JÁROSI PÉTER * A KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSEK ELMÉLETE ÉS A TÉRBELI ÁLTALÁNOS EGYENSÚLYI MODELL EGY LEHETSÉGES ADAPTÁCIÓJA MAGYARORSZÁGRA Magyarországon a gazdaság érbeli folyaaainak száíógépes odellezésére ég kevés példá alálhaunk. Az előzees odellszáíások prognózisai alapján elvégze haásanulányok ugyanakkor fonos ápono nyújhanak a erülefejleszéssel kapcsolaos korányzai dönések eghozaala során, különösen az elkövekezendő néhány év, ezen belül a soron kövekező prograozási ciklus 2007-203 közöi európai uniós áogaásainak erülei eloszása vonakozásában. Alapveően ké fő gazdasági célkiűzés lebeghe a dönéshozók szee elő. Egyrészről a leheséges allokáció alernaívák közül azoka kellene előnyben részesíen aelyek az ország akrogazdasági uaóinak javulásában axiális, vagy ahhoz közeli eredény érnek el. Ennek a szeponnak a figyelebe véele az a szándéko áaszhaja alá, iszerin a fejleebb régiók (közponi régió, Nyuga-Dunánúl) nagyobb arányban részesedhenének a erülefejleszési forrásokból, hiszen haékonyabban udják azoka felhasználn in az elarado érségek. Így Magyarország fejle régióinak nezeközi versenyképessége ovább erősödhene. Ez azonban ovább élyíené a ára ár egyébkén is szélsőséges erülei fejleségbeli különbségeke, aely hosszabb ávon a nezegazdaság eljesíőképességének álalános gyengüléséhez vezehe. Másrészről ehá a regionális különbségek érséklése, az ország erülerészei közöi kohézió erősíése lehene a célkiűzés, aelynek alapján az elaradoabb régióka kellene az arányok álal indokolhoz képes öbb fejleszési forráshoz juani. A ké erő kövekezésképpen egyás ellen ha, végső soron eredőkén ki is olhaják egyás, aely a források egyenlees, valaely uaó alapján arányos eloszásához vezehe. A dönéshozók valószínűleg ne fogják felvállalni annak poliikai kockázaá, hogy valaely régió * BGF Pénzügyi és Szávieli Főiskolai Kar, Pénzügyi anszék, főiskolai docens.
4 EU WORKING PAPERS 4/2006 felűnően kiagasló arányban áogassanak a öbbiek rovására. A közösségi dönések elélee szerin a közszférában dolgozók ugyanis ne felélenül önfeláldozó ódon és kizárólag csakis a közjó érdekében veszik figyelebe a dönési szeponoka, hane in egyének a sajá haszonaxializáló elveik szerin viselkednek. A regionális poliika és gazdaságan udoányában egjelen ankönyvekben, szakcikkben ne egy helyen arról olvashaunk, hogy a agyar regionális udoány ne használja fel kellőképpen az elélei eredényeke és a odellezési eljárásoka a erülefejleszési dönések előkészíése során. A hazai regionális udoány ne büszkélkedhe áfogó odellekkel, vagy újdonságnak haó ódszerek kidolgozásával a regionális növekedés illeően. ( ) Az elezések egaradak a verbális leírásoknál, ne lépek ki se az elélei odellek szinjére, ( ) és ne juoak el a folyaaok aeaikai abszrakcióba foglal leírásához se (RECHNITZER LADOS, 2004). A egalapozalan noraív egfogalazások évedésekhez vezehenek, aelyek ugyan elélei éelekből kiindulva szülenek, de hibájuk a ódszerani gyengeség és a úlzo leegyszerűsíés (LOVERING, 999, DÖBRÖNTE VIDA, 2004). A feni idéze forrásunkák egjelenési időponja óa elkészül néhány olyan odell, aelyek úörő eredénykén érékelheők a feni hiányérze enyhíésében. Példakén elíhejük VARGA ATTILA és HANS JOACHIM SCHALK anulányá (VARGA SCHALK, 2004a), aelyben odelljük segíségével egkísérelék kiuani a K+F ráfordíások földrajzi egoszlásának haásá a GDP növekedésében, bevonva a vizsgálaba Budapese, valain háro felsőokaási-akadéiai regionális közpono (Debrecen, Pécs, Szeged). Jelen anulány egy újfaja sziulációs ódszer leheőségeire szerené felhívni a figyele az SCGE odell beuaásával. ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI HÁTTÉR A Spaial Copuable General Equilibriu, azaz érbeli szászerűsíe álalános egyensúlyi odellek léjogosulságá a érgazdaságan uóbbi 2 évizedben apaszal fejlődése, valain a száíásechnikai leheőségek rohaos növekedése helyeze előérbe. Az elélei és ódszerani alapveésnek a széles körben iser CGE, azaz szászerűsíe álalános egyensúlyi (a spaial, vagyis a érbeli jelző nélküli) odelleke elíhejük, aelynek sikeres alkalazására a hazai szakirodaloban is alálunk példá. Egy ilyen érföldkőnek ekinheő ZALAI ERNŐ CGE odellje a gazdaságpoliikai elezésekre, aelyben öbbnyire akrogazdasági szinű egyenleeke alálunk öbbszekoros egközelíésben. Nezeközi viszonylaban a gyakorlaban is széleskörűen alkalazo odellek közül az elsők közö elíheő LEONTIEF odellje, aelye a szekorok közöi kapcsolaok jellegéből adódóan neveznek inpu-oupu odellnek. A lineáris prograozás (LP) ódszereinek fejlődése az övenes évek elejére ee széles körben alkalazhaóvá e odellcsaládo, legfőképpen az erőforrás allokációs dönésekben. Ezekben az egyenle- egyenlőlenség-rendszerekben dönően elszáolási és definíciós azonosságok és űszaki-gazdasági összefüggések szerepelek inkább gyakorlai egfonolások álal becsülve a válozók viselkedésé és a paraéerek éréké, inse szilárd elélei séákkal alááaszva. (RÉVÉSZ ZALAI, 2000). A havanas-hevenes években főkén a nyugai közgazdászok kezdék az álalános egyensúlyelélere alapozva
JÁROSI P.: A KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSEK ELMÉLETE ÉS A TÉRBELI... 5 szászerűsíeni odelljeike, ivel az elélei alap a racionálisan viselkedő piaci szereplő álal eghaározo egyensúlyi piacgazdaság vol. KORNAI JÁNOS 965-ben egjelen könyvé A gazdasági szerkeze aeaikai ervezése cíel ekinhejük ebben a éában a agyar szakirodalo egyik jelenős kiindulóponjának. A havanas években ég dönően lineáris prograozáson alapuló (LP), deeriniszikus odellek készülek, aelyek később kiegészülek nelineáris, saiszikai ódszerekkel becsül egyenleekkel, elozdulás jelenve az ökonoeria irányába (ZALAI, 998). Zalai Ernő és ások unkájakén egszerkeszésre kerül álalános egyensúlyi prograozási odell (ÁPM) egyfaja áenekén foghaó fel a LP és NLP, valain a neoklasszikus jellegű CGE közö. Az ÁPM sabil ódszerani keree bizosí ovábbi odellek elkészíéséhez, példákkal áaszja alá az érzékenységi vizsgála jelenőségé a gazdaságpoliikai dönéshozaalban, kifeji a odell lezárásának probleaikájá, ugyanakkor a gazdaságo ovábbra is egy ponba sűríve, érszeléle nélkül vizsgálja. A CGE alapegyenleei felhasználva, azoka ovábbfejleszve és kiegészíve elkészíheő Magyarország öbbrégiós SCGE odellje, aellyel a erülefejleszési célok konziszenciájá, a közük lévő rade off kapcsolaoka lehene felárni. A odellalkoás folyaaában felhasználhaók az ökonoeriai és a piac egyensúlyi viselkedéséből szárazao forulák elle az egyensúlyalanságra, piaci ökélelenségre ualó összefüggések is. Ilyen jelenős elélei eredény ár a hevenes évek végén is rendelkezésre áll a DIXIT és STIGLITZ álal kidolgozo erékdifferenciálás és onopoliszikus verseny eléleében. (DIXIT - STIGLITZ, 977) A későbbiekben a érgazdaságani eléleek jelenős érékben épíeek a onopoliszikus verseny és a növekvő skálahozadék felevésére, elyek nélkül a érbeli koncenrálódás, az aggloerációk kialakulása nehezen lenne egagyarázhaó. A odell érbeli kierjeszésének elélei alapjai az új gazdaságföldrajz, az endogén növekedési eléle és a regionális innovációs rendszerek jelenik. A közgazdasági gondolkodás fő vonulaa a kilencvenes évek elejéig lényegében adós arad ne csak a gazdasági folyaaok érbeli alakulásá leíró elélei rendszerek kifejésével, a régiók innovaiviásában eglévő különbségek agyarázaával, hane az innovációs evékenység aeaikailag foralizál odellezésével is. Ez részben annak ulajdoníhaó, hogy a K+F eredények egzak érése egleheősen nehéz, ásrészről a negyedik kérdés, a Hol? nehezen illeszheő a közgazdaságan korábban kialakul kererendszerébe. A gazdasági evékenységek érbeli koncenrációjának közgazdaságani agyarázaában háro különböző elélei irányza jeleni a kiindulási alapo, aelyek egyfaja szinézisé adva lehene a regionális gazdasági növekedés odelljé egszerkeszeni. A szóban forgó közgazdasági irányzaok az uóbbi ásfél évizedben egyásól függelenül fejlődek k elyek irodalának áekinéséről ÁCS ZOLTÁN és VARGA ATTILA cikkében kap áfogó képe az olvasó. (ÁCS - VARGA, 2000). A közgazdaságanba bevezeő ankönyvek öbbnyire háro alapveő kérdés felevésé láják célszerűnek. A Mi?, Hogyan? és a Kinek a száára? elle álalában fel se erül a Hol? probleaikája, aely a érszeléle eljes hiányára enged kövekezeni.
