S Z Á N T Ó J U D I T Az évad a külföldi darabok tükrében (7) BŐGEL J Ó Z S E F A vidéki színházi fesztiválokról (11) magyar játékszín

Átírás

1

2 T A R T A L O M Az évd dimenziói H E R M A N N I S T V Á N Lesz-e káoszból kozmosz? (1) S Z Á N T Ó J U D I T Az évd külföldi drbok tükrében (7) BŐGEL J Ó Z S E F A vidéki színházi fesztiválokról (11) mgyr játékszín A S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A I I I. É V F O L Y A M 8. S Z Á M AUGUSZTUS FŐSZERKESZTŐ: B O L D I Z S Á R I V Á N SZERKESZTŐ: CS. TÖRÖK MÁRIA Szerkesztőség: Budpest, VI., Ngymező utc Telefon: Megjelenik hvont A kézirtok megőrzére visszküldére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest, VII., Lenin körút 9-11, A kidásért felel: Sl Sándor igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető Post Központi Hírlp Irodánál (Budpest, V., József nádor tér 1.), számú egyéni csekkszámon számú közületi csekkszámon, vgy átutlássl z MNB 8-s egyszámlár Előfizeti díj: 1 évre 144,- Ft, 1/ 2 évre 72,- Ft Példányonkénti ár: 12,- Ft Külföldön előfizethető Kultúr külföldi képviselőinél Indexszám: Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél igzgtó P Á L Y I A N D R Á S Színpd vgy szószék? (11) Szomszédok látogtóbn K. K. S. Szlovák, trgédiák (17) T I B O R R A K O V S K Y Mdách humnist felhívás mementój (19) S Z I L Á G Y I J Á N O S Ngyvárdi színház debreceni fesztiválon (20) Az idő mérlegén LUX A L F R É D A dd útj mgyr színpdon (23) A N T A L G Á B O R Bródy Sándor mgyr színházi élet (26) B Á T K I B R A T M A N N M I H Á L Y A dd: Esztergályos Cecíli (28) Mozikkockák z évdból H E G ED Ü S G É Z A Udvrló szennyeskosárbn (29) P. A. Solti Bertln három szerepe (30) M A J O R O S J Ó Z S E F Hogyn játszik cslád? (31) R Ó N A K A T A L I N A mögöttes világot szeretném néző elé vinni" (33) fórum disput B É K É S A N D R Á S Kői hozzászólás egy ktuális vitához (34) rcok mszkok N Y A K A S S Z I L Á R D Sztnky színpdon (35) A. kézirtot nyomdáb dtuk VI. 2. négyszemközt G Á B O R I S T V Á N Hol lkik Vonó Ignác? (38) A C Í M L A P O N : J E L E N E T S Z A K O N Y I K Á R O L Y A D Á S H I B A CÍMŰ K O M É D I Á J Á N A K P E S T I S Z Í N H Á Z I E L Ő A D Á S Á B Ó L ( B U L L A EL M A, P Á G E R A N T A L, K O Z Á K L Á S Z L Ó, H A L Á S Z J U D I T ÉS E R N Y E Y B É L A ) világszínház K Ö R Ö S P A T A K I K I S S S Á N D O R Élmények hullámvölgyben (41) M O L N Á R G Á L P É T E R Színházi útijegyzetek (II.) (43) A mgyr elődások képeit Iklády László kzítette

3 Az évd dimenziói HERMANN ISTVÁN Lesz-e káoszból k o z m o s z? Keressük korszerűséget Vnnk kotikus állpotok, melyek vlmiféle kibontkozás felé muttnk. Azután vnnk olynok, melyek csk úgy " kotikusk, s melyekből nehezebb kibontkozni, mint látszólg megszilárdult fél vgy teljes tévutkból. Amit jelen pillntbn konsttálhtunk, z mgyr színházi élet kotizmus, s egye-lőre ne jelöljük meg, hogy vn-e ebben káoszbn ígéret kibontkozásr. Mi jellemzi káoszt? Mindenekelőtt z, hogy mi vgyunk z utánjátszó színházi élet. Hrmdhetesek vgy negyedhetesek vgyunk, mint hogy vnnk vgy voltk hrmd- vgy negyedhetes mozik. Feltűnik egy tendenci Párizsbn vgy Hmburgbn, esetleg Moszkvábn, s mi rendkívüli sietséggel, ht-hét év múlv mint újdonságot behozzuk. Vlmikor egy Verdi-operánk egy évre volt szüksége hhoz, hogy Budpesten is megjelenjék. Albn Bergnek már több mint hrminc évet kellett erre várni, s nem is Albn Bergnek, hnem mgyr közönségnek. Persze ez csk kivételes eset. Többnyire nem várunk hrminc évet, csk z előbb említett néhányt. Nos, ezt z állítást szeretném mindenekelőtt illusztrálni, mégpedig dokumentum-drámávl. A dokumentumdrám Kezdjük zzl, hogy dokumentumdrám mint olyn nem újdonság, hiszen Pisctor-színház már húszs években dokumentumdrámákt játszott. Igz, hogy ez dokumentumdrám montázs-drám volt, hol dokumentum vlóbn közvetlen dokumentum voltábn jelent meg színen. Nem szbd elfeledkezni rról, hogy htvns évek dokumentumdrámáj egzen más, mint húszs éveké volt. De ugynúgy nem szbd elfeledkezni rról sem, hogy egyetlen egy évd, mégpedig német színházi évd produkált dokumentumdrámákt különösen sikeres dokumentumdrámákt soroztbn: z 1963/64-es. Ekkor játszották Peter Weiss Mrt-Sdeját, Hochhuth A helytrtóját, vlmint Kipphrdt Az Oppenheimer-ügyét. Azót ht, illetve hét esztendő múlt el ddig, míg mgyr dokumentumdrám is született. Mguknk z eredeti drámáknk nem kellett ennyit várni mgyr bemuttór, de fokmérő nem pusztán. viszonylg gyors mgyr be-muttó, hnem mgyr színpdi irod-lomr gykorolt termékenyítő htás. Nos, ez termékenyítő htás ngyon furcsán mnifesztálódik Tháli Színház A mgyr kérd című elődásán. Ennek dokumentumdrámánk ugynis olyn hibáj vn, melynek következtében egyszerűen színpdképesnek sem nevezhető. Az eleje még izglms. Az 1956-bn lejátszódott nemzetközi diplomácii események vlóbn. izglmsk lehettek, ennek következtében -. h drmturgiábn gondolkozunk -- lehetnének egy drám befejezei. De semmiképpen sem kezdődhet ezekkel drám, nem végződhet rendkívül fárdt szárnycspásokkl. A színpdon mind dokumentum, mind drám hldoklik. Es csupán hldoklik. Egyetlen új gondolt, egyetlen új mozznt nem merül fel drb folymán, illetve mikor felmerülne egy ENSZ-ügyintéző belső trgédiáj, kkor pillntok ltt továbbsiklik drb, illetve játék illetve szvk. Mert nem drb, nem játék, hnem szvk árdt hngzik színpdról, melyek önmgukbn tlán el is hngozhttk, de semmiféle drámi htásuk nincs. A szvk mögött persze lehet drám is. Mert miért ne lehetne drámi z meriki mgyr diplomt-kolóni élete, izglmi esetleg még htároztlnsági lpján is. Cskhogy ez drám is legfeljebb futólg külsődlegesen merül fel. A keret érzékeltete színpd egz terét elfogllj, megmrd tehát kulissz, elvz minden más. Ehhez kulisszához hozzátrtozht z ENSZ mint kulissz, hozzátrtozht mgyr vendéglő mint kel-lék, továbbá hozzátrtozhtnk felbérelt tnúk, kik zon izgulnk, hogy meg- szolgálják-e hmis tnúzási díjt.. Viszont mi hiányzik, z egy másfjt izglom, például szerzőknek szín-háznk művzi izglm., vlmi új igzság felderítének z izglm stb. Hogy mi z ok nnk, hogy z el-kett dokumentumdrám ilyen benyomást kelt, zt rzleteiben felesleges len-ne firttni. Nyilván kedelem is. De nemcsk z. És nem is elsősorbn z. Egyszerűen z történt, hogy dokumentumdrám helyett kulisszdrámát kp-. tunk. S kettőt nem szbd összetéveszteni. A történelem tükre mögött lehetnek emberi trgédiák lehetnek kulisszák. Az előbbiek lklmsk drámi megformálásr, z utóbbik nem. S ez kulisszszerűség rzben onnn következik, hogy ennek drámánk nincs ktuális tölte. A küzdelem nem z ENSZ-ben játszódott le, hnem Bud-pesten Bltonbogláron, Kecskeméten Ózdon stb. Itt dőlt el. Ami kívül történt, z legfeljebb ennek kisugárzás volt. Enélkül semmit sem lehet megérteni diplomácii küzdelemből, mely fontos kísérőjelenség, de csupán kísérő-jelenség. S ezért ránylik úgy kulisszdrám dokumentumdrámához, mint kísérő" konykhoz. S ez lényeg. Ezen belül el lehet mondni, hogy z nyg mint diplomácitörténeti nyg ngyon érdekes. Hogy kdnk vlóbn kulissztitkokt fellebbentő dilógusok. De jelleget ez sem változttj meg. Sőt, sjátos módon, csk erősíti. A dokumentumdrám csk z egyik kísérlet rr, hogy felkeressük korszerűséget. A kifejez nem véletlen. Mi nem keressük, hnem felkeressük. Mi látogtóbn vgyunk nál. Nálunk nem öreg hölgyek, hnem jvkorbeli szín-házi szkemberek vgy éppen fitlemberek látogtják korszerűséget, levizitelnek nál, vizitről megjelenő kommüniké esetleg egy színházi estében fogllttik össze. A dokumentumdrám mellett ugynilyen utánjátszó kísérlet z bszurd is, mely most már igen sokdik formábn igen sokdik sikertelenséggel jelenik meg mgyr színpdon. Az bs zurd, melyben nincs lehetőség Az új bszurd Görgey Gábor Noéj. Az bszurd drámírónk mindenekelőtt cl kell htározni mgát rr, hogy bszurd drámát ír. Ez nnyit jelent, hogy válll-j: költői erővel áthidlj színpd bszurditásából dódó összes nehézséget. Vgyis vlmi költőit csillnt meg, mi nemcsk feledteti, hnem felerősíti színpd ntidrmtikus nygát. Az lkok, szándékoltn körvonttlnok, hogy zután színz mg módján szellemileg érzelmileg körvonlzz őket. A cselekmény szándékoltn értelmetlen, hogy színpd értelmezze, megteremtse z értelmetlen lét értelmes kritikáját. Görgey zonbn mindezt nem válllj, ezért Noé történetét eleveníti fel - zzl csekélyke különbséggel, hogy Noé nem biblii időkben él, hnem m. Így közelebb áll z Új Zrínyiászhoz, mint Becketthez, másfelől vi-

4 szont közelebb áll Ionescóhoz, mint Mikszáthhoz. Ez egyszerűen zt jelenti, hogy megpróbál egy prodisztikus llegóriát írni. A prodisztikus llegóriánk mindig konkrétnek kell lennie. A fikció z egyetlen, mi nem konkrét, minden más szinte kínosn nturlisztikus, mert egyébként semmi htás nincs. Nos, itt kpcsolódik be z bszurd Görgeynél. Az ő ötlete egy prodisztikus llegóri, melyet z bszurdr jellemző ponttlnsággl dob rá színpdr. Más kérd, hogy z bszurd ponttlnság - mint ezt z előbb láttuk - ngyon is kiszámított szándékolt ponttlnság. Itt viszont ez nem lehetséges, s ezért csupán szándéktln ponttlnságok soroztát, ntidrmtikus mozzntok kkumulációját kpjuk színpdon. Mindjárt szeretném ezt példázni. Görgey Noéj bbn hsonlít bibliihoz, hogy z isten értesíti őt vízözön eljöveteléről. H most vlki hisz istenben, mint kár biblii Noé, kár bibli szerzője - mondjuk Mózes -, kkor ennek vn értelme. H vlki nem hisz benne, ennek is vn értelme. De nnk, hogy vlki nem hisz istenben, de speciel suglltbn hisz, már nincs értelme, s eddig drám bszurd lenne. Igen ám, cskhogy h vlki hisz suglltbn - Görgey gondolt szerint nyilván zért, mert bbn z istenben, ki mást tüntet ki figyelmével, z emberek nem hisznek, de bbn, ki éppen engem tüntet ki figyelmével, szükség-szerűen hinnem kell -, kkor mkcsul hinnie kellene. Görgey Noéj zonbn nem igzán mkcs, nem igzán meg-szállott, hnem elárulj titkot, mit sugllt szerint nem voln szbd elárulni. S ezzel ismét új szfér teremtődik, mely már korántsem bszurd, hnem sokkl inkább kommersz. Mert kérd így vetődik fel: micsod önző ember z, ki csk önmgánk épít bárkát, miért nem mindjárt másoknk is? Sőt, kkor mindenkit bizttni kellene bárképítre. Noé fi ezt z álláspontot képviseli, példázv zt ngy filozófii bölcsességet, mely szerint mindenkinek z emberiség jváért kell küzdenie, ki ezt z ügyet cserbenhgyj, bizonyos vontkozásbn nem is ember. Így z bszurd egyáltlán nem bszurd, hnem mélyen kommersz, sőt, vizenyősen humnizáló, mjdnem humnizálgtó. A gondolt közhely-jellegét itt is bevonj msinéri, bárkávl meg nővérrel, ki színpdon félsztriptízt is rendez, mint hogy mnpság színpdjinkon ez nemegyszer szokás. Most már téved ne essék, sem fél, sem z egz sztriptíz ellen semmi-féle kifogásom nincs, sem erkölcsi, sem ideológii, sem drmturgii szempontból. Amennyiben sztriptíz nem helyettesíti drámát, hnem hozzájárul drámi feszültséghez. De mikor z ilyen vetkőzi jelenetek csk rr vlók, hogy vlmilyen feszültség egyáltlán legyen, hogy nem várt bárprodukció helyettesítse színpdtól elvárhtó izglmt, kkor sztriptíz nem áldásos. S h ehhez még hozzászámítom zt is, hogy z egz játék bővelkedik z ízltelenségekben - mert drb híján, szégyenérzet híján vgy szeméremérzet híján (s szemérem-érzet itt sem szexuális értelemben szerepel) egy pillntr felmerül testvér-szerelem motívum, hogy z egzet egy szodomikus motívum zárj le, mikor is Noé lány férjhez megy vízilóhoz -, kkor inkább viszolygok színházbn, mintsem élményt kpok. Az bszurd nem válllás, illetve közhely válllás ebben kifinomított" formábn egy-egy pillntr rfináltnk tűnhet. De mikor közhelyek hlmozódnk, kkor rfinéri látszt is eltűnik. Noé hibáj z, hogy nem mások számár épít bárkát, hogy titokbn eszik, hogy áltlábn nyárspolgár. Ez ngyon ngy hib, de hát egy nyárspolgár esetében ez zért elég termzetes hib. Viszont szerepel drbbn két vlóbn kollektív ember is, kik ácssegédek, kik közben is, de különösen drb végén jelképezik munkásosztályt vlmint z összes dekorációs felirtot. A kettőt együtt sikerült szimbolizálni - lehet, hogy ez okból vnnk ketten. Egy erre kev lett voln, ők hihetetlen vonzást gykorolnk Snyir, Noéházspár egyetlen fiár. Ezt nnál könnyebben megtehetik, mert fiú kénytelen volt kiábrándulni nővéréből, ki z előbbiekben vonzott, időköz-ben vízilónévá változott, miután bártuljdonostól, kivel elszökött, megszbdult. Egyébként vízözönnek egyet-len ismert áldozt bártuljdonos, mert mindenki más megmenekül, legyen állt vgy ember. A kíméletes vízözön kíméletlen színházi estébe cspott át, ez nemcsk drb intonációját jellemzi, hnem zt is, hogy h nem tudunk bszurdul, kkor jobbn tesszük, h nem beszélünk bszurdul, mert ebből színpdi mondnivló nem jöhet létre. Ezért színzek szldgálnk, kibálnk, színpd mégiscsk kong. Az bszurd-kísérlet növelte káoszt, már vlmiféle nyuglomr vágytunk. Így következtek el nyuglmsbb bemuttók, rzben kipróbált drbokkl, rzben pedig kipróbált szerzőkkel, mint például Gyárfás Miklós. Játékosság gondolt Gyárfás rutinj már eleve megnyugttón, de egyúttl kétséget ébresztően is ht rr közönségre, mely belép Pesti Színházb, hogy megtekintse Játszik cslád című drbot. S ehhez z érzhez még hozzájárul z, hogy főhős tudós, mégpedig kitűnő tudós. Mégsem úgynevezett értelmiségi dr-bot látunk. Az utóbbi időkben léteznek olyn témák, melyeknek százezernyi változt született meg már régebben is, s most felmelegítve, új körítsel kerül-nek színpdr vgy filmvászonr. Ezek közé trtozik z értelmiségi átlgpnsz klikkekről, ngyképűségről fitlok beilleszkedének nehézségéről. Gyárfás Játszik csládj zonbn nem ezt szokványproblémát állítj középpontb. A szokványgondoltok fordultok vetülete jelenik meg színpdon, Gyárfás ezzel kísérli meg elkerülni közhelyeket. S nem kell különösen fárdozni sem zon, hogy furcs helyzeteket teremtsen, mert drmturgiilg vlóbn sokszor nehéz soktmondó érdekes szituációk megteremte kkor, mikor életfolymtról vn szó. Gyárfás z életfolymtot átteszi játékb, tehát ismét csk vetületbe, így ngyon könnyen teremthet furcs helyzeteket. A cslád játszik, mégpedig csládfő születnpján, mégpedig minden évben. Tvly indiántörténetet, idén bűnügyi játékot. És játék állndón összekeveredik vlósággl. Ez z összekevered két esetben könnyű problémátln: cslád gyermeke, Feri pjtás, szomszéd vill Klárij esetében - hiszen ők gyerekek, egz életük tele vn játékossággl -, vlmint z nyós esetében. Ez utóbbi úgyis mitikus ótestmentumi módon gyűlöli vejét, tehát ngyon könnyen beletlálj mgát bűnügyi játékb, hol vej bűnös. Sokkl nehezebb helyzete csládfőnek, feleségének nnk fitlembernek, ki tudós csládfőhöz mint mesterhez fordul egy tnulmánnyl. A játék zonbn mindenen átemeli z embereket, elkezdenek színpdon mozogni, játékból vlóság lesz, vlóságból pedig játék, mindkettőből jó ideig szokvány. A feleség ugynis fitl, mestert

