Színház születik (16)

Átírás

1

2 T A R T A L O M m g y r j á t é k s z í n A SZÍ NHÁZMŰVÉ SZETI S Z Ö V E T S É G F O L Y Ó I R A T A S Z Á N T Ó J U D I T Elszlsztott lehetőségek (1) I V. É V F O L Y A M J A N U Á R S Z Á M S Z I L Á G Y I J Á N O S Négyen - ötven évről (5) M A J O R O S J Ó Z S E F Csehov világánk új jelentései Horvi színpdán (I1) H E R M A N N I S T V Á N Színház születik (16) F Ő S Z E R K E S Z T Ő : B O L D I Z S Á R I V ÁN S Z E R K E S Z T Ő : C S. T Ö R Ö K M Á R I A f ó r u m é s d i s p u t L U X A L F R É D Epik színpdon (20) r c o k és mszkok Szerk eszt ős ég: Budpest VI., Ngymező utc Telef on : Megje lenik hvo nt A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút A kidásért felel: Sl Sándor igzgtó T er jeszt i Mgyr Post E lő f iz e t h e t ő P o s t Kö z p o nt i H ír l p I r o d á v á ( B u d p e s t V., J ó z s e f n á d o r t é r t. ), számú egyéni csekkszámo n és számú közület i csekkszámo n, vgy át utlássl z MNB 8 - s egyszámlár E lő f iz e t é s i d í j: 1 é v r e 144,- Ft, 1 / 2 é v e s Ft Példányo nként i ár: 12,- Ft Külföldön előfizethető Kultúr külföldi képviselőinél I ndexszám: n é g y s z e m k ö z t A N G Y A L M Á R I A Dyk Mrgit munk közben (22) A N T A L G Á B O R Sokszemközt színészetről (25) színház é s k ö z ö n s é g K U L K A E S Z T E R - S Z E N T I R M A I L Á S Z L Ó A szegedi Nemzeti Színház nézői (29) s z í n h á z t ö r t é n e t B E R K E S E R Z S É B E T A teljes színpdért (32) Atheneum Nyomd, Budpest Í ves mgsnyo más Fele lő s vezető : Sopro ni Bél igzgtó A fotóművész nevével nem jelölt fényképeket I klády László készítette világszí nház K O L T A I T A M Á S Jobb-e színház Bukrestben? (35) H E R Z U M P É T E R - T R A N - T U A N - D U N G A vietnmi színjátszás és színművészet hgyományi (42) k ö n y v s z e m l e S A Á D K A T A L I N A tánc mint drámi elem (45) A C Í M L A P O N : R U T T K A I É V A ( C O R B A ) ÉS B Á S T I L A J O S ( P E R E L L A ) I L L Y É S G Y U L A : T I S Z T Á K C Í M Ű D R Á M Á J Á B A N ( V Í G S Z Í N H Á Z ) L. A. Színházi kereksztl (46) - d - n Egy irodlmár színházbn (47)

3 mgyr játékszín S Z Á N T Ó J U D I T Elszlsztott lehetőségek Örkény István Sötét glmbj Nemzeti Színházbn Komikus népi figur zsémbelődve s i e t... Ez nem túl igényes, de mindig biztos nevetést fksztó színészi sztereotípi töltött el gynúvl már z első percekben, mikor portás-nővért lkító Ldomerszky Mrgit égnek emelt krrl döcögött végig színpdon z egymást túlcsengettyűző látogtók elé. Gynúvl, mondom, mert hisz z előzetes tudósítások nem szokványkomédiár készítettek fel, hnem társdlmi drámár: hozzá nem is kármilyenre. A hősnő, z egykori pác - írt Mgyr Hírlp október 13-án - igyekszik beilleszkedni körülötte forrongó világb" (kiemelés tőlem) ; drb mg pedig szerzetesrendek feloszltásáról szól " - jelezte október 10-én z Esti Hírlp, megszóllttv z írót is, ki kijelentette: hősnőjének olyn kérdésekre kell válszolni, melyekre mindnyájn megdtuk - ki-ki mg módján - feleletet... mindnyájn»volt pácák«vgyunk, sőt leszünk is, vlhányszor egy Ieszűkített és le-egyszerűsített létezésből egy tágsbb térbe lépünk át". Felcsigázt tehát várkozást z író, kétszeresen is; nemcsk ezzel z ígéretével, de zzl is, mit már beteljesí tett jóvl később keletkezett Tótékkl, negyedszázdos új drámirodlmunknk ezzel z egyik csúcsteljesítményével. Különös: Tótékról is megjelentek előzetesek ", s h csk mese nekdotikus vázát nézzük, ki sejtette voln, hogy mű önmgán túlemelkedve z első sikerült hzi prboldrámává nő, mestermű szintjén képviseli színpdi irodlmunkbn oly ritk intellektuális trtást, csk ostromolt, de soh el nem ért groteszk hngvételt, és fsizmus és kispolgáriság egész természetéről nyújt nemzetközi érvényű kórképet. A Sötét glmb, más témkörben, leglább ennyit ígért - és össze sem mérhetően kevesebbet dott. Izglmsnk tetszett már z első réteg, betű szerinti értelemben vett sztori is, hiszen vllásos emberek problemtikáj, szocilist társdlomhoz vló viszony mindmáig meglehetősen keveset érintett kérdés. És nyilvánvló: h z író ezt z első, betű szerinti síkot megoldj kkor Sötét glmb is, Tóték-hoz hsonlón, túlemelkedhet önmgán. H Glóri-Ilon drámáj éppoly érvé-nyes lesz önmgábn, mennyire önmgábn is megállj helyét Tót cslád és horthyst őrngy. Mátr vidéki összecspás, kkor szólht sokkl többről is; rról például, miképp regálnk s lkulnk át z krtuktól függetlenül felszbdított emberek; vgy rról, mire idézett nyiltkoztábn mg Örkény is utl, s mit z egyik kritikus Örkénynél is nyíltbbn fejtett ki: milyen nehéz z újrkezdés, milyen nehéz végleg lerázni minden ridegségükben is kényelmes dogmtikus kötöttségeket és válll-ni egy új, emberibb, de cserébe teljes embert is kívánó korszk merőben más normáit és követelményeit. Konkrétn: mivel kellett szembenézniük 1956 után z egykori jóhiszemű szektásoknk, mit rótt rájuk, mit követelt tőlük és mit dott nekik megújhodott szocilizmus. Az elődott mű ismeretében szinte kínos és kellemetlen visszidézni ezeket várkozásokt, melyek remekművet vgy leglábbis jelentős drámát ígértek. S különösen kínos zért, mert lehetőség többszörösen dott volt: elhivtott író formált meg egy feszülten érdekes, komplex és ktuális témát z ország első színház számár. A lehetőségekből zonbn nem lett vlóság; Örkény és tém, úgy tetszik, rosszkor tlálkoztk., s ezen z elődás sem segíthetett. Hogy miről nem szól drám, z nyilvánvló. Nem szól. semmiről, mi túlmuttn puszt mesén, nem szól semmiről, mit z előzetes hírdások sztori meghosszbbitásként, perspektívájánk kitágításként ígértek. (A mű egyetlen mozzntbn utl vissz erre z ígéretre: Szirtes Ádám lkított szereplő foglmzz meg szbd élet nehézségeinek gondoltát Dezső-npi vcsorán. De minth jelképes lenne: vissz különbén soh nem térő, többé nem is említett figur színpd egyik oldlár,. cselekményből vlósággl kiszkított térbe vonj Ilonát, szvit nem hllj senki más, lányr se tesznek láthtó htást, közönségre pedig még kevésbé, hisz z még mgához se tudott térni bor helyett tállt keserű-víz csiklndozt árttln derűből.) Hogy nézetem szerint miért nem szól mind-erről, z tlár kitűnt z eddigiekből is: mert z első sík, mg mese is kiknáztln mrdt, mert Sötét glmb nem szól Glóri-Ilon drámájáról sem. Vitázni persze lehet zon, hogy közérdekű, időszerű-e m egy egykori kis cselédpác útkeresése fordult évét követő időszkbn, illetve rezonnciái elhtolhtnk-e z ktulitásig, de z ellenérveket z író egyféléképp eáfolhtt voln Meg: h ezt konfliktust megírj. Ehelyett színpdon zsánerképsorozt tárul elénk, időnként színvonls helyzetkomédi, időnként színvonls kbrészkeccs eszközeivel megvlósítv. E képeket egyetlen drámi problém, egyetlen konfliktus fogj vlmelyes, noh rendkívül viszonylgos egységbe: megkpj-e rokonszenvesen vgány s o f őr szende kís zárdszüzet vgy sem. Cskhogy llon esete Gusztivl - lebántv néhány felszíni vonást - megtörténhetne m világon bárhol, hol egy erényére vlmit dó lány rádöbben, hogy férfik vlójábn mit is krnk, mjd némi tus után dolgok rendje-módj szerint ebbe belenyugszik. Még csk pácánák se kell lennie ehhez; mennyire Glóri-Ilonán z pácmúlt nyomokt hgy, nnyir kolostor minden gyermek - és leányszob. Csk néhány példát ennek látámsztásár. Nyilvánvló - és többek között épp ezért volt érdemes témához nyúl-ni -, hogy rendek feloszltás z érintettek számár súlyos belső válságot jelentett. Nyilvánvló z is, hogy bár egyesek szerencsés esetben később meg is tlálhtták helyüket kétszeresen új: világi és rádásul mterilist világné-

4 ÖRKÉNY ISTVÁN: SÖTÉT GALAMB (NEMZETI SZÍNHÁZ). MÁTHÉ ERZSI (BALASSÁNÉ), DÁNIEL VALI (MARIKA) ÉS RONYECZ MÁRIA (ILONA) zeten lpuló környezetben, kezdetben brutálisn rájuk törő hivtlos ktus pillntábn és zt követően vjmi kevés rokonszenvet érezhettek m rend-szer iránt, mely kitépte őket mguk válsztott életformából, és h nem lázdtk is fel nyíltn, mindenesetre psszív ellenállás sánci mögé húzódtk, és - mi drám szempontjából leglább ilyen érdekes lenne - súlyos belső konfliktusokt éltek át. H e konfliktusokt nemiség elfogdásánk problémájává redukálják, s eköré legfeljebb csk olyn bohózti dilemmákt ggtnk, mint bor és keserűvíz összetévesztése, kkor már eleve degrdálják, érdektelenné szürkítik főlkot, z expácát, kiről pedig még z is elhngzik, hogy belőle kisugárzó elhivtottság láttán főnöknő őt szemelte ki utó-dánk. Nos, főnöknő lposn tévedett: Glóri nővérből gytr egy főnök-nő lett voln. Még átlgpácánk is gyengécske, hiszen egy percig sem tud hrgudni rr rendszerre, mely ki-szkított válsztott környezetéből. Pedig hát beilleszkedése, e rend végső el-fogdás is csk kkor bírhtn drámi súllyl, h először leglább berzenkednék. És már ebből motívumból látszik, miért nem szólht drám rról, mit ígért. A volt szektások közül is csk zokt érdemes igzán megnyerni, kik korábbi tévedéseikbe nem belesodródtk, elvtelenül vgy elvek nélkül, hnem hittel érezték át és válllták zokt. A Glóriféle expácák" (értsen ezen most ki-ki, mit kr!) nem voltk méltó ellenfelek korábbn, és nem igzi hrcostársk m sem. A színpd különben, mely kénytelen lépést trtni z írói lehetőségek elsikkdásávl, már z I. képben leleplezi, miről is lesz itt szó. Egri István igzán nem gáncsolhtó érte, hogy felismervén: drámi htást itt elérni nem tud, leglább színi htás lehetőségeit krt kiknázni. Burleszk hát már, komikus bőgéseivel, villámgyors átvedléseivel z I. kép is, melyben pedig súlyosn drámi események zjlnánk; ezért is idéztem elöljáróbn portás-pác oly jellegzetes mgtrtását. (Ízlésficmról épp Egri Istvánnál ritkán lehet szó; mégis megemlítendő, hogy mit ebben képben jelmeztervezőjének megengedett, z még kbrébn vgy vicelpbn sem helyénvló.) És logikilg ide kpcsolódik z egyik későbbi, főnöknő lkásán játszódó kép: z egykori nővérek, élükön főnöknővel, konfliktus- és problémmentesen illeszkedtek be z új rendbe, kéjesen ízlelgetik szlengszvkt, romltln primitívséggel fogllták el helyüket társdlmunk szellemileg érintetlen, minden politiki változássl, erkölcsi normváltássl szemben immunis perifériáján. Még egy mozzntot említenék, mely ugyncsk drám első síkjánk " elngyolásáról árulkodik. Az Ilon és Rimnóczi között játszódó állomási kép-ben lighnem rr történik utlás, mi-szerint mérnök vlmiképp mgáévá tette lányt. Hogy miért engedett, vlószínűleg szbd ég ltt, tolkodó, ellenszenves ostromlójánk ez teremtés, ki igzi válsztottjánk egy hosszú utóút ltt, szűk térbe összezárv ellent tudott állni, nem derül ki, pedig h vlmi, ez ztán igzán hősnő jellemének és konfliktusánk lényegét érinti. Nem látjuk továbbá zt sem, hogy ez z esemény - melynek bekövetkezése vgy elmrdás pedig drám homlokterében áll - mélyebb htást tett voln rá, és befolyásolná például

5 ÖRKÉNY ISTVÁN: SÖTÉT GALAMB (NEMZETI SZÍNHÁZ). RoNYECZ MÁRIA (ILONA)), KOHUT MAGDA SÓLYOM ILDIKÓ (SYLVIA) IS APOR NOÉMI (JUSZTINA) Gusztihoz vló későbbi viszonyát; még egy felvilágosult világi leányzónk is ngyobb problémát okoz, hogy miképp számoljon el odveszett szüzességével szerelmesének, ki rádásul meg vn győződve mkcs erényéről, mint ennek z expácánk, ki pedig z egész reá törő új társdlmi rendből és tmoszférából csk zt fogj fel s zt sérelmezi, hogy szüzessége veszélyben forog. Eldönthetetlen s z eredmény szempontjából nem is lényeges, vjon z írót nem érdekelte eléggé hősnője s ról szóló igzi drám, s ezért szerepelteti többnyire psszív sttisztként drámájától ngyjából független színes életképekben, vgy e színes életképek hálás lehetőségei kedvéért ejtette el hős-nőt? Tény, hogy Góri- llon lkj végeredményben ürügy mrd egykorú vlóságunk különféle pittoreszk, bár meglehetősen periferikus jelentőségű helyszíneinek felvillntásár. Késdobálóról, munkásszállásnk álcázott bordélyról, volt pácák pletykdélutánjáról, operénekes intim szerelmi fészké-ről kpunk színes, multságos pillntképeket; Örkény láthtón fél kézzel vetette od őket, de jelentékeny tehetsé ge révén még így is megtelnek élettel, tláló megfigyelésekkel, humorrl, mely csk néh lposodik lpári viccfüzérré (lásd Jusztin-Apor Noémi viccbetétjeit modern nevelésről vgy Csimm-Pthó István örökzöld " viccét skálázó énekesről: T lán beteg z úr? " ). Csk épp hősnőnek vn vjmi kevés köze e kis tblókhoz, melyekben nem él át semmilyen lényeges revelációt, nem konfrontálódik semmiféle számottevő társdlmi jelenséggel (igz, erre helyszínek nem is túl lklmsk) ; de z író még zt is mellőzi, hogy felbukknását leglább külsőlegesen motiválj. Nem derül ki például, mivel vette rá kezdetkor Guszti, hogy csládját vártlnul fképnél hgyv beleüljön utójáb, vgyis nem motivált z iprtelepre vló megérkezése, nem értjük, miért rgd meg ott csupán cseppet se bizlomgerjesztő, csodbogár mérnök bizttásár, nem értjük, miért válll épp késdobálóbn állást, nem értjük, miért menekül el főnöknő lkásából épp Lujzi szerelmi fészkébe, holott h már hzvágyik, nyjánál is lenne sokkl kézenfekvőbb, gondolkodásmódjávl sokkl kevésbé ellentétes szellemű ott- Ilon. E sok kérdőjellel szembenézve felmerül gynú, hogy z írót sját drámáj helyett vlóbn csk bizrr színhelyek és figurák felvonulttás érdekelte. Mert például z utolsó kép színhelyének megválsztását vlóbn csk z indokolj, hogy Örkénynek nem volt szíve beérni vidéki kncánk és sült libájánk combjin csámcsogó operénekes puszt említésével - ábrázolni is krt ezt különös, multságos, ám drmturgiilg teljesen szervetlen és indokoltln miliőt. Góri-llon drámáját nem írták meg; hogyn játszhtt voln el Ronyecz Mári? Látszólg mximális lehetőséget kpott pesti bemuttkozáshoz: nemzeti színházi főszerep várt, Tóték írójánk új drbjábn. Vlójábn viszont o l y n mártírsorsot szbtk rá, mely vlóságos pácához illó lehet, de egy drám hősnőjéhez semmiképpen: sttisztálni kell olyn jelenetekben, melyekben többnyire nem ról vn szó. Mégis elmondhtjuk legtöbbet, mit ez esetben mondhtunk: zt benyomást kelti, hogy el tudná játszni Glóri-llonát egy olym drámábn, mely-ben Glóri-Ilonáról vn szó. Az dott

6 RONYECZ MÁRIA ILONA SZEREPÉBEN A SÖTÉT GALAMB ELŐADÁSÁN (NEMZETI SZÍNHÁZ) feldttól függetlenül: szép, hozzá nem szbályos-időtlen bbbájjl vgy kihívó, ál-mi szexbomb-llűrökkel, hnem modernül, eredetien, emberi módon; gyönyörűen beszél, finomn, mégis htározottn mozog. Ami már z dott feldthoz trtoznék: egyszerre árd belőle vonzó, jó illtú tisztság és kemény, elszánt erő; érződik, hogy tudn gondolkodni, tudn hrcolni, tudn szenvedni, tudn győzni önmgán és másokon, h drám módot dn rá. Jelen vn, él, regál kkor is, h drám figyelmen kívül hgyj; s mikor épp ról vn szó, felül tud emelkedni bnlitásokon, nem figurár szbott vicceken. Úgy megsebzi keserűvízepizód, minth z ismeretlen külvilág egy lényeges törvényével került voln összeütközésbe, úgy viskodik feltámdó vágyivl, elfojtott nőiességével, minth nem egy sötét gyú feketéző huligán, hnem egy vlmennyire is trtlms, z áltl felvázolt Ilonához illő férfi krjib törekedne, fel-felizzón, visszvissztántorodv. Mindehhez, prdox módon, hozzásegíti lát-htó elfogódottság is, mert ez niv megilletődöttség illik z lkhoz és oldj tétnek: Guszti szerelme elnyerésének nyers drsztikumát. Persze, z ív, melyet Ilonként megrjzol, hézgos, megmegszkdó; de igzságtlnság lenne, h épp e drb kpcsán próbálnók kielemezni, hogy ezért mennyiben terheli őt, pesti pályáját most kezdő ifjú színésznőt felelősség. Gusztiból és Ronyecz Mári áltl eljátszott Ilonából össze nem illő, boldogtln házspár lesz; ez frigy, h utángondolunk, kevéssé éri meg nézőnek két és fél órán át beruházott drukkját. Hogy közönség mégis feszülten izgul ezért hppy endért, z nem-csk nnk tudhtó be, hogy másért ligh izgulhtn, hnem elsősorbn Sztnky István elrgdón kedves lkításánk, z elődás e legjobbn meg-oldott színészi teljesítményének. Sztnky kpcsán máris sokt beszélnek rutinról, nézetem szerint igzságtlnul. A rutin, mint ezt épp ez z elődás is illusztrálj, nem egységes értelmű fog-lom. Rutinból játszik szereplőgárd ngy része is, de náluk, részben szerepük hibájából, beidegzett, hmis sblonok gyűjteményéről vn szó. Sztnky nem csodbogárságnk légüres térben mozgó mnírjit vonulttj fel, hnem z embert, típust, jellem belső mg-ját keresi - igz, szerzőtől ő kpj erre legtöbb lehetőséget. Sztnkynk bbn vn rutinj, hogy mihelyt megjelenik, élettel, mégpedig konkrétn: mi élettel telik meg színpd, megmoccn z állókép, pezsegni kezd z áporodott levegő. Meglehet, ezúttl nem sok újt d hozzá eddigi elbűvölő vgányfiguráink eszközeihez; de ezt típust nnyir belülről érzi, minden regálását olynnyir szerves jellemképből vezeti le, hogy mjdnem mindent elhiszünk neki. Elhisszük, hogy 1949-ben, keresztény szármzású és e világbn élő ifjú létére, püspöksszonyról és szentnyáról beszél, elhisszük zt is, hogy izgtj lány, z első, ki nem enged neki első tktiki lemezkészletének leforgtás után; zt már sokkl kevésbé, hogy érte önmgát is hjlndó feldni - semtikus művekben zjlottk le ilyen játszi, idillikus könnyedséggel lpvető átlkulások. A befejezés ugynis ezzel egyenértékű. Ez z Ilon tudniillik nemcsk börtönbüntetésre ítéltette, mit szerencsésen kitöltött; emellett z ő számár z egész élet börtön lenne. Feszeng is Sztnky z utolsó képben, már csk mg teremtette tmoszfér élteti, de közönség szerencsére nem igényes. Jót multott vicceken, rendező és színészek áltl hozzáértéssel rekonstruált bizrr tblókon, z lvilág és periféri htásos-ügyes színfoltjin, és főleg nnyir megszerette ezt hmisíttlnul sztnkys Gusztit, hogy csk egyet sjnál: miért nem lesheti meg végén zt nyilván szkértő és szenvedélyes csókot, mellyel hőse végleg megtöri hősnő ellenállásánk repedező jégpáncélját. Végezetül óhttlnul felmerül kérdés: el kellett-e játszni Nemzeti Színháznk ezt drbot? Tudjuk, egy színház műsorválsztását sok szempont indokolj; ltb esik, mi kell, mi fontos közönségnek, mi hsznál z írónk és rjt túl honi drám ügyének, mi társultnk, esetleg egyes színészegyéniségeknek. Azt hisszük, ez esetben egyik tényezőnek sem vált hsznár drám bemuttás. H Sötét glmb kezdő író műveként áruln el ennyi, feltétlen tehetséget, színpdi érzéket, kkor z elődás szerző és végső soron mgyr drám jvát is szolgálhtná; zonbn - Léty Veránk z Élet és Irodlombn hsznált szellemes meghtározását kölcsönvéve - bezzeg- Örkénynek ", Tóték írójánk nem volt szüksége erre z így megszerzett színpdi tpsztltr, mint hogy muttis mutndis, Hmlet szerzőjét se igen gyrpított voln Titus Andronicus elkésett bemuttásávl nyert tnulság; z ebben z 1958-ból szármzó műben fellelhető hibákt rég kiküszöbölte ő mg - legmgsbb fokon. A színészek se jutottk igzán hálás lehetőséghez; rájuk osztott feldt - még Sztnkyt is beleértve - egyiküknek se fog ngy szerepei közé számítni. Méltóbb és egyben hálásbb bemuttkozási lklom illette voln meg Ronyecz Máriát is, noh kétségtelen, hogy ez debütálás is megszerezte számár nézők figyelmét és rokonszenvét; erre tőkére későbbiekben színház is, művésznő is építhet. Örkény István: Sötét glmb. Nemzeti Szín-ház. Rendezte: Egri István; díszlet: Bkó József; jelmez: Schäffer Judit. Szereplők: Mészáros Ági, Ronyecz Mári, Szersén Gyul, Szirtes Ádám, Kohut Mgd, Ldomerszky Mrgit, Apor Noémi, Sólyom Ildikó, Gáti József, Császár Angél, Versényi László, Benedek Miklós, Kun Tibor, Fluhelyi Mgd f. h., Kálli Ferenc, Sztnky István, Máthé Erzsi, Pártos Erzsi, Csernus Mrinn, Gelley Kornél, Pthó István, Dániel Vli, Sivó Mári, Trsoly Elemér, Szbó Kálmán, Sugár Ljos, Gylog Ödön, Székhelyi József f. h.