6 EU WORKING PAPERS 4/2006 A háro fő elélei alap: Az új gazdaságföldrajz. A gazdasági növekedés új elélee. Az innováció új gazdaságana. A érbeli folyaaok foralizálásához az elélei kiindulási alapo a KRUGMAN-féle cenru-periféria odell szolgálaja. A dönő kérdés, hogy ilyen alapveő ényezők befolyásolják a gazdasági evékenység érbeli koncenrálódásá, az aggloerációk kialakulásá és fennaradásá. Az erre ado válaszban a szállíási kölségek, az ipar növekvő skálahozadéka, és a bővülő ipari keresle ado kobinációja a cenripeális és a cenrifugális erők egyensúlyá valailyen irányban egbonja, és a vállalaoknak a agrégióba elepülésé vagy onnan elkölözésé okozza. Később az eléle ovábbfejleszése a bonyolulabb érszerkeze felé (pl. öbb régió, folyonos ér) is egörén. Mivel a XXI. században feleheőleg az innovációk fonossági sorrendben egelőzik ajd a szállíási kölségeke a regionális gazdasági növekedés vonakozásában, ezér célszerűnek lászik a echnológiai haladás nagyobb hangsúllyal figyelebe venni az SCGE odellekben. Ennek egyik leheséges ódja innovációs új gazdaságföldrajzi egyenleek kidolgozása forájában örénhene eg. KRUGMAN odelljéből ehá hiányzik a régiók innovaiviásában rejlő különbségek figyelebe véele, valain a rendszer dinaizálása a gazdasági növekedés szeponjából. Az endogén eléleek a echnológiai fejlődés profi oivála egyéni dönések eredényekén agyarázzák. (ÁCS - VARGA, 2000) A echnológiai udás neversenyző jószágkén való felfogása az jelen hogy fogyaszásából ásoka legfeljebb csak részben lehe kizárni. Az endogén jelző ehá ne arra vonakozik, hogy egy ado régió gazdasági növekedésében kizárólag a belső erelési ényezők jászanának szerepe, ellenben az jelen hogy a odell szeponjából ne külső adoságkén (exogén válozókén), hane belső ényezőkén kezeli az innováció. A erelési függvény álalános alakja kiegészül a echnológia ado állapoá jellező endogén válozóval. Epirikus elezésekkel alááaszhaó, hogy hosszú ávon a gazdasági növekedés dönő része a echnológiai fejlődésből adódik, íg a őkefelhalozás csak egy kisebb rész agyaráz. A indenki álal hozzáférheő udásfelhalozás kialakulásához az ipari kuaásokból eredő szpillóverek vezenek (ROMER, 986). A echnológiai udás in erelési ényező eseében keő, egyásól jellegében különböző ényezőről beszélheünk. Az első a vállalaok K+F beruházásainak eredényeképpen kizárólagosan felhasználhaó innováció, a ásodik pedig a közösségileg fogyaszhaó kuaási eredények ennyisége. A rendelkezésre álló udáskészle egészé ehá ne lehe eljes érékben közösségi javaknak ekinen ez egyébkén ellenondásban áll a vállalai gyakorlaban egfigyelheő apaszalaokkal. Az újonnan kifejlesze innovációhoz való hozzáférésből a szabadalazaási eljárás álal eghaározo ideig (legalábbis részben) ás vállalaoka ki lehe zárni. Ezzel onopóliu jellegű piaci versenyhelyze alakíhaó k aelynél az exraprofi a kizárólagos udásból szárazó piaci haalon alapszik. Az új gazdasági növekedés-eléle odelljé ehá a ne-ökélees verseny feléelezése elle kell kidolgozni. Az innováció azonban egyúal növeli a közös fogyaszásra alkalas udás enynyiségé is, előbb-uóbb ás vállalaok száára is elérheővé, felhasználhaóvá válik. Ado vállalanál lejászódó innovációs folyaa ovább növeli a öbbi vállala K+F haékonyságá. A régióban felhalozo udás és eberi őke, egy önagá