5 Az évd dimenziói csodáló tnítvány is fitl, tehát evidens, hogy vgy vonzlom jön létre közöttük, vgy leglábbis mindenkiben fölébred gynú, hogy ilyesmi megszületik. Ezzel tudós sjátos helyzetben tlálj mgát, de ez sjátos helyzet ngyon is emlékeztet szerelmi háromszögre, melytől persze Gyárfást ezúttl megóvj z íz-le. Igz, hogy így nem jön létre szerelmi háromszög, legfeljebb nnk körvonli lkulnk ki. S így minden csupán körvonlkbn mrd. Kpunk tehát egy olyn játékot, mely mjdnem bulvárdrmtikus vetülete mi sémáknk. A mjdnem " előny is, hátrány is. A vetületjelleg előny is, hátrány is, s z eredmény egy mjdnem szórkozttó három ór Pesti Színházbn. Itt viszont mjdnem csk hátrány. Mégpedig zért, mert z elmosott színpdtechnik, z átszűrt jólmegcsináltság mögött lenne egy gondolt, mely vlóbn komoly mondnivlót hordoz, tlán éppen ezért vígjátéki sztirikus. Nos, játék technik lig-lig engedi kibontkozni ezt. Engedtessék meg, hogy ne döntsem el e helyütt, vjon igz volt-e Bozóky István rendezőnek bbn, hogy ezt fontos, de drmturgiilg egyáltlán nem kidolgozott gondoltot háttérbe szorított, s ennek helyén inkább bulvárt, illetve mjdnem bulvárt játsztt el. De mindenesetre dolog így történt, ngyon erősen után kell gondolni nnk, hogy játék mélyén ott rejlik mondnivló. S nem is kármilyen. Npjinknk egyik legfontosbb legáltlánosbb értelmiségi tendenciáját tűzi tollhegyre Gyárfás. Az emberek nemegyszer ki krják gylni - még-pedig sját képükre hsonltosságukr - z embert. Nem ezt vgy zt z embert, hnem z embert áltlábn. A főhős - mint gykuttó - zt szeretné, h z emberek olyn finom intellektusok lennének, kik megtnulják modern viselked eszmekörét, de elfeledkeznek e beletnulás közben körülöttük levő élet konkrét rezdüleiről. S vlóbn igz z, hogy színpdr bependerülő fitlember jó ideig tetszik tudós feleségének, hiszen lelkes, hiszen mentes semtikus behviour " fordultoktól hivtlos formuláktól. Igen ám, cskhogy kiderül: ő is zt z új embertípust szeretné elősegíteni, kigylni, művileg megszerkeszteni, melyet mester. S mikor mester tnítvány játék féltékenység után krt krb öltve távoznk, hogy teljesen rcionális épp ezért teljesen érzelemmentes embert mint ideáltípust lbortóriumilg létrehozzák, z sszony ügy búcsúzik, hogy kérdez: ilyen embereket krtok ti teremteni? Ez kérd lenne drb lényege, hogyh z eszközök, melyekkel ehhez kérdhez eljut, előkzítenék kérdőjelet. De ez drbból vlhogy ngyon nehezen világlik ki, játékból pedig csk úgy lehet kihámozni, hogyh néző félig-meddig már előzőleg tudtosított mgábn ezt kérdt. Különben elvz hjcihőben. Pedig ez z vékonyk szál, melyből korszerű színpdot lehetne kifejleszteni. Hiszen korszerű színpd titk nem játék, hnem gondolt. S h most divtosk is show-k vlódi színpdi elő-dások helyett, zért z igzi színpd mindig gondolti volt mrd. Ez gondolt pedig nemcsk gondolt, h-nem ktuális is. De el kell dönteni, hogy vjon vn-e ennek gondilltnk kkor vivőereje, hogy egy eg z { színházi estét betöltsön, egy egz drám szereplőit fogllkoztss. Szerintem vn. Ebben nem bízott Gyárfás, csk másodlgosn bukkntott fel zt, mi elsődleges problém: leszámolás z ideáltípusokkl. Kmszdivt Az eddig említett drbokbn mégis feltűnik vlmi sjátosn közös. Görgey Noéjábn ugyn ott vnnk kollektív érzelmű ácsok, de igzi htást csupán Noé kmszfiár gykorolnk. Gyárfásnál is legrokonszenvesebb szereplők kmszok. A kmszok tiszták, kmszok álmodozók, kmszok fogékonyk humnizmus iránt, szocilizmus iránt stb. Elfogllják betöltik z úgynevezett pozitív hős szerepét. Ezen belül legjobb megoldás Krinthyé, ki Gellérthegyi álmok című kétszemélyes drbbn z ostrom kor-szkát idézi fel. Egy fiú egy lány kerül össze z elhgytott villábn. A fiú menekül ktonság elől, lány z üldöz elől, s mind kettő továbbéli egy-két évvel zelőtti kmszkorát: negyvenes évek entellektüel kmszink szokásos játékit játsszák végig. De nem ezek játékok teszik kmszjellegűvé Krinthy figuráit. Főként z, hogy viszonylg érett fejjel gondolkoznk, de minden bizonytln körülöttük. Bizonytln helyzetük, bizonytln z is, hogy mit árulhtnk el sját múltjukból, bizonytln közvetlen távolbbi jövőjük is. Ez lebeg, tlj htároztlnság csempz kmszjátékb egyrzt vlóságot, másrzt költzetet. Más időszkokbn kmszok megpróbálnk leglábbis fölkzülni rr, hogy megleljék helyüket világbn. A Krinthy teremtette szituációbn ez lehetetlen, hiszen mg világ is romokbn hever, mi még nem romos, z romos lesz drb folymán. Viszont nnál inkább szükségszerű, hogy kmsz önmgár számítson. Hogy megálmodj jövőjét. És z álmok különös, de egyúttl elvont játékot teremtenek. Megálmodják z egyik piilntbn személyes jövőt - lány például blettprimdonnánk álmodj meg m-gát -, s zután megálmodják társdlmt. Eljátsznk közös jövő gondoltávl, külön jövőével is. Mindent eljátszhtnák. Mert minden lehetséges. A lehetőség körét zonbn leszűkíti z, hogy Krinthy - leglábbis társdlmi értelemben - tud vlmit jövőről. S ezért sokkl konkrétebb ez jövő, mint-sem ez lélektnilg indokolt lehetne. Ezért lesz viszont játék olyn kmszosn ironikus, hogyn egy negyven év fölötti kmsz nem előre, hnem visszfelé gondolkozht, visszfelé játszht emberekkel, sorsokkl lélekrjzokkl. Ez visszjátszó jelleg - lehetőségek megálmodás, melyek rzben beteljesültek, rzben nem - teszi drbot ngyon is problemtikussá. Költzete novellisztikus költzet, drmturgiáj önmgáb vissztérő görbe képét muttj, szituációk nem cselekményből fejlődnek, hnem z sszociációkból, melyek lélektnilg néh indokoltbbk, néh kevbé, legtöbbször zonbn csupán z elvont lpszituáció indokolj őket. A játéknk tág tere vn tehát, még kkor is, hogyh helyrjzilg ngyon is szűk. De csupán belső játék lehet, mert csk z álom nyitht blkot különben besötétített szobából. Ahogy Gellérthegyi álmok rdikálisn állítj középpontb z álmodozást, álmodozásnk is nevezi, trtj zt, úgy Szkonyi Károly Adáshib című drbj sokkl kevbé rdikális. Itt is kmsz hős, kit elrgdnk szép eszmék, ki nem szereti kispolgári csládot. Az irodlom második vonl Gerhrt Huptmnn ót bból él (Huptmnn mg ezt még z első vonlbn csinált), hogy lposn odmond kispolgárságnk. Ez z od-mondogtás egyre inkább második vonl mögé, hrmd- negyedvonlb csúszott át, de m is él. Semmi kifogá-

6 som ellene, hogy kispolgárság kritikáj éljen z irodlombn. De ehhez újt kell mondni. Szkonyinál semmi újt gondoltilg nem tudunk meg. Mert dv vn egy pp, ki nézi televíziót, zt sem tudj, hogy fi tizennyolc vgy tizenkilenc éves, s drb folymán ngyon sokszor meg krj kínálni cigrettávl, hogy vlmi trtlms emlékkel örvendeztesse meg z ifjú embert. Vn egy mm, ki főz Rudolf Vlentinóról álmodozik, miből is tudjuk, hogy fitlkor húszs évekre esett, zót szellemi fejlőde megállt. Továbbá vn egy ngyfiú, ki meg is nősült, feleségével együtt gyűjti pénzt nyrlór, kocsir divtos ruhákr, ezen kívül pedig csk krimi érdekli. Ezzel fölvonultk kispolgárok. Még zt is megtudjuk róluk, nem veszik zre, h z lbérlőjük Jézus Krisztus, vízből bort vrázsol, vlmint egyéb csodákt követ el. Ennél mélyebbre kritik nem ás, ezért kár lett voln egy érdekes színházi estét produkálni. Még kevbé érdekes z, hogy cslád felnőtt lány, ki elvált sszony, megundorodott férjétől, állásától, de férfiktól úgy látszik nem, hjlndó lenne Krisztus mellett Mári Mgdolnát z eredetinél sikeresebben eljátszni. Vndánk hívják. Vele z ngy bj, hogy nem tudj, mit kr, legfeljebb zt, hogy nem kr egyedül lenni, nem szereti csládot. Jézus Krisztus pedig bármelyik evngéliumbn érdekesebb modernebb, mint ezen színpdon. Nem zért, mert z evngéliumokbn több csodát tesz, hnem zért, mert zokbn vlmennyire gondolkodó embernek tűnik, míg Szkonyinál inkább idiótánk, kiről el tudjuk képzelni pp gynú-ját, hogy z őt meglátogtó tizenkét férfi nem is postoli lelkesedből jár z lbérlő Krisztushoz. Mégis érdekes volt ez színházi este. S ezt nem gondolt újdonságánk köszönhette közönség, hiszen z elődás is ráment" rr, hogy mindenki felismerhesse sját ngynénjét. A tntikákkl kpcsoltos ktrzis pedig nem olyn ngyon mély inkább bulvárszgú, mintsem művzeti vgy esztétiki színvonlú. Vlmi zonbn még-is történt, s rzben z elődássl, rzben pedig Szkonyivl. Szkonyi megtnult technikát, be is vezetett egy olyn techniki újítást, mely ugyn világméretekben nem újság, de z dott esetben mégis érdekes játékr d lklmt. Állndón több szereplő vn szí SZAKONYI KÁROLY: ADÁSHIBA (PESTI SZÍNHÁZ). PÁGER ANTAL (BÓDOG) ÉS KISS ISTVÁN (IMRUS) nen, mint mennyi bejön. S ez nem zért vn, mert kevesebben mennek ki, hnem zért, mert mint drb címe, z Adáshib is utl rá, színen vn egy tévékzülék is. A techniki pprátus bevezete z emberek közé ngyon multságos lehetőségekkel jár. Egyrzt műsornk nincs lélekrjz. A műsor egyszerűen vn. Minden lélekrjz nélkül, hogyn flon vnnk giccses képek, száguldó nyuglms lovkról, hogyn ott vnnk z összes kellékek is. De kellékek nem mozognk, ez z egy kellék viszont mozog. Mozog, mégpedig drámíró önkénye szerint. Itt semmit nem kell indokolni mgyrázni. Akkor jön be hírdó, mikor kell, kkor szkd meg z dás, mikor hirtelen zt krj, hogy z emberek egymássl fogllkozznk, megindul krimi, mikor erre vn szükség. Így válik tévé szimbólummá. Annk szimbólumává, hogy z emberek semmivel sem törődnek, még önmgukkl sem, h ott vn tévé. Vgyis kzen kpott sztereotip szórkozás elfordítj figyelmet csládról. Persze csk zért tudj elfordítni, mert cslád, szeretet, összetrtozás stb. nyárspolgáréknál fikció, relitás tévé. Ez már z is-mert gondolt újbb ötletesebb földolgozás, olyn techniki lp, melyre jól megcsinált színház építhet. S Várkonyi színpd ngyon jól megcsinált. A szereplők remekelnek, élvezik drbot - s tlán nekik is vn tntijuk... Korszerű színház közelébe jutottunk tehát? A technicizmus értelmében feltétlenül. A technik bekpcsolás értelmében szintén. A gondolt megpörgete is korszerű. Ami nem z, z mg gondolt. Az utk különbözőek lehetnek, s nincs kizárv, hogy ezen z úton is el lehet jutni vlóbn modern színházhoz. De félő, hogy olyn felelősségtudttl induló drámírónál, mint Szkonyi, ez drmturgi inkább enged-

