Közgazdasági Szemle, LXiii. évf., 2016. április (357 379. o.) Kónya Isván Mnkapiaci áramlások Magyarországon és Erópában A szakirodalomban beve gyakorla állományi adaokból mnkapiaci áramlásoka számolni. Ahhoz, hogy az így kapo áramlási rááka a sandard mnkapiaci keresési modellben használhassk, feléelezni kell, hogy a közgazdasági szemponból releváns mozgások a foglalkozaoság és a mnkanélküliség közö zajlanak. Ha azonban a mnkapiaci részvéel és az inakiviás közö is jelenősek az áramlások, és ha ez óbbiaka nem vesszük figyelembe, akkor a számíások nagymérékben orzlnak. A rendelkezésre álló állományi adaokból nem idenifikálhaó gyan az összes áramlás, de részleges idenifikáció leheséges. A cikkben bemank egy olyan, domásnk szerin új módszer, amelynek segíségével az összevon állományokból azonosíhaók a makroökönómiai szemponból releváns ámenei valószínűségek. Az ismeree módszer könnyen használhaó, az alkalmazás lépései részleesen is leírjk a felhasználók számára. Jornal of Economic Lierare (JEL) kód: C82, E24, J63, J64. Bevezeés A mnkapiaci áramlások mérése és magyarázaa mára alapveő részévé vál a mnkapiacok makroökonómiai vizsgálaának. A mnkapiaci keresés modellje (Morensen [1970], Pissarides [1985] és Morensen Pissarides [1994]) nyilvánvalóvá ee, hogy az áramlások megérése nélkül az állományok válozásai sem djk megfelelően magyarázni. A keresési modellen alapló kaási program számára ehá elsőrendű fonosságú a mnkapiaci áramlások mérése. Az 1. ábláza szemlélei az állományok és áramlások kapcsolaá. Az E, U, I mennyiségek jelölik a foglalkozaoak, a mnkanélküliek és az inakívak számá a releváns népességen belül. Ez óbbi nagysága is válozik időszakonkén: P in a vizsgál népességbe a -edik időszakban belépők száma, P o pedig Kónya Isván, MTA KrK Közgazdaságdományi Inéze és Közép-erópai Egyeem (e-mail: konya. isvan@krk.ma.h). A kézira első válozaa 2015. december 11-én érkeze szerkeszőségünkbe. DOI: hp://dx.doi.org/10.18414/ksz.2016.4.357
358 Kón ya Is vá n 1. ábláza Állományok és áramlások E U I P o e ei E - 1 1 f f f eo, e ei eo, U - 1 e e i 1 f f f o, i o, I - 1 ie i ie i 1 f f f io, io, P in in, e in, in, i az abból kilépőké. A anlmányban a 15 64 évesek negyedéves gyakoriságú mnkapiaci sásá fogjk vizsgálni. Így P in az ado negyedévben 15. éleévüke, míg P o a 65. évüke beölők száma. A különböző mnkapiaci sások közöi áramlásoka az f ij valószínűségek jelzik, és ermészeszerűen az egyes sorokban szereplő ráák összege 1. A szakirodalomhoz hasonlóan feléelezzük, hogy a népesség válozásának haása elhanyagolhaó. 1 in o Ennek egyik megfogalmazása az, hogy P = P in, j jo, és f = f, ahol j = e,, i. Az állományok időbeli megfigyelésével azonosíani djk a neó válozásoka, ami példál a foglalkozaoság eseében E - E - 1. Az Erosa mnkaerő-felvéele (EU lfs) 2 és Magyarországon a KSH mnkaerő-felmérése (mef) összesíve negyedéves gyakoriságban közli a három fő mnkapiaci állomány (E, U, I ) nagyságá. Ugyanakkor a bró válozások az f ij ráák nem elérheők. Ezek méréséhez ovábbi információkra és/vagy idenifikációs felevésekre van szükség. Amennyiben rendelkezésünkre állnak egyéni szinű paneladaok, a megfelelő áramlásoka közvelenül djk számolni. Ez a leheőség Magyarország eseében részlegesen ado, mivel a MEF egy ado házarás ha negyedéven kereszül köve a minában, és így roáló panelkén is használhaó. Magyarország eseében Cseres-Gergely [2011] és Mihályffy [2012] számolnak mnkapiaci áramlásoka az egyéni MEF adaok segíségével. Probléma azonban, hogy a mnkaerő-felmérésből közvelenül kinyerheő panel nem reprezenaív a népességre nézve, és a paneladaokból számol áramlások nem konziszensek a kereszmeszei peremfeléelkén előálló állományokkal. Bár ez a probléma saiszikai eszközökkel kezelheő (Frazis és szerzőársai [2005], Cseres- Gergely [2011], Mihályffy [2012]), nem leheünk eljesen bizosak, hogy a kapo áramlások valóban jól ükrözik a ényleges, közgazdasági folyamaoka. A mikroadaokon alapló módszerek eseében az is nehézség, hogy a pbliks adabázis nem frissül rendszeresen. Több országo aralmazó vizsgálahoz pedig az 1 A később röviden ismeree panelmódszerek e válozás haásá is képesek figyelembe venni, az álalnk árgyal aggregál megközelíés azonban nem. 2 A mnkaerő-felmérés közös, erópai országokra elérheő mikroadabázisa (Eropean Labor Force Srvey, LFS).
Mnkapiaci áramlások Magyarországon és Erópában 359 egyéni szinű adaok nem, vagy csak nehezen elérheők. Ezér érdemes megvizsgálni, hogy milyen áramlási információk nyerheők ki az aggregál, állományi szinű és pbliks adabázisokban könnyen megalálhaó idősorokból. Az 1. áblázaból jól láhaó, hogy a eljes rendszer idenifikálásához nincs elég információ az aggregál, pbliks adaokban. A feniek alapján hagyjk figyelmen kívül a vizsgál korcsopor be- és kiáramlási ráájá, azaz dolgozznk a mindenkori népességgel normalizál állományokkal. Legyenek e = E /P, = U /P és i = I /P a foglalkozaási, mnkanélküliségi és inakiviási arányok a népességben. Ekkor ha függelen valószínűsége kellene kiszámolnnk (lásd az 1. ábláza 2 4. sorá és oszlopá), amihez azonban első megközelíésre csak ké függelen állományi ada áll rendelkezésre, hiszen e + + i = 1. Ez az áramlások számolásának alapveő idenifikációs problémája. Ennek kezelése cikkünk fő émája, és ehhez mank be egy domásnk szerin új, könnyen használhaó eszköz. A szakirodalomban az álalánosan elerjed módszer a mnkapiaci állapook közül a mnkanélküliségre és a foglalkozaásra koncenrálva állí elő a mnkanélküliséghez köődő be- és kiáramlási rááka (Shimer [2005a]). A módszer azon a felevésen alapl, hogy a mnkapiaci részvéeli dönés figyelmen kívül hagyhaó, a mnkapiaci folyamaok megéréséhez és magyarázaához elegendő a másik ké állapo elemzése, és a ké ráa érelmezheő állásszerzési és mnkahely-megszűnési valószínűségkén. A ké állapo feléelezése melle alapveő elem a mnkanélküliség időaramára vonakozó, szinén pbliksan elérheő ada felhasználása. A közelmúlban azonban mind a mnkapiac empiriks szakirodalma, mind pedig a gazdasági ciklsok (bsiness cycles) szakirodalma megkérdőjeleze az inakiviás figyelmen kívül hagyásának megalapozoságá (Elsby Hobijn Sahin [2015], illeve Campolmi Gnocchi [2014]). Úgy űnik, hogy a mnkapiaci alkalmazkodásban a részvéeli dönés is fonos alkalmazkodási haár. Ezér szükséges az állományokon alapló módszer olyan ovábbfejleszése, amely mindhárom három állapo közö képes azonosíani a releváns áramlásoka. Ebben a anlmányban erre eszünk kísérlee. Megmajk, hogy bár a rendelkezésre álló aggregál adaokból eljes idenifikáció nem leheséges, a keresési modell néhány alapveő felevésének felhasználásával ki lehe számolni a mnkahelyek megszűnéséhez és beöléséhez kapcsolódó lényeges valószínűségeke. Ezek elegendők ahhoz, hogy megfelelően kalibráljnk és eszeljünk egy három állapoo feléelező mak ro öko nómiai modell. Magyarországra és az erópai országok öbbségére vonakozó eredményeinkből kiderül, hogy a mnkahelyek flkációja nagyobb, min az a kéállapoos, a mnkanélküliség időaramán alapló megközelíés sgallja. Empiriks implemenációnkban klcsszerepe van a mnkahelyek arósságára vonakozó, 2005 óa rendelkezésre álló negyedéves idősornak. A mnkapiaci állományok melle ez az információ eszi leheővé, hogy kiszámoljk a keresési hajlandóság, az állásszerzési valószínűség és a mnkahelyek megszűnési valószínűségének mérőszámai három mnkapiaci állapo eseén. Tdomásnk szerin ez a anlmány az első, amely ez a leheősége bemaja.