7 SZILÁGYI JÁNOS Négyen - ötven évről október 24. és november 3. között rendezték meg hzánkbn szovjet kultúr npjj ünnepségsoroztát. A gzdg progrmból mgyr színház-kultúr is részesedett: színházk gykrbbn játszották repertoáron szereplő szovjet drámákt, és z ünnepi esemény tiszteletére új bemuttók is születtek. Írásunkbn ezekről számolunk be. Juliu Ed I i s : Hol vn testvéred, Á b e l? Ezt drbot jó ideje ismerjük. A Tyetr, szovjet színházművészeti folyóirt közölte évekkel ezelőtt. A köz-lés után lefordították, és fordítás z-ót járj útját különböző lkotóműhelyek közt. Nem sikertelenül. Az elmúlt évben bemuttt rádió, és most Pesti Színházbn megszületett színházi premier is. A Hol vn testvéred, Ábel? nem könnyű drb. A történet két férfi vártln tlálkozását ábrázolj egy tenger-prti üdülőhelyen. Régi ismerősök, ktontársk, sőt fogolytársk. És erről szól drám. Egyikük nem bírt z embertelen szenvedést, és beállt nácik közé. A másik kitrtott, túlélte tábor likvidálását, és most tlálkoznk. Huszonöt évvel háború után szembesítik mgukt kkori önmgukkl és béke huszonöt évével. Aki áruló lett, mjd később, szökés mitt Muthusenbe került, megnősült, felesége, gyerekei vnnk. Elítélhető-e m kkori tettéért? A huszonöt év munkáj, becsületessége fel-menti, felmentheti büntetés lól? A férfi, ki vádolj, levelet írt vele fiánk, elmondv mindzt, miről soh nem beszélt neki. A levélre zonbn nem írnk nevet, címet, s mire felszolgálónő észreveszi tévedést, már késő: volt áruló elment, másik férfi JULIU EDLIS: HOL VAN A (PESTl SZÍNHÁZ) TESTVÉRED FENT: BENKŐ GYULA, BÉRES ILONA ÉS DARVAS IVÁN LENT: DARVAS IVÁN ÉS BENKŐ GYULA

8 JULÉU EDLIS: HOL VAN A TESTVÉRED, ÁBEL? (PESTÉ SZÍNHÁZ). DARVAS ÉVÁN ÉS BENKŐ GYULA pedig rosszul lett. Rosszul lett? Meg-hlt? Nem tudni. Csk lány ridt, orvost hívó hngját hlljuk. Kicsit hosszsn szóltunk drb végéről. Tettük ezt zért, hogy érzékeltessük: szerző nem d egyértelmű, htározott befejezést, feloldást - ezt mű rendezői értelmezésének kell megteremtenie. Horvi István rendezésének gondolti meghtározóit érzékletesen foglmzz meg színpd hsznált. A díszlet egy tengerprti, cölöpökre épített ét-termet ábrázol. Ez mi történés szín-helye. A vsrudkkl körbefogott tákolmány, s rjt lógó csíkos npernyő-vásznk világítási effektusok váltásávl fogolytáborrá válnk. Ez második réteg. A hrmdik ring. A négyszög letes, élével nézőtér felé fordított pódium - később elhúzott függönyeivel vlmi kegyetlen mérkőzés, két ember egymást mrcngoló, másiknk dott ütés fájdlmát önmgán is érző vidlánk színhelye lesz. A rendezés negyedik rétegét kötelek jelentik. A vízre, cölöpökre épült éttermet kötelek trtják, és ezek kötelek közülünk, közönség közül nőnek ki. Csápok és megtrtók ezek kötelek, összekötők, melyek bekpcsolnk színpdi történésbe, problém, kérdés és válsz részeseivé vtnk. Drvs Iván, miközben volt áruló önvádló levelét írj, z egyik cölöpön, hozzánk ívelő kötél fölött ülve mondj el mű rendezőileg központink érzett gondoltát z Ábelek felelősségéről, rról, hogy megbocsátás bűn, mert újbb és újbb bűnök születéséhez vezet. Az emlékképek hlványbb rendezői megoldás mellett Horvi István munkájánk még egy elemét kell kiemelnünk, zt, mit drám külső környezetének nevezhetünk. A zenei effektusokr, láthttln strnd megfonjár és vihrr gondolunk. Nem önálló rendezői leleményről vn szó: ezek z elemek műben is szerepelnek. Htásuk pontos művészi bemérése, ütemezésük megszervezése zonbn Horvi István erős pszichiki érzékéről tnúskodik. S így ezeket külső, mondhtnánk járulékos elemeket úgy tudj belekomponálni drámi történésbe, hogy ön-álló funkciót kpnk és szerves részei lesznek két férfi küzdelmének. Drvs Iván drám főszereplője. A szereposztás szerint egy, vlóságbn három szerepet játszik: játssz férfit (Én így nevezi hősét Juliu Edlis gondolti áltlánosítás érdekében kerülve pontosbb foglmzást) ; huszonöt évvel ezelőtti önmgát, és hrmdikként, de első személyben, drb kommentátorát. Nem könnyű fel-dt. Szerepe, éppen zzl, hogy nem csupán drám egyik részese, de kommentálj is történést, már-már egyetlen htlms monológb vonj dr-bot. A színészi monológ-építkezés tiszt rendjét zonbn részekre szbdlj másik két szereplő, kiknek mondtit z ő kommentárj készíti elő. E többszörös áttétel rendkívül pontos, legkisebb váltást is zonnl regáló játékot követel. És Drvs Iván lkítás ilyen. Csupán egyetlen jelenetben, második felvonás eleji monológbn éreztünk né-mi hmis felhngot, de ez nem egyszerűen színészi játék kérdése. A lélektni drám legngyobb veszélye, lelkizés " jelentkezik itt egy rövid epizódbn, és ez billenti el rövid időre Drvs Iván lkítását. A drám másik hőse (Ő - így nevezi szerző) Benkő Gyul. Szerepe egysíkúbb, hálátlnbb is, mint Drvs Iváné. Juliu Edlis világos ívet rjzol figur számár, míg kiprovokált fel-ismeréstől eljut vllomásig, bármilyen büntetés önkéntes válllásáig. Viszont ezen belül, főként második részben nem válllkozik trtás, változás lélektni kidolgozásár, motiválásár. Benkő Gyul lkítás - s ez játék belső szervezettségének következménye kevesebb, kisebb lengést mutt, mint fentiekből várhtó lenne.

9 A Pincérlány szerepében Béres Ilon nem nnyir művészi feldtot, mint funkciót kpott szerzőtől: két férfi drámi küzdelme szüneteinek eljátszását. Azokt szüneteket, melyek z ő hllgtásukkl, Pincérlány csevegésével, mint tűzre cspó szél, fojtj, de egyben még jobbn szítj is drámát. Béres Ilon fegyelmezett, minden fölös gesztust, mozdultot kerülő játék hű segítője, szolgálój történésnek. Fehér Miklós htásos díszletéről rendezés kpcsán már szóltunk. Mellette jelmeztervező, Kemenes Fnny nevét kell említenünk. És fordítót, Elbert Jánost, kinek pontos, tömör, szín-pd törvényeit z eredeti szöveggel jól egyeztető fordítás értékes munk. Leonyid Z o r i n : A ngy krrier A Vrsói melódi szerzőjének eredetileg három felvonásos drbját két rész-ben játssz miskolci Nemzeti Színház. És két rész két ellentétes, egymássl csknem feleselő élmény lehetőségét nyújtj nézőnek. A drb és z elő-dás szempontjából egyránt. Leonyid Zorin 1958-bn írt A ngy krrier - eredeti címe Jó emberek - című sztíráját. Hőse bizonyos Vgnjn, ki olcsó ötlettel rászed egy egész professzori krt: zt kéri külön-külön minden- kitől, hogy ő, egyedül ő szvzzon doktori disszertációj mellett. Az emberi élet eme pró dolgibn módfelett tájékoztln tudósok így egyhngún el-fogdják Vgnjn disszertációját. Vgnjn tehetségtelensége ezzel egycspásr sját személyes ügyük lesz, melyet leplezni kell. Átírják disszertációját, megírják Vgnjn helyett - z ő nevében - cikkeket, kinevezik igzgtóhelyettesnek, mjd igzgtónk is. És ez csúcs. A krrier csúcs, honnn csk leszédülni lehet - vgy letszítttni. Vgnjnnl z utóbbi történik. A vrosb érkező régi ismerőse nevetve meséli, hogy Vgnjnnk még középiskolát sem sikerült befejeznie. A felsült Vgnjn nem várj be büntetést, hnem megszökik városból. Ez tehát történet. Időben rányosn, cselekményben ránytlnul felezve kétórás játék. Az első rész egyet-len htlms expozíció - bemuttkozás, szereplők megismerésének kevéske történetével. Orosz György rendezése bár premier után tovább tömörítették z első részt - nehezen birkózik drámitln nyggl. A játék érdekességének, vonzásánk megteremtését rendezés sztirikus elemek fel-ngyításávl, mármár persziflázst súroló bszurditásávl látj biztosíth SZOBOSZLAI SÁNDOR A SZOLNOKI SZIGLIGLETI SZÍNHÁZ ZSUHOVICKIJ: DELFIN HÁTÁN CÍMŰ ELŐADÁSÁBAN (Ngy Zsolt felvétele) tónk. Ez mód - néhány olesóbb ötlet is besurrn vele z elődásb -- színesebbé, változtosbbá formálj játékot. Csk éppen nem elég. Önmgábn nem. Hiányzik belőle figyelem-frissítés másik lehetősége, z elődás ritmusánk ngyvonlúbb pergetése, változó ritmusképlet kidolgozás. A második rész elődás - utltunk rá: mg drb is - cselekményesség, történés színházi élményével jándékozz meg nézőt. Orosz György itt már biztos kezű krmester, htározott vezetése ott ' érződik biztosn ívelő jelenetek sodrásábn. Sőt, néhány eltlált ötlettel -t játék z esernyővel - még tovább is képes fokozni történet nevetést provokáló humorosságát. A népes színészi gárdából Mky Sándor, Vrg Gyul, Egerváry Klár és Somló Ferenc nevét említenénk első-ként. Ők csillogttják leginkább lkításukbn sztír finombb színeit: túlzás és természetesség egymást váltó, egymást segítő művészi eszközeit. A kisebb krkterszerepek biztos megformálásáért Máthé Év, Cspó János, Pákozdy János, Lenkey Edit, D r i d y Róbert és Kulcsár Imre nevét emelhetjük ki. Az elődás díszlet- és jelmeztervezője Gergely István. A kettős válllásból jelmezek megoldás mutt több ötletet. A drbot Szekeres József korrekt fordításábn játssz színház. Leo nyid Zsuhovickij : A delfin hátán Leonyid Zsuhovickij, szolnoki Szigligeti Színház bemuttójánk szerzője újságíró. Róluk, pálytársiról írt A delfin hátán című regényét. A sikeres regényből készült sikeres drb: negyven szovjet színházbn játsszák. Ez pedig vitthttln siker. S hogy miből táplálkozik ez siker? A Szigligeti Színház bemuttój rr mutt: nem nnyir drám műfji csiszoltság, mint inkább z írói látásmód, z ábrázolás őszintesége, emberközelsége lehet siker titk. A Szovjetunióbn és nálunk egyránt. Mert nem igzi drám - még Berényi Gábor lpos drmturgii megmunkálás után sem z - Zsuhovickij műve. Inkább elbeszélés, elbeszélés színpdon, vgy h úgy tetszik: színpdi elbeszélés, hol pró képek kis jelenetvillnások mozgtják előre történést. Korolov újságíró egy hiányosn ellenőrzött információ nyomán leleplező cikket ír egy új gyógyszerről és feltlálókról. Később

10 Károlyt, kinek Mlhov szerkesztője - h egy árnylttl humorosbb hng-szerelésű is szükségesnél - kimunkált, jó építkezésű lkítás. Hollósi Frigyest Mironov rovtvezető esetlen, de z értéket felismerni tudó és lklms pillntbn lpb belopó figurájánk el-tlált megformálásáért. Vlmint Lisk Zsuzsát, ifj. Ujlky Lászlót, Bodnár Erikát, Hlász Lászlót és Brnyi Ibolyát. Játékuk kulturáltság, lkításuk biztos érzékű megformáltság hozzájárult z est sikeréhez. Az elődás díszlettervezője Csányi Árpád. A Szigligeti Színházbn nincs forgó, A delfin hátán viszont sok képből álló drb. H technik nem segít, mrd z ősi mód: z ötlet. Csányi Árpád fotókból szőtt színpdképe, két oldlról és hátulról kocsizó jelzésszerű színhelyei kielégítették gyors váltások teremtette igényt - s még esztétiki élményt is nyújtottk. A fordítás - prózát Lénárt Év, versbetéteket Gergely Ágnes fordított rngos szinten tolmácsolt ezt mi, vártln nyelvi fordultokkl tűzdelt drbot. Mihil Strov: Merénylet SATROV: MERÉNYLET (JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ). TURGONYI PÁL (SZTUCSKA), KONCZ GÁBOR (SZVERDLOV), BUJTOR ISTVÁN (LUNACSARSZKIJ) ÉS BÁRÁNY FRIGYES (CJURUPA) legjobb brátj életével fizet felületességéért: gyógyszer ugynis jó, betegség kezdeti stádiumábn htásos. A gyógyszert zonbn Korolov cikke nyomán bizlmtlnság veszi körül. A feldt egyértelmű: cáfolni kell. Korolov, bár tudj, cáfolt z állásáb kerülhet, kéri, követeli. Végül, mert szerkesztője lp lejártását látj nyílt cáfoltbn, és húzz-hlsztj, egy másik lpbn közölteti le z áltl rendelt le-leplező írást. Berényi Gábort évek ót úgy ismerjük, mint szovjet drámák egyik legértőbb rendezőjét. S bár drb gyengéit is hngsúlyoztuk, mégis úgy véljük, siker most sem mrd el. A drámáé és z elődásé egyránt. Berényi Gábor pergő ritmusú, jelenetváltásokt minimális jelzéssel érzékeltető rendezése, játék minden felesleges díszt kerülő tömörségének kilkításávl, hngsúlyok átgondolt osztásávl úgy komponálj egységes egésszé z elődást, hogy részek összeforrásából megszülessék gondolti ív. Az gondolti ív, mely egy trgédi súlyávl figyelmeztet rr, hogy sokszor megvédett, kihrcolt igzság sem ment föl egyetlen tévedés lól sem. Korolov lkítój, Szoboszli Sándor nem csupán főszerepet játszik Szigligeti Színházbn, de élete első vendég-szerepét is. Abszolút főszerep, első vendégszereplés: dupl tehertétel. Érződik is. Első perceit z elfogódottság jelzi, ztán játék heve levetkőzi ról szorongását: fölenged, egyszerre természetes lesz, mozdultok zvrt szögletessége kisimul, járás szorító fegyelmezettsége otthonos oldottságb vált. Ár-nylt, kimunkált lkítás Szoboszli Sándoré, s h vlmiben mégis hiányt érzünk, úgy z figur ngyvonlúság - ezért ht kissé hihetetlenül nők vonzódás, szerelmi klndok sűrű lehetősége. Korolov történetét népes szereplőgárd pró epizódjink színes tbló-j kíséri. Közülük emeljük ki Verebes Vnnk lkotók, kik z élet, z emberi történelem egy viszonylg szűk szkszát rgdják meg, és műveikben zt ábrázolják: mindig ugynzt és mégis sohsem ugynzt. Az ilyen, szélességükben nem növekvő, z új élet-nyg újdonság izglmát nem ismerő művészetek belső gzdgodás z is-mert tények újszerű csoportosításából, z egyre mélyülő elemzés újt-mondásánk vrázsából dódik. A József Attil Színház bemuttójánk szerzője közéjük trtozik. Mihil Strov eleddig központi művészi témáj Lenin ábrázolás. Pontosbbn szólv nem is egyszerűen Lenin ábrázolás, hnem Lenin lkjábn forrdlmár típusánk, eszményének megmuttás. Nincs terünk részletes elemzésre, csk jelezzük: Strov hosszú évek munkáj és forrdlomról, Leninről szóló művek során jut el ehhez ponthoz. Az első drbok még inkább z egyén érzékelését emelik ki, és csk később, fokoztosn lkul ki z egyén és típus-eszmény összekpcsolásánk említett formáj. Sőt, most bemuttott Merénylet - tlán e témkör utolsó lépését jelentve úgy szól Leninről, hogy Lenin meg se jelenik színen.

11 I918-bn vgyunk. A Népbiztosok Tnács ülésre készül. A gyülekező népbiztosok Lenint várják, de helyette csk hír érkezik: merényletet követtek el Lenin ellen. Ettől pillnttól kezdve cselekmény két szálon fut tovább. Egyfelől szemtnúi vgyunk Lenin életéért folyttott orvosi küzdelemnek, hlljuk reménytelennek tűnő helyzetben népbiztosokból kibukó személyes vllomásokt, melyekben újbb és régebbi emlékek törnek fel Leninről. Másrészt látjuk munkát, zt munkát, melyet forrdlom követel meg vezetőitől, és melyet nem lehet, nem szbd elodázni egyetlen nppl, egyetlen órávl sem. A kérdés létfontosságú: z eszerek és egyéb ellenforrdlmárok merényleteitől, szbotázsitól, lázdásitól megcsömörlött tömegek - és ebbe sorol be Lenin elleni merénylet - bosszúért kiáltnk. A bosszú, spontán, irányíttln és ellenőrizetlen bosszú zonbn félelmes fegyver: könnyen viselője ellen fordul, s zt pusztítj el, kit védeni lenne hivtott. A Népbiztosok Tnács ebben feszült, robbnásos helyzetben is úrrá tud lenni kpkodáson. Sorr veszik tényeket, számolnk történelmi tpsztltokkl, és mindezek lpján hozzák meg döntésüket vörösterror bevezetéséről. Egyhngún döntenek - Lenin nélkül, de Lenin képviselte forrdlmár-eszményhez méltón. A bevezetőben z egytém-ihletésű művészetről szóltunk. S ezzel kpcsoltbn még egy dolgot kell említenünk, bekpcsolódás nehézségét. Az zonos és egyre mélyülő élménykör kpcsolódási rendszere, művek összefonódási fok más formátumú, mint z zonos művészi élményt változó temtikábn tükröztető lkotásoké. Itt művek ismerete megértés fokánk behtárolásán túl befolyássl vn z egyes lkotások átélhetőségi szintjére is. Miért be-szélünk erről? Nem csupán zért, mert Merénylet - utltunk már rá - úgy szól Leninről, hogy Lenin meg se jelenik színen, hnem zért, mert mind-hhoz, mit e műben Leninről, z emberről, forrdlmárról elmondnk, hhoz - háttérben felolvsott távir-tok gyér fonlán túl - z igzi lpot, hitelességet z előző drbok dják. Azok művek - gondolunk itt elsősorbn Július htodikár -, melyeket mi, mgyr nézők nem ismerünk. Nem véletlenül beszélünk ilyen hosszsn z előzmények kérdéséről, St rov művészetének sjátosságáról. Benedek Árpád rendezésének legngyobb problémáj z, hogy Merénylet ön-álló drb - de egyúttl egy temtikájábn, belső gondoltiságábn szervesen kpcsolódó ngyobb egész része. Mégpedig olyn része, mely éppen csúcs jellegévei htványozottn sűríti mgáb z előzőeket. Benedek Árpád rendezése - vázolt nehézségek sokszínű erőterében - tisztes eredményt hoz. A Népbiztosok Tnács munkájánk színpdi ábrázolásábn mozglms tblót teremt, s vörösterrorról folyttott vitábn drámi izzásúvá képes emelni játékot. A Leninről elhngzó vllomások rendezői meg-komponálás hlványbb színeket mutt. Benedek Árpád z emlékművek emelkedettségének révületében rendezi drám e vonlát, s ez olyn túlmozgtás, mely z elődás hngulti, stiláris egységét fenyegeti. Mert miről is vn szó? A forrdlomnk z konkrét szituációj, mely vörösterror átmeneti bevezetésére kényszeríti Népbiztosok Tnácsát, egyben végletesen, lenni vgy nem lenni szintjén veti fel kérdéseket. Amikor Népbiztosok Tnács vörösterror kérdéséről htároz, kkor nem egyszerűen egy htároztot hoz, hnem forrdlom sorsáról dönt. És e nehéz, felelősségteljes munk során - egészen drb befejezéséig z orvosi vélemény sebesült válságos állpotát hngozttj! merül fel nép-biztosokbn z emlékek, közös epizódok Lenint idéző vllomásfüzére. És ez szituáció nehéz, munkábn, hrcbn megfárdt ember líri vllomásánk d keretet. Benedek Árpád többet követel: mgár döbbenő csendesség helyett fájdlms felkiáltást, hiány nehézszvú keserve helyett távltot teremtő történelmi ítélkezést. A rendezés ptetikus hngszerelése z elődás végén - z Interncionálét éneklő Nép-biztosok Tnáesár gondolunk - közvetlen történelmi illusztrációkb torkolttj z elődást. A ngy létszámú szereplőgárd biztosítás színház erőinek teljes mozgósítását követelte meg. Ngy színészi lkítássl z elődás nem lepi meg nézőit - módj sem igen vn rá. Strov műve z együttes játék élményt teremtő erejére számít, s ebben színház művészei hű segítői. H ennek ellenére Bujtor István, Koncz Gábor lkítását mégis kiemeljük, úgy zért tesszük, mert játékuk pontos kimunkáltság, figur egyénítettségében is történelmi ízt keverő összetettségében ők képviselték leginkább drb igzi jellegét, s történet olyn játékbeli újrteremtését, mellyel produkció egésze dós mrdt. A József Attil Színház színpd drb megjelenítésére mjdhogynem lklmtln. A díszlettervező Wegenst Róbert érdeme, hogy végül is elfogdhtó játékteret teremtett. Mellette Elbert János szikár, színpdi nyelv szempontjából jó mondt-építkezésű fordítását kell még említenünk. Tnulság, összegezés, négy bemuttó, négy drb lpján? Négy drb, tekintve szovjet színházk hzi bcmuttóink számát egy-egy évdbn, csepp tengerben. Ez igz. De véletlennek z sodrás, mi éppen ezt négy művet jutttt premierre, mg esetlegességében is tükröztet vlmit z egészből. Már temtikilg is. A négy drám történeti íve forrdlomtól második világháborún át egészen npjinkig rjzolj szovjet társdlom életét, történetét. S ez véletlen terem-tette temtikái összegezés jellemző: forrdlom, második világháború s m küzdelmeinek ábrázolás mi szovjet művészet élményterületei. H e jelenség okát keressük, kkor z utóbbi időszkr korlátozv említenünk kell ngy ünnepségsoroztokt. A Ngy Októberi Szocilist Forrdlom ötvenedik, Lenin születésének százdik évfordulóját. Ez zonbn csk z egyik ok, tlán nem is leglényegesebb, hisz szovjet művészetben ngy történelmi ünnepek Előtt is jelen volt e témák természetes együttélése. A jelenség megfejtésének vlóságosbb útj témák kezelésének, művészi ábrázolásánk vizsgált. És itt elsősorbn rr kell felfigyelnünk, hogy bár szovjet írók konkrét történelmi helyzeteket, szituációkt jelenítenek meg, vlhogy mégsem igzán történelmi műveket lkotnk - szó távolságteremtő értelmében. Nem, mert z dott történelmi szituációbn, z kkor felvetődő kérdések jó része művész erősítő vgy áthllást segítő be-vtkozás nélkül, közvetlenül szól mához. Es ez sjátosság - szocilizmus építésének mi kérdéseiben, gondjibn ott rejlik szocilizmus egész története is - teszi lehetővé z időben mármár teljesen szétválni lát-szó témák szinte zonos élménylehetőségét művészet számár.

12 JELENET SATROV MERÉNYLET CÍMŰ DRÁMÁJÁBÓL (JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ). GOBBI HILDA, SZABÓ OTTÓ MÁRTON ANDRÁS, HORVÁTH GYULA, BÁRÁNY FRIGYES, BUJTOR ISTVÁN, LÁNG JÓZSEF A szovjet drámák hzi bemuttóink tpsztlt, s ezt erősíti most lezjlott négy bemuttó is, zt muttj, hogy mgyr színház ezt z zonos megközelítési, átélési szintet nem tudj (nem krj?) megvlósítni. A történelmi vgy nnk érzett témák, művek színpdi -rendezői, színészi - fogdás, tolmácsolás erősen elkülönül mi tárgyú művekétől. Ez önmgábn persze nem jelent semmit. Lehet ezt is, lehet így is. A problém ott jelentkezik, hogy e drbok írói megkomponáltság jelenidejűség " htáslehetőségeire épül, s nálunk szokásos felfogásbn művek elvesztik eredeti htásukt, szürkébbek, érdektelenebbek lesznek: értékük ltt szerepelnek. Másrészt, bár ebben vontkozásbn most bemuttott négy drám csupán jelzésként értékelhető, felvillntj szovjet drámirodlom ábrázolásmódjink, útjink gzdgságát. A szovjet drámirodlombn - z utóbbi ht-hét év drámtermése rá bizonyíték - műfji, ábrázolástechniki gzdgodásnk olyn sodrás jelentkezik, mely, h m még nem is társul kiemelkedő esztétiki értékkel, feltétlenül meg- születés egyik fontos mozzntként értékelhető. És még vlmi. Amiért problémkört tuljdonképp említettük. A mgyr színházk szovjet bemuttóiból ez z ábrázolástechniki gzdgság hosszú időn át nem érződött: produkciók vlmiféle generál, mindenre mindenkor ráhúzhtó stílusegyvelege össze-most művek különbözőségeit. A mos-tni négy bemuttó minth szkítást jelentene ezzel rossz ízű hgyománnyl: konkrét produkciók elemzésénél véleményünket is elmondtuk, most tényt emeljük ki, zt tényt, hogy négy produkció szuverén rendezői értelmezésével, eltérő rendezői stílusávl színes, változtos képet hozott. S ez jó, folyttást érdemlő dolog. Juliu Edlis: Hol vn testvéred, Ábel? Pesti Színház. Fordított: Elbert János; rendezte: Horvi István; díszlet: Fehér Miklós; jelmez: Kemenes Fnny. Szereplők: Drvs Iván, Benkő Gyul, Béres Ilon. Leonyid Zorin: A ngy krrier. Miskolci Nemzeti Színház. Fordított: Szekeres József; rendezte: Orosz György; díszlet és jelmez: Gergely István. Szereplők: Mky Sándor, Vrg Gyul, Máthé Év, Cspó János, Egerváry Klár, Somló Ferenc, Pákozdy János, Lenkey Edit, Dridy Róbert, Kulács Imre, Hegedűs László, Bánó Pál, Márffy Ver, Bősze Péter, ifj. Somló Ferenc, Unger Pálm. Leonyid Zsuhovickij: A delfin hátán. Szolnoki Szigligeti Színház. Fordított: Lénárt Év; rendezte: Berényi Gábor; díszlet: Csányi Árpád. Szereplők: Szoboszli Sándor, Brnyi Ibi, Bóki Mári, Győző László, Lencz György, Ppp Zoltán, Kiss Erik, Verebes Károly, ifj. Ujlky László, Hollósi Frigyes, Hlász László, ifj. Ttár Endre, Lisk Zsuzs, Bodnár Erik, Lukács József, Brnyi László, Czibulás Péter, Vszy Bori. Mihil Strov: Merénylet. József Attil Színház. Fordított: Elbert János; rendezte: Benedek Árpád; díszlet: Wegenst Róbert; jelmez: Witz Év. Szereplők: Koncz Gábor, Bujtor István, Bodrogi Gyul, Gobbi Hild, Mádi Szbó Gábor, Szbó Ottó, Horváth Gyul, Bárány Frigyes, Turgonyi Pál, Láng József, Márton András, Ujréti László, Kló Flórián, Szemes Mri, Kálli Ilon, Sugár László, Lóránd Hnn,?Vár), Teri, Téry Árpád, Zolty Miklós, Csók István, Soós Ljos, Almássy József, Benkő Péter, Pálos Zsuzs.

