T A R T A L O M. Szívügyünk: a magyar dráma (1) Egy intim színház (7) Mozaikkockák az évadból HERMANN ISTVÁN. Feltarthatatlan t i Pécsett (12)

T A R T A L O M FÖLDES ANNA Szívügyünk: mgyr drám (1) mgyr j á t é ks zí n PÁLYI ANDRÁS Egy intim színház (7) A S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I S Z Ö V E T S É G FOLYÓIRATA Mozikkockák z évdból HERMANN ISTVÁN Feltrthttln t i Pécsett (12) I I I. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 1 9 7 0 J Ú L I U S GYÁRFÁS MIKLÓS Színészi ihlet (10) Jegyzet Ruttki Év Jelénájához SZÁNTÓ ERIKA FŐSZERKESZTŐ: BOLDIZSÁR IVÁN SZERKESZTŐ: CS. TÖRÖK MÁRIA Sosem tehet tudni.? (13) RUSZNYÁK MÁRTA Szerkesztőség: Budpest, VI., Ngymező utc 22-24. Telefon: 124-230 m ű he l y Híres ember L betűvel (16) RÓNA KATALIN Az idő, belső, elfelejt ketyegni bennünk " (18) SAÁD KATALIN Egy drám két rendezése (19) GÁBOR MIKLÓS Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest, VII., Lenin körút 9-1 1 A kidásért felel: Sl Sándor igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető Post Központi Hírlp Irodánál (Budpest, V., József nádor tér 1.), 61.238. számú egyéni csekkszámon és 61.066 számú közületi csekkszámon, vgy átutlássl z MNB 8-s egyszámlár Előfizetési díj: 1 évre 144,- Ft, 1 /2 évre 72,- Ft Példányonkénti ár: 1 2, - Ft Külföldön előfizethető Kultúr külföldi képviselőinél Indexszám: 25.797 7 0. 1 2 9 2 - Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél igzgtó Amit el tudok mondni (III. rész) (21) BÉKÉS ANDRÁS Munk közben (29) A Szentendrei Teátrumról f ó r u m és disput EMŐDI NATÁLIA Mesterség és műhely (34) JÓSFAY GYÖRGY Színház és térkép (37) A kézirtot nyomdáb dtuk 1970. V. 2. A FÉNYKÉPEKET IKLÁDY LÁSZLÓ ÉS MTI FOTO KÉSZÍTETTE n é g y s ze m k ö z t ANTAL GÁBOR Somtó István (39) világszính á z SZÁNTÓ JUDIT A CÍMLAPON: DARVAS IVÁN (ASZTROV) ÉS RUTTKAI ÉVA (JELÉNA) A VÍGSZÍNHÁZ VÁNYA BÁCSI ELŐADÁSÁN 1969 világ színpdin (42) MOLNÁR GÁL PÉTER Színházi útijegyzetek (1.) (45)

F Ö L D E S ANNA Szívügyünk : mgyr drám Amikor évekkel ezelőtt egy interjúbn megkérdezték Huby Miklóstól, ki nemcsk lkotój, de kritikus, ügyvédje, sőt megszállottj is mgyr drámánk, h o g y meg vn-e sértve színházkr, szenvedélyes, dühös igennel válszolt. Meg! De zt hiszik, hogy már vgyok megsértve. Nem! Csokoni és Kton József ót vgyok megsértve, és mittuk. Már Kelemen László, z első mgyr színigzgtó zt hitte, hogy Kotzebue-t kell játszni: Csokoni Krnyónéj csk diákelődáson szerepelt. De Kton, Vörösmrty, Mdách sem érte meg drámáink elismerését. És XX. százdbn sem sokkl jobb helyzet: Füst Milán már ggstyán, mikor Boldogtlnok, IV. Henrik sikert rt; Móricznk mennyit kellett küzdenie színházzl - pedig rengeteg drbot írt! M már senki sem emlékszik Kotzebue-r, Csokonit pedig külföldön dják elő színjátszóink. H sértett vgyok, z mentségem, hogy nem személyes sértettség ez. " Tetszetős és illetékes nyiltkoztokkl, ígéretes műsortervekkel már nnk idején is könnyű lett voln vitáb szállni Huby Miklós személyes fűtöttségű szvivl. De zót már z évd végi számdások is - látszólg - megnyugttók: sokszor színház bűvkörének közelében élő ember számár is meglepő z elődott mgyr drbok sttisztiki summáj. És mégis: lényeget tekintve Huby Miklós nem személyes sértettsége" fájdlmsn jogos. Jogos tlán még z elő nem dott, illetve késve színpdr került művek esetében is, de jogos bemuttott mgyr drámák jelentékeny hánydánk sorsát, elődását illetően is. Ppírszínház és színházi műhely A meg nem született drámákról nem lehet vittkozni. Pedig z igzság zt kívánná, hogy h mgyr drám fejlődését, kibontkozását lssító és gátló körülményekről szólunk, ezzel kezdjük vitát. Mégpedig nemcsk tém veszélytelenebb, irodlomtörténeti vontkozásábn - hogy mi lett voln, h százd elején, Tháli Társság ösztönzésére vgy egy Osvát Ernő rngú és szenvedélyű színigzgtó bábáskodás mellett bizttást, ösztönzést kpnk kor legjobb írói drámár, h Hevesi Sándor hsonló szeretettel, de tlán célrvezetőbb módszerrel egyengeti Móricznk színpdr vezető útját -, hnem szigorún jelen időben. Kétségtelen tény, hogy voltk és vnnk drámíró tehetségek, kik - indultikbn - függetleníteni tudják mgukt színháztól, s válllják egy ppírszínház " megteremtésének, továbbépítésének erkölcsi-nygi kockáztát. Ehhez zonbn - tények zt muttják - nemcsk Németh Lászlói tehetség, de Németh Lászlói megszállottság szükségeltetik, és még, neki sem vált hsznár. S h Illyés Gyul válllt is, hogy belső prncsr, társdlom, nép felismert rendelésére, megírj mg drámáit, z 1944-es T ű fokától z 1963-s K ü l ö n c i g, vjon hány mű eszméje vetélt cl még fognttás pillntábn például csk Kegyenc megírásától elődásáig eltelt esztendők ltt? Vgy hivtkozzunk - elcsépelt péld - Srkdi Imrére, hogy tlán másként lkult voln sors, elkerülhető vgy elodázhtó lett voln trgédiáj, h drámái időben színpdot kpnk? Erről már sok szó esett z utóbbi években. Vlhányszor évd elején műsorterveket, évd végén mérlegeket olvsom, rr gondolok, milyen szépen festene egy színházi előcsrnokbn Juhász Gyul forizmáj: Az ország első színpdánk nem szbdn elfeledni, kik z ország első költői." De nemcsk z elsőkről, drámírói rngjukt már bizonyított élő klsszikusokról vn szó. S nem is róluk elsősorbn. Hnem zokról mgyr irodlombn már rngot szerzett prózírókról, költőkről, kik évekkel ezelőtt felkéredzkedtek Tháli szekerére, de már z első állomás után vgy leszállították, vgy kerékhez kötözték, útjukkl ellenkező irányb terelték őket, s ezzel véglegesen - vgy leglábbis évekre - elvették kedvüket drámírástól. A kínálkozó névsorból csk két példár hivtkoznék: Szbó Mgdár és Sánt Ferencre. Szbó Mgd regényből írt drámájánk megoldásáról, színpdi szerkesztésmódjáról még lehet vittkozni, de rról, hogy első, vlóbn drámánk írt műve, Leleplezés z író és színház kpcsoltánk szorosbbr fűzését ígérte, ligh. Szinte rekonstruálni sem tudom, mi lett ennek drámánk sors Csiliben trtott, eléggé szerencsétlen Nemzeti Színházi bemuttótól z idei, miskolci felújításig. De nnyi biztos, hogy témájábn, trtlmábn, feszültségében izglms lkotás volt, mely sem kritikától nem kpt meg megérdemelt figyelmet, sem színháztól sikerhez szükséges művészi oddást. Eredményében pedig tlán még színházi tpsztltot sem ngyon dott, nemhogy szárnykt Szbó Mgd drámírónk. Újbb és tlán még ekltánsbb péld Sánt Ferencé, kinek A z á r u l ó j z utóbbi évek ngy drámi lehetősége volt. S bár vlószínűleg igzságtln lenne mű félsikerében (mert kudrcnk semmiképpen sem nevezném) egyedül színházt hibázttni, mégis felvetődik kérdés, vjon áldoztosbb, következetesebb vgy esetleg csk tpinttosbb drmturgii munkávl nem lehetett voln z epikus szerkezetű műből htásosbb drámát teremteni? De még bemuttott műre szorítkozv is elégedetlenek lehetünk fogdttássl. Sánt Ferenc első és egyetlen drámáj hibáivl együtt is mrdndóbb és ígéretesebb mű volt számos, lelkesen fogdott lkotásnál. S hogy ez z ígéret sem teljesült zót, megint csk mgyr drám sorsánk nyugtlnító voltát példázz. De érvekért, példákért még félmúltb sem feltétlenül kell visszmennünk: z elmúlt évd eredményeiben is kd olyn, egyébként sikeres és rngos bemuttó, minél - mgyr drám sorsát és jövőjét vittv érdemes megállni. Jóki Ann Fejünk felől tetőt című drámájár gondolok, melyet Szolnoki Szigligeti Színház példmuttó energiávl és ngy művészi igénnyel vitt színpdr. Látszólg tehát e mű körül minden rendben vn: tehetséges író, ktuális tém, erőteljes feldolgozás, következetes (h nem is mindenben eredményes) drmturgii munk, kitűnő színvonlú elődás, kritiki siker, nívódíj... De hány ember láthtt Szolnokon ezt z elődást? És hányn z egyetlen fővárosi vendégfellépést? (Tudom, hogy televíziós közvetítés milliós nézőtere megoldj " és illuzórikussá teszi ezt kérdést, de ezúttl drámák sorsáról - mgyr színházról vn szó!) És vjon milyen nygi ösztönzést dhtott ez z első sikeres bemuttó kezdő drám-írónk? Vjon h ezzel vidéki viszonyltbn kiemelkedő, de országosn mégis rövid, szűk körű elődási ciklussl véget ért Fejünk felől tetőt pályfutás - lesz-e folyttás szerző drámírói pályájánk? Nem kssndri jósltnk, inkább problémfelvetésnek szánom, hogy vidéki színházk csk kkor válhtnk mgyr drám kísérleti műhelyévé, h z eredményes kísérletek nem rekednek meg lbortóriumi flk között! (Tudom, hogy már kdnk ellenpéldák: hogy nem egy fővárosi bemuttót megelőzött vidéki premier. De jó lenne,