7 SZAKONYI KÁROLY: ADÁSHIBA (PESTI SZÍNHÁZ). HALÁSZ JUDIT (SACI) ÉS ERNYEI BÉLA (DÖNCI) A kellékurlom kiteljesede rnény mgyr színpd hgyományos technicizmusánk. A válszt csk jövő dhtj meg. S csk jövő, nem pedig Szkonyi kmsz, ki előbb Krisztushivő (mármint z lbérlő Krisztusé), zután pedig csládi bőrönddel távozik, de hogy hová miért (már zon kívül, hogy csláddl nem kr élni), senki sem tudj. Mindig becsültem zt fitl költőt, ki egyszer sugárzó örömmel jelentette ki: M vn életem legboldogbb npj, mert egyszerre szbdultm meg feleségemtől, szeretőmtől z állásomtól." Cskhogy ennek megszbdulásnk volt vlmi értelme, mert z illető krt vlmit. Tudniillik írni. Volt vlmi progrmj. Szkonyi kmszánk semmiféle progrmj nincs, mint hogy Vndánk sincs, s mint hogy többi szereplőnek sincs leglábbis értelmes progrmj -, még z szerencse hogy tévének vn, noh tévéprogrm értelmessége is vitthtó. Egyre inkább előtérbe nyomulnk színházinkbn kellékek. A külső ötlet, például játék, mégpedig kigylt játék elnyomj z lkok belső fejlődi lehetőségét, főszereplővé válik televízió, s dokumentumszöveg háttérbe szorítj lélekrjzot. Míg z évd első felében néhány érdekes kísérletet láttunk z ellenkező tendenciávl, ddig második fele kellékurlom képét muttj. S tlán legélesebben egy olyn elődásbn tűnik ez fel, hol meg lett voln lehetőség dilógusok urlmár. Először is z nekdotikus ötlet nyitott meg ezt lehetőséget Szbó György Npóleon Npóleon című drbjánk vígszínházi elődásán. Vlki meg krj szöktetni Npóleont, ezért hsonmását csempzi be helyette Szent Ilon szigetére. Klsszikus vígjátéki, de leglábbis drámi szituációt teremtő nekdot. Bár nincs történelmi hitele, ez zonbn nem bj, mert színpdnk ezzel nem kell feltétlenül,rendelkeznie. A további lehetőség bból nyílik, hogy szerzőnek vnnk - h rzlegesen is - színpdi elképzelei, melyekben gondolttöredékek öltenek színpdi lkot. Ilyen például Szbó htlomml kpcsoltos problemtikáj, mely ágy jelenik meg, hogy Npóleon közvetlen kíséretét z ngol tiszt okttásbn rzesíti. Mégpedig drb elején úgy, hogy Npóleon tehetségtelen volt, nem szbd császárnk nevezni, drb végén pedig úgy, hogy tehetséges volt császárnk kell nevezni. Színpdi játéklehetőség gondolt ezekben mozzntokbn egy-másr tlál, ezek ígéretesek is. De még továbbikbn is tlálni lehet olyn gondoltmorzsákt, melyeknek megvoln színpdi lehetőségük. Például z ngolok még félnek Npóleontól, de! legokosbb frnci már ngyon jól tudj, hogy Npóleonbn, ki összetört, szenilissé vált, beteg is stb., többé nincs semmiféle politiki lehetőség. Az egyetlen, ki töretlenül hisz Npóleonbn egy mgyr gróf, ki ngol ldy szerkrtőjével nemcsk elhjózik Szent Ilon szigetére, hnem Kempelen Frks skkutomtáját is elhozz - benne z álnpóleonnl. H vlh álmodozást végletesen fejeztek ki, kkor itt Szbónk lehetősége lett voln ezt Kby grófbn testet öltő álmodozást végletesen kifejezni. Cskhogy ez sem sikerült. Mindezek helyett színpdon urlkodnk z uniformisok, z uniformizált mozgások, vlmint Kempelen Frks gépezetének más. Mrton László rendezőnek nem is ngyon lehetett más válsztás, mert cselekmény-sémán kívül nem állt rendelkezére igzi dilógus. Az őrprncsnok ngyon üres őrprncsnok, Ldy még nnál z ngol ldy-képnél is ostobább, melyet mgyr bulvár Wildeot Shw-t összekeverve kilkított z ngol ldykről, Npóleon környezete legfeljebb gondolkodás ktonás prlgiságábn tér el teljesen unlms ktonképtől. Egy-szóvl nem lehetett sokt tenni, legfeljebb Kempelen-féle gépet nnk turbános lkját lehetett kopfként behozni - időnként. A Kempelen-féle gép egyébként ngyon kellemetlen vlóságjelenség is színpdi jelenség is. H z ember zt hiszi, hogy egy gép legyőzte őt skkozásbn - ez még elfogdhtó. H kiderül, hogy gépben egy ember ül, ki jobbn skkozik mint ő - már nehezebb helyzet, de még mindig elfogdhtó. De

8 SZAKONYI KÁROLY: ADÁSHIBA (PESTI SZÍNHÁZ). TAHI TÓTH LÁSZLÓ (EMBERFI), BULLA ELMA (BÓDOGNÉ) ÉS BÉRES ILONA (VANDA) hogy skkmestereket hdvezéreket egy törpe győzzön le - ez ngyon kellemet-len. S z embernek z z érze, hogy ezen színpdon vn egy sor kellék, vn egy gépezet, mellyel el krnk káprázttni, de mivel színpdról vn szó, zért mégis kellemetlen, hogy csk kellékek beszélnek szldgálnk rjt, s kárcsk skkozógép mögött, keresni kezdjük z embert. De nem tláljuk. Még egy fi törpét sem tlálunk, innen ered z viszolygó érz, mely végigkíséri z elődást. Leglább egy törpe lenne mögötte! Nincs, csk szín-pdtechniki msinéri csk drám-írói technicizmus, de z is töredékekben. Illetve vn néhány ki nem érlelt gondolttöredék, mely jobb sorsr, helyesebben végiggondolásr drámi megformálásr érdemes. S ez még bosszntóbb, mert z ember úgy érzi, hogy Szbó - h egyszer végig merne menni zon, mi ötlete vn, h elgondolás is lenne z ötletek lpján -, kkor teremthetne színpdot. Így viszont ez sjnos nem sikerült. S ezzel már káosz is teljes. A második félév megpróbálkozott dokumentumml vígjátékkl. Jelmezes drb-bl mi drámávl. Abszurddl kommersszel tehát mjdnem mindennel, mi z utolsó tíz évben világszerte sikert rtott. Amivel nem próbálkozott meg, z z, hogy ne műfjokból induljon ki, ne zon z lpon kezdjen új színpdot teremteni, hogy most egy ilyen típust krunk eljátszni (mármint drámtípust), hnem hogy eljátsszon vlmit, mit zután bele lehet mjd sorolni h éppen krják - vlmely drámtípusb. De még itt is, még drmturgii elgondolásbn is külső url- kodik belső fölött. S ennek zután ngyon hosszú sor vn, mert díszlet urlkodik kellékek felett, kellékek dilógusok felett, poénok z emberek felett színzi modorosság közönség felett. Nem mindenütt, de sokszor ez z eredmény, sokszor bonthtó így le kellékurlom, külső urlm, vesztes színház. S termzetesen közönség. Anekdotként jár színházi körökben, hogy Brookék pesti vendégszereple után sokn zt hitték: modernség lényege bőrruh. Azót bőrruh szín-pdról nézőtérre is átkerült, de ettől semmi sem lett korszerűbb. Azót bőr-ruhát fölváltott színpdon félsztriptíz, de ez sem változttott. Szerintem ott kellene kezdeni dolgot, hogy meg kellene változttni kellékszemléletet. Nem helyes dolog színpdi htás felől elindulni. Igz, hogy ez világjelenség. Arthur Miller egyik nyiltkoztábn például ezt írj: Az európi helyzetet nem tudom megítélni. Itt Amerikábn viszont s különösen New Yorkbn mintegy tíz éve z inkább improvizációr, mintsem írott szövegre lpított show-k divtosk. Minthogy sokkl több színz, mint leírt szerep, gykorlt szükségből erényt teremtett. A színdrb-írók színzeknek gykrn félkz kéz-irtokt vgy jelenetdrbokt dnk, melyeket színzek improvizációvl teljesítenek ki. De hozzáfűzöm, hogy ez ltt z idő ltt egyáltlán nem volt szó vlmi új művzi formáról, bizonyár senkinek sem jutott eszébe, hogy z improvizációt mgsbbr értékelje, mint kz szöveget." Nálunk viszont ez sokknk eszébe jut m is, ez z egyik ok félkz drbokkl vló kí sérleteznek, illetve néh mjdnem kz drbok kikzítének". S itt térek vissz cikk elején írottkr. A külső imádt belsővel szemben, mit kellékurlom címszóvl foglltm össze, bbn is megnyiltkozik, hogy utánjátszók vgyunk. Utánjátszók, mégpedig bbn z értelemben, hogy olyn eredeti mgyr műveket keresünk, melyek hsonlítnk néhány éves külföldi lkotásokr. A vlóságbn ez hsonltosság nincs meg, hiszen követni művzetben lehet, de utánozni nem. Hogy zután z utánzás mjmolás közül még mindig z utánzás jobb, néh büszkeséggel tölt el bennünket, h csk utánzunk, ez nem változtt zon, hogy sohsem követünk. Mert követ eredetiséget feltételez. S egz színházi szemléletünkből z eredetiség hiányzik. Az olyn viszonylgos kivételek, mint z év első felének né-hány drbj (Csurk, Boldizsár Miklós, Fejes stb.), z olyn produkciók, mint z Iglódi-féle Bulgkov-produkció muttják, hogy létezik törekv z eredetiség-re. Illetve helytelen itt ez szó: törekv. Mert z eredetiség vgy vn, vgy nincs. S egy színházi élet vgy erre épül, ezt támogtj, vgy pedig z után-játszást. Nálunk pillntnyilg belső küzdelem folyik. Egyelőre z eredetiség z utánjátszás meccse rosszul áll, leglábbis z eredetiség, z originlitás szempontjából. S igz vn Günther Grssnk, mikor ezt mondj: A szín-ház nem újulht meg bátor bútortervek vgy kiállításr érett színházi rchitek-túr révén, s még olyn rendezők segítségével sem, kik Nrcissusként viselkednek... hnem csk olyn drámák révén, melyek szembenállnk divtos tendenciákkl, még mielőtt új kritikusokt tlálnánk, új, érdeklődő publikumot vonznk." De ez nem megy másként, mint úgy, hogy h színházi élet vlóságos nemzeti létből kinövő originális problémákt z ezeket ki-fejező formákt állítj z érdeklőd centrumáb, lemond mindennemű bejártott " msinériáról.

9 Az évd dimenziói SZÁNTÓ J U D I T Az évd külföldi drbok tükrében írjon bár legelfogultbb, legkevbé jóhiszemű nyugti utzó is mgyrországi élményeiről, színházi műsor gzdg válsztékát mind legngyobb elismersel nyugtázz. H ztán kölcsönös szerencsével vonzó plkátokról jó elődást is sikerül válsztni, színházi élményről is elrgdttássl számol be; de - repertoár érdekességének elismere mellett nemritkán olvshtunk cslódott, z elődások konvencionális voltát, korszerűtlenségét bíráló véleményeket is. Mindez csk megerősít egy közhelyet, mely zonbn különlegesen megnehezíti e cikk feldtát: műsorpolitik soh nem elemezhető önmgábn, értékét nem sttisztiki összesít méri, hnem megvlósítás színvonl, drám színház tlálkozásánk indokoltság sikere. H ez nem így voln, feldtunk sok- kl hálásbb, sokkl könnyebb lenne. Hiszen sttisztiki összesít, mint különösen 1956 ót minden évd végén, ismét sokszínű, jól összehngolt képet mutt, mely felsorkozttj z egyetemes drámirodlom múltjánk jelenének legtöbb reprezenttív irányztát, számos kiemelkedő egyéniségét. Ismét gzdg klsszikusok skáláj. Egy vgy több drámávl szerepel Szophoklz, Arisztophnz, Shkespere, Schiller, Gogol, Osztrovszkij, Csehov, Shw, Ibsen, modernebb klsszikusok közül O ' Neill Brecht. Változtos nyugti drám kínált is. Tlálkozhttunk olyn félklsszikusokkl, mint Girudoux, Wilder vgy - egy drmtizálás révén Werfel, m szentesített ngysági közül színre került Miller, Willims, Dürrenmtt, Frisch, fitlbb nemzedék élgárdáját Albee, Weiss, Stopprd, Bolt reprezentált, népszerűségüknek megfelelő ránybn szerepeltek bulvár krimi képviselői is, Achrd-tól Shffertől Jen Kerrig, Frederick Knottig Agth Christie-ig. Már rövidebb sokkl kevesebb kezdeményező kedvről tnúskodik szocilist országok drámtermének bemuttólistáj: névsor itt A. Tolsztoj, Bul- gkov, Arbuzov, Rhmnov, Rozov, Svrc, Zorin, Arknov-Gorin, Dnek, Rdoev Choinski. Vlmennyi műsorktegóriábn számos hzi ősbemuttóvl, nemegyszer szerzővtássl is tlálkozhtunk; Fry, Luke, Stopprd, Bolt, Ustinov, Choinski, Rdoev nevet például idén ismerhette meg először mgyr színházi közönség. A felsorolásból persze külföldi szemlélők, de mi mgunk is bőséggel reklmálhtunk - reklmálunk is olyn, élő holt írókt, kikkel igzán érdemes lenne színpdon tlálkozni. Hoszszbb-rövidebb hiánylistákt minden mgyr színházi ember össze tudn állítni, mindnyájunknk vnnk kedvenc szerzői vgy drbji, eszményei vesszőpripái, s ezek számár több vgy kevesebb joggl áhítnánk nyilvánosságot - ám, lényeg mégsem itt keresendő. A tpsztlt zt muttj, hogy hiányolt művek előbb vgy utóbb színpdr kerülnek, hiányolt irányztok előbb vgy utóbb, leglábbis némely reprezenttív lkotásukon át, fórumot kpnk. Annál fájdlmsbb viszont, hogy c ngy izglomml várt tlálkozások ritkán váltják be hozzájuk fűzött reményeket, különleges csemege, tovább- ALBEE: MINDENT A KERTBE! (KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ). HORKAY JÁNOS (PERRY), ZOLNAY ZSUZSA (BERYL), CSURKA LÁSZLÓ (GEORGE), CSÁSZÁR ANGÉLA (CYNTHIA), PÁPAI ERZSI (LOUISE), TÖRŐCSIK MARI (JENNY) ÉS GELLEY KORNÉL (GILBERT)