360 Kón ya Is vá n A mnkanélküliségen alapló és ké állapoal dolgozó módszerrel Shimer [2005a] végze az Egyesül Államokra számíásoka. Az Oecd-országokra készíe áramlási mérőszámoka Hobijn Sahin [2009], amely hozzánk hasonlóan felhasználja a mnkahelyek arósságá a megszűnési valószínűségek számíásánál, de ovábbra is megmarad a ké állapoo feléelező kereben. További különbség, hogy míg a mi adaaink negyedévesek, Hobijn Sahin [2009] éves adaoka használ. Morvay [2012] szinén ké állapoo feléelezve Shimer módszerével állío elő mnkanélküliségi ki- és beáramlási rááka a visegrádi országokra. Érdemes még megemlíeni a Casado Fernandez Jimeno [2015] anlmány. A szerzők az EU lfs adabázisá használják az áramlások mérésére, de mivel nem paneladaokkal dolgoznak (nincsenek egyéni azonosíók), arra a kérdésre hagyakoznak, amely a megkérdeze egy évvel korábbi sására vonakozik. A mnkapiaci áramlások ennek segíségével mérheők, de csak éves gyakoriságban. Valószínű ovábbá, hogy a visszaekinő kérdés mia számoevő a mérési hiba is. Végül erre a módszerre is igaz, hogy pbliksan nehezen elérheő adabázis használ, hasonlóan a öbbi, mikroadaokon alapló eljáráshoz. A anlmány ovábbi részében először ismerejük a ké állapoon alapló módszer, megárgyaljk ennek korláai és problémái. Majd bemajk, hogy mikén lehe az álláshelyek arósságá felhasználva azonosíani a makroökonómiai szemponból releváns, három állapoú mnkapiaci áramlásoka. Ezán ismerejük Magyarország, valamin az erópai országok nagy részére vonakozó eredményeke. Ké ovábbi lényeges kérdésre is kiérünk: az egyik a keresési modellben alapveő szerepe jászó alálai függvény becslése, a másik pedig a eljes idenifikáció kérdése. Végül a anlmány összegzés zárja. Áramlások inakiviás nélkül Shimer [2005a] bemaja, hogy mikén lehe a mnkanélküliségi ráa és a mnkanélküliség álagos időarama felhasználásával áramlási adaoka számolni. A ké kerese áramlás az állásszerzés, illeve a mnkahelyek megszűnésének valószínűsége. A mnkapiaci keresés alapmodelljében (lásd Pissarides [2000] 1. fejeze) ez a ké ráa haározza meg a mnkanélküliség és a foglalkozaoság alaklásá, mivel a modellben a mnkapiaci akiviás dönése nincs figyelembe véve. Röviden bemajk Shimer [2005a] megközelíésé, az eredei folyonos helye a későbbi három állapoo feléelező számíásokkal való kompaibiliás kedvéér diszkré időben. Ké releváns állapoo feléelezve a foglalkozaoság és a mnkanélküliség zár rendszer alko, vagyis a mnkaerő nagysága (L = E + U ) konsans. Ennek megfelelően vezessük be a mnkanélküliségi ráá: υ = U /L, illeve a foglalkozaoak mnkaerőn belüli arányá: ε = 1 - υ. Diszkré időben a mnkakeresés és állásszerzés időzíése nem egyérelmű. Mind ebben a részben, mind a későbbiekben azzal a felevéssel élünk, hogy a sikeres álláskeresők még az időszakon belül mnkába állnak: ha ehá valaki elveszíi mnkájá a ( - 1)-edik perióds végén, akkor a kövekező időszakban sikeres keresés
Mnkapiaci áramlások Magyarországon és Erópában 361 eseén újra foglalkozao lesz. Ennek a felevésnek ké okból van jelenősége. Egyrész nem elhanyagolhaó azoknak a száma, akik ilyen ok mia nem jelennek meg mnkanélkülikén a negyedéves saiszikában. Ugyanakkor a mnkapiac dinamikája és feszessége szemponjából lényegesek, hiszen a öbbi, kimao mnkanélkülivel versenyeznek az üres állásokér. Másrész az időzíés leheővé eszi, hogy anélkül vegyük figyelembe a mnkahelye válóka is, hogy explici módon bevezenénk a mnkahelyen örénő keresés. Definiáljk mindezeknek megfelelően σ -, a mnkapiacon állás keresők számá: σ = ρ ε + υ, 1 1 ahol ρ a mnkahelyek megszűnési valószínűsége (separaion rae). Mivel a mnkaerő és inakiviás közö nincs (neó) áramlás, a -edik időszaki állás keresők az előző időszaki mnkanélküliek, illeve a mnkájka frissen elveszeek. Mnkanélküli az az álláskereső lesz, akinek nem sikerül az állásszerzés az időszakban. Az álláskeresők számára az állásszerzés valószínűségé jelöljük -val. E definíciók és a fenebb ismeree időzíés alapján a mnkanélküliség mozgási egyenlee a kövekező lesz: ( ) = ( ) ( ) υ = 1 f σ 1 f 1 1 ρ ( 1 υ ) 1, ahol a második egyenlőség σ -nek, az álláskeresők számának behelyeesíésével adódik. Az egyenle áalakíhaó oly módon, hogy a mnkanélküliség válozásá a beáramlás és kiáramlás különbségekén kapjk meg: υ υ 1 = ρ ( 1 f )( 1 υ 1) f υ 1. (1) Beáramlás Kiáramlás Shimer [2005a] módszere azon alapl, hogy a kiáramlási valószínűség mérheő a mnkanélküliség időarama alapján: υ = υ, υ 1 s 1 ahol υ s azoknak az aránya, akik kevesebb min negyedéve leek mnkanélküliek. Ez a saiszika mind az Egyesül Államokban, mind az Erópai Unió országaiban rendelkezésre áll, ehá f közvelenül számíhaó. A kiáramlás segíségével azaz az (1) egyenle felhasználásával pedig előállíhaó a beáramlás méréke: ρ ( 1 f ). Ebből pedig egyszerűen kövekezik a megszűnési valószínűség, ρ. Az áramlások idenifikálhaósága ké állapo feléelezése eseén abból adódik, hogy bár a ké állapo lineárisan összefügg (υ + ε = 1), a mnkanélküliség időaramára vonakozó információval együ ké idősornk van a ké áramlási ráa (f és ρ ) meghaározására. Mindhárom állapo figyelembevéele eseén ez a módszer közvelenül nem használhaó, hiszen o a három idősor (ké függelen állapo, illeve a mnkanélküliség időarama) nem elegendő a ha függelen áramlási ráa meghaározására. Bár a szakirodalomban a mnkanélküliség időaramá szokás idenifikációra használni, gyanígy kiindlhank a foglalkozaoság mozgási egyenleéből is:
362 Kón ya Is vá n e ε ε ε ρ e e 1 = f ( 1 1) ( 1 f ) ε 1. (2) Az Erosa 2005 óa közöl adaoka a foglalkozaás időaramáról. 3 Ez az információ felhasználva a feni logikához hasonlóan kiszámíhaó a foglalkozaás kiáramlási ráája: s e e ε ε ρ ( 1 f )= 1, ε 1 ahol ε s az egy negyedévnél nem régebben lérejö mnkahelyek aránya. A kiáramlási ráa és a (2) egyenle felhasználásával pedig meghaározhaók az alapveő paraméerek, f e és ρ e. Ha a ké releváns állapora vonakozó felevés jól közelíi a ényleges mnkapiaci folyamaoka, akkor a kéféle módon nyer áramlási ráák nem különbözhenek jelenősen egymásól. Min az 1. ábra maja, ez a feléel ávolról sem eljesül Magyarországon. A mnkapiaci áramlások lényegesen magasabbak, ha a foglalkozaás felől számoljk őke. A ráák cikliks lajdonságai sem egyeznek meg eljesen: a mnkahelyek lérejöe nagyobb mérékben ese 2008 2009-ben, min a mnkanélküliségből örénő kiáramlás. Továbbá az ellenkező irányú folyama is jóval később indl el a mnkahelyek alapján számol maó szerin, min a mnkanélküliségre alaplónál. A mnkahelyek megszűnése eseében nem lájk az a rendszerű növekedés, ami megfigyelheő a mnkanélküliségbe örénő beáramlásban [az ábra b) része]. 1. ábra Becsül ámenei valószínűségek ké állapo eseében Magyarországon a) Állásszerzési valószínűségek a mnkanélküliség időarama, illeve az álláshelyek élekora alapján 0,6 0,5 Kiáramlás a mnkanélküliségből Beáramlás mnkanélküliségbe ( ) e ( ) 0,4 0,3 0,2 0,1 0 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 3 A anlmányban felhasznál adaokról a Függelékben közlünk részleesebb információ.
Mnkapiaci áramlások Magyarországon és Erópában 363 b) Mnkahely-megszűnési valószínűségek a mnkanélküliség időarama, illeve az álláshelyek élekora alapján 0,09 0,08 Beáramlás mnkanélküliségbe ρ Kiáramlás a mnkanélküliségből ( ) e ( ρ ) 0,07 0,06 0,05 0,04 0,03 0,02 0,01 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Megjegyzés: az ábra a mnkanélküliség és a foglalkozaás be- és kiáramlási valószínűségei maja Magyarországon. A számíás ké mnkapiaci állapoo feléelez, és a mnkanélküliség, illeve az álláshelyek időaramán alapl. Az adaok szezonálisan nem igazíoak. Az adaok forrása: Erosa. Az elérések okainak ponos azonosíásához ovábbi információra van szükségünk, de néhány valószínű ényező már mos is megemlíheünk. Ismer, hogy a mnkahelyeke érinő áramlásokban jelenős szerepe van a mnkahelyválásnak (Shimer [2005b]). Aki közvelenül vál mnká, vagy egy negyedévnél rövidebb idő ala alál mnkanélkülikén állás, az nem jelenik meg a mnkanélküliségi saiszikában. Ez részben definíciós, részben időaggregálási probléma. A másik, nyilvánvaló nehézség az, hogy a mnkanélküliséghez kapcsolódó ráákban keverednek a foglalkozaásból és foglalkozaásba áramlások, valamin a mnkapiaci részvéeli dönések. A mnkanélküliségi beáramlás 2009 áni növekedésé vélheően nem a mnkahelyek fokozódó megszűnése, hanem az inakívak mnkapiaci belépése okoza. Áramlások három állapo eseén A kéállapoos megközelíés az előző rész eredményei alapján nem megfelelően idenifikálja az állásszerzési valószínűsége és a mnkahelyek megszűnésének valószínűségé. Ebben a részben bemajk, hogy a problémáka az inakiviás megengedésével, illeve az álláshelyek arósságának figyelembevéelével djk kezelni. Láni fogjk, hogy egy egyszerű közgazdasági kere (lásd Campolmi Gnocchi [2014]) segíségével mikén lehe idenifikálni a makroökonómiai elemzés szemponjából releváns ámenei valószínűségeke.
364 Kón ya Is vá n A számíások szemponjából a fő nehézsége az jeleni, hogy három mnkapiaci állapo foglalkozaoság, mnkanélküliség és inakiviás figyelembevéelével összesen ha, egymásól függelen áramlás különbözeünk meg. Mivel nincs ha függelen állományi adasornk, az alapveő áramlásoka nem djk idenifikálni ovábbi korláozó felevések nélkül. A mnkahelyek élearamára vonakozó információ segíségével leheséges azonban az, hogy néhány klcsfonosságú valószínűsége számszerűsísünk. Áramlási egyenleek Vegyük a korábban definiál, népességen belüli foglalkozaosági, mnkanélküliségi és inakiviási arányoka (e,, i ). 4 Legyen ovábbá az s a -edik időszak elején állás keresőknek a népességhez viszonyío aránya. A -edik időszak elején megszűn álláshelyek számá jelöljük ρ -vel. Ekkor a poenciális álláskeresők a mnkahellyel nem rendelkezők méréke ρ e - 1 + - 1 + i - 1. Legyen ezen belül λ azoknak az aránya, akik álláskeresőkén maradnak a mnkapiacon vagy az inakiviásból visszaérnek a mnkapiacra. Ekkor az álláskeresők aránya a kövekező egyenleel ado: s = λ (ρ e - 1 + - 1 + i ). (3) Mnkanélkülivé az válik, aki sikerelenül kerese állás. Legyen az állásszerzés valószínűsége, vagyis = (1 - )s. (4) Végül inakív az, aki a poenciális álláskeresők közül nem lép be a mnkapiacra: i = (1 - λ )(ρ e - 1 + - 1 + i - 1 ). (5) Ezeknek a definícióknak a segíségével írjk fel a foglalkozaoság mozgási egyenleé: e = (1 - ρ )e - 1 + s. Helyeesísük be az álláskeresők számá, majd kissé áalakíva az egyenlee, kapjk a kövekező: e e 1 = λ f( 1 e 1) ρ( 1 λ f) e 1. (6) Beáramlás Kiáramlás A jobb oldal első agja a foglalkozaoak közé örénő beáramlás: ezek a sikeresen mnká aláló akív álláskeresők. A második ag a foglalkozaoságból való kiáramlás: az elbocsáo vagy kilépe mnkavállalók közül azok, akik nem akarak, vagy nem dak állás alálni. 4 Továbbra is fennarjk, hogy a népesség nagysága állandó. A kövekezőkben ennek megfelelően de némileg ponalanl egymás helyeesíőjekén fogjk a ráa, hányad, és (lé)szám kifejezéseke használni.