JÁROSI P.: A KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSEK ELMÉLETE ÉS A TÉRBELI... 7 erősíő láncreakció révén fokozhaja a udás alapú előnyöke oly ódon, hogy ez eberi őke produkiviása a echnológiai udás ennyiségéől függ, a udás pedig az eberi őke állíja elő. Az innovaív régióban ehá ne csak a áshonnan elszívo agyak kövekezében jobb a K+F evékenység eredényessége, hane a agasabb koncenráció ia a udás-erelés haékonyabban egy végbe. A nezeközi versenyben eghaározó szerepe jászanak az új gyárányok és szolgálaások kifejleszése, bevezeése, elerjeszése, aelyek gyorsaságáól és haékonyságáól függ a vállalaok, illeve közveve a régió, a nezegazdaság jövője. Az innovációs poliikájuka ás korábban decenralizál országok (Dánia, Hollandia, Olaszország, Néeország, Franciaország) apaszalaai (és a decenralizáció egalapozó vizsgálaok) az bizonyíoák, hogy a K+F evékenység inenziása, a kisvállalkozások fejlődőképessége és az exporképesség közö szoros a korreláció. (HORVÁTH, 999) Az endogén növekedés eléleekben alkalazo egközelíésódok egy olyan eszközárá adhaják az regionális gazdasági növekedés odellezésének, aelyben a echnológiai haladás in erelési ényező kieelkedő szerephez ju, a onopoliszikus verseny és a növekvő skálahozadék feléelezések elle. Ezekből az új növekedés eléleekből azonban kiarad a érszeléle, a gazdaságo sajáos ű hegye felfogás alapján képzelik el, inha inden gazdasági evékenység egyelen ponba összesűríve jászódna le. A regionális különbségek figyelebe véele ez az elélei irányzao alkalas ódon egészíhei ki az SCGE odellezés száára. A K+F evékenysége, az innováció gazdaságaná leíró eléleekből hiányzik a odell szeléle, a aeaikai foralizálság ódszerével kiegészíve a közgazdaságan fő irányzaaihoz jobban közelíő eoreikus rendszer lehene felépíeni. Ha ez ne is sikerülne eljes egészében, akkor is a jelenősebb eredényekkel kiegészíve az endogén növekedés elélee olyan használhaó egyenleekhez juhanánk, aelyek jobban kifejezik a echnológiai válozások regionális jellezői. Az SCGE odellek ovábbi jelenős alapjá kövekezésképpen az új növekedési eléleek szolgálahaják, aelyekben a echnológiai udás, in erelési ényező kieelkedő szerepe kapna. A szeélyes kapcsolaok révén ovábbadhaó reje udás erészeénél fogva érben korláozo, a regionális szin jelenősége ebből a szeponból érékelődik fel. A MODELL EGYENLETRENDSZERÉNEK VÁZLATA A száíógépen fuahaó odell összeállíásával kapcsolaos kuaások a Pécsi Tudoányegyee Közgazdaságudoányi Karán a Gazdaságpoliikai Kuaások Közponjában folynak, VARGA ATTILA igazgaó vezeésével. Anélkül, hogy a odell inden egyes egyenlee részleesen isereésre kerülne ebben a anulányban (erjedeli okok ia), a főbb egyenleek vázlaos beuaása szelélei a lényeges összefüggéseke. Az egyenlerendszer felírásánál kiindulási alapkén szolgál ATSUSHI KOIKE és MARK THISSEN odellje (KOIKE THISSEN, 2005), az i leír odell ennek ovábbfejlesze válozaakén ekinheő. A kibocsáás odellezése a COBB-DOUGLAS erelési függvény alapján örénik, aely a konsans helyeesíési rugalasságú CES függvények speciális esee. A régióka (vagy egyéke) a szekoroka az időperiódus (éve) indexszel jelölve:
8 EU WORKING PAPERS 4/2006 y i A, = K a a L () A erelési függvényben a ké klasszikus erelési ényező, a unka L és a őke K elle kieel szerepe kap a echnológiai udás jellező A válozó, aely részben a ζ i, válozóval jelöl TFP haások révén haározódik eg, ásrészről pedig figyelebe veszi az aggloerációs effekus a unkaerő erülei koncenrációja függvényében. = A ζ L (2) ( ) A, Az álalános egyensúlyi eléleből kiinduló regionális piaci egyensúlyok száíása inden egyes időperiódusban az alábbi egyenleek egyidejű eljesülésé kívánja eg. Az egyenlerendszer egoldásai nuerikus ódszerrel, ierációs eljárás során haározódnak eg. Az i-edik régióban az -edik szekor F.O.B. árai 2 a unkaerő (wi), és a őke (r) kölségeiől függnek. q i = A a w a a r a a ( a ), (3) A erelési ényezőkre vonakozó kereslei függvény: a L (4) ' = q y' wi, a r K (5) ' = q y' A hasznossági függvény a házarások eseében függ a lakáshelyzeől, valain az M db szekor erékeire, szolgálaásaira vonakozó fogyaszásól. (α, β és σ becsül paraéerek) = u h,...,..., x x (6) A házarások kölségveése: ( α, β β σ σ ) u i M M,... M, l i w aelyből a kereslei függvény: x rk + N = β = α p M = p li wi x, rk + N Az -edik szekorban az i-edik régióból a j-edik régióba örénő szállíás valószínűsége: (7) (8) TFP = oal facor of produciviy. 2 F.O.B. = free on board.
JÁROSI P.: A KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSEK ELMÉLETE ÉS A TÉRBELI... 9 Éreleszerűen: s ij, = I S k = ij, S kj, I i= ( y, λ q, τ ij, ) ( y, λ, q, τ ) k, k, kj, (9) s, (0) ij, = aely aralazza ár a régióból önagába való szállíás, vagyis a helyben felhasználás valószínűségé is. Az inerregionális kereskedele voluene: z ij N j, x j, sij,, = () A szállíási kölségeke is aralazó C.I.F. árak: I i= ( + ) p,, = s,, q,, τ, (2) j A piaci egyensúly feléelei: M ij unkaerő: L ' = Li, inden régióra, i =..I (3) = I M őke: r K ' K = 0 (4) i= = javak kereslee : N j, x j, = zij, (5) i ij javak kínálaa: y ' j, ( + ij, ) zij, I i= I i= = τ (6) A odell dinaizálása a őke és a unkaerő-álloány kövekező időperiódusra való egválozása alapján örénik. A TFP növekedése a odell szeponjából kívülről jövő, exogén adoság, jelenős érékben függ a regionális áogaásokól. A unkaerő-álloány növekedése és igrációja: L [ L M ( L u,φ, θ )]G = +, +, (7) ahol G a unkaerő-álloány növekedési ráája, aely a deográfiai folyaaokól és az akiviás valain unkanélküliségi rááól függ. Az M(.) igrációs függvény a házarások hasznossági függvénye alapján eghaározo, alakja és paraéerei úlbéli epirikus adaokhoz illesze. A beruházási arány σ-el jelölve az -edik szekoron belül, a beruházási javak iráni keresle: A (9), (0) és () egyenleekből kövekezik, hogy (5) auoaikusan eljesül.
