Hol tart a magyar egyetemi színjátszás? (32) A másik" színház (34) n é g y s z e m k ö z t. f ó r u m é s d i s p u t a

Átírás

1

2 T A R T A L O M K O L T A l T AM ÁS Pótcselekvők és hősködők Gondoltok z elmúlt évd új mgyr dránáiról (1) m g y r já té ks z í n Mozikkockák z évdból M A J O R O S J Ó Z S E F Arbuzov - és ők négyen (10) T A K Á C S I S T V Á N Stílusegység, merre vgy? (12) A S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A S Z E R E D Á S A N D R Á S Mindent Albee-nk (16) I I I. É V F O L Y A M 9, S Z Á M S Z E P T E M B E R S I K L Ó S O L G A Egy fitl Hmletről (18) S Z Á N T Ó E R I K A Tévé színpdon (21) FŐ S Z E R KE S ZT Ő: B O L D I Z S Á R I V ÁN S Z E R KES Z T Ő: C S. T Ö R Ö K M ÁR I A N E ME S M Á R I A Egy évd Győrött (23) Stúdiók és sztőrök Beszélgetés stúdiószínházról (21) M O L N Á R G Á L P É T E R Szerkesztőség: Budpest VI., Ngymező utc Telefon: Sebzett kiáltás (28) D É V É N Y I R Ó B E R T Hol trt mgyr egyetemi színjátszás? (32) M e g je le n ik h vo nt A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút A kidásért felel: Sl Sándor igzgtó T er je s z t i M g y r Po st Elő fizethető Post Központi Hír lp Irodánál ( B u d p e st V., Jó z s e f ná do r t ét 1.), s z á mú e g yé n i c s e k k s z á mo n é s 6 1.o66 s z á mú kö z ü le t i c s e k k s z á mo n, vgy át ut lá s s l z M N B 8- s e g ys z á mlá r E lő f iz e t é s i d íj: 1 évr e 144,- Ft, 1/ 2 évr e 7 2,- Ft P é ld á n yo nk é nt i á r : 1 2,- Ft Külföldön előfizethető Kultúr külföldi képviselőinél I nd e xszá m: 2 5, Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyo más Fe le lő s ve z et ő : So p r o ni B é l ig z g t ó M É S Z ÁR O S T AM ÁS A másik" színház (34) I Z E S M I H ÁLY Népi színjátszás Stúdiószínpdok (36) n é g y s z e m k ö z t FÖ L D E S A N N A A hrmdik premier után Beszélgetés Szkonyi Károllyl (38) f ó r u m é s d i s p u t A k é z ir t o t nyo md á b dt uk V I, 2. H E GE D ÜS G É Z A Néhány mondt z elidegenítésről (41) F. A. Npirenden színházi kritik A Színházi Kritikusok Nemzetközi Szervezetének Novi Sd-i szimpoziumáról (42) A C Í M L A P O N : J E L E N E T A C A N T E R B U R Y M E S É K C Í M Ű M U S I C A L B Ó L ( J Ó Z S E F A T T I L A S Z Í N H Á Z világszínház K Ö R Ö S P A T A K I K I S S S Á N D O R Élmények hullámvölgyben Színházi npló Londonból ( II. rész) (15)

3 K O L T A I T A M Á S Pótcselekvők és hősködők Gondoltok z elmúlt évd új mgyr drámáiról.. z én krosszék-monológom nem hősködés volt - inkább visszhúzódás. Pótcselekedet. Önmgmb süppedés. Gyávság. " (Illés Endre: Festett egek) H elfogdjuk, hogy drámi konfliktus lényege hős hrc vlmilyen cél érdekében, mely legtöbbször társdlmilg sem közömbös értékek védelmét tükrözi, kkor z elmúlt évd új mgyr drámáit visszidézve szembetűnik, hogy tetemes részük e hrc megkerülését, ról vló lemondás motívumit vizsgálj. E drámák hősei vlmely okból kívül mrdnk sját lehetőségeiken. Nem válllják feldtukt. Nem krják válllni, nem képesek rá, vgy egyszerűen nincs módjukbn. Drámájukt nem feldt válllás és teljesítése közötti feszültség htározz meg, hnem nem-teljesítésből dódó belső meghsonlás. E típus több változtávl tlálkoztunk z évdbn. Ami közös bennük: vlódi cselekvés hiányát leplező és leleplező álcselekvések. Játékok vlóságbn és z ábrándvilágbn. Mindnnyin pótcselekedetek drámái. Velük szemben másik csoport: cselekvő drámák. Némileg mást kell értenünk ezen, mint z utóbbi időben elterjedt cselekvő film" elnevezésen, bár hsonlóságok is szembetűnőek. A cselekvő drám nem egyenlő közéleti drám foglmávl sem, fonákjukról pótcselekedetek drámái is lehetnek közéletiek. A cselekvő drám ebben z d hoc összefüggésben - z előbbi csoporttl szembeállítv - hős ktív hrcát jelenti válllt cél eléréséért. Még kkor is, h, mint látni fogjuk, hősiesség nélküli cselekvésről, hősködésről vn szó. I. A pótcselekedetek drámái Heroikus korszkbn érthető cselekvő drámák túlsúly. Az, hogy 60-s évek utolsó színházi évdj pótcselekvések drmturgiájánk túlsúlyát hozt, ligh tekinthető véletlennek. Nincs kizárv, hogy z 56 utáni fejlődés egy szkszánk látványos, összefoglló lezárás történt meg drámirodlmunkbn. Játék z elveszett illúziók jegyében Nemcsk hsonló törekvésű drámák egymásutánj sejteti egy témkör kimerítésének igényét, hnem mindenekelőtt z tény, hogy hétéves késés után színre került 60-s évek elejének értelmiségi válságjelenségeit szimptomtikusn összefoglló mű: Ki lesz bálny? (Tháli Stúdió). Csurk lkotás Tóték mellett z elmúlt évtized legjobb mgyr drámáj. Bizonyos tekintetben Srkdi Oszlopos Simeonjánk folyttój. Csurk pókerezőinek játék ugynzt jelenti, mint Srkdi Kis Jánosánk tudtos önsorsrontás - h ugyn játéknk lehet nevezni ezt mzochist gyönyörrel végzett önélve-boncolást. Mgukr kimért büntetés, vezeklés - ez is, z is. Fordított szkézis - ez is, z is: önmegtrtózttás társdlmi értékű tettől. Pótcselekvés. A Ki lesz bálny? ngy kérdése ez: miért silányult ön-kínzó játékká z, mi társdlomlkító erőnek indult? A válszt z író szó szerint megdj. Érdemes idézni, mert ez drám kulcs: CZIFRA Benneteket most z kérdés izgt, hogy tehettek-e ról, hogy így elhülyültetek. Hát én megmondom, fiúk, ezzel szeretném, h egyszer s mindenkorr megoldottnk tekintenénk problémát. Tehettek is ról, meg nem is. Ez világ olyn, milyen. Aki kr, bele dögölhet bb, hogy becsületes, józn, mértéktrtó, és beledögölhet bb, hogy rohdt, bohém és becstelen. Nem csináltok semmi olyt, mivel megégthetnétek kezeteket, nem álltok sem jobb, sem hl oldlon, hnem itt zsugáztok nálm, és finnyásn bámuljátok külvilág eseményeit. A lehetőségetek velem együtt vlmikor meg-volt, hogy másként éljetek. Ti ezt válsztottátok. Ez, brátim, nihil. És most nem tetszik? Tnuljtok tőlem: én tudniillik már válllom ezt nihilt, és büszke vgyok rá. Jelszóm: míg nem késő. Nem rosszbb ez semminél, és nem is lábbvló. Csk meg kell szokni. No, és most menjetek szépen hz. és feküdjetek Ie. CSÜLLÖGH De hát bocsánt, mikor mi elkezdtünk játszni, szó sem volt nihilről! Négy hmvs rcú fitlember ült z sztlnál, kik meg voltk ról győződve, hogy z egyetlen lehetséges tett, mit tehetnek, hogy fütyülve világr, hátt fordítv és leköpve mindent, játsznk! Ez volt premissz. CZIFRA Nem, brátom, ez tévedés volt. Nem történelmi párhuzmot, holmi prbolát kell keresnünk e szvk mögött, hnem példáztot társdlomból vló kilépés csődjéről. Csurk itt megint tlálkozik Srkdivl, jóllehet árnyltbbn foglmz nál. Az ő hőscinek nem kpcsolták ki telefonját, állás is vn mindegyiküknek, életmódjuk mégis nihil egy formáj: z írástudók árulás ", felelősök felelőtlensége ". (Még h ez felelőtlenség megoszlik is, s egy része társdlmt terheli.) Czifr tudj, hogy játszm odkint folyik, és tévedés volt zt hinni, hogy szép elegánsn kiléphetnek belőle. Nem lehet büntetlenül fütyülni világr, hátt fordítni, és leköpni mindent. Megszokni sem lehet nihilt. Csk bepiszkolódni, önfertőződni, kiüresedni, elroncsolódni lehet. Csurk zseniálisn ábrázolj ezt játék fokoztos szétzüllésével. És zt is, hogy törvényszerű Czifr hlálb moskodás ". Srkdi Kis jános még kiprovokált tőrszúrást, szinte bizonyítékként, hogy vn egy pont, melyen nem lehet túlmenni. Czifránk nincs szüksége ellenpróbár: ő már tudj, hogy túl vn ezen ponton. (Többek között ezért is fölösleges, félrevezető - és hmis - drám epilógus. Czifrát nem hidegen cinikus krrieristák új nemzedéke " ítéli hlálr. Czifr önmg fölött ítél.) A Ki lesz bálny? z 1956 táján felnőtté ért értelmiség elszámolás önmgávl. Azoké, kiknek társdlmi cselekvés értékű első tettei - vgy csupán e tettek lehetősége - z erjedés, földindulás idejére esett. Sokk, elbizonytlnodás, meg-hsonlás, társdlomtól vló elfordulás követte sokukbn 56 élményét, és voltk, kik nem tudták átverekedni mgukt mélyponton. Értük szóló rekviem is Csurk drbj, s egy-ben leszámolás vrázslttl. Mint mikor mély lélegzettel túl-jutunk egy válságon. A Ki lesz bálny? fontos mű. S most lett végképp fontossá, zzl, hogy Tháli Stúdió bemuttt Léner Péter méltó rendezésében. A játék mint lépcsőházi életform A pótcselekvésként jelentkező játék nemcsk Csurk hőscinek sjátj. Az elmúlt évd drámáink sokszor vissztérő motívum ez. Leggykrbbn fitl szereplőknél. Illés Endre Festett egek című színművének központi hőse, Ádám egyszemélyes társsjátékot játszik. Környezetének szereplőit idézi meg képzeletének színpdár, hogy ott sját kedve szerint mozgthss őket. Menekülés z ábrándvilágb, menekülés vlóság elől - ezek nem új motívumok. A kérdés z: mi z indítóok? És erre furcs feleletet d Illés. Mindjárt drb ele-