13 MAJOROS JÓZSEF Csehov világánk új jelentései Horvi színpdán Szegény, szegény Vány bácsi, sírsz... Nem ismerted z örömet világéletedben, de várjál, Vány bácsi, várj... Megpihenünk... Megpihenünk! " Szony jkáról egyre szárnylóbbn zeng fel vigsztlás. Ez széplelkű, csúnyácsk lány drb végén, száml-írás egyhngú művelete közben költővé válik. Csup-gyémánt égről " meg ngylok kráról " beszél, s minél szebben mondj, nnál inkább elhisszük ne-ki, hogy mennyire nem hisz ő ebben z egészben. Csk hát mi egyébben hihet-ne még? A megpróbálttások türelmes válllásábn. A számlírásbn. A mellette görnyedő Vány bácsi gépies mozdultibn, hogy számológép golyóbisit tologtj: z ostobán eltékozolt, módszeresen kiuzsorázott élet hngtln temetése. Menekülés munkáb - számológép rácsi mögé! És kkor még: Megpihenünk! " A függöny összecspódik, mjd szétnyílik újr: Vány egykedvűen bbrál számológéppel - évek teltek el közben. A nézőtér kivilágosodik, és z furcs érzésünk, hogy szemünket bántj fény. Nem szokásos csehovi tmoszfér " htás ez. Több nnál. Nemcsk reménytelenség líráj, nemcsk szürke hétköznpok árny-ltos költészete. Mint ez zárókép is. Szony túlvilági monológj és z evilági számlírás. A sehopenhueri " képességeit mellverdesve bizonygtó Vány meghunyászkodás z együgyű tákolmány mögött. Hát nem nevetséges e z?! De z. Nevetséges és döbbenetes. Trgikus és komikus. Kegyetlen és együttérző. A Vígszínház színpdán Csehov sjátos világ ritkán tpsztlhtó, sok-színű gzdgságábn tárul elénk. Egy jól ismert világ újrfelfedezésének tnúi vgyunk. Az elődást rendezte: Horvi lstván Bizonyos, hogy ez z elődás Horvi pályájánk eddig legkiforrottbb teljesítménye. Alklom rr, hogy megpróbáljuk föltárni rendezői műhelyének jellemző sjátosságit töl 57-ig Mdách Színház igzgtó-rendezője. Felfedezi színpd számár Srkdi Imrét. (Út tnyákról; Szeptember). Színre viszi Csehov Három nővér c. drámáját. Ez z első Csehovrendezése től 62-ig Fővárosi Operettszínházbn és miskolci Nemzeti Színházbn rendez. A miskolei időszk kiemelkedő produkeiói: Miller Pillntás hídról, Brecht Állítsátok meg Arturo Uit! és Csehov Vány bácsi c. műveinek rendezése től Vígszínház rendezője. Pályájánk, művészi eredményekben leggzdgbb, legérettebb szksz ez. Emlékezetes sikerrel rendezte többek között Miller Közjáték Vichyben, Willims Mcsk forró tetőn és Gogol Egy őrült nplój c. drámáit. A mgyr szerzők közül Thurzó, Mesterházi és Eörsi drbjink színrevitelében jeleskedett (Az ördög ügyvédje; Az árttlnság kor; Hordók). Kétszeres Kossuth-díjs művész. Negyvennyolc éves. Horvi rendezéseire igen jellemző z, mit Tovsztonogov kifejezőeszközök lkonikusságánk " nevez:,,leárnyékolt" eszközökkel mximális kifejező erő elérése. Rendkívül gondosn, különböző htáselemek mértéktrtó, koncentrált felhsználásávl munkálj ki szituációk jelentésárnyltit. Produkcióibn z dott mű eredeti üzenetét és tmoszféráját mi ember érzés- és gondoltvilág felől hitelesíti: célj nem rekonstrukciós tükrözés, hnem drbok ktuálisn izglms jelentéseinek kingyítás. Mesterien kihsználj groteszk műfji lehetőségeit. Úgy is, mint trgikus és komikus elemek egy-mást értelmező kölcsönhtás (Csehov-rendezései; Hláltánc; Egy őrült npló-j), úgy is, mint mondnivló puritán, szikár feltárás (Hordók). Atmoszférteremtő erejének titkát tünékeny színhtásokbn, beszédessé kerekített helyzetképekben, játék gzdg ritmusvriációibn kell keresnünk. A Közjáték Vichyben színpdán például. A fogd előtt egy hosszú pdon z élet legkülönfélébb tájiról idecipelt, legkülönfélébb krkterek várnk sorukr. Horvi pdot egészen közel hozz rivldához, ezáltl várkozók legelvétettebb gesztusit, rekcióit is mérni tudjuk. Trtásuk, elhelyezkedésük formáj egy élesen exponált pillntkép benyomását kelti. A festő töp rengve, türelmetlenül előredől, tenyerével pd szélét mrkolj. A kommunist műszerész okos, meggyőző tekintete, érvelő mozdulti... A herceg méltóságot, emberségbe vetett hitet példázó, szálfegyenes trtás, csuklóink lz ölelkezése sétpálc görbületén - mi titk, hogy z emlékezet évek múltán is sorsokr, mgtrtásokr következtet gesztusok nyomán?... Beszélgetnek, óvtosk, félnek és egykedvűnek szeretnének látszni. Alig változttják testhelyzetüket. H vlmelyikük izgtott járkálásb kezd, ez egyben többiek pszichiki telítettségét, belső feszültségét is kifejezi. Ezen színpdon z élet-hlál mezsgyéjén egy lefojtott, csöndes küzdelem tnúi voltunk. A Mcsk forró tetőn színpdáról szárz vihr" nyomsztó, fülledt levegője árdt felénk - szépség és rútság, életerő és pusztulás mind elszántbb küzdelme nyomán. Égzengés, villámlás feloldozó zivtr nélkül. Péld gzdg ritmusvriációr: Horvi drb minden egyes jelenetében sodró, pergő irmot diktál, mjd hirtelen ritmust vált, nekiszbdult tempót visszfogj, s következő jelenetben elölről kezdődik játék. Mggie kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, hogy kizökkentse Bricket psszivitásából. Brick fel krj tárni Mggie-nek élet-undor okit. Atyus ki krj beszélni mgát Brickkel. A színpdon olyn különjátékok zjlnk, melyekben z invitáló fél lerohnásszerű győzelem reményével indul támdásb - de cél előtt minduntln kénytelen megtorpn-ni. Horvi gykori ritmusváltásokkl, játék mozglmsságávl, jól időzített htásszünetekkel lírától groteszkig drb legváltoztosbb stílus-árnyltit is felszínre hozt. Legstílusosbb s egyben legbrvúrosbb teljesítménye eddig z Egy őrült nplój színpdr állítás. Egy pszichikilg rendkívül sokrétű, emberi üzenetét tekintve hlltlnul gzdg két és fél órás monológ megéletesítése " volt gondj. Nem jelenetek megkomponálás, hnem kitlálás előbb; nem dilógusok lekottázás, hnem prtnerek, szereplők életre k e l t é s e... Horvi különleges vizuális érzékkel oldott meg feldtát. Megszemélyesítette Popriscsin elbeszélésének mjd minden szereplőjét. Az osztályvezetőt egy szppnbuborékkl. A kegyelmes úr lányát egy zsebkendővel. Popriscsin tudthsdásos énjét pntomimikus mozgás

14 elemeivel. Mondtink és gesztusink éles kontrsztjávl. A sok pró játék, kitláció, hngsúlyok elhelyezése és ellenpontozásuk trgikum és komikum htárzónáján ábrázolják Popriscsin elsötétedését". Egészen ddig, míg torz muttványi közben mögötte cspódik össze függöny. A színész lekpj mszkját - vége játéknk: E fordulttl Horvi újbb végiggondolásr késztet; iszonytunkból egy intő példázt ktrzisán keresztül eszmélünk. Horvi zon rendezőink közé trtozik, kiknek keze nyom produkció külső képén észrevétlenné " válik. A figurák jellemét, cselekvéseik funkcióját lényegretörő, pontos vonlvezetéssel rjzolj. Munkáj nyomán jó néhány kiemelkedő, sktulyákt" szétfeszítő színészi lkítás született: Drvs Iván (Popriscsin), Páger Antl (Atyus), Ruttki Év (Mggie), Várkonyi Zoltán (Ördög), Ltinovits Zoltán (Lebeu) és Tomnek Nándor (Einstein) lkításir gondolunk. Munkásságánk külön fejezete Csehov rendezései,,...kár először, kár tizedszer fog hozzá egy művész Csehovhoz, mindig elölről kell kezdenie sját művésze-tét. Leltárt kell készítenie művészeti esz-közeiről, felül kell vizsgálni z életről, z emberek mindennpi küzdelméről vló elképzelését. Le kell szállni mélybe, de fel is kell tudni emelkedni tiszt fejjel, megértő lélekkel ". Horvi z I962-ben, Miskolcon rendezett Vány bácsi elődás kpcsán fejtette ki gondoltit Csehovvl vló tlálkozások művészi problémáiról. Vllomásábn egy korszerű Csehovértelmezés körvonli bontkoznk. A hzi színpdok Csehov-hősei hosszú ideig úgy próbáltk közel kerülni z író szelleméhez, hogy - Sztnyiszlvszkij kifejezésével élve bbusgtták bántukt". Az elődások rendkívüli precizitássl idézték meg lelkibánt és szomorúság költőjét, káb álmosság dlnokát. Hngvételüket, játékstílusukt egyfjt elégikus pátosz, impresszionist komponálás jellemezte. Hosszú, helyzetükön kesergő és gyönyörű jövőt jó«ló monológjikt (trgikus) átéléssel mondták. Megrendítettek. Ilyen megrendítően átélt elődás volt Gellért Endre rendezte Vány bácsi Nemzeti színház elődásábn, Mkláry Zoltánnl és Bessenyei Ferenccel főszerepek-ben (I952). Líribb, oldottbb hngüté- CSEHOV: VÁNYA BÁCSI (VÍGSZÍNHÁZ) LATINOVITS ZOLTÁN (VÁNYA BÁCSI) ÉS DARVAS IVÁN (ASZTROV) sű, lágybb tónusok jellemezték z Ádám Ottó rendezte Cseresznyéskert elődását (Mdách Színház, 1962). Mindkét produkció hzi Csehov-színjátszás kiemelkedő eredménye. Egy bizonyos közelítésmód, játékstílus fölül-múlhttln remekei. Más kérdés, hogy Csehov költészete vjon cskugyn ilyen trgikus-e; hogy világ cskugyn ennyire bántos, csöndes sóhjokkl teli? Felfoghtók-e teljes drámiságukbn és nosztlgikus zöngéjükben Asztrov doktor ábrándozási jövőt illetően? Tétlenül tengeti npjit, hivtását elhnygolj, iszogt, rjzolgt, udvrol - s eközben mgán érzi kétszáz évvel később élők meg-rovó tekintetét. Ettől szomorú lesz, z-tán tovább tétlenkedik. Megszoktuk, hogy reményekben éljünk - írj egy levelében Gorkijnk Csehov -, jó időt remélünk, jó termést... és senki sem igyekszik, hogy ez jobb kor már hol-np elkövetkezzék. Az emberek... szemlátomást egyre ostobábbk lesznek, és egyre több ember mrd el z élettől. Akárcsk nyomorék koldusok körmenetben." Tegyük hozzá: kárcsk Asztrov és kárcsk csehovi hősök legtöbbje. Csehov líráj voltképp csk egy távoli, szebb jövő felé vetett sóvárgó pillntásokbn mérhető. De mert legtöbbször csk pillntásokbn, sóhjtásokbn, tettekben nem, ezért ez z árnyltos lír drámáibn igen sokszor kegyetlen iróniáb csp át. Hőseinek szubjektív trgédiáj környezetükhöz mérten, objektíve igen sokszor komikussá lesz. Almási Miklós tlálón foglmz, mikor trgikum és komikum e sjátos játék mögött egyrészt gyenge emberek történelmi kritikáját, másrészt przit világ élve hlódásánk nevetségességét véli fölfedezni. Nyemirovics-Dncsenko is úgy vélekedett Csehov hőseiről, hogy: Egyikük sem mond ptetikus vgy könnyfksztó monológokt.. Horvi első Csehov-rendezése Három nővér. A kritik egyöntetűen érzékeli z elődás líri vígjáték" jellegét; hogy rendező keze nyomán erőteljesebb hngsúlyt kptk drb trgikomikus helyzetei". Ebben látják megvlósulni zt szép hidt", mit Horvi drb líri formáj és drámi trtlm közé épít. A remek együttesből külön kiemelik Kiss Mnyi Olg, Pécsi Sándor Prozorov és Drvs Iván Tuzenbch lkítását.

15 A Miskolcon rendezett Vány bácsi érdekessége: Vojnyickij és Asztrov szerepének újfjt értelmezése. Gáti György z előző fölfogásokhoz képest fitlbb, lobbnékonybb Ványát lkított; Drvs Irán kellő öniróniávl hígított " Asztrov szerepének nosztlgikus, pátoszos vonásit. Rendezésé-ben rr törekedett írj Npjink kritikus -, hogy drám külső történetén túl megmutss nézőnek zt z igzi művészi gyönyörűséget, mit drb egyes lkji lelki életének feltárás, életük belső eselekményének érzékeltetése szerez. " Horvink miskolci elődás elé írt gondolti Vány bácsi vígszínházi rendezésében teljes pompájukbn tárulnk elénk. Vány bácsi Horvi rendezésének lpvető koncepciój: z életről vló lekésettség, tehetség bárgyú eltékozlásánk felismerése trgikomikus. Éppen, mert megkésett, mert bárgyú. Elgondolás szerint Vány megrázó sors zért komikus vlójábn, mert Szerebrjkov személyében egy olyn ember uzsorázz ki és kerekedik föléje, kinek kisszerűsége még komikusbb, s rádásul nem is megrázó. Egy mozdultln némképpel indul drb. Asztrov, nekünk háttl, lomhán elnyúlik egy krszéken, ddus belefeledkezve kötöget. Álmos csönd. Vojnyickij becsámborog, derekát fogj, újságot olvs. A jelenet tempój vonttott, hngultát Vány álmos kántálási érzékeltetik. Szerebrjkov és Jelen belépői nyomán élénkül játék. Ez z lig észrevehető ritmusváltás két, jól megkülönböztethető csoportb rendezi figurákt. Szerebrjkov fensőséges nyuglmához és Jelen büszke szépségéhez képest udvrtrtásuk izgtott tüsténkedése fölöslegesnek látszik. Előbbiek z előkelő idegenek. Utóbbik hirtelen elhllgtók, z utánbámulók. Sóvár pillntásikt gőgös-egyenes hátk viszonozzák; megértő, meleg tekintetek. hogy szeretnék, soh. Horvi szín-pdi történés monotóniáj mögött réz-krc élességével mintázott, htásábn, stílusábn ellentétes beállításokkl érzékelteti figurák belső életét. Árulkodó mozdultokr, óvtln tekintetekre figyel, s ezáltl ez lssn hömpölygő, ásítozó élet legféltettebb titkit is fel-fedi. A második felvonás fojtott légkörét játék mozglmsságávl, hngszín és gesztusok disszonnciájávl oldj fel. Mihelyt egy érzéskört felvillnt, már semlegesíti is, fonákjáról muttj. A remény melengetését sivár vlóság felől. (Jelen és Szony kettőse: izgtottn trécselnek, kínzó vágyikt gyűrik le, egymáshoz simulv, közös tkró ltt.) A kisfiús őszinteségben gyámoltlnságot, z elkeseredett férfirohmbn ügyefogyottságot lát. (Vány életereje teljében ostromolj Jelenát - ezúttl bárgyú guggolóülésben. Szony feddő kérlelésére mint megszeppent gyermek botorkál kifelé.) Asztrov nemes költészetében" - spicces lelkizést. Keményen foglmz tehát. Legkeményebben hrmdik felvonásbn. A híres pisztolylövés-jelenetet megelőző történések árnylt kidolgozásávl készíti elő. Asztrov ismeretterjesztő elődást trt Jelenánk, de z sszony rosszul plástolt közönye kedvét szegi: közöttük semmiféle mélyebb emberi kpcsolt nem jöhet létre. Mrd birtoklási vágy - lélek melege nélkül ". Ölelkeznek. Vány sugárzó rccl, vigyázv hozz rózscsokrot: ő egyedül látj Jelenát, mi derekát átölelő Asztrovot is látjuk. A szituáció jelentése drámi: Vojnyickij kénytelen leszámolni utolsó ábrándképével is, bizonyságot nyer, hogy nem remélhet több rndevút késve vágyott szép élettől. De ez drámiság, ebben beállításbn komikus htást kelt. Vány ábrándji-nk és kénytelen fölébredésének kontrsztos egymásrjátszás jelenet drámi trtlmát komikus formábn tárj fel. Horvi ebből hngsúlyosn csődhelyzetből " bontkozttj ki Vány másik felsülését, elhibázott merényletét. Nevetnünk kell: Szerebrjkov ijedté-ben egy tűbe ül, ettől még jobbn megijed, és mégis életben mrd. A merénylet groteszk foglmzás: végzés Vány felett, Csehov szellemében. Ibsen színpdán ez merénylet sikerülne, s zután z öngyilkosság vetne véget földi nyomorúságnk. Csehov zonbn még ettől lehetőségtől is megfosztj hősét, Ványár trgikusbb sors vár: tovább kell élnie. S nemcsk, hogy bevégezetten remény nélkül, nemcsk, hogy bohócsipk menekítő álrc nélkül, de olyn normális emberként, ki élete egy érthetetlen pillntábn illetlenül, gyerekesen viselkedett. Nines hősszerep, tények vnnk, vlóság vn. Vány ostobán élt, és ugynilyen ostobán kényszerül tovább is élni. Schopenhueri " ké- CSEHOV: VÁNYA BÁCSI VÍGSZÍNHÁZ) LATINOVITS ZOLTÁN (VÁNYA BÁCSÉ) ÉS RUTTKAI ÉVA (JELENA) pességekkel és nyomorék koldusként körmenetben ". Horvi ezért dj drágán megrendülés pillntit. A krikírozott gesztusokkl, komolytlnul ptetikusr hngolt tirádákkl megfricskázz, részeire bontj trgédiát, hogy máig érvényes htásábn döbbentsen meg. Elképzelését következetesen végigviszi: negyedik felvonásbn mérleg-játékkl és kínosn hosszn trtó kulcskereséssel továbbr is groteszk felől mintázz Vány sorsát. Szerebrjkov győzelmét egy hirtelen megmerevített némképpel teljes pompájábn muttj. Asztrov és Jelen búcsúj: egy emlékül elkért ceruz, egy zvrt, lopott ölelés. Tyelegin, Vojnyickáj és ddus nyugodlms örömmel szenderegnek háttérben, Szony szónokol, Vány munkáb temeti mgát ". Így görnyednek z sztl fölé életük vég é i g... Horvi éles leleplezései tehetség ostob elfecsérlését kárhozttják. Ellenpontozó játékivl megkeményíti szánkozásunkt: mielőtt meghtódnánk Vány keresztes bátorságán ", előbb z idézőjelek értelmezésére szólít fel. Rendezése sokrétű és rendkívül árnylt eszközökkel, hitelesen idézi z író világát - és kegyetlen őszinteséggel ítél mi gyengeségeink felett is.

16 Horvi koncepciój drb április 2-i premierjén mg tiszt formájábn nem tudott kibontkozni. Kényszerű szerepcserék kdályozták ebben. Az eredeti változt - szeptemberi bemuttó - felől különbség próbb hngsúly-eltolódásokbn mérhető. Tomnek Nándor Ványáj jól érzékeltette figur zsémbességét, de sorsánk líri groteszkjét" már hlványbbn mintázt. Várkonyi Zoltán Szerebrjkov úrhtnám pöffeszkedését krkírozt - inkább multságos volt, mint tszító. Venczel Ver Szonyáj légiesen ábrándozott, de sivár életének mélyebb ábrázolásávl dós mrdt... A szituációk jelentései, leleplező játék funkciój és színhtási így nem érvényesülhettek teljes sokrétűségükben - bbn gzdg árnyltságbn semmi esetre sem, mellyel szeptemberi bemuttó megörvendeztetett. Önmgábn e z produkció fölülmúlt, lig vétette észre kényszerű" mivoltát. S természetes, hogy rendező eredeti elképzeléseit z eredeti együttes vlósított meg teljesebben. Ngyszerű együttes ez. Ahány szerep, nnyi kiemelkedő, emlékezetes lkítás. A három főszereplő (Ltinovits Zoltán, Drvs Iván, Ruttki Év) jeleneten-ként egymást múlják fölül. Mgyr színpdokon ritkán tpsztlhtó versengés " tnúi vgyunk, mely többi szereplő pompás krkterlkításivl együtt rendező értelmezte csehovi világ legrejtettebb jelentéseit is mrdéktlnul föltárt. A címszerepben Ltinovits Z o l t á n t láthttuk. Álmosn, gyűrötten totyog színpd-r, tgjit fájllj, bárgyú értetlenséggel mereng kizökkent életén. Elnyújtott kántálásibn érezni vlmi keresettséget, gesztusi mesterkélten izgágák: megfárdt öregsége nem nnyir érzel-mi zonosulást, inkább furcsálló kétkedést kelt bennünk. A professzor bűvkörében fásult kókdtság zvrt, izgtott mozdultokr vált át: szolglélek beidegzett reflexei. Később gunyoros hnglejtéssel és mimikávl kifigurázz Szerebrjkov fensőséges nyfkságát. Öregurs zsörtölődése mögött felháborodás keménysége érzik. Jele-n láttán lekpj fur sipkáját, áhítttl mered z sszonyr. Szemeiben sóvár tüzek égnek. Ltinovits nem éli, de megjátssz Vojnyickij öregségét ". Nem zonosul figurávl, hnem árulkodik ról. Az ő Ványájánk szörnyű sejtései és zv- ros, kusz érzései vnnk. Sejti, hogy egy fölfújt hólygnk áldozt tehetséges életét, de keserűségét vénember komolytln zsémbelései mögé rejti. Nevetségesen viselkedik, hogy ne látsszon nevetségesnek. Szerelmes Jelenáb, de kínosn vigyáz rá, nehogy elárulj mgát. A krszékkel - miután z sszony hintát válsztj - nem udvriskodni kr, portól tisztogtj csk. Jelen Asztrovvl beszélget - nem ér-dekli, tüntetően elvonul, ztán tüntetően visszsétál, és elveszi Szony lelkesült monológjánk utolsó mondtit: ironizálj doktornk szánt dicshimnuszt. Amikor sikerül egyedül mrdni Jelenávl, egy szeretetre vágyó gyermek szelídségével, nyíltságávl vll szerelmet. Odfészkeli mgát hintár, eljátszik z sszony kendőjével, s ezek-kel z elvétett mozdultokkl reménytelen remény minden szomorú, nosztlgikus hívságát képes megéreztetni. Szerebrjkov ebédlőjéből egy pokróccl űzi el z éjszk lidérceit. Mámorosn, elszántn ostromolj Jelenát. Mozdulti szélesek, energikusk, de föl-csukló esdeklése elárulj, hogy eltékozolt testi és lelki erejének utolsó föllobbnásit látjuk. Vojnyickij drámáj Ltinovits lkításábn szenvedély föllobbnásin és hirtelen elhmvdásin keresztül érzékelhető. Félszeg igyekezetű gesztusibn, gyöngéd vllomásibn, kétségbeesett kitárulkozásibn rendkívüli árnyltsággl tűnnek elő remény és keserű belátás egymást váltó érzéshullámi. H trntell ritmusár Jelen kendőjébe csvrj m-gát - rossz előérzetétől szbdul. H örömszerző mosollyl z rcán, rózs-csokorrl kezében leleplezi Jelenát - lopkodó lépteinek merevvé torpnás, zvrt motyogás vágyit, ábrándjit temetik. H Szerebrjkov kinyiltkozttás ellen tüntet - professzor mögé ül, jobb krját átnyújtj trónszéken ", s rózscsokor egykedvű himbálásávl jelzi érdeklődését. A professzor ötletére későn eszmél. Amikor megérti : féke-vesztett őrjöngése, mellverdesése rról szól, hogy mindennek vége vn, s hogy mindennek fölfoghttlnul, nevetségesen vn vége. Toporzékoló lábdobbntási tehetetlen hrg gesztusi: csőd-tömeg életéért sját mgát kárhozttj. Egész testében remeg, úgy trtj kezében pisztolyt, s z ügyetlen merénylet utáni feljjdulás már zt kérdezi: miért is nem mg felé rántott el rvszt? Asztrov kijóznító szvir mérleg- re dől - megméretik. Visszdj morfiumos mpullát, s ettől pillnttól kezdve újr olyn lesz, mint milyen drb előtt, kizökkent élete előtt volt: törődött, egykedvűen munkálkodó. Szerebrjkov bölcsességeit egy ráncbszedett gyermek megszeppent láztávl hllgtj. Így búcsúzik Jelenától is: kerüli z sszony tekintetét. Úgy temetkezik számlírásb, hogy látszik, elfogdt hátrlevő éveinek egyhngú börtönéletét. Hngtlnul sirtj mgát. Ltinovits lkításánk histórii értéke vn: most már z ő nevéhez fűződik, hogy mgyr színpdon először címszereplőből főszereplővé vtt Vány bácsi figuráját. A korábbi V á n y bácsi-elődásoknk többnyire Asztrov volt főszereplője. Abbn fölfogásbn, melyben Vojnyickij sors lírin megrendítő - férfis nekikeseredéseivel, nemes költészetével Asztrov viszi drbot. Míg Vány öregursn zsémbel, ide-od csoszorászik, s c s k elszenvedi mg szánlomrméltó sorsát, ddig Asztrov - mint rezonőr - megengedheti mgánk, hogy mély bánttl elmerengjen, elfilozofáljon szomorú sorsok fölött. Szóltunk ról, próbáltuk elemezni: Horvi koncepciój és Ltinovits lkítás megnövelték Vány figuráját - Drvs Iván Asztrov szerepében úgy teremti újjá rendező elképzeléseit, hogy játékát nem rezonőr-szerep hálás motívumir építi, hnem e szerep értelmezésének feldtát válll-j mgár. A drb kezdő jelenetében szórkozottn sétál, fütyürészik, jobb híján odébbgurítj ddus gombolygját, régi emlékeket idéz... Unott lődörgése rról szól, hogy nem vlmi érdekes itt z élet, mégis jól érzi mgát, tuljdonképpen szeret itt lenni: cseveghet, teáz-ht, vodkázht, nem szólítják beteghez sem, mellett egy szépsszony közelében is lehet - mi kell még?... Játékábn semmi pátosz, semmi líri zengés. Egy-szerűen fárdtnk, ernyedtnek, céltlnnk muttj figurát. Amikor ngy szenvedélyéről, z erdőről szónokol, minth zvrbn lenne. Vlmiféle védekező, félszeg dc játszik hngjábn. Az z érzésünk támd: szomorú, hogy kipusztul z orosz erdő", de h lehet, még ennél is szomorúbb, hogy kipusztulnk betegei is, míg ő itt semmit-tevés csöndes békéjében elelmereng. Éjszki spicces muttvány, itlos kedvének cinikus kiélése rról győz meg, hogy mindezt ő is tudj, meg zt is még, hogy se hite, se ereje változttni