0 EU WORKING PAPERS 4/2006 ι = (8) σ N x Mivel a kibocsáásnak (- σ) része kerül fogyaszásra, ez indokolja a hasznossági függvényben való figyelebe véelé, aely (6) egyenle behelyeesíésre kerül (7)-be. L [ L u ( α, h, β... β, σ... σ, x... x ), φ, θ ] = { L M }G + +, i M M, M, Az aorizáció δ-val jelölve, a kövekező időszak őkeálloánya: I M + = ( δ ) K + i ι, i= = (9) K (20) KÜLFÖLDI PÉLDÁK Az SCGE odellek sikeres alkalazására száos külföldi példá alálunk. Hollandiában a RAEM névre kereszel odell első alkalazása egy új vasúi kapcsola (Aszerda és Groningen közö) közvee gazdasági haásainak elezésé szolgála, 6 különböző alernaívá egvizsgálva (OOSTERHAVEN KNAAP RUIJGROK TAVASSZY, 200). Az elélei alapoka az új gazdaságföldrajz -ból szárazaák, és a izennégy szekorra vonakozóan a DIXIT-STIGLITZ féle onopoliszikus verseny feléelezék. A odell 4 régió és 4 szekor aralazo, és az együhaók kalibrálása során jelenős érékben áaszkodak a régiók közöi inpu-oupu áblákra. 2 A regionális kereskedele ilyen szinű iseree elle is probléá okozo a CES 3 ípusú hasznossági és erelési függvényekben a fogyaszók és a erelők helyeesíési rugalasságainak becslése regionális szinen. A odell eredényei közö elíhejük, hogy a 6 db alernaívára vonakozóan sziulációs kísérleekkel szelélee a 2020-ig várhaó haásoka a unkaerőpiac válozásainak földrajzi egoszlására, a fogyaszói árak érséklődésére, valain a kibocsáás és a jövedelek növekedésére. Norvégiában az inerregionális közlekedés odellezése céljából fejleszeék ki szinén SCGE szeléleben a PINGO 4 odell. A fő kérdés az áruszállíás iráni keresle előrejelzése vol a korányza száára a közlekedési infrasrukúrára vonakozó dönések előzees haásvizsgálaa érdekében. Passzív sraégiának inősíi a súlyos közlekedési dugóka uólagosan lereagáló infrasrukúra fejleszés, ezzel szeben akív sraégiakén ajánlja a nezegazdaság és a erelés növekedésének sziulációjá, és ezálal a jövőbeli áruszállíási keresle eghaározásá. Ez a feladao el is végezék az 999-200-ig és a 200-2022-ig erjedő időszakra is, aelyben 9 norvég egyére és szekorra állíoák fel az egyenlerendszer. A egyékre vonakozó inpu-oupu ábláka a nezei saiszika i is szolgálani uda. Fonos kövekezeése, hogy a jelenlegi közlekedési infrasrukúra a jövőben ne lesz elegendő, illeve ráua, hogy ely erüleeken szükséges a fejleszés, ne csak a dugók elkerülése, hane a gazdasági növekedés érdekében is. Ruielijk Algeeen Evenwichsodel. 2 A szerző udoása szerin a egyék vagy régiók közöi inpu-oupu áblák Magyarországon jelen pillanaban ég ne állnak rendelkezésre. 3 CES: konsans helyeesíési rugalasságú függvények. 4 PINGO, a odel for Predicion of INerreGiOnal freigh ranspor flows beween and wihin regions.
JÁROSI P.: A KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSEK ELMÉLETE ÉS A TÉRBELI... Japánban egy ár épíés ala lévő, és a ervek szerin 200-re elkészülő, kb. 85 k hosszú auópálya jövőbeli haásainak elezésére használák az SCGE odellezési echniká.. ábra Japán közponi régiója és az épülő auópálya A odell előrejelzései szerin a kb. 4,0 Mrd USD épíési kölséggel szeben évene, Mrd USD-nek egfelelő öbble hasznosság kelekezne a fogyaszói oldalon. Érdekes ódon a régiókra széoszva prognoszizál haszonból a közponi régió csak a ásodik helyen profiál, a legöbb előny egy ásik, szoszédos régió élvezi. A odell ne csak az auópálya közvelen előnye hane a közvee, a regionális gazdasági haásokból szárazó hasznoka is kiuaa. HAZAI ALKALMAZÁS A KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSEKBEN Az SCGE odell első száíógépes sziulációs egvalósíása Magyarország egyéire (20 erülei egységre, azaz a 9 egyére és Budapesre), illeve négy szekor (ezőgazdaság, ipar, szolgálaások, korányza) figyelebe véve készen van, rendelkezésre áll. 2 Ez ég ne jeleni az, hogy ovábbfejleszésében ne lenne száos ennivaló. Ugyanakkor a ár olyan állapoban van, hogy a erülefejleszési dönések előzees haásvizsgálaainak odellszáíásai során haékonyan fel lehene Forrás: Toshihiko Miyag 200. 2 A konferencián egaro előadás óa elkészül a GMR Hungary odell a Nezei Fejleszési Hivaal részére, ebbe a fenebb iseree SCGE odell részodellkén beépíés nyer, a Nezei Fejleszési Terv II. haásvizsgálaára szolgál (Varga, 2006).