Mnkapiaci áramlások Magyarországon és Erópában 365 Idenifikáció Az előző részben bemao egyenleekben a makroökonómiai szemponból releváns áramlások három valószínűségre vezeheők vissza. Ezek az állásszerzés valószínűsége ( ), az álláshely megszűnésének valószínűsége (ρ ), valamin a keresésben való részvéel valószínűsége (λ ). A kövekezőkben megmajk, hogy mikén idenifikálhaók ezek a valószínűségek a rendelkezésre álló aggregál mnkapiaci adaokból. Az Erosa és a KSH mnkaerő-felmérésének pbliksan elérheő aggregál idősorai állományi adaoka aralmaznak. Negyedéves bonásban megalálhaó a mnkanélküliek, a foglalkozaoak, valamin az inakívak száma. Mivel azonban ezek a kaegóriák kiadják a eljes népessége, ez exogénnek (és konsansnak) véve, a három állományi ada csak ké függelen megfigyelés jelen. Az idenifikációhoz használ harmadik idősor a mnkahelyek élearama, amelye már ismereünk. Idézzük fel, hogy a mnkahelyek élearamának segíségével ki djk számolni a foglalkozaoság beáramlási ráájá: s e λ =, (7) 1 e 1 ahol e s a legfeljebb 3 hónapja állásban lévők aránya. Ezán a (6) egyenle felhasználásával visszaszámolhaó a kiáramlási ráa, illeve a mnkahelyek megszűnési valószínűsége: s 1 e e ρ = 1. (8) 1 λ f e 1 Végül az állományi adaok felhasználásával az (5) egyenleből megkapjk a λ, és ennek segíségével az rááka: λ i = 1 ρ e + + i 1 1 1. (9) A (7), (8) és (9) egyenleek ehá együesen meghaározzák a kerese, ρ és λ valószínűségeke. Érdemes röviden árgyalni, hogy mi eszi leheővé a három paraméer idenifikációjá. Már lák ké állapo eseén, hogy az álláshelyek időaramának ismereében a foglalkozaoságból kiszámolhaók a ki- és a foglalkozaoságba beáramlás valószínűségei. Az inakívak lészámának ismeree pedig leheővé eszi, hogy ezeken az áramlásokon belül el djk különíeni az akívan állás keresőke. Az óbbiak ismereében pedig meg djk haározni az álagos állásszerzési és állásveszési rááka is. A korábbiakban már hangsúlyozk, hogy a három idenifikál valószínűség elégséges a foglalkozaás makroökonómiai modelljének kalibrálásához. A makrogazdasági aggregámok GDP, infláció szemponjából a foglalkozaoság a klcskérdés, illeve az ehhez kapcsolódó áramlások. Módszerünk ezeke képes megfelelően azonosíani. Ezzel szemben számíásaink az a kérdés nem dják megválaszolni, hogy mekkora valószínűséggel alál mnká egy mnkanélküli, hiszen csak különböző mnkapiaci háérrel rendelkezők álagos esélyé mérjük. Az egyes részcsoporok áramlásai szociálpoliikai szemponból nagyon
366 Kón ya Is vá n fonosak példál a hosszú ávú mnkanélküliek esélyeinek vizsgálaánál, de egy makromodellezőnek első közelíésre kevésbé lényegesek. Az eddig felhasznál három idősor melle rendelkezésre áll a mnkanélküliség időaramára vonakozó információ is. Min korábban bemak, ez a kéállapoos megközelíésben idenifikálja a mnkanélküliségből örénő ki- és a mnkanélküliségbe örénő beáramlás. Három állapo eseén ezzel megegyező módon számolhaó a kiáramlási valószínűség, ami azonban már nem egyezik meg az álláshelyszerzés valószínűségével. Ennek beláásához írjk fel három állapo eseén a mnkanélküliség mozgási egyenleé: 1 = ρλ e, ( 1 fe, ) e 1+ λi, ( 1 fi, ) i 1 1 λ (, 1 f, ) 1, Beáramlás Kiáramlás ahol 1 - λ, a mnkanélküliek inakívvá válásának valószínűsége f, pedig a mnkanélküliek állásszerzési ráája. A kiáramlási ráa e ké paraméer kombinációja. Hasonlóan definiáljk a λ e,, λ i és az f e,, f i, valószínűségeke a másik ké csoporra. Láhaó, hogy ezek közösen haározzák meg a mnkanélküliségbe örénő beáramlás. Anélkül, hogy ovábbi felevéseke ennénk, az egyedi paraméerek nem számolhaók ki. A későbbiekben megvizsgáljk, hogy milyen részleges kövekezeések vonhaók le a rendelkezésre álló információkból. Adaok A módszer nagy előnye, hogy könnyen elérheő, pbliks adaoka használ. Az Erosa weboldaláról leölheők a mnkapiaci állományok negyedéves idősorai az Erópai Unió összes agállamára nézve, és számos más erópai ország eseében is. Az állományok melle megalálhaók a mnkahelyek arósságára, illeve az előző részben már használ, a mnkanélküliség időaramára vonakozó idősorok is. Az idősorok szezonálisan nincsenek kiigazíva, és jellemzően 2005 első negyedévéől elérheők. Az országok közöi összehasonlíásnál ahol szükségesnek lájk elvégezzük az eredményül kapo ráák szezonális kiigazíásá. Az idősoros álagok kiszámíásánál az ado ország eseében rendelkezésre álló miná használjk. Ez Magyarországon 2005 első negyedévéől 2015 második negyedévéig aró adaoka aralmaz, de néhány országnál csak később kezdődnek a negyedéves megfigyelések. Az adasorok ovábbi részleei a Függelékben alálhaók. Eredmények Magyarországi áramlások A 2 4. ábra maja az eredményeke, összehasonlíva az előzőkben bemao, ké állapoo feléelező megközelíéssel. A 2. ábra az álláskeresési valószínűségeke ábrázolja. A három állapo eseén kapo idősor érékei magasabbak, min ami
Mnkapiaci áramlások Magyarországon és Erópában 367 a mnkanélküliség időaramára alapozva kapnk, de alacsonyabbak, min ami az állások hosszából számolnk ké állapo eseén. Ez érheő, hiszen mos figyelembe vesszük a mnkapiacról örénő ki- és az oda örénő beáramlás is. 2. ábra Az állásszerzés valószínűsége három állapo eseén Magyarországon 0,6 0,5 Három állapo Ké állapo, kiáramlás a mnkanélküliségből (U) Ké állapo, beáramlás mnkanélküliségbe (E) 0,4 0,3 0,2 0,1 0 2006 2008 2010 2012 2014 Megjegyzés: az ábra az állásszerzés számío valószínűségé maja Magyarországon, a ké és három állapoo feléelező módszereke használva. Az adaok nincsenek szezonálisan kiigazíva. Az adaok forrása: Erosa. Az állásszerzési valószínűség a válság elői szinről lényegesen csökken, majd erős ingadozások án 2012-ől indl ismé emelkedésnek. Az időszak végi felfás egy része feleheően a közmnkaprogramnak lajdoníhaó, amelye érdemes lenne kiszűrni az adaokból. Meg kell jegyezni, hogy a mnkanélküliség hosszán alapló maószám jóval hamarabb növekedésnek indl, ennek oka azonban nem az állásszerzés, hanem a mnkanélküliségből inakiviásba áramlás lehe. A 3. ábrán láhajk az álláshelyek megszűnésének valószínűségé, szinén a kéállapoos becslésekkel összehasonlíva. A ráa erősen ingadozik részben a ki nem szűr szezonaliás mia, de a pénzügyi válság idején álagosan magasabb szinre emelkede, és körülbelül 2013-ra ér vissza a válság elői szinre. Az is láhajk, hogy lényegesen öbb mnkahely szűnik meg, min ami a mnkanélküliség időaramára alapozo, közvee becslés sgall (Shimer [2005]). Ebben vélheően fonos szerepe jászanak mind a foglalkozaoságból inakiviásba áramlók, mind a mnkahelye válók. Ezek elkülöníése azonban a felhasznál adaokkal nem leheséges.