17 helyzeten. Átlát csodbogrkon teheti, mert illúziók nélkül szemléli sját életét is. Átlát Jelenán is; szárz céltudtossággl leleplezi z sszony játékát, htározott, stilizáltln gesztusokkl környékezi meg... S ugynilyen egykedvű, természetes modorbn világosítj fel Ványát is élete értelmetlenségéről. Hosszsn, körülményesen vesz búcsút háztól. Kínosn prólékos készülődésével, ezzel mrdnék is, nem is, tudomisén " htároztlnsággl szerepének legigzibb jelentését fedi fel: világosn látj z itteni élet kisszerűségét, szürkeségét, de hiáb, nem tud jobbt nál és itt még rjzsztl is v o l t... Ez z Asztrov doktor Drvs játékábn nem több és nem kevesebb egy kedves, szellemes, lelkiekben emelkedett, egyebekben kissé léh, korhely cimboránál. Aki illúziók nélkül él, s ki mg is meglepődik, h egy romltln lelkű, csúnyácsk lány szájából lelkesülten hllj vissz sját szép beszédét - mikor pedig ngyon is jól tudj, mennyit ér ez z ő költészete. Mondhtunk-e többet Gyárfás Miklósnál Ruttki Év Jelen-lkításáról Gyárfás líri jegyzeteiben (Színészi ih- l el - SZÍNHÁZ, 197o. július) színészi lkítás leíró elemzésének sűrűn hngozttott reménytelensége ellenére érzékletesen vázolt Ruttki játékánk főbb vonásit. És zután, hogy belép színre, trtás egyszerre könnyed és b ü s z k e... " első tekintetére mi sem emlékszünk már. Az elsőre nem. Arr vlhánydikr már igen, melyet Asztrovr emel, mikor z erdőkről érdeklődik. Ebben tekintetben ugynis egy csepp erdő-érdeklődés " sines. Árnyltnyi kcérság, szépségének és doktoron látott htásánk büszke tudt játszik benne. Ahogy leül hintár, s épp hogy meglibbenti mgát - tünékeny mozdulti, sudár trtás, elklndozó tekintete z egész életéről vllnk. Színpompás tünemény, ki elszenvedi körötte ődöngő szürke foltok bá-mész pillntásit. Mgábn elvégezetten tudj, hogy szépsége lssnként hozzájuk szürkül - gyáv. Alkításánk líri dllm voltképp ezt motívumot vriálj. Nyűgös férje mellett mozgásánk kecses íve megtörik: fárdt-ólmosn vonszolj mgát, feje oldlt-hátr billen, rcán mártírok fájdlmsn szép üdvözültsége. Szony ábrándos, niv kérdéseire mámoros vágyk tűn-nek át z rcán árnyékos, reményte len suhnássl. Mert egy pillntr leleplezi mgát Asztrov előtt: hrgos lesz, keményen csttn hngj, kendőjét hjítj felé. Az ingerült mozdult s kétségbeesett kiáltás mögött Ruttki Jelen tehetetlen vergődését érzékelteti vlódi érzelmei és válllt sors között. A búcsújelenetben bevllj doktornk, hogy egy kicsit beleszeretett " - de most már érzelmek nélkül vllj be, higgdtn, megbékélten, józnul. És úgy tárj leglább egyszer z életben " ölelésre krjit, hogy megértjük: ez bá-tortln merészségű mozdult egyben végső búcsú is bátortln vágyktól, fölfölprázsló érzelmektől. Ennek tétlen életű szépségnek minden szomorú józnságát, művészien viselt meglázottságát " eljátssz benne. Pp Év Szonyáj melegen ringtott ábrándji árán viseli robotos, sivár életét. Gesztusi kislányosn rebbenőek és fárdtn készségesek. H Asztrov közelében lehet, h Jelenánál bráti, jó szór lel, ritk öröm leplezetlen izglm vonzóvá, széppé rendezi vonásit. Egész lénye átszellemül szűken mért boldogságtól, hisz olyn pillntok ezek, mi-kor feltárhtj érzéseit, mikor beszélhet és meghllgtják, mikor élhet... Ilyenkor kpkodv hdr: egyszuszr krj áttörni életének kényszerű csöndjét. Ábrándozásink szárnyló röptét mégis visszfogj - tudj, már ismeri z álmi sorsát. És vágyink ez józn temetése, sorsát tudó felnőtt keserűsége, már megedzett lelkiereje, mely megtorpn, mielőtt reményt vlósággl cserélné, mely meglázz m-gát egy kevéske méltányosságért, mely szelídséggel és költészettel képes vigsztlni rászoruló erősebbeket " is - ez keresztes " életbölcsesség teljes összetettségében tárul fel Pp Év játékábn. Alkítás így válik igzán jelen-tőssé. Tomnek. Nándornk sikerült szerebrjkovizmus mgtrtásformáját mg teljes, vissztszító pompájábn elénk tárni. Első jelenetéhen unott-fnyr merengéssel exponálj figurát. Körötte áhíttos, izgtott méhrj kém-leli kedvét, de ő csk e l n é z... Gondolkodik. Éjszk kesereg - kínozz podgráj, meg hogy itt mindenkinek kénytelen terhére lenni. Keserűen vádol és szánkozik mgán, és egy cseppet sem szánlomrméltó. Félelmetes inkább. Izeg-mozog, fészkelődik kényelmes fotelbn, szárz, színtelen monotóniávl, észrevétlen támd, szuggerálj z áldoztit. Ngy ötletét egy kényúr gőgjével és tüntető leereszkedésével d-j elő; Vány kirohnását egyszerűen nem érti - ztán ddus vrrókosrábn ijedezi össze mgát. A búcsújelenethen sokt megéltek bölcs, emlékező mosoly z rcán. Kitüntetö vállveregetések és kézszoritások ide is, od is. Egy röpke ostobságbn mintegy összefogllj z élet értelmét - áhíttos, szent pillnt. Hirtelen távozik - hogy jelenlevők révülten ocsúdnk után. Remek krkterlkítás! Pethes Sándor, Péchy Blnk és Sándor lz Tyelegin, Vojnyickáj és Ddus szerepeiben kúri tán legrégibb, szemnek legmegszokottbb, legjelentéktelenebb kellékeiként '' htnk. Pethes mg megtestesült, gyámoltln lázt. kétrétes hjlongású szolgiság; h szól, z értelmetlen mkogás. Péchy Blnk reszketeg féltéssel mgsztlj ngy tudós" vejét, szenilis szigorrl ápolj nimbuszát. Sándor Iz szókimondó (h veszélytelenül teheti), régi emlékek biztos emlékezetű őre, z egykedvű tüsténkedés sokt tpsztlt bjnok. Úgy érezzük: nélkülözhetetlen, krkterisztikus egyéniségei játéknk. Szinte Gábor díszletei és Láng Rudolf jelmezei segítik drb jelentésárnyltink kibontkozását. Szinte z elsö és hrmdik felvonásbn levegősen hgyj színpdot: jelzésszerű kellékek így is tmoszférát sűrítenek s mellett tág lehetőséget biztosítnk leleplező játékok számár. A második és negyedik felvonás zsúfolt színpd, z ormótn tárgyk összevisszság, kellékek színeinek éles, illetve kopotts árnylás hivlkodás nélkül, észrevétlen módon kifejező értékű. Láng Rudolf jelmezei rendkívül széles színskálávl értelmezik játékot. A szereplők ruháink fehér, glmbszürke, hlványkék és lil, kopotts zöld és piros színeivel, egy pokróccl, játékosn lebbenő kendővel történés legsuhnóbb hngultit is képes újrfoglmzni. Csehov: Vány bácsi. Vígszínház. Fordított: Háy Gyul; rendezte: Horvi István; díszlet: Szinte Gábor; jelmez: Láng Rudolf. Szereplők: Ltinovits Zoltán, Drvs lván, Ruttki Év, Pp Év, Tomnek,.Nándor, Pethes Sándor, Péchy Blnk, Sándor Iz,

18 HERMANN ISTVÁN Színház születik Jegyzetek Huszonötödik Színházról Amikor vlki zzl kísérletezik, hogy z pát és z nyát látván megjósolj, milyen lesz gyerek - legtöbbször nevetséges helyzetbe kerül. Ezt nem lehet kiszámítni. Gyereknél se - szín-háznál se. Mert h színház pjánk Gyurkó Lászlót tekintem, és nyjánk színházbn tervbe vett nyersnygokt, kár Németh Lászlói Gyászról, kár pltóni Szókrtész védőbeszédé-ről vn szó, egyszerűen minden jóslt és minden előzetes tlálgtás teljes mértékben kudrcot vll. Mert mi progrm? Az ezerszer elmondott és végeredményben nem is új, intellektuális gőggel telített, de ugynkkor ngyon is felelősségtudttl kimondott elv: ki ebbe színházb be-lép, z hgyjon fel szórkozás igényével, nnk ott - h kr, h nem - gondolkozni kell, sőt muszáj ngyon mélyen tenni ezt, és h gondolkodik, kkor megfelelő nézőnek bizonyult. Ami pedig drbokt illeti, kétségtelenül drámitlnok. Leglábbis szokványos értelemben zok. Monológok, pódium-színpdr vlók, illetve pódiumr, nem ngyon tűrik z úgynevezett színi htást, sem tetrlitás, sem pedig szín-házi hgyomány értelmében. Egyszóvl ki színház jelenlegi helyiségének, Rottenbiller utci ngyon intim hngultot biztosító kis sylumnk közelébe megy, még h nem is hordoz mgábn olyn régi emlékeket, mint e sorok írój, ki itt egykoron A mártír címen Corneille Polyeucte című drámáját látt - kissé szorongv lép be színház kpuján. A színházról mindig mint z emberi csodák egyik legngyobbikáról gondolkodtm és írtm. S ez csod most is megtörtént. S nem is egyszer, hnem kétszer. Hogy ez minek köszönhető, zt szeretném tgllni következőkben. A látszt ugynis z, hogy két művész ngyságánk tudhtó be, vlóság zonbn ennél sokkl több. Mindenek-előtt minden élet, de színházi élet is állndón kitermel mgából olyn tehetséges embereket, kik normális életfolymtbn nem tlálják meg tehetségüknek megfelelő feldtokt. Rész- ben zért, mert mgánk színházi élet-nek is létezik benső konzervtivizmus, vnnk bérelt szerepkörök, sőt mi több, vnnk időnként színpdi elképzelések, melyek csupán már ismert és ngy teljesítményt nyújtó színházi lkotókr lpoznk. Így fejlődés ngyon lssú. Ngyon fokoztosn érheti el egy rendező vgy színész, hogy tehetségének megfelelő feldtot kpj. Ilyenkor mindig szükség vn rr z újr, mely hirtelen kirobbnási lehetőséget biztosít egy-egy művész számár. Ezek kirobbnási lehetőségek Huszonötödik Színházbn dv vnnk. A színész mennyiben igzán komoly művész kézhez kp egy nygot, és után már csk egy feldt mrd: betölteni vele egy színpdot, egy estét. S ne feledjük el, hogy Huszonötödik Színház mellé és mögé felsorkoztk mindzok, kik eddig színházi élet perifériáján mozogtk, lelkesen, né-h gondoltokkl, néh elképzelésekkel és néh mindkettővel megáldottn, és vlhogy nem tlálták z útjukt. Ezeknek z energiáj is benne vn - jöttek légyen z mtőrszínpdok vgy z Egyetemi Színpd tájáról - mindbbn, mit z új színház produkál. Az első produkció Németh László Gyász című regényének színpdi átirt volt. Mégpedig Berek Ktivl. Németh László nyilván zért vonzott színházt, mert zok közül mgyr írók közül vló, kiknél gondolt dominál. A Gyász pszichológii köntösbe öltöztetett társdlmi regény; vgy megfordítv, társdlmi köntösbe öltöztetett pszichológi. S telítve vn olyn gondoltokkl, melyek regény megjelenése idején is, de npjinkbn is megdöbbentik z olvsót. Mert Kurátor Zsófi története ngyon egyszerű és sttisztikilg is gykrn előforduló történet. Az, hogy egy fitlsszony özvegyen mrd, mjd gyermeke is meg-hl, önmgábn semmiféle különös érdeklődésre nem trtht számot, legfeljebb z emberi részvétre. De regénynek, melyben minden szokásos módon történik -, hogy fitlsszonyhoz beköltözik egy idősebb sszony; szinte mindenki mximális szeretettel és részvéttel vn iránt - mégis vlmi egészen különleges légköre vn. Azt bizonyítj, hogy egy dott társdlmi struktúrán belül nem jó- vgy rosszkrton múlik z, hogy z ember börtönben érzi-e mgát vgy sem. Egyszerűen struktúr kérdése ez. Megöltek egy nőt. Nem fizikilg, hnem szellemileg, nem vlóságosn, hnem igzábn. Megöltek egy embert - mert hiszen itt nő, vgyis Kurátor Zsófi szimbolikusn bárkit jelenthet - noh senki nem krt megölni. Éppen úgy meghlt, mint Snyik, fi, kinek hláláért szintén nem felelős senki. Belső világ ez. Áttörhetetlen, szétfeszíthetetlen, csupán nlízisben létező, meg nem jelenő és zárt. Ennél drámitlnbb, helyesebben színpditlnbb világot nehéz el-képzelni. S itt következik z első csod lényege. Berek Kti zzl indítj Kurátor Zsófi jellemzését, zon színpdon, melynek kellékvilág egyetlen ágyból és egy lámpából áll, hogy z előbb el-mondottkt - hngsúlyozv, dcosn, szenvedélytől fűtötten, de mégis viszszfogottn egyszerűen közli nézők-kel. S ezzel zárt világ részéről el vn intézve, s többi nem más, mint z áttörhetetlen áttörése, szétfeszíthetetlen szétfeszítése, z nlízis félredobás - Kurátor Zsófi elkezd élni. Szigeti Károly rendező és Berek Kti jóvoltából Kurátor Zsófi nemcsk múltját fedi fel, nemcsk történetét mondj el, hnem előttünk áll mindz, mi történhetett voln. Aminek meg kellett voln történnie. És mi bbn z esetben meg is történik, h Kurátor Zsófit nem zárj be világ. S nem Berek Kti egyes gesztusink művészisége érdekes itt, nem z, hogy sötétbe öltözött nő hófehér hálóingben lebeg néhány perc múlv színpd, nézőtér, sőt világ felett. Nem is z, hogy Kurátor Zsófi pillntnyilg átélt és elképzelt boldogsági vlóbn átélt boldogságok Berek Krinál, és boldogság görcsös krásán, tehát mindig vlmiféle kollpszuson keresztül repül fel, változik mélyen trgikus hngj csilingelővé, hogy zután ismét meglelje htárpontot, hol visszzuhn mély trgikumb. Egy-szóvl nem ez z érdekes, mert ezek z eszközök. S még csk nem is pntomimjáték, melynek stilizált szimbolikáj inkább zvr, mintsem elmélyítené kár z érzelmeket, kár gondoltokt. A lényeg másutt vn. Ott, hogy Berek Kti feszültséget teremt lehetőség és vlóság között. A vlóság börtön, társdlmi lét és pszichikum börtöne. A lehetőség szbdság, mi-re Kurátor Zsófink minden lpj megvn, hiszen hsználhtná összes testi és lelki képességeit, melyeket így soh nem hsznál.

19 S hirtelen színpdképessé válik z egész drám. Az emberi lehetőségek és sivár vlóság viskodnk egymássl, s természetesen formálisn sivár vlóság győz. S nem zért győz, mert Kurátor Zsófi, illetve Berek Kti minden ízével beletrtozik flu világáb, vlójábn, illetve formálisn nem is emelkedik ki onnn. Ahogyn kisfiáról beszél, úgy bárki beszélhetne; nem okosbb, nem szélesebb látókörű, mint bár-ki más flubn. Cskhogy másfelől bölcs. Abbn pillntbn bölccsé válik, mint nem fogdj el sját helyzetét. A lázdás bölccsé teszi. Még z lázdás is, mit sohsem hjt végre. Az intern forrdlmár " is sokkl bölcsebb, mint ki sohsem volt rebellis. Az intern forrdlmár mindig tudj, hogy mit kellene tenni, és soh nem zt teszi. A különös színpdi játékbn z, hogy színpdi játékbn mégis kénytelen megtenni zt, mit vlóságbn nem tesz meg. Ezzel Berek Kti többé válik, mint z áltl ábrázolt figur. Noh ez ngyon prdoxul hngzik, mégiscsk nnyit jelent, hogy Kurátor Zsófi vlójábn Berek Kti ábrázolásábn teljesül ki. Ez kiteljesülés nnk is z eredménye, hogy Berek Ktinál Kurátor Zsófi nem csupán testét krj felszbdítni. A testét is. De nem teste viszi mgávl gondoltit és érzelmeit, hnem z érzelmei viszik mgukkl testét, másszor gondolti viszik mgukkl érzelmeit és csk htáresetben viszi szexulitás gondoltot és z érzelmeket. Ez váltogtás, z életet átfogó mozzntok állndó cserélődése árnylj vlóság és lehetőség küzdelmét, és így válik Berek Kti vlóbn mélyen szimbolikussá. Az ő lkítás tlán nem is nnyir gondoltilg, de feltétlenül gondoltr lefordíthtón sugározz, hogy m milyen hihetetlen feszültség vn lehetőségek és vlóságok között. Azt érzékelteti: nemegyszer meg-szokások és beidegzések béklyózzák le z embert bbn, hogy kiteljesíthesse lehetőségeit. S ezáltl nem utolsósorbn ez z lkítás válik kiáltványává Huszonötödik Színháznk is, hiszen ez színház megpróbálj színházi élet és kulturális élet mechnizmusávl szemben megmuttni: esetleg sokkl több lehetőség rejlik színházbn, mint mit kihsználunk belőle. De nemcsk z egyik vgy másik sugárzás itt fontos. Hnem sugárzások együttese. S ezért mikor bemuttón Berek Kti szerényen köszö- NÉMETH L Á S Z L Ó : G Y Á S Z (HUSZONÖTÖDIK S Z Í N H Á Z ). BEREK KATI ( KURÁT O R Z S Ó F I ) ÉS A K AR ( K o m i s s Péter felvétele) netet mondott kollektívánk és láztosn, vgyis igzi művészi lázttl állt z író és munktársi előtt, tuljdonképpen lázttl állt z előtt csod előtt, mi néhány perccel zelőtt szín-pdon megjelent. Meg kell vllni, hogy bejelentett progrmml ellentétesen htott Gyász elődás is, hiszen Berek Kti játék nyomán z ember nemcsk gondoltokt, hnem feszültséget kpott, és ez feszültség közönséget nemcsk gondoltilg kötötte le, hnem szórkozttt is. S ebben z értelemben még inkább fiskó Pltón Szókrtész védőbeszéde című dilógusánk elődás. Persze csk ebben z értelemben. Mert színpdon ott ül Szókrtész, vgyis Humnn Péter, ez fitl színész, kit egy Büchner-szerep után z Arturo Ui-bn láttm, és már e két szerepe lpján is kiemelkedő tehetségnek trtottm, s most egyszer csk ott ül, zt mondj mgáról, hogy hetvenéves, z első mimiki mozzntávl telibetlálj Vtikán múzeumbn tlálhtó Szókrtész fej lényegét, és zt érzékelteti: ecce homo. Mindebben ugyn egy kicsit megzvr z, hogy előzetesen beolvs-nk néhány részletet, mely Krisztusról, Glileiről, Spinozáról és Btsányi Jánosról, vlmint népfrontmozglomról szól, s minek semmi köze sem Szókrtészhez, sem Humnnhoz, sem semmihez, mi később színpdon történik. Nem is lehet semmi köze, hiszen Krisztusnk semmiféle közössége nem volt frizeusokkl, sem pedig Piltussl. Glileinek mint fizikusnk nem volt hsonló gondoltmenete z inkvizítorokéhoz. Spinoz Trcttusánk és szefrd zsidó közösségnek, Btsányink és Hbsburg érdekeknek, vlmint Erdei Ferencnek, Kálli Gyulánk és többieknek nem volt érintkezési pontjuk Horthy-korszk urlkodó ideológiájávl. Viszont Szókrtész trgédiájánk lényege, hogy ő nemcsk théni, hnem z théni gondolt Pltón szerint legtökéletesebb hordozój, és perének egész légköre ebből szituációból fkd. Nem mást kr, mint z théniek, hnem ugynzt krj, csk jobbn, el mély ültebben, trtlmsbbn. Vgyis problém egészen modern. Nem zoknk drámáj, kik b ovo szemben álltk elítélőikkel. hnem zoké, kik szembekerültek elítélőik értetlenségével, korlátoltságávl és hiúságávl. Humnn ngyon helyesen z utóbbit rjzolj meg. Állndón bízik bbn, hogy közönség, vlmint z reopg (z théni bíróságot krztr helyezi Horváth Jenő rendezése) megérti őt. Mindenáron győzni kr, érveivel, mosolyávl, zzl bábmódszerrel, mely

20 NÉMETH LÁSZLÓ: GYÁSZ (HUSZONÖTÖDIK SZÍNHÁZ). BEREK KATI (KURÁTOR ZSÓFI) ÉS A KAR (Korniss Péter felvétele) ott is megtlálj borjút, hol nem vemhes tehén, és végtelen szerénységével. Nos, ez szerénység minden igzi tudós lpvető tuljdonság, hiszen ő csk nnyit tud, hogy nem tud sem-mit. S ez korántsem elegendő, de mégis fölény. Fölény zokkl szemben, kik tudálékoskodnk, kikben z áltudás gőgje él, és egyúttl ez szerénység legngyobb szemtelenség. Szemtelenség gőggel szemben. A hiúsággl szemben, meglázkodást kívánássl szemben - egyszóvl z igzi impertinenci. Nem fölületes, nem külsődleges, mert mindig szerénységből fejlik ki. De nnál szemtelenebb. Nem tudom, hogy Horváth Jenő és Humnn Péter elolvsták-e következő mrxi mondtokt: A szellem lényege mindig mg z igzság, és mit tesztek ti lényegévé? A szerénységet. Csk senkiházi szerény, mondj Goethe, s vjon szellemet ilyen senki-házivá krjátok tenni?... A lángész szerénysége bbn áll, hogy szerénységet és szerénytelenséget félredobv kihámozz dolgot. A szellem áltlános szerénysége z ész, z z egyetemes liberlitás, mely minden dologhoz úgy viszonyul, hogy zt nnk lényegi jel-lege megköveteli." Egyszóvl nem tudom, hogy elolvsták-e, de kár olvsták, kár nem, megértették. Mert Humnn borzsztón szerény kkor, mi-kor önmgáról beszél. De bbn pillntbn, hogy vádlóiról vn szó vgy gőgös tudálékosságról, hirtelen szerénytelen, dörögni kezd. Az iróni ugynis különös dolog. Az iróniát sok mindenből le lehet vezetni, mert sokféle iróni létezik. A Huszonötödik Színház elődás zonbn onnn vezeti le, honnn z igzi és mélységes iróni szármzik: felháborodásból. Kicsit megfordítj szokásos Szókrtész-képet, mely felháborodást is z iróniából eredezteti. Ellenkezőleg. Az iróni felháborodás vlódi filozofikus megjelenési formáj. De mrdjunk ennél filozofikus megjelenésnél. A filozófusok nálunk sokszor úgy lebegnek z emberek felett, mint vlmi műhold. Leglábbis így él ez sok ember képzetében. Humnn-nál viszont másként fest dolog. Őnál filozófus lényege nem z, hogy filozófus, hnem z, hogy éppen olyn polgár és ember, mint többi. Innen z ecce homo. Innen vn, hogy mindegy, vjon hetvenéves vgy nem hetvenéves. Ezért nem is ősz, nem is megkínzott, ezért nem is töri különösen fejét, nincsenek gondolkodói pózi, legfeljebb egyik ujját húzz el egy pillntr száj előtt, szinte gyerekes önfeledtséggel, és ugynilyen gyerekesen élvezi zokt szellemi tornákt, melyekbe beleviszi prtnereit, és végkövetkeztetésnél ugynolyn boldog, minth nem rutinos bűvész először élvezné zt sikert, mikor is cilinderből előrántj nyult. Egyszóvl csup niv ffektus, kisgyerekes öröm, pedig z egészben semmi játék nincs. Úgy elválsztj egy-mástól játékot és játékosságot, mint-h kettőnek semmi köze nem voln egymáshoz, s végül kideríti, hogy nincs is. Mert igzán játékosnk lenni csk legkomolybb dolgokbn lehet, helye-sebben csk legkomolybb ember tud mindig játékos lenni. S ezzel tárul elénk második színpdi csod. Humnn monológj meghzudtolj műfját. Nem zért, mert rendezés időnként megengedi, hogy mások is szerepelhessenek színpdon, hnem zért, mert ez monológ bevonj közönséget. Nekünk szól, és mi nevetünk, gú-