4 jén úgy jellemzi hősét, mint egy fitlembert, kit némiképp fullsztnk életének lehetőségei". Jól figyeljünk: lehetőségei, és nem lehetőségek hiány. H idáig jutottunk z olvsásbn, már nem tehetjük meg, hogy mondt iróniáját ki-hgyjuk drbból. Ellenkezőleg: mindent ebből szemszögből kell néznünk. Az író lehetőségek bőségének trtj zt, mit főhőse lehetőségek hiányánk érez, és trgikusn él át. S ebben felállásbn - luxuslkás, szép feleség, jó állás - kétségkívül helyénvló z író iróniáj. Ez színmű sztír, melynek hőse sját lehetőségei elől menekül festett egekbe. Igy mgyrázhtó meg másik játék is, mely nnyi gondot okozott kritikánk: körbelkás. Az író nem titkolj e játék okát: Miért csinálják? Unlomból is, s legfőképpen zért, mert z életüket üresnek, lposnk érzik - és mindenképpen változttni krnk életrendjükön." Világos, hogy körbelkás csk látsztváltozttás, változttás illúziój. Céltln, üres, sznob játék. Pótcselekvés ez is: helyett, hogy vlóbn változttnék mgmon és körülményeimen, behelyettesítem mgm mások életébe. Ezek fitlok rosszbn vnnk mgukkl, legszívesebben egyéniséget cserélnének. De megelégszenek zzl, hogy hetenként más-más ismerősük háló-köntösébe bújnk, és egymás konykját isszák. A körbelkás nem érdekesség számukr, hiszen mindegy, hogy hol lknk: nem vlhonnn vlhová, hnem - mint z egyik szereplő megfoglmzz - sehonnn sehová filozófiáját" jelenti számukr. Mi hát vlóbn - pontosbbn: mi helyett vn - drb kétfjt pótcselekvése? A sját körülményeivel reálisn számotvető, világot hivtásból megváltozttó és változássl együtt változó pálykezdő fitlság társdlmilg hsznos cselekvése helyett. Illés Endre lépcsőházi életformánk nevezi hőse mgtrtását: csk helyszínről vló távozás után, lépcsőházbn jut z eszébe, hogy mit is kellett voln tennie (és persze csk képzeletében meri megtenni). A lépcsőházi életform ngy sztírlehetőségének ígérete vn meg Festett egek témájábn. A problém létezik. (De ilyen luxusfitlság ILLÉS ENDRE: FESTETT EGEK (MADÁCH SZÍNHÁZ). HUSZTI PÉTER (ÁDÁM) ÉS DOMJÁN EDIT (JÚLIA) CSURKA ISTVÁN: KI LESZ A BÁLANYA? (THÁLIA STÚDIÓ). SZILÁGYI TIBOR (ABONYI) nem létezik, vgy leglábbis nem tipikus, mondják egyesek. Holott ez csk jelzés. A sztír szándékosn túlzó, elrjzoló törekvésének eredménye. Arr kell, hogy fokozz lehetőségek és lehetőségek elpuskázás közötti kontrsztot. Az író szándékosn vttávl béleli ki világot, kárcsk hőse vlóságot.) A ngy sztír végül mégsem született meg. Illés megbocsát hőseinek. Az iróni nem folyttódik, sőt egyre inkább szentimentlizmusnk dj át helyét. Az utolsó felvonás már melodrám. Sjnálnunk kell szereplőket, és el kell hinnünk Ádámnk, h o g y festett egekből le fog szállni földre. Az előzmények lpján pontosn ezt tudjuk legkevésbé elhinni. (A Mdách Színház rendkívül kulturált elődás, Lengyel György elegáns rendezése nem kísérelte meg, hogy következetesen visszértékelje drbot melodrámából sztírává. Huszti Péter Ádámj megnyerő világfi, chrmeur, kit csk szeretni lehet. H festett egeket vlóbn kncslul" látnánk, h fnyr, groteszk hngultok jellemeznék Ádám ábrándvilágát, némileg több vált voln vlór egy sjnos elszlsztott ngy lehetőségből.) Az életmóddá lett játék Az elsődrámás Boldizsár Miklós kegyetlenebb volt hsonló korú és sorsú hőseihez, kik város felett repülnek". (Egy Chgllkép ihlette Tháli Stúdióbn bemuttott drb címét: Szerelmesek város felett.) A repülés vgy lebegés város felett ugynz, mint festett egekbe nézés. Tudtos elkülönülés, gresszív visszvágás, látványos póz. De Boldizsár hőseiben több keménység, düh és dc. Ők is kirekesztettnek érzik mgukt, de milyen másképp, mint z Illés-drám fitlji! A Festett egek Ádámj rról pnszkodik, hogy z előtte állók kiszorították z életstílusukból. A Szerel-

5 mesek. város felett Istvánj meg ezt mondj: Résnyire nyitott jtókon töltöm ki minden dühöm... Nyissátok ki egészen z jtót, és rúgjátok ki bentlevők felét. A klndorokt, z ostobákt, gyávákt, hzugokt, tehetségteleneket..." Ádám egy életstílus kellemes kényelméből érzi mgát kirekesztettnek, de István cselekvés lehetőségéből. István dühöngő fitl". Ádám csk konformist lázdó - lenne, h voln ilyen. Mégis István lkj ironikusbb. Boldizsár Miklós nem nézi el neki összkomfortos lázdását (egy olyn lkásbn hdkozik z elveszett nemzedék" ellen, melyet meg-tgdott pj trt fenn számár). A város felett lebegés:: mgtrtás, életmód. Életmóddá lett játék. Játékbn oldódik fel minden: szerelem, bet-zene, politik, társdlom. Itt vlódi cselekvés áhított vágyát pótolj játék. Egy nemzedék erős igénye foglmzódik meg, hogy beleszólhsson legngyobb kérdésekbe. A játék mint védekezés Újbb vriáció témár Huby Miklós Lélegzetvisszfojtv című egyfelvonásos (Irodlmi Színpd). Már Boldizsár Mik-lós drámájábn is megfigyelhető volt huszonéves hősök sérülékenysége, érzékenysége - és leplezésükre szolgáló cinizmus, elvonulás, lebegés város felett. De ők még támdó fegyverként hsználták játékot, mi Huby fitljinál védekezés, páncél. Egy nemzedék trgikus bizonytlnságérzetét tkrják Fiú és Lány játéki: érzelmi és egzisztenciális bizonytlnságot, félelmet mgánytól, kivetettséget, szeretet-nélküliséget sejtünk sut-but szerelmeskedés, z élettelen tárgykb csládot, gyereket álmodó, félig tréfás, félig érzelmes játék mögött. Fenyegetések töltenek be minden kis zugot. Megnevezetlenek, de érezzük nemcsk jelenlétüket, hnem zt is, hogy le fognk cspni. És nem cslódunk: játék átfordul trgédiáb. A Fiú szülőket hzudik - vgy álmodik? - mgánk, s mikor lelepleződik, öngyilkosságb menekül. A gyermektelen házspár pedig felsóhjt: Nekünk is lehetne már egy fiúnk. " Ezoterikus mű Hubyé, túlságosn is z, és vlmi elvont trgikumérzés lengi körül. Minth furcs visszáj lenne Albee Nem félünk frkstól-jánk. Két gyerek szülőt hzudik mgánk, s mikor játék lelepleződik, szétfoszlik z utolsó illúzió is z életről. Játékok életre-hlálr Egy fiú, egy lány és játék főszereplői Krinthy Ferenc Gellérthegyi álmok című drbjánk is. De itt egészen más játék funkciój. A második világháború legvégén vgyunk egy budi villábn. A két fitlt véletlen és közös sors hozt össze: fiú ktonszökevény, lány zsidó. A játék z életben mrdáshoz kell: Mozgtni, jártni, tornázttni z gyt: játszni. H bbhgyjuk, zzl már föl is dtuk..." A játék itt is pótcselekedet. De most nem menekülés vlóságtól. Ellenkezőleg: tíz körömmel kpszkodás vlóságb, mi z életet jelenti. A játék vlódi cselekvés illúzióját kelti egy olyn szituációbn, melyben szereplők állpot teljes tehetetlenség. A Gellérthegyi álmokbn játék nem tevékenységelterelő pótlék, hnem kísérlet körülmények legyőzésére. Rendkívül htásos drmturgii helyzet: od-kint z elszbdult pokol, itt bent humánum épen mrdt világ. A drám -- és z elődás, Ádám Ottó rendezése is - ott legjobb, hol ezt kontrsztot érzékeltetni tudj. Minél fenyegetőbb kinti világ, nnál ngyobb szükség vn rr, hogy mgunk ellenvilágát szegezzük szembe vele. Ebben drbbn játékot, leghumánusbb emberi cselekedetek egyikét. Szó sincs tehát itt holmi idillről, tét nélküli játszdozásról, bolondériákról. Krinthy brvúrosn csillogó drbj nem nélkülözi gondolti mélységet. A játékok előbb csk múlt-r vontkoznk: szökés, menekülés, tlálkozás pillntit idézik újr. Azután lssn átfordulnk jövőbe: lehetőségek világáb. Sok mindent eljátsznk, mi z lphelyzethez viszonyítv jövő idő. Ezek játékok késő negyvenes és kori ötvenes éveket idézik. Több kritik kifogásolt ezt, idegennek érezte drb stílusától. Pedig logikus, átgondolt, értelmes drmturgi drbé. Először is: h egy fiú és egy lány tlálkozik, előbb-utóbb sor kerül z effjt mi lenne velünk, h...", hogy viselkednél kkor te, h..." játékokr. A legegyszerűbb játék, mit vlh is ki-tláltk. Nem más ez, mint játék jövővel, lehetőségek-kel. Személyes, intim játék, mint hogy z egész drb kettőjük személyes sorsát ábrázolj. De ebbe sorsb, múltjukb - erről szól drb! - nemcsk belejátszott történelem, h-nem meghtározójává vált. Akkor hát miért ne játszhtn bele jövőjükbe is? Krinthy ngyon finomn, ngyon elegánsn lopj bele történelmet ebbe megálmodott jövőbe, átbillentve drbot egy kicsit szürrelisztikus álomhngultb, miközben belül mrd lélektni relizmus világán. És hogy drbbn ábrázolt jövő futurum perfectum, befejezett jövő? Épp ettől lesz játék játék: ttól, hogy mi z írónk lejátszott múlt, drb szereplőinek eljátszhtó lehetőség. Legfeljebb egy dolog hiányzott drbból is, Mdách Kmrszínház elődásából is: trgédi megidézése, megsemmisülés lehetősége. Annk z érzékeltetése, hogy játék egy szkdék szélén játszódik, melybe szereplők bármelyik pillntbn belezuhnhtnk. Nem kellett voln sem komorbbá, sem kegyetlenebbé tenni drbot és z elődást, csk felerősíteni egy-két múgy is meglevő mozzntot, például drbvégi pisztolylövést. H minden lehetőséget végigjátszunk, kkor hlált is el kell játszni. A megmenekülés is kkor megmenekülés igzán. Játék játékért Még nincs vége játékoknk. Játszik cslád - Gyárfás Miklós drbjábn (Pesti Színház). Neves gykuttóéknál jelmezes csládi játékokt rendeznek minden évben, professzor születésnpján. A csládfő kedvét leli bbn, hogy különböző álöltözetekben elrbolj tizenhét évvel fitlbb feleségét. Mi célj? Szellemi lzítás? Érzelmi ngytkrítás? Szerelmi kísérlet? Vgy tudományos? Leginkább erre gynkodhtunk. A professzor dolgos hétköznpjin ugynis homo providiusért küzd, kinek gy megszbdul minden biológii szennyeződéstől", s kinek értelme korlátln úr lesz érzelmei és indulti fölött. Tlán rr kíváncsi, hogy felesé-gének mint kísérleti mintpéldánynk vnnk-e még biológiilg szennyezett gondolti. Erre mutt drmturgii felállás: egy idegen fitlember, egy ifjú és tehetséges vegyész megjelenése. Sok minden történhetne. Lelepleződhetne professzor, ki népgzdsági viszonyltbn flnszterlkókt tervez és szerkeszt, de ház-tájibn tovább rgszkodik csládi tűzhely és hitvestársi hűség túlhldott konvencióihoz ". Vgy lelepleződhetne szerető feleség, ki belezvrodik rvszul kitlált csábítás-játékb, és semmiképp sem tud rájönni, hogy melyik megoldás

6 SZAKONYI KÁROLY: ADÁSHIBA (PESTI SZÍNHÁZ). ERNYEY BÉLA (DÖNCI), HALÁSZ JUDIT (SACI), BULLA ELMA (BÓDOGNÉ), PÁGER ANTAL (BÓDOG) ÉS KOZÁK LÁSZLÓ (SZŰCS) lenne férje kedve szerint vló. Vgy lelepleződhetne egy idillt hzudó életform, záltl, hogy éppen legidillikusbb játék véletlenjei fedik fel hmis látsztokt. A játék lvinszerűen mg előtt görgethetné hozzátpdó újbb és újbb hzugságokt, játék játékbn " egyik leleménye pedig éppen z elegáns átvezetés felszínről mélyrétegekbe. A Játszik cslád dós mrd ezzel. Nincs játéknk feldt drbbn, egyre áttekinthetetlenebbé válik. Bizonyos értelemben pótcselekvés ez is: vlódi drámi cselekvést pótolj. Születésnpi játékok Nem úgy Fejes Endre születésnpi játéki Mákné és Vonó Ignác között (Vonó Ignác, Mdách Kmrszínház). Ezekben groteszk, durvánk álcázott, de ngyon is érzelmes, minden előző replikát felülütő szópárbjokbn lejátszódik z egész drb. A játék főszereplő egyetlen vlóságos emberi kpcsolt. És tevékenysége". Sőt: z egyetlen állndó Vonó Ignác életében. Ugynúgy folyik le Horthy-korszkbn, háború ltt, felszbdulás után és z ötvenes években. Jelzésszerűen muttj tehát Vonó Ignác társdlmi státuszánk változtlnságát - vlójábn társdlmon kívüliségét - változó történelmi korokbn. Fejes ezáltl indirekt módon, egy pótcselekedettel ábrázolj történelemből vló kimrdás, társdlmilg hsznos cselekedet hiányánk egyik lehetséges változtát. Játék tévékészülék előtt Egy másik változt modelljét próbálj meglkotni Szkonyi Károly z Adáshibábn. A mgunknk élés, kisszerűben vló elmerülés, puszt egzisztenciár korlátozódó lét modelljét. Nevezhetjük kispolgári, nyárspolgári életformánk, békperspektívánk, vgy minek krjuk, lényeg nem ez. A lényeg z, hogy ennek z életformánk milyen jegyeit tudj z író drbjáb sűríteni. Az Adáshib egyhngú kritiki sikert rtott. (Tlán egyedül Hermnn István foglmzott meg lényeges kifogásokt SZÍNHÁZ ugusztusi számábn.) Nem kétséges, hogy Várkonyi Zoltán jóvoltából ritk kellemes két ór drb elő-dás: briliáns produkciónk tpsolhttunk Pesti Színházbn. Az sem vitás, hogy Szkonyi drámírói pályájánk fontos állomás: szkmi tudásánk tökéletesedéséről vll. Techniki értelemben összehsonlíthttlnul jobb előző két szín-pdi lkotásánál. Szkonyi megtnult drámául. Színpdi novellistából színpdi helyzetben gondolkodó íróvá vált. Az Adáshib egyetlen helyzetből áll: Bódog cslád tévét nézi. Délutántól műsorzárásig. Közben történik egy és más: megvcsoráznk, z ifjú házspár időnként összezördül vlmin, tolószéken megérkezik bén szomszéd, z lbérlő - ki történetesen Jézus Krisztus - bort vrázsol szódvízből és így tovább. De mindez nem is olyn ngyon fontos. Többnyire sját mguk sem veszik észre. Sem zt, hogy Vnd kikezd Jézus Krisztussl, sem zt, hogy bén szomszéd járkálni kezd, sem zt, hogy Imrus otthgyj őket. Csk tévét látják. Vgy inkább tévéperspektívábn sját mgukt. A tévénézés képviseli egyetlen tevékenységüket. Cselekvéssé vált. Pótcselekvéssé. Vlmi helyett vn. A vlódi cselekvés, világr vló értelmes kitekintés, z emberi kpcsoltok helyett. A tévénézés tehát egy életform esszenciáj. Vgy leglábbis nnk kellene lennie. Mert z Adáshibábn nem z.