368 Kón ya Is vá n 3. ábra Az állásmegszűnés valószínűsége három állapo eseén Magyarországon 0,09 0,08 0,07 Három állapo Ké állapo, kiáramlás a mnkanélküliségből (U) Ké állapo, beáramlás mnkanélküliségbe (E) 0,06 0,05 0,04 0,03 0,02 0,01 2006 2008 2010 2012 2014 Megjegyzés: az ábra az álláshelyek megszűnésének számío valószínűségé maja Magyarországon, a ké és három állapoo feléelező módszereke használva. Az adaok nincsenek szezonálisan kiigazíva. Az adaok forrása: Erosa. Végül a 4. ábra a mnkakeresők becsül arányá szemlélei. A (3) egyenle alapján a ráa a mnkakeresők arányá maja a releváns népességen (inakívakon, mnkanélkülieken és mnkájka éppen elveszőkön) belül. Érdekes ez összeveni az akiviási ráával, ami a jobb engelyen ábrázolnk. Láhaó, hogy mnkakeresők aránya 2008-ól kezdve jelenősen emelkede, majd 2013 án valamelyes csökken. Ezzel szemben az akiviás 2001 án indl növekedésnek, és ez a növekedés azóa is ar. A keresési akiviás meggrásának egyik magyarázaa lehe, hogy az inakív népesség keresési akiviása már azelő megnő, mielő formálisan is bekerülek volna mnkaerőpiacra. Egy másik leheőség, hogy az inakiviásba örénő kiáramlás forrása árendeződö, és a mnkanélküliekől a foglalkozaoak felé olódo el. Összegezve a fenieke, az mondhajk, hogy az álláshelyek hosszán alapló maók valamivel magasabb mnkapiaci áramlásoka manak, min a ké állapoo feléelező, a mnkanélküliség időarama alapján számolak. Ugyanakkor lényeges figyelembe venni a mnkapiacra örénő be- és az onnan való kiáramlás is. Ha csak a mnkahelyek hosszára hagyakoznk, akkor úlbecsüljük a foglalkozaáshoz kapcsolódó áramlásoka. Bemao módszerannk leheősége ad arra, hogy reálisabb képe kapjnk a legfonosabb mnkapiaci folyamaokról.
Mnkapiaci áramlások Magyarországon és Erópában 369 4. ábra Az álláskeresők aránya (bal engely) és az akiviási ráa (jobb engely) Magyarországon 0,22 0,20 Mnkakeresők aránya Akiviási ráa 0,70 0,68 0,18 0,66 0,16 0,64 0,14 0,62 0,12 2006 2008 2010 2012 2014 Megjegyzés: az ábra a mnkakeresők számío arányá maja a nem foglalkozaoak közö (λ ), az akiviási ráával együ (e + ) Magyarországon. Az adaok nincsenek szezonálisan kiigazíva. Az adaok forrása: Erosa. 0,60 Nemzeközi összehasonlíás A magyarországi eredményeke érdemes nemzeközi konexsba is helyezni. Ö országo fognk részleesen összehasonlíani: ezek Magyarország (HU), Csehország (CZ), Lengyelország (pl), Aszria (a) és az Egyesül Királyság (UK). A három visegrádi ország szerepeleése nem igényel magyarázao. Aszria földrajzi helyzee és örénelmi múlja mia ermészees viszonyíási alap az EU fejleebb agállamai közül, az Egyesül Királyság pedig gyakori példája a koninenális országokhoz képes rgalmasabb mnkaerőpiacnak. Az idősoroka az eddigiekkel ellenében szezonálisan igazíva majk be, mer így kiszűrjük az országok közöi összehasonlíásnál kevéssé releváns rövid ávú ényezőke. Az 5. ábra az álláskeresési valószínűségeke maja. A visegrádi országok eseében ezek nagyon hasonlíanak egymásra, és lényegesen alacsonyabbak az álagos oszrák és bri szineknél. Örvendees azonban megfigyelni, hogy Magyarország eseében 2012 án jelenős javlás láhank. Fonos lenne megvizsgálni, hogy ez mennyiben lajdoníhaó a közmnkaprogramnak. Sajnos a számoláshoz klcsfonosságú, az álláshelyek hosszára vonakozó adaok nem állnak rendelkezésre ebben a bonásban. Némileg meglepő, hogy az oszrák állásszerzési valószínűség magasabb a
370 Kón ya Is vá n brinél. Ennek egyik oka gyan a pénzügyi válság különösen súlyos haása az Egyesül Királyságban, de ezzel együ sem mondhajk az, hogy a bri mnkaerőpiac e maó alapján rgalmasabb lenne az oszráknál. 5. ábra Állásszerzési valószínűség ö országban 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 2006 2008 2010 2012 2014 Magyarország Aszria Csehország Egyesül Királyság Lengyelország Megjegyzés: az ábra az állásszerzés számío valószínűségé maja ö erópai országban, a háromállapoos módszerel számíva. Az adaok szezonálisan igazíoak, az X-13 ARIMAseas módszerrel. Az adaok forrása: Erosa. A 6. ábrán a mnkahelyek megszűnési valószínűségé láhajk. A ráák még a szezonális igazíás án is megleheősen volailisak, de alapveően aláámaszják az 5. ábrán láhaóka. A legnagyobb flkáció az oszrák mnkahelyeknél láhaó, míg a bri ráa a válság haására lényegesen kisebb le. Ez magyarázhaja az, hogy a lecsökken álláskeresési valószínűség ellenére a bri mnkanélküliség viszonylag alacsony marad 2008 án. A 372. oldalon lévő 7. ábrán aláljk az álláskeresők arányá a releváns népességen belül. A visegrádi régióban ez a szám is alacsonyabb, és nem lánk jelenős elérés az országok közö. Az eddigi ké ábrával ellenében i jellemzően a bri érék a legmagasabb. A bri mnkaerőpiac relaív rgalmassága ehá inkább a keresési inenziásban, és kevésbé az állásszerzés vagy a mnkahelyek megszűnésének valószínűségében makozik meg. Összegezve az mondhajk, hogy Magyarország számára alán némileg meglepő módon Aszria űnik köveendő példának.