2 EU WORKING PAPERS 4/2006 használni. A rendszer verifikálása folyaaban van, aelynek során a valósággal való összeveés és a kuaási céloknak való egfelelőség ellenőrzésében jó eredények szüleek. A sziuláció fogalának alán legegyszerűbb definíciója úgy hangzik, hogy a vizsgál jelenség, objeku odelljén végrehajo kísérlesoroza. Sokkal olcsóbb és kevésbé kockázaos, in valós ársadali-gazdasági rendszereken kísérleezgeni. Felelős vezeő ez uóbbi racionálisan ne vállalhaja fel. Az, hogy a áogaások eloszásában részvevő dönéshozók (örvényes eszközökkel) egyéni céljaika is axializálják, önagában ég ne róhaó fel nekik bűnkén. El kell iserni a léezésüke az olyan erészees örekvéseknek, in a hivaali pozíció védele és erősíése, a haalo egszerzésére és egarására irányuló erőfeszíések, a jövedelek és juaások növelése, az önaguk fonosságának hangsúlyozása, a kockázaos dönések felelősségének kerülése, sb. Ezek az aiűdök a közösségi dönések eléleének gyakorlai egnyilvánulásai. A kérdés indössze anny hogy ikén lehe az egyéni céloka a közjó irányába ereln a közérdek szeponjából is opiális dönéseke eghozni. Ennek egyik alkalas eszköze lehe a dönések jövőbeli haásainak anulányozása során felhasznál előzees odellszáíások. Ez ne erülhe ki csupán abban, hogy ha valai balul ü ki, akkor rá lehessen fogni a rosszak volak a odellszáíások felkiálással a száíógépes sziulációra. Ezzel szeben a dönések ne lóghanak a levegőben, aennyiben egfelelő predikív erejű odellekkel áaszják alá, azaz elejé lehe venni a poliikai áadásoknak, szakai érvekkel igazolva a dönések egalapozoságá. Az SCGE odell alkalazása lényegesen hozzájárulha az olyan erőforrás allokáció alernaívák felállíásához, aelyek egyarán szolgálják a nezegazdaság versenyképességének axiális javulásá, valain a regionális különbségek érséklésé, a erülei kohézió erősíésé. Konkréabban fogalazva, le lehe rögzíeni a odellnek egy olyan fuaásá, aely ég ne aralazza az EU-áogaásoka, aelye nevezheünk alapvonal -nak. Ehhez viszonyíva vizsgálhaunk olyan különböző forgaókönyveke, aelyek az EU-forrásoknak a (a öbbi forgaókönyvől) elérő erülei eloszásai aralazzák. A forgaókönyvek kövekezésképpen egyásól különböző regionális fejlődéseke, valain akrogazdasági uaóka fognak jósolni az elkövekezendő évekre az alapvonal -hoz viszonyíva. A forgaókönyv-elezés egyik speciális esee lehe, hogy a áogaásoka népességszá arányosan oszják el, ezzel összehasonlíva vizsgálhaók a koncenrálabb erülei eloszás aralazó forgaókönyvek, hogy akrogazdasági szinen ennyiben alakul ásképp a GDP, a foglalkozaoak száának növekedése, sb., illeve érséklődik vagy élyül a erülei polarizáció. A forgaókönyv-elezés ódszerével ehá dönési alernaívák hozhaók lére, aelyekből a poliika gazdaság és akár a dönéshozók egyéni szeponrendszere alapján kiválaszhaóak lesznek a preferálandó erülei eloszás-kobinációi az EUáogaásoknak. ÖSSZEGZÉS Az SCGE odell könnyíe, ligh válozaa Magyarország száára száíógépen fuahaó sziuláció forájában rendelkezésre áll. Az egyszerűsíéseke főkén a saiszikai adaok hiánya (regionális inpu-oupu áblák, erülei expor-ipor
JÁROSI P.: A KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSEK ELMÉLETE ÉS A TÉRBELI... 3 adaok sb.) ia kelle elvégezni. A anulányban elíe külföldi példák bár dönően a közlekedési infrasrukúra kérdéseivel foglalkoznak, ugyanakkor ne zárják ki az, hogy az SCGE odelleknek koplexebb kérdéseke együnk fel, például a Srukurális Alapok áogaásai erülei egoszlásának haásá a akrogazdaság illeve regionális gazdasági növekedésre. Álalánosan a gazdasági odellkísérleekről elondhaó, hogy fonos segédeszközök a különböző, (sokszor egyásnak ellenondó) célkiűzések összhangjának egereésében, az inézkedések előzees haásvizsgálaában. (ZALAI, 998) Speciálisan a gazdaság érbeli