10 MAUGHAM: SZÍNHÁZ (VÍGSZÍNHÁZ). SOMOGYVÁRI RUDOLF (MICHAEL), RUTTKAI ÉVA (JÚLIA) hullámzásr, megtermékenyítő missziór szánt élmény helyett születik egy szín-házi este sok közül, melynek emléke gyorsn elilln vlmelyest informált nézőben, de még jó néhány szk-emberben is felmerül kérd: hát ebből kellett ekkor hűhót csinálni? Az bszurd iskol ellenfelei például joggl mondhtják cl, hogy kár lett voln, h színházink tágr nyitják kput Ionesco társi előtt, hiszen mostnár Ionesco kdémikussá, Beckett Nobeldíjssá szelídült, z irányzt termékei régót nem számítnk már színházi divt derniercri"-jének, mgyrán: z bszurdok néhány év ltt kifutották formájukt. Cskhogy e né-hány rövid év ltt közvetve rendkívül jelentős változásokt hoztk létre ösztönöztek színházk játékstílusábn formnyelvében, mi világszín-ház számos legjv elődásábn e változások gyümölcsöznek, méghozzá egzen más fjt, z bszurdoktól mindenképp távol álló szerzők drámái kpcsán is. Közhely már Brook-féle becketti ihletű Ler királyr hivtkozni, vnnk frissebb példák is. E példák egyben zt is bizonyítják, hogy bár teljes joggl kívánják sokn klsszikus repertoárunk kiszélesítét, új nevekkel, új drámákkl vló gzdgítását, mégis, látszólg legelcsépeltebb, untig ismert drámákkl is lehet ízig-vérig korszerűt újt mondni ország világ számár; gondoljunk csk bukresti Troilus Cressidánk, prági Színház Kpu Mögött Ivnovjánk Lorenzcciójánk, Cinohcrny Klub Mndrgorájánk A revizoránk visszhngos hzi nemzetközi sikerére. Más szóvl: nem rról vn szó, hogy mgyr színház mgyr közönség önmgábn ttól lett szegényebb, hogy színpdjinkon nem szóllt meg Ionesco vgy Pinter csk elvétve Beckett vgy cseh-lengyel bszurd" irányzt; rról vn szó, hogy termzetesen egyes kiemelkedő produkcióktól, vlóbn hrmonikus korszerű színházi élményektől eltekintve hzi külföldi, klsszikus modern drámák elődási egyránt megsínylették megsínylik z elzárkózást modern világszínház bizonyos kísérleteitől, melyek, bármily jogosn bírálhtók vitthtók, sikerük egyik kulcs mégiscsk z, hogy h torzul, h kuszán is, de kifejeznek vlmit korunk emberének életérzéből, társdlmt szbdló ellentmondásokból. Hogy problémához egy másik irányból közelítsünk, érdemes itt kitérőképpen egy pillntást vetni néhány más ország külföldi " repertoárjár; meglepő felfedezek kínálkoznk. E tllózás egyben bizonyos fokig mgyrázz zt z egyértelmű csodáltot is, mellyel nyugti színházi emberek mi műsorunk változtosságánk dóznk. Azok, kik z ngol, frnci vgy z meriki színházt csk kevsé ismerik, megdöbbenhetnek rjt, mily elenyzően csekély külföldi szerzők rány műsorbn. New Yorkbn, Brodwyn s z Off-Brodwyn egyránt, szinte kizárólg hzi ngol drbokt játsznk, külföldi modern drámát csk elvétve, klsszikust pedig szinte soh. (Kuriózumképp idézhetem mi dolgokbn igen jól tájékozott Vricty című hetilp kritikusát, ki egy szubvencionált egyetemi színházi válllkozásról, Hős flu meriki ősbemuttójáról írv művet egy Lupe [!j de Veg nevű Shkespere-kortárs obskurus spnyol klsszikus drbjként " jellemezte.) De Brodwy leplezetlen üzletiessége, vlmint z Off-Brodwy elrugszkodott, gykrn öncélú vntgrdizmus közhely lévén, tnulságosbb bepillntás hgyománytiszteletéről mgsfokú kulturáltságáról híres ngol vgy frnci színházi életbe. Angliábn, Londonbn v i d é k e n, áprilisábn például - e kirgdott hónp z egz évdr jellemző - 57 színház 82 drbj közül csupán hetet írt nem ngolszász szerző, zt hetet is mindössze négy író lkott: Euripidz, Goldoni, m élő Edordo Mnet, vlmint Csehov, kinek egyszerre négy drámáj volt műsoron. A fennmrdó 75 drb mind hzi, illetve ngolszász termék; hzik klsszikusok, Shkespere-től Webstertől Frquhron Sheridnen át Shw-ig, hzik, leglábbis nyelvterületi szempontból modernek, D. H. Lwrence-től Willimstől Shfferig, Nicholsig, Albee-ig. hzi bulvár, Cowrdtól Agth Christie-ig, hzik legújbb vntgrde kísérletek is. Ugynebben hónpbn Párizsbn 33 színház közül is csk 7 játszott külföldi drámát (e viszonylgos többlet mi frnci drám szegénységére utl); szerzők Szophoklz (de hzi író, Vercors dptálásábn), Shw, Pirndello, Pinter, Shffer, Nichols Emlyn Willims. Persze nem szbd elfelejtenünk: itt többnyire üzleti lpon álló mgánszínházkról vn szó, melyek műveltségterjesztre nem törekednek, legfőbb szempontjuk z zonnli közönségsiker. A Bildungstheter" foglm ezekben z országokbn mindig is idegen volt; nem véletlen, hogy legutóbbi időkben nemrég létesült Angol Nemzeti Színház, Párizsbn pedig szubvencionált peremvárosi színházk épp egy effjt eszmény felé tpogtóznk, szó tuljdonképpeni értelmében vett műsorpolitikáról" cskis e színházk esetében beszélhetünk. Olivier színház, bármily jól vn is ellátv hzi klsszikusokkl, Strindbcrget, Ibsent, Dosztojevszkij-drmtizálást játszik, Párizs környékén pedig Shkespere lssn olyn értelemben lesz háziszerző, mint nálunk. (Ellentétben megszokott frnci színházi gykorlttl, mely hzi klsszikusokt mindig ápolt, de külföldi termből legfeljebb z egykorú művek iránt muttott némi érdeklődt.) A mgyr színházk műsorpolitikájához - történetileg is indokolt módon - német színházké áll legközelebb. A két Németország szubvencionált színházhálóztánk közös hgyomány Bildungstheter"; nézőiknek, elsősorbn bérlőik óriási tömegének progrmszerűen kívánnk keresztmetszetet nyújtni világ drámirodlmából, nnk ellenére, hogy sját drámkincsük sem mondhtó csekélynek. Így pl. z NSZK-bn, 1969 szeptemberében 34 színház 72 műsordrbj közül már 33, tehát csknem fele szármzott nem német nyelvterületbeli szerzőtől. Széles volt külhoni

11 Az évd dimenziói klsszikusok skáláj (Arisztophnz, Shkespere, Ben Jonson, Moliére, Mrivux, Beumrchis, Gogol, Wilde) cskúgy, mint moderneké, kikkel egyébként krónikus műsorgondokkl küzdő nyugtnémet színházk kínos pontossággl igyekeznek lépt trtni. A nálunk is ismert írók közül ők is kultiváljk Millert, Anouilh-t, Luke-ot, Albcet, de mellettük ott szerepel Genet, Sunders, Edwrd Bond Mrguerite Durs is. Ám épp ez tlálomr kiválsztott egy hvi műsor szolgál számunkr különösen figyelemre méltó tnulságokkl. H ugynis most német nyelvterülethez trtozó szerzőket vesszük szemügy-re, klsszikusok között ott tláljuk nálunk is játszott óriások, Goethe, Schiller mellett Kleistet, Büchnert, Huptmnnt is; nyelvterület XX. százdát pedig nálunk is ismert Dürrenmtt, Frisch vgy Weiss mellett Mgyrországon rég elfeledett vgy soh nem is ismert Wedekind, Schnitzler, Sternheim, Ödön von Horváth képviselik, z újbbk között pedig ott szerepel Tnkred Dorst, Peter Hcks, Helmut Lnge, Mrtin Wlser - sűrűn Bertolt Brecht. (Brecht nevét - noh mgyr bemuttói szám szerint nem csekélyek - nem véletlenül emeltem ki; erre kérdre még vissztérek.) Miért idéztem ily bőven ezeket z dtokt? A Bildungstheter" eszménye számunkr joggl fontos népszerű; színház, legdúsbb hzi hgyomány, legvirágzóbb egykorú hzi drámírás birtokábn sem mondht le más népek reprezenttív lkotásink megismertetéről. Joggl lehetünk hát büszkék színházink változtos, soknemzetiségű műsorár, korántsem vlljuk követendőnek z idézett ngol vgy frnci példákt. Ám mind ezeknek z országoknk, mind - nemzetközi repertoárját tekintve tőlük eltérően rendkívül gzdg - német nyelvterületnek vn egy hsonló vonás ( zért idéztem épp német dtokt, mert itt leglább szerzők neve meglehetősen is-mert Mgyrországon) : hzi drámirodlom lépt trtott z egyetemes drámtörténet vlmennyi jelentős korszkávl, minden számottevő irányzt mrkáns képviselőkre lelt, így színjátszás minden korbn legutentikusbb forrásból: hzi szerzők műveiből szívhtt mgáb, illetve ezek lpján dolgozhtt ki legkorszerűbb ki-fejezi formákt, melyeken ztán úgy lépett túl, hogy lényegüket sszimilált, megszüntetve őrizte meg őket ". (Egyébként többé-kevbé hsonló helyzet Lengyelországbn is, hol műsor gerincét, z élénk nemzetközi érdeklőd ellenére is, hzi szerzők dják z állndón újr elővett, mindig változó felfogásbn játszott klsszikusok mellettük irigylre méltó bőséggel XX. százdi mi írók.) Német nyelvterületen például szecesszió mint irányzt divtját múlt, de mert egykor jelentős hzi művz-egyéniségek merítettek belőle, ezért htott még közelmúltbn is Gustf Gründgens ápolt, dekdens, de mindenképp stílusos szuggesztív klsszikus-elődásir. Hsonlóképp vult cl drámtípusként is, színházi stílusként is z expresszionizmus, de mert fénykor idején német színházk szívvel-lélekkel, sját, őszinte élmények lpján, végigcsinálták ", zért élhet tovább színpdikon hitelesen z expresszionist drám néhány mrndó lkotás, pl. Wedekind művei. De mi több: htás nem-csk szorosn z irányzthoz trtozó műveknél gyümölcsözik; tovább él pl. Fritz Kortner izglms Shkespere-rendezeiben, sőt: többek között ezért érik el z NDK-bn legsemtikusbb hzi drámák is htáslehetőségeik mximumát, ezért felülmúlhttlnok német színházk Brecht interpretálásábn. És itt térnék vissz röviden Brecht-kérdre. Az expresszionizmus, z gitprop munkásszínjátszás hzi hgyományink elszórt, korlátozott jellege épp ezért közönségtől vló idegenségük okozt, hogy Brecht mind mi npig nem tudott gyökeret verni nálunk; öncslás lenne, h z ellenkezőjét állítnánk. A kev sikeres elődás elsősorbn olyn drámáihoz kpcsolódott, melyeket többé-kevbé, kisebb vgy ngyobb erőszktétel árán hozzá lehetett idomítni hzi hgyományokhoz közízlhez; de hogy e kísérletek, sikerük ellenére sem z igzi, teljes Brechtet jutttták el mgyr nézőkhöz, zt világosn demonstrált hzi játék-stílussl szemben rezisztensebb Brecht-drámák egyértelmű kudrc. Olyn művek kerültek nálunk egy-kettőre süllyesztőbe, mint z Egy fő z egy fő, Svejk II. világháborúbn, vgy Vágóhidk Szent Johnnáj, melyek nemcsk német nyelvterületen,, hnem Csehszlovákiábn, Lengyelországbn vgy Frnciországbn is visszhngos szkmi közönségsikert rttk; tehát olyn országokbn, hol elődásukhoz mind művzek, mind nézők rzéről bizonyos hgyomány felkzültség rendelkezre állt. E hosszú kitérő után befejezül hdd knyrodjunk vissz z lpkérdhez. Ez, mint z eddigiekkel látámsztni próbáltm, semmiképp sem úgy hngzik, hogy miért nem játszunk Wedekindet vgy Huptmnnt, miért nem játszunk Ionescót vgy Genet-t vgy bár-mely más, egyikünk vgy másikunk számár kedves több vgy kevesebb okkl méltán hiányolt szerzőt. (Ugynilyen okkl joggl egyébként zt is megkérdezhetnénk: miért nem játsszuk nem látványos, de feltétlenül figyelemre méltó, hldó szemléletű ngol munkásdrámírókt, z ún. Royl Court-iskol " szerzőit, vgy miért nem térképezzük fel merzebben, közéletibb érdeklődtől vezérelve szocilist országok drámírását?) Utltm már rá: sjnos gykrn megesik, hogy kívánságlist egyes tételei megvlósulnk átlgosfkó elődás vgy épp bukás z eredmény, ellenkezően: élményszerű, sugárzón igz újt, korszerűt mondó produkciók születnek olyn drámákból, melyekről úgy éreztük: már kimerítet- SHAW: A HŐS ÉS A CSOKOLÁDÉKATONA (PESTI SZÍNHÁZ). DARVAS IvÁN (BLUNTSCHLI)