Mnkapiaci áramlások Magyarországon és Erópában 371 6. ábra Mnkahelyek megszűnésének valószínűsége ö országban 0,07 0,06 0,05 0,04 0,03 0,02 0,01 2006 2008 2010 2012 2014 Magyarország Aszria Csehország Egyesül Királyság Lengyelország Megjegyzés: az ábra az állásveszés számío valószínűségé maja ö erópai országban, a háromállapoos módszerel számíva. Az adaok szezonálisan igazíoak, az X-13 ARIMAseas módszerrel. Az adaok forrása: Erosa. Nézzük meg, hogy a eljes minában rendelkezésre álló 33 országban (EU és Izland, Macedónia, Norvégia, Svájc, Törökország) milyen mnkaerőpiaci rááka figyelheünk meg! A 373. oldalon lévő 2. ábláza mind a 33 ország eseében aralmazza az időszaki álagoka, ahol az oszlopokban szerepelejük az állásszerzés valószínűségé (f ), a mnkahelyek megszűnésének valószínűségé (ρ), valamin a mnkapiaci részvéeli ráá (λ). A korábbi szakirodalommal örénő összehasonlíhaóság kedvéér szerepelejük azoka a maóka is, amelyeke a ké állapoo feléelező, valamin a mnkanélküliség időaramán alapló módszerrel kapnk ( és ρ ). Az országoka három csoporra oszok az alapján, hogy mekkora a mnkahelyszerzés valószínűsége. A legmagasabb érékeke az észak-erópai országoknál lájk, hozzájk csalakozik Törökország, Aszria és Svájc. Ebben csoporban jellemzően öbb mnkahely is szűnik meg, és magas az álláskeresők aránya. Törökország eseében az óbbi már nem igaz: i viszonylag szűk réeg vesz rész az egyébkén dinamiks mnkaerőpiaci mozgásokban. A második csoporo főleg nyga-erópai országok alkoják. Ezekben már alacsonyabb az állásszerzési és mnkahely-megszűnési ráa, és az álláskeresők aránya is kisebb. Különösen szembeűnő a különbség a skandináv országokhoz képes: míg
372 Kón ya Is vá n 7. ábra A mnkakeresők aránya ö országban 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 Magyarország Csehország Lengyelország Aszria 2006 2008 2010 2012 2014 Egyesül Királyság Megjegyzés: az ábra a mnkakeresők arányá maja a nem foglalkozaoak közö ö erópai országban, a három állapoos módszerel számíva. Az adaok szezonálisan igazíoak, az X-13 ARIMA-seas módszerrel. Az adaok forrása: Erosa. Svédországban az álláskeresők aránya 40 százalék, addig Franciaországban, az Egyesül Királyságban és Némeországban csak 25 százalék. Ismé láhajk, hogy maószámaink alapján a bri mnkaerőpiac nem űnik különösebben rgalmasnak. A harmadik csoporban medierrán és kele-közép-erópai országoka alálnk. I az állásszerzési valószínűség kifejezeen alacsony, a meglévő mnkahelyek pedig viszonylag arósak. Az álláskeresők aránya jóval kisebb az első csoporban láhaónál, de összemérheő a nyga-erópai országokkal. Magyarország e csopor közepén foglal helye. Érdemes azonban hangsúlyozni, hogy az időszaki álag a mi eseünkben jelenősen alacsonyabb az időszak végén láo érékeknél. Amennyiben a 2012 áni, 30 százaléko meghaladó érékek arósnak bizonylnak (és nem csak a közmnkaprogram felfásá lájk), akkor Magyarország a középső csopor aljára kerül. Hasonlísk össze a három állapo feléelezésével kapo érékeke a mnkanélküliség időaramán alaplóakkal! Az állásszerzési valószínűség ( f ) jellemzően magasabb, min a mnkanélküliség kiáramlási ráája ( ). Ez az jeleni, hogy az országok öbbségében az üres mnkahelyek beölésében jelenős szerepe jászanak az inakívak és az állás válók, és/vagy magas a mnkanélküliségből inakiviásba áramlók aránya. Érdekes módon az Egyesül Királyságban a ké szám nagyon hasonló, vagyis feleheően i az álláskeresés nagyobb mérékben köődik a mnkanélküli sáshoz.
Mnkapiaci áramlások Magyarországon és Erópában 373 2. ábláza Áramlási valószínűségek erópai országokban I. csopor (Észak-Erópa) Izland 0,657 0,715 0,107 0,480 Norvégia 0,628 0,455 0,065 0,030 0,253 Dánia 0,595 0,448 0,093 0,051 0,361 Svájc 0,554 0,300 0,057 0,020 0,330 Svédország 0,552 0,425 0,102 0,063 0,408 Törökország 0,542 0,339 0,124 0,056 0,191 Aszria 0,494 0,354 0,051 0,030 0,226 Finnország 0,491 0,437 0,084 0,069 0,325 II. csopor (Nyga-Erópa) Ciprs 0,396 0,291 0,054 0,036 0,266 Franciaország 0,390 0,275 0,062 0,037 0,257 Némeország 0,387 0,239 0,045 0,022 0,272 Hollandia 0,385 0,274 0,033 0,019 0,225 Lxembrg 0,385 0,373 0,033 0,153 Egyesül Királyság 0,380 0,346 0,043 0,038 0,253 Észország 0,371 0,265 0,052 0,041 0,286 Szlovénia 0,356 0,188 0,042 0,019 0,218 Leország 0,333 0,229 0,062 0,038 0,325 Belgim 0,324 0,214 0,041 0,024 0,194 Írország 0,323 0,198 0,049 0,027 0,256 Mála 0,314 0,330 0,028 0,039 0,131 Csehország 0,301 0,203 0,027 0,017 0,186 III. csopor (Délkele-Erópa) Spanyolország 0,284 0,299 0,074 0,084 0,387 Livánia 0,279 0,247 0,038 0,036 0,254 Olaszország 0,277 0,167 0,036 0,020 0,172 Lengyelország 0,273 0,215 0,037 0,027 0,208 Blgária 0,269 0,148 0,034 0,018 0,208 Magyarország 0,268 0,177 0,033 0,022 0,175 Porgália 0,253 0,176 0,044 0,029 0,297 Románia 0,222 0,222 0,020 0,022 0,141 Horváország 0,176 0,100 0,032 0,020 0,229 Szlovákia 0,149 0,097 0,024 0,014 0,254 Görögország 0,120 0,141 0,025 0,031 0,259 Macedónia 0,076 0,063 0,034 0,028 0,380 Megjegyzés: a ábláza 33 ország állásszerzési és állásveszési valószínűségé aralmazza a ké- (, ρ ), illeve háromállapoos (,, ρ ) módszer eseén. Az olsó oszlop az álláskeresők nem foglalkozaoakon belüli arányá maja (λ ). A számok idősoros álagok, az országonkén elérheő periódsokra. Az adaok szezonálisan nincsenek kiigazíva. Az adaok forrása: Erosa. r ρ λ