21 nyosk vgyunk, szórkozunk, sjnálkozunk, tehát csup olyn dolgot művelünk, mi nem szerepelt progrmbn. Fölöttünk ott ülnek bírák, mi vgyunk nép, székeinkben feszengünk, és végül is egyetértünk Humnn-nl. Mert Humnn leforráz ugyn bennünket, hiszen iróniáját önkéntes hlálávl koronázz meg, ezzel bebizonyítván, hogy csupán z ironikus vehet vlmit komolyn. De egyúttl mi már nem vgyunk z théni nép, mi már pesti nép vgyunk, mely mg is Szókrtésznek érzi mgát, mely mg is jobbn tudj, hogy hogyn kell csinálni zt, mit z thénik meg bírák meg vezetők csinálnk, és ezért meghlunk vele együtt. A mi hlálunk is ironikus, és először lábnál kezdődik el, s csk később ér szívig, de mi is kiisszuk keserű pohrkt. és inkább isszuk, mintsem elmennénk Thesszáliáb vgy Krétár. Krétán úgy-is csk Minosz király vendégei lehetnénk, ki egyúttl z lvilág király is, és kkor már teljesen mindegy. Egyszóvl Humnn szkizofrénné tesz bennünket, és mi megtpsoljuk ezt, mert más jellegű ez szkizofréni, mint mi vlóságos életünket jellemzi. Mélyebb nnál, trtlmsbb is, és éppen ezért plsztikusbb is. És Humnn Szókrtész-lkításánk tudtosságát ngyon nehéz szvkkl ábrázolm. Rengeteg érve vn. Az ő Szókrtésze csupán elkezdi z érvelést, szelektált rengeteg lehetséges érvből, és mögötte még sorkoznk bjb-jutott vgy búvó " tények. Egy lklomml hozzá is kezd érveinek össze-számlálásához. De többet sorol fel, mint mennyit ujján mutt. Ngyon sok is voln, unlms is voln, h érveit végigszámolná ujjin, de nemcsk ezért nem teszi ezt. Azért sem, mert ezzel érzékelteti: végtelenül sorkoztthtná z érveket. A nézői főként z első rész rgdj meg. Mikor Szókrtész z ellen védekezik, mivel vádolják. A második rész, mikor Szókrtészt el krj menekíteni Kriton, korántsem ilyen meggyőző. Ennek több ok vn. Az egyik ok z, hogy nézőközönségben már nem él és nem is élhet z théni közösség morálj, sem semmi hhoz hsonló. Ennek visszálmodás ngyon is romntikus tett len-ne. A másik ok z, hogy itt stilizálták leginkább modernné Pltón szövegét, és ezáltl kevésbé ht modernül. S végül mgából szövegből hiányzik vlmi, mit Humnn Szókrtész-ábrázolás Gyász problémáj volt. Az igzi kérdés két elődás suglltánk kpcsolt: kihsználjuk-e lehetőségeinket, illetve nem megyünk-e el kegyetlenül, értetlenül, sőt ellenségesen zok mellett gondoltok mellett, melyek mélyebbek, mint vlóság felszínéből közvetlenül dódó következtetések. Az új színház ngyon is értelmesen és ktuálisn indít. Csupán egyet kell itt megjegyezni: ebben formábn folytthttln, noh trtlmilg folytthtó indulás ez. Nem lehetséges minden produkciót úgy építeni egy művészre, hogy többiek még csk nem is sttiszták. A mellékszereplőknek nincs szín-pdi jogosultságuk. Alájátsznk. " S ez jobbik eset. Az eredeti pltóni műben dilógus mellékszereplői nem ilyen lárendelt szerepet játsznk, mint ezen színpdon. A színpdi beállításból mindjárt z elején megkpjuk vég-eredményt, holott nézőt végeredmény kifejlete érdekelné. Egyszóvl Huszonötödik Színháznk állndó ön-megújulásr vn szüksége, tlán még inkább és még htározottbbn, mint bár-mely más színháznk. S h ez megtörténik, kkor mgyr színházi élet nem-csk értékes, hnem mrkánsn trtlms színfolttl gyrpodik. P LA TÓ N : S ZÓ K RA TÉS Z V ÉD Ő B ES Z ÉD E ( H U S Z O N Ö T Ö D I K S Z Í NH Á Z) HAUMANN Németh László: Gyász. Huszonötödik Szín-ház. Rendezte: Szi geti Károly; díszlet és jelmez: Csányi Árpád; zeneszerző: Simon Zoltán. Szereplők: Berek Kti, Császári Anikó, Cserje Zsuzs, Foltin Jolán, Györgyflvy Kti, Kiss Zsuzs, Réti Gbi, Wéber Edit, Berger Gyul, Molnár Er nő, Molnár Ljos. P É T ER ( S Z Ó K RA TÉS Z ) sok tekintetben pótol, de zért mégis-csk hiányzik. Szókrtész utlási lelkében levő dimonionr vlóbn lklmt dtk sok irrcionlist interpretációr is. De sem Szókrtésznél, sem Pltónnál nem irrcionlizmus ez, h-nem művészi formáb öntése egy vlóságos ténynek, mit Freud felettes énnek vgy cenzornk nevez, és mi Pltónnál differeneiáltbbn, ngyobb udvrrl " jelenik meg, mint modern psziehológiábn. A psziehiki szerkezet öntudti elemeinek sjátos dilektikáj mrdt el szövegből, de nem Humnn lkításából, kinél felháborodás és iróni összekpcsolódás nem csupán kiváló, hnem egyúttl zt drámát is bemuttj, mi nem ellenkező célkitűzésekből, hnem célkitűzésekhez vezető utk összeütközéséből fkd. S ez leglább olyn ktuális, mint Pltón: Szókrtész védőbeszéde. Huszonötödik Színház. Fordított: Devecseri Gábor; rendezte: Horváth Jenő; díszlet: Fehér Miklós, jelmez: Jánoskúti Márt. Szereplők: Humnn Péter, Verebes István, Szendrő Iván, Jordán Tmás.

22 fórum és disput LUX ALFRÉD Epik színpdon A Tháli Színház törekvéséről A szerző Tháli példáján vizsgálj z epik és színpd viszonyánk fontos kérdését, melyhez SZÍNHÁZ szívesen fogd hozzászólást Tháli és más színházk vezetőitől és művészeitől. Egyre jobbn kezd kibontkozni színházink sjátos rcult. Teszi ezt műsorpolitik, rendezés, színészek és nem utolsósorbn közönség is. H Tháli Színház egyéniségének összetevőit keressük, tlán nem tévedünk, mi-kor epikus művek színpdr állítását véljük egyik fő tendenciájánk. Hiszen műsoron levő drbok forrását tekintve vn itt eposz, elbeszélő költemény, regény, sőt ez utóbbiból kettő is. Kétségtelen, hogy sem mgyr, sem külföldi színpdok között nem Tháliáé z egyetlen, mely epikus művek drmtizálásávl kíván újt dni - z ilyen produkciók mgs rányszám zonbn mégis Tháli Színházr irányítj figyelmet. H Brecht nem fogllt voln le z epikus színház" foglmát más értelmezésben, kkor Tháli Színházt bízvást nevezhetnénk epikus színháznk. Óhttlnul felmerül kérdés: vn-e értelme és létjogosultság regények, eposzok, elbeszélő költemények, novellák drmtizálásánk. Megengedi-e z 20 ROGER MARTIN DU GARD: A THIBAULT CSALÁD (THÁLIA SZÍNHÁZ). TÁNDOR LAJOS (ISAAC STUDLER), SZILÁGYI TIBOR (ANTOINE) ÉS KOZÁK ANDRÁS (JACQUES) epik, hogy elhódítsnk tőle olyn lkotásokt, melyek nyilvánvló szándékuk következtében válsztották műfjukt? S ebben kérdésben vlmicskét ott lpul felelet is: megengedi, h ez bizonyos szándék érvényesülhet másik műfj, drám törvényein belül. Ritk jelenség, de előfordult már, és jövőben is feltehetően előfordul. Rengeteg tényezőnek kell tlálkozni egy ilyen sikerhez. Nem elég műben rejlő drámiság, nem elég z ktulizálhtóság sem és z erre irányuló jó szándék, nem elég rendező egyénisége, színészek virtuóz játék, közönség befogdóképessége. Minderre egyöntetűen vn szükség. Ez így első hllásr feltehetőleg pleonzmusnk ht, hiszen melyik színházi produkciónál nincs minderre szükség? Cskhogy itt megnehezíti feldtot z idegen nyggl" vló gzdálkodás, z epiki struktúránk drámivá vrázsolás, s ez fokozott igénybevételt jelent hhoz nyersnyghoz" képest, melyben drámi lehetőség eleve dv vn. Nem véletlen, hogy Tháli Színház epiki" produkciói közül Klevl mondhtó legsikerültebbnek. Ez sjátosn népi és sjátosn finn eposz mg nivitásábn nnyi blldisztikus, sőt cselekménytől független drámi elemet, feszültséget hordoz mgábn, hogy - Kzimir Károly személyében kellő színpdr lklmzóvl és rendezővel tlálkozván - sikerült áltlános érvényűvé válni, z embert és törekvéseit, hrcát, küzdelmét, érzelmeit úgy megszóllttv, hogy jelenkor nézője Finnországbn és itthon egyránt - zt érezze: ról szól mese, ővele törődnek színpdon. S mert z egyén és társdlom elválszthttlnságát mint művészi evidenciát is sikerült meg-

23 Fogni, tlán sehol nem volt ilyen egységes színészek produkciój. Ugyncsk Kzimir Károly fedezte fel mgyr színpdnk Milton El-veszett prdicsomát. Nem volt könnyű feldt ebből htlms brokk költeményből kirgdni zt és úgy, mi és hogy m emberéhez szólht. S h mindez nem is sikerülhetett teljes egészében, z Elveszett prdicsom szín-pdi műnek sem jelentéktelen. H költői szépségben és teológii jártsságbn nem is versenyezhet Dnte Isteni színjátékávl, drámi dptációjábn nnál inkább. Amíg Tháli Szín-ház Dnte-elődás ortóriumszerű illusztráció volt csupán, z Elveszett prdicsom feltétlenül drám lett. Kzimir Károly biztos kézzel hgyt ki szárz fejtegetéseket vllásról és hitről, s mentette át drb ngy értékét, emberközpontúságát, vlmint Milton költői remekét, Sátán lkját. De ennél is jelentősebb brvúr, hogy puritán Milton látomását át tudt ittni kellő humorrl, olynfjt el idegenítést produkálv, mely helyenként ennek technikánk iskolpéldáj lehetne. Nem mindegy persze z sem, hogy milyen z dptálndó epiki mű stílus, nyelve. A Klevl Vikár-forditás kétségtelenül olyn segítség, mire bizton támszkodhtott rendező, de z Elveszett prdicsom fordítój, Jánosy István is kitűnő társszerzőnek" bizonyult. Amit Milton nyelvének brokk súlyosságából átvett, zt rendező mesterien lklmzt el idegenítő effektusként. Akárh Brecht instrukció-ját olvshtnánk helyenként drbból: Az epikus színháznk mg Veffektusávl, melynek egyedüli célj világot úgy megmuttni, hogy átlkíthtóvá váljék, fő előnye éppen természetességében és földi voltábn rejlik, humorábn és lemondásábn minden misztikus elemről, mely színház bevett formáir még régi időkből rátpdt. " Sjnos, éppen ezeket pejortive emlegetett régi időket idézi két regényátdolgozás: z Akiért hrng szól, de még inkább A Thibult cslád. A Hemingwyregény színpdr lklmzóit, lengyel Ostrowskát és Golinskit kétségtelenül nemes szándék inspirált, mikor színpdr krták vinni spnyol polgárháborút, felfedve z ottni helytállás örökérvényűségét, példát sttuálv z önfeláldozó hősiességnek, kirgdv drbból mindzt, mi jelennek szólht. De hibásn vélték, hogy ebben Hemingwy nyújthtj nekik legjobb segédkezet. Hemingwy drmtizálás, tévésítése es megfilmesítése mnpság ngy divt, minek egyik ok kétségtelenül fordultosságábn rejlik, de Hemingwy sjátos párbeszédeit tévedés voln - mint hogy tévedés is - drámi dilógusoknk tekinteni. Ezeket párbeszédeket z író epikus volt hívt élet-re, s z olvshtó pontosvesszőknek leglább kkor szerepük vn benne, mint z előző bekezdésben felvázolt háttérnek. Levegőjétől fosztj meg Hemingwyt bárki, ki színpdr viszi. Nem Tháli Színház rendezőjét, Gosztonyi Jánost hibázttjuk tehát. (Nem beszélve z olyn veszteségről, mit z El Sordo-jelenet kényszerű kihgyás is jelent, mely pedig tlán legdrámibb szituációj regénynek.) A színészeken itt semmi nem múlik, ők eljátszhtják kivontok élőképeket, jól vgy kevésbé jól, mindenhogyn illusztrációhoz nyújthtnk csupán segítséget. Hogy büntetlenül nem lehet műfjhtárokon vám nélkül közlekedni, zt A Thibult cslád még inkább bizonyít-j. Vitáb kell szállnunk színpdr lklmzó Benedek Andrássl, ki következőket írj: A történet első része z utolsó békeéveket muttj be, második háború kitörésének közvetlen előzményeit; háború borzlmir csk főszereplők későbbi sors utl néhány villnássl. Az író mindenütt kikereste z események fordulópontjit, minth csk egy tíz estére méretezett, óriási drámát krt voln bemuttni. H Mrtin du Grd drámát krt voln bemuttni, kkor drámát írt voln s nem közel kétezer oldls regényt ". Mégpedig olyn kétezer oldlról vn itt szó, melynek minden bekezdése lényeges, nem szószátyárság dgsztott vstggá könyvet, hnem egyrészt cselekmény és cselekményeket mozgtó lkok motiválás, másrészt cselekmény következtében létrejött szituációk szinte tudományosn lpos elemzése. Igy ztán mégiscsk le kellett mondni teljes egész " htásáról, s be kellett érni egy Nobel-díjs regény illusztrációjávl, egy kpkodv forgtott leporellóvl. A rendező - Kzán István - természetesen pergésre kényszerült, hiszen lehetetlennel futott versenyt, s így érthető, hogy nem mrdt idejük színészeknek sem megállítni nézőt. Legtöbbjük mrionett-figurává vált, s mozdultikt irányító zsinór nemegyszer belekdt színházi gépe zetbe. Mint hogy z érzelmeknek is el kellett veszniük színpd forgásábn, lázdók, töprengők, szerelmesek csk álltk rjt és vlhányszor elénk perdültek, tettek egy-két utlást lelkük vibrációir, melyek odbenn színf-lk mögött mrdtk, helyesebben regény lpjin. Pedig például Pisctor Háború és békéje bebizonyított, hogy tolsztoji ngyepik is kibírj" drmtizálást, sőt új trtlomml telítődhet. Nos, épp ezt z új trtlmt hiányoljuk Tháli Színház mindkét regénybemuttójánál. Pedig szándék - Pisctoré és Tháliáé - nemcsk dicséretes, hnem közel is áll egymáshoz. Pisctor így ír Háború és békéről: Úgy gondoltm, hogy Npóleon moszkvi menetelését és vereségét felhívásként kell ábrázolni Hitler diktátori célji ellen: ugynkkor meg lehet erősíteni másik oldl békekrtát. H sikerül ilyen drbot bemuttnom - gondoltm kkor -, mely hozzájáruln békéért folyttott hrchoz, és felhívná figyelmet egy országr, hol nyíltn folyik z újrfelfegyverkezés, mely elszánt mgát rr, hogy céljit háborúvl érje el, kkor politiki szín-ház újr értelmet kpn." Szinte erre meditációr felel Benedek András A Thibult csláddl kpcsoltbn: A vészkiáltás m is ktuális, mikor oly viszonylgos békeállpot, s mikor tűzfészkek, diplomácii skkhúzások veszélyeztetik z emberiség jövőjét. A békeszerető népek állndó készültsége és hrc szükséges hhoz, hogy ne törhessen ki hrmdik világ-háború. Ezt hrcot krj mg művészi eszközeivel támogtni Tháli Színház is." A tiszt és szép szándékot zonbn csk kkor sikerült voln szolgálni Tháliánk, h drámát mutt be és nem trtlmi kivontot. Mg témválsztás sem sikeres. A Thibult cslád - minden kitűnősége ellenére - m már több szempontból kissé poros mű. Alkji változtlnul élnek, de filozófiáj, történelemrjz nnyir korhoz kötött, hogy nem tudj átmenteni megírásánk frisseségét néhány évtized bukttóján, mit jóvl idősebb" Háború és béke pedig meg tudott csinálni. Ami tehát sikerült Klevlábn és kitűnő dolgokt, lehetőségeket muttott z Elveszett prdicsombn, z két regény esetében nem vált be. Ezeket regényeket változtlnul olvsni kell és nem megnézni. Mert ebben vn fő

24 veszély: hogy z efféle illusztrációkkl nem olvsáshoz d segédkezet szín-ház. Szinopszisoknk nem lehet sikerük deszkákon, h pedig vn, z még komolybb veszélyt jelent. Jelenti ugynis zt, hogy közönség egy bizonyos része úgy kíván művelődni, hogy kétezer oldlkt egyetlen estén pótoljon. A sznobságnk is végzetesen lcsony fok voln ez, olyn öncslás, mihez színház nem dht támogtást. Féltjük Tháliát közönségének ettől részétől, zért verjük tlán kissé túlzottn félre hrngokt. Amikor bevezetőben színházk egyéni rcultáról, illetve ennek kibontkozásáról szóltunk, gondoltunk színészgárdákr is. A Tháli Színház tehetséges fitlji tlán nem túlzás ezt mondnunk párhuzmosn fejlődnek színházukkl. Ahol színház előrelép, ott ők is mgsn viszik zászlót, hol műsorpolitik tévedésekbe bonyolódik, ott kénytelenek megtorpnni. Amilyen kitűnő volt például Kozák András Ádámj Miltondptációbn, nnyir nem tudott mit kezdeni Jcques Thibult-vl, noh lkítását becsületes beleélni vágyás" irányított. De figur kivontosság nem engedte érvényesülni, csupán igyekezett zt szuggesztiót kelteni - és ez nem kevés! - hogy vlhol egy ngy regényben többet megtudht ról néző. A Klevlábn viszont z egész együttes kitűnő összhngbn játszott, kár Milton-drb ngy részében, noh stiláris megtorpnások némelyiküket kizökkentették. Az Akiért hrng szól esetében - mint rr már utltunk - nehéz színészi teljesítményt elemezni; mint illusztrátorok, becsületes munkát végeztek színészek, de nem emelhették z elődást igzi élménnyé. A Thibult cslád esetében pedig még szereposztási tévedések is gyengítették reménytelen válllkozást. A Klevl és z Elveszett prdicsom lpján kíváncsi izglomml várjuk, sikerül-e színháznk további lé : péseket tennie jól megkezdett úton, ehhez zonbn felül kell vizsgálni tévedéseit is, nem utolsósorbn közönsége érdekében." rcok és mszkok ANGYAL M ÁRIA Dyk Mrgit munk közben A Pári zs bolo ndj fő szer epéb en Szeg eden Egyéniség. Ez z egyszerű szó fontos és bonyolult trtlmk hordozój. Persze dúsíthtó, díszíthető. Leggykrbbn olyn jelzők társságábn fordul elő, mint: ngy, ngyszerű, furcs, színes, megnyerő, gzdg, szuggesztív stb. Dyk Mrgitról szólv méltán lklmzhtó vlmennyi. Sőt, kikerülheteten: z ember óhttlnul sztereotip, gyonhsznált kifejezésekre fnylodik, h mégoly különös, egyszeri jelenséget próbál is szvkkl ábrázolni. Most mégis úgy érzem, Dyk emberi és mű-vészi lényegét méltóbbn és erőteljesebben jellemzi szó önmgábn, kolortúr " nélkül, így: egyéniség. Méghozzá meghtározón, mindenkor és minden helyzetben, szerepben és civilben, filmen és színpdon. E döntő igzság értékén z esetleges minősítés nem sokt változtt. A ngy művésznek kijáró lelkendezést ezúttl szerencsés szemtnú tpsztlti hitelesítik. Dyk Mrgit egész lénye elbűvölő. őszinte, tiszt embersége sugárzó; úgy htol át minden tudtos, józn ellenálláson, mint röntgensugár test szövetein. Nem önmgáb zárt, önmgát trtlékoló típus, hnem bőkezű, dkozó: segítő tnácsit, színpdi ötleteit éppúgy osztogtj, mint kedvességét, mosolyát vgy cigrettáját. Környezete érzelmi állásfogllásr kényszerül. Számár színészet természetes és egyedül lehetséges életform. Úgynevezett ösztönös" művész - de mindent tud, mi megtnulhtó, sőt nnál jóvl FOGARASSY MÁRIA, BÁNYÁSZI ILONA, DAYKA MARGIT ÉS MIKLÓS KLÁRA A PÁRIZS BOLONDJÁBAN (SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ) (Hernádi Oszkár felvétele)

25 többet: megtnul httlnt, titokztos eredetű színészi vrázsltot is. Kivételes dottságok birtokábn is szerény és lelkiismeretes. A ngy művész " önelégült, sokszor számító, rfinált mgviselése " távol áll tőle. Tehetségével nem spekulál, kizárólg színészi munkájábn kmtozttj. A drbbn él és gondolkozik, kkor is, h próbál, meg kkor is, h beszélget, feketézik vgy sétál. Felkészülése közben nincs kikpcsolódás, egyetlen percre sem. Keményen és szigorún dolgozik. Hlltln szorglm és lkotóereje tehetség és hit kettős energiforrásából táplálkozik. Ugynis hivő: hisz z emberben és müvészetben, munk és z élet értelmében. Akárcsk Chillot bolondj" - minek kpcsán mindezt megfigyeltem. Dyk Mrgit Párizs bolond j ( Girudoux-drb eredeti címe: Chillot bolondj) címszerepét játssz Szegeden. Jóvl premier előtt lklmm volt végignézni egy próbát. Egyedül ültem sötét, üres nézőtéren, de néhány pillnt múlv színpdi munk vibráló tmoszféráj vett körül. Dykát látni munk közben: kivételes élmény. Felizzik körülötte levegő, művészete lég-kört teremt, tempót, stílust, színvonlt diktál. Munkmódszere elemző, részletező és öngyötrő, nem ismer beletörődést, félmegoldást, problémákt nem hjlndó " átugrni", elnpolni", mindent zonnl, hibátlnul kr eljátszni. Bámultos, hogyn egy-egy mondt vgy helyzet százféle, ngyszerű, csiszoltln gyémánt változtát produkálj pillntok ltt - s úgy dobj cl elégedetlenül z egészet, minth egy mrék kvicsot szórn szét. Az ember szíve fáj e pzrlás láttán, s rr gondol, hogy tehetségének hulldékiból rászorulók egy életre megélhetnének... S míg fárdhttlnul kuttj-keresi legjobb, tökéletes megoldást, közben rr is futj művészi gzdgságából, hogy prtnereinek segítsen, szöveget jvítson, játékötleteket szüljön, többieknek lájátsszon", színpdi kpcsoltokt elemezzen, h kell, végszvzzon, és így tovább. Sistereg, forr, dobog körülötte minden, szuggesztivitás kivédhetetlen. Nem egyszerűen szerepet próbál, hnem drbot, sőt: szín-házt. Láthtó, hogy felelősnek érzi m-gát és drukkol nemcsk sját mg, hnem z egész együttes sikeréért. Ez Nem csod. Zseniális színészi pillntoknk voltunk részesei mindnnyin, z ilyesmi felzkltó, még egy szürke délelőtti emlékprób esetében is. A szegedi utcákon Dykát fitl színészek cspt kíséri. Ebéd után Virágterszon tűnnek fel. Dyk rózs-szín mintás selyemruhábn, rózsszín selyemkbátbn, sim hjjl, smink nélkül, friss mozgásávl, mosolyogv lépked köztük: ngyon odvló. A fitlok közé, kiket különösen szeret. (Azok is őt.) Még reklámcélokból sincs semmi " " kicsinált, hzug póz rjt: megjelenése ugynolyn őszinte és természetes, mint viselkedése. A társlgás elénk, jókedvű. Dyk kíváncsi érdeklődéssel hllgt meg mindenkit. Amikor ő mesél, jó ízű, bölcs humorrl fűszerezi egy gzdg élet nem minden tnulság nélküli epizódjit. Sohsem keserű, cinikus vgy hitetlen. Mindenre odfigyel, mindent észrevesz, minden érdekli. Minth ösztönösen, szüntelenül tnulmányozná, gyűjtené z élet dtit. Lehet, hogy ilyenkor is dolgozik "? jó dolog társságábn lenni. Aztán estig szerepet tnul. Este újr próbál. Ngyon szeret Szegeden lenni, z ottni színészekkel dolgozni. Azt mondj : tehetséges, ngyszerű prtnerek. A közös munk mindenkinek sok fárdságot, de örömet is d. Dyk munk megszállottj. Az igzi tehetség keresztjét viseli. DAJKA MARGIT (AURÉLIE) PAPP JÁNOSSAL (GIRAUDOUX: PÁRIZS BOLONDJA, SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ) (Hernádi 0szkár felvétele) pedig ngyon ngy dolog. Több, mint egy szerep tökéletes megformálás: ez postolkodás, kényszerítő péld, társdlmi küldetés - még kkor is, h inspirtív htás " " csk egy vidéki város szűkebb színházi közösségében érvényesül. Jellemző, hogy testet-lelket megmozgtó, kimerítő prób után z együttes nem tudott és nem kívánt szétszéledni, pihenni, külön életet élni. Mint-h senki nem krt voln kiszkdni ngy színésznő bűvköréből. Az lkotás láz-gőze csk sokár csillpult le nnyir, hogy néhány eigrett és z oldottbb, öltözőbeli utóbeszélgetések után vlóbn véget érjen prób, és ki-ki ebédelni mehessen. Eredetileg interjút krtm készíteni vele, de hmr beláttm, hogy nem tehetem. Dykát mindenképpen nézni, hllgtni kell - kár színpdon vn kár z utcán -, nem pedig feleltet-ni". Ami színészi lkításin kívül legizglmsbb benne, z semmiképpen sem tördelhető kérdés-felelet eléggé meghtározott formkereteibe. Ő egész életstílusávl fejezi ki felfogását, nézeteit. Az interjú szerkezeti klodájábn lig-h férne el százféle rc, gesztus, hngsúly, hngjánk színei és melege, s minden mondtát átfűtő emberszeretete. Dyk Mrgitról nem is riportot kellene írni, hnem regényt. A Chillot bolondj Girudoux tlán legszebb színpdi meséje. Költői ihletésű, igzi mese ez: s nemcsk cselekmény irreális elemei, fordulti te-szik zzá, hnem elsősorbn is hlál-pontos és csodáltos igzságszolgált-