h ez nem szerencsés kivétel, hnem tudtosn kilkított módszer, korszerű hgyomány lenne.) Rokon kérdés ezzel színházi lbortóriumoké, stúdióké. Amennyire helyeseltük létrehozásukt, s helyeseljük létüket, nnyir vitthtónk érezzük például Tháli Színházbn mármár kikristályosodó munkmegosztást". Azt, hogy z új mgyr drámi termésnek nemcsk műhelymunkái, de legjobb eredményei - Görgey, Eörsi drbji, de főként Csurk Ki lesz bálnyá?-j - kizárólg exkluzív közönségnek és hely-árkkl mutttssnk be. Adósságok és késések A megszületett, meg nem született vgy mélttlnul szűk körű nyilvánosságr, feledésre vgy esztendőkig trtó huzvonár ítélt drámák sors vlhol tlálkozik. De míg z ihlető körülmények nélkül elvetélt vgy soh meg nem fognt drámáról csk sejtéseink vnnk, léteznek művek, melyek nyomttásbn vgy szóbeszédben, műsortervekben és nyiltkoztokbn élnek, de melyeket máig fájdlmsn nélkülözünk színházból. Nem véletlen, hogy példák sor tlálkozik z imént már idézett nevekkel. Mert igz, hogy m már Németh László z egyik legtöbbet játszott színházi szerző, s z is, hogy drámáink egy része eszmei és drmturgii szempontból is bírálhtó, de zért nyilvánvló, hogy mit létrehozott, mindenképpen felül vn bemutthtóság" szintjén, mindenképpen helye vn z ország vezető színpdin. Vgy itt vn Illyés Gyul már említett Különce. Nem hiszem, hogy kd olyn színházszerető, színházértő ember, ki ne vllná, hogy elő-dásávl sját rngját öregbítené mgyr színház. Es nem kell különösebb jóstehetség hhoz, hogy sejtsük mjdni be-muttó mjdni kritikáit. Elég újrolvsni zt, mit z ugyn-csk évtizedes késéssel bemuttott Mlom Sédenről írtunk: egy vlh szenvedélyeket kiváltón ktuális, vitthtó drám történelmivé lett ptinájáról... Teljesen igz vn Huby Miklósnk bbn, hogy z elő nem dott jó drámát egy idő múlv cskugyn nehezen lehet megkülönböztetni z elő nem dott rossz drbtól. Ez is, z is úgy szárd rá írój hátár, mint egy púp..." Hogy ez folymt mennyi idő ltt játszódik le, hogy mennyi színpdr nem került új mgyr drámák szvtos-sági ideje, ez persze művenként különbözik. A Bánk báné mindenesetre lényegesen ngyobbnk bizonyult, mint számos kor-társi lkotásé. Hib lenne zonbn, h bárki illetékes zzl nyugttná meg lelkiismeretét, hogy jelentős művek múgy is időállók: mert példák zt bizonyítják, hogy z elő nem dott drámák erkölcsi kopásánk mértéke nem feltétlenül áll fordított ránybn drámák értékével. Sokszor éppen legjelentősebb, legktuálisbb drbok vesztenek legtöbbet eredeti töltésükből, drámi energiájukból, mire színpdr kerülnek. S h már dátumoknál trtunk, nem szerencsés z sem, hogy figyelmet, érdeklődést érdemlő új mgyr drámák bemuttój z évd legvégére mrd, mint z idén Vígszínházbn. És Szbó Györggyel, kit első drámáj bemuttój után évekre elkedvetlenített, s második után sem ngyon támogtott szkmi közvélemény és kritik, másodszor történik ez z injuriánk éppen nem mondhtó, de nem éppen irigy-lésre méltó színházi véletlen. Szerencsére z elmondottk hzi drámtermésnek csk egy töredékére - h nem is kármilyen töredékére! - vontkoznk. A termés ngyobbik része, h nem is kp feltétlen zöld utt premierig, de mindenképpen óvó és bábáskodó kezek-tollk között lkul; s végeredményben elmondhtjuk: z új mgyr drámák méltó bemuttás köztudomás szerint szín-házink szívügye. A kritik feldt nem is ennek senki áltl sem vittott ténynek z ismételgetése, mint inkább megvlósítás számbvétele, értékelése. Ezúttl zonbn nem kritikár - egy-egy bemuttott drám vgy elődás értékelésére - válllkoztunk, hnem kizárólg z új mgyr drámávl vló törődés vizsgáltár. Vizsgálti nygunk pedig nem szándék, hnem kizárólgosn z eredmény. Elődás kontr drám 1. Korábbn már hivtkoztunk Illyés Mlom Sédenjének megkésett bemuttójár. (A veszprémit követő pesti premier ténye, sorrendje tuljdonképpen megfelel z áltlunk sürgetett gykorltnk: háth még évekkel korábbn került voln sor mindkettőre!) Ezúttl nem túlságosn jelentékeny, de egészében korrekt veszprémi elődássl szemben budpesti bemuttó z, mit mgyr drámák sors szempontjából ggsztónk éreztünk. A József Attil Színházbn ugynis Benedek Árpád Illyés szándékávl, szövegével dcolv rendezte meg z elődást, oly módon, hogy drám lpgondoltát hordozó tnárt, lényegében z író szószólóját - Ungvári László közreműködésével - elidegenítette nézőtől. Sugárzó szellemiségét kezdődő szenilitássl, erőteljes egyniségét enyhén tszító gresszivitássl helyettesítve, h nem is torzképét, de legjobb esetben kritikáját dt Glmbos Kálmánnk. Anélkül, hogy z elődás további megoldtln pontjir hivtkoznék - kdt egynéhány! - szeretném kiemelni z egyébként elfogdhtó lkítást komponáló Koncz Gábornk zt gesztusát, hol legélesebben ütközött össze z elődás drámávl. Glmbos tnár kihllgtásánk pillntábn történt, mikor Tkács hrmdik felvonásbn számon kéri tőle, hogy nem látt-e zt z idegent, ki Imrével érkezett mlomb. Amikor kérdés elhngzik, Berecz, kommunist, már életveszélyben vn, s vele együtt Imre is, ki rejtekhelyére jutttt. Glmbos válszától nemcsk Berecz sors függ, h-nem (tágbb értelemben) sjátj is. Ez válsz mindenképpen döntés, melyben válllj - vgy megtgdj - szolidritást szökevénnyel. A hzugság, mely ebben z esetben z erkölcs mgsbb rendű prncs, természetesen tnárr is kiterjeszti bűnrészesség, bűnpártolás következményeként fenyegető életveszélyt. De tnár már nem hbozik: tgdó válszávl Berecz mellé áll. És ebben feszült, szikrázón drámi pillntbn Imre - Koncz Gábor - elmosolyodik. Ez mosoly, mellyel tnár életmentő hzugságát nyugtázz, z elégedettség és megkönnyebbülés gesztus, és mégis - vlószínűtlen, áruló rekció, mi nem egyszerűen tktiki, hnem ezúttl még súlyosbb drámi hib. Mert ezzel mosollyl Koncz jóvátehetetlenül feloldj helyzet drámiságát. 2. Görgey Gábor Noéj nem remekmű. De mg módján érdekes színpdi játék, történelmi és morális példázt, egy egyfelvonásos bszurd komédi. Az, mit Mdách Kmrszínházbn hsonló címmel láttunk, egy már bohózt htárát súroló, vérbő humorú, hrsány és lényegében relist vígjáték, melyben vlóságon túli elemek szinte csk

ILLYÉS GYULA: MALOM A SÉDEN (JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ) LÁNG JóZSEF (GÉZA), SZEMES MARI (VALI) ÉS HORVÁTH GYULA (BERÉNYI DOKTOR) GÖRGEY GÁBOR: NOÉ (MADÁCH KAMARASZÍNHÁZ URI ISTVÁN (SANYI) ÉS SUNYOVSZKY SZILVIA F. H. (NOÉMI) írói kisiklásnk tekinthetők. Görgey drámáj - h jól értettük - mementó z emberiségnek, színházbn látott drb viszont Noé cslád kispolgáriságánk nem először megírt kriktúráj. Zenthe Ferenc, de főként Pádu Ildikó zvrón hngos, olcsó htásokr vdászó játék, széles gesztusink kbréstílus nemcsk z író szándékától, drbj szellemétől szkd el, hnem ttól is, mit színpdi fiuk, Uri István ját-szik. Ó tudniillik láthtón nem hgyj mgát zvrttni prtnereitől és feltételezhetően Kerényi Imre rendezői koncepciójától sem. Snyi figurájábn következetesen drbot, Görgey bszurd drámáját játsz. De színház társsjáték és nem pszinsz, s így fitl színésznek minden igyekezete, tehetsége ellenére sem sikerül megmentenie drámát. Drámák mnkóvl és nélkül I. Tíz év ltt tizenötödik mgyr ősbemuttó volt Kecskeméti Kton József Színházbn Glgóczi Erzsébet drámáj. A főügyész felesége izglms és sikeres kisregényből került színpdr. Bevllom, mgm is zt hittem, hogy ez lesz z kpnyél, mi elsül - ez z kisregény, mely vlóbn drámát ígér. Hiszen megszületésekor is eleven drámi hős állott középpontjábn. Luc, ez z öntelt és csábító kisvárosi Ldy Mcbeth, kinek legfőbb szenvedélye főszerep s krrier, pályfutás során önmgát is, rjongóit is drámi helyzetekbe sodorj. És történet kusz szerelmi száli mögött 1950 súlyos társdlmi problémái kvrognk. Mindez zonbn mire - ht év múltán - színpdr ért, kihűlt, elhlványodott. Pedig drám szöveg szerint szinte hűséges z eredeti műhöz, nnk témájához, jellemábrázolásához, de még dilógusihoz is. Ugynkkor szerkezetén végrehjtódott z keretet dó, cselekményt retrospektívvé operáló műtét, mely - elvben - drámivá lkíthtt voln mű epiki felépítését. Mi z ok mégis cslódásunknk? Meglehet, z is hozzájárult, hogy minden eltelt év tovább árnylj történelmi képünket, z emberek és események megítélését - de nemcsk erről vn szó. Hnem rról is, hegy kisregény műfjánál fogv szélesebb kitekintést d, többet láttt főszereplő cselekedeteinek, mgtrtásánk közvéleményben vló tükröződéséből. A színmű viszont sokszor úgy fordítj mondtokr, szvkr, hogy zzl lááss hitelüket. Néhol helyett, hogy lelepleződnének, mguk leplezik le önmgukt, másutt pedig gyonmgyrázzák szituációt. S z élet mozikkockáit is másként fogdtuk z elbeszélés sodrábn, mint most, hogy beteljesült végzet előzménye-ként sorr megelevenednek. Minth z erős színpdi fény röntgensugárként át is világítná őket, világosbbn látjuk z izglms helyzetekben cselekvő emberek döntéseinek esetlegességét, jellemek következetlenségét. Hogy Luc mindent és mindenkit lefegyverző vrázs, szeretői iránti cselekvő szolidritás és ellenfeleivel szemben lklmzott ördögi prktikáj - erős, romntikus túlzás. Hogy főügyész már-már báb-jellemhez illő gyengesége vgy lááss figur hitelét, vgy érdektelenné hlványítj szerepét. S mivel hősök történelmi, lélektni drámáj z elmondottk következtében gyenge lábkon áll, szerző és szín-ház helyett, hogy elmélyítette voln vlóságos drámát, megtámogtt két keze ügyébe eső mnkóvl. Az első mnkó egy félig-meddig krimihistóri. Igz, z embercsempész szereplő bűnügye, százezer forintos tőkéjének eljándékozás - és z

ezzel kpcsoltos nyomozás - kisregényben is szerepelt. De mű megváltozott rányi következtében itt ez históri túlságosn előtérbe került, s megváltozttt főügyész morális drámájánk trtlmát. Itt már lényegében nem z ítélkezés politiki és erkölcsi felelősségének súlyáról, hnem egy bűncselekménynek Homoródir vetődött kínos árnyáról vn szó, s végső soron ez motiválj főügyész öngyilkosságát is. Ugynkkor történet bűnügyi vontkozás zzl, hogy előtérbe jut, egyben le is lepleződik. Mert ugyn ki hinné el, hogy fő-ügyész mgához vló ésszel ngyon is megáldott felesége csk ú g y beállít könyvszekrény nyitott polcár egy százezer forintot trtlmzó kttáskát, s véletlenségből férjuránk sem szúr szemet szoktln formájú kötet". A másik mnkó, melyet szerző drám színpdi sikere érdekében elfogd: melodrám. Ez különösen Luc múlt-ját, leánykori álmodozásit, szerelembe vló menekülését lengi be gynús fénnyel. De melodrámáb illőek még cselekményt meg-megksztó irodlmis fordultok - emlékidézések, szvltok is -, melyek ugynkkor drmturgi diplomávl rendelkező elsődrámás író színpdi gykorltlnságár vllnk. Ngyon is vlószínű, hogy Glgóczi Erzsébetet tehetsége, világlátás, erőteljes relizmus és drmturgii tudás lklmssá tették voln rr, hogy életében először, máris mnkók nélkül lépjen színpdr. Meglehet, hogyh drmturg vgy rendező következetesebben bizttj őt, éppen z ön-mgához vló hűségre, segíti őt bbn, hogy drámát izmosítv eldobj mnkókt - bemuttottnál izglmsbb, értékesebb drámát látunk. Ehelyett zonbn rendező minth főként mnkókt játsztt voln: Turián György rendezése szinte drb hibáir, külsőséges fordultir, romntikus túlzásir épült. S h Luc figuráján töprengve elcsodálkozik z ember, hogyn vonj ilyen hihetetlen tempóbn és mértékben szinte kivétel nélkül bűvkörébe férfikt, Jobb Gbi játék csk megerősíti ezt kételyt. Igz, hogy szerep mg sugllj, hogy Luc végig, mindig és mindenkinek játszik, ám hhoz, hogy ennek muttványnk sikerét elhiggyük, sjátos módon több őszinteségre, belülről fűtött szenvedélyre lenne szükség. 2. Többször is egyetértően hivtkoztm mgyr drám ügyéről szólv Huby Miklósr. S hogy Huby drámíróként is komolyn veszi, mit kultúrpolitikusként hirdet, bizonyítj, hogy egyedül is kitrtott dunántúli színházk tlálkozójánk eredeti progrmj mellett. Az ő drámáj volt bemuttó-ciklus egyetlen új mgyr színpdi lkotás. A Tüzet viszek egyike z évd vgy tlán z utóbbi évek legngyobb drámi lehetőségeinek. A fitl színész pályáját derékb törő öngyilkosságánk színpdi nlízise - bár nyilvánvlón kulcsdrám - ugynkkor célkitűzésében és lehetőségében több ennél. Sós Imre sors csk lklom rá, hogy z író végiggondolj és végiggondoltss eg y lulról jött, robbnó tehetségű első értelmiségi nemzedék beilleszkedésének és különbözésének, kisebbségi érzésének és gőgjének problémáját. Azt különleges társdlmi keszonbetegséget", mi csk egyik összetevője volt bekövetkezett trgédiánk. A zsenilitástól elválszthttln szélsőséges lélektni és érzelmi motívumok ábrázolás, drámi cselekmény középpontjáb állított Máté- Év szerelem vlójábn zért válht kordrámává, mert kiválsztott hős sors minden mozzntábn junktimbn vn korrl, melyben él, társdlomml, mely felszínre hozt s zokkl z erőkkel, melyek felmorzsolják és összeroncsol- HUBAY MIKLÓS: TÜZET VISZEK (KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ) KOLTAY RÓBERT (MIKLÓS) ÉS NAGY ANNA (MARGIT) ják ezt hjolni képtelen, törni hjlmos művészegyéniséget. Huby Sós Imréről írott tnulmányértékű nekrológjábn zt írj színész tízesztendős pályájáról, hogy egy regényíró egyszer tlán z illető korszk tükrének fogj hsználni", de ő mg inkább egy lélek fejlődésének és elbátortlnodásánk történetét" látj benne. Ngy kár, hogy drámájábn - kiszorítv külvilággl vló összeütközések lényegét - hű mrdt ehhez koncepcióhoz. Alighnem ez z egyik ok, hogy Tüzet viszek nem válik hőse korszkánk tükrévé, és nem d válszt felvetett drámi kérdésekre sem. A szoktln, formbontó szerkezet - cselekmény két része közé ikttott, közjátéknk keresztelt epilógus - látszólg megkönnyíti z írónk válszdás elől vló kitérést. Irodlmi értékű és ngyszerű színészi lehetőséget dó monológok zárják le problémát, még mielőtt z író végigszőtte voln cselekmény szálát, megoldott voln hősei sorsát. A formális feszültség elemeiről lemondv minth teljes egészében rejtélyes kettős öngyilkosság rugóink felderítésére szövetkeznének hősök, de vlójábn mégsem lélek mélyére, nem társ-dlom szövetébe, hnem mellékutkr sodorják velük együtt-érző nézők figyelmét. Év mgábn hordott, kislányként átélt trumáj, Auschwitz pokl sok mindent motivál, de semmit sem mgyráz. Máténk disszidens testvérében vló cslódás - tlán még ennyit sem. És ekkor következik ismét Glgóczi-drámábn is lklmzott mnkó: mellékszálként feldolgozott s ezúttl kétszeresen megcsvrt krimi. Mert z ellopott, külföldre csempészett Turner-kép - Máté festőptrónusánk féltve őrzött kincse - történetesen hmis: s ezáltl módot d nemcsk tol-vj, de károsult leleplezésére is. Az eltűnt minitűr " históriájánk ez bizrr változt még mnkónk sem szeren-