374 Kón ya Is vá n A mnkahelyek megszűnésének valószínűsége is hasonló képe ma. A ké állapoon alapló számok alacsonyabbak, hiszen a mnkanélküliségből örénő (alacsonyabb) kiáramlási ráa alapján számoljk őke. Összességében az lájk, hogy az országok nagy öbbségében a mnkapiaci áramlások erőeljesebbek, min ami a ké állapoo feléelező, mnkanélküliségen alapló maószámok sgallnak. Ennek oka feleheően az, hogy a foglalkozaás és mnkanélküliség közö lazább a kapcsola, min az a kéállapoos modell feléelezi. Jelenős áramlások vannak egyrész a foglalkozaás és inakiviás közö, másrész lényeges figyelembe venni az állás válóka is. Ugyanakkor a mnkanélküliségből inakiviásba örénő kiáramlás kevésbé űnik jelenős problémának, valószínűleg azér, mer ez viszonylag alacsony érék a foglalkozaás válozásához képes. További vizsgálaok Ebben a részben bemank néhány ovábbi érdekes eredmény, visszaérve ismé Magyarország eseéhez. Bemajk a alálai függvény (maching fncion) becslésé a ké-, illeve háromállapoos eseben, majd röviden árgyaljk a mnkapiaci áramlások eljes idenifikációjának leheőségé. A alálai függvény A mnkapiaci keresési modell alapveő összeevője a alálai függvény: m = m(v, S ), ahol m az újonnan beölö álláshelyek száma, V az üres álláshelyek száma, S pedig a már korábban definiál álláskeresők száma. Álalános gyakorla, hogy feléelezzük a alálai függvény első fokú homogeniásá. Ekkor a kapcsola felírhaó az állásszerzési valószínűség és a mnkapiaci feszesség θ = V /S segíségével is: = m(θ ). A függvény becsléséhez feléelezzünk Cobb Doglas specifikáció, és együk fel, hogy a alálaok számá vélelen sokkok (μ ) is befolyásolják. Logarimiks alakban a kövekező, lineáris összefüggéshez jnk: log = α + β logθ + μ, ahol konsans skálahozadék melle 0 < β < 1. A magyarországi becslés legkisebb négyzeek módszerével (Ols) végezzük. Felveheő, hogy az Ols eredmények orzíoak lesznek, mivel a mnkahelyeremés és a keresési inenziás is endogén lehe a alálai sokkra (μ ) nézve (Borowczyk-Marins Jolive Posel-Vinay [2013]). Ekkor azonban a mnkapiaci feszesség sem függelen a sokkól, ami az Ols becslés alapveő feléele. Célnk i gyanakkor nem a leheő legponosabb β együhaó megalálása, hanem a cikkben bemao, áramlásoka
Mnkapiaci áramlások Magyarországon és Erópában 375 azonosíó módszeran összeveése a sandard, kéállapoos echnikával. Addig, amíg a orzíás méréke nem függ össze az endogén válozók előállíásának módjával, az összehasonlíás megleheősen egyszerű Ols alapján. A 3. ábláza maja az eredményeke. Az első oszlop aralmazza a három állapoon alapló becslés, míg a második oszlopban láhajk a kéállapoos megközelíés és a mnkanélküliség időaramá használó. Láhaó, hogy az első eseben lényegesen jobb illeszkedés kapnk, és a paraméerérékek is mások. A alálai függvény becslésénél ehá lényeges, hogy a cikkben bemao, az elmélei koncepcióhoz közelebb álló állásszerzési valószínűsége használjk a mnkanélküliségből örénő kiáramlási ráa helye. 3. ábláza Találaifüggvény-becslések összehasonlíása Konsans Álláskeresési valószínűség (1) (2) 5,775*** (0,621) 0,322*** (0,045) 8,592*** (1,454) 0,481*** (0,103) R 2 0,568 0,359 Megjegyzés: a áblázaban a alálai függvény becslési eredményei láhaók. Az (1) oszlop a háromállapoos módszerrel, a (2) oszlop a kéállapoos módszerrel számol állásszerzési valószínűsége használja. A regresszióka a legkisebb négyzeek módszerével becsülük; a zárójelekben sandard hibák szerepelnek. *** 1 százalékos szinen szignifikáns. Az adaok forrása: Erosa. A eljes idenifikáció leheősége Idézzük fel, hogy megközelíésünk csak részlegesen idenifikálja a mnkapiaci áramlásoka! Ennek az az oka, hogy csak három mnkapiaci válozó használnk fel: a mnkanélkülisége, foglalkozaoságo, valamin a mnkahelyek arósságá. Elvileg rendelkezésünkre áll egy negyedik idősor is, a rövid ávú mnkanélküliek száma. Ezzel együ is csak négy idősornk van, míg a három mnkapiaci állapo közö összesen ha áramlás figyelheünk meg. Kérdés, hogy megfelelő idenifikációs megszoríásokkal előállíhajk-e a ha áramlási ráá a meglévő adaok segíségével. Vegyük észre, hogy számol rááink álagos érékek: példál az állásszerzési valószínűség különbözhe a korábban mnkanélküliek és a korábban inakívak közö. Az emlíe idenifikációs felevések arra vonakoznak, hogy mennyi ilyen jellegű különbsége engedünk meg. A legegyszerűbb esee vizsgájk: felesszük, hogy f, = f e, = f i, és λ e, = λ, = f e,, ahol az indexek rendre az előző időszaki mnkanélkülieke, az álláska frissen elveszőke, valamin az előző időszaki inakívaka jelölik. Ekkor az állásszerzés
376 Kón ya Is vá n valószínűsége függelen a korábbi mnkapiaci állapoól, illeve a mnkapiaci részvéel ráája azonos az előző időszaki mnkanélküliek és az álláska frissen elveszeek közö. Megengedjük azonban, hogy az inakívak alacsonyabb arányban lépjenek be a mnkapiacra, min a másik ké csopor. Könnyen beláhaó, hogy ebben az eseben az összes áramlási ráa idenifikál. Egyelen új ráá szerenénk számolni az eddigiek melle, ez az inakívak mnkapiaci részvéelének valószínűsége, λ i. A mnkanélküliség áramlási egyenlee a kövekező: U U = ( f ) E + ( f ) I 1 ρλ 1 1 λ 1 1 1 λ 1 f ( ) e, i, e, f U 1. (10) Min korábban bemak, a mnkanélküliség időarama alapján ki djk számolni a kiáramlási ráá ( ), illeve a (10) egyenle felhasználásával a beáramlási ráá is. Ezekből előállíhajk a kerese ismerelen válozók (λ i, és λ e, ) érékei, így rendelkezünk az összes szükséges információval ahhoz, hogy a ha áramlási ráá meghaározzk. Sajnos a bemao idenifikációs sraégia a gyakorlaban nem működik. Ennek oka, hogy min az a 2. áblázaban már lák a mnkanélküliség kiáramlási valószínűsége a legöbb országban alacsonyabb, min az állásszerzési valószínűség. Ez azonban inkonziszens a (10) egyenleel, amely szerin f > f. Idenifikációs felevéseink ehá nem arhaók: a mnkanélküliek állásszerzési valószínűsége alacsonyabb az álagosnál. Ennek oka lehe a friss állásveszők jobb helyzee vagy az inakiviásból visszaérők könnyebb álláshoz jása (és ermészeesen mindkeő együ). Ha feloldjk az f, = f e, = f i, felevés, akkor nincs leheőség eljes idenifikációra, mer a négy idősorból legalább ö ráá szerenénk meghaározni. Vagy újabb adara van szükségünk, vagy más megköés kell bevezenünk. Egyik irányban sincsen azonban nyilvánvaló leheőség, ezér a eljes idenifikáció egyelőre nem lájk kivielezheőnek. Összegzés A anlmányban megmak, hogy mikén számolhaók aggregál adaokból mnkapiaci áramlási valószínűségek. Bár az idenifikáció részleges, a makro ökonó miai modellezés szemponjából klcsfonosságú álláskeresési valószínűségé és a mnkahelyek megszűnésének valószínűségé meg lehe haározni. Az idenifikációhoz szükséges, a mnkahelyek arósságá mérő idősor 2005 óa alálhaó meg negyedéves gyakorisággal az Erosa adabázisában, ezér az elemzés erre az időszakra végezük el Magyarországra, valamin összehasonlíáskén az erópai országok nagy részére. A cikkben árgyal módszer egyszerűen alkalmazhaó. Ehhez segíségül összefoglaljk a szükséges lépéseke. 1. Az Erosa honlapjáról ölsük le a foglalkozaás, mnkanélküliség és inakiviás negyedéves idősorai (E, U, I )!