26 tás. Nem htlmsok és erősek győznek itt, hnem gyengék és elesettek, tiszt és nemes szívű szegények, kik jóságuk jutlmául nyerik el Girudoux kezéből hppy endet. Az írói szándékból sokt elárul már z tény is, hogy hrc vezére és győztese itt nem holmi frnciáb oltott Siegfried-szerű típushős, hnem egy furcs, törékeny, kóbor mcskáink élő, bolondos kis öregsszony, Aurélie. Aurélie párizsi Chillot-negyedben él, mgánybn és szegénységben, de megőrizte lelkében fitlságot, jóság és szépség szeretetének képességét - s tlán éppen ezért trtj őt bolondnk környező világ, melyből kiveszett minden emberi érzés, s helyét kpzsiság, z önzés váltott fel. Ellenük, pénz és htlom vlódi, közveszélyes őrültjei ellen szervezi összefogásr z utc népét, z élet kisemmizettjeit Chillot tündéri bolondj. A szegények győzelmével z író igen bátor és kor-szerű eszméket hirdet: z emberiségnek szbd, boldog élethez vló jogát, s z elnyomottk összefogásánk megváltó erejébe vetett hitet. A súlyos és kemény igzságok mesés és vlóságos elemekből szőtt figurák líri szépségű megfoglmzásábn szóll-nk meg hbkönnyű történet niv és meghtó, költői és humoros helyzeteiben. A drb címszerepe ngyszerű szereplehetőség egy ngyszerű színésznő számár. Dyk Mrgitnk minden külső és belső dottság megvn hozzá, hogy ezt szerepet eljátssz; hogy mondni szokás: színész és szerep ngy tlálkozás ez. Szkmi körökben köztudott, hogy A Chillot bolondj úgyszólván kerülget-te" Dyk Mrgitot. Az elmúlt években többször is felmerült z ötlet, hogy eljátssz, de különböző okok mitt nem vlósult meg. S noh Dykánk - sját bevllás szerint - nincsenek szerepálmi, figur vonzás és szegedi lehetőség, szerencsére, mégis ellenállhttlnnk bizonyult számár. Azért szerencsére, mert tlálkozásból ritk színészi teljesítmény született, ngyszerű lkítás, ünnepi színházi élmény. Dyk Mrgit mg egyéni, kivé-teles ízeivel töltötte meg Girudoux bolondját, feltétlenül gzdgítv sokszínű, ngyszerű figurát. Dyk Aurélie-je egyszerre szomorú, fárdt öregsszony és erőtől feszülő, gyönyörű fitl nő. Hrminc évet képes öregedni-fitlodni szemünk láttár. Álmibn-emlékeiben élő, hűtlen örökszerelmesének ugynolyn lágyn tud búgni-susogni, milyen kemény és félelmes erő vn hngjábn, mikor gonoszok és kegyetlenek iránti gyűlölet szikrázik szvibn. Árttln, bűbájos flörtje srki rendőrrel, váll fölött vissznézve, sleppet penderítve, ugyn-olyn hiteles és tiszt, mint z ngy-szerű pillnt, mikor hirtelen összeroppn z emberi durvság vesszőcspási ltt, s nem képes tovább süketnek tettetve mgát végighllgtni hülyék ról szóló otromb gúnyolódásit. Ahogy ddigi merev-méltóságos trtását feldv összegörnyed, homlokához nyúl, hngj szárz és rekedt lesz szégyentől és fájdlomtól. Az rc: minth egy láthttln kéz álrcot cserélt voln rjt. Ugynolyn felejthetetlen színészi pillnt ez, mint z másik, mikor csúfondárosdidlms kmszvigyorrl megkprintj z elnyert zubbonygombot, vgy hogyn hirtelen eljátssz, minth játszásiból" elhinné, hogy tényleg jelen vn brátnőjének rég elpusztult kutyáj. A megkerült boát olyn tökéletes elegnciávl, olyn királynői méltósággl ölti mgár, mint milyen igzi szbd-npos szoblánymozdulttl rúgj hátr szoknyáját rendőrnek szóló jutlomjátékbn. A legdrágább á l crte előételkülönlegességet sem lehetne több természetes előkelőséggel megrendelni, mint hogy ő csirkebelet, zúzát kéri. Soksok felejthetetlen pillnt között is tlán legszebb z jelenet, mikor fitl öngyilkosjelöltet visszbeszéli-simogtj z életbe: mgányos, kopott kis életének hétköznpi eseményeit kell úgy elmesélnie, hogy fiúnk - és ön-mgánk is! visszdj z életkedvét. Egy megfkult sors törött tükörcserepei-ben kell világ minden szépségét és rgyogását felcsillntni: és sikerül! El-hiszem neki, hogy szép z élet, és nem szbd eldobni. Mindent elhiszek neki, mert szvit sját erős hite hitelesíti. Ngyon kell szeretni ezt z Aurélie-t, mert Dyk megszeretteti, ngyon kell szeretni kedves-esetlen tiszt-szegényeket, mert Dyk is ngyon szereti őket, gyűlölni kell z oljt" (s mindent, mit z olj itt jelképez), mert Dyk is végkövetkeztetésig gyűlöli. És virágot is ngyon kell ismerni és szeretni, mert csodáltos z gráci, hogyn Dyk kopott csipkéire tűzi és elrendezgeti őket. Alkítás nemcsk zért ngyszerű, mert tökéletesen érzi-tudj színészi mesterséget, s nem is kielemezhetetlen vrázslt mitt, mi egész színészi lényéből - még kevésbé sikerült pillntokbn is! - árd, hnem zért z emberi, humánus többletért, mitől szeretni, gyűlölni, krni, hinni kényszerít mert mindezek benne izznk, olyn művészi hőfokon, mi átvisz rivldán", és kisugárzik legtávolbbi páholyfolyosókig. S ez ismét olyn dottság, melytől színész htásábn és jelentőségében túlnő színpd keretein, s lehető legművészibb fokon teljesíti gittív, igehirdető hivtását. Fenti megjegyzések nem dhtnk teljes képet Dyk Mrgit lkításáról. Már csk zért sem, mert mint benyomások, egy még nem teljesen összecsiszolódott elődáson születtek. Az elő-dás mg is kissé tempótln és mozik-szerű állpotbn volt, nem eléggé össze-fogott belső ritmussl, egyes figurák és jelenetek mintegy leperegve tudtos drbépítés vezérlő fonláról, szétgurultk színpdon, s ott önálló trtlmú-stílusú életet éltek. Ezek z idővel biztosn helyükre kerülnek. Dyk művészete olyn nyeresége z elődásnk és színháznk, mi szinte képileg fejeződik ki megkoreogrfált tpsrend egyik tblójábn: Aurélie didlmsn teszi lábát előtte heverő, voltifjú szerelmesére, mintegy legyőzve minden kdályt és ellenállást, mi z emberek boldogulásánk - vgy kár z ő személyes sikerének - útjáb kerül. Igzi művész - tehát győz, mert mind-végig híven tolmácsolj z írói üzenetet: Csk nem tűritek z olyn világot, hol látástólvkulásig boldogtln z ember?" Az elődás végén felzúgó tps-vihr hálás közönség szeretetét fejezi ki, s hódoltát kivételes művész ngy pillntiért.

27 négyszemközt ANTAL GÁBOR Sokszemközt színészetről A Petőfi Rádió ugusztus 22-én tól ig Átélés vgy szereplés? címmel kereksztl-beszélgetést sugárzott. A beszélgetés kiindulópontj Gábor Miklósnk SZÍNHÁZ-bn np-világot látott új sorozt, z Amit el tudok mondni ddig megjelent két része volt. A mestersége és önmg titkit szenvedélyesen kuttó színészen kívül Dersi Tmás kritikus, dr. Hlász László művészetpszichológus és Szbó György író ülték körül Rádió i 1-es stúdiójábn mikrofont. És - mint szervező és riporter e sorok írój. A riporteri munk - tudjuk - hálátln, s csk ritkán nyújt lklmt Gábor Miklós írásibn oly gykrn emlegetett önkifejezésre. A riportnk mód-j vn teremtő művészek, lkotó személyiségek vllomásit vlmiképpen felerősíteni, z elektronik köréből vett ki-fejezéssel: visszcstolttni". Nincs tlán személytelenebb műfj világon, mint egy folyóirtszemle". E sorok írój mégis vlmiféle önkifejezést - egy jó ügy szolgáltánk elégtételét - érezte, mikor Mgyr Nemzetben hosszú évek ót vezetett rovtábn úgy ismertette Gábor Miklós újt kereső vllomásit, hogy z (egy árnylttl) több is volt mint pusztán ismertetés. És éppen mert npilp olvsói ezt megérezték, válllkozott rr is, hogy Rádióbn - hol hivtásos" vitvezető megpróbálj egy közjáték " megszervezését. Az lább nyomttásbn is közölt - z eredeti nygnál vlmivel rövidebb, de nnk rádiós" stílusfordultit megtrtó beszélgetés trtlmilg nem mond sok újt hhoz képest, mit Gábor Miklós már ddig is, s különösen zót elmondott. De egyrészt hllgtókt is bekpcsolt - z olvsók mellé - bb z ármkörbe, melyet egy kiváló, de önmgávl (szerencsére) mindig elégedetlen színész hngosn gondolkodás indukált, s ezzel, remélhetően, újbb inspirációkt, önkorrigálási lehetőségeket is dott z kkor még csk elkezdett soroztnk. Másrészt - bár-milyen szerénytelenül hngzik is - módot dott riporternek is, hogy mg, mások. lkotómunkáját (és ezzel m-gát z lkotást, nnk népszerűsítését, jó medrét) szolgáló szürke munkáj során egy szép, izglms élmény részese lehessen. És h ezt z élményt vlmilyen formábn továbbítni tudj másoknk, kkor nem volt pusztán mgánélménye, mgánélvezete, hogy ott láthtt II-es stúdióbn nyári ingbe öltözött Hmletet, mint - értő és értelmező társk között - egyszerre szerepel és átél. Hiszen mg színészi (és most már írói) rngját, szerepét át-élve volt Gábor Miklós egy vit-prtnerek közül, és jellegzetesen átélő-ként" ttól bizonyos kereksztltól" időnként felugorv, széles és kifejező gesztusok sorát lklmzv, cigrettákt morzsolv, példáit gyufsktulyzörgéssel, mimikávl, sőt táncmozdultokkl is illusztrálv - működött stúdióbn. (Pedig ez - hol sját szöveget kellett mondni, többieket közvetlenül meggyőzni - igzán nemcsk játék volt, hnem legszbályosbb szereplés is.) A hllgtók - ezt z összetett visszhng lpján le lehetett mérni - nemcsk beszélgetés trtlmi mondnivlóját értékelték, hnem megéreztek vlmit bból produkcióból is, mivé zok rádióműsorok is válhtnk, melyeknek nincs előre megírt szövegük. Persze, mennyiben résztvevői érdekes emberek; személyiségek. Riporter: A SZÍNHÁZ című folyóirtbn még folyik Gábor Miklós műhelyvllomásink sorozt. Gábor Miklós ott - többek között - rról beszél, hogy színészek szerinte át-élő vgy szereplő típushoz trtoznk, mi zonbn nem feltétlenül és mindenben döntő. Előfordul z is - idézem -, hogy egy színész egyik kor-szkábn egyik, másik korszkábn másik irány dominál. De egészében zt kell mondnunk, vn lpbeállítottság, és ez nem függ színész szándékától. Egy színész, fejlődésében legfontosbb z eleinte gyengébb funkció megerősödése, s ez csk kkor lehetséges, h z lpfunkció szbdon működhet". Nem is folyttom tovább zonbn, miután itt vn körünkben Gábor Miklós is. Gábor Miklós: Legszívesebben én is felolvsnék vlmit bból, mit írtm. Nem tudom pontosbbn megfoglmzni, éppen eleget gürcöltem minden mondtomért. Ezek cikkek különben lényegében egy szkmi konfliktusomból indulnk ki. Ngyon súlyos lelki válságokon estem át szkmámml kpcsoltbn, míg rájöttem rr, hogy z én igzságom nem mindenkinek z igzság, viszont más igzság nem biztos, hogy z én igzságom. Tuljdonképpen ez volt z első felismerés. Azután rájöttem, hogy vn egy bizonyos rendszer bbn, hogy ki z, kivel szót értek, és ki z, kivel nem, ki z, ki nekem tetszik, ki zért tetszik, mert zt csinálj, mit én, ki z, ki szövetsége-sem z életben és színházi munkábn, de jobbn szeretném, h egy másik lenne szövetségesem... Tehát kezdett lssn kilkulni z, hogy ki vgyok én, felismertem mgm zokbn z emberekben, kikkel dolgoztm, és kikkel dolgozom. Ez folymt végül is hhoz tlán elngyolt megfoglmzáshoz vezetett, hogy szereplő és átélő. Dr. Hlász László pszichológus: A típusokkl pszichológi köztudottn ngyon sokt vesződik és áltlábn nemcsk egy lkotó, egy műfj, vgy művészi lkotásfjták megközelitésében. És nem is csk sjátos tevékenységkörök megközelítésében - gondolok például sportolókr vgy bűnözőkre, bármennyire bántónk tűnik is esetleg megemlítésük -, h-nem legáltlánosbb emberi mgtrtásformák megközelítésében is. A típusok megközelítésének elvileg végtelen lehetősége vn. De kármilyen szerencsés típustnnl dolgozunk is, ezek csk mindig megközelítési mó-

28 dok, melyek nem lklmsk rr, hogy z dott embert, embereket fel-tétlenül beletegyük z egyikbe, vgy kivegyük másikból. Mgyrán: típusfoglom nem tévesztendő össze z osztályfoglomml. Hiszen Gábor Miklós áltl felvetett átélő és szereplő sem olyn, mint gerinces és gerinctelen z élőlények világábn. Amelyik élőlény gerinccel él, z biztos, hogy gerinces élőlény, vgy fordítv. Itt viszont nem erről vn szó. Riporter (közbeszól) : A színész is lehet gerinces... Bocsánt! Dr. Hlász: A típus egy sűrűsödési góc, egy csomósodási pont. Nem vlmiféle zsák, hnem számos erővonl metsző-pontjábn és bizonyos tuljdonságok felől - közelíti z egyéneket, dott esetben színészeket. Riporter: Hlász László szviból kiderül, hogy egy típus nem fogllhtj mgáb z összes tuljdonságjegyeket, személyiséget. Kérdés viszont, hogy z áltl jelzett lptendenciák meghtározók-e nnk típusnk z életében? Szbó György drámíró: Mielőtt belemerülnénk e típusok kérdéseibe, szeretném megmondni, hogy ez z lklom zért tetszik nekem, mert egy olyn műnek z első részei teremtették meg, melyek szerencsésen módosítják színészről mint z lkotómű-vészről lkotott képünket, és egyre jobbn cáfolják zokt romntikus, múlt százdi nézeteket, melyek színészt csk mint egy hngszert tudják elképzelni egy lkotófolymton belül. A péld, mit Gábor Miklós elénk dott, jó bizonyíték nnk, hogy színészet összetett mesterség és művészet, hol z önmegismerésnek, z önrelizálásnk, z önmegváltásnk - h szbd így mondni - vlmennyi olyn fázis fellelhető, mi minden igzi művészi processzusbn megtlálhtó. Ennek bizonyíték: ngyon szuggesztív leírási, példái, melyek írói szintűek. Egy olyn komplexitást látni itt, melyik becsületére válik színészi szkmánk. Persze, mg tény, hogy egy ilyen írásmű megszületik, ellene is mond rögtön, leglábbis részben, ennek tipológii kettősségnek és megosztottságnk. Vgyis nnk, hogy ő mgát inkább beleélő művészek közé sorolj. Hiszen beleélés" - és z hhoz vló trtozás - még egyáltlán nem bizonyítj zt, hogy nincsenek belső megismerési konfliktusok. Sőt: zt dokumentálj Gábor Miklós új írás, hogy igenis vnnk, és hogy tlán nem is ez vlóságos megközelítése nnk problemtikánk, melyet ilyen típusú lkotóművésznél tlálunk. Tehát nem vlószínű, hogy beleélő és szereplő ilyenfjt polrizációj külön desztillálhtó, vgy kár még csk hipotetikusn is szét-válszthtó egy lkotói folymton belül. Hiszen ugynkkor, mikor egy átélő színész önfeldás vlósul meg, z legngyobb mértékben megvlósulás és kiterjesztése is önmgánk. Leglább nnyir exhibicionizmus, mint másik.. A művészetben különben sokszor felmerül ennek tudtos vgy tudttln utomtizmus-nk kérdése. Vn Argonnk egy szép megjegyzése z utomtikus írás-módr, rr fjt módszerre, mi-kor z ember szinte öntudtlnul kezdi írni szvkt és verssorokt. Nem mindegy z ugynis mondj Argon -, hogy milyen trtlékok, milyen kkumulátorok vnnk, milyen tpsztltok munkálnk bbn z egyénben, ki munk közben látszólg utomtikusn ír... Gábor Miklós: Engedjétek meg, hogy beleszóljk egy kicsit. Történetesen z én életemben, hogy írok és játszom, ez megint külön konfliktus és külön problém, mely - nyilvánvlón bizonyos áttételekkel - még nnk is megfelel, hogy én két típust felállítom. Különösen továbbikbn, mikor írásombn prólékosn belemegyek mjd színészi munkáb, próbmódszerektől kezdve, végig mindenhol, nélkül, hogy bármiféle receptet vgy módszert dnék. Nem, éppen nem módszert krok dni, hiszen itt vn Sztnyiszlvszkij-rendszer, melyből sjnos - főleg mód-szert csináltk. Én éppen zt szeretném megmuttni, hogy módszernek ugyn nem módszer, de kitűnő meg-foglmzás nnk, mit én átélésnek nevezek, és mit z átélés folymt pszichológiilg, gykorlti munkábn, színészetben jelent. Amit megírtm és még meg szándékozom írni, z nem zonos zzl, mit mint színész játszom, mikor este felmegyek színpdr. Nemcsk trtlm, tipológiáj sem. Tudom, hogy kettő vlhol összefügg, de végül is nálm tlán egy ilyen többszörös h- sdás áll fenn. Azon túl, hogy színész vgyok és szerepelek, zonkívül író is vgyok, ki nézi színészt és szerepet is. Ez, mondjuk, következő könyvemnek témáj. Ami nyilván ugynehhez témkörhöz fog kpcsolódni. A lényeg z, hogy én, ki tudtosn leírom ezeket folymtokt, mint színész, színészi munkábn semmi esetre sem vgyok tudtosbb vgy inkább intellektuális jellegű, mint sok más átélő típusú kollégám. Nem! Azokt dolgokt, miket leírok, otthon, z írósztlomnál írom le, teljesen más pozícióbn. H ezzel mgtrtássl mennék be színházb, s viszonyulnék egy szerephez, kkor megbuknék mint színész. H nem tudnék úgy bemenni színházb, hogy bemegyek z első próbár, és beállok többi színész közé, hogy ott részt vegyek egy olyn munkábn, melyben leglábbis számomr - z intellektusnk szinte semmi szerepe sincs, hiszen gerincemmel játszom, meg kromml játszom, meg hngomml játszom, tehát effektív színészi munkát végzek, és kész szöveget mondok. H ezt nem tudnám megcsinálni, kkor lehet, hogy jó kritikus lennék vgy közepes kritikus, vgy bármilyen kritikus, de nem lennék színész. Többek között éppen zt szeretném elérni zzl, mit írok, hogy ne zt nézzék színészi munkábn, mit ezek megfoglmzások, hogy intellektuális színész meg tudtos színész jelentenek. Mert mi z, hogy tudtos, meg mi z, hogy ösztönös? Ezeket foglmkt melyek szerintem hmisk - korrigálni kell. Hiszen egy olyn fjt gondolkodási rendszer foglmit próbálják bevinni színházb, melyek ott nem fedik tényeket. A színészi tények nincsenek megfoglmzv, nincs olyn nygunk, mivel színészetben mozoghtunk, mint milyen vn például zenében vgy táncbn, melyhez színészet különben ngyon közel áll. A táncbn vnnk bizonyos figurák, melyeket táncosokon számon lehet kérni. Én zt szeretném, hogy zt, mit néző nézőtéren lát, átél, és mit színész színpdon átél, végre sikerüljön megközelíteni, vgyis olyn foglmkt lkotni, melyek színészetben vlmennyire stimmelnek. Ez munk nem egy színész munkáj, ez vlkié, ki betévedt színházb.

29 Bennem - s ez tlán vlmennyire hsznos - ez kettő tlálkozik, színészé és betévedőé. A színészek nemigen érnek rá munk közben ezzel fogllkozni. Bennem, úgy látszik vn vlmi képesség, hogy közben ezzel is tudok fogllkozni. Dersi Tmás kritikus: Azt hiszem, hogy ezeket problémákt nem is ngyon lehet másképp megközelíteni, csk úgy, hogy egy jelentős, ngyformátumú színész rögzíti mg műhely-munkájánk tpsztltit. Ilyen mgs színvonlon méghozzá, mint hogy Gábor Miklós. Az áltl leírt példák hitelesítik és megerősítik tipológiáját is. H zonbn példák körén kívülre lépek, kkor nem tudok vele egyetérteni. És itt szeretném bekpcsolni zt gondoltot, mit nem lehet figyelmen kívül hgyni. Vgyis, hogy színház elválszthttln drámától. A játszott, bemuttott mű minőségétől. A Gábor Miklós áltl említett írók, drbok és szerepek jellege, lkt, természete teljes mértékben látámsztj tipológiáját. De vnnk más természetű művek, szerepek is. Azt hiszem, hogy például Csehovnál vgy Gorkijnál vgy Albee-nál Gábor Miklós ktegorizálás elfogdhtó. Vnnk zonbn olyn drbok, s éppen modern drámábn, melyek már megkérdőjelezik ezt. Gábor Miklós: Azért kellett nekem ez két foglom, hogy továbbikbn tájékozttást tudjk dni bizonyos lelki folymtokról. Tehát, hogy eligzodjunk bizonyos jelenségekben. Dr. Hlász: Bár bővíteni fogj vittn-dó problémákt, és félek, mire végére érünk, kkor kellene kezdeni, mint minden rendes vitát, de feltétlenül érdemes leszögezni, hogy mikor Gábor Miklós z előbb zt mondt, hogy bizonyos konfliktusok Ieregálás, levezetése volt nnk tipológii párnk megrgdás is, melyről most beszélgetünk, kkor bennem felötlött z mrkáns lkotástipológi, melyet Schiller írt le niv és szentimentális lkotók ellentétes típuspárjáról. Azért is, mert - mint tudjuk - Schiller mg is bevllj, hogy őt ebben egy ngyon is személyes momentum vezette, nevezetesen Goethéhez vló viszonyánk tisztázás. De e motívumokon túl-menő sszociációkt is kelt bennem schilleri tipológiávl Gábor Miklós áltl említett szereplés" és átélés". Hiszen mikor Jung pszichológiilg is elemezte z utóbbit, eléggé kirjzolódott, hogy niv, vgyis nem sokt rágódó, nem sokt töprengő, hnem benne munkáló őserőt szbdon, ösztönös spontneitássl kiárdni engedő lkotói tehetségform erőteljes rokonságot mutt z extrovertált mgtrtásformávl. Ezzel szemben Schiller áltl önmgár jellemzőnek tlált szentimentális lkotó mgtrtás - mely nem mi értelemben vett szentimentlitás - ngyon tudtos, kereső, befelé forduló, tehát introvertált mgtrtásmódnk felel meg. Nem z helyzet-e vjon, hogy z z igzán élethű mgtrtási mód (most már nem színházról beszélek, hnem z életről, ám ez végül is ide trtozik), melyikben ez kettő egy szerencsés szimbiózisbn egyesül? Vgy úgy, hogy z illető meg tudj vlósítni szimbiózist sját kettősségének hrmóniáb hoztlávl, és mi benne lktilg gyengén fejlett, zt felfejleszti másik j-vár, vgy pedig olyn emberi kpcsoltokt keres, melyekben z ő introverzióját vgy nivitását másiknk z ellentétes mgtrtásformáj egészíti ki. Vjon egyszerűsítés-e zt mondni, hogy z életben is, de színházbn is szükség vn erre szimbiózisr? Nem típusok tgdásár, hnem szimbiózisr. A Dersi Tmás és Gábor Miklós közötti vitábn is további Fonl lehet ez. Szbó György: A színházbn is z lényeg, hogy egy egyéniség milyen vihrokon át ért meg vlmit, hogy milyen utkt jár meg megismerésig. Ennek látszólg ellene mond néhány nivnk mondott színészi lkt, de én zt hiszem, hogy vlójábn még zoknál is ngy tpsztlti nyg hlmozódhtott fel. Gábor Miklós: Ngyon jó, hogy szób került Schiller és Jung is. Miután ugynis őszintén szólv teljesen ötletszerűen - egy színészekkel folyttott beszélgetésben beugrott" ez két szó, hogy játszni és szerepelni, egyszerre csk rájöttem, hogy én mindig rr gondolok, hogy játszom, de soh nem gondolok rr, hogy szerepelek. Nem, nem gondoltm rá, holott ezt csináltm egész életemben. Amikor erre rájöttem, természetesen rögtön éreztem, hogy itt vlmiféle rokonságnk kell lennie más tipoló- giákkl. Amellett, hogy például Michelngelo és Leonrdo ellentéte gyerekkoromtól kíséri egész életemet, és nyilván nem véletlen, hogy egy színész problémáj ilyen személyes dolgokbn jelenik meg. Én még ál-mimbn is e két emberrel - hol z egyikkel, hol másikkl - vgyok különböző összeköttetésben, míg meg nem jelenik Rembrndt. Ilyen jelenségek is vnnk. Ngyon jól tudom, hogy sok mindent... z egész életemet... z egész életemnek problemtikáját jelentik ezek figurák... És nem mindig ugynzt. Nemrégiben zonbn először is rr jöttem rá, hogy ezzel önmgábn nem sokr megyek. Schillert ugyn elolvstm, és mikor Tolsztojról volt szó, kkor meg is értettem, no meg mikor Thoms Mnn-nál olvstm Tolsztojról, meg Goethéről, meg Dosztojevszkijról, meg Csehovról, kkor értettem is kpcsoltot. Furcs módon zonbn színészetben egyszerűen nem tudtm hozzányúlni. Rá kellett jönnöm, hogy nekem ebben z istenverte vgy istenáldott mesterségben konkrétn színészi munkár vontkozón rendet kell teremtenem. Mgmbn leglább. Riporter: A színészi mesterség oly merőben különbözik többi mesterségtől? Gábor Miklós (élénken): Abból, mit eddig mondtunk z következik, hogy nem. Viszont, h nem fogllkozom külön és prólékosn színészettel, kkor megtgdom rokonságot többi mesterséggel és művészettel, z egész élettel. Tudtomml rról, hogy Schiller tipológiáj vlmiféle rokonságbn lehet színészettel, eddig még nem volt szó. Most vn. Éppen ezért csk színészet szempontjából kezdtem el birizgálni dolgokt. Egy példát csk. Vlki leírt, hogy Sztnyiszlvszkij közel került Brechthez, mert íme, mikor egy polgárháborús drbot próbáltk, kkor zt mondt színészeinek, hogy menjenek ki, és nézzék meg, hogy vörösktonák hogyn hsználják puskákt. És hogy hát, íme, Sztnyiszlvszkij ezzel ideológiilg is fejlődött. Pedig nyilvánvló, hogy Sztnyiszlvszkij zért mondt, hogy menjenek od és nézzék meg puskákt, mert mikor rról volt szó, hogy vlki egy levest megfőz színpdon, kkor menjen és nézze meg, hogy hogyn főzik le-