HUBAY MIKLÓS: TÜZET VISZEK (KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ) TÍMÁR ÉVA (ÉVA) ÉS CSÍKOS GÁBOR (MÁTÉ) esés. Abbn pillntbn, hogy Máté kézbe veszi, csk hdonászni tud vele, nem lépni... Mit kellett voln tennie színháznk hhoz, hogy kivegye z író kezéből mnkót, s rábírj, hogy tlpr állíts mg drámáját? Meglehet, elég lett voln, h ráébresztik, hogy Máté vlóságos, izzó drámáj mnkó nélkül is megáll mg lábán. De nem elképzelhetetlen z sem, hogy csk mű bemuttás, színpdi élete tette nyilvánvlóvá sokt ígérő első felvonás után tomjir hulló drám nyitott kérdéseit. A kritik egyébként utlt is rá, hogy z írónk tervezett pesti be-muttás előtt lehetősége nyílik z ősbemuttó tpsztltink hsznosításár. S h másért nem, Tüzet viszekben levő ngy drámi lehetőség vlór váltását segítő műhelymunkáért is dicséret illetné Kposvári Csiky Gergely Színházt. Ezúttl zonbn többről vn szó. Arról, hogy Lczkó Mihály lényegretörő, jó stílusérzékről tnúskodó rendezése kiknázt drám megrázó és költői elemeit, sőt, sokszor átívelte cselekmény bukttóit is. Máté érzelmi konfliktusát, Évához vló kötődését, Mrgit hmu ltt izzó prázsszenvedélyét z író inkább csk jelzi - Timár Év és Ngy Ann színészi jellemrjz zonbn ábrázolj is. A kposvári elődás kisebb hibáivl együtt is példáj nnk, hogyn kell mgyr drám ügyét szolgálni vidéken. Az elődás nem mnkót, hnem - mű legjobb pillntibn - szárnyt d z írói gondoltnk. A l k l m i dr ám ák Minden vers lklmi verrs. Csk jv nem rögtön születik meg. S nemző lklom se pillntnyi " - mondj Illyés Gyul. H versre igz, drámár sokszorosn z. Az 1919-es, évfordulós drámtermés gyengeségének egyetlen pozitív eredménye, hogy intő péld volt színházknk: z ünnepi lklom nem színvonlengedményekre, hnem ünnepi teljesítmény- re kötelez. Ezt z elvet zonbn jelek szerint könnyebb megfoglmzni, mint betrtni. 1. Az engedmények szemléletes és szomorú példáj Mocsár Gábor Mindenki város című Szegeden bemuttott színműve. A premieren már z első felvonás után vstps volt - szédületes, ritkán látott siker! A mgyráztot többen nem szerző művében, hnem illetőségében látták. (A nézők, kik földijüket részesítették e szoktln ovációbn, bizonyár nem gondoltk rr z ugyncsk szegedi poétár, ki így foglmzott: Helyi szerző? Vjon mit szóln hozzá Schopenhuer, h őt frnkfurtik elneveznék helyi filozófusnk?" ) Mások felszbdulási komédi néhány bátor " bon mot-jávl, egy-két, bennfentesnek htó bemondássl mgyrázták szűnni nem kró tpsot. Megint mások zzl, hogy Mocsár komédiájábn nincs semmi új, semmi meglepő, olyn kényelmes nézőnek, mint egy kitposott cipő vgy egy lngyos - humoros, pontosbbn szénsvs - fürdő. Vlójábn siker s három érv együtt sem mgyrázz, hogy Mocsár Gábornk ez színműve ilyen formábn szín-pdr került. Mert vnnk reménytelenül rossz, szürke, érdektelen drámák, melyeket jobb elutsítni, de h már elfogdt egy színház kkor minden mindegy. Mocsár Gábor komédiáj viszont megítélésem szerint z esélyes rossz drbok közé trtozik. A válllkozás, z lpötlet frppáns. A történelmi vákuumbn gzd nélkül mrdt kisvárosi színház belső világánk megmuttás egyszerre ád lehetőséget egy izglms társdlmi prbolár és egy sikert ígérő telier-komédiár. A kisvárosi intrikák lelepleződése és kilkultln kultúrpolitiki koncepciók káosz egyszerre lehet félelmetes és multságos. A szerző zonbn egyik irányb sem mer elindulni, egyhelyben topog, kizárólg krnyújtásnyir levő kész sblonokt kínálj z olvsónk. A névtelen levélírókról szólv ugynúgy megelégszik kész színpdi sémákkl, mint mikor hiú szerelmes színészt vgy primdonnár féltékeny krhubay MIKLÓS: TÜZET VISZEK (KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ) CSÍKOS GÁBOR (MÁTÉ) ES TÍMÁR ÉVA (ÉVA)

táncosnőt szólítj színpdr, és semtikus figurák köré végül is niv és bnális históriát kerekít. De leglább ez történet épkézláb lenne! Sjnos zonbn cselekmény némi izglmt ígérő szálát z író menet közben elejti, s helyette stilizált irodlmi" elemeket sző történetbe, melyek zonbn megoldásukt tekintve semmivel sem színvonlsbbk, mint kbréhngultú betétek és mgánszámok vgy kultúrpolitiki ellentétet feloldó finálé, Csárdáskirálynő. Az elődás ezúttl tökéletes szinkronbn vn művel: egy hjszálll sem eredetibb, nem színvonlsbb nnál. Vgy tlán mégis: Iványi József, színház ügyét hivtlból szívén viselő szovjet tiszt vlószínűtlen szerepében megpróbált fából vskrikát csinálni. 2. Ünnepi teljesítménynek éreztük viszont Gyurkó László dokumentumortóriumánk nemzeti színházi elődását. Ppírform szerint ez bemuttó nem illik tárgylt mgyr drámák soráb, hiszen itt minden színpdon elhngzó mondt idegen jkú klsszikusok és kortársk tollából vló. A dokumentumok, jegyzőkönyvek, levélrészletek összeállítás csk bbn z esetben jogosult mgyr drámákt illető bíráltr, h egészében - összefüggéseiben, mondnivlójábn és htásábn mgyr drámává válik. S h ünnepi teljesítménynek neveztük Fejezetek Leninrőlt, z elsősorbn ennek ténynek regisztrálás. Hogy Gyurkó munkáj túlnő z lklmi - centenáriumi - feldt hibátln megoldásán, z emlékezésen. Az életrjz négy kirgdott fejezete témájábn, tnulságábn mához szól. Anélkül, hogy részletezni, elemezni kívánnám ezeket, csk utlni szeretnék rá, hogy z ércszobrok mögött lélegző ember megmuttás, vitázni és dönteni képes, néppel szemben türelmes, de nehézségekkel szemben türelmet-len vezető drámáj történelmileg bszolút hiteles - erre szorítj z írót válsztott műfj is -, de nem történelmi drám. Ez jelen kérdéseire válszt kereső kortárs búvárkodásánk eredménye: péld és állásfogllás. De felmuttott igzság önmgábn még nem drám: drámává z erők és eszmék összeütközésében válik. Gyurkó záltl, hogy lemondott jellemábrázolásról, sőt z emberek megjelenítéséről is - sőt, szerzői utsításb is dj, hogy nem személyek, hnem dokumentumok szólnk színpdon -, még jobbn megnehezítette sját s rendező feldtát. Egy mgyr színpdon szoktln gondoltiságr, puritnizmusr kényszerítette mindzokt, kik produkcióbn részt vettek. Es ebben törekvésben kitűnő szövetségesre tlált Mrton Endre személyében, kinek sikerült mű polemikus, érvelő gondoltiságát oly módon színpdr állítni, hogy néző nem színvonls emlékünnepélyen, hnem élő színházbn érzi mgát. Holott látvány, játék - mű szellemének megfelelően nem kíván szöveg egyenrngú társ lenni, inkább kerete és támsz. Pontosbbn: Mrton tudj, hogy nem is szín-pdon elhngzó érveknek, nézeteknek, hnem nézőknek vn szükségük erre segítségre. Hogy figyelmüket kordábn trtsák, mindvégig lényegre koncentráljnk, s ugynkkor gondoltok igzságtrtlm élményükké váljék. Ezt szolgálják z elhngzottkt térben, képben elhelyező és kísérő filmképek, montázsokból szerkesztett látványos hátterek, hngulti funkciójukt kitűnően betöltő fények. Tlán drám egy-két pontján még tovább is mehetett voln z elődás vizuális kerete. A központi bizottsági szvzás képben, táblákon vló megjelenítése például vlószínűleg még feszültebbé, élménytelibbé tehette voln történelmi helyszíni közvetítést. Alklmi drám? - kétségkívül z. De ugynkkor nemcsk szerző, színház szolgálj z lklmt, hnem z esemény is lklom - szó eredeti értelmében - z írónk, rendezőnek, mg mondnivlójánk kifejezésére. Ezért éreztem e rendhgyó műfjú drám nemzeti színházi elődását bizonyító erejű példánk rr is, hogyn kell szolgálni színháznk mi mgyr drám ügyét. A ht drám ht elődás, melyről szóltm, csk péld rr, mit nálm illetékesebbek is megfoglmztk már: z új mgyr drám ügyének válllás nem egyszerűen műsorpolitiki feldt. Hnem szüntelen, lkotó vit, fárdhttln drmturgii műhelymunk és megkülönböztetett figyelemmel létrehozott, nemcsk műhöz, de sokszor z ügyhöz méltó ünnepi elődás. Nyilvánvló, hogy ez mindenkor erőfeszítéseket s nemegyszer áldoztokt is követel színháztól. Mégsem mondht le ról egyetlen igzgtó, rendező, színész sem: hiszen z új mgyr drám és korszerű színház érdeke, ügye és fejlődése elválszthttln.