12 ték lehetőségeiket. De még egyszer: bármily kívántos repertoár további bővíte, z lpkérdt másképp kell megfoglmzni: színjátszásunk korszerűségéről vn szó itt is. A célul kitűzött eszmény nem lehet szerényebb, mint hogy minden elődás - hzi drámáé csk-úgy, mint külföldié, klsszikusé cskúgy, mint moderné - élményszerű korszerű legyen. Ennek megvlósításán persze sokt lehetne meditálni. Annyi bizonyos: nem létező hgyományokt most, elkve nem teremthetünk. Nem hozhtjuk létre 1970ben, mesterséges táptljon, hzi nturlizmust, hzi szecessziót, hzi expresszionizmust, nem lkothtjuk meg visszmenően zt mennyiségileg, is, minőségileg is gzdg, sokszínű, minden művzeti korszk vérkeringébe bekpcsolódó drámirodlmt, mellyel sjnos nem rendelkezünk. És másfelől: nem szbd megtgdnunk, elvetnünk vgy lebecsmérelnünk zt, miben legerősebbek vgyunk: ngy formátumú pszichológii relizmust, mely z 1945 utáni első évtized jó néhány feledhetetlen szépségű, klsszikus emlékű elődását életre hívt s melynek nemes hgyományi egzségesen meg-újulásr képesen ötvöződtek z elmúlt másfél évtized modernebb hngvételű, ngyszbású produkcióink új eszközeivel. E legrngosbb legelevenebb h- ALBEE: MINDENT A KERTBE.! (KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ). AVAR ISTVÁN (RICHARD) gyományunk bázisáról kellene egyre cselelevőbben bekpcsolódnunk mi világszínház vérkeringébe, rostálv persze, de kiválsztott elemeket oly módon mgunkévá téve, hogy rr jövőben építeni lehessen. Hogy miképpen? E kérd megválszolásár e cikk keretei nem megfelelőek, cikk szerzője nem is illetékes rá. Csk egy-két gondoltot vetnék itt fel, nem újkt, de változtlnul időszerűeket. Anélkül, hogy színházink lemondnánk népművel feldtáról, sokrétű ízl- igénybeli ktegóriák kielégítéről, mégis ki kellene lkítni vlmiféle ngyon is pozitív kompromisszumot e funkció z nnyit emlegetett profil" között. Jó lenne tlán, h például nem vlmennyi fővárosi szín-házunk törekedne rr, hogy még évdonként is úgyszólván teljes válsztékot nyújtson műsor vlmennyi ktegóriájából, klsszikusokból cskúgy, mint mi drám jelentős irányztiból; leglább kmrszínházk kötelezhetnék el mgukt htározottbbn, hosszbbrövidebb távr, egy bizonyos, mrkáns körvonlú művzi progrm mellett, mégpedig drmturgii, rendezői színzi síkon egyránt. Persze még jobb lenne, h z ilyen típusú kmrszínházk mellett minél több főleg állndó jellegű, nem pedig lklmi kis színház, hivtásos félhivtásos stúdió működ-ne. Az ilyen kisebb lkotó műhelyek munkáj világszerte számos péld bizonyítj, Ljubimov színházától prági vrsói kis színházkon, rostocki kmrszínházkon át nyugti vntgrde színpdokig rendkívül gyümölcsöző kölcsönhtásb kerülhet ngy, reprezenttív színházkévl. Ezzel z elképzelsel függne össze fitl rendezők fogllkozttási körének bizonyos fokú korlátozás is. Színházink egyöntetű, mindent átfogni kívánó műsorpolitikájából következik ugynis, hogy fitl rendezőket, mielőtt még egyéni hngjuk, stílusuk, sjátos rs poeticájuk kilkulhtn, túl sok típusú feldttl bízzák meg, s így tehetségük inkább szétszóródik elprózódik, sem-mint koncentrálódnék. Persze vnnk rendezők, kiket épp skál ilyen szélessége edz meg, nevel önálló egyéniséggé; áltlábn zonbn úgy véljük, érdemes lenne kipróbálni másik meg-oldást, leglább módot dni rá, hogy egy-egy fitl rendező munkásság jelentős rzét egy ideig egyfjt irányztnk, egyfjt játékstílusnk szentel hesse, többé-kevbé ugynzokkl színzekkel tervezőkkel együttműködve. Persze ez esetben sem okvetlenül pusztán drbválsztás z egyetlen irány-dó szempont. Sokféle drámán lehet hsonló színházi eszközöket kipróbálni, ám gykorlt mégis zt muttj, hogy egy-egy színpdi irányzt művelői először z irányzthoz legközelebb álló drámák színre vitele során lkítják ki jellegzetes nyelvüket, ezután szélesítik ki válsztékot lelnek meglepő, jó esetben mégis utentikus megoldást z irányzttól drmturgii szempontból távol álló művek számár. (Közismert péld-ként hdd hivtkozzunk z egykori Brechttnítvány Benno Besson Arisztophnzvgy Offenbch-elődásir vgy z ugyncsk brechti példán fel-nőtt Roger Plnchon Moliére Mrivuxrendezeire.) Bizonyos: egy vlóbn őszinte országos véleménycsere során számos további, z említetteknél gykorltisbb célrvezetőbb koncepció, jvslt ötlet foglmzódnék meg. Végül: csk utlásszerűen, problém elsőrendű jelentőségével nem rányos terjedelemben utlnék hzi drám fejlesztének, ápolásánk lpvető fontosságár. Színházi kifejező eszközeink, színpdi formnyelvünk korláti szervesen összefüggenek drámi hgyományink viszonylgos szegénységével különösen XX. százdi drámánk fejlődének hézgosságávl. A léptrtás" eredményessége tehát - hántsuk le közhely látsztánk felszíni rétegét Vörösmrty zseniális gondoltáról! - elsősorbn zon múlik, sikerül-e megteremteni trtlmábn formájábn egyránt korszerű folymtos mgyr drámírást. Látszólg messzire knyrodtunk cikk eredeti tárgyától, zonbn már címben is jeleztem, hogy kiindulópontot: színházink külföldi repertoárját nem trtom elszigetelten tárgylhtó, önmgábn lpvető jelentőségű kérdnek. A külföldi műsorválszték - bármily jogos büszkeséggel szemléljük is, bármily fontosnk trtjuk eredményei megőrzét, skáláj további, sok irányú bővítét - nem öncél, csk eszköz. A cél, melyet szolgálni kell: korszerű, szocilist mgyr színjátszás megteremte.

13 A z évd dimenziói BŐGEL J ÓZ SEF A vidéki színházi fesztiválokról Jó pár évvel ezelőtt áltlános volt pnsz: miért nem rendezi meg minisztérium vgy bármely más központi (fő-városi) szerv újból vidéki színházk fesztiválját? Mint nnyiszor, ezúttl is zt kívánt vissz szkm", mit már egyszer megpróbált, először szere-tett, mjd elutsított. Köztudott, hogy hjdni - vidéki színházk számár rendezett - fővárosi seregszemlék sok ki-tűnő elődást biztosítottk fővárosi közönség számár, kdtk érdekes viták is, szkm (s ezen belül budpesti szkm) képviselete mégsem volt meg-oldhtó, szubjektív objektív okok következtében. A túlszervezettség, rengeteg esemény megosztott még kritikusok figyelmét is, s nem egy esetben közönség sem tudt, melyik bemuttór menjen el sok közül. Az történt, mint minden hsonló rendezvénysorozttl: egy ideig érdekesek jelentősek voltk ezek fesztiválok, mjd jött z elkedvetlened, kifárdás korszk, s z országos tlálkozók elmrdtk. Gonddá vált hogyn tovább: z, hogy mit kellene mégis helyettük csinálni, ki válllj rendezt, így tovább. A htvns évek második felében fordult történt ben egyszerre két vidéki városbn rendeztek fesztivált: Kposvárott Debrecenben, s mindkét színházi városbn z ilyesfjt rendezvény már háromszor megismétlődött nyitány ót. (Szándékosn írok ilyes-fjt rendezvényről ", mert célkitűzek elnevezek időnként változtk, csk form mrdt ngyjából ugyn-z: több npon át vendégül látni különböző színházkt.) Közben kdtk más próbálkozások is, mint lényegileg mindig is irodlmi (drámirodlmi), vgy leglábbis elvi kérdeket tglló Füredi Npok (mivel itt színjátszásr vlóbn lklms helyiség nincs); vgy könnyed nyári műsort ígérő Győri Nyár, dunántúli színházk vendégjátékink lklmi, nem túlságosn igényes csokorb fűze. E két utóbbivl éppen zért nem fogllkozom. Ez év tvszán már egy új fesztivál szervezői is porondr léptek: Bék- csbán, vendéglátó Jóki Színház szervezében kmrszínházi fesztivált rendeztek, melynek stúdiószínházk teljesítményével, gondjivl is kellett fogllkozni. Az indítás htározott volt, progrm mrkánsnk muttkozott, s vlószínű, hogy következő években folyttódik ez kezdeményez. Úgy tűnik, kposvári, debreceni békcsbi fesztiváloknk máris jelentős hgyományi, eredményei vnnk, s máris mgyr színjátszás történetébe illő kezdeményezként, sőt - z első kettő esetében folymtként - foghtók fel. Érdemes megnézni, hogy milyen mozgtói voltk e fesztiváloknk, milyen törekvek húzódnk meg z események mögött. Már bevezetőben is utltm rá, hogy egy bizonyos idő elteltével egyszerűen hiányoztk zok regionális vgy országos rendezvények, melyeken vidéki színjátszás demonstrálhtt voln eredményeit. Ez szükséglet nnál is inkább prncsolóvá vált htvns évek második felére, mert vidéki szín-játszás éppen z elmúlt évtized közepén újból fellendülőben volt. Új színz- rendezőtervezőtehetségek bukkntk fel, némely területen vidéki színházink überolták " fővárosi kollégáikt, mint például z új mgyr drám támogtásábn, ngyobb válllkozókedvben, is-meretlen (például új szovjet népi demokrtikus) szerzők felfedezében. E felfutássl párhuzmosn színikritik nem állt feldt mgsltán. Nem figyelt od eléggé fontosbb kezdeményezekre, rendszertelenül tudósított egyes színházk eredményeiről. Hdd jegyezzem meg, hogy felfutás ide, felfutás od, minden (bizonyos fokig centrlizált kulturális életű) nemzet vidéki színházművzetének jelesei mindig is némi (?) ellenkezsel tekintenek fővárosi kollégák tevékenységére, s ez nálunk sincs másképp. Ez z ellenkez (sok más szinonimávl helyettesíthetném még) fokozottbb volt htvns évek közepén, éppen z említett kezdeményezek, eredmények következtében, s z igzság z, hogy máig sem szűnt meg. E lázongás különböző motívumokkl színezett. Jelentkezik benne fitlbb generáció feltörekvi vágy befutott " fővárosikkl szemben, fűti továbbá nnk tudt (helyes vgy nem helyes, ezt most nem vittom), hogy színházművzetünk legfőbb fórumi nem mindig s nem mindenki esetében szelektálnk helyesen, így tovább. Mindez még eléggé közhelyszerűen hngzik, s nem vitás, hogy ennél mélyebben rejtőző mozgtóerők is voltk. Igz, hogy telekommunikációs eszközöktől már régen nem félünk nnyir, mint htvns évek elején, s tele-vízió rohmos elterjede korántsem okozott olyn csökkent nézők számábn, mint mozik birodlmábn. De z is tény, hogy színházi nézők szám z utóbbi öt évben - áltlánosságbn - mégsem nőtt, hnem némiképpen csök-kent, s közismertek z dtok, melyek szerint z ország lkosságánk elég kis százlék jár rendszeresen színházb. S kiváltképpen sjnáltos egyes társdlmi osztályok vgy rétegek, csoportok elmrdás Tháli templomiból. Több vidéki városunkbn z értelmiség, diákság, z egyetemisták többsége kezdett elfordulni sját színházától, s némi sznobságtól is hjtv (mert ez volt sikk) fővárosi színházk felé orientálódott, vgy - főiskolások, egyetemisták esetében - megteremtette sját színházát, melyet rádásul mg hozott létre mtőrként, lelkes műkedvelőként. Itt említendő meg, hogy sjátos mgyr színházművzeti fejlőd következtében vidéki színjátszás z állmosítás után túlságosn is utrk jellegű volt, röghöz kötöttnek" tűnt, min - leglábbis, lényegesen - nem segített z immár ötéves szerződteti rendelet sem. A színházművzetnek tehát frissít-re, nemes értelemben vett propgndár volt szüksége, önmg megújulás érdekében is. Éppen ezért csk üdvözölhető, hogy fesztiválok - kiváltképpen debreceni - ezt célt is szolgálják. Új más társultok produkcióivl ismerkedik meg ilyenkor kposvári, debreceni békcsbi közönség, s ez önmgábn véve is leghsznosbb egyúttl legönzetlenebb szolgált vidéki, sőt z egyetemes mgyr színjátszás fellendíte érdekében. A körülöttünk levő állmokbn áltlános szokás, hogy fővárosi vgy vidéki színházk (például z évd végén) útr kelnek, s elmennek vendégszerepelni z ország másik végébe. Elviszik más környezetbe művzetük termékeit, s gzdgítják ott mind befogdók, mind z ottni színművzek tpsztltit, de ellenőrzik egyúttl sját teljesítményük htását is. Mennyire hsznosk z ilyesfjt kirándulások " például román színházk gykorltábn! Ez törekv vlósul meg mi vidéki fesztiváljin-kori, s külön öröm, hogy fővárosi szín-