30 vest. Amellett egy fehér kton és egy vöröskton ugynúgy süti el zt puskát. Mint tudjuk. Ilyesmiket mondv színészetről még nem mondtm semmit. Még kkor sem igzán, h zt mondom: extrovertált vgy introvertált. Soh senki nem kéri számon festőkön vgy szobrászokon, hogy intellektuálisk legyenek. A legtermészetesebbnek trtják, hogy szobrász veszi klpácsot, feltűri z ingujját, ztán odáll hhoz z nyghoz, és megcsinálj szobrot. H után interjút csinálnk vele, kkor áltlábn ő is el szokt mondni zokt dolgokt, miket minden művészi dologbn minden kérdésről elmondnk. Mert ugyn-zt fogj mondni humnizmusról, ugynzt fogj mondni szépségről, ugynzt z emberi egyéniségről. De furcs módon rról tényről, hogy odment, és klpáccsl ráütött z nygr, erről még mindig nem mondtk semmit. Riporter: Azt zért mondták már, hogy szobrásznk felesleges márványt kell eltávolítni... Gábor Miklós: Nem zt mondom, hogy szobrásztról még egyáltlán nem mondtk semmit, mint hogy zt sem, hogy színészetről sem mondtk eddig semmit. Arról vn szó... Riporter (közbevág): A színészeknél nem is tudjuk, hogy mi z márvány... Gábor Miklós (élénken): No hát itt vn, itt kezdődik... itt kezdődik, hogy nálunk még zt sem htároztuk meg, hogy mi márvány, zt sem, hogy mi klpács. Mert nekem zt ne mondják, h o g y intellektuális színészet. Urm isten, hát én, ki benne vgyok szkmábn, tudom, hogy z úgynevezett intellektuális színészek között hány tökkelütött, de zseniális esetleg, és z ösztönösök között rvsz, okos, rfinált... És szívét is keresheted, nem tlálod másutt, csk színpdon. Pontosn ez érdekel engem is. H ezeket dolgokt megpiszkáljuk részleteiben is, kkor jobbn meg tudjuk tlálni z összeköttetést zokkl kérdésekkel, melyek eddig csk ngyjából foglmzódtk meg. H nekem vlmi péld volt, kkor z egy festőnek művészetről szóló írási. Ez pedig Pul Klee. Aki zt csinálj, h o g y sját művészetét egyszerűen pontnk és vonlnk mozgásából kezdi, és végén eljut sját világnézetéig. H pontot és vonlt színészetben egyáltlán meg lehet tlálni - h másnk nem, kkor színészeknek -, kkor közönség is megtlálj színészet be-fogdásánk eszméit. Vgy leglábbis el fogj vetni színészettel kpcsoltos téveszméit. Tpsztlom, hogy mi, színészek sem tudunk egymássl beszélni. A problémák között természetesen nem tudok kiigzodni, meddig drbot nem ismerem. Ám például z hlálugrás, hogy hogyn lesz bból, mit én drbból meg-értek, gerincem trtás, hogyn nő ki púp hátmon, ez olyn htár-kérdés, hol vlmiféle új, eddig meg nem foglmzott dolognk kell bejönnie, hogy pontosn, színésznyelven beszélni tudjunk róluk. Mert, h mindig csk rról beszélek, miről eddig beszéltek, olyn mrdok, mint kritikus, ki leírj nekem, hogy mit játszottm el, és leírj zt, mit z író már előzőleg megfoglmzott. De zt kis minimális" - eltérést, mi zt jelenti, hogy én játszom el zt dolgot, már nem tudj megfoglmzni kritikusi" nyelvezet. Egyszerűen nincs rá foglm. Riporter: Szükséges ezt egyáltlán meg-foglmzni kritikábn? Gábor Miklós: Ott tlán nem, de színházbn mindenképpen szükséges-nek látszik, mert színházbn gyötörjük egymást félreértésekkel. Gyötörjük egymást, rendezők és színészek, és színészek és színészek is. Minth mindnnyin süketek lennénk, és szánkt járttnánk, nem tudván, h o g y miről beszélünk. H csk mást nem mondok, itt vn ez bizonyos intellektuális" szó. H nekem zt mondják, hogy gondoljk z nyámr színpdon, kkor én áltlábn nem zt fogom keresni, hogy milyen rcot vágjk, melyen kifejeződik z, hogy z nyámr gondolok, hnem kkor lehetséges, hogy zt fogom csinálni, hogy megfogom így ezt gyufát, így csinálok, és leteszem. Ennyi z egész. És senki nem fogj tudni, h o g y z nyámr gondolok, h kiveszem z egésznek szövevényéből. Lehet zonbn egy másik színész, kinek zt mondják, h o g y gondoljon z nyjár. Az illető megáll, úgy csinál kezével, mint Szűz Mári, és mgábn zt mondj sóhjtv: Anyám. De minden drbbn... Dersi Tmás: Ngyon élvezem ezt gon- doltmenetet, mit zonbn egy koordinát-rendszerbe kell állítni. Ennek koordinát-rendszernek egyik meghtározój drám, mit relizálni kell színpdon. A másik z idő, kor. Nem véletlen z, hogy klsszikus műveltségnygát nem tudt konkrétn vontkozttni Gábor Miklós z ő legszemélyesebb lkotói problémáir. Mert ezek problémák másképp jelentkeznek m, mint húsz évvel ez-előtt, és még inkább másképp, mint száz vgy kétszáz évvel ezelőtt. Úgy is fel lehetne tenni kérdést, hogy közönség miként várj el ennek két típusnk jelentkezését szerepben, z elődásbn. A két vgy három tnulmányrészletből is kiderül, hogy Gábor Miklós tuljdonképpen szintézist keresi. Mert z átélő színész sem úgy játszik m, mint ezelőtt hrminc évvel. Az átélő színész munkájábn is ott vn vlmi, mi szereplő típushoz trtozó motívum, z értelmezés. Gábor Miklós: Nem értelmezésről vn szó, hnem szereplőről vn szó. Mert bármilyen furcs is, z színész, kit úgy neveztek, hogy elidegenítő színész. ngyon közel áll régi típusú, ptetikus színészhez. Csk z egyiknél z esze dominál gykorlti munkábn, másiknál z intuíciój, vgy mit tudom én, micsodáj. Itt vn Psot Irén, ki z egyik oldlon pátosz, lángolás, ki úgy áll szín-pdon, mint szobor, kit szoborb lehet formálni, mint hogy meg is próbálták klsszikus szerepeiben. Ugynő tlán legjobb Brecht-színésznő m Mgyrországon. De Csehovbn még nem láttm, és Csehovbn ngyon fel kellene kötnie fehér-neműjét, hogy jól eljátssz. Dersi Tmás: Itt vgyunk problémánál, mi különösen izgt. Hogy ugynis szereplő színész nem zonos z elidegenítő színésszel, hnem itt árnyltok vnnk. Leglább nnyir jellemzőnek trtom - meg kell ismételnem - z értelmező szándékot. Azt hiszed, hogy Hmlet-lkításod, mely már nyilvánvlón bbn korszkodbn született, melyet z átélő színész korszkánk trtsz - és mi lényegében így is vn -, bbn nem volt ngyon sok olyn elem, mely nem fért voln bele hrminc - vgy kár húsz évvel ezelőtti át-élő színész teljesítményébe? Vitted mgddl munkádbn, életedben z

31 értelmezést, és bbn szerepben szintézist teremtettél. Az átélő és értelmező lkt szintézisét teremtetted meg, ngy sikerrel. Csk zt krom mondni, hogy kettőnek szintézise jó, z segít további sikerekhez. A te pályád is ezt bizonyítj. Gábor Miklós: A problém színész számár főképpen z, hogy ezt hogyn tudj elérni. Erre vontkozólg sok mindenről vn szó. Azt hiszem, erről is tettem említést z elején, h nem is vetted észre. Az emberre vontkozó egyéb területeken ngyjából stimmelnek ezek dolgok, ránk nézve ugynúgy, mint mindenki másr nézve. Egy kollektívábn ránk, színészekre is ngyjából zok kollektívár jellemző törvények érvényesek, mint egy üzemben. Vnnk zonbn sjátosn színészi megközelítések is, hol konfliktus vn, összeütközés egy színészen belül is. Hogy egyáltlán felfedezzem problémát, hogy észrevegyem zt, mit - bocsásstok meg egyetlen kritikus sem vesz észre, például éppen Psot Irén személyében, máshonnn kell közelíteni. H zt mondom, hogy érzelmi, hogy intellektuális, vgy nem tudom mi, kkor nem tudok mit kezdeni zzl, hogy mi vn Psot Irén jellemlkításábn, hogy mi vn Psot Irén brechti lkításábn? H z átélő és szereplő felől nézem, kkor remélem sikerül mjd részleteiben is kifejteni -, kkor meg tudom érteni e kiváló színésznő részleges sikertelenségeit is. Meg tudom érteni, hogy Johnnáj miért volt egyes részletekben jó, és áltlábn miért nem? És hogy hol vn ennek köze például hhoz, hogy Shw nyúlt egy szenthez? Hogy milyen konfliktusokt jelentett ez? Psot Irén nem tudt ezt, mert színész nem ezzel fogllkozik, hnem szerepet krj megoldni. Én ezekkel foglmkkl olyn csipeszeket próbálok tuljdonképpen keresni, melyekkel meg lehet rgdni színészet jelenségeit. Es tlán olyn jelenségeket tudok megfogni így, melyek egyéb fog-lomköreinkből kicsúsznk. Szbó György: El lehet mondni, hogy - mint tlán ez beszélgetés is muttj - lssnként nemcsk színjátszásbn, hnem értelmezésében is sor kerül korábbi előítéletek, begyökeresedett és megmerevedett szokások oldódásár. Vlhol z egészben kezd kifejlődni egy összetettebb, mélyebb és zon keresztül szintézis felé trtó elképzelés. Dr. Hlász: Végighllgttm vitát, melyen én legkívülállóbb kívülállóként ültem, hiszen nem vgyok sem színész, sem kritikus, sem drám-író, sőt riporter sem. Az benyomásom, hogy mindzok kérdések, melyeket Gábor Miklós cikkeiben és vitánk során felvetett, olyn problémák, melyek pszichológiát is izgtják. Kiváltképp bból szempontból, hogy zok sjátos lelki folymtok, zok történések, melyek részint tudtosultn, részint kevésbé tudtosn színészben lejátszódnk, nyilvánvlón nem bbn térnek el, hogy z egyik típusbn fellépnek, másik típusbn pedig nem lépnek fel. Inkább rról vn szó, hogy dott helyzetben, dott időszkbn hogyn nyiltkoznk meg benne. És e hogyn felvetése Gábor Miklós részéről bátrn mondhtom - jó indíték nem-csk szűkebb értelemben vett színészpszichológi, hnem áltlábn művészetpszichológi számár. Az olyn problémák, mint z ihlet, fel-villnás s egyáltlán, z lkotó munk előkészítő stádíum, különös tekintettel z érlelésre, tlán z eddiginél lposbbn kidolgozhtók szereplő" és átélő" munkhipotézise lpján. Helyes igény, hogy korrigálni kell zt tényleg felületes megkülönböztetést, hogy vlki intellektuális színész, illetve nem intellektuális színész. Mert mást nem is lehet itt mondni, hiszen z intellektuálisnk" nem z ösztönös" z ellenpár-j, hnem pusztán nem intellektuális". A Gábor Miklós-féle foglompárból elindulv - ezt z elindulv " szót hngsúlyoznám - tlán vlmivel pontosbb feleleteket kphtunk z átélésben lejátszódó és kísérlettel, pszichológii vizsgálttl liglig megközelíthető kérdésekre. Gábor Miklós: Annál is inkább, mert színház egy kísérleti pszichológii telep, melyre zonbn - leglábbis ilyen vontkozásbn - nem ngyon figyelünk. színház és közönség KULKA ESZTER-SZENTIRMAI LÁSZLÓ A szegedi Nemzeti Színház nézői Egy szociológii vizsgált módszertni kérdései Ez tnulmány nnk kérdőíves közönségvizsgáltnk módszertni kérdéseivel fogllkozik, melyet z 1969/70-es színházi évd végén Szegedi Nemzeti Színház tizenöt - tizenhárom bérletes és két bérletszüneti próz, musicl és oper elődásánk nézői között végeztünk. Az eredményekre ennek cikk-nek keretei között nem térünk ki, erre következő részben kerül mjd sor. Élő közeg nélkül, melyben htni tud, egyetlen művészet sem nnyir hlott és hiábvló, mint éppen színház. S hogy színház válságbn vn, ez m már szinte közhelynek számít, tlán nincs is vlmirevló színházkultúrávl rendelkező nép, melynek nyelvén ne jelent voln még meg nyomttásbn ez megállpítás. Ennek z úgynevezett válságnk" egyetlen kézzelfoghtó és közös jele vn: közönség részleges vgy teljes közömbössége színház tevékenysége iránt, mgyrul: távolmrdás. A lengyel Andrzej Husbrndt (The Thetre Audience in Figures, Wrsw, I970) színházi közönségről írt tnulmányábn jegyzi meg zt vlóbn különös tényt, hogy z UNESCO - egyébként kitűnő - Sttisztiki Évkönyvéből

32 hiányzik színház" című jelenség, még z olyn egyszerű dt is, hogy hány színház működik m világon, vgy hogy egy dott időszkbn hány szín-házi néző" vn, holott ez z dt filmmel, rádióvl, újságokkl kpcsoltbn mgától értetődően szerepel. A színház htásmechnizmusát elemző szkemberek sokt vitáztk már rról, vjon z irodlmi szöveg, díszlet, színpdi mozgás, rendezői koncepció és szuggesztivitás vgy színészi játék, ngy színészegyéniségeknek ereje dj-e színháznk mint műfjnk legfőbb vonzóerejét. Nem hisszük, hogy ebben kérdésben véglegesen dönteni lehetne vgy kellene, egy zonbn biztos, s ebben mindenki megegyezik: közönség nélkül színház mint művészi és társdlmi jelenség nem létezhet. S bár pénztárosok, közönségszervezők, jegyszedők, ruhtárosok - tehát szín-ház olyn lklmzotti, kik minden-npos munkájuk során személyes kontktusbn vnnk nézővel - sokt tudnánk mondni egy-egy produkcióvl szemben kilkult hngultról, ezek csk esetleges, összefogottn nem elemezhető dlékok lennének csupán, még bbn z esetben is, h fenti fölsorolt színházi lklmzottk feldtkörébe trtozn nézőtéri közhngult, tetszik - nem tetszik" hullámzásánk regisztrálás. A színházi közönségről sttisztiki módszerekkel vló tájékozódásnk sokkl régebbi trdíciói vnnk, mint gondolnánk. Mindenütt világon - hogy csk néhány példát említsünk: Lengyel-országbn, z NSZK-bn, Angliábn - szociológi tudományos módszereivel szondázzák közönséget. Ezért látszott hlszthttlnul szükségesnek, hogy közelebbről megismerkedjünk ezzel z rc nélküli tömeggel, ízlésével, színházb-járási szokásivl, véleményének befolyásolhtóságávl, kulturális szokásivl, műveltségi szintjével fogllkozás, korcsoportj és neme szerinti bontásbn. Egy ilyen vizsgált természetszerűleg nem törekedhet teljességre, csupán első lépcsőjét lkothtj egy, későbbiek során végrehjtndó és részletesebb progrmnk. Mindenekelőtt tisztáznunk kellett színházi néző foglmát. Eszerint színházi néző z személy, ki nem vlmely véletlen, hnem elhtározás révén jött be színházb. Nem számít színházi nézőnek z ügyeletes tűzoltó vgy z ügyeletes orvos. Egy néző, ki egy évben ötször megy színházb, z sttisztikus vgy szociológus számár öt nézőt jelent. Viszont nem számít szín-házi nézőnek z személy, ki például vlmelyik színházi ember hozzátrtozójként jegy nélkül - tehát nem normális körülmények között - megy z elődásr. Sttisztikilg színházi néző z személy, ki érvényes jegyet - vgy bérletet -- vált kkor is, h z elődást nem nézi meg. (Elképzelhető például, hogy mi felmérésünk lpját képező tizenöt elődásból egy személy több drbot is megnézett, s így esetleg több ízben is kitöltött kérdőívet.) Miután egy vidéki színháznk - komplex feldti folytán - még nnyi lehetősége sincs egyéni stílus, mrkáns profil kilkításár, mint egy fővárosi színháznk, így közönségében sem szorítkozht egy bizonyos réteg igényeinek kielégítésére, város összlkosságár kell gondolni, s ennek z összlkosságnk elvárásivl" számolni. Természetesen figyelembe véve helyi sjátosságokt: mi esetünkben például zt tényt, hogy mint ezt felmérésünk is megerősítette Szegeden komoly és számottevő (részben már ktivizált, részben még csk potenciális) közönségréteg középiskolák, főiskolák és egyetemek hllgtóság, melynek lkossághoz viszonyított rány legmgsbb vidéki városok között. A színházi közönség egzkt módszerekkel történő vizsgált sjátos problémát jelent mind színház, mind társdlomkuttó számár. Sjátos problém vizsgáltb bevonhtó személyek kiválsztás. Válszthtjuk város potenciális színházlátogtóiból, tehát z összlkosságból képzett mint kikérdezését, s kkor megismerkedhetünk mind rendszeres, mind z lklmi színházlátogtók, vlmint színházb soh-sem járók színházlátogtási szokásivl, színházzl szemben tnúsított elvárásikkl vgy elutsításukkl. Ez z el-járás zonbn ngyon költséges, s ugynkkor nem d megfelelő válszt rr lényeges kérdésre, hogy egy évdbn hogyn lkul színház törzs-közönsége, milyen társdlmi rétegből milyen százlékránybn kerülnek ki bérlettuljdonosok, lklmi színházlátogtók. A színházlátogtók társdlmi és egyéb demográfii jellemzők szerinti összetételének ismerete viszont - véleményünk szerint - elengedhetetlen előfeltétele megfelelő színházpolitik kilkításánk. H z információt szolgálttók körét színházlátogtókból képzett mint lpján válsztjuk, kkor is lterntív megoldások mellett dönthetünk. 1. A bérlettuljdonosok neve és lk-címe rendelkezésünkre áll, véletlen ki-válsztás lpján képezhetünk olyn mintát, mely rendszeres színházlátogtók százlékát reprezentálj. A mintáb bekerült bérlettuljdonosokt kiképzett kérdőbiztosok lkásukon felkeresik és stndrdizált kérdőív segítségével interjút készítenek. 2. A színházi évd végén vlmelyik elődáson kérdezőbiztosok közreműködésével vgy önkitöltős kérdőív segítségével megkérdezünk minden nézőt. Amikor felmerült Szegedi Nemzeti Színház nézői szociológii jellegű vizsgáltánk szükségessége, z első változtot elvetettük. H lkásukon keressük fel bérlettuljdonosokt, ez egy-részt igen pénzigényes válllkozás, kérdezőbiztosoknk esetleg többször is fel kell keresni z illető személyt. A megkérdezett úgy érezheti, hogy z nonimitás nincs kellőképpen biztosítv, bár nehéz elképzelni, hogy egy színházszociológii vizsgált keretében milyen kérdésre nem válszolnk szívesen nézők, de ezzel vonkodássl is számolnunk kellett. Legfőképpen z szólt z ilyen módon megszervezhető vizsgált ellen, hogy ebben z esetben nem ismerjük meg zoknk nézőknek szokásit és motivációit, kik nem járnk rendszeresen színházb, zz nem rendelkeznek bérlettel. Egyetlen elődás nézőközönségének megkérdezése nem d elegendő tájékozttást, ezért döntöttünk úgy, hogy más külföldi péld lpján (Mnn, P. N.: Surveying thetre udience: methodologicl problems - The British Journl of Sociology, sz p.) 1970 áprilisábn és májusábn 15 elődás lklmávl minden nézőt megkérdezünk. Alpvető problémként jelentkezett, hogyn kpjunk megfelelő, korlátozott terjedelmi információt színház látogtóiról. Az interjút figyelmen kívül kel-lett hgynunk, mert egyrészt vizsgált ngy számú kérdezőbiztost igényelt voln (jelentős költségkihtássl), másrészt színházon belül nem állt voln erre célr több helyiség rendelkezésünk-re. Továbbá szüneteket nézők fel-tehetően nem szívesen töltötték voln kérdezőbiztosokkl vló beszélgetéssel, hisz színházlátogtás társdlmi ese-