mgyr játékszín PÁLYI ANDRÁS Egy intim színház Egyre jobbn érezzük, hogy szín-ház intimitás korszerű igény. Igénye szkmánk, mely mind mgsbb követelményeket állít önmg elé, és igénye közönségnek, mely szintén mind mgsbb követelményekkel megy színházb. Az intim színház növeli néző ktivitását, még kkor is, h közvetlenül nem vonj be játékb; de számos olyn szerencsés vgy kevésbé sikerült kísér-letet említhetnénk, hol épp néző cselekvő részvétele teremti meg játék intimitását. Világszerte szporodnk kis színházk, stúdió- és kísérleti színpdok; s immár nálunk sem tekinthetők szórványos jelenségnek. A Debreceni Csokoni Színház z elsők között nyitott meg Kis Színpdát, és Giricz Mátyás-nk zokbn rendezéseiben, melyek közvetlen Kis Színpd megnyitás előtt születtek, már világosn kirjzolódott ez z intimitásr vló törekvés. Az első ngy sikert és z országos visszhngot Kpszkodj, Mlvin, jön knyr hozt meg. De ekkor még könnyen tűnhetett szerencsés véletlennek rngos produkció: z írói lpötlet és rendezői lkt egyszeri tlálkozásánk. De Mlvint hmrosn követte McBird, mjd Negyven gzfickó meg egy m született bárány elődás, mely kétségkívül z idei évd egyik legrngosbb színházi estje volt. De nemcsk ezért érdemel elemzést. H közelebbről szemügyre vesszük ezt színházi produkciót, egy gondoltilg-esztétikilg mind htározottbbn körvonlzódó rendezői törekvés bontkozik ki előttünk. Giricz Mátyás munkásságávl SZÍNHÁZ 1970/5. számábn Szilágyi János már fogllkozott A sárkány bemuttój kpcsán, mindenekelőtt c rendezések eszmei spektusát tárgylv. Nem szeretném tehát z ott elmondottkt ismétel-ni; ezért Giricz legutóbbi rendezéseit vizsgálv csupán egy kérdésre keresem válszt, nevezetesen rr, mit épp A sárkány-nyl kpcsoltbn Szilágyi János fel sem tehetett: hogyn születik meg Giricz-féle színház intimitás? Giricz Mátyás legjobb rendezéseiben ugynis épp z intimitás vrázs nyújt különleges színházi élményt. A játék öröme A Kpszkodj, Mlvin elődás már z előcsrnokbn kezdődött: jegyszedők hdifogolytábor bkái voltk, játékot egy Don menti fogolytábor mgyr ktonái dták elő - önmguknk. A néző, hogy belépett színházb, többé ki sem vonhtt mgát színházi vrázsltból: lny lett nnk játék-nk, melynek keretén belül egy újbb játékot tekinthetett meg. A Mlvin elő-dás még Hungári Kmrszínházbn zjlott le, de színház játék követelményeinek megfelelően átlkult. Az előcsrnokbn hdifoglyok m-tőrzenekr" pttogó indulókkl fogdt nézőket, kik ettől perctől kezdve mguk is hdifoglyok voltk, s mikor jegyszedő bkák " megmuttták nekik kijelölt helyüket, mindjárt furcs epizód szemtnúi lehettek: z egyik fogoly társ lábáról szőrt borotvált, hogy z női szerepben léphessen fel. És sorolhtnánk z ötleteket. A szögesdróttl körülvett nézőtér - zz fogolytábor - közepén ácsolt színpd állt, nézők így szükségképp felkerültek hgyományos szín-pdr is. A színházi trdíciónk ez nyílt megtörése mindjárt rendkívüliség élményét keltette. Mégsem z öncélú szenzáció hjszolás rejlett mögötte: rendezői elképzelés célj z volt, hogy néző cselekvően részt vegyen játékbn, tehát ne megnézze z elődást, hnem ő mg is játsszon. Ezért Giricz rr törekedett, hogy eltávolíts színházhól z elidegenítő elemeket, felszbdíts néző játékos kedvét, gondosn ügyelve rá, hogy ne illúzióromboló kulissztitkokt tárjon fel, hnem épp ellenkezőleg: olynokt, melyek lehetővé tették, hogy néző és színész közösen teremtse meg játék illúzióját. Ez volt kiindulópont McBird rendezésénél is, mikor Kerekes Imre drbjánk írói lpötlete nélkül kellett Giricznek ezt z illúzióteremtő színházi intimitást létrehozni. A McBird így Kis Színpdnk elkeresztelt színházi próbteremben került közönség elé: néző, ki ezúttl ' színészbejárón " át jutott kulisszák mögé, ismét egy sor szoktln dologgl tlálkozott: lépcsőház és játéktér mindenütt újságok flit borították, utlv játék jellegére: ez drb, mely egyúttl Shkespere Mcbethjének is pródiáj, elsősorbn modern meriki' elnökirtó elnökválsztás kriktúráj. A többszörös játékr és áttételre lehetőséget nyújtó mű Giricz rendezésében minden rögtönzést elbírt, színészek elrgdó játékos kedvvel még hibákt is beleszőtték játékb, s ez már önmgábn is olyn közvetlenüéget teremtett kis színházteremben, mi még Mlvin htását is felülmúlt. A Mlvin bemuttójkor nyiltkozt Giricz Mátyás hogy drbbn legfőképpen z áttételes játék lehetősége vonzott: McBird újbb példáj ennek vonzlomnk". A játék egy-egy át-tétele" újbb áttételek lehetőségét teremti meg, s Giricz jól vigyáz, hogy játékelemek tobzódás ne ölje meg m-gát z élményt: z áttételeket csk ddig fokozz, míg zok játék örömét fokozzák. Csk egyetlen példát emelünk ki McBirdből: három Kennedy-testvér fényképét. Az lpötletet tlán z rendezői kétség szülte, hogy Brbr Grson szándék nem lesz elég világos nézők előtt: drb Mcbeth trónviszálytörténetében z meriki elnökválsztási hrcot kívánj leleplezni. A képek szerepeltetése zonbn, h csupán e/ért kerülnek he drbb, túl didktikus lett voln. De Giricz egy ngyszerű fogássl bevonj képeket játékb: mikor megölik z idősebb, mjd második fiút, vörös festékkel áthúzzák Kennedy-portrékt is. A vörös festék, melyhez egyértelműen vér sszociálódik, ezzel z újbb áttétellel" játék drámiságát mélyíti. Játék és tnulság Vhtngov legismertebb rendezésében Turndot hercegnőben revelációként htott, hogy színészek közönséges utci

BARBARA GARSON: MACBIRD (DEBRECENI CSOKONAI SZÍNHÁZ) BÁNGYÖRGYI KÁROLY (MAKBEGY) ÉS OLÁH GYÖRGY (LADY MAKBEGY) ruhábn léptek közönség elé, s zután mindenki szeme láttár öltözködtek fel és mszkírozták ki mgukt. Az egy-kori feljegyzések szerint z egész elődás vidám rögtönzésekre épült, játék vlóságb és vlóság játékb váltott, elmosv htárt színház és z élet közt. A Negyven gzfickó meg egy m született bárány elődásán óhttlnul eszünkbe jut Vhtngov; s z utlás már csk zért sem sántít, mert Giricz, ki Moszkvábn végezte rendezői tnulmányit, Vhtngov-stúdió egyik legtehetségesebb növendékét, Zvdszkijt tekinti mesterének. Ami viszont közel sem zt jelenti, hogy Giricz egyszerűen importálná sját színházáb vhtngovi megoldásokt. Sokkl inkább vhtngovi szellem elsjátításáról vn szó, ki mg is játék örömére építette elődásit. Nem formi elemekhez köti mgát: mi vhtngovi metodikából m már hmisnk tűnne ( tényleges nyíltszíni beöltözés), rr Giricz csk utl: Negyven gzfickó keretjátékábn színészek sorr bejönnek, felhúzzák p- rókát, szkállt rgsztnk, leksztják fegyvereiket flról stb., bemuttkoznk, s kezdődik játék. De vlójábn mégsem nyílt színen öltöznek be, csupán utlnk rá, hogy itt is öltözhetnének, zz jelzik, hogy játék itt kezdődik: prók felvételével z intim légkört, személyes ismeretség illúzióját teremtik meg. Azt tlán nem is kell külön megállpítnunk, hogy Dnek drbjábn mindez eredetileg nincs meg, hogy Kerekes Imre drbjábn sem volt meg z előcsrnokbn játszó bkzenekr vgy bkjegyszedők, vgy hogy McBird elődásáb még későbbi pesti vendégszerepléskor is új játék került: mikor három intrikus boszorkány - John és Robert hlál után - Ted ellen forrl merényletet, egy üveg vízbe pró játékutócskát ejtenek (néhány héttel pesti vendégszereplés előtt érte legifjbb Kennedy-fivért z emlékezetes utóbleset). Ezekből példákból jól láthtó z is, hogy Giricz-féle színházbn játék öröme éppen nem játék öncélú- ságából fkd, hnem bból tnulságból, mit játék mgábn rejt. De mg játék mégsem tnulságért születik, leglábbis látszólg nem: vlóságelemek és játékelemek egymásb váltási szülik meg tnulságot, míg rendező láthtón (!) csupán zon igyekszik, hogy egy esztétikilg egységes játékélmény részesévé tegyen mindnnyiunkt. Giricz Mátyás politiki színházánk" minden bizonnyl egy prdox felisme-rés dj meg hitelét: z felismerés, hogy színháznk, h politikus kr lenni, nnál ngyobb lehetőségei vnnk, minél kevésbé politizál direkt módon; h ttrktív kr lenni, nnál ngyobb lehetőségei, minél kevésbé törekszik látványosságr. Vgyis, h mindez mintegy mellékes lesz színházbn; h nézőnek úgy tűnik, z lkotóknk nincs is más gondjuk, csk hogy jó színházt teremtsenek. A gondolti-politiki mondnivlót és formi ttrkciót, melyet minden mellékes kezelés" ellenére legngyobb gonddl és egyértelműséggel foglmz meg rendező, így színházi műlkotás immnens törvényei hozzák felszínre, s ezért - épp e bizonyos lemondás, mellékes kezelés" áltl - olyn nyilvánvló és vonzó, olyn evidens érvényű lesz, mi direkt módon okttó vgy látványosságr törő produkciókbn elképzelhetetlen. Ehhez zonbn - s ezt hngsúlyoznunk kell - rr vn szükség, h o g y rendező drám gondoltiságávl ugynolyn fölényesen tisztábn legyen, mint techniki fogásokkl". Jó péld erre Negyven gzfickó meg egy m született bárány indítás. A drb herodesi gyermekgyilkosság történetét dolgozz fel úgy, hogy zt királyi gárd második kohorszánk hrmdik szeptimje látj, vgyis z z egység, melynek gyermekgyilkosság br-bár és embertelen prncsát végre kell hjtni. Amikor játék indul, mind-erről gárdisták még semmit sem tud-nk: beöltöznek" szerepükbe, egy-egy krkterisztikus gesztussl bemuttkoznk, és elfogllják szokásos helyüket z egyik srokbn vgy épp z emeletes ágyon. Utolsónk lép be Zupás, szeptimet vezető ltiszt: mindnyájn vig y á z z b vágják mgukt. De minthogy belépők sorbn nézők hát mögötti jtón jönnek be, s Kis Színpd néhány széksor mellett elhldv lépnek fel színpdr, nézők minden egyes belépésre hátrfordulnk. Különösen mikor Zupás jön, hisz erre z egyik gárdist vezényszv külön fel is hívj figyelmün-

