Állami beavatkozás, externáliák, közjavak. Kiss Károly. Mikor kell beavatkoznia az államnak a gazdaságba?

Átírás

1 Állami beavatkozás, externáliák, köz Kiss Károly Mikor kell beavatkoznia az államnak a gazdaságba?

2 az állam gazdasági beavatkozásának szükségessége piaci kudarcok esetén redisztribúció céljából hatékonyságvesztés vagy társadalmi jóléti veszteség elkerülése végett a jövedelmi vagy regionális különbségek mérséklése végett Piaci kudarcok és a szükséges állami beavatkozások Tökéletlen verseny Információhiány, kockázatok Externáliák Köz monopolhelyzetek felszámolása információ, biztosítás, fogyasztóvédelem támogatás negatív pozitív (a termelő nem viseli a társadalmi költségeket túl nagy a kínálat) (a termelő nem részesedik a hasznokból szuboptimális a kínálat) internalizálás támogatás A piaci kudarcok esete (amikor állami beavatkozásra van szükség) tökéletlen verseny (monopóliumok) monopóliumok felszámolása információhiány, kockázat információ, biztosítás, fogyasztóvédelem externáliák negatív: internalizálás pozitív: támogatás köz támogatás

3 Externáliák: mikroökonómia: harmadik személyek jólétében okozott nem szándékolt hatások Samuelson: a piacon kívüli szereplőket érintő hatások köz = pozitív externáliák egy esete Köz

4 Miért vall a piac kudarcot köz esetén? elégséges kínálatuk az egyéni érdekeltség alapján nem valósítható meg mert túl drágák a pozitív externáliák olyan sok helyen és szétszórtan jelentkeznek, hogy nem szedhető értük bevétel Köz - alapvető kritériumok: a köz nyújtása egy további felhasználó számára nem növeli a határköltséget nem csökkenti a többiek rendelkezésére álló készletet senki sem zárható ki a használatukból nincs rivalizálás Köz - további kritériumok: nincs piacuk nincs áruk még fizetés ellenében sem sajátíthatók ki kimeríthetetlenek nincs rivalizálás a fogyasztásuknál egy tetszőleges személy általi fogyasztásuk nem csökkenti a többiek rendelkezésére álló készletet oszthatatlanok egyidejűleg közösen fogyaszthatók a nem természeti köz csak demokratikus (állami) határozattal hozhatók létre egyéni jövedelmezőség alapján nem állíthatók elő

5 A köz fajtái: szabad természeti tiszta köz világítótorony, honvédelem, gátvédelem, útinform, meteorológiai szolgálat, internet, utcai közvilágítás kvázi köz rendőrség, tűzoltóság, szúnyogirtás vegyes zsúfoltságra hajlamos kínálatuk korlátozott a térbeli és kapacitáskorlátok miatt de a kizárás nem célszerű ezért fogyasztásuknál rivalizálás van díjköteles a kínálat nem korlátozott ezért nem szükségszerű a rivalizálás de a kizárás megvalósítható ezért használatukért pénz szedhető Köz szabad természeti tiszta köz kvázi köz vegyes zsúfoltságra hajlamos díjköteles a használat határköltsége zsúfoltságra hajlamos tiszta magán tiszta köz díjazható közszolgáltatások a kizárás lehetősége/célszerűsége

6 A kvázi köz fajtái egy másik osztályozás szerint közösségi termelésű, de egyénileg elfogyasztott egészségügy magán úton termelt, de közösen fogyasztott köz előállítása állami megrendelés alapján magáncégek által közösen megtermelt és elfogyasztott termékek? Kizárás A kizárás célja: zsúfoltság csökkentése pazarlás elkerülése bevétel A kizárás megvalósításának lehetősége: technikai-szervezési szempontok pénzügyi racionalitás egyéb célszerűségi szempontok A fogyasztói rivalizálás formái tiszta magán esetében: rezervációs árak meghatározása (árverés) túlkereslettel jellemezhető piacokon: csúszópénz, érkezési sorrend, értékcsökkentő hibák elfogadása díjköteles nál: a rivalizálás a szolgáltatás minőségéért folyik

7 Hova soroljuk: a közutat az autópályát