folyaaai leírni képes odellek alkalasak lehenek a beavakozások haásainak szászerűsíésére, és a rendelkezésre álló fejleszési erőforrások opiálishoz közelíő allokációjának eghaározására (RECHNITZER LADOS, 2004). Az Európai Unió apparáusa ne sokra érékeli a puszán saiszikai adaoka felvonulaó, leíró jellegű, álalános elveke iséelgeő anulányoka, inkább az eléleileg és ódszeranilag igényes elezések száíhanak eliserő fogadaásra (RÉVÉSZ ZALAI, 2000). Az SCGE odell alkalazása a Nezei Fejleszési Terv vizsgálaában lényegesen hozzájárulha az elíe köveelények eljesíéséhez. IRODALOM ÁCS, J. Z. VARGA, A. (2000) Térbeliség, endogén növekedés és innováció. Tér és Társadalo. 4. 23-39. o. DIXIT, A. K. STIGLITZ, J. E. (977) Monopolisic Copeiion and Opiu Produc Diversiy. The Aerican Econoic Rewiew. June 997. 297-308. o. DÖBRÖNTE, K. VIDA, SZ. (2004) A regionális poliika és inézényrendszer szerepe Magyarországon. Tér és Társadalo. 4. 28. o. FUJITA, M. KRUGMAN, P. VENABLES, A. (999) The Spaial Econoy. MIT Press. Cabridge, MA, London. HORVÁTH GYULA (998) Európai regionális poliika. Dialóg Capus Kiadó, Pécs. HORVÁTH GYULA (999) Kuaás, felsőokaás és regionális áalakulás. Az innováció szerepe a regionális fejlődésben. Magyar Tudoány. 4. 447-458. o. JÁROSI, P. (2005) A érbeli szászerűsíe álalános egyensúlyi odellek alkalazási leheőségei a regionális poliikában. Környezevédele regionális versenyképesség, fennarhaó fejlődés cíű konferencia előadásai. PTE KTK Regionális Poliika és Gazdaságan Dokori Iskola Évkönyv 2004-2005. KOIKE, A. THISSEN, M. (2005) Dynaic SCGE odel wih Aggloeraion Econoy (RAEMLigh). Manuscrip KORNAI, J. (965), (973) A gazdasági szerkeze aeaikai ervezése. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapes. KRUGMAN, P. (995) Developen, Geography and Econoic Theory. MIT Press, Cabridge, MA. LOVERING, J. (999) Theory Led by Policiy: The Inadequacies of he New Regionalis. Inernaional Journal of Urban and Regional Research. 2. 379 396. o. OOSTERHAVEN, J. KNAAP, T. RUIJGROK, C. TAVASSZY, L. (200) On he Developen of RAEM: he Duch Spaial General Equilibriu Model and is
4 EU WORKING PAPERS 4/2006 Firs Applicaion o a New Railway Link. Presened o he 4h Congress of he European Regional Science Associaion. Aug. 29 Sep.. Zagreb. RECHNITZER, J. LADOS, M. (2004) A erülei sraégiákól a onioringig. Dialóg Capus Kiadó, Budapes Pécs. RÉVÉSZ, T. ZALAI, E. (2000) A agyar gazdaságsaiszikai adaforrások és az alkalazo egyensúlyelélei odellezés. Saiszikai Szele. 2-3. 97-7. o. ROMER, P. (986) Increasing reurns and long-run growh. Journal of Poliical Econoy. 94. 002-037. o. THISSEN, M. (2003) RAEM 2.0 A regional applied general equilibriu odel for he Neherlands. Manuscrip, pp 9. TOSHIHIKO MIYAGI (200) Econoic Appraisal for Muliregional Ipacs by a Large Scale Expressway Projec. TI 200-066/3 Tinbergen Insiue Discussion Paper. hp://www.inbergen.nl/scrips/papers.pl?paper=0066.rdf 2004. 2. 0. VARGA, A. SCHALK, H. J. (2004a) Knowledge Spillovers, Aggloeraion and Macroeconoic Growh: an Epirical Approach. Regional Sudies. 8. 977-989. o. VARGA, A. SCHALK, H. J. (2004b) The econoic effecs of EU Couniy Suppor Fraework inervenions. An ex-ane ipac analysis wih EcoRET, a acroeconoic odel for Hungary. Zenralinsiu für Rauplanung Insiu für Siedlungs- und Wohnungswesen Universia Münser. VARGA, A. (2000) Local acadeic knowledge spillovers and he concenraion of econoic aciviy. Journal of Regional Science. 40. 289-309. o. VARGA, A. (2006) A Coplex Macro-Regional Model for he Analysis of Developen Policy Ipacs on he Hungarian Econoy. - Final Repor Projec No. NFH 370/2005. Pécs, Noveber 2006. ZALAI, E. (998) Álalános egyensúlyi odellek alkalazása gazdaságpoliikai elezésekre. Közgazdasági Szele. Deceber. 065-08. o.