítési piacon az eladók versenye a vevőkért c) A munkaerőpiacon a munkaadók versenye az olcsóbb, képzettebb munkaerőért, illetve a munkavállalók versenye a jobban fizető munkahelyért. d) A tőkepiacon a verseny az olcsóbb hitelért, a jobb tőke-elhelyezési lehetőségért. 4. A gazdasági verseny eszközei: - A versenynek több eszköze is van, amelyekkel a versenytárs elé lehet kerülni. - A leggyakrabban használt eszközök: a) árverseny, b) magasabb színvonal, c) reklám, d) akciók, stb. 5. A gazdasági verseny folyamata: a) Információ szerzése b) A versenytárs kiválasztása c) A verseny módszereinek meghatározása d) A versenyben való részvétel e) A verseny eredményének értékelése 6