33 ménynek is tekinthető, mikor színházlátogtók felvonás között rendelkezésükre álló időben inkább ismerősökkel beszélgetnek, kicserélik véleményüket - többek között - látottkról, hllottkról. A vizsgált módszereként z önkitöltős kérdőív mellett döntöttünk. Felmerült nnk lehetősége, hogy nézők színházbn megkpják kérdőívet előre bérmentesített borítékokkl együtt. Ezt megoldást el kellett vetnünk, hisz kérdőív nyomdi költségein túl, ez z eljárás előrenyomttott borítékonként 2,6o Ft-h került voln. Másrészt kétségesnek tűnt, hogy z elődás megtekintése után néző érdekelt-e még bbn, hogy kérdőívet kitöltse, és vegye mgánk zt fárdságot, hogy borítékot postládáb bedobj. Kombinált eljárást válsztottunk, olyn kérdőívet készítettünk, melyet megkérdezett még színházbn kitölthet, h tájékozttásr vn szüksége, kérdezőbiztosok segíthetnek, s mindez csupán néhány percet vesz igénybe. Ht egyetemi hllgtó kérdezőbiztos segítette munkánkt, kik korábbn már több lklomml vettek részt interjús szociológii vizsgált lebonyolításábn. Mindegyik kérdezőbiztos krszlgot viselt, több íróeszköz volt náluk, s nézőtéren, illetve folyosón sétálv felhívták mgukr figyelmet. A kérdéseket 21 X 15 cm ngyságú zöld krton mindkét oldlár nyomttuk. A szervezők z elődás időpontjánk közlésével együtt értesítették bérlettuljdonosokt: színház igzgtóság kéri kedves nézőt, hogy z elő-dás lklmávl szíveskedjen kitölteni egy kérdőívet, mely színház működésével kpcsoltos, s ezzel ngybn segíti színházi vezetést. A szegedi npilpbn, Délmgyrországbn blickfngos" cikk jelent meg ( Zöld krton vörös bársonyon"), mely felhívt z április második felé-ben és május első npjibn színházb látogtók figyelmét, hogy színház igzgtóság számít kérdőív kitöltésé-ben minden néző segítségére. Ennek cikknek keretében mind későbbi nézők, mind z olvsók megismerkedhettek szociológii jellegű felmérés céljivl. A Mindenki város főpróbáján megvizsgáltuk, hogyn funkcionál kérdőívünk. A főpróbát megtekintette József Attil Tudományegyetem közel száz negyedéves jogászhllgtój, kik szociológii módszertni gykorlt keretében már megismerkedtek kérdőívtechnikávl. A vlóságos helyzetnek megfelelően z elődás előtt megkpták kérdőívet, kérdezőbiztosok segítettek, h szükség volt. Ez prób meg-győzött bennünket rról, hogy kérdőív célnk megfelel, kitöltése nem vesz sok időt igénybe, tehát hogyn tervez- tűk, következő elődásokon kioszt-htjuk nézőknek. A vizsgált során lklmzott kérdő-ív négy blokkr, illetve tizenht fő kérdésre oszlik. Az objektív dtokr (fogllkozás, iskoli végzettség, életkor, megkérdezett neme) vontkozó kérdéseket kérdőív végén helyeztük el. Úgy gondoltuk, hogy néző szívesebben válszol ezekre számunkr oly fontos kérdésekre kkor, h már elolvst többi kérdést, és megállpított, hogy kért információ színházzl kpcsoltos, tehát nonimitását kkor sem fedi fel, h megválszolj személyére vontkozó kérdéseket. A színházlátogtási szokások elemzését több kérdés tette lehetővé. Abból, hogy megkérdezett bérlettuljdonos vgy lklmi jegyvásárló, következtethetünk színházlátogtás gykoriságár. Nem közömbös számunkr, hogyn jut el néző színházb, szervezésnek sjtónk, bráti kör jánlásánk, drbok spontán igénylésének, illetve ezek együttes htásánk milyen ösztönző htás vn. Válszt kértünk rr vontkozólg is, hogy egyáltlábn miért jön néző színházb. Milyen szerepe vn ebben színésznek, szerzőnek, műfj kedvelésének, társ-dlmi eseménynek tekinti-e színház-látogtást, vgy nem is tudj megmondni, hogy miért váltott bérletet vgy színházjegyet, különböző műfjok kedvelése hogyn befolyásolj színházbjárást. Fontos következtetéseket vonhtunk le z évd folymán játszott drbok látogtottságánk, illetve tetszés vgy nem tetszés és véleménynyilvánítástól vló trtózkodás százlékos megoszlásából z egyes társdlmi csoportok ízlésszintjére vontkozólg. A színházlátogtási szokásokt és z ízlésszintet nem művelődésből kiszkítv krtuk vizsgálni, hnem össze-függésbe hoztuk z olvsási és televízió-nézési szokások gykoriságávl. A nézők megértették, hogy színháznk további munkájához szüksége vn kérdőívek dtir, de egyébként is számítottunk elsősorbn bérlettuljdonosok lojlitásár, kiknek egy részét több éves kpcsolt fűzte színházhoz. A kérdőív formáj segítette kitöltést. A kemény krtont nehéz volt öszszegyűrni és eldobni, hhoz túl ngy volt, hogy zsebbe vgy kézitáskáb lehessen tenni. Minden bizonnyl többen úgy gondoltk, könnyebb kérdőívet kitölteni, mint eldobni vgy elrejteni. A visszkpott több ezer kérdőívet nem szándékoztunk mind értékelni. Az egész információmennyiség értékelése megnehezítette voln mind zárt, mind néhány nyitott kérdés kódolását, másrészt gépi feldolgozás igen ngy volumenű gépi idő igénybevételét tette voln szükségessé. A nézőknek társdlmi munkmegosztás struktúrájábn elfogllt helye szerint, fogllkozásnk megfelelően csoportosítottuk kérdőíveket, és z így kpott százlékos megoszlást figyelembe véve 500-s mintát képeztünk. Az egyetemi és főiskoli hllgtók kérdőíveit külön dolgoztuk fel. Az 5oo-s mintngyságb véletlen kiválsztás lpján bekerült kérdőívek válszit kódoltuk, mjd József Attil Tudományegyetem Kibernetiki Lbortóriumánk segítségét igénybe véve Számítástechniki és Ügyvitelszervező Váll-lt gépei készítették elő elemzésre z nygot. A gépi feldolgozás progrmját úgy készítettük, hogy egyrészt z objektív dtok bontásábn kptunk táblákt: fogllkozás, iskoli végzettség, megkérdezett neme és iskoli végzettsége szerint, továbbá progrm figyelembe vette, hogy kik vlmilyen műfjt különösen kedvelnek, miért járnk színházb. Végül táblterveket elkészítettük z olvsási és televíziónézési szokások gykoriság szerint is. A fenti elveket lklmztuk z egyetemi és főiskoli hllgtókr vontkozó dtok gépi feldolgozttásábn is. A rendkívül gzdg és többféle szempont szerint feldolgozott nyg elemzése értékes következtetések levonását teszi lehetővé, melyekre zonbn jelen tnulmányunk keretében nem tudunk kitérni. Az elvégzett vizsgált és feldolgozott nyg elemzéséből levont következtetések birtokábn módszerrel, kpcsoltbn néhány megállpítást nyugodtn megkockáztthtunk : 1. A színházlátogtók jelentős százlék bérlettuljdonos, kiket színház-

34 zl szemben kpcsoltos elvárásik rr ösztönöznek, hogy kérdőív kitöltésével színház további munkáját segítsék. 2. A kérdőíves felmérés, szokásik, véleményük iránti érdeklődés újdonságot jelentett nézők számár. A kérdőív néhány percet igénylő kitöltése nem vett el sok időt szünetekben relizálhtó társs kpcsoltok idővolumenéből. 3. A kérdőív lkj és nyomdi úton történt sokszorosítás biztosított z áttekinthetőséget. Csknem vlmennyi kérdésnél válszlehetőségek feltüntetése biztosított z láhúzássl vgy bekrikázássl történő gyors kitöltést. 4. A kérdezőbiztosok jelenléte, vlmint ceruzkölcsönzés nyilvánvlóvá tette, hogy nézőktől színház elvárj kérdőívek kitöltését. 5. A bérlettuljdonosok írásbeli értesítése, sjtóbn megjelent cikk, kérdőívnek színházblépés pillntábn történt kiosztás színház kérését kitöltésre vontkozólg még inkább láhúzt. 6. A kérdőíves kikérdezés reklámkmpány kitűzhető céljit is megvlósított: felhívt figyelmet z élő, kpcsoltot kereső színházr. 7. A megkérdezett nézők zt érezhették, hogy kérdőívre dott válszikkl ők is hozzájárulnk színház munkájához, többségükben fejleszthette színházhoz kpcsolódó kohéziós erőt. Nem áltthtjuk mgunkt zzl, hogy h vlóbn világjelenség lenne színház iránti érdeklődés csökkenése - mi itt Szegeden egycspásr megoldjuk gordiusi csomót, s mindzokt visszcslogthtjuk nézőtérre, kik beérik televízió színházi közvetítéseivel. További hib lenne zt gondolni, hogy közönség szerkezetének, összetételének különböző szempontok szerinti megismerése zonnl és mechnikusn meghtározz kívántos szervezési és műsorpolitiki változttásokt. Mégis mindent el kell követnünk nnk érdekében, hogy megkeressük zokt, kikben megvn z igény színpdról el-hngzó élőszór, s ezeknek próbáljunk legjobb tudásunk szerint színházt csinálni. A gzdg információ elemzése révén levont következtetéseinkre következő cikkünkben szeretnénk kitérni. színháztörténet B ER K ES ER Z S ÉB ET A teljes színpdért Portrévázlt Mácz Jánosról Letrgikus gylágyulásb visszrohdv m, 1918 szezonvégén: Színház!" Több, mint ötven évvel ezelőtt ezek-kel szvkkl rontott színházi élet-re egy újságíró-kritikus pályáját éppen megkezdett fitlember: Mácz János. A korbeli sjtóbn nem ritk z ilyes hng, kivált induló fitloknál, kik z-tán vgy mguk is beálltk sorb, vgy eltűntek, ki tudj hov, merre, történelem és káshegynyi sjtónyg immár követhetetlen útvesztőiben. Ezt kritikust zonbn vlmi megkülönbözteti z átlgtól: hitelt érdemlően igzolni tudt állításit. Az eltelt fél évszázdból visszpillntv, z utó-kor révén megokosodv is érezzük igzát, szándékink jogosságát. Ezen kívül nem is torpnt meg: élete, munkásság ifjúságánk indultit igzolják. Igz, tnulmányit nem ismertük, s csk nnyit trtottunk számon ról, mennyit z elvetélt expresszionist mgyr drám kísérletei kpcsán megjegyeztünk: kort illusztráló nygbn egy Mácz-színjáték is szerepelt. Az izmusok mgyr történetének kibogozás zonbn egyre több fényt vet z ő lkjár is. A Gondolt kidó nem-rég megjelentette Iván Mácz, Lomo noszov Egyetem professzoránk esztétiki írásit z vntgrde művészetéről. De Mácz-életmű nemcsk kordokumentum s nem is csk esztétiki szkirodlom. Kiindulás polgári színjátszás forrdlmi megváltozttásánk történetében. Igz, torzóbn mrdt, még-is érdemes pionírok között számon trtni, mert mi színházi törekvések sokbn muttnk rokonságot zzl, mit mgyr színjátszás megújításáért Mácz János vetett fel elsőnek. Ezért nem lesz tlán érdektelen fellpoznunk kori írásit. Első bírálti z Ungvári Közlöny-ben jelentek meg, 1913-bn, mjd 1915-ben Kssák lpjánk, Tettnek lett színikritikus. A vidéki fitlember meg-lepő tájékozottsággl d számot első színházi élményeiről. Nemcsk Kssák-kör polgári nturlizmussl szembehelyezkedő és mgát egyre dekdensebben muttó impresszionizmussl polemizáló mgtrtás, de európi kitekintése, szocilist eszmék iránti fogékonyság is rr késztetik, hogy színházi életben szerzett tpsztltit szembesítse kor modernebb művészi elvárásávl, illetve z élet színházzl szemben táplált igényeivel. A Tettben, mjd z ezt követő Mábn megjelent színikritikái muttják, hogy egyetlen színházi elődássl sincs megelégedve. Szomorit csk novellistként, Ngy Endrét csk kedves humoristként hjlndó elfogdni. Úgy látj, hogy Földes Imre képes lenne szocilist drám meglkotásár, de mesteremberré züllött. Móriczbn - ki viszont képes lehetne prsztdrám megírásár - kifogásolj, hogy sját prózi módszereihez mindenáron rgszkodik. Hevesivel pedig z bj, hogy mindent elkövet zért, hogy ngybetűs irodlmt színpdr állíts, ennek zonbn semmi köze modernséghez". És ezek még bizttó lehetőségek, mert többiek: Bródy kifulldt Tnítónő után. Lengyel Menyhért enged z őt rossz irányb orientáló kritikánk, s Molnár Ferenc polgári erotik pszichológiávl álcázott szállítój lett". A Modern mgyr drámáról megjelentetett füzetében 1916-bn így kérdez s válszol z elsekélyesedést firttv: Miért nem írják meg z új mgyr drámát?... Lelkesedni és meglkudni! Vgy meglkudni, még mielőtt lelkesedtünk voln. Rettenetes sors. Állti sors. De gondtln." A szerzők és direktorok pedig mindenekelőtt ezt, gondtln pénzszerzést értékelik

35 bn kidott brosúrájábn továbbfűzi ezt gondoltot, részben z időközben játszott drbok, részben külföldi törekvések htásár. Ezt kiáltvány-szerű írását Agitációs füzetek drámáért - soroztnk szánj. Erre enged következtetni Mábn megjelent hirdetés, illetve füzet számozás. De nincs folyttás. A bekövetkező történelmi események rr késztették, hogy emigrációb menjen, előbb Ausztriáb, mjd 1923-bn Szovjetuniób. Ez füzet már idézett sértéssel kezdődik, s ztán ismét felbukkn kérdés: mik z okok? Ezúttl z üzlet és kényelem szvkkl htározz meg színházi devlválódás okit, mjd döntő változást sürgeti. Ezt írj: Minden, mi vn, tendenciózusn elferdített, elnevelt, meglázott stádium egy egészségesebb voltnk; nnyir elferdített és meglázott, hogy már nemesk jövő, hnem múlt szempontjából is teljes semmi... A kreizlerájos furfnggá lcsonyodott színházpolitikát egészséges, művészi politikánk kell felváltni. " Ehhez zonbn minden hiányzík: színház, színész, drám és rendező. Hogy mennyire indokolt Mácz felháborodás, ezt igzolndó csk néhány dtot idézzünk. Mit játsznk kortárs szerzőktől vezető fővárosi színházk két röpirt megjelenése közötti évdbn, vgyis 1916/17-ben? A Nemzeti Színházbn: Lktos László: Az idegen leány; Brt Ljos: Zsuzsi; Gábor Andor: Szépsszony; Herczeg Ferenc: Ünnepi játék ( koronázás lklmából); Kárpáti Aurél-Vjd László: Kőmíyes Kelemen; Hevesi: Hdifogoly (vígjáték); Vígszín-ház: Molnár Ferenc: Frsng; Komor Gyul: Az huncut kéményseprő; Hjó Sándor: Démonok; Herczeg: Kék rók; Pásztor Árpád-Góth Sándor: Vengerkák; Mgyr Színház: Villányi Andor: Királynőm, meghlok. érted; Földes Imre: Künn bárány, benn frks; Zsíros István: Grál lovg; Gábor Andor: Dollárpp. S Király Színház? Természetesen Csárdáskirálynőt és Sztmbul rózsáját. Kosztolányi is leírt: Mgunknk se mertük bevllni, hogy milyen pöcegödrökön épült fel társdlom, z elnyomásnk, kiuzsorázásnk, lélekvásárnk milyen trágyáján nyíltk ki mi vgy tegnpi műveltség rnyvirági. Akik vlmiként hozzá mertek nyúlni régi polgári rend hzugságihoz, csk részleteket hngsúlyoztk, és mondnivlójuk elsikkdt következetlenségükben, mert félíg erkölcsösnek lenni nnyi, mint egészen erkölcstelennek lenni. " Cskhogy Kosztolányi mindezt 1919 áprilisábn írt le Színházi Életben, Mácz pedig 1916bn sját költségén megjelentetett kis brosúrábn. De hát milyen is legyen z új színjáték? Hiszen milyen ne legyent mguk színházk muttták meg. Európ-szerte keresik ekkor fitl, többnyire bloldli beállítottságú művészek erre válszt. Kísérletek, többnyire polgár-pukksztó meghökkentések, s lényegében színpdr lklmtln szövegek megkomponálás folyik Európ-szerte. Mácz is ilyenek ismeretében írj meg első drámkísérletét, z Asszonyokt. (M, II. 7.) A négyhsábnyi kis dilógus lényegét z el nem játszhtó szerzői utsítások dják. Cselekménye három szereplő mgtrtásából rekonstruálhtó: A Lánynk viszony vn. Az Any is tud erről, lényegében nem is helyteleníti, de szeretné, h lány vele megbeszélné szerelmét. A Lány zonbn mkcsul állítj, hogy árttln. Vitájuk elfjul, Lány rr kényszeríti z Anyát, hogy térden állv kérjen bocsántot vádskodásáért. A meglázott idősebb nő fölött erotíkus szépségében felmgsztosulv " áll fitlbb. Teljesen. reménytelen drám mondndójánk megfoglmzás. Éppen úgy szól-ht z álerkölcsök ellen, mint bizonyos szerelmi konvenciók betrtás mellett. S z is meglehet, hogy szbdszerelem helyeslését kellene benne látnunk, csk-hogy mából olvsv minden másnk tetszik. Egy nyilvánvló: tgdj nemek és generációk egymástól vló függését, s Kék rókához hsonló beszámolttási kötelezettség nélkül helyesli Lány szerelmi szbdságát. Nem sokkl ez után jelenik meg, szintén M hsábjin Máczánk z drámáj, melyre legtöbbet hivtkoznk: z Egyfelvonásos játék. Lényegesen konkrétbb, mint z előbbi, s színpdszerűbbek z előírt kellékek, utsítások is. A drb hőse - mennyiben ezt megjelölést egyáltlán hsználhtjuk - egy gyászoló férfi. A játék kezdetekor egy brnás tónusú, templomi boltívet imitáló kárpit ltt imádkozik. Tlán feleségét gyászolj? A színen áthldó szomorú nőlk lehet ez is, de lehet sját ifjúság, mbíciój, meghiúsult szándékink összessége. Nyilván- vló csupán nnyi, hogy z orgonzúgássl, sötét színekkel jelzett színpd lemondást, psszivitást fejez ki. Ekkor belép Lány. Fehér ruháj, rgyogó szépsége s megváltozó zenei kíséret jelzi, hogy vlmi más, derültebb kezdődik. Minthogy szerzőt mindvégig z cél vezérli, hogy szereplők sem-milyen társdlmi konkrétsággl ne rendelkezzenek, hnem megmrdjnk jelképesség szintjén, szereplők egymáshoz csk ngyon áltlános trtlmú szvkt intéznek, lévén közöttük kilkuló kpcsolt bsztrhált formáj minden lehetséges, optimist trtlmú emberi kpcsoltnk. A Lány tehát bnális szvk lelkesült elődásávl hívj férfit vissz, z Életbe. Az persze nem kr menni, mígnem mégiscsk enged, s meleg színekkel felrgyogó színpdon, hozsnnázó zenei kíséretet dó gyermekkórus hngji mellett elindul horizontfüggöny-végtelen felé. Mindez rendkívül humoros, h kivontolv elmeséljük, s leglábbis mosolyogttó, még olvsv is, bár úgy már érezzük ngyon keserű ízeit. Mint mjdnem minden csk elméletben mrdt művészet, ez is önmg kriktúrájává torzul. Hiszen htást kénytelen ábrázolni, helyett, hogy htás felkeltőjét teremtené meg. Mácz is érzi mindennek fonákságát. Ezért igyekszik egyfelől elméletileg tisztázni sját színpdi szándékit, másfelől új színjátszó-együttest kilkítni. Új drám, új színház című kís tnulmányábn sorr veszi mindzokt z elemeket, melyek modern színházbn reformr szorulnk. Vgyis drám és színpdi tér, világítás és hngok, színész és rendező viszonyát. Nézeteiben német expresszionisták törekvése vn meg nnyibn, mennyiben célul tűzi vlmennyi művészet egyenrngú szintézisét, s részben ezekkel rokon nnk hng-súlyozás is, hogy modern színház nem z élet egy drbj, hnem tudtosodott bsztrkció, mely mindenekelőtt z értelemre kíván htni. Ezzel fel-fogásávl nturlist színjátszás élet-kopírozó törekvéseit kezdi ki, ugyn-kkor zt is hngsúlyozz, hogy z egyenlők között mégis z első rendező. Ő z közlési szándékkl bíró ember, ki új egységbe hozhtj részt-vevő művészeteket. Krmester tehát, éppen úgy, mint nturlist színház rendezője, cskhogy nem részletek egyeztetéséért, hnem z összhtás meg-teremtéséért.

36 M Á C Z A J Á N O S ÖNARCKÉPE 1919-BŐL Hogy elképzeléseit kipróbálj, színiiskol létrehívásáb fog ben hirdetés jelenik meg Mábn. Mjd 1918 őszén ismét, immáron második év megkezdését dv tudtul. A színésziskol tehát leglább egy évig működött Mácz vezetésével, de vlószínű, hogy M köré csoportosuló művészek közül is többen részt vettek munkábn, tnár vgy diák minőségben. Más hirdetések, ill. plkátok tnúság szerint z iskol résztvevőiből került ki mtinék és szerzői estek elődógárdáj. A tnítványokt zok fitlok lkották, kiknek rcképcsrnokát " z 1919-es Színházi Élet hozz. A Színiiskol zokt z elképzeléseket követte, melyeket z 1919-ben meg-kezdett Teljes színpd című cikksoroztábn fejtett ki, illetve később, már Bécsben kidott M hsábjin 1920 és 21-ben, ekkor Színpd és propgnd-színház címmel. Természetesen ezek z írások gykrn vissztérnek z lpkérdésre: mi színház, hogyn viszonyuljnk egymáshoz benne részt vevő társművészetek, s milyen célt szolgáljnk. A Tnácsköztársság hónpjibn ugynis Mácz Nemzeti Színház segédrendezője lett. A rövid idő természetesen nem volt elég hhoz, hogy kár egyetlen elképzelését is kipróbálhss. Tpsztlt színházi vezetők is zzl voltk elfogllv - h egyáltlán hjlndó- nk muttkoztk színház üzemeltetésé-re, s nem krták elszbotálni Nép-biztosság terveit - hogy hgyományos színjátszás szerint elfogdhtó drbokt állítsnk színpdr, gyorsn és olcsón. Mácz tehát csk impulzusokt kphtott, melyeket később, z emigráció tnulásr, tervezésre szánt hónpjibn feldolgozott mgábn. A külföldön kidott cikkei tehát színházelméleti fejtegetések mellett gykorlti teendőkkel s z egész szocilist szellemű színházi élet struktúrájánk ki-lkításávl fogllkoznk. Áltlános nézetei nem változnk: színház ne z élet egy drbj legyen, hnem hngsúlyozottn olyn tér, hol z élet jelenségeit értelmező kciók folynk. Közelebbről meghtározz most már, hogy z emberek kollektív élet-örömét kell kifejezésre jutttni szín-játékbn is. Azt, hogy tömegek felísmerjék önmguk életigenlésének miben-létét. Hogy eddig fokig eljussnk, tervszerűen kell nevelni közönséget is. Ezért új színházstruktúrát kell kilkítni. Hárms módszert jánl ehhez: megszüntetést - vgyis burzsoá jellegű művészeti intézmények felszámolását; z elválsztást - szbddá vált tömegek és nem kívántos művészeti fórumok eltávolítását egymástól; s végül terrort - zokkl szemben, kik hrcosn védelmezik burzsoá ideológiát. A színházi intézményeknek is ennek megfelelően kell rétegeződni: ismeretterjesztő mtinék propgndszínház, történelmi drámákt játszó színházk, s tendenciózus szellemű drámákt játszó társultok színház látná el nevelési feldtokt. De már szbddá váló, önálló igényeit felismerő tömegek számár minőségileg más jellegű művészeti fórum kell. Hogy ez milyen legyen, zt részleteiben nehéz megmondni. Egy biztos: kísérleti jellegű színházk kel-lenek. Nem formi kísérletezés kedvéért, hnem zért, hogy z ember és közösség új teljességét kilkítsák. Szín-ház, hol emberek keresik mgukt z emberek előtt, Viszont tömeg szín-pdon végbemenő keresésben sját belsejének keresését, z őbenne végbe-menő kísérleteket látj és érzi meg. " Ezért kíván ngyobb támogtást z izmusok kísérleteihez, s nem zok kdályozását, hogy proletkult meggondolási kívánják. Mácz ezeknek cikkeknek z írás-kor sem rendelkezett színházzl, de még csk néhány lelkes fitlll sem, kik- kel kipróbálhtt voln elképzeléseit. Emitt fejtegetései megrgdnk z elméletieskedés szintjén, illetve zoknál kezdeményezéseknél, hol Kssi Munkás Színjátszók, illetve német ifjúsági, eszperntist és más szövetségek kísérletező műkedvelői álltk. Ő mg - német expresszionistákkl rokon - drámi szöveget ír, melyben megpróbálj vlór váltni kifejtett elveit. M olvsv z kkori színjáték-szöveget csk hőkölést és z bszurditást érezzük. Hiszen Mácz Fekete kndúr című írás leglább nnyir lklmtln színpdr, mint Újházi Erzsi Bábjáték, Brt Sándor Igen vgy Kssák Embertestvérek című drbj. A szereplők z ábécé betűivel jelzett különböző személyek, kiket Prológus szólít életre, így: Hölgyeim, urim elvtársk, testvérek én vgyok kő z üveg z cél fénysugár reflektorokbn én: hng szó vászon és TI Tessék röhögni! A színen eközben láthtó: A föld, Az ég, Az égen: A np, A hold, A csillgok. De nem világítnk. A np vlmi hegyre támszkodik. Sötét vn. Egy sötét lk botorkál elő lámpássl, kezében hosszú rúd. Ez z A. A hosszú rúddl hegyhez botorkál, morog, rúddl bökdösi npot. A np kél öt ór 35-kor." Megindul z ábécé elővándorlás, s mindegyik betű-szereplő elmond egy mondtot, mely jellemzően hozzátrtozik kispolgár, hivtlnok, hetér életéhez. Mondtok és kciók kvlkádjából jókedvű emberi nyüzsgés lkul ki - s vége drbnk. Az éretlenség nyilvánvló. De ez sors minden kísérletnek, melyik nem ért el kifejletig. Ez lett voln Brechté vgy Becketté is. Ők kísérleti szövegek előállítás után vgy z ezekből leszűrt tpsztltok birtokábn lkották meg művüket, s nincs bizonyosságunk rr, hogy Máez színházlkító képessége vlóbn csk ennyi volt. Egy bizonyos: távozásávl s többi fitl kommunist művész távoztávl vége szkdt mgyr földön nnk szellemi erjedésnek, melyet z izmusok követésében rejlő progresszivitás megindított. A hzi színjátszás kísérleteket ugyn termett, de zok elkdtk kényelmes, minden lázdásbn bolsevik veszélyt szimtoló burzsoá szellemi élet gáncsibn.

37 világszínház olyn elődást láttm, melyeket Európ bármely színház válllhtn. Ciulei vgy Estig nevét bizonyár nálunk is sokn ismerik. De nemcsk z ő rendezéseiket láttuk. És Penciulescu, Lucin Pintilie, Emil Mndric és Snd Mnu munkái zt bizonyítják, hogy román rendezők tehetségéről hllott hírek meglpozottk. S hogy vnnk-e színészegyéniségek? Mrin Morru, Octvin Cotescu, George Constntin, Florin Piersic, Tom Crgiu, Gheorghe Dinică, Mrcell Rusu lkítási legkisebb kétséget sem hgyták (felől. Mitől jó román színház? KOLTAI TAMÁS J o b b - e színház Bukrestben? Helyszíni szemle egy kritikus kérdéséhez Miért jobb színház Bukrestben, mint Budpesten?" - kérdezte cikkében Henry Popkin, londoni Times kritikus, ki z I969-es budpesti ITI kongresszust követően Romániáb utzott. Vjon cskugyn jobb-e? A múlt évi debreceni színházi npok egyik vendége, h jól emlékszem, ngyvárdi mgyr színház drmturg-j, egy vitán rról beszélt, hogy ngyon sok jó rendezőjük vn, ngy színészegyéniségek szám viszont kevesebb, mint nálunk. Eszerint román színház rendezőközpontú, míg mgyr színészcentrikus. Tíz np - ennyi állt rendelkezésére Színházművészeti Szövetség delegációjánk - rendkívül kevés hhoz, hogy egy állításról vgy kár z ellenkezőjéről meggyőződhessünk. Hozzá kell számítni ehhez, hogy látogtó vlóságnál egy kicsit mindig rózsszínűbb-re festett képet kp, mert nem buká- sokhoz, félsikerekhez viszik el, h-nem legjobb elődásokhoz. De z város, melyben tíz npr kd jó elő-dás, már nemigen pnszkodht szín-házi életére. Bukrestben kdt, Hét