ket. Azt tehát, hogy legények vigyázzb vágják mgukt, hogy Főúr leugrik z emeletes ágy hrmdik szintjéről, nem látjuk, nem erre figyelünk, hnem csk mellékesen észleljük. Holott Fő-urt játszó színész (Győrffy László) teljesítménye megkíván némi techniki brvúrt. De h ezt brvúros tudást színész látványosn krná megmuttni, vgyis ő lenne játék középpontjábn, sokkl kisebb lenne htás. A rendezői brvúr ezúttl épp z, hogy színészi brvúrt lefokozz": csupán Zupás belépésének d vele hngsúlyt. Ezáltl viszont máris megteremtődik játék-tmoszfér: mindenki érzi, hogy rendkívüli dolgok és rendkívüli szerepek" várnk részvevőkre. Ez kis jelenet is jó péld rr, hogy mit értünk itt fölényes tudáson, s mi z, mivel Giricz megteremti színház tmoszféráját. Ez techniki fölény dj meg drb értelmezésének módját is. Oldrich Dnek drbjábn htlom és z erőszk összefüggéseiről, htlomnk vló kiszolgálttottság morális követelményeiről elmélkedik, és sokkl reménytelenebbnek és végzetesebbnek látj kis ember" kiszolgálttottságát, mint Giricz. A rendező ezért trgédi beteljesülésekor (Herodes vártln" hlál után z új htlom z egyedül árttln Zupást ítéli hlálr, ki megtgdt prncs teljesítését: prncsot kidó Tiszt öngyilkos lesz, s legvérengzőbb gárdistát nép veri gyon) egy rövid játékot cstol z elődáshoz: z egyik kton kinyitj z blkot, s kintről gyerekzsivj és friss levegő jön be. A színészek fellélegeznek, sorr leve-szik prókájukt, meghjolnk, kimennek. A játék véget ért. A néző, mint ki rossz álomból ébred, megkönnyebbülten emelkedik föl székéből. De mint minden rossz álom, ez is megmrd bennünk. Amíg el nem hgyjuk színházt, még egyre hlljuk gyerekzsivjt, és ránk tekintenek termet-lépcsőházt elborító gyerekfotók: hogy telnek másodpercek, játék e feloldozást hozó kellékei" megsúlyosodnk, s már nemcsk feloldnk, de figyelmeztetnek is, nehogy túl könnyen színházbn felejtsük szorongásunkt. Rendező és színészi nyg" H z említett elődások színészi teljesítményét mélttjuk, minden esetben z együttes kiegyensúlyozottn színvonls munkájáról kell beszélnünk, holott színészi nyg", zok színészek, kikkel Giricz dolgozik, közel sem egy- form rngú és tehetségű művészek. Giricz zonbn láthtón közös teljesítményre teszi hngsúlyt, sztár hjlmú színészeit visszfogj, s másod- és hrmdrendű tehetségekből olysmit hoz elő, mit nem is várnánk: minden ízében színészre épített elődások ezek. A színészre építés pedig két lpvető pontról indulht el: egyrészt legrosszbb színész is el tudj játszni önmgát, rendezőnek tehát fel kell fedeztetnie színésszel szerepben zokt z sszociációkt, melyek ezt lehetővé teszik. Más-részt tudni kell, hogy kiben milyen sszociációkt ébreszthet fel, melyik színésze milyen élményeket hord mgábn. Ennek elemzéséhez természetesen már kritikus nem rendelkezik kellő lehetőségekkel: ez rendező és színész együttműködésének olyn belső, intim szféráját érinti, melyről legfeljebb színházi műhelynplók vllhtnánk. Tény zonbn, hogy Giricz színházábn érezzük ezt z intim kpcsoltot rendező és színész közt, s ez is nem utolsó tényezője lehet e színház intim vrázsánk. Ezzel véletlenül sem színészi egyéniség ellen kívánunk szót emelni. Épp ellenkezőleg. színészi egyéniségnek megvn jelentősége ebben színházbn is, egy sor kiváló lkítást említhetnénk, mely forróságot, ihletet, lendületet dott z együttes jó teljesítményének, mintegy megemelte zt. H csk Negyven gzfickó meg egy m született bárány elődásánál mrdunk: Fonyó István könnyed szuggesztivitás Tiszt szerepében (mely zért z lk meghsonlottságánk mélyebb megértését kívánt voln), Dózs László V krcslkításánk izzás, Gerbár Tibor Dgdtjánk groteszk játékosság, Szkács Eszter Hercegnőjének hideg szenvedélyessége mind külön élményt, színt, erőt hozott játékb. De színészi egyéniség kérdése mindjárt másképp vetődik fel, h nem stúdiószínház intim keretei közt, hnem ngy színházbn próbálj rendező ugynezt z utt járni. A ngy színházbn - hiáb jönnek fel színészek nézőtérről színpdr, mint A sár kánybn is - nincs meg stúdió intimitás, z együttjátszás élménye, s színpdon bármilyen áttételes és egyes motívumibn többszörösen összecsengő játék folyik is, néző kívül mrd ezen. Ahhoz, hogy színpdon folyó játék eljusson nézőhöz, színészi egyéniségre vn szükség; olyn színészre, ki megnövekedett térnek, díszletnek prtnere tud lenni. Egyébként játékosság elvész színpdon. És itt vittkozom Szilágyi Jánossl A sárkány értékelését illetően. Nem mint-h A sárkány debreceni elődás nem lenne jelentős, rngos színházi produkció. Mégsem tekinteném Giricz eddigi munkásság szintézisének. Tudniillik épp z, mi stúdiókísérletekben különleges színházi élményt nyújtott, A sárkányból hiányzik: közönség bevonás játékb, h csk hngulti szinten is. Hiányzik z együttjátszás intimitás. A sárkány főszerepét, mikor e sorok írój látt z elődást, Győrffy László lkított. A rendezői elképzelést, mely drbból mesét hngsúlyozz, s mintegy mellékesen, mese szövetében bontj ki diktátori htlomtól megnyomorított polgárok lelki deformálódását, egyedül Győrffy - s tlán Gerbár Tibor z est első felében - vlósítj meg úgy, hogy z igzi színházélményként jut cl nézőkhöz. Győrffy Lncelotjábn, ki krtuk ellenére is meg krj és meg is szbdítj város lkóit zsrnokuktól, sárkánytól, dilektikusn gondolkodó, modern értelmiségi és mesebeli herceg figuráj ötvöződik sjátosn, Győrffy vlóságos tudást csempész Lncelot mesebeli tudásáb, s ettől z egész mese vlóságos lesz: vékony lkj, őszes hj, fegyelmezett tekintete egyszerre csodáltos " htlmt kp: még természet erőinek is prncsolni tud. Győrffy László, kinek színészi fejlődésében is jelentős állomás ez z lkítás (eddigi kisebb szerepeiben ligh hittük, hogy ilyen erők rejlenek benne, hogy vlódi feszültségteremtésre, intellektuális szerepépítésre képes) így lesz rendezőnek is kiváló munktárs: z mese, melynek kulcs z ő Lncelotj kezébe vn letéve, lebilincselő játék lesz. De mi A sár kánybn nem sikerült, z sem feledteti Giricz előző rendezéseinek erényeit: színháztér minden részletében vló átgondolását és újszerű hsznosítását, zokt z ötletes megoldásokt, melyek egy újfjt, z intimitás vrázsár építő, színjátszás lehetőségét jelzik.

Mozikkockák z évdból GYÁRFÁS MIKLÓS Színészi ihlet Jegyzet Ruttki Év Jelénájához 1. Ihlet? Nem időszerűtlen ez szó? Létezik még ilyen? Ngyüzemi termelés folyik kultúr különböző ágztibn. A fogysztó ember - korunk ideálj - több könyvet, hnglemezt, tévéjátékot, színházi elődást, filmet, rádiódást emészt meg, mint mennyi z elkerülhetetlen kulturáltsághoz" szükséges. A színész állndón gyárt, verseket, dilógusokt ömleszt mikrofonb, jellemszériákt termel filmnek, tévének, hngot szolgáltt külföldi kollégájánk szinkrongyárbn, s este színpdon, végre gépek nélkül, mint egyszerű kézműves mintázhtj szerepeit. És mikor él? 2. Mert z élet nem más, mint tiszt élet érintése. Csk olyn pillntokbn létezik, mikor nem teszünk mást, csk élünk. Amikor megvn személyiségünk és frissen, zvrtlnul készen állunk rr, hogy befogdjuk világot. Ebből lesz z lkotás. 3. Ihlet nélkül is lehet kultúrát termelni. Sok ezer vers, regény, színdrb, festcsehov: VÁNYA BÁCSI (VÍGSZÍNHÁZ) RUTTKAI ÉVA (JELÉNA) CSEHOV: VÁNYA BÁCSI (VÍGSZÍNHÁZ). VÁRKONYI ZOLTÁN (SZEREBRJAKOV) ÉS RUTTKAI ÉVA (JELÉNA) mény, zenei mű készül mindenféle múzsi közbevtkozás nélkül. Színvonls, pénzt érő lkotások ezek, s Ngy Fogysztó szívesen vásárol belőlük kulturális igényeinek kielégítésére. 4. Csk színészi lkotás nem jöhet létre ihlet megkerülésével. Ennek techniki ok vn. A színész közönség előtt áll színpdon, nyilvánosság előtt lkot. Abbn pillntbn, mikor figyelik őt. A színész vlójábn kkor él, mikor játszik. H nem így lenne, z ipri célr hsznált Ruttki és még számos színpdi művész nem lenne képes jelentős színpdi lkotásokr. Elrepülni, mint szbd mdár, el tőletek, mindnnyiotoktól, z álmos képetektől, fecsegéstektől, elfelejteni, hogy léteztek ezen világon..." Ezt mondtot nem lehet ihlet nélkül elmondni. A színésznő, ki ezt este nyolc ór negyvenhét perckor elmondj, teljes életével ott kell legyen színpdon. A színpd művészei nem játsznk, hnem élnek.

trt nyűgös, öreg férje mellett. Tisztábn vn vágyivl, de nincs benne elég képzelőerő. A tűrés erősebb benne, mint lázdás. Jó évtizeddel ezelőtt Nyinát játszott Sirálybn. Csehov egyetlen kitörni tudó nőlkjábn suhnó volt és gyöngéd. (Tlálkozás Trepljovvl z utolsó felvonásbn.) Most erélyes, kemény, mivel így tudj legegyszerűbben kifejezni z erőtlenséget. (Az első vllomásjelenet Asztrovvl.) Fogás voln ez? Dehogy. Prdoxon nélkül sem z életben, sem színpdon nem tudjuk mgunkt megmgyrázni. I I. Akármelyik jelenetre gondolok, kisiklik kezem közül színészi lkotás lényege. Nem hozhtó vissz. Csk ott ér-vényes színházbn, bbn pillntbn. Most már csk z én emlékezésem. Költészetem, hzugságom, mindegy mi-nek nevezem. 12. De játéknk ihletettségét örökké érzem. A színésznő mrd velem, nem szerep. Milyen multságos, milyen jó hlhttlnnk lennie nnk, ki nem mrdndó betűre bízz mgát, hnem hlndók emlékezetére. RUTTKAI ÉVA MINT JELÉNA. VÁNYA BÁCSIBAN 6. Nem kedvelem színházi kritik műfját, különösen színészi játék megítélésétől viszolygok. A csodált, lelkes leborulás, színészek szvkkl vló becézése nehezemre esik. Azért vn ez így, mert szeretem őket. Szeretem és irigylem, mert minden pillntbn tud-nk örülni, szenvedni, egyszóvl: felfokozottn élni. Ezért lenne jó egy ngy szeméttelepre hordni és ott kupcb dobálni sok kitűnően lkított ", bámultosn átélte" szó-ócskvst. Több ezer éve vnnk színészek. Ennyi idő után már igzán mást érdemelnének. Nem lenne-e több, h jól működő emlékezettel, színészi ábrázolás vlóságához rgszkodv, híven leírnánk mgát z lkotást? De vjon lehetséges-e? Tegyünk próbát. Amikor Ruttki belép színre, trtás egyszerre könnyed és büszke. Első tekintetét... Nem. Máris hzug lenne folyttás. Az igzság z, hogy nem emlékszem z első tekintetére. 8. Hnem mire emlékszem? Például r, mikor Szónyávl összemelegszik. Ahogyn szerencsétlenségében részvét-ez menekül. Hngjából eltűnik minden fölvett dllm, mély lesz és szárz, mint z őszinteség. Amikor jó Szónyához, kkor tuljdon,éppen pnszkodik. 9. A szemén emlékek futnk át. Aztán ijedten rebben. Most kérdőn néz Szónyár. Amikor pedig bevllj neki gyermeki, csúnyácsk lány, hogy szereti Asztrovot, csodálkozó lesz Jelén szeme. Az életen csodálkozik, nem Szónyán. 10. Most megkísérlem idemásolni Ruttki Jelénáról lkotott jellemrjzát. Embermintázásábn z átlgos sszonyi sors ismerhető fel. Azért él, hogy változtosn szenvedjen. Jelénáj ért szenvedéshez, művész meglázottságbn, színpompásn viseli szürkeséget. Egyetlen értékét bbn látj, hogy ki- CSEHOV: VÁNYA BÁCSI RUTTKAI ÉVA (JHLÉNA) ÉS DARVAS IVÁN (ASZTROV)

Mozikkockák z évdból HERMANN ISTVÁN Feltrthttln Ui Pécsett Az Arturo Uit nem tekintem Brecht legjobb drbji közül vlónk. Mindig egy színész számár jelent ngyon sokt Ui bemuttás, és mellette mindenki elég merev epizódszerepekre kény-szerül. Pécsett meglepetés történt. Amellett, hogy életem egyik legérdekesebb Uiját láttm, Sík Ferenc, rendező el tudt hitetni színészekkel, hogy z Arturo Ui színpd is egész. A fitl színészek úgy érezték mgukt szerepekben, minth Ler mellett kellene Edgrt, Edmundot, Glostert stb. játszni. S egy pillntr sem volt z be-nyomásom, hogy Brechtnek ez műve szerepdrb. Következésképpen z együttes munk s z, hogy minden szereplő élvezte Humnn Pétert és Humnn Péter élvezte társit volt z első döntő meglepetés. De ezt követték többiek. Sík Ferenc ngyon helyesen - tiszteletlenül bánt Brechttel, és helyenként elidegenített ugyn, egészében zonbn nem. A jelenetek között nem táblák, nem felirtok kerültek színre, hnem egy gyerekét cipelő újságárus sszony (Lbncz Borhál), ki egyfelől rikkncs, tehát korszerű újsághíreket mondj, másrészt érző ember. S ez rikkncs drb végén kisgyerekkel együtt hlálos sebet kp fsisztáktól, és ott mrd színpdon mementóként. Nemcsk ddig, míg Uit ünneplik Dolfoot sszony mögé felsorkozottk, s nemcsk ddig, míg színészek megköszönik tpsokt, hnem míg z utolsó néző is el nem hgyj nézőteret. A következő meglepetés z, hogy Sík Ferenc megkérdőjelezi z eredeti német címet. Eszerint ugynis Arturo Ui föltrtóztthtó felemelkedését ábrázolná drb. Síknél zonbn ez z emelkedés gátlástln és gáttln. Sem Hindenburg-figur, sem tröszt-figurák, sem többiek nem képesek megkdályozni gengszter felemelkedését. Nem zért, mert z dott pillntbn nem képesek rá, hnem mert különben is képtelenek. Belsőleg impotensek gengszterrel szemben. Hogy ezt elhitesse, z elődást hihetetlen mértékben pezsgővé tette. A színpdon nincs szünet, nincs ellenállás, csupán z egyik jelenetben, háttérben jelenik meg belőle vlmi. Minden gát pillntok ltt szkd át, és gengszterizmus folym elönti színpdot és történelmet. Ilyen szempontból kitűnő és eredeti Sík koncepciój. Észreveszi zt, hogy Brechtnél zok z illúziók, melyek z egyik pillntbn III. Richárdr, másik pillntbn Fust sétjelenetére és ott Mephisztór, hrmdikbn pedig sját Koldusoperájár emlékeztetnek, mind szervesen beépíthetők bb gőzhengerszerű sodrásb, melyet Sík színpdon megteremtett. (Egészen más kérdés persze z, hogy ezt gőzhengerszerűséget csk néhány másodperces szín-váltási szünetek is elég kínosn ksztják meg, vlmint z is, hogy nem ez z egyetlen lehetséges felfogásmódj brechti gengszter-trgikomédiánk.) Így, ebben formábn tehát Arturo Ui emelkedése megállíthttln, és csk közönség tudj megállítni. Brechtnek ez volt végső szándék, és z, hogy Sík Ferenc most ezt szándékot nem-csk értelmileg, hnem érzelmileg is kifejezésteljessé teszi, nem hib, hnem erény. Ezért tlálják meg z együttes tgji kontktust címszereplővel, ezért oldódik fel kiszolgáló" szerepük, mert mögöttük fenyegetőleg, de minden-esetre érzelemmel telítetten ott néző-tér, mely viszolyog és gyűlöl egyszerre, és melynek htását vlmilyen formábn szereplők ngy része érzékelteti. De ez elsősorbn fitlokr vontkozik ezúttl. S itt mindjárt drb elődásánk egy ngyon kényes problémájához érkeztem el. A színháznk nem volt elég tgj hhoz, hogy drbot elődják. Sem számbelileg, sem színészi lktbn. A fitlok színpdr hozták ugyn koldusoperás hngultot és zt is, mi z Uit Koldusoperától elválsztj. De döccenők árán. Sok művész kettős fel-dtot kpott, mi nyilván számár érdekessé tette z elődást (mindig jó dolog egy estén két vgy több krktert hozni, molyn komédiás" feldt), de kettős szerepek még h jól voltk is elgondolv, nem eléggé poentírozódtk. H már ilyen kényszermegoldáshoz kell folymodni, kkor helyes dolog, hogy például Hindenburg-figur szín-pdi hsonmását, vlmint Dollfussfigur lteregóját ugynz színész játssz. Hsonlóképpen z Uit tnító lecsúszott színész és gyújtogtási perben szereplő orvos is játszthtó ugynzzl művésszel. Persze sok minden játszthtó még egy művésszel, de itt kpcsoltok evidens módon dódnk. Cskhogy z nlógiás szereposztás ilyen esetekben hihetetlen ngy megterheléssel jár. Ellentétes szerepeket, ellentétes krktereket könnyebb komédiás vénából kibontkozttni, míg z nlógiásknál krkterek speciális sjátságit hihetetlenül finomn kell kimunkálni. S h Kézdy György mint színész meg is tesz ezért mindent ripcs és z orvos szerepében, rendezés már nem tudott eléggé odfigyelni páros szerepek egymáshoz vló viszonyár drb egészén belül. Itt is jó z elgondolás. De z elgondolás keresztülviteléhez e problém ngyobb tudtosításár lett voln szükség. Az említett kifogások z egész koncepcióhoz képest és z egész látványhoz képest részlegesek. Az összmunk kereteit és hngultát rendezés lpjábn megteremti, és ez z együttes munk Humnn Péter Ui-szerepformálásán lpul. Láttm már krobt Uit Brechtszínház elődásábn, ki be tudj száguldni z egész színpdot, és ezzel száguldássl máris kitölti z egész teret. Továbbá láttm olyn Uit is - Szbó Gyuláét -, ki rendezői koncepciónk megfelelően gengszter belső törékenységét és összetörhető mivoltát hngsúlyozt. Humnné eltért ezektől. A rendezői koncepcióvl összefüggésben itt színpdon gátlásokkl teli emberek kerültek szembe szintén gátlásos, de nem könnyen összetörhető Uivl. Humnn bból vezeti le Ui erejét, hogy mindig ott nyomj meg hngsúlyt, hol z ellenfél gyengéjét, gátlásit vehette célb. Így vált gőzhengerhtásúvá z, mit színpdon megteremtett. S ngyon érdekes volt, hogy Mendelényi Vilmos Ernesto Romáj milyen ügyesen játszott rá erre Humnn áltl kiemelt vonásr. Rom gátlástln gengszter Mendelényi ábrázolásábn, de egyúttl pincsikuty. Mint kis kuty követi vezért, hűségesen, láztosn, mert tudj, hogy ő képtelen voln mások gátlásit ilyen tudtosn célbvenni. Így Humnn muttvány szellemileg krobtikus. Nemcsk zért, mert sikerült összeolvsztni egy kis chplini mozgást egy bszolút merev és görcsös trtássl, melyben görcsösség és z elesettség dinmikájábn mindig görcsösség került felül, hnem elsősorbn ngyon jól megválsztott nyomtékok mitt. S itt kell vlmit megjegyezni. Beszédtech-

nikáj (s milyen kivételes ez fitloknál) kibírj torokhngot és zt is, hogy mondtokt értelmetlenül tgolj ugyn, de z értelmetlen tgolásnk egy új értelme lesz. Ami beszédtechnikát illeti, örömmel állpítottm meg, hogy nemcsk Humnn beszél jól, hnem Orbán Tibor és Vjd Márt is kivételesen tisztán - és nem csupán fonetikilg tisztán beszélnek színpdon. Így válik Humnn szerepformálás következtében Ui szuggesztívvé és tszítóvá. S ennek szerepfelfogásnk vn egy ngyon érdekes és fontos gondolti lpj. A szuggesztivitás mindennpbn egyúttl vonzást is jelent. Humnn zonbn ngyon jól érzi, hogy szuggesztivitásbn önmgábn is kdhtnk tszító elemek. Tszítók, mégpedig zok számár, kik felismerik ennek szuggesztivitásnk görcsös lpját. Mg gondolt is és színészi megvlósítás is legkiválóbbk közé trtozik. Es hogy ennyi mindent hoz színpdr, ez zzl félelemmel tölti cl nézőt, hogy nem fogj végig bírni. Humnnál nincs jellemfejlődés, hnem csk z lpvonások kibontkozttás, vriációi és külsődleges árnylás. Amikor színész megtnítj bizonyos mozgásokr, állndón előtör belőle z eredeti gesztusvilág, hogy zután szinte krt ellenére vlhogy fegyelmezze mgát. Mindjárt z első pillntbn legmgsbb hő-fokon vn, de ebből hőfokból nem enged. S ez szellemi rohnás süllyedés felé egyúttl emelkedés is. Emelkedés gengszterbnd számár, de világ lesüllyedése. S éppen ez ütötte meg z embert Pécsi Nemzeti Színház elődásábn. Ebben kettős játékbn vettek részt színészek, és végre nem volt sok dekortivitás játékbn. De zért kdt. Főleg z utolsó jelenet beállítás tűnt tévesnek számomr. Sttiszttömeg vonul be színpdr, uniformizált, foltozott irhájú zsoldosktonák, színpd belső terében pedig z Uir fölesküdő tömeg. Az egyik rész Ui felé fordul, másik nézők felé. És ngy tömeg üressé teszi színpdot. Itt dekortivitás - fekvő újságárusnő ellenére is - elurlkodik. Már nem fél közönség, nem gyűlöl, nem gondolj át problémákt, hnem egyszerűen látványt nézi. A néző szereplőből visszváltozott nézővé - és csk nézővé. A végső kkord meghzudtolt zt, mit láttm. Pedig ngyon érdekeset és ngyon elgondolkozttót láttm. Megértettem, hogy SZÁNTÓ ERIKA Sosem lehet tudni...? A cím utáni kérdőjel mgyráztr szorul. Próbálkozzunk meg vele. Ezt olvsom: A Y o u Never Cn Tell gyöngébb Shw-drbok közül leggyöngébb, legüresebb, legszegényesebb... Ebben drbbn nem történik semmi, nincsenek élő, elképzelhető lkok, csup képtelenség, mit néző lát, és hogy drbnk nincs még trtlm sem... Így csk ppirosfigurák viselkednek és beszélnek szerző dikttúrájár. Ez csk egy képtelenség... Röviden: ez drb se történésben, se lkjibn nem látttj z élet mását. De hiszen nem is krj..." S felháborodott színikritik legvégén ez dühös. elbizonytlnodó és csodálkozó mondt: A Nem lehessen tudn i címen elődott Shw-drbot, mely-re inkább illenék ez cím: Nesze sem-mi, fogd meg jól! - Nemzeti Színház közönsége elég brátságosn fogdt." A kritikus: Ambrus Zoltán, s z elő-dás rendezője Hevesi Sándor. A bemuttó, melyet közönség elég brátságosn" fogdott, 1912-ben volt, tizenkét évvel később, mint z nglii ősbemuttó. Pedig londoni Hymrket szín-ház már 1896-ben is próbálni kezdte drbot, cskhogy ők úgy vélték, hogy túlságosn is merész válllkozás, el-lentétben Ambrussl, ki szerint z egésznek még trtlm sincs. A Sosem lehet tudni legnépszerűbb Shw-vígjátékok egyike. Sokk szerint kori zsenge, de ebben leglábbis kételkedni kell, h figyelembe vesszük, hogy Wrrenné mesterségét két évvel mennyire ktuális gátlástlnok elleni küzdelem, z emberi gyengéket kihsználni tudó, de ngyon is htásos terror elleni hrc. Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit! Pécsi Nemzeti Színház. Fordított: Czímer József és Hjnl Gábor; rendezte: Sík Ferenc; díszlet: Pintye Gusztáv; jelmez: Vágó Nelli. G. B. SHAW: SOSEM LEHET TUDNI (MADÁCH SZÍNHÁZ). PIROS ILDIKÓ (GLORIA) ÉS TOLNAY KLÁRI (CLANDONNÉ) korábbn írt. H zsenge, kkor sem egy ügyetlenkedő kezdő bizonytlnságától z. Kérdés, hogy zsenge-e egyáltlán... Shw ezt írj 1897-ben, tehát egy kudrcb fulldt próbsorozt után, három évvel tényleges bemuttó előtt Ellen Terrynek, százdvég ngy ngol színésznőjének: Micsod drb! Jj, Ellen, cskugyn elolvst Sosem lehet tudnit? Hát egyáltlán cl lehet olvsni? " De hát z író önértékelése ligh vezet nyomr. Az már inkább, mit egy 18 95-ös színikritikájábn z áltlánosítás igényével ír le: Nekem nem drb fontos, hnem z eszméje, célzt, érzés- Szereplők: Humnn Péter, Mendelényi Vilmos, Bősze György. Krikás Péter, Fülöp Mihály, Pál László, ifj. Kőmíves Sándor, Szlm Ljos, Glmbos György, Orbán Tibor, Fülöp Mihály, Szivler József, Pál László, Vjd Márt, Kézdy György, Győri Emil, Monori Ferenc, Fludy László, Kováts László, Sólyom Kti, Kuts Bél, Vincze János, Bors Ferenc, Lbncz Borbál.

G. B. SHAW: SOSEM LEHET TUDNI (MADÁCH SZÍNHÁZ) BASILIDES ZOLTÁN (CRAMPTON) ÉS SCHÜTZ ILA (DOLLY) világ és z, hogy játsszák... Az én szememben drb csk eszköz..." H vlki figyelmesen elolvss You Never Cn Tell négy felvonását, végül mg is rr megállpításr jut, mire Ambrus Zoltán. Ebben drbbn nem történik semmi, nincsenek élő, elképzelhető lkok, csup képtelenség z egész... A női emncipációért hrcoló - vgy pontosbbn szólv: szónokló - Clndonné három gyermekével hzérkezik Mdeir szigetéről egy ngol tengeri fürdőhelyre, hol tovább elmélkedik szerelemről (mit sját be-vllás szerint nem ismer), gyűlölt férjről (kit ngyon is ismert, de soh többé nem kr megismerni), egészen ddig pillntig, míg z önnön hsonmásár nevelt idősebb lány fülig bele nem szeret egy infntilis és éhen-kórász fogorvosb, ő mg meg vk véletlentől vezérelve épp volt férj krjib sétál bele. Ebben drbbn - mely Hymrket színháznk oly merésznek tűnt - legngyobb vkmerőség, hogy főpincérnek ügyvéd fi, s így már-már úriemberszámb vennék, h nem lenne ben-ne (istennek hál) nnyi józn mérték-trtás, hogy elejét vegye z efféle meg-fontoltln ngylelkűségnek. A többi in kább szlonvígjátékok elegánsn begykorlott, s igzán vér nélküli szópárbjár emlékeztet. Mégis miféle színház - igzi színház - várhtó ennek vígjátéknk z elődásától? Újr vissz kell knyrodni kérdőjelhez, melyet drb címe után odbiggyesztettünk: sosem lehet tudni...? Vn vlmi történetben, mely z elmúlt évtizedek ltt rkódott rá, bár tuljdonképpen mint lehetőség, mindig benne rejlett. Shw nem egyszerűen merészségeket kr mondni színpdról, hnem sokkl inkább zt kívánj nézői orr lá dörzsölni, hogy miért is érzik z élet legtermészetesebb törvényeit merészségnek... Ez z pont, hol leggyöngébb Shw-vígjáték is több, mint szloncsipkelődés. ő nemcsk mrdikt" teszi nevetségessé, hnem merészeket" is. Szinte beleérzi" z időt, mely mjd őket is vultkká teszi. Ez nem engedi öregedni helyzeteit és figuráit. McComs, vlmikori rdikális így replikázik Clndonnénk: Épp z előbb vetette szememre, hogy jórvló nyárspolgár lett belőlem. Hát ngyon téved: én híven kitrtottm régi elveink mellett. Nem járok templomb, és nem is titkolom ezt. Annk krok látszni, ki vgyok: rdikális filozófusnk, ki hrcol z egyén szbdságáért és jogiért, úgy, hogy mesteremtől, Herbert Spencertől tnultm. De vjon lehurrognk-e ezért? Dehogy: csk eltűrnek, mint egy ósdi, begyepesedett fejű vén szmrt..." Végül is itt lppng ennek mostni Shw-bemuttónk, Ádám Ottó rendezésének kulcs. Nem osztj ketté ezt szellemi színpdot hldókr" és mrdikr", nem hngolj rokonszenvesre vgy ellenérzést keltőre szereplők mondtit, zzl természetes fölénnyel kezeli őket, mely részben z eltelt idő gyümölcse. Igy egyszerre lehetnek érthető, követhető emberek és nevetséges figurák. Minden Shw-színmű rr készteti rendezőt, hogy eldöntse: vlóságnk vgy fikciónk tekinti-e színpdát. H z előbbit válsztj - mint ez z elő-dás - nem elég dilógusok szellemességét csillogttni. Helyzetet, elsősorbn elfogdhtó lélektni szituációt kell teremteni e csillogás számár. Aprólékosn fel kell fejteni szorosr szövött szöveg-nygot, mely felszínes közelítésre, tűzijáték" rendezésére csábít. Az efféle sziporkázás nem is trtht életben egy elődást: felszikrázó, jó pillntokt ugyn teremthet, de végül is jóvátehetetlen unlomml fenyeget. A shw-i szópárbjok csk írójuk és mi szemünkben egy bűvész muttványi. Akiknek szájából zonbn ezek szivárványosn tetszetős szó- és gondoltfüzérek elhngznk, zok nem bűvészkednek, hnem színpdi életüket élik. A színészeknek hétköznpi ruhként és nem mskrként kell viselni jellemüket. Ádám Ottó rendezésében mindez természetes, szinte evidenciánk tűnik. Minden mondtnk folymtb kell illeszkednie, nincsenek kijátszott" poénok, vígjátéki hngvételről semmiféle görcsös erőlködés nem árulkodik. Ahogy Shw is szívesebben beszélt vígjáték és drám meghtározás helyett kellemes és kellemetlen" színművekről, z elődás lptónusár is inkább ez kellemesség" jellemző, mint koncepciózus, z előre elszánt vígjátékiság. Mindezt zért érdemes hngsúlyozni, mert nézőt is kellemes meglepetésként éri... Ennek mostni Shw-bemuttónk hngvétele közel sem megszokott hzi Shw-színjátszásbn. Épp közelmúltbn A hős és csokoládékton pesti színházbeli elődás egészen másfjt szerintünk z író világától

idegen, épp ezért redukált htású - hngot ütött meg. Shw színpdáról hiányzik z operettek frivol könnyedsége. Legostobább figuráj is komolyn veszi önmgát, és bár szinte vlmennyien állndón meg is foglmzzák önnön létük bölcseleti tnulságit, s ezt ngyon gykrn ironikusn teszik, de önmgukon sosem nevetnek. Teljes kegyetlenséggel nem látnk rá sjátmgukr. Belefeledkeznek szerepükbe, s mikor mgukt foglmzzák, kkor - s épp ez legmélyebb shw-i humorforrás csk egy újbb szinten jelennek meg gyrlóságik és tévedéseik. Ez drmturgii rendszer tlán legteljesebben z Ember és felsőbbrendű emberben (Tnner John) nyiltkozik meg. Tnner John z irrelitásból elő-lépő, szocilist elveket vlló kpitlist. Alkotó elveket hirdet, de bénultn psszív; teoretikus Don Jun, de nőket messzi ívben kikerüli. Mindz, mit önmgáról tud, nem változtt zon, ki. Ádám Ottó mostni rendezésének stílus igzi próbtételt épp z 1963-s Tnner John-elődáson állt ki. H ez mostni Shw-bemuttó mégis újnk ht, ez mindenekelőtt nnk köszönhető, hogy fitlok ugrnk Shw-játszás mélyvizébe. Tőlük z elődás hrsogó jókedve, frissesége és miság. Mellettük színház tpsztlt vezető színészei biztosítják z elődás kiegyensúlyozottságát, s minth mguk is felfrissülnének. Vlentin figuráját Huszti Péter nnyi színnel telíti, hogy z embernek shw-i bölcsesség jut eszébe: Minden drb mindig mást mond, h vlh krt vlmit mondni." Huszti észrevétlen gesztusokkl teremti meg zt fitlembert, ki nemcsk egy figyelemreméltó és rokonszenves kezdő, kinek kilátásit egy szkértő elég kedvezően értékelné", hnem ki még mg sem döntötte el, hogy fittyet hányjon-e konvekcióknk, vgy ngyon is igzodjon hozzájuk, még nem htározt el, hogy szerelemért vgy pénzért kr nősülni, hogy egyeztetni kívánj-e egy életen át kellemeset hsznossl, tisztességest tisztességtelennel. Az 1912-es mgyrországi bemuttón Ódry Árpád játszott ezt szerepet, ő, kit Shw mg is figurái ideális megjelenítőjének trtott. Az elődás íve mint mindig, most is ettől szereptől indul. De legjobb ízeket z ikerpár kettőse nyújtj. Schütz Il és Blázsovits Ljos teljes oldottság végleg lesodorj porszemeket, melyek történet felszí- G. B. SHAW: SOSEM LEHET TUDNI (MADÁCH SZÍNHÁZ) SCHÜTZ ILA (DOLLY), TOLNAY KLÁRI (CLANDONNÉ) ÉS BALÁZSOVITS LAJOS (PHILIP) nén megrgdhttk. Bátor nkronizmussl mi teengerekként robbnnk színpdr. Nem nnyir figurák játé-kos szemtelenségét hngsúlyozzák, inkább ennek hetykeségnek z öntudtbn rejtőző gyökereit muttják meg. Nem tisztelnek semmit, mi nem tiszteletreméltó, nem vesznek természetesnek semmit, mi nem természetes. Elementáris őszinteségük és mgbiztosságuk nnyir modernizálj" drbot - nélkül, hogy kár szövegen, kár díszleten vgy ruhákon bármi hngosn" figyelmeztetne modernségre -, hogy z izglmsságig tudják fokozni egy egyébként is jó elődás htását. A negyedik fitl színpdon szépséges Glori szerepében Piros Ildikó. Illúziót keltő játékáról nem lehet nélkül szólni, hogy előtte ne Tolny Klári nevét írjuk le, ki z egész elődás htásár figyelő, ngyszerű kompozíciós érzékkel segíti elő Glori pillntink érvényesülését. Tolny Klári olyn Clndonnét állít színpdr, mely sűrítménye, párlt nnk színészi bölcsesség-nek, melyet vlóságosn emncipálódott, z emncipációr igzán vágyó vgy éppen csk ilyesféle pózokbn tetszelgő nőlkok egész soránk megteremtése közepette szerzett. Piros Ildikó helyenkénti színpdi merevsége - ebben kontrsztbn - zvrtlnul épül be z elődásb. Illúziót teremtő megjelenése, csiszolt beszédkultúráj jól érvényesül. Ádám Ottó minden munkájábn biztos és trtós építkezés lehetőségeit keresi. A színészek vlmennyien minth egy látványos gúlgykorlt részvevői

Mozikkockák z évdból lennének - mindenki trt mindenkit, minden mozdult mozdultokt vonz. Az összjáték legjobb példáj szállodi ebéd. Mensáros László Wlter pincére hibátln ritmusérzékkel simul többiekhez. Ez z ő szerepének leghálásbb ngyjelenete", mégis - s ettől több lkítás mint egyszerűen jó illeszkedik csptjátékb". Ezek zok vonások, melyek ezt z elődást jelentőssé teszik. A kidolgozottság és összehngoltság élménye színházi életünkben nem túl gykori. A ritkság becsével bír például egy olyn próság", mint ennek z elődásnk leglényegtelenebb epizódj". Itt legszívesebben sokszorossá tennénk z idézőjelet, hiszen jó vgy rossz színház kicsiny, lig észrevehető pontokon is elárulj mgát. A kissszony bátyj vn itt, kérem" - mondj szoblány szerepében Kádár Flór, Vlentine fogorvos szlonjábn. Ez z bizonyos közmondásosn érdektelen mondt, mellyel úgy tűnik - igzán nincs mit kezdeni (hzi elődásinkbn áltlábn nem is kezdenek vele semmit). Kádár Flór ebben z egy mondtbn eljátssz z ngol társsági szokásokbn és rnglétr sérthetetlenségében szentül hivő szolgálót, ki legngyobb erőfeszítéssel sem tudj legyőzni rosszllását gzdáj s főleg nnk furcs-bolondos vendégei iránt. Kritiki életünkben írtln törvények szbályozzák, hogy mekkor szerep hány mondtot ér meg", de tlán ezt szbálytlnságot " menti z, hogy Sosem lehet tudni Mdách színházbeli elődását nem egy vgy két jó lkítás fémjelzi, hnem teljes összhng, melynek Szinte Gábor kellemes" hngultú díszletei, Milkovszky Erzsébetnek jellemek felé tpogtózó ruhái éppúgy részesei, mint egy vendéget bejelentő kis szoblány. G. B. Shw: Sosem lehet tudni. Mdách Színház. Fordított: Ottlik Géz; rendezte: Ádám Ottó; díszlet: Szinte Gábor; jelmez: Milkovszky Erzsébet. Szereplők: Tolny Klári, Piros Ildikó, Schütz Il, Blázsovits Ljos, Huszti Péter, Bsilides Zoltán, Mensáros László, Némethy Ferenc, Lőte Attil, Kádár Flór. G. B. SHAW: SOSEM LEHET TUDNI (MADÁCH SZÍNHÁZ). HUSZTI PÉTER (VALENTINE), PIROS ILDIKÓ (GLORIA), BALÁZSOVITS LAJOS (PHILIP) ÉS SCHÜTZ ILA (DOLLY) RUSZNYÁK MÁRTA Híres ember L betűvel Megjegyzések Krinthy Ferenc Gellérthegyi álmok című drámájához Ehhez hsonlón klsszikus ihletésű és építkezésű drbot nemigen láttm mgyr szerzőtől z utóbbi időben. Ez klsszikus jelző nem kr értékítélet len-ni, még kevésbé elmrsztlás - utóbbi nnál is kevésbé, mert mgm szubjektív ízlése is feszesen megformált, megszerkesztett felé hjlik -, egyszerű ténymegállpítás, vgy h úgy tetszik, vélemény ez csupán. Meggyőződésem, hogy ez második világháborúvl, játék-özönnel, fntáziképekkel, vlóságés álomsnitteléssel operáló drb drmturgii ősét, pszichológii (igen kiszámított) htásánk tymesterét nem frnci vgy meriki újrformázók között, hnem Ibsen Henrik úrbn kell keresnünk. S h ez így vn, kkor drbnk egyetlen és egységes témáj lehet csk, z, hogy ebben szélsőséges drámlphelyzetben hogyn vívj meg cstáját háborúbn összekerült, összebúvó Lány és Fiú, pontosbbn ez lány és ez fiú - egy zsidó és egy ktonszökevény egymássl és helyzettel, ezzel helyzettel. Számomr z elődás után egyetlen kérdés mrdt nyitv, erre keresem most válszt, z, hogy kitűnő színészi játék, z értő, okos rendezés, kellemes színpdkép, z izglms drám- lphelyzet és z üdítően változtos kibontás ellenére miért untkoztm - többedmgmml - második rész ltt. Hálás, de kockáztos trpézmuttvány mindig z ilyen helyettes-cselekvésekre, ez esetben z életpótlékjátékr építő, zzl dolgozó drbvezetés. Ngyon ritk ugynis z olyn játék, mely minden pontján, állndón és mrdéktlnul tudn korrespondeálni vlódi szituációvl, mondtokkl. Mindegyiknek megvn mg sjátos logikáj, szbály, és h ezek kár csk egy pillntr nem fedik egymást tökéletesen, kkor z egész játékkonstrukció megbukott: pókerbn nem lehet skkmttot dni, golfbn bemondni piros ultimót. Ezt veszélyt Krinthy zseniálisn elkerülte zzl, hogy nem egyféle játékot játszt, hnem különféle játékokt kimzsolázv minden erőszkoltság nélkül biztosít logikát és változtosságot játéknk. Ngy ötlet. Cskhogy játékok minth még így is rkoncátlnkodnánk: egész mások z első részben, mint másodikbn. Az első felvonásbn minden játékosság célj és megvlósult funkciój z, hogy két figurát és z őket mrkáb szorító helyzetet kibonts. A látszólg konkrét trtlom nélküli L be-tűs híres ember felmondás ritmikilg tgolj jelenetet, és mint egy ostinto lákopogj hngultát is. Ebben részben, klsszikus drbindítási hgyományokhoz híven, lényegében mindent megtudunk két szereplőről, múltjukt, helyzetet, bizonyos fokig társ-dlmi szituációjukt, jellemüket, és egy-máshoz kpcsolódásuk mikéntjét is sejtjük. A második részre vár tehát ngy

trouville: két ember küzdelme zért, hogy megfosztv minden cselekvési lehetőségétől - túlélje ezt helyzetet. Olyn ez, mint tetszhlottságb menekülő bogár merev héj ltt szervezet lázs ridóállpot. Psziánsz kettesben lehetne műfji meghtározás. De drb ehelyett vlmi meg nem zbolázott freudi álomömléssel szolgál, lep meg. Ennek két embernek vlóbn vn elintéznivlój egymássl, s zt el is kell intézni, legkevésbé színpdon lehet büntetlenül összezárni két fitl, különnemű embert. A második rész jóformán kizárólg, sőt h külsődlegesnek megmrdt külső htásokt leszámítjuk, kkor kizárólg róluk szól. Minden látszólgos helyzetbrvúr, váltogtott tudttrtlmk és vágyálmok ellenére ez itt nem helyzet-, hnem jellemkibontás. Most már nem z számít, hogy z eddig kitűnően szuperáló lktlnsziget-szituáció, filmszerű snittelés, hzug igzságok vágyálomtűzijáték hogyn működtethető tovább, hnem csk z fontos, hogy mennyire érdekes ez két összezárt lény, vn-e jellemüknek kkor mélysége, egyéniségüknek olyn lebilincselő trtlm, kpcsoltuknk vn-e, lesz-e olyn megrendítő, egyediségével mgunkr döbbentő tnulság, mely méltó felelet z első felvonás kérdésére. Azt hiszem, ez lényeges váltás htároz meg mindent műben. Helyzetdrbból jellemdrámár váltott át szerző, nélkül., hogy z lklmzott, eredetileg helyzetet kibontó, díszítő, mélyítő eszközöknek milyenségén, hogynján és mikéntjén, funkciójuk trtlmán változttott voln. És mi z egyiket lendítette, másikon kolonc. Ezek játékok nem is igzi játékok, h vlhol, hát itt igzolódik drb címében szereplő álom szó. Változtos társdlmi és szellemi elfojtások mnifesztálódnk szemünk láttár, semmiféle mélylélek-tni pprátussl, költészettel vgy más áttétellel nem kendőzve. Olyn csupszok, hogy szégyellném mgm, h nem unnám őket. De unom, mert érdektelenül privát, fntáziátlnul átlátszó, Freud és z újromntik ót elintézett mind-z, mit végül lelkük mélységes bugyriból elénk kihlásznk. A felvonás egy szkítássl indul és egy pisztolylövéssel ér véget. Tuljdonképpen ngyon érdekes menet, hogy egy fiú és egy lány, minden férfi és minden nő, előbb vgy utóbb, így vgy úgy, de - h ügyük ért vlmit - megölik KARINTHY FERENC: GELLÉRTIHEGYI ÁLMOK (MADÁCH KAMARASZÍNHÁZ) HUSZTI PETER (FIÚ) egymást. Nem mondom, hogy ú j tém, de ebben feldolgozásbn, hogy 1 944-ben egy összekerülni kénytelelt zsidó lány és egy ktonszökevény fiú hogyn nem tudj önmgánk megbocsátni egy-mást és egymásnk önmgát, ebben vn, ebben lehet modern drámi lehetőség. Az első rész vlmi ilyesmit is ígért. Cskhogy időközben drb legfontosbb tényezője: külvilág úgy levált szereplőkről, mint egy megunt, elhordott hurok. Több kritikus is kifogásolt behtoló külvilág megjelenítését, szervetlennek és játékstílustól elütőnek érezvén zt. De h színflk mögül Sljpin bsszus zengené is be közeledő ágyúszót, z sem tudná pótolni, hogy külvilág nincs bent. A főszereplőt szünetben kivégezték. Mgukr hgytv viszont két fitl csk Férfi és Nő örök kötéltáncát tudj ellejteni. Ezzel trtlmi szűküléssel, kevesbedéssel párhuzmos formi hígulás. A kezdeti szigorú ok-cél meghtározottságú játékok sokszor öncélú betétekké válnk. Voltképpen gondosn és okosn bemért kezdő és végpont közé tetszőleges számú helybenjárási gykorltot lehetne ikttni, s minth vlóbn így, ilyen ön- KARINTHY FERENC: GELLÉRTIHEGYI ÁLMOK (MADÁCH KAMARASZÍNHÁZ) ALMÁSI ÉVA (LÁNY) kényesen sorkoztk voln z ötletek. A játékot imigyen ddig lehet folyttni, míg L betűs híres ember kd lexikonbn - ez pedig nem drmturgii ktegóri. Nem vgyok objektív, tudom. Fenti dörmögésem, mélttlnkodásom drb egészét, nnk szándékát, ötletességét tekintve igen egyoldlú, elfogult. Nem áll szándékombn mentegetőzni emitt, feljzott várkozásombn éreztem mgm megcsltottnk. Nem kellett voln ilyen jó első felvonást írni. Krinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok. Mdách Színház Kmrszínház. Rendezte: Ádám Ottó; díszlet: Köpeczi Bócz István; jelmez: Milkovszky Erzsébet. Szereplők: Almási Év, Huszti Péter.

Mozikkockák z évdból R ÓN A K AT ALIN Az idő, belső elfelejt ketyegni bennünk..." Jegyzetek Az írás ördöge elődásáról A mgyr drám, mgyr színházművészet jelentős eseménye volt Németh László színművének, Az írás ördögének bemuttój Szegedi Nemzeti Színházbn. Az írás ördöge z író történelmi drámáink új fejezete, s egyben z életmű zárdékánk szánt lkotás. Segít bbn, hogy képpé formáljuk részleteket drámi hőseiről, önmgáról. Németh László - miként ngy prózírók mindig - színpd kedvéért sem változtt írói mgtrtásán, stílusán. Párbeszédei többnyire egymás mellett futó monológok, legtöbbször sjátosn önvllomásszerű líri mgánbeszédek. Mgányos meditációk, szövevényesen formálódó emberi-etiki viták. Sttikus szituációibn, így Az írás ördöge színpdán is történetet inkább elbeszélik, mint eljátsszák. S ez ppírszínház " sjátos feldtot ró rendezőre és színészekre. Lendvi Ferencnek, Szegedi Nemzeti Színház igzgtó-rendezőjének jelen-tős szerepe vn Németh László drámáink színrevitelében. Néhány évvel ezelőtt ő muttt be elsőnek Ngy csládot Veszprémben, mjd Cspdát Miskolcon. Ösztönzése legújbb Németh-mű megszületésére is htott. Az egész írói életművet átérző, konfliktusrendszer szellemi és morális síkját hrmonikussá formáló rendezése nem törekedett rr, hogy drámi egységet teremtsen bbn, miben drb sem egységes. Ez szigorú, minden külsődleges elemtől mentes, jó értelemben vett puritán, zárt szín-pdi kompozíció újr csk bizonyíthtj -egész színházi életünk számár is - hogy író és rendező egymásr tlálásánk egyetlen útj gondoltok közössége, z együttes szellemi törekvés. A színészek céltudtosn közelítettek bonyolult feldthoz z esszéstílusbn írt mondtok színpdr lklmzásábn. Ngy Attil, Bicskey Károly, Kormos Ljos, Mentes József, Lőrinczy Év, Bángyörgyi Károly és többiek jó segítői és többé-kevésbé sikeres megfoglmzói voltk z írói mondnivlónk, rendezői szándéknk. A történet ismert: gyermekágyi láz igzi kórokozójánk felfedezését korbeli orvostudomány ngyobb része értet- lenséggel, htlmi korlátoltsággl, ostob fölénnyel vetette el. Semmelweis ugyn ktedrát, klinikát kpott Pesten, s élhette voln megbecsült, köztiszteletben álló professzor életét, h gyógyítószenvedélye, igzságszeretete, kimondáskényszere nem készteti hrcr. Vnnk emberek, kik víztől, mélységtől irtóznk... Én z írástól" - mondj, s miközben így beszél, mg is z írás megszállottjává válik. Németh László hősei ide-emberek ", ngy lkotóegyéniségek történelmi erők ellenállásábn. Az írás ördöge is kényszerhelyzetbe került hős erkölcsi mgtrtásánk példáj. Semmelweisről szólv rról z emberi mgtrtásról beszél, melyben együtt jelentkezik gondolt és cselekvés, z eszme és megnevezés. A Németh László-figurák ngyszerűsége mindig bbn rejlik, hogy z író ezeket z ide-embereket " nemcsk illusztrálj, hnem ngy drámi szorítókbn muttj meg. A Semmelweis-drám hőse ngy tudós, lelkiismeretes orvos, megválthttln, mkcs egyéniség, kinek sors színpdr lépésének pillntábn elrendeltetett. Cselekvő, teremtő lény. A cselekvés szépségének líráj, beteljesülés nyugtlnság különös fénnyel, belső jelentéssel tölti meg művet. Amikor Semmelweis rról beszél, hogy ki ír, z,,... mg elé tett ppír-lppl mintegy tükröt tesz mg elé; bbn vizsgálj mgát, elég tetszetős-e? Elfkul hiúságtól, s szerénységet mutt, z igzságot keresi, s z fontos neki, hogy igz legyen, vitáb bocsátkozik s zt nézi, hol szúrhtj le vittársát... A legnemesebb is színjátszóvá lesz, h ír..." - mindenki érti, s csk egyféleképpen értheti szvit. A szvkt, melyek már nem egyszerűen tudós szvi. Ezért nem is tudunk elszkdni felismeréstől: Németh László-i életmű súlyos drámáb öntött epilógus pereg színpdon. Az író sját indultiról, dilemmáiról szól, s tudós ellenállását, küzdelmét írj meg. Az írás, z lkotás pillntiról beszél, zokról pillntokról, mikor z idő, belső elfelejt ketyegni bennünk ", mikor eltűnik külvilág, és nem mrd más, csk z írás vívódás, forróság és igzság. A drám címe is erre felemelő, szép hrcr utl. Az írás ördöge z életműről vll. A gondoltoknk, eszméknek műve, hogy Németh László-Semmelweis z utolsó felvonásbn megfoglmzz: Aki írásr dj mgát, nnk vlmilyen viszonyb, egy rá jellemző viszonyb kell kerülnie z írás ördögével... z emberiséghez fordul igzávl, noh tudj, hogy hiáb f o r d u l... Ez z ördög legnemesebb unszolás, gyönyör gyönyöre, hálátln, gyűlöletessé váló szerep válllás." Mindez egyetlen hngsúly. Csikorgó, dcos, tettre késztető, megindító és reménytelenségében is üdvözítő. A sötét körfüggöny előtt ht óriási kőtömb. (A díszlet Brth László festői tormnyelvének átültetése színpdr.) Minth Assurbnipl ninivei könyvtáránk megmrdt ékírásos kőtáblái lennének, s rjtuk Gilgmes története helyett Husz János, vívódó Görgey, boldogtln II. József, ngy költő Petőfi, gyötrődő Puskin, tudós, természetet vlltó Glilei, Gndhi és többiek - Németh László történelmi drámáink igzságot tudó és z igzságot kimondó hősei. Különös tüzek égnek színpdon. A hlványból sötétbe játszó fények, hogy végigpásztázzák z emeletmgsságú flfestményeket, Németh-lkok rcmásit és izgtott, gyors jegyzeteiket - mguk közé fogdv immár z új hőst, Semmelweis Ignácot -, Illés Endre mondtit jutttják eszünkbe: Németh László hősei nemcsk megtlálják z igzságot: kimondják is. Olyn z lktuk, hogy ki kell mondniuk. Belepusztulnánk hllgtásb, és z igzságért világ beléjük tipor." Németh László drámáját tizenhét lklomml tűzte műsorár Szegedi Nemzeti Színház. Sok? Kevés? Nehéz ezt felmérni. A htlms nézőteret nem könnyű estéről estére megtölteni, ám ki ott ült, rezzenés nélkül, ngy műnek kijáró áhítttl nézte végig súlyos, gondoltgzdg elődást. A közönség át tudt venni z írói ihletettséget, meg tudt tenni zt lépést z ismeretlenbe, mely művész, művészet lényege, melyért érdemes szövetségre lépni z írás ördögével, és melyért érdemes igényes, jó színházt csinálni. Németh László: Az írás ördöge. Szegedi Nemzeti Színház. Rendező: Lendvi Ferenc; díszlet: Brth László; jelmez: Gombár Judit. Szereplők: Ngy Attil, Lőrinczy Év, Bicskey Károly, Bángyörgyi Károly, Mentes József, Miklós Klár, Kormos Ljos.