14 házk is útr kelnek Debrecenbe, Békcsbár. Öröm ez kkor is, h hngsúlyt inkább vidéki színházk cserejátékár teszem, leglábbis fejlődünk mostni szkszábn. Vló igz ugynis, hogy színházművzet legnemesebb propgndeszközei közé sorolhtó, h egy fővárosi színházi társult legjobb produkcióivl szerepel ezeken fesztiválokon. A mi országunk zonbn nem ngy, Budpest mindenünnen elég könnyen hmr megközelíthető, s egyelőre minden vontkozású decentrlizációnk csk kezdetén trtunk, következképpen változtlnul igen sok mgyr állmpolgárnk vn elég gykrn dolg fővárosbn. A budpesti elődások tehát elég gykrn kphtnk vidéki látogtókt, s rádásul z egz sjtó mindkét telekommunikációs fórum még mindig jelentékeny rzt csk őket szolgálj, propgálj. (Leglábbis rendszeresen!) Mindennek következtében helyes ügyelni rr is, hogy milyen ránybn hívunk meg fővárosi milyen számbn vidéki együtteseket. E fesztiválok egyúttl z új mgyr drám szolgáltánk jegyében is születtek. A kposvárik például - regionlitás elvének meghirdetén túl - első-sorbn mi mgyr szerzők drámáink bemuttását kérték vendégszereplő dunántúli színházktól. Más kérd, hogy ezt nem tudták egyetlen évben sem tökéletesen megvlósítni, kiváltképpen nem z utolsó, negyedik Dunántúli Tlálkozó esetében, mikor felszbdulási évforduló következtében egyéb-ként sem ez volt fő szempont. Mégis, e célkitűz ugynúgy felhjtó erő volt, mint z előző többi, s kár debreceni, kár békcsbi fesztivált nézzük (z előző esetében fesztiválokt), z új mgyr drám ügye - folymt egzét tekintve mindkét helyen kellő szolgáltr tlált. Izgtt még fesztiválok szervezőit vidéki színjátszás gondjink megvittás, korszerű színjátszás, korszerű műsorpolitik kérdeinek fel-vete, pontosbbn véve z, hogy mind-ezeket gondokt vgy eredményeket meg lehet vittni tlálkozókon, h megfelelő témválsztássl, elődóvl vitprtnerekkel fel tudják sokkbn kelteni z érdeklődt. Bízvást elmondhtó, hogy z elmúlt - mjdnem fél évtized ltt e fesztiválok egyúttl hsznos vitfórumok is voltk, nem is szólv rról, hogy gzdg tpsztltokt nyújtottk igzgtóknk, főrendezőknek, színzeknek kritikusoknk egyránt. Érdemes ezután megnézni, hogy három legjelentősebb tlálkozónk milyen sjátos szellemi profilj vn, melyek z eredmények hiányosságok. A kezdeményez érdeme kposváriké. Ők hirdették meg legelőbb leghmrbb tlálkozójukt, s rögtön htározott célkitűzsel: regionális fesztivált kívántk rendezni dunántúli színházk számár, s új mgyr drbok bemuttását szorglmzták. E célkitűzek eddig rzben meg is vlósultk: 17 itt játszott drbból 10 volt új mgyr drám, s állndón ugynzok színházk jelentek meg társultukkl. (Csk z utolsó tlálkozón szerepelt - egyébként csk helyeselhetően - Déryné Színház egyik együttese.) Itt muttták be z emlékezetes 1966-os országos drámpályázt három díjnyertes lkotását (Görgey Gábor R o k o k ó h á b o r ú j á t, Révz Gy. István A z e l s ő 3 6 ó r című prboláját, Gosztonyi János A s z i g e t című pály-munkáját). Tuljdonképpen innen indult el Görgey Gábor drámírói pályfutás. Bemuttták ezen fesztiválon (váltkozó sikerrel) Tr Ferenc, Vzi Endre, Csontos Gábor, Dévényi Róbert Huby Miklós drámáját. Kposvárott lehettünk tnúi néhány ngyon tehetséges fitl rendező - Sándor János, Sík Ferenc, Bruck János sikerének. Öröm nyugtázni, hogy vlki minden évben letette zt bizonyos rendezői grst, s már ez sem kis eredménye fesztivál rendezőinek (hogy ti. ennek demonstrálásár, előzőleg pedig ösztönzére módot dtk). Érdekes, hogy e sikerek egyúttl rendezői szín-ház elvének sikerét is jelentették, bár, mint ez sokunk előtt világos, z ilyes-fjt győzelem sohsem teljes, mert színház színzekből is áll. A Dunántúli Színházk Tlálkozóin bizonyították be tehetségüket Csíkos Gábor, Humnn Péter, Tímár Év, Joós László, hogy csk fitlbbkt említsük sok más, tehetségét ugyncsk bizonyító színz mellett. E fesztivál többnyire kellő számbn vonzott Somogy fővárosáb vidéki fővárosi színjátszás vezető egyéniségeit. Mindig megjelentek színházművzeti életünk egyes irányítói vlmennyi vidéki színházunk képviselői. A progrm áltlábn izglms volt: z első évben z új mgyr drám sorsán töprengtünk, másodikbn bemuttók művzi eredményei hibái fölött vitáztunk, hrmdik tlálkozón vendégszereplő színházk vezetői muttták be önmgu- kt, hogy vidéki színjátszásról keresztmetszetet kphsson szkemberek gárdáj, s negyedik termékeny, őszinte, szókimondó vitákt eredményezett. Tréfásn szólv ngy érdeklőd még kárár is volt kposváriknk, hiszen fesztiválok egyúttl picot" is képeztek. Sok szerződ született meg itt négy év folymán, z z j ó néhány máshov hívóirányító megállpodás. Sjnáltos, hogy pontosn z utolsó fesztivál muttott rá több hibár, fedett föl néhány neurlgikus pontot. Kiderült, hogy korábbn emlegetett vidéki felfutás" már megállt, vidéki színjátszás műhelyei váltkozó sikerrel vonzzák-tszítják színzeket, s egyes társultok művzi kpcitás között ngy különbségek muttkoznk. Egyesek legyengültek vgy gyengülőfélben vnnk, mások tuljdonképpen stgnálnk, s esetleg egy kiemelkedik bolyból, hogy legjobb erőket folymtosn mgához vonzz. E tlálkozón áltlábn csk n é g y színház társult szerepelt ugyn, de kposvári fesztiválon tpsztltk z egz mi vidéki színjátszásr jellemzőek némiképp. E jelenségsorozt több okr vezethető vissz. Tény, hogy legutóbbi két évben fővárosi színházk elég sok tehetséges fitl színzt szerződtettek vidékről - jól vgy rosszul, most egyre megy -, tehát bevezetőben említett felfutás ennek következtében is megállt. Kevesebb lett jó színz vidéken, egyes szerepkörök betölte több színházunkbn lig lehetséges, minek következtében élesebbé vált hrc mű-helyek, szomszédvárk között. A vidéki színházk igzgtóink, vezetőinek meg kell küzdeniük fővárosi színházk z ezzel járó lehetőségek (film, televízió, szinkron, rádió stb.) elszívó htásávl, de többek között zzl is, hogy egynémely vidéki színház előnyösebb helyzetben vn, mint többi: mgsbb bérszínvonl, több kereseti lehetőség, jobbk szociális körülmények (színzszállás!) így tovább. Mindennek objektív szubjektív oki is lehetnek. Minden színház mi vezetője örökölt egy bizonyos költség-veti ezzel járó feldtteljesíti struktúrát, s ezek között ngy egyenlőt-lenségek kdnk. Ugynkkor egyik-másik igzgtónk hmrbb felismerte korszerű színházvezetsel járó feldtokt, s helyi felettes szerveinek segítségével színjátszás feltételein ngymértékben jvított z elmúlt néhány évben. Tudják ezt színzek is, s ezért

15 od húznk ", hol jobbn élhetnek, kereshetnek dolgozhtnk. A " lemrdó" színházk ezen úgy segítenek, hogy másodállásbn szerződtetnek igen jeles képességű, gykrn közismert (néh fővárosi) színzeket. A másodállások rendszere mintegy másfél éve kezd igzán kibontkozni. Sok hszn is vn, mert új rcokt, tehetségeket látht közönség, s z is igz, hogy meglátogtott" színház társult is tnulht híres kollégától, már mennyiben igzán méltó rr, hogy tnulhssnk tőle. Módot d továbbá e rendszer rr, hogy sját színházábn nem kellőképpen vgy nem átgondoltn fogllkozttott színz másutt is megpróbálj tehetségét. De nem hllgthtó el néhány ggodlom sem. Módot d ez másodállás-kultusz rr is, hogy eltkrgssnk vele bizonyos vezetbeli hibákt, s e hibák említénél egyszerre gondolunk színház vezetének feletteseinek, gzdáink mulsztásir is. Itt-ott elégedetlenséget is szülhet törzsgárd soribn, s tény, hogy túlzott rányú másodállású fogllkozttás nem segíti elő sjátos profilú-egységű társultok kifejlődét. Feltűnt - éppen legutóbbi Dunán-túli Tlálkozón -, hogy fentebb kifej-tettek következtében is egyes színházk erejüket meghldó feldtokr válllkoztk. Világossá vált z is, hogy áltlábn sok bj vn drmturgii munk színvonlávl. Végül pedig inkább egy tnács: más fesztiválokhoz hsonlón itt, Kposvárott is ngyobb üggyé kell tenni Dunántúli Színházk Tlálkozóját, külsőségekben, cstlkozó rendezvényekben, propgndábn egyránt. Nem utolsósorbn rendszeresebbé kell tenni fesztivál előkzítét, produkciók időben történő kiválsztását. S ngy kérd: hogyn tovább? Nincs-e kifárdás Kposvárott, nem kell-e módosítni célkitűzeket, meg kell-e minden évben rendezni tlálkozót, s egyáltlábn meg lehet-e? Megnnyi fontos kérd, megválszolásuk következő évek feldt. A Debreceni Színházi Npok profilj négy év folymán szinte állndón változott, gzdgodott, tlán egy kissé lktlnná is vált. Kezdetben vl z oroszszovjet drámák bemuttóink fesztivál-j. Ez szép sikerrel zárult, politikivl, művzivel egyránt. Ekkor még csk vidéki színházk szerepeltek. Kőbb hol modern drám, hol modern mgyr drám volt vezérfonl, s megjelentek fővárosi színházk is, debreceni közönség őszinte örömére, mind ez ideig tuljdonképpen helyes ránybn. Emlékezetes sikerek itt is kdtk ( fővárosikét itt nem sorolom fel, mert zok már Budpesten lerttttk) : Berényi Gábor érdekes, újszerű Csehov-rendeze, mjd következő évben ugyncsk megrendítően szép Kurázsi mm-interpretálás (ebbe beleértendő jeles színzek, tervezők közreműköde, mint áltlábn többinél is), szegediek üdítő Rdzinszkij-produkciój, korszerű operjátszási törekveket demonstráló Hindemith-elődás. De leginkább Giricz Mátyás debreceni főrendező négy, egz rendezői tevékenységének megújhodását jelző ízig-vérig modern teljesítménye": Kerekes Imre Kpszkodj, Mlvinjánk, Illy Kegyencének, Brbr Grson McBirdjének Dnek prbolájánk (Negyven gzfickó egy m született bárány) színpdr állítás. Ez utóbbi produkciók zt bizonyították, hogy Csokoni Színház művzei képesek egz színházművzeti életünk számár is igen jelentőset lkotni. Az idén már megjelentek z első külföldi vendégek is: Ngyvárdi Állmi Színház román mgyr tgoztánk művzei. Bizonyságot tettek mgsfokú rendezői kultúrájukról, s igen jó színzi teljesítményeknek lehettünk tnúi. Helyes, hogy debreceniek szomszédok színházművzeti kultúrájánk megismertetére is törekszenek, s ugyn-csk helyeselhető, hogy külföldi szkemberek meghívásár is gondoltk, vendégszereplő várdikon kívül. Gondoskodtk minden évben érdekes jelentős vitákról. Először z orosz-szovjet repertoár kérdeiről vittkoztunk, kőbb z új mgyr drámávl kpcsoltos feldtokról, vlmint műsorpolitik főbb gondjiról hngzott el elődás; gondoltokt ébresztett tvlyi, vidéki színházk teljesítményét felmérő kritiki tevékenységet elemző elődás, s nem kevbé fontosnk mondhtó z idei tém is: Molnár Gál Péter elődás kor-szerű színjátszás kérdeiről. Kár, hogy ezek viták hovtovább érdektelenség-be fulldnk. S ez bj tlán debreceni fesztiváloknk. Ngyszerű propgnd minden ilyen rendezvény színházművzetnek, ngy lelkesedsel viszik körül városukbn megjelent jeles művzeket, s mintegy közüggyé válik színház - most már több mint egy hétre. Ez mind igen jó dolog, de hiányzik ngyobb, más színházktól, szkembe rektől várhtó érdeklőd. Ezen föltétlenül segíteni kell, viták jó időzítével, rendezvények bizonyos fokú tömörítével, s meg kell keresnie ennek rendezvénynek is zt profilt, mi z egz szkmát vonzná, érdekelné. A békcsbi fesztivál még csk most indult, vlószínűleg hosszbb sikerszéri előtt áll. Itt is színházi propgnd nemesebb válfját kívánják űzni fővárosi jó vidéki együttesek meg-hívásávl. Ezzel párhuzmosn volt egy másik cél is: megvittni stúdiószínházk helyzetének problémáit. A fesztivál műsor változtos volt, színház kis méreteire szbott (kmrelődások, kísérleti elődások). A végén rendezett vit főleg fitlbb szkembereket vonzott. Helyes, h jövőben is meg kívánnk felelni c kettős célnk: szín-ház népszerűsítének, gondok, eredmények hibák megvittásánk. Szépen jelképezi ez fesztivál egyúttl zt z emelkedő színházművzeti kultúrát is, mely Békcsbán érzékelhető. AZ ITI MAGYAR KÖZPONTJ A június 29-én trtott újjálkuló közgyűlét. A vezetőség beszámolóját dr. Hont Ferenc, Nemzetközi Színházi Intézet Mgyr Központjánk elnöke terjesztette elő. A mgyr központ 1957 ót tgj z ITI-nek, 1963-bn Mgyrországot beválsztották végrehjtó bizottságb is. Hzánk tgj számos lbizottságnk, köztük tnulmányi bizottságnk, mely egyebek között z európi színházi élet hrmdik világ színházi kpcsoltink. együttműködének kidolgozásávl fogllkozik. Ugyncsk ennek bizottságnk z elméleti munkközössége vizsgálj telekommunikációs forrdlomnk színházr gykorolt htását. A mgyr központ fontos feldt lesz jövőben, hogy segítse mgyr szín-házi kultúr értékeinek megismertetét elismertetét külföldön. Az ezentúl társdlmi egyesületként működő központ lpító tgji megvittták z új lpszbály-tervezetet. A közgyűl elnöke, Mrton Endre, Nemzeti Színház főrendezője, ismertette z ITI mgyr központjánk költségvetét, mjd jelenlevő lpító tgok meg-válsztották z új tisztségviselőket. A mgyr központ elnöke dr. Hont Ferenc, társelnöke Mrton Endre.