7 KARINTHY FERENC: GELLÉRTHEGYI ÁLMOK (MADÁCH KAMARASZÍNMÁZ), ALMÁSI ÉVA (A LÁNY)

8 Nem zért, mert Szkonyi egyedül tévénézéssel jellemzi kispolgáriságot, hnem zért, mert tévénézés nem tudj eléggé mgábszívni bódogság" összes ismérvét. Az Adáshibábn tévénézés önmgát jelenti. A tévénézést. Ami legkevésbé sem elítélendő cselekvés. Csk kkor válik zzá - nem vlóságbn, hnem művészi ábrázolásbn -, h jel-képpé, különféle pótcselekvések, ember ltti" cselekvések sűrített szimbólumává tud lkulni. Ez zonbn Szkonyink csk helyenként sikerül. A giccsekkel dekorált lkás, semmit-mondó intelmekkel álcázott egymás iránti részvétlenség, z unlomig hjtogtott rögeszmés ostobságok önmgukbn htásosk. De drb végül nem mond többet, mint leírt mondtok összege: közhelyeket közhelyéletformáról. (A színészek zután kitűnően eljátsszák közhelyek pródiáját.) Az író képmgnór vette kispolgárcslád esti progrmját, de kispolgáriság természetrjzáról nem fedezett fel semmi újt. (Viszont kétségtelen, hogy meglkott tévénézés szertrtásánk, rítusánk remek kriktúráját.) A drb így is jobb, mint drámi átlgtermés, vígjáték műfjábn pedig lighnem listvezető. A második rész zért esik, mert Emberfi-Krisztosz lkjávl nem tudott mit kezdeni z író. A megváltás " motívumát vázltosn, következetlenül dolgozt ki, elsikkdt groteszk jellege. (Lehet, hogy vllásos érzékenység megsértésének veszélyét krt elkerülni Szkonyi?) Világos, hogy Krisztosz-típusú megváltók m ligh kdnk. H egy mi Krisztus", egy szeretetvllást hirdető hippi lépne be z jtón, s csk fokoztosn, groteszk fintorként derülne ki, hogy ő biblii megváltó - ki már nem régi", s rádásul z emberek sem hgyják mgukt megváltni -, ebben z esetben vlmilyen értelmezhető funkciót kpn Emberfi figuráj. (Az előbb említett érzékenység lehet z ok nnk, hogy z elődás is óvkodott ettől meg-oldástól.) Az Adáshib életkép, melyben nem szívesen ismerünk mgunkr, nnál szívesebben ismerőseinkre. A drb szövege: librettó. A mű: színházi este, Várkonyi Zoltán megzenésítésében". Szkonyi Molnár Ferenc-i, chrd-i, Noel Cowrd-i, Neil Simon-i játék- és szereplehetőséget dott színháznk, és színház nem hgyt ki ezt lehetőséget. Ezután szín-házi este után nem lesz nehéz példát tlálnunk rendezői munk lkotó jellegére. Még egy megjegyzés: z Adáshib is hzi kispolgárábrázolások belvárosi, Váci utci vonultához trtozik. Jól-szituált kispolgárság ez: kocsivl, legújbb mini-mxi divttl, filmszínész külsejű emberpéldányokkl. Vnnk ilyen kis-polgárok? Vnnk. De épp Szkonyi áltl megrjzolt típusbn gykoribbk pitiánerebbek, z lcsonybb életnívójúk. Igz, hogy ez típus kevésbé muttós, nem olyn jó nézni " őket, viszont Pesti Színház színpdán láthtó ngy-vonlúság és elegnci kicsit elveszi sztír élét, enyhíti leleplező szándékot. Trtok tőle, hogy nézők közül sokn elirigylik Bódogék életét, és kkor drb visszfelé sül el. (Vgy Belvárosbn, Pesti Színházbn nem fenyeget ez veszély? Esetleg belvárosi polgári ízlésnek tett engedményről vn szó?) Ppousek filmje, z Ecce homo Homolk lényegében ugynrról szól, mint z Adáshib. De ez pprikáskrumpli szgú, konyhkredenc díszletű kispolgáriság sokkl kérlelhetetlenebb, indultosbb, leleplezőbb állásfogllást mutt. És Ppousek vllásos érzékenységre sincs tekintettel. Játék nélkül H z Adáshibábn nem is, Jóki Ann Fejünk felől tetőt (Szolnoki Szigligeti Színház) című drámájábn tlálkozhtunk szenvedélyes írói indulttl, könyörtelen leleplező szándékkl. Itt már nincs se játék, se pótcselekvés. Vgy éppen ellenkezőleg: minden pótcselekvéssé vált. Mg z élet is. Látsztelhtározások, rögeszmék és illúziók pótolják vlódi tetteket. De mindez nem játékbn, álombn vgy ábrándbn relizálódik - inkább irrelizálódik -, hnem kicsinyes torzslkodásokbn, ivásbn, kétségbeesett szerelmi klndbn. Legfőképpen pedig 4747-es helyrjzi számú ócsk külvárosi házbn, mely jelképpé nő. Végül is Jóki Ann ígéretes szín-műve ábrázolj pótcselekedetek drámáink sorábn mély-pontot: mikor már szó sincs rossz lelkiismeretről vgy köz-érzetről, társdlmilg elértéktelenedett életekről. A Fejünk felől tetőt szereplőinek fiziki pótcselekvéssorozt - melyet szinte sztnyiszlvszkiji pontossággl ábrázol Jóki Ann - csk nnyir trtozik tevékeny élethez, mennyire npont közelebb hozz hlált. Szimptóm vgy véletlen? Eddig trtnk pótcselekvések drámái. Mindegyikük ( Gellérthegyi álmok kivételével) válságjelenségekre figyelmeztet. Az írói megformálás technikáj - olykor minősége is - változik, s szerzők viszony sem egyform hőseikhez. Ami mégis közös e drámákbn: z élet eltékozlását játékok, pót-cselekedetek beikttásávl leplező mgtrtás elítélése. Természetesen z ítélet trtlm esetenként más és más, cskúgy, mint z indultok mértéke. Huby és Boldizsár Miklós több megértést tnúsít z életbe bizonytln lépésekkel induló fitlok iránt, mint Csurk kiégett, lehetőségeiket elpuskázó pókerezőkkel szemben. De még Csurk sem tgdj meg - Czifr kivételével - megváltás lehetőségét hőseitől. Jóki Ann viszont joggl trtj menthetetlennek növényi életet élő szereplőit. Nevezhetjük-e szimptomtikusnk, vgy trtsuk véletlennek hsonló gondolti körben mozgó drbok soroztát? Á társdlom demokrtizálódásánk idején, mikor közösség munkájábn vló részvétel és z egyéni felelősség fontosságát, beleszólás jogát, sőt kötelességét hngsúlyozzuk, ligh lehet véletlen z erről szóló drbok tömeges megjelenése - még h fonákjukról, homorú oldlukról vizsgálják is kérdéseket. II. Cselekvő drámák - megváltók és hősködők A cselekvő drámák felállás hgyományos. A hős feldtot válll, teljesíti vgy elbukik. Vgy teljesíti és elbukik. Esetleg nem teljesíti, mégis elbukik. A konfliktus minden lklomml hős és z ellenséges világ között zjlik. Istenek lkony Erdélyi Sándor Mozikokj egy Schiller-drám vázlt. Köz-ponti lkj kompromisszumot nem ismerő hős, ki küldetésének érzi benne megfoglmzódott eszmék vlór váltását. Célji nemesek: egy válllt erkölcsi-gzdsági tlprállítás, tehetségtelen élősködők klikkjének szétrobbntás. Iván lovgregények hőseinek mi megfelelője. Nyílt, becsületes, tettrekész, nem ismer lehetetlent, és másoktól is elvárj ezeket tuljdonságokt. Számár minden végtelenül egyszerű. Vnnk becsületesek és vnnk becstelenek. Az előbbiektől feltétel nélkül elvárj, hogy melléálljnk. Nem érti, hogy

9 szerelme miért nem tudj egyetlen pillnt ltt felrúgni házsságát. Nem érti, hogy megfélemlített, gyongyötört mérnök, kinek főmérnök klikkje ellopt tlálmányát, miért hivtkozik rr, hogy csládos ember, mikor felszólítj, hogy sok vesztett cst után kezdjen egy újt. Egyáltlán: sok mindent nem ért Iván, miközben gátlástlnul küzd lovgregények szellemében. Cskhogy lovgregények elvultk, és már felettébb időszerűtlenné váltk. A hős pedig, ki ezt nem veszi észre: hősködővé. A drbból világos, hogy nem szükségszerű Iván öngyilkosság: válllt dolgit rendbe lehetett voln hozni főmérnök, Hids bácsi nyugdíjzttásávl, és z Ann-ügy sem vezetett voln trgédiához, h férfi nem kissé feudális színezetű velem jössz, de zonnl " formulávl próbálj megoldni. Mindez értelemszerűen benne vn drbbn, de kezdő drámíró színpdtechniki és stiláris bizonytlnsági mitt nem elég hngsúlyos. A puszt történet rácshálózt trtj csk művet, nem gondolti broncsok fogják össze. Pedig Iván és céljivl szívesen társuló, de módszereit elítélő Attil szembesítésében jó drámi mg kínálkozn. Erdélyi mindvégig kerüli z egyértelmű állásfogllást kettőjük felszín ltt folyó hrcábn, és kár, hogy Kton József Színház egyébként minden tekintetben kitűnő elődás, Bbrczy László rendezése sem foglmzott élesebben. Szívós, okos és - h erre vn szükség - kompromisszumos hrcbn lehet csk bevenni z önelégült stupiditás, státusz tekintélyére lpított hozzá nem értés, mgánhsználtr kisjátított szocilizmus " bástyáit. Ennek z ktuális igzságnk művészi ábrázolásávl mrdt dós drb. HUBAY MIKLÓS: TÜZET VISZEK (KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY" SZÍNHÁZ CSÍKOS GÁBOR (MÁTÉ) ÉS KOTAI RÓBERT (MIKLÓS) Mucsi mchivellisták A kontroll nélküli cselekvés nem zonos hősiességgel, legfeljebb hősködéssel - végül is erről szólhtn Mozikok. A belső kontroll hiány jellemzi Glgóczi Erzsébet A főü gyész felesége című drámájánk szereplőit is. Vgy éppenséggel e kontroll szándékos elvetése. A főügyész felesége kontrollját vesztett cselekvés drámáj. H Erdélyi Schillert követi, Glgóczi inkább shkespereizál. A Mcbeth szörnyű párját" áthelyezi mgyr vidékre. Homoródi Miklós megyei főügyész és felesége, Luc csk-nem tökéletes reinkrnációi Shkespere-figuráknk, csk szörnyetegek elrettentő ngyság hiányzik belőlük. Homoródi gyenge, gyáv, elvtelen és gerinctelen. Luc pénz- és rng-kórság megszállottj, s nem nehéz rávennie férjét, hogy lárendelje mgát krtánk. Homoródibn szerelem és csodált felesége iránt fokoztosn gyűr le minden más emberi vonást, Luc pedig nem válogt eszközeiben céljink elérésé-re. A meredek felfutás után elkerülhetetlen z összeomlás. Vlmi zonbn túlemeli drámát zon, hogy pusztán mucsi mchivellizmust mutss be. A háttér. Amely nem más, mint z 1956 utáni évek ellenforrdlmár-percinek mechnizmus. Glgóczi hngsúlyozz, hogy mechnizmusról vn szó (több jelenetet megismétel, melyekben hsonló pozíciób került emberek hsonlóképpen cselekszenek), de nem mechnizmus objektív igzságtrtlm érdekli. Homoródit szubjektíve ítéli el: elvtelensége, befolyásolhtóság, konformizmus, világnézet nélkülisége, önfeldás mitt. Azért, mert felesége ágyánk perspektívájából, szexuális rbszolgság helyzetéből nézi z életet. Mert teljesen lklmtln z áltl betöltött posztr. Homoródi objektív ítéletei kívül esnek Glgóczi látószögén. Még zt lehetőséget is nyitv hgyj, hogy ezek z ítéletek objektíve helyesek. Egy telefonüzenet szerint - melyet már z öngyilkossági kísérlet után kp meg még é lő Homoródi odfent" továbbr is mellé állnk. Homoródi ekkor másodszor is öngyilkosságot követ cl. Ő már tudj, hogy szubjektíve mindenképpen vétkes. Glgóczi óriási lehetőséget, közelmúlt egyik legngyobb drámi lehetőségét hgyt ki, mikor hősének tetteit csupán szubjektív oldlról ítélte meg. Az már lighnem drmturgii tpsztltlnságán múlott, hogy drbj - kárcsk Erdélyié elngyolt, vázltos, szinopszisszerű, és ezen Kecskeméti Kton József Színház kevéssé sikerült elődás sem tudott segíteni. Prométheusz öngyilkosság Hsonlóképpen csk részben megvlósult lehetőségről beszélhetünk Huby Miklós Tüzet viszek című drámájánk esetében, melyet Kposvári Csiky Gergely Színház muttott be. A mrdéktlnul kitűnő első felvonás reprezenttív kordrámát ígér, társdlmi érvényű válszt népi szármzású művésztehetségek soroztos trgédiájánk miértjeire, Sós Imrék életének kisiklásár (kár ról szól drám, kár nem, őt érezzük modellnek). Az első felvonás Hubyr jellemző irodlmi felstilizálássl, z egyéni sorsokbn jelzett társdlmi problemtikávl, sötét belső izzásávl, rgyogó dilógusivl rendkívül felcsigázz várkozásunkt. Amikor lemegy függöny, úgy érezzük, ritkán láttunk ennél jobb drámindítást. Ebben z expozícióbn felvázolódik későbbi drámák szinte minden lehetősége. A szerelmi drámáé, Máté, mélyről jött prszt-

10 zseni és szármzását, intellektusát teherként hordozó orvos-nő, Év között. A társdlmi drámáé világmegváltók szenvedélyével tüzet hozó" Máté és megváltásból nem kérő kicsinyes világ között. A belső lélektni drámáé, mely z önmgát is megváltni kró Mátébn zjlik, z osztály sorsát évszázdok ót meghtározó bénító erők, társdlmi keszonbetegség legyőzésére. A legizglmsbb kordrámák egyike lehetett voln Tüzet viszek, h második felvonástól kezdve Huby mg vájt cspáson engedi tovább z expozíció gondoltmenetét. Ehelyett zonbn misztikus-mitologikus párhuzmokkl, egy más-fjt, blldi stílusbn folyttt kemény rcionlizmussl indított történetet. Ettől egyre inkább szétfoszlik drám legfőbb erénye: korhozkötöttsége, nekünkvlóság. És egyre jobbn kezd hsonlítni egy túlfntáziált kettős öngyilkosság mgánérdekű npihír-trgédiájához, melyben egyébként - z író szándékávl ellentétben - nem is nnyir szükségszerűség motívum dominál, mint inkább túlfeszített idegrend-szernek és szerepjátszás pózink engedelmeskedő mártír-hjlm. Igy is rngos mű, vlódi drám mrdt Tüzet viszek. Mégis meglopv érezzük mgunkt: minth z utolsó pillntbn, menet közben vették voln el előlünk közelmúlt legígéretesebb társdlmi drámáját. Egy mi Don Quijote Az első drámájávl - Brbár változtok, Pécsi Nemzeti Szín-ház - jelentkező Cseres Tibor z áltlános erkölcsiség árfolymán mgsn jegyzett cselekvés társdlmi környezetbe állításánk következményeit vizsgálj, és nem titkolj lesújtó véleményét nemes erkölcsi elveket eltorzító világról. Célj érdekében mg is elrjzolt vonásokkl vázolj fel konfliktust és figurákt. A drb központi hőse, Dombi első felindulásábn gyonüt egy lelketlen pát, ki z emeleti blkpárkányon pórázon sétálttt kisgyermekét. Dombit - bűnügyi felelősségre vonást elkerülendő - egy gyógyintézet elmeosztályár zárják. Kezelőorvos így htározz meg betegségét: ön-és közveszélyes tiltkozás lélek mélyén mindennpos világ erőszkos állpot mitt". A beteget jánltos elzárni, mert kór fertőző. Az iróni könnyen érzékelhető. Amíg z erőszkellenesség, brutlitások elleni tiltkozás kóros esetnek tekintendő, s óvkodni kell e kór elterjedésétől, jobbnk látszik fertőzött egyedeket kivonni társdlmi forglomból, és világ megváltásár irányuló mgánkciók helyett inkább mdárhngok tudományos vizsgáltár ösztökélni. Társdlmi érvényű tettek helyett pótcselekedetre. Dombi személyében tehát megjelenik z hős, kit társdlom kényszerít pótcselekedni. Az társdlom, mely még nem jutott odáig, hogy értékelni tudj vlódi tetteket. Mindez egy kettősen ironikus tükörben remek sztír lehetne. Kár, hogy Cseres komolyn veszi Dombit, érzelmes-trgikus történetet knyrít köré, melyben megerőszkolt leánytól, huszonöt év után lelkiismeretének szvár ébredt páig sok minden előfordul. H ehelyett lovgerények birtokábn, nivul szélmlmokt rohmozó hősködő, vlmint mgtrtásánk társdlmi veszélyességét" felismerő és hősünket bolonddá nyilvánító világ kettős pródiáját kpnánk, jobbn örülnénk. A mi donquijoteizmus és társdlmi vetülete - erről is szólhtn Brbár változtok, és kkor több lenne, mint egy kitűnő író első színpdi kísérlete, melyből kiderül, hogy rátermett tehetséggel bánik bevált színpdi formákkl. Az egy személyre eső társdlmi felelősség Két drám is fogllkozott z elmúlt évdbn z egyes emberre társdlom építésében háruló felelősséggel. Sándor Iván Kvrtettjének (Tháli Stúdió) hősei mi Münchhusenként próbálják mgukt kirángtni társdlom mechnizmusibn vló részvétlenség lápjából. A drámíró jól látj, hogy köztudtbn egy új inkvizíciós eszmerendszer" térhódítás fenyeget, hiszen Giordno Brunót máglyár küldő inkvizíció foglmzt meg így pológiáját - s ezt m is sokn szívesen ismételgetik mintegy z állm" nevében: Mi levettük z ember válláról z egyéni felelősséget, és mgunkr vettük nnk minden terhét." Kár, hogy z író nem tudt vlódi drámi kcióbn megmuttni gondolkodási konformizmus, döntések nem válllásából fkdó meglkuvásmechnizmusok, kockáztmentesség mint életelv reális veszélyét. A Kvrtett szereplői " veszélytelenül élni" elv csődjét példázzák. Molnár Géz újságíróhőse Vsárnp mindig esik z eső című drbbn (Debreceni Csokoni Színház) másik véglet. A veszélyesen élő drámhősök hosszú sort lkotnk drámtörténetben, s legújbbn nem kevés közülük z újság-író. Leleplezni vlmit - mnipulációt, korrupciót, közéleti disznóságot, kiskirályok üzelmeit - z újságírók dolg színművekben, miként vlóságbn is. Mádi István is veszélyesen élő újságírók egyike. Önként száműzi mgát vidékre, felgöngyölíti másodállásokkl mnipuláló helyi vezetők bűnszövetkezetét, és nyilvánosságr hozz cikksoroztát nnk ellenére, hogy új állásából, vidéki lptól elbocsátják. A történetnek z szépséghibáj, hogy Mádi jószerint véletlenül került bele z egész ügybe. Vn ugyn egy kissé zvrosn elődott mgándrámáj, de ez sehol sem kpcsolódik közéleti ktivitásához. Nincs ok - vgy csk felettébb homályos ok vn - nnk is, hogy eljött fővárosi npilptól, melynél felelős pozíciót töltött be. Válságáról hllunk drbbn, de ennek válságnk nincsenek motívumi. Mádink sem lelkiismerete, sem pozíciój nem rendült meg. Ez utóbbi legkevésbé. Tőle mgától értesülünk rról, hogy számár nem problém z elhelyezkedés: kármelyik vezető fő-városi lp szívesen látj. Így végképp nincs tétje, vgy - más megfoglmzásbn - szubjektív veszélye purifikátori tevékenységének. Még veszélyesen élni nrchist öröme sem vlóságos. Mrd hősködés - hősiesség helyett. És z írónk ligh ez volt szándék lkjávl. III. Más drámák és prbol kiüresedése Mélttln lenne nem szólni z elmúlt évdbn bemuttott többi drámáról, melyek nem illeszthetők bele fenti két csoportb. A két Illyés-bemuttóról (Tiszták, Mlom Séden), melyek rról vllnk, hogy írójuk tovább keresi múltból hozzánk szóló s mi dolginkbn-vitáinkbn eligzító történelmi példákt. Németh László Az írás ördöge című drámájáról, melyet joggl neveztek kritikusi z életmű kulcsánk - egy kicsit minden Németh-mű z -, s mely tlán shkespere-i Vihr helyét tölti mjd be z író oeuvre-jében. H leíró teljességre törekednénk, nem hgyhtnánk ki Tháli Színház dokumentumdrám-kísérletét (A mgyr kérdés), Gyurkó László Fejezetek Leninről című dokumentumortóriumát Nemzeti Színházbn és fő céljukt szórkozttásbn látó színműveket, melyek között megtlálhtjuk rutinos Thurzó Gábor Meddig lehet ngyl vlki? című drbját, Szbó György Npóleon és Npóleon című, z első tíz és z utolsó öt perc kivételével gondok nélküli piéce bien

11 fite szellemében írt komédiáját, vlmint Mocsár Gábor, Csák Gyul első színpdi kísérleteit. A szezon képe természetesen csk ezekkel sikerekkel és bukásokkl teljes ( felsorolt művekből mindkét ktegóriáb jut). Hogy mégis z előző két csoport drámáiról szóltm részletesebben, nnk ok szoktlnul gykori összehngzás, sűrű gondolti átfedés. Minth korábbi évek divtmjmoló kpkodás után, mikor egyesek mindenáron el krták hitetni, hogy trgikusn lemrdtunk fontos világirodlmi stílusirányztokról, és legfontosbb teendő behozni ezt lemrdást, végre mgunk iránti érdeklődés elve szerint kezdené rendezni sorit mgyr drámírás. Ez z érdeklődés mindenekelőtt trtlmi eredetű. Középpontjábn társdlmi ember áll. Pontosbbn: z ember és társdlom kommunikációj. 56 után megélénkült közélet vérkeringése, tisztázódott, hogy egyén és társdlom egymásr utltság nem formlitás, hnem z előrehldás motorj. Nemcsk elméleti tisztázódás volt ez, vlóságos társdlmi folymt indult meg nyomán. A pótcselekvések drámái e szükségszerű Folymt átmeneti fiskóit ábrázolják, s legjobbk felmérik mind szubjektív, mind z objektív gátló körülményeket. A cselekvő drámák, melyek egyenesben" nézik problémát, már elfogultbbk hőseikkel: szívesen látják mártírnk őket. És mártírt gykrn nehéz megkülönböztetni feleslegesen hősködőtől. Azt jelentené ez, hogy pótcselekvések drámái áltlábn jobbk cselekvő drámáknál? Nem. Egyszerűen rról vn szó, hogy hmr meglkuvókt vgy társdlomnk eleve hátt fordító, rsznyi létben" őrlődőket könnyebb sommásn elítélni, mint dilektikusn szemlélni z értetlenek között muszájherkulesként, vgdlkozv küzdőket. A legfontosbb közös jegy ezekben drámákbn mégis z, hogy íróik figyelme konkrét, nevükön nevezhető jelenségek felé fordul, megfigyeléseikben egyre lényegesebb foglmi pontosság. Nem véletlen, hogy z elmúlt évd z bszurdizáló prboldrám műfji kiüresedését hozt. Úgy látszik, mit e kicsontozott s szerkezetre koncentráló, de lényegről gykrn elterelő műfjbn el lehetett mondni, z már elhngzott mgyr színpdon. Az elmúlt évd egyik legkiábrándítóbb fiskój Görgey Gábor Noéj volt Mdách Kmrszínházbn, mely egyedül mint önmg - vgy tlán egy egész mű- fj - sikerült pródiáj érdemelhetne figyelmet, szerzője zonbn komolyn gondolt. Csknem hsonlón lehngoló élményt szerzett dokumentumdrámájából gondos-pontos foglmzóként megismert Szárz György Királycsel című színműve Veszprémben. Tévedés zt hinni, hogy h z özönvíz ellen klocsnivl és esernyővel védekeznek z emberek, mjd megmenekülésük után tüsszkő-tüsszkő!" kiáltásokkl sétálnk fel s lá, mint Noébn, vgy h - lásd Királycsel - Zsigmond király korábn olyn szvkt hsználnk, mint bér-list, utogrm, ideológi, kolíció, hobby, dilektik, és zt mondják, hogy z idelizmus csk művészetben gyönyörű, politikábn ostobság" (mi egyébként zt z igzságot" lenne hivtv látámsztni, hogy htlom gykorlás megrontj z embert), kkor drám ettől mi, ktuális vgy gondoltébresztő lesz. Végül is tegyük fel z effjt cikkek végén kötelezőnek látszó, bár nem perdöntő kérdést, hiszen mgyr drám fejlődését nem évdokbn mérjük: milyen volt z elmúlt szín-házi szezon mgyr drámák tükrében? Jobb, mint néhány előző. S ez főképpen már említett szemléletváltozásbn mutthtó ki. És ne feledkezzünk meg rról sem, hogy végre kiemelkedő élményekben is részünk volt. Láttunk 1. egy remekművet, mi mgyr drám egyik csúcsteljesítményét, hozzá méltó kitűnő elődásbn (Csurk: Ki lesz bálny?, Tháli Stúdió, rendezte Léner Péter) ; 2. egy különös ízű, vlódi irodlmi lpnygú, elbűvölő drámát prádés produkcióbn (Fejes Endre: Vonó Ignác, Mdách Kmrszínház, rendezte Kerényi Imre); 3. egy briliáns színházi estét, melynek rendezője bebizonyított, hogy drám lehet librettó is, mely este hét és kilenc ór között válik önálló lkotássá (Szkonyi Károly: Adáshib, Pesti Színház, rendezte Várkonyi Zoltán). Amikor ezek sorok megjelennek, már benne járunk z es évdbn. Hogy milyen lesz z új szezon, még nem tudjuk. Vnnk trtlékink. A múlt szezonbn nem láttunk például sem Örkény-, sem Eörsi-drámát. Hiányoztk. Jósolni, előre jelezni természetesen nem feldtunk. Mindenesetre szeretnénk remélni, hogy szándék és minőség jvulás nem áll meg. Hogy folyttásuk következik.