Mnkapiaci áramlások Magyarországon és Erópában 377 2. Alakísk á a lészámoka részarányokká, az abszolú számoka eloszva a releváns népesség álalában a 15 64 éves csopor mindenkori lészámával (e,, i )! 3. Szinén ölsük le az Erosa honlapjáról a foglalkozaoak lészámá az álláshely időarama szerini bonásban, és mérjük az újonnan foglalkozaoak arányá a népességen belül azokkal, akik három hónapnál kevesebb ideje dolgoznak s a mnkahelyen ( e ). 4. Számoljk ki az állásszerzési és állásveszési valószínűségeke, illeve az akív álláskeresők nem foglalkozaoakon belüli arányá a (7), (8) és (9) egyenleek segíségével! Eredményeink az maják, hogy a mnkahelyek flkációja nagyobb, min ahogy az a csak mnkanélküliekre alapozo számíás maja. Ahhoz, hogy eljesebb képe kapjnk a mnkahelyek beöléséről és megszűnéséről, figyelembe kell venni a mnkapiaci részvéeli dönés is. Az így kapo maók az egyes országok szinjén jelenősen árnyalják a mnkapiac rgalmasságáról alkoo képe, az országok közöi rangsor azonban csak kismérékben befolyásolják. Módszerünk segíségével elsősorban a foglalkozaoság válozásáról kapnk képe, és nem djk külön azonosíani a mnkanélküliek álláskeresési valószínűségé. Min bemak, erre a makroökonómiai folyamaok modellezése szemponjából nincsen szükség. Ugyanakkor lényeges szociálpoliikai kérdés, hogy a mnkahelyek beölésében mekkora leheőség j a mnkanélkülieknek. Valószínűnek űnik, hogy bár a koninenális erópai országok és az Egyesül Királyság foglalkozaási folyamaai hasonlók, az óbbiban jóval könnyebb mnkanélkülikén állás alálni. Ennek vizsgálaához ovábbi idenifikációs felevésekre lenne szükségünk, ezek azonban nem állnak rendelkezésre. Gyümölcsözőbbnek űnik a mosani elemzés mikroadaokkal való kiegészíése, amennyiben ezek egy ado ország eseében rendelkezésre állnak. Hivakozások Borowczyk-Marins, D. Jolive, G. Posel-Vinay, F. [2013]: Acconing for Endogeneiy in Maching Fncion Esimaion. Review of Economic Dynamics, Vol. 16. No. 3. 440 451. o. hp://dx.doi.org/10.1016/j.red.2012.07.001. Campolmi, A. Gnocchi, S. [2014]: Labor Marke Paricipaion, Unemploymen and Moneary Policy. Bank of Canada Working Paper, 2014/9. Casado, J. Fernandez, C. Jimeno, J. [2015]: Worker flows in he Eropean Union dring he Grea Recession. Eropean Cenral Bank, Working Paper Series, 1862. és Banco de Espana Working Paper, No. 1529 hp://dx.doi.org/10.2139/ssrn.2682414. Cseres-Gergely Zsombor [2011]: Mnkapiaci áramlások, konziszencia és gereblyézés. Saiszikai Szemle, 89. évf. 5. sz. 481 500. o. Elsby, M. Hobijn, B. Şahin A. [2015]: On he imporance ohe paricipaion margin for labor marke flcaions. Jornal of Moneary Economics, Vol. 72. 64 82. o. hp://dx.doi. org/10.1016/j.jmoneco.2015.01.004.
378 Kón ya Is vá n Frazis, H. Robison, E. Evans, T. Dff, M. [2005]: Esimaing gross flows consisen wih socks in he cps. Monhly Labor Review, szepember, 3 9. o. hp://www.bls.gov/opb/ mlr/2005/09/ar1fll.pdf. Hobijn, B. Sahin, A. [2009]: Job-finding and separaion raes in he Oecd. Economics Leers, Vol. 104. No. 3. 107 111. o. hp://dx.doi.org/10.1016/j.econle.2009.04.013. Morensen, D. [1970]: Job Search, he Draion of Unemploymen, and he Phillips Crve. American Economic Review, Vol. 60. No. 5. 847 862. hp://econpapers.repec.org/repec :aea:aecrev:v:60:y:1970:i:5:p:847-62. Morensen, D. Pissarides, C. [1994]: Job Creaion and Job Desrcion in he Theory of Unemploymen. Review of Economic Sdies, Vol. 61. No. 3. 397-415. hp://dx.doi. org/10.2307/2297896. Mihályffy László [2012]: Mnkapiaci áramlások, konziszencia egy alernaív megoldás. Saiszikai Szemle, 90. évf. 5. sz. 394 423. o. Morvay Endre [2012]: Szochasziks cikliks mnkaerő-áramlás a visegrádi országokban. Saiszikai Szemle, 90. évf. 9. sz. 815 843. o. Pissarides, C. [1985]: Shor-rn Eqilibrim Dynamics of Unemploymen Vacancies, and Real Wages. American Economic Review, Vol. 75. No. 4. 676 690. o. Pissarides, C. [2000]: Eqilibrim Unemploymen Theory. 2. kiadás, The mi Press. Cambridge, ma. Shimer, R. [2005a]: The Cyclical Behavior of Eqilibrim Unemploymen and Vacancies. American Economic Review, Vol. 95. No. 1. 25 49. o. hp://dx.doi.org/10.1257/ 0002828053828572. Shimer, R. [2005b]: The Cyclicaliy of Hires, Separaions, and Job-o-Job Transiions. Federal Reserve Bank of S. Lois Review, Vol. 87. No. 4. 493 507. o. Függelék Az adaokról Az adaok forrása az Erosa. Az idősorok nyers adaok, szezonálisan nem igazíoak. Az elérheőségek ponos helye: Daabase by hemes Poplaion and Social condiions Labor marke Employmen and nemploymen lfs series Deailed qarerly srvey resls. Ezen belül a kövekező idősoroka használjk. Mnkanélküliség: Toal nemploymen lfs series Unemploymen by sex, age and draion of nemploymen (lfsq_gad). Foglalkozaoság: Employmen lfs series Employmen by sex, age, ime since job sared and economic aciviy (lfsq_egdn2). Inakiviás: Inaciviy lfs series Inacive poplaion by sex, age and willingness o work (lfsq_igaww) A minaidőszak álalánosan 2005 I. negyedévéől 2015 ii. negyedévéig ar, ami az álláshelyek időaramára vonakozó idősor kezdee haároz meg (a mnkanélküliség
Mnkapiaci áramlások Magyarországon és Erópában 379 és inakiviás egyes országokra már 1998 első negyedévéől elérheő). Az országok szerini periódsok a kövekezők: 2005. I. né. 2015. II. né.: Aszria, Belgim, Blgária, Ciprs, Csehország, Dánia, Egyesül Királyság, Észország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Lengyelország, Leország, Livánia, Lxembrg, Magyarország, Mála, Némeország, Olaszország, Norvégia, Porgália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország. 2006. I. né. 2015. II. né.: Macedónia, Norvégia, Törökország 2005. IV. né. 2015. II. né.: Horváország 2010. I. né. 2015. II. né.: Svájc A mnkahelyek időarama ké csoporra oszlik: három hónapnál kisebb (Less han 3 monhs), vagy legalább három hónap (3 monhs or over). Bizonyos országok és időszakok eseében van egy harmadik, nem informaív kaegória (No response). Amennyiben ebben a kaegóriában poziív számok szerepelnek, ezeke a másik ké csopor arányában oszjk fel. Magyarország eseében csak 2014. I. negyedév án kerülnek ide foglalkozaoak, de maximális arányk 1 százalék. Hasonlóan kis részarány jellemző a legöbb eseben, de a minaidőszak elején néhány országban jóval magasabb a nem válaszolók aránya. A mnkanélküliség időaramának országspecifiks minaidőszakai megegyeznek a fenebb ismereeel. A válaszok bonása viszon jóval részleesebb. A negyedéves gyakoriságnak megfelelően azoka minősíjük rövid ávú mnkanélkülieknek, akik egy hónapnál rövidebb ideje (Less han 1 monh), vagy egy-ké hónapja (From 1 o 2 monhs) mnkanélküliek. A nem válaszolóka a fenebb ismeree módon oszjk szé a rövid és hosszú ávú mnkanélküliek közö. Érdemes megjegyezni, hogy a mnkahelyek időaramának idősoraihoz képes a nem válaszolók aránya és előfordlása a mnkanélküliségnél elenyésző. Az ö országo összehasonlíó 5 7. ábrán a számío rááka szezonálisan igazíok. Ehhez a Malab szofverhez használhaó, ingyenes és nyíl forráskódú IRIS kiegészíő veük igénybe (hps://irisoolbox.codeplex.com/). Az IRIS az US Censs Brea X13-arima-sea módszeré használja a szezonaliás kiszűrésére.