16 mgyr játékszín PÁLYI ANDRÁS Színpd vgy szószék A SZÍNHÁZ 1970/5. szám npirendre tűzte drámíró Illy Gyul értékelét, pontosbbn nem is SZÍNHÁZ, hnem színházk, hisz z elmúlt évdbn Tiszták pécsi ősbemuttój mellett több Illy-bemuttór is sor került, Mlom Sédent két színházunk is játszott, s megjelent Illy Gyul drámáink kétkötetes gyűjteménye, mely már önmgábn is elegendő okot szolgálttn z átfogó értékelhez. Ezzel Földes Ann meg is próbálkozott SZÍNHÁZ említett számábn, bár - minthogy írás kétkötetes drámgyűjtemény ismertete épp legújbb drám, Tiszták kimrd ebből z áttekintből. Mégsem ez végső soron indokolt hiányosság z, mi elgondolkozttott, sokkl inkább közölt cikkek címe. Négy cikket olvshtunk ugynis SZÍNHÁZ 1970/5. számábn, melyeket A lírikus szószéke cím fogll egybe, s e négy cikk között tláljuk Földes Annáét is A költő színpd cím ltt. A két cím nyilván ugynzt krj jelenteni, s vlószínű, hogy csupán címismétl elkerüle végett döntött szerkesztőség két rokon-értelműnek érzett kifejez hsznált mellett. A két cím zonbn - minden szinonim jellegük ellenére - nem zo14 nos, s miben eltérnek, z épp drám-író Illy életművének egy nehéz problémájár világít rá. A kérdt így is megfoglmzhtnám: vjon h korszerű színház igényeivel, sőt követelményeivel mérjük meg drámíró Illy életművét, mit mutt mérleg? Erre se Siklós Olg nem felel, ki Mlom Séden útját mondj el veszprémi bemuttóig, se Hermnn István, ki Tisztákról ír, de Földes Ann sem, ki költő színpdát", zz z illyi drámát veszi vizsgált lá. Földes Ann célj lényegileg nem más, mint hogy megkeresse zokt lélektni-társdlmi motívumokt, melyek költőt színpd felé fordították, hogy méltss e jelenség jelentőségét, - h csk fél mondttl is utljon Illy Gyul helyére mgyr drám történetében. Abbn, hogy milyen motívumok tényezők játszottk közre Illy drámáink születében, többé-kevbé egyetértek Földes Annávl; többé-kevbé, vgyis még egyet hozzáfűznék, melyről mg Illy vll Mlom Séden előszvábn, ismertetve drb születét, mely Gellért Endre nélkül tlán sosem kzült voln el, de semmiképpen sem lett voln z, mi. A konkrét rendezői, vgy tágbbn foglmzv, színházi igényre gondolok tehát, mely z utóbbi időben mind lényegesebb tényező z Illy-drámák születében is: így keletkezett Az éden elveszte című ortórium, de főképpen T i s z t á k. Ez kiegzít csk látszólg kdékoskodás, mélyebb értelme vn: zt jelzi, hogy drámánk nemcsk z irodlomhoz, de színjátszás művzetéhez is köze vn, s vjmi kevsé elemezhető egy drámi életmű csupán irodlomtörténeti szempontból, z élő színházzl vló kpcsolt nélkül. Ezúttl tehát vessünk egy pillntást z illyi drámár rról z oldlról, honnn kevbé szokás elemezni, színház, szkm" fejlőde, pontosbbn: modern színjátszás művzete felől. Ami modern színjátszást illeti, sok vit, irányzt, vélemény ellenvélemény után egyet, zt hiszem, bizonyosr vehetünk: hogy megnövekedett színzi gesztus jelentősége, mivel együtt jár, hogy színház lkotó művzei mind többet törődnek színz fiziki jelenlétével, zz felismertük, hogy minden drám z egyes színzek játékábn relizálódik. Könnyen nevezhető ez közhelynek, különösen Sztnyiszlvszkij ót, de épp jelen péld muttj, hogy nem köztudott dolog. Tény, hogy néző m már oly komplex kérdfelvett látásmódot vár színháztól, drám immnens világánk olyn belső összefüggekben vló megjelenítét, melynek kielégítére mgától értetődően kínálkozik, hogy drám vlmiképp színen jelenlevő emberi személyiségek - z egyes színzek - immnens világábn testesüljön meg. Úgy tűnik, mi igényünket - zt is mondhtnám: relizmusr vló igényünket egyedül vlóság dilektikájánk z vlóságos, többértelmű megjeleníte elégíti ki, mely nem z egyszeri kölcsönhtásokt, hnem mélyebb összetettebb összefüggeket mutt fel. S ezért színház, mely játék, nemcsk fentebb idézett ún. színzcentrikus utt járhtj, hnem ellenkezőleg, kezelheti egyszerűen bábuként is színzeket, ekkor zonbn játék intellektuális szintjén kell megjelennie nnk többértelműségnek", melyről szóltunk s mely megdj játék játék-jellegét, zz vlóság felfokozott szoktln, tehát rendkívüli átélét, melyben megnyílik ktrzis lehetősége. Igz, ezek olyn problémák, melyek már nem nnyir z írór, inkább szkmár" vontkoznk, cskhogy Illy Gyul legtöbb drámáj, s ez Kegyenc előtt keletkezett vlmennyi műre érvényes, fentebbi igényeknek megfelelő inszcenizálás lehetőségét többé-kevbé kizárj. A t ű fok első felvonásábn Ercsei János, ki tékozló fiúként" hgyt el z tyi házt, most vármegye kocsiján érkezik látogtób: APA hol z intézőre, hol fiár néz, könnyekkel s ridlomml küszködik. Fim. Büszkén néz rá, z intéző felé. Bocsántot kérünk. HETYEI DÖMÖK megjelennek z jtóbn, csomggl; nem teszik le. INTÉZŐ Ez nem mgár trtozik, Ercsei. ERCSEI JÁNOS pjához megy, neki is kezet kr csókolni, p nem engedi, összeölelkeznek. Az ölelkez végén fiú szinte orvul emeli szájához pj kezét. APA mjdnem feddőn. Fim. ERCSEI JÁNOS Csk egyszer. Trtozás. Mikor elmentem, elmulsztottm. ANYA átszellemülten nézi fiát, szóln, de nem tud. A z intézőre téved pillntás. INTÉZŐ pillntásr megindul, lssn kimegy.

17 Egyike ez leginkább színpdr termett Illy-jeleneteknek, mely jó rendezői irányítássl vlóbn mgs szintű modern színzi játékr, gesztus-művzet kibontásár d lehetőséget. Csk-hogy ez jelenet szinte egyedül áll drámábn, főként h drb utolsó fel-vonását vesszük szemügyre, hol szín-pd szó szoros értelmében szószékké változik: mű lendületét z eszme, néphez vló hűség hirdete dj meg. H tehát e drámi példázt" első fel-vonását vlóbn színházként fogjuk fel, kettétörjük művet: igzi tetrlitásr Illynél legtöbb kőbbi drbjábn is csk drám első, indulási" szintjén vn lehetőség. Idézhetnénk z Ozori példát is, melyben z ozorik z elfogult nemesi vezetők összeütközét epikus zsánerképek, szüreti jelenetek, szerelmi kettősök, derűs, idilli epizódok szövik át. Hogy e játékok vlóbn drámivá trnszformálódjnk, zz vlmiképp drám hordozójává váljnk, elsődlegesen már nem írói, hnem rendezői-színzi feldt; z író zonbn cselekmény mozikszerű építével szinte teljesen kizárj e fokozott drámi meg-oldás lehetőségét. Holott ezzel z igzi színházi élmény ngy lehetőségéről mond le. Mire is épül hát z Illy-drámák drmturgiáj? Hermnn István, ki nem-rég egy másik írásábn szintén kísérletet tett drámíró Illy portréjánk megrjzolásár ( Szent Iván éjjelén kötetben), úgy látj, hogy történelmünk elmulsztott rosszul megrgdott lehetőségeinek " drámi ábrázolásár épül. É s ez mindjárt erős kétségeket ébreszthet bennünk. A legtöbb Illy-drámánk ugynis mg történelem főszereplője, tehát e drámák középpontjábn nem egy-egy drámi hős belső vívódás áll -- melynek előidézője lehetne hősnek más drámi lkokkl vló konfliktus -, hnem történelem egymásr htó erői, zz történelem mely egyúttl drám " szerkeze-te", drmturgii szerkezete is. Hőseinek nemcsk mgán-élete, de sját" jelleme sincs, jellemüket történelem htározz meg, hogy ezt egyébként Földes Ann is elemzi, drámájuk történelemben megütköző erők drámáj. A jellemeket - e drmturgi szerint - z érvek helyettesítik. A Mlom Séden például egy sor illyi konfliktust rejt mgábn, egy sor érv ellenérv hngzik el színpdon: Glmbos tnár úr etiki mgsltból, Vli ősi sszonyi ösztönével, Imre konkrét cselekv felelősségtudtávl szól - termzetes, hogy megütköznek. Sőt ezekkel z egymássl cstázó jó energiákkl" (hogy Pándi Pál nevezte Népszbdság-beli politizáló jegyzeteiben " ) ott állnk szemben rosszk", kisszerűségében elljsuló Géz hdngy, ludovikásfsiszt Tkács százdos; tehát látsztr minden megvn hhoz, hogy igzi drám keletkezzék, s sok konfliktus közül mégsem válik egy sem drámi konfliktussá, illetve e konfliktusok drámiságát egyre inkább front közelede teremti meg, zz egy külsődleges tényező, s nem lényegülnek belülről drámivá. Pándi Pál idézett kritikájábn megjelöli drámánk zt néhány pontját, hol vlódi drámiság mélyíthető lett voln, például Berecz ellenálló szerepének tágítás stb. Azt hiszem, ennél mélyebben kell keresnünk z okokt, már csk zért, is, mert épp Mlom Séden című drámán több próbb, drb drámiságát fokozó, elmélyítő kisebb drmturgii változttást összevonást eszközöltek veszprémi elődás szín-pdr állítói, hogy rról Siklós Olg is beszámol, de z lpvető problémát mégsem tudták megoldni. Azt z lp-vető problémát, hogy ebben drbbn elsősorbn nem drámi jellemek, hnem második világháború frontji ütköznek meg. Hsonlóképp kimutthtnánk történelmi drámák külsődleges drámiságát, mondjuk, Dózs Györgyben, de még Fáklylángbn is. Dózsánk például egyetlen lényeges összecspás sincs drámi prtnereivel (Mzáros LőrincZápolyávl): : párbeszédek voltképp csk illusztrálják, drmtizált formábn megfoglmzzák -- nem lkítják! - Dózs útját, melyet történelem htároz meg. Mgán drámi műlkotáson belül, tehát mikor ott ülünk nézőtéren játékr figyelünk, nem szbdn, hogy történelmi ismereteink megmgyrázzák konfliktust, z-z feloldják: minthogy előre tudjuk fejleményeket. A színház ugynis - mint művzet - nem lehet olyn értelemben politiki-közéleti fórum, mint sjtó vgy népszerűsítő irodlom. A mgyr történelem legdrámibb pillntink rekonstruálás még önmgábn nem teremt színházt. Akkor sem, h ez rekonstruálás egyúttl másról is beszél: Fáklyláng 1953-bn néphez vló hűségről, Dózs György 1956-bn néptől elidegenedett htlom trthttln ságáról. Ezek z utlások, áthllások" beleérzek ", bármilyen izglmsk bármilyen heves vitát is kvrnk, megmrdnk politiki-közéleti gondolkodó állásfogllásánk. Ahhoz, hogy szószék, honnn politiki-közéleti gondolkodó szól, színpddá váljon, rr vn szükség, hogy színen játék folyjék, olyn játék, melynek megvnnk sját belső törvényei, s mely épp e belső törvények érvényre jutás áltl mond vlmit világról. A mű immnens törvényei helyébe zonbn nem trnszponál-htók át egy z egyben történelem mozgtóerői, mert kkor színházi műlkotás épp zt veszíti el, mitől z, mi: sját immnenciáját. Más kérd, hogy mű belső törvényeiben hogyn tükröződnek vlóság összefüggei. A negyvenes-ötvenes években keletkezett Illy-drámákbn zonbn még inkább fentiekről vn szó : vgyis történelem reprodukálás veszélyezteti z összefüggek művzi ábrázolását. H Hermnn István fentebb idézett tnulmányábn már fölvetette shkespere-i mértékkel" vló megméret gondoltát, mgától dódik itt z összevet: vegyük szemügyre Kossuthné szerepét Fáklylángbn vgy Annáét Dózs Györgyben mondjuk, Ophéliáét Hmletben. Könnyűszerrel megállpíthtjuk, hogy lényegi eltér bbn rejlik, hogy két drámíró történelmet kezeli, vgyis milyen szerepet történelem struktúráj z egyes drámákbn betölt. Shkespere mindenekelőtt jellemábrázolás jelentőségét látj. Minden színpdtechniki történelmi tudását ennek szolgáltáb állítj. Az ő színházábn mellékes minden illúziót keltő segédeszköz, de nnál erőteljesebben rgd meg színzben mgábn megtestesülő illúzió. Shkespere kénytelen volt színzre összpontosítni figyelmét, minthogy lényegileg pódiumszínpdon játszott. Illy színpdi nturlizmust kpt örökül; zt fjt színházt, mely vlóság - történelem - rekonstruálás-ként értelmezi színpdi illúziót: nézőtéren ülőknek már-már úgy tűnik, hogy z igzi Kossuth z igzi Görgey szópárbjáb leshetnek be. Ehhez z örökséghez, ehhez XIX. százd súlyától elnehezült színpdi formához Illy minden drbjábn hű mrd; még kkor is, mikor egyébként modern tendenciák érvényesülét figyelhetjük meg munkásságábn, mint például Bolh-bál c. népi színjáték esetében. Vgyis