12 Mozikkockák z évdból mgyr játékszín M A J O R O S J Ó Z S EF Arbuzov - és ők négyen Alekszej Arbuzov drámái egy mgsbb rendű etik vonzásábn felnövő nemzedék útkereséséről, morális töprengéséről szólnk - emberközelből, összetett módon vizsgálják szocilist ember életútját. Rokonszenves, fitl hősei sorsát z emberi mindennpok egymásb játszó színeiből keveri ki" z író: együttérző lírávl, trgikus és ktrtikus sorsfordultok árnylt lélektni motivációjávl. Alighnem ezzel mgyrázhtó drámáink világszínpdi sikere is... A mgyr színpdokon Arbuzov háziszerzőnek számít. Máig emlékezetes Tány és z Irkutszki történet kiemelkedő sikere. Mindkét drbot Nemzeti Színház vitte színre 1959/60-bn, G. Konszkij ill. Mrton Endre rendezésében. A Tányát ezenkívül Debrecenben és Békéscsbán, z Irkutszki történetet Pécsett, Szegeden, Egerben, Békéscsbán, Szolnokon, Debrecenben és Kposvárott is játszották. A Vándoréveket Szolnoki Szigligeti Színház, Az elveszett fiút Pécsi Nemzeti Színház muttt be. A Tháli Színház Arbuzov-bemuttój ilyenformán egy rokonszenves hgyomány folyttásánk is tekinthető. A mű eredeti címe: Az én szegény Mrtom; Európ-szerte Az ígéret címmel játszották, Tháliábn z Én, te őt vélték legmegfelelőbbnek. E három, drb mondndójától meglehetősen távoli cím közül, úgy tűnik, Tháli válsztás legkevésbé szerencsés... A drb három fitl történetében - és egy szerelmi háromszög keretében z életre vló ráeszmélés tizenhét évén vezet keresztül: 1942 tvszától 1959 decemberéig. Arbuzov z egyéniség kilkulásánk folymtát ezúttl krónikformábn tárj elénk. Az első rész z 1942-es leningrádi blokád egy hónpját muttj be. Pontosbbn: Lid és Mrt, mjd később Leonyidik brátságánk, kmszosn gátlásos szerelemre ébredésének ht npját. Kilkul szerelmi háromszög: Mrt és Leonyidik jó brátok lesznek, Mrt erős egyéniség, Leonyidik lírizáló, erőtlenebb krkter, mindketten szerelmesek Lidáb, Lid mindkettőjüket szereti, de csk Mrtb szerelmes... A további két részben - négy ill. tizenhárom éves ugrásokkl - lényegében e háromszög ön-törvényű, szereplők belső dottságiból következő mozgását követhetjük nyomon. Előbb Mrt bizonyul erősnek vlós érzéseihez és messzire távozik. Az eltelt idő zonbn Lid és Leonyidik számár is világossá teszi, hogy bráti sjnáltból ligh lehet ládúcolni egy életet. A drb végén zután Leonyidik lesz erős, s úgy rendezi dolgokt, hogyn még kkor, tizenhárom évvel z-előtt rendeződniük kellett voln, de tlán még most sem késő: ezúttl ő lép ki - nem bráti, de szerelmi hárm s b ó l... A rendezés és színházi játék fő problémáját minden bizonnyl tág időhtárokt összefogó krónikform szükségszerű lekerekítettsége okozz. Nem könnyű feldt: tizenhét évet öregedni egy szerepben. Látványos, hálás feldt is lehetne, h rendező és színészek remények, cslódások és felismerések mélyebben motivált indoklásár lelhetnének. Ők négyen: Léner Péter, z elődás rendezője és színészek - Vlli Péter, Monori Lili és Hrsányi Gábor. Pályájuk elején álló tehetséges, sokt ígérő művészek. Produkcióikr, lkításikr már eddig is od kellett figyelni... Léner Péter számár múlt évdbn két vlódi erőpróbát jelentő feldt jutott: Illyés és Déry ortóriumink (Az éden elvesztése; Szembenézni) rendezése z Irodlmi Színpdon és Csurk Ki lesz bálny? c. drámájánk színre vitele Tháli Stúdióbn. Rendezéseiben föltűnt színpdi játék ritmusánk észrevétlen, hrmonikus komponálás; különböző htáselemek egymásbjátszó árnyltink érzékletes kidolgozás. Hogy elgondolási, koncepciój szemléletesen ott érzik színészi játék megnnyi kellékén. Nézzük most már, hogy fitl rendező erényei mennyire, milyen formábn érhetők tetten z Arbuzov-drám színre vitele kpcsán. A drb első részében háború nyomorúságát Lid és Mrt összetlálkozásánk ridt, bizonytln gesztusibn regálj le. A szituációk kényszerűen visszfogottk, z átkötések rövid időközökben is tempót merevítenek. így válik lélektnilg is hiteles, kifejező ellenponttá sete-sut, ném vlcerük. Léner finom leleménnyel jeleníti meg színpdon szerelmi háromszög kilkulásánk pillntát. A lábdozó Leonyidik őszintén feltárj szerencsétlenségét; s túlérezve Lid tágr nyitott szemeinek üzenetét, vágykozását is megértő társ után - végig lánynk mesél. Lid érdeklődése: döbbenet, sjnált és csodálkozás vegyes érzése. Áltlános emberi - bráti érdeklődés. Mrt trtás: épp hogy érdeklődő. Ő nem htódik meg történeten, kicsit zért sem, mert látj, hogy Lid menynyire htás lá kerül. Lényegében ál-lókép ez. Szituációt, krktert jelző be-állítás. Ritmustévesztő ugynkkor z első válszút " színpdi megfoglmzás. A szituáció belső, érzelmileg igen gzdg skálájához képest bántón direktnek tűnik sttikus felállás: középen lány, jobbról, blról két vetélytárs. Mindez különösen Lid szempontjából előnytelen: ez z ítélkező, tnúvllomásokt váró merev trtás szükségtelenül fogj vissz múgy is eléggé egyszólmú szerepét. Az utolsó rész indítás hiteles tmoszférát teremt. Lid és Leonyidik jelenete: szürke, fárdt, bénítón hétköznpi. Látszik: messze kerültek egymástól. Feltűnő viszont, hogy Mrt megérkezésével játék illúziój veszít plszticitásából. Az érzelmi kitörések, vllomások, felismerések semmilyen formábn nem érzékeltetik z újbóli tlálkozás, konfliktus újbóli ktulitásánk tizenhárom évnyi öregedését. Léner Péter z egyes részletekben kiváló tehetséget fölmuttó rendezése így, z összhtást tekintve, néhol egyenetlennek, kidolgoztlnnk, fárdtnk tűnik...

13 Mrt: Vlli Péter. A fitl színész számár vlójábn csk drb első része trtogt sokrétű játéklehetőséget. Ameddig korvén kmsz, meddig fölényeskedő, gátlásos: hős és szánlms egyszerre. Vlli tehetségét jól bizonyítj, hogy ebben részben tökéletes illúziót nyújt. Nehezen, szögletesen mozog. Lidávl szemben széles, legyintő gesztusokkl fölényeskedik, hngjánk és mozdultink pillntonkénti lágyság zonbn lány iránti vonzlmát is kifejezi. Bohóckodásibn kmszlélek spontán védekezését játssz el - de csk úgy és ddig, meddig nyilvánvló, hogy mit leplez vele. Szerelmet Lid és brátságot Leonyidik iránt, no meg féltékenységet is... A későbbiek folymán szerepe molyn edzett, kemény hőstípussá szürkül. Vlli szerep egyhngúságát úgy próbálj átszínezni, hogy férfis keménység mögött - és zon túl is - már ismert kmszos gátlásosságot hngsúlyozz. Nem szerencsésen. Az utolsó részben - főleg számonkérés és Leonyidik távozásánk jeleneteiben - éppen tpsztlt, z életet sok oldlról megismert és átélt férfi hiteles megelevenítését várnánk el tőle. Lid: Monori Lili. Monori Lili egy igen nehéz feldt sikeres megoldásávl bizonyított tehetségét Tháli színpdán. Nyils Misijének természetes egyszerűsége, őszinte átéltsége eredeti színekkel gzdgított ezt furcs, megkpón szép szerepet. Lid szerepe szerényebb lehetőségeket nyújt. Monori Lili igen jó tizenht évesen. Mozdulti félúton megridnk, reménykedik is meg sír is, megszeppent és durcásn bátor... É s z rcán minden érzéshullám mögött, fölszbdult, ritk pillntok szpor lüktetése mögött is: z éber félelem. Monori Lili ebben részben lélektnilg hiteles, belülről jövő gesztusokkl, hngszínváltásokkl járul hozzá Vllivl vló szépen igz pillntokt szerző kettősükhöz. Szóltunk már ról, hogy z első válszút jelenetben merev lesz, hmis hngokt hoz. A Leonyidikhez fűződő bráti érzelmeit lig érzékelteti. Játék második résztől kezdve egyedül Mrt cselekedeteire, érzéseire regál. Pedig különböző érzelmi trtlomml teli, kettős játék z övé, némely pillntbn emberileg igen mély dilemmávl. Monori Lili feldtát ezekben jelenetekben lehetőségei ltt oldj meg. A zárórészben, cslódás s szerelem új érzése, ARBUZOV: ÉN, TE, Ő (THÁLIA S Z Í N H Á Z ). VALLAI PÉTER (MARAT), HARSÁNYI GÁBOR (LEONYIDIK) ÉS MONORI LILI (LIDA) éppúgy, mint Vllinál, z ő játékábn sem képes érzékeltetni felnőtté érlelő időt. Hrsányi Gábor Leonyidik szerepében csk rájátszik zokr z elismerő véleményekre, melyek már korábbn is kivételes tehetségéről szóltk. Hármójuk közül ő z, ki szerepében drb folymán végig hiánytln illúziót kelt. Igz, hármójuk közül övé leghálásbb, leginkább megírt szerep. Ki is ez Hrsányi megjelenítette Leonyidik? Vézn, szemüveges, árván mrdt széplélek. Tele meglázttássl, z elhgyottság rideg érzésével - és tele szeretettel, vággyl z emberközel életet jelentő melege felé. Hogy tud örülni frissen szerzett brátink! Játék pokróccl: gyermeki hncúrozás, z öröm spontán mgár feledkezése. Befogdták. élhet, szerethet - brátokr lelt. Tlálkozásuk első pillntától kezdve szerelmes Lidáb, de tudj zt is, hogy lig vn esélye. Hrsányi remekül játssz el ezt z összetett, kettős érzést. Amikor egyedül vn lánnyl: rgyog, önfeledten boldog. H hármsbn vnnk: lehjtott fejjel bóklászik szobábn, ott is szeretne mrdni meg nem is, jól tudj, hogy bbn szerepben, melyben gondolj mgát fölösleges. Ő tér meg előbb háborúból, hol szerencsétlenül járt, és melynek hőstettek nélküli, egy-szerű hrcos volt. Bátortlnul, reménykedve ottfelejti kezét Lid krján - lány zvrtn visszhúzz, s ebben ném jelenetben Hrsányi lig észrevehetően meggörnyed. Némán szomorú. Amikor Mrt - brátj és hős " - megérkezik, ez együtt, egyszerre már lig elviselhető. Mi mást is tehet? Sűrűn nyklj z itlt és retteg, hogy elveszíti keveset, mivel rendelkezik. Így vll szerelmet lánynk is: rettegve, szorongv, de ngyon mélyről jönnek szvk; olyn pillntot teremt ekkor, hogy elhisszük, z életéről vn szó. Azután sok év múltán: Hrsányi Leonyidikje vlóbn megöregszik. Hogyn látsznk rjt z évek? Ingerült, cinikus, minden gesztusávl már bebizonyosodott felismerést közvetíti: hogy nem vitte semmire, hogy Lid is eldt z álmit mellette. Erős lesz, és ő mg rendezi sját búcsúját: jókedvűnek és megértőnek muttj mgát, pedig mi még jó sokáig látjuk szilveszteri éjszkáb tűnő mgányos, kicsit meggörnyedt l k j á t... A sorsát indul megváltni. Alekszej Arbuzov: Én, te ő; Tháli Színház. Fordított: Vs Zoltán; rendezte: Léner Péter; művészeti vezető: Kzimir Károly: társrendező: Kőváry Ktlin; díszlet és jelmeztervező: Rjki György: szereplők: Vlli Péter, Monori Lili, Hrsányi Gábor. Zenéjét összeállított: Prokópius Imre. ARBUZOV ÉN, TE, Ő (THÁLIA SZÍNHÁZ). HARSÁNYI GÁBOR (LEONYIDIK)

14 Mozikkockák z évdból TAKÁCS ISTVÁN Stílusegység, merre vgy? Fővárosi Operettszínház: Vujicsics Tihmér-Krdos G. György-Brnd István (Iszjev és Glics vígjáték nyomán): Négyen pizsmábn, vlmint: Leo Fli: Pompdour; József Attil Színház: Geo f frey Chucer (meséit színpdr lklmzt Mrtin Strkie és Nevill Coghill, zenéjét szerezte Richrd Hill és John Hwkins): Cnterbury mesék; Mdách Színház: Eugen Scribe Egy pohár víz című drbját átírt Mészöly Dezső, zenéjét szerezte Fényes Szbolcs: Skk-mtt; Irodlmi Színpd: Peter Weiss: Mkinpot úr. Ahány mű (és hány színház), nnyi-féle ktegóri, zenés színpd ötféle mű- és válfj. Ugynkkor, különbözőségük ellenére (vgy éppen emitt) ritk lklmt kínálnk egy bizonyos szem-pont szerinti vizsgálódásr. Vizsgálódásr, mondom, és nem összevetésre, mert Pompdour éppúgy nem vethető össze Cnterbury mesékkel, mint Négyen pizsmábn Skk-mtt-tl. A szempont" ezúttl: z elődások stílus. Pontosbbn: stílusegysége. Ezen belül is: színészi játék stílusegysége. Ez nézőpont, nnk ellenére, hogy lpvetően más műfjú lkotásokról vn szó, meglehetősen zonos tnulságokt szolgáltt mind z öt produkció esetében. A Négyen pizsmábn z utóbbi idő-szk legzvrosbb stílusú elődás z Operettszínházbn. Kétségtelen, hogy szövegkönyv ránytln drmturgii felépítése, gykrn indokoltln és mesterkélt cselekménybonyolítás, túldgolt kvrodások és félreértések, második részben önálló betétekre szétszkdozó jelenetépítés mg sem legpompásbb nyg rendezés számár. Klmár András, vendégrendező ehhez mtériához - ki tudj, miért? - túl tiszteletteljesen vgy tlán túl meglkuvón, kényelmesen nyúlt; mindenesetre helyett, hogy elplnírozt voln hepehupákt, néhol még göröngyösebbé tette z elődás útját. Kissé szigorún foglmzv, e huppnók egymásutániságából áll össze drb ritmus, mi egy utóbuszútnál még megteszi, de színházi elődásbn nem nevezhető kívántosnk. Az sem ht jótékonyn Négyen pizsmábn elődásár, hogy Vujicsics Tihmér önmgábn remekül szórkozttó, számtln zenei ötlettel, sziporkávl teli zenéje, melyben komponist közismert és nem mindennpi krikírozó készségét szinte tobzódv éli ki, igzából nem musicl-zene, leglábbis h musicl zenéjét műfj klsszikusi áltl megteremtett normákhoz mérjük, és szoros drmturgii beágyzottságot, cselekmény továbblendítését és krkterek behtóbb megismerését várjuk tő-le. Furcs ezt mondni, de ez zene túlságosn intellektuális, túl sok pró - és z elődás sodrábn lposn meg sem figyelhető - finomsággl tűzdelt hhoz, hogy néző belefeledkezhessen; ön-állóbb életet él, mint műfj törvényei ezt megkövetelik, illetve megengedik. Rádásul színház zenekr, kárcsk más hsonló modern zenék esetében, tnácstlnul áll Vujicsics-muzsik elődási követelményeivel szemben: ritmikábn, dllmformálásbn éppúgy, mint kottkép együttes és hngszerenkénti megszóllttásábn. Ami mindezek mellett vgy ezeken túl igzi stíluskvlkáddá teszi z elő-dást, z színészek szerep- és játékfel-fogásánk olyn fokú eltérése, mely már z esetleges későbbi összehngolhtóság reményével sem biztt. Annk idején, mikor Petőfi Színházbn meg krták teremteni musicl otthonát, közönségnek nem kellett még ez műfj, és színészek sem voltk hozzá. Azót színház megszűnt, viszont felnőtt musiclt értő és igénylő közönség, s itt vnnk műfj stíluskövetelményeit színészi nynyelvként beszélő fitl művészek. Az eredmény: egyetlen színházbn, szereposztások elkerülhetetlen keveredése mitt szinte ugynzoknk kell játszniuk Luxemburg grófjábn vgy Csárdáskirálynőben, mint West Side Storybn vgy Hello, Dolly!bn. Ez bűvészmuttvány kkor még cskcsk sikerül, h fitl színészekről vn szó, bár ők z úgynevezett klsszikus ngyoperettben is mást játsznk; ám h z operett hgyományos stílusábn felnőtt és ttól szbdul-ni nem tudó (nem is kró) színészek rándulnk át más szférákb, z eredmény legtöbbször lesújtó. A Négyen pizsmábn ezt kibékíthetetlen ellentmondást" szemléletesen demonstrálj. A drb motorj, Di- ISZAJEV-KARDOS G.-VUJICSICS: NÉGYEN PIZSAMÁBAN (FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ). RÁTONYI RÓBERT (DIETER) ÉS LATABÁR KÁLMÁN (GIACOMO)

15 dier-t játszó Kertész Péter jelenleg lighnem legjobbn közelíti meg zt színésztípust, melyre modern zenés drbokbn szükség vn: fölényes és teljesen modern mozgáskultúr, jó beszédtechnik, kitűnő tánckészség, h kell, z krobtik htáráig is elmenő brvúrokkl s mindehhez jó énekhng. Alkítás most is telitlált, kárcsk West Side Storybn, Knock Outbn vgy Péntek Réziben. Ugynígy ízig-vérig friss és mi jelenség Várhegyi Teréz és Kovács Zsuzs, h szerepeik most nem is egészen rájuk szbottk. Mellettük zonbn egy más világból, ngyoperettből érkezik színpdr Rátonyi Róbert, e világ sok, ismert sblonjávl, s h nem is ilyen mértékben - és ezen már-már klsszikusnk mondhtó szinten -, de Homm Pál lkításábn is ezek vonások urlkodnk. Fóny Márt viszont - hogy fitlok erősen idézőjeles, stilizált játékmodor s Rátonyi-Homm operettes megoldási mellett kép még trkább legyen - relist vígjáték stílusábn játszik, igz, ngyon jól, de ebben drbbn és áltlábn ezen szín-pdon nem erről vn szó. És még mindig vn vlmi: ifj. Ltbár Kálmán, ki burleszket képviseli... Az összebékíthetetlen stílusok egyidejű jelenléte időnként roppnt multságos szituációkt teremt - egyetlen szépséghib, hogy ez multságosság igen gykrn nem z elődásból, hnem z elődás mitt keletkezik. A színház másik elődás, Leo Fll ngyoperettje, Pompdour zzl reménnyel kecsegtetett, hogy műfj e reprezentáns lkotásábn tlálkozhtunk mir hngolt klsszikus ngyoperettstílussl, melyben megmrdnk hgyományos és szinte kötelező megoldások, de z egész elődás meg is hldj ezt m már önmgát túlélt hgyományt. Egy ilyen szellemben megformált kitűnő pécsi Bál Svoybn elődás több éves, de máig friss és kellemes emléke merült fel bennem - s most is hsonlót reméltem, hiszen Pompdour librettój szinte tálcán kínálj z efféle megközelítést. Csltkoznom kellett: Seregi László rendezése, h más előjellel is, mjdnem ugynzokt hibákt muttj, mint Klmár Andrásé Négyen pizsmábn elődásán. A különbség lényegében nnyi, hogy Pompdour esetében egy állítólg z Operettszínházbn már szinte vérré vált" stíluson belül tlálkozhtunk stílustlnsággl. Azz: nemcsk modern zenés drbok elődásink stílus körül nincs minden rendben, hnem klsszikus ngyoperetteknél sem. Petress Zsuzs, z elődás címszereplője például senkitől sem zvrttv játssz hgyományos grnd style " -t, mint z egy vérbeli primdonnától el-várhtó. Mozgás, megjelenése, prózi szövegmondás, énekstílus mindezen fölényesen ismert és jól is megvlósított - ngyoperettjátékon belül vn. Ám prtnerei - és rendezés - ehhez egyáltlán nem igzodnk. A kitűnő Németh Sándor, ki Kertész Péter mellett legjobbn érti modern zenés drbok stílusát ebben színházbn, minth Hello, Dolly! lendületes kereskedősegédjét hozná színpdr, né-mi bohémséggel felöntve, és egy kis prózi vígjátékstílussl spékelve. Mrik Péter, délceg René megjelenésében igzi bonvivánt sejtet, s mikor megmozdul és énekelni kezd, ki is derül, hogy vlóbn z, de régi és rossz bonvivánsblonok értelmében: bábumozgású, s hngjábn is ott rossz énektechnik mitti pkfoncsengés ". Kovács Ibi ( látott elődáson ő játszott Belotte szerepét) minth Moliére vlmely cserfes szoblányát lkítná - nem rosszul, csk nem ide illően. S Négyen pizsmábn elődásábn homlokegyenest mást csináló egymástól is eltérő stílusú - Rátonyi Róbert és ifj. Ltbár Kálmán itt, egy szinte lonesco-részletként htó, bszurd humorú jelenetben (melynek lényege, hogy ki kopog, kopog-e vlki egyáltlán, s h nem kopog senki, kkor miért nem jön be stb.) olyn frenetikusn multságos, hogy szinte nem is hihető, mit drb egyéb részeiben játsznk; bárgyú király (Rátonyi) és z gyfúrtn but rendőrfőnök (Ltbár) figuráibn ugynis egyébként csk rutin él. Ez pompás betét zonbn, mely rról is árulkodik, hogy - mint zt jól tudjuk mindketten sokkl jobb színészek, mintsem z említett két drbbeli lkításik után felületes néző hihetné, nos, ez betét sjnos úgy kilóg z egész elődásból, hogy mguknk színészeknek is percekig trt, míg korábbi figurájukhoz vissz tudnk tlálni. Ilyképpen z erény z elődás egészét tekintve különös módon hibává válik, mert ebben z egyébként is trkbrk produkcióbn tovább növeli stílusok zvrát. Prózi színészeknek zenés drbbn játszni - ez mindig veszélyes válllko- ISZAJEV-KARDOS G.-VUJICSICS: NÉGYEN PIZSAMÁBAN (FŐVÁROSI OPERTTSZÍNHÁZ). KERTÉSZ PÉTER (DIDIER) ÉS KOVÁCS ZSUZSA (FRANCAISE) zás. A József Attil Színház társult zonbn z évek során hozzáedződött z efféle elődásokhoz. Ngy sikerű produkciók - z Imádok férjhez menni vgy A kktusz virág elnyűhetetlen szériái bizonyítják: ez sjátos profil társult szerencsés összetétele folytán különleges színfolt főváros színházi életében. A Cnterbury mesék elődás zonbn rámutt színház zenés produkcióink néhány - nem először jelentkező problémájár, sőt, olysmire is példát szolgáltt, mit sjnos más szín-házkbn is elég gykrn tpsztlhtunk. Ugynkkor lehet, hogy ez látványos, közönségsikernek számító, ám lényegében eléggé igénytelen, drmturgiájábn és figuráibn is sok helyütt felületes, zenéjében sokféle elemet nem mindig szerencsésen keverő drb, melynek legszembetűnőbb vonás vskosság, elfedi e problémákt kevésbé Figyelmes szemlélő és főként z átlgnéző elől. Holott vlójábn éppen egy ilyen lz építésű mű hozz felszínre zokt hibákt, melyeket ggodlomml kell szemlélnünk. Kevés színházunk épít nnyir műsorpolitikájábn és z egyes produkciókbn is egy-egy vezető színészére, mint József Attil Színház. Ez önmgábn nem kifogásolhtó - z ellenpéldák, mikor egy színház nem hsználj ki színészeit, leglább ennyire veszélyesek lehetnek. A bj ott kezdődik, h vezető színészegyéniségek egyszer csk elkezdik szerepek helyett önmgukt lkítni. Itt vn például ebben z elő-dásbn Bodrogi Gyul. Amit bármely elődásbn csinál, zon ott vn egy sjátos, csk őrá jellemző jegy; ntur-

16 nyomt z éneket. Szóvl z történt, mi nem egyetlen színházunk hibáj: z elődás szétzilálódott. A tény zért különösen lehngoló, Inert számos esetben tpsztljuk, hogy premieren kitűnő produkciók is deformálódnk huszdik elődás körül. Hogy miért - z már nem ennek z írásnk témáj, de érdemes voln egyszer egy konkrét elődást nyomon követni ebből szempontból. CHAUCER: CANTERBURY MESÉK (JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ). SZEMES MARI (BATH-I ASSZONY), LÁNG JÓZSEF (FOGADÓS), BENKŐ PÉTER (SZAKÁCS), ÚJRÉTI LÁSZLÓ (FEGYVERHORDOZÓ), BODROGI GYULA (DIÁK) ÉS BUDAI ISTVÁN (KALMÁR) bursch egy modern változt ő, kiben sok kedves csibészség párosul kitűnő humorrl és bámultos mozgáskészséggel. Bodrogi mg ktegóriájábn " (kár-csk fentebb emlegetett Rátonyi Róbert és ifj. Ltbár Kálmán mgukébn) egyéniség és foglom. Most zonbn - vlószínűleg zért is, mert z elő-dás Szirtes Tmás, rendező mellett Bodrogi Gyulát játékmesterként is jegyzi - túlmegy zon htáron, hol még jól ismert színészegyéniség és szerep követelményei kívántos ránybn jelentkeznek. Nemcsk túlmozogj figurát - bár könnyedén és sok ötlettel, mint ezt megszoktuk tőle -, hnem jellegzetes hngsúlyiból, beszédtechniki fogásiból, mimikájából is túl sok Bodrogi Gyuláé és nem játszott figuráé. H hozzáveszem, hogy Szirtes Tmás sok jó rendezői ötlete sem áll össze egységes elődássá, mert színészei szinte mind mást és mást játsznk (HorCHAUCER: CANTERBURY MESÉK (JÓZSEF ATTILA SZíNHÁZ). KALÓ FLÓRIÁN (JANUARIUS) ÉS PÁLOS ZSUZSA (MAY) váth Gyul erősen commedi dell'rte stílust; Szbó Ottó régi diákszínpdok-r illő vskosságú lkítást produkál; Kló Flórián szinte végig illusztrál; Szemes Mri pedig egy vérbő reneszánszkomédiáb illő, önmgábn kitűnő, de itt mégoly frppánsság mellett is stílust törő relist figurát teremt), és nincs is ereje rendezőnek, hogy ezt sokféleséget vlmiképp összehngolj, közelebb hozz egymáshoz, kkor itt veszély, mire z imént utltm: színház belesüppedt sját profilj kényelmes, jól bejártott rutinjib, és bár közönség még változtlnul bemegy, h kedvencei nevét látj színlpon, ez inkább veszélyes, mint megnyugttó. A vezető színészek rutinizálódás mindenütt gond lehet - itt különösen ggsztó. Pedig társult - mint már ennek számtlnszor bizonyságát dt - többre képes. A hib nem is képességben, hnem képességeket csk feliben-hrmdábn kihsználó, könnyebb ellenállás vonlán hldó produkciókbn keresendő. Nincs kockáztosbb egy színész - és egy színház - számár, mint h tehetsége mximum helyett csk rutinját kérik tőle, s ebbe mg is belenyugszik. S még egy megjegyzést: Cnterbury mesék két elődását is láttm: premier előtti utolsó főpróbát s körülbelül huszdik elődást. Szomorún kellett tpsztlnom, hogy z eredetileg sem egységes stílusú elődás tovább lzult, hibák nemhogy csökkentek voln soroztos elődások összecsiszoló htásár, hnem inkább még jobbn kiütköztek, s főbb szerepek lkítói még inkább önmgukt játszották, mint megírt figurákt; z eredetileg is túlságosn vstg hngszerelésű zenekr még jobbn el- Vnnk elpusztíthttln színműírók és színművek. Eugen Scribe és drbj, z E g y p o h á r v í z minden bizonnyl eb-be ktegóriáb trtozik. Erről műről már Vörösmrty is írt színikritikát (mérsékelt elrgdttássl), s vgy száz-hrminc éve állndón felbukknó drbj mgyr színházk műsorrendjének. Klsszikus értékű mű lenne? Aligh. Inkább z fjt ügyes színpdi lkotás, mely elég mesterségbeli tudássl szerkesztett, s elegendő fogódzót d színésznekrendezőnek hhoz, hogy játékkedvét kiélje. A legtöbb színész leglább nnyir szereti ezeket nem túlságosn igényes, de éppen ezért z ő számár sok lehetőséget nyújtó drbokt, mint ngy, súlyos feldtokt tlán mert ezekben játékokbn színészi mesterség teljes fegyvertár felsorkozht. Scribe, ki jó néhány oper librettóját is jegyzi, ebben librettóbn" éppen ezt szbdon leénekelhető" prózi prtitúrát írt meg. Főszerepei brvúráriák lehetőségét nyújtják színészek-nek, s ezzel teszik elnyűhetetlenné mgát drbot. A Mdách Színház - tlán bból kiindulv, hogy drb vlóbn fféle prózi librettó - tovább operettesítette Scribe dt lpnygot: Mészöly Dezső verses vígjátékká írt át, s Fényes Szbolcs zenét szerzett hozzá. Mindebből első pillntásr inkább z Operett-színház, mintsem Mdách színpdár illő mű kerekedett. H zt is megnézzük, kikre bízt színház ezeket z énekes" szerepeket (Tolny Klári, Domján Edit, Gábor Miklós), még inkább z lesz z érzésünk: ez csengőbongó, irgő-forgó tejszínhb-mrcipán építmény nem megfelelő színházb tévedt be. Az elődás zonbn megcáfolj ezeket blsejtelmeket. Tlán z derül ki, hogy főszereplők operettszínészi dottságokkl rendelkeznek? Éppen hogy nem! Mindössze (s ez mindössze " itt most lényeget illeti) zt tudjuk meg, hogy kitűnő színész mindig kitűnő színész,

17 SCRIBE-MÉSZÖLY-FÉNYES: SAKK-MATT (MADÁCH SZÍNHÁZ). GÁBOR MIKLÓS (BOLINGBROKE), TOLNAY KLÁRI (MARLBOROUGH HERCEGNÉ), BASILIDESZOLTÁN (KOMORNYIK) ÉS DOMJÁN EDIT (ANNA KIRÁLYNÉ) GÁBOR MIKLÓS (BOLINGBROKE SZILVÁSSY ANNAMÁRIA (ABIGAIL) ÉS BALÁZSOVITS LAJOS (MASHAM) feltéve, h hgyják, hogy mg köze-gében és dottságibn mozogjon. Ehhez persze nem elég színészek lkti dottság. Ehhez rendező kell, ki rendelkezésére álló művészegyéniségekhez lkítj z elődást, de úgy, hogy mg koncepciój se sikkdjon el. A fitl - és múlt évdbn egész sor munkávl jeleskedő - Kerényi Imre, Skk-mtt címre keresztelt E g y p o h á r v í z rendezője zzl nyert cstát, hogy mindenkit meghgyott - önmgánk. Tolny - Tolny mrdt, Gábor Miklós - Gábor Miklós. de előhozt belőlük könnyed, játékos brvúrvonásokt. Hogy nem operi hngok? Senki sem várhtj ezt tőlük, mg zene sem ilyen igényű. De cl tudják játszni, hogy most ők éppen énekelnek, érzelmesen, szívfcsró fájdlomml vgy csipkelődő gunyorossággl. Kerényiben - ezt kár Vonó Ignác, kár Rkét színpdr állítás is bizonyítj - kivételes dottság vn színészvezetésre. Ez itt is lpvető: mozgásbn, térelrendezésben, z egész elő-dás stílusteremtő erejű megkoreogrfálásábn egy lposn átgondolt rendezői elképzelés vlósul meg, melyben mindennek és mindenkinek pontos helye vn, s ezt koncepciót z elődás vlmennyi szereplője elfogdj, eljátssz, megvlósítj. Stílusegység szempontjából Skk-mtt egyike z évd legkifogástlnbb elődásink. Dixie comedy" - mondj z Irodlmi Színpd plkátj Peter Weiss Mkinpot úr című komédiájáról. A dixie" szó egyránt utl közreműködő " zene stílusár, meg rr, hogy ez furcs stílusú drb fféle városi környezetbe illő vásári színjáték. Mg Peter Weiss megírt drb eléggé heterogén: középkori morlitások Jedermnn-reminiszcenciái, Mjkovszkij Buffo-misztérium, egynémely Brecht-mű nyomi éppúgy észrevehetők ebben színpdi szövet-ben, mint z elidegenedés, vlmiféle kfki és becketti látásmód meg egy-fjt, eléggé vulgáris politizálás, enyhén blfelé hjló kritikávl. Véletlen, hogy drbot z előbb emlegetett Kerényi Imre rendezte, de ngyon tnulságos éppen Skk-mtt stílusához mér-ni Mkinpot úrét. Kerényi ebből nem túlságosn msszív írói mtériából megrendezett egy féktelen lendületű, groteszk stílusú, nálunk eléggé szoktln összképű elődást, melyben éppúgy keverednek bizonyos stiláris elemek, mint mgábn drb-

18 Mozikkockák z évdból bn. Itt-ott hppening is feltűnik meg rögtönzés, kárcsk z erős stilizáltság vgy vd burleszk. S mégis, ez sokféleség így együtt nem hullik lkotóelemeire, hnem (nélkül, hogy ezek z elemek egybeolvdnánk) egy színes elődás összképét nyújtj. Ezúttl - bár-mily különösen hngzik is - stílus egysége nem egységes voltábn rejlik. Kerényi mindent felhsznált, mi ebben szoktln drbbn helyénvló - kitűnő ötlet volt például dixie-zenekr élő, játékbn részt vevő beállítás z elődásb! -, s bár ezúttl nem álltk rendelkezésére olyn kiemelkedő színészek, mint Mdáchbn, sok fitlt felsorkozttó szereposztásbn mégis sikerült jó színvonlt biztosítni. Horesnyi László, kinek groteszk iránti érzéke A tetovált rózs elődásán már feltűnt, Mkinpot úrból gzdgbb figurát formál, mint mit mg szerep sugll; igen jó Mdrs József, mint Wurst úr, igzolv, hogy nemcsk z ideges fene-gyerekek sktulyájábn érzi jól mgát; s két hippingylt lkító Fodor Tmás és Verdes Tmás éppúgy érzi ennek z urbánus népi komédi stílusú elődásnk z ízeit, mint négy szerep-ben négyféleképp multságos Somhegyi György vgy Mkinpot nejéből sztriptízművésznővé átlényegülő Telessy Györgyi. A Mkinpot úr nem különösebben jó drb - de igen jó elődás, egy merész fntáziájú rendező és egy nem kevésbé fntázidús szereplőgárd jóvoltából. S ezzel eljutottunk vizsgálódásink végére. Az érintett műfjokt nem lehet rngsorolni. Pusztán z rokonítj őket, hogy stílusuk megszokottól eltérő megoldásokt követel színészektől, sblonok széttörését, rossz rutinok elfeledését s vlmiféle új és más színpdi stílus kilkítását. Ezt zonbn - s erről is esett bőven szó - csk csptmunkávl (rendező, színészek, díszlet- és jelmeztervező csptár gondolok) érhetik el. Nem véletlen, hogy vizsgált elődások közül zok nyújtottk egységes képet (és minden szempontból zok voltk egyben legjobb produkciók), melyekben ezt csptmunkát sikerült megvlósítni. SZEREDÁS ANDRÁS Mindent Albee-nk! Kérem, vegyenek elő egy Pesti Műsort, melyben Edwrd Albee Mindent kertbe! című drbját ismertetik. Richrd helyett írják be, hogy Bernrd Acton, Mrs. Toothe helyett pedig, hogy Leonie. A későbbiekben még nnyi változás, hogy Bernrd nem kuttóvegyész, hnem bútorügynök, Lennie nem elegáns ngol hölgy, hnem lengyel zsidó nő, Jck nem dúsgzdg brát, hnem szerény divtrjzoló. A történet: Jenny és Bernrd kétszobás lkásábn vgyunk. A házspár veszekedéséből megtudjuk, hogy Bernrd keveset keres, nem telik üvegházr, vendégeskedésre. Leonie jelenik meg Jenny álláshirdetésére, és félre nem érthető kereseti forrást kínál fel. Jenny z jánlton felháborodik... Később Lennie áltl hátrhgyott előleg birtokábn előkelő étterembe hívj Bernrdot. A férj először gynút fog, hogy Jenny tillm ellenére állást válllt, de ztán megbékül, mókázni kezd, feleleveníti megszokott kedves játékukt, melynek két szereplője Bernrd, Ngyfőnök és Jenny, krcsú indiánsszony. (I. felvonás) Néhány héttel később, miközben tkrékos Bernrd felesége kívánságlistáj mitt bossznkodik (mosogtógép, üvegház, mozijegy hármuknk!), pénzescsomg érkezik nevére. Vjon ki küldhette? A terhes ny, kinek földlttin átdt egyszer helyét, vgy z elegáns úr, ki érdeklődni szokott vonton munkáj iránt? Mindegy. Végre vendégségbe hívhtják brátikt. Míg zonbn Bernrd pipszurkálóját keresi, itt is, ott is újbb pénzkötegeket tlál. Végül rá kell döbbennie, hogy felesége még sztriptíztáncosnőénél is rosszbb hivtást válsztott. Kitörni készülő felháborodását Jck megjelenése szkítj félbe, ki golfozni hívj. Bernrd nem megy vele, de ezzel csk Jenny korholását hívj ki: z utóbbi időben pockot eresztett. Ez már türelmes Bernrdnk is sok, de mielőtt újból kitörhetne, megjelenik Roger, fi. Nincs más hátr, mint hogy sofőrön töltse ki bosszúját, ki borrvlót követel fiún. A prtyhoz ztán már hidegvérrel rendeli meg z itlt: egy lád pezsgőt és két üveg konykot. (II. felvonás) Roger, Bernrd és Jenny feszült hngultbn készül z estre. Megérkeznek vendégek. Vártlnul betoppn Leonie is. Kiderül, hogy jelenlevő hölgyek vlmennyien szorglms lklmzotti, de műintézetét rendőrség megjelenése mitt be kellene zárni. A megrendült férjek, kiket jólétük lpjibn ráz meg hír, tnácskozni gyűlnek össze. Az időközben teljesen megszelídült Bernrd elnököl. Elhtározzák, hogy más helyen rendezkednek be, és továbbr is zvrtlnul árusítják feleségeiket. Leonie megnyugodv távozik, mjd belép mindig kptos Jck, összevissz fecseg, és lssn felfedezi titkot. Jenny bizttásár férfik elnémítják, és holt-testét elássák kertben. (III. felvonás) 2. Íme, ez trtlm Giles Cooper ngol író színművének. Mint láthtó, mese szóról szór egyezik Albee-évl, két drb mégis merőben más. Giles Cooper (furcs szürrelist drámi groteszkjét, A sültglmb"-ot hllhttuk rádióbn) 196z-ben írt meg Everything in the Grden-jét. A Royl Shkespere Compny ezt válsztott első kísérleti elődásánk z Arts Thetre Clubbn. A drb megbukott. Az ngol közönség túlságosn nyersnek érzett egyes jeleneteket, és heterogénnek, kegyetlennek tlált befejezést. Ez volt Cooper-ügy ben, szerző rejtélyes hlál után, Edwrd Albee megbízást kpott rr, hogy átdolgozz drbot. A történetet teljes egészében átvette, és ezzel egyes kritikusink állítás szerint megírt legeredetibb drbját, más kritikusi szerint pedig legekletikusbb és legegyenetlenebb színművét. Ez volt z Albee-ügy ben egy fitl stuttgrti sztárrendező, ki elégedetlen volt Albee bátortln és félig sikerült dptációjávl", hozzáírt néhány jelenetet drbhoz. Pontosbbn kettőt. Egy nyíltszíni fürdőszob-jelenetet és egy nyíltszíni W. C.jelenetet. Albee tudomást szerzett ról, próbákt leállítttt, rendezőtől pedig elvették drbot. Ez volt Neuenfels-ügy. S végül, mint hogy z néh előfordul, z élet is lemásolt sztorit bn New York egyik elővárosábn letrtóztttk négy szolid csládnyát,

19 mert kiderült róluk, hogy rendszeres és szervezett prostitúciót folytttk. (Mellesleg pontosn fele összegért, mint Albee drbjábn.) Ez volt rendőrségi ügy. Megrendítően szép, hogy kritik" lényegében mind négy esetnél ugynrr hibár tpintott rá: stílusérzék hiányár.... Cooper szolid mesterségbeli tudássl megírt Everythingje sehol nem lépi túl sztirikus társlgási színművek kereteit. A vártln fordultok soh nem sűrítik elviselhetetlenségig z tmoszférát. (Bernrd például néhány perccel zután, hogy rájött felesége pénzforrásár, ngy lelki nyuglomml rendeli meg z összejövetelre lád pezsgőt, mjd Rogert csitítj: mégiscsk z nyád ". Az is megnyugttón ht, hogy nem Jenny z egyetlen, ki nem tlál él-vezetet munkájábn, hnem, mint második felvonásbn kiderül, Jck sem.) Coopernél felvonásvégek csknem zártk, lekerekítettek (z első felvonásbn Bernrd gyermekded játék tesz pontot történtekre, másodikbn árnyékboxolás). A hrmdik felvonás közepe táján zonbn vártlnul elkomorul hngnem. Miután Jenny vezényletével megölik Jcket, z sszonyok így beszélgetnek: JENNY: Ezek férfik! LAURA: Nekem mondod, drágám? Jvíthttlnok. LOUISE: Rögtön begyulldnk. BERYL: Gondolod, hogy ez legjobb? H gödröt ásnk? BERYL: Nem látják be, hogy még így leglább csinálnk vlmit. LAURA: Olyn gyámoltlnok! LOUISE: Ügyefogyottk! BERYL: Nem látják be, hogy még így legjobb. H tegyük fel lemegy Golf-klubb és elkezd fecsegni... A feltűnően nyers és brutális jelenet mindenhová illett voln, csk éppen Cooper mértéktrtó, szituációk merészségét kissé visszfogó technikájához nem. A stílustörés feltehetően Albee-nk is szemet szúrt, és tlán innen támdt z z ötlete, hogy Jck figuráját sját groteszk-bszurd átdolgozásánk kulcsszereplőjévé tegye. Jck nál mindig legfeszültebb pillntokbn lép színre, és mindig zért, hogy vártln fordultokt mg vlószínűtlen jelenlétével oldj fel. Azzl, hogy z első felvonásbn eljátssz Mrs. Toothe előtt Jenny szeretőjét, kinek z sszony szárítókötélre tett bugyikkl üzenget, elképzelhetővé teszi z ALBEE: MINDENT A KERTBE! (KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ). TÖRŐCSIK MARI (JENNY) ddig elképzelhetetlent, lehetségessé lehetetlent. Viszont második felvonás végén bekövetkező feltámdásávl idézőjelbe fogllj z egész történetet. Olysféle trouville ez, mint mikor Koldusope rábn Mckie nykáról leveszik kötelet. A konvencionális drmturgi felrúgás zt mélyebb értelmet is kifejezi, hogy ebben világbn csk z élvezhet területenkívüliséget, z őrizheti meg rezonőr fölényét, ki pénzt leglább olyn korlátlnul birtokolj, mint Jck. ALBEE: MINDENT A KERTBE! (KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ). TÖRŐCSIK MARI (JENNY) 3. Úgy tűnik, hogy Albee-nk ezzel változttássl sikerült cooperi színdrbváltozt össze nem illő elemeit egységessé tennie. Hogy ez mégsem érvényesül mrdéktlnul, nnk z z ok, hogy könnyedségnek és játékosságnk z z lptónus, melyet Jck diktáln, nem illeszkedik drbon végrehjtott egyéb módosításokhoz. Vegyük sorb, most már csk felsorolásszerűen, milyen lényegesebb változttásokt hjtott végre Albee z eredeti drbon. Mrs. Toothe elementárisbb és erőszkosbb, mint Leonie, ugynkkor gzdgságávl és fölényével ugynolyn vlószínűtlen, mint Jck. Leonie telefonon jelentkezik be Jennynél, és ezután Bernrd hosszs eszmefutttást folytt rról, hogyh Leonie különbséget tud tenni bl és jobb keze között, kkor nem tlál hozzájuk, mert Jenny fordítv mgyrázt el neki z utt. Ez drmturgii pongyolság ngymértékben lerontj Leonie megjelenésének htásosságát. Mrs. Toothe viszont minden előkészítés nélkül, vártlnul és megdöbbentően állít be, jtóstul ront házb, hogy Jck szokott. Mrs. Toothe végig kezében trtj z események irányítását, és nem Jenny, hnem ő utsítj vendégeket, hogy némítsák el Jcket. Ezzel csknem olyn dibolikus szerephez jut, mint ellenkező előjellel Jck. Bűn z Erény mellett egy álcázott morlitásbn. Cooper sejtetni enged némi ádáz gynkvást is női nem eredendő romlottságát illetően, Albee-nál szenvedő" férfir irányul reflektorfény, így zonbn történet enyhén melodrmtikus színezetet kp. Ugynkkor hihetetlenül kiélezte helyzeteket,

20 Mozikkockák z évdból SIKLÓS OLGA Egy fitl Hmletről ALBEE: MINDENT A KERTBE! (KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ). SINKÓ LÁSZLÓ (JACK) felerősítette drámi hngokt. Dilógusibn szinte tpinthtóvá tette z időt és teret, melyben Richrd és Jenny párvidl folyik. Színesebb és gzdgbb nál Richrd, Jenny és Roger közötti konfliktus. Rendkívül tudtosn felépített jeleneteit úgy rkj egymás mellé, hogy benne szereplők mindig z előzővel ellentétes hngulti töltést kpjnk. Cooper drbjábn pénz még egyszerűbb, közvetlenebb jelentésében szerepel. A gzdgságot jelenti. Albee zzl, h o g y meriki környezetbe ágyzt történetet, pénzt presztízsfogysztás kétségbeejtően céltln circulus vitiozusánk eszközévé tette. RICHARD: Negyvenezer dolláros házbn élsz, és ócsk cigrettákt kell szívnod, hogy összegyűjtsd szelvényeket, hogy kpj értük egy jó por-szívót, hogy zzl tkríthsd házt. Belépsz egy klubb, hogy visszdhss vcsormeghívásokt olyn embereknek, kiket nem ismernél, h nem lépnél be klubb. Azért lépsz be klubb és tnulsz meg teniszezni, mert elhtároztd, hogy olyn környékre költözöl, hol mindenki klub-tg... Igen? A nykdt is dósságb dtd... nykig úszol z dósságbn, és miért? Mindez gzdgítás zonbn, úgy látszik, ellentmond történet eredendő multságosságánk, nnk várkozásunknk, hogy nevessünk z előkelő bordélybn megdolgozott dollárokon. A társdlomkritiki mozzntok éppen ezért hmisn csengenek még kkor is, h esetenként tisztábn vgyunk zzl, hogy csupán közvetítő funkciójuk vn, szereplőkre utlnk. Egyetlen erőltetett párhuzmr futj csk Albee-nál, hogy kupleráj-sztori közügy álrcát öltse mgár. JENNY: A túl sok pénz elront, túl kevés megront, h pedig elegendő, kkor nincs semmi bj. RICHARD: Az kérdés, hogyn szerzi z ember. JENNY: Ugyn, te ne beszélj nekem erről. Tlán Perry ingtlnügynökségére gondolsz? Tízezret kér kint z utópály mentén egy telekért, de zt nem mondj meg szerencsétlen bolondnk, hogy nincs vízvezeték. Vgy Gilbert csodáltos könyvkidójár? Csup szemetet d ki ezerszámr és mennyit áldoz egy vlmirevló könyvre?... Egy vst sem. RICHARD: Jól vn, jól vn. JENNY: És te is kuttóintézetben. Mi z sok állmi megrendelés? Tlán bktériumfegyverek vgy hrci gáz?... JENNY:... közlöm veled, hogy mindegyikőtök bűzlik, mind gyilkosok és prostituáltk vgytok. Az ilyenfjt lpos közhelyeknek színpdi hitele is erősen kétséges. Albee, mikor egyfelől elsimított Cooper drbjánk egyenetlenségét és logikátlnságát, másfelől újbbkkl tetézte. ALBEE: MINDENT A KERTBE! (KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ). TÖRŐCSIK MARI (JENNY) ÉS AVAR ISTVÁN (RICHARD) Nemzeti színjátszásunk bölcsőjébe Kzinczy Hmletet tette, hogy ezzel is segítse növekedését, fejlődését; Arny János fordítás nemzeti klsszikusunk lett. Shkespere művét száznyolcvn éve játsszuk, s mindig fölfedezés izglmát dj, nemes erőpróbáj egy szín-ház egész együttesének. A legutóbbi veszprémi Hmlet-bemuttó is z volt, s méltán kér helyet z emlékezetes Hmlet-elődások között. Miről szól veszprémi Hmlet? (Hiszen vlójábn minden említésre méltó Hmlettolmácsolás másról szól, h szövege változtln is mrd.) Egy olyn gyerekember trgédiájáról, kire rászkdt felnőtt élet, mielőtt belenőtt voln ebbe világb. A nyíló felnőttértelem, felnőtté válás keserű-édes szkszábn Hmlet z iskoltársk, könyvek, víg multságok korából egyszerre gyászr és nászr tér hz. Az p gyors hlál és z ny még gyorsbb nász szinte megoldhttln szituációb kergeti z élet konfliktusit még lig ismerő fiút. Egy szilárdnk látszó világ dőlt romb, és z új építése megoldhttlnul nehéznek látszik. Végvári Tmás-Hmlet e tisztáztln, tüskés állpotbn lép színre először. Amikor már zjlik második kép. A király, királyné és kísérete elkezdte jelenetet, ő pedig két gyors lépéssel, oldlt bejön színre, s z nyi kérésre válszábn ott érezni fegyelemmel kordáb szorított fitl fiú sértő szándékát, ellenkezését, kétségbeesetten dcos, de tehetetlen kmszlényét. S mikor királyi pár kíséretével elvonul, minden fojtott indult kitör belőle. Nem hng-erővel, hnem mozgássl, gesztussl, egész testével-lényével válik htlms, kétségbeesett kiáltássá. Egyszerre érte gyász z páért és z iszony z nyától. Egy gyermek pnsz tör elő belőle, egy eszmélő kmszé, ki már nemcsk érez, de ítél is. Vergődik és átkozódik, gyötrődik és vgdlkozik, nem érti, mi történt körülötte. S mire Hmlet z első monológbn eljut következtetésig: De törj meg szívem, mert nem szólht s z á j ", néző kezdi megérteni, hogy eb-