18 míg modern színház korszerű szín-pdi megoldást keresve leplezetlen érdeklődsel fordul z ősi kultikus szertrtások, népi játékok, commedi dell'rte felé, sőt shkespere-i színpd sjátos kulissznélkülisége felé is; ddig Illyt népi színjáték zért érdekli, hogy e hgyomány felhsználásávl mintegy megteremtse prsztoknk mguk hgyományos" színházát. Kissé leegyszerűsítve kérdt: korszerű színházt pictéren összeácsolt szín-pd izgtj tlán legjobbn népi komédiázásbn (mi sjátos néző-színz viszonyt lkított ki, sjátos játéklehetőségeket trtlmzott stb.) ; Illyt épp z ácsolt színpd nem érdekli: beviszi népi komédiát hgyományos kőszín-házb. A Bolhbál népi komédi vgy kópéjáték ", hogy Illy nevezi, ennek ellenére egy sor olyn elemet, hngot, színt trtlmz, mi z ácsolt színpdok világát idézi, s ettől lesz élő modern ez játék, ettől vn benne több lehetőség, mint hgyományos illyi drmturgiávl felépített, fentebb említett drámákbn. Ennek kettősségnek, z ntiteátrális teátrális elemek színpdi keveredének eredetét messzebb is kereshetnénk, kár mgyr drám születénél: szinte egyedülálló módon mgyr drám hitvitázó dilógusokból fejlődik ki, melyek eltérően népi játékoktól, nem jellemek összecspásár, de még csk nem is cselekmény fordultosságár, hnem kizárólg politiki-vllási ideák összemérkőztetére lpulnk. A hitvitázó drámák öröksége rá is nyomj bélyegét egz drámirodlmunkr. Vlmikor Tiszy Andor ezt egyszerűen elintézhette zzl, hogy mgyr lélek erősen ntiteátrális hjlndóságú"; de m már nem nehéz tovább lépnünk: h nem mgyr lélek" ntiteátrlitásáról beszélünk, hnem rról sjátos történelmi helyzetről, melyben színpd újr újr nemzet létkérdeinek szószékévé vált, kkor feltehetjük kérdt: vjon nem lehetséges-e m színpd szószék különválsztás? A különválás egyébként már vlmi-kor XVI. XVII. százd fordulóján elkezdődött: mikor hitvitázó drámától elszkdt didktikus célztú iskoldrám. Az igzi színház lehetősége, mely nem egyszerűen bizonyos eszmék hirdete, hnem játék áltl beszél világról, z iskoli színjátszásbn rejlett, de történelmünk újr újr hit- vitázó " drámáknk teremtett tljt: mgyrság minél inkább frontvonlbn " volt, nnál inkább. Sőt ez z nlógi mgár z illyi életműre is lklmzhtó: A t ű fok (1944) vgy Fáklyláng (1953) inkább hitvitázó" drámák, míg htvns években keletkezett Kegyenc vgy Bolhbál inkább didktikus célztú játékok. A Bolhbál például z igzi színpdi komédiázás lehetőségét rejti mgábn. Itt játék vlóbn drám hordozój lesz: summások szállásukként szolgáló bromistállóbn egy kis szerelmi" cselvetsel kcgttó groteszk játék során gtyár vetkőztetik z urdlmi segédtisztet, kinek elvkult önkényessége így egyszerre lelepleződik. A bj csk z, hogy ezek után kibújik Diák koporsóból, beolvs"; hisz bbn pillntbn, hogy prédikálnk, drámilg már summásoknk sem lehet igzuk. A drám tehát nem bírj el didktikus célztot": ez didktikus célzt " vlósággl gyonüti játékot. Holott Bolhbálbn ott modern szín-ház lehetősége, zé modern színházé, mely színpdi relizmus ltt mindinkább vlóság összefüggeinek megjelenítét érti. A didktikus célztú prédikáció helyett, melyet ezúttl Diák szájáb d z író, játéknk kellene indirekt módon színpdi műlkotás belső világából felszínre hozni tnulságot. A nézők tudtár tlán színház mű-vzeinek kell legérzékenyebben figyelniök, hisz nézők egyúttl társlkotók is, gondoltnk tehát mgukbn nézőkben mint lkotókbn - kell megszületnie. A kimondott igzságok ellenkeznek színházművzet sjátos tör-vényeivel, z z ntiteátrálisk. És zt hiszem, itt értünk el felvetett kérd lényegéhez: Illy, hogy mg vll erről egyik interjújábn, színpdot lényegileg ngyobb nyilvánosság fórumánk tekinti. Így válik z ő színpd nemegyszer szószékké, honnn költő hngj messzebb hngzik, mint könyvek, folyóirtok lpjiról. A költő tnítni kr, tnítás zonbn, mint jó szónoké, z emberi tisztesség erkölcs lpvető normáivl mintegy megütközteti hllgtóit. És így lehetséges z is, hogy leginkább hitvitázó " Illy-drám dott közönség előtti dott elő-dás igzi ktrtikus megtisztulást hoz mgávl. Hsonlón Pázmány szónokltihoz, melyeknek szintén volt ktrtikus erejük. De ez, miképp z élet nnyi más ngy ktrtikus pillnt (mondjuk egy forrdlom kitöre, egy ember szenvede, hlál, sorolhtnánk példákt), csk vlhol z eredet szintjén színház. A kimondott szó nehezedik tehát z Illy-féle drámár; kimondott szó, mely mintegy fölemzti hitvitázó" típusú drámák drámiságát, s mely didktikus célztként" is nnál ngyobb teher művön, minél komolybbn veszi zt színházi rendező. Jó péld erre Kegyenc, melynek debreceni elődás szinte egy másik drámávl ismertetett meg, mint pesti inszcenizálás, mi lényegileg zon múlt, hogy debreceni rendez nem törekedett rómi szín-helyek reprodukálásár nem hngsúlyozt didktikus célztot. És kiderült, hogy Kegyencben Illy lényegi-kg túllépett múlt egyszerű felidézén már vontkozttásán, hogy Kegyenc Rómáj egyszerre történelmi fiktív, cselekmény is egyszerre játszódik meghtározott fiktív időben, kiderült, hogy e fikció - drám komplex kibontás révén - ngy trgédiák örökérvényűségét kölcsönzi műnek. A Kegyencben már nem - több-kevesebb emberi tuljdonsággl külsőleg jellemzett - vitprtnerek állnk egymássl szemben pódiumon, mint Fákly- l á n g b n, hol Kossuthné, de még Józs is szinte kizárólg zért lép színre, hogy kulisszát" teremtsen Kossuth örök érvényű szvihoz. A Kegyencben, h csk Vlentininus Mximus kpcsoltát tekintjük is, ngy szenvedélyek, belülről motivált drámi hősök, vlódi, megformálhtó jellembeli összeütközekből fkdó konfliktusok hevítik fel színpd levegőjét. A T i s z t á k újbb lép zon z úton, mit Kegyenc nyitott meg drám-író Illy munkásságábn. A Tisztákbn - z írott drámábn - még visszfogottbb didktikus célzt még teljesebb drámi konfliktus belső motivációj. Érdemes megjegyeznünk, hogy egyedül e műve lá írt Illy trgédi " mű-fji meghtározást, okkl: egyetlen művében sem következik be ilyen szükségszerűséggel drámi fordult: történelem drámáj Rjmond Perell belső drámájává trnszformálódik, nem is egyszerű áttétellel. Rjmond Perell közvetlen rokon Mximusnk: mgtrtásábn, erkölcsi emelkedettségében egy olyn emberibb világ testesül meg, mely z dott történelmi helyzetben irreálisnk tűnik, s ezért ugynúgy el kell bukni, mint

19 Szomszédok látogtóbn Szlovák trgédiák Nye kritik - kezdhetném z Úr szvát idézve szlovák Trgédi első színéből. Nem elkett bíráltot írok Szlovák Nemzeti Színház április végi elődásiról, csk vendégjáték legjellemzőbb mozzntit igyekszem fölidézni. Meghtó megtisztelő számunkr, hogy pozsonyik sok ngy külföldi klsszikus színmű bemuttás előtt válllkoztk Trgédi eljátszásár. A hivtásos szlovák színjátszás még csk lig ötvenéves. Rengeteg dósságuk vn, világirodlmi repertoár jó néhány rngos drbjánk még nem volt szlovák elődás. Nekünk, mgyroknk izgtó, felvillnyozó élmény volt látni, hogy egy másik nép művzei miként értelmezik ezt tőlünk már elválszthttln, szeretve unt vgy unv szeretett Trgédiát. A fekete stdion Mivel szöveg szlovákul hngzott fel, önmgunktól kissé elidegenítve, bizonyos távolságtrtássl figyelhettük z elő-dást. Hngját, hngultát elejétől végig meghtározt z fekete stdionszerű díszlet (Ldislv Vychodil munkáj). melynek lépcsőin játékterén történelmi mérkőzét vívj z ember, megkpj mjd újr elveszti lbdát", bizkodást élete értelmében. Szoktln mérkőz ez. Már mindjárt prdicsom színben kopár f egy egzen mi drmturgi htásár utl. Beckett kopár Mximusnk. Béládi Miklós, ki Kritik 1970/3. számábn elemzi z új Illydrámát, még tovább is megy: Tiszták Kegyenc felépítében, hősök mozgtásábn is szimmetriát fedez fel. E szimmetriánál zonbn lényegesebbnek tűnik, minek hsonló drámszerkezet is tükröződe lehet: Illy orientálódás egy újfjt drám megteremte felé. Perell kudrc ugynis elsősorbn nem z, hogy túlerővel szemben egyedül lesz, hogy bár életben mrd, de népével együtt pusztulásr ítéltetik. Ezt fáját jutttj eszünkbe, mely ltt Godotr várv szereplői folyttják reménytelen beszélgetüket. Tibor Rkovsky, z elődás rendezője Ádám életútjábn céltudtosn mi világ trgikus dilemmáját ábrázolj. Úgy látj, hogy szkdék szélén állv z emberiségnek szembe kell néznie hlál lehetőségével. Cskis teljes nyílt szembenéz szüli újjá zt félelmet, mely z embert totális pusztulástól megmentheti. A keserű tpsztltok pokoljárás után drám végkicsengéül z illúziók nélküli optimizmust érzi indokoltnk. Ebben szikár, de nem kopár elő-dásbn sokkl igzbbnk, mélyebbnek htnk Trgédi gondolti, mint bár-milyen hgyományos szcenírozásbn. A revü z ortórium közötti széles skálán szlovákok közelebb állnk z ortóriumhoz bbn z értelemben, hogy keveset nyújtnk szemnek, minden eszközzel gondoltok előtérbe állítását szolgálják. E felfogás következtében érdekesen rendeződnek át Trgédi hngsúlyi. Kitűnő z indítás, z űr Lucifer közötti összecspás. Az első történelmi színek zonbn látványosságr törekvő rendezek ötletes htáselemei nélkül - különösen z egyiptomi, z théni, legkivált pedig rómi szín - túlságosn didktikusnk tetszettek. Az igzi felível, vlóságos eszmepárbj bizánci jelenet második felében kezdődik, s trt mindvégig. Lucifer csk második rzben tudj nnyir ktivizálni Ádámot, hogy végre konfliktusb kerüljön kettőjük eszmevilág. A cslódások, kiábrándulások egy-fjt feszültséget indukálnk, szemünk előtt, fokoztosn érik meg Ádámbn hlálvágy. Leopold Hverl Ádámjábn kudrcot belső meghsonlás teszi drámivá: megérti z lbigensek szketizmusát, ő mg mégis sját reneszánsz életelveit érzi igznk. Belső meghsonlottság tehát nem mgánügy", mint Mximusé, nem közösségtől vló elszkdás, elidegenül drámáj, hnem mintegy közösség meghsonlottság, skizofréniáj, mit Perell legszemélyesebb belső válságként él át. H tehát zt mondjuk, hogy Illy legjelesebb drámi lkotás Tiszták, kkor ezt mindenekelőtt zért állítjuk, mert ebben műben trnszformálódik éppen ennek folymtnk z ábrázolás legmegrendítőbb. Úgy tud lelkileg megérni, sőt megöregedni, hogy külsőleg fitl mrd. Ctibor Filéiknek (Lucifer) különösen hngtechnikáj volt htásos. Figurális dottsági meg-feleltek egy gonosz, megrontó Lucifer átlgos követelményeinek. Azzl szolgált igzán rendező elképzelét, mit hngjávl dott hozzá. Hngjávl Filéik dinmikus szkepszist mintázt meg. Ellenállhttln érvelsel rendre ölte ki Ádámból niv elképzeleket, igzi nihilistként nem nyújtott helyettük semmit. Ádámot ez mgsbb rendű értelem végül is teljesen kifosztj reményeiből, z öngyilkosság szélére tszítj. A két Év közül Zden Gruberová állt közelebb hgyományos mgyr szerepfelfogáshoz. Ev Polková értelmiségi" Éváj viszont zt sugllt, hogy ő is átálmodj z emberiség történelmét, Ádámml együtt ktívn szenvedi végig kiábrándulások újrkezdek sziszifuszi útját. Sötét komor elődást láttunk, melynek tónusát festői htásokkl szkító rchitekturális díszlettől világítástechnikáig minden elem hngsúlyozt. Kicsenge mégsem pesszimist. Ádám végül is megleli élete értelmét bbn, hogy fel meri venni hrcot léte értelmetlensége ellen. A más ik trgédi A Mdách-mű pozsonyi elődás tele volt gondolti feszültséggel, de ezt nem tudt mindig színpdi feszültséggé változttni. Ivn Bukovčn Mielőtt kks megszóll című drámájából hiányzik gondolti feszültség, de zt Jozef Plk rendeze igzi színpdi feszültséggel tudj kárpótolni. egyértelműen drámi hős belső drámájává történelem drámáj. És ebben tlán nnk is rze vn, hogy Tiszták színházi műhelyben született, Pécsi Nemzeti Színház felkérére, színházzl vló szoros együttműködben. Mindenesetre indokolj bevezetőül felvetett szempontunkt konkrét színházi igényt színpdi megvlósíthtóságot illetően. A Tiszták sikerének ez z spektus pedig nemcsk drámíró Illy életművének értékeléhez szolgálht tnulságul, de mi mgyr drám z élő színház kpcsoltánk kérdéhez is.

20 MADÁCH: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA (SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ). ÁDÁM: LEOPOLD HAVERL Nincs drámánk gondolti feszültsége, mert néző egy indokoltln fordult után rájön, hogy drmturgii ptikmérlegen gondosn kiméricskélt portékát kpott. Hiáb várj színpdon tíz ember sját kivégzét, elég volt egy mesterséges fordult, drám robbnófeje" htástlnná vált. Pedig nehéz voln htásosbb lphelyzetet tlálni ben egy szlovák kisvárosbn megszállók tíz szlovákot túszként elfognk, mert városbn megöltek egy német ktonát. H nem tlálják meg tettest, vlmennyien meghlnk hjnlbn, mielőtt kks megszóll". Ezzel z lphelyzettel Bukovčn egy ideig jól gzdálkodik. Ügyesen jellemzi foglyokt, állndón változó, izglms légkört teremt. Aztán kifogy z ötletekből, teljesen megváltozttj felállást. Bekövetkezik képtelen fordult: németek megelégszenek egyetlen túsz kivégzével, de zt z egyet foglyoknk mguk közül kell kiválsztniuk. Ebből ztán ngy írói logiki kvrodás támd. Végül z egyik társát is meggyilkoló legljsbb figur, borbély válik hőssé, önkéntes hlálávl megmenti többiek életét. Ez befejez leglább olyn hmisn cseng, minth Mdách Trgédiájábn Lucifer mondná, hogy ember küzdj bízv bízzál". És mégis, hmis fordult h-mis befejez ellenére mindvégig vn színpdi feszültség. Ki lesz z áruló? De nem drámát, hnem játékot figyeljük. Ki lesz z tíz, mindvégig MADÁCH: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA (SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ) LUCIFER: CTIBOR F I L Č Í K, ÁDÁM: LEOPOLD HAVERL színpdon trtózkodó szereplő közül, ki hosszú próbtétel során kiesik szerepéből, lzít egy kicsit, fizikilg ugyn színpdon mrd, de már nem vesz rzt játékbn. Hiáb z összpontosított figyelem. Itt nincs áruló ". Olyn fegyelmezett játékot látunk, hogy csk ámulunk. Bizony, itt nem lehet csk prtner végszvár belépni játékb, mert h vlkit tettenérnénk, hogy nem hlálrítéltként hllgt, ül, ágál vgy nevet, zonnl z elődásból váln hlálrítélt. Ngy teljesítmény ez, hát még h zt is számításb vesszük, hogy huszonöt évvel ezelőtt egz Szlovákiábn csk két hivtásos színtársult működött. Nehéz ebből z összmunkából bár-kinek is z lkítását kiemelni. A legsokoldlúbb játékot tlán Jozef Kronertől (Uhrik borbély) láttuk, kit külön-ben mgyr közönség is ismer méltán világhíres Üzlet korzón című filmből. A szereplők többsége szlovák színjátszás veteránj. Hn Melisková (Bbjákné bábsszony) például ott volt már szlovák színjátszás bölcsőjének, pozsonyi Nemzeti Színháznk lpításánál is. Szlovákiábn színjátszás ifjú művzetnek számít, de tnulságos számos vontkozásbn mgyr színművzet előtt is példszerűnek számító elődásokt láttunk tőlük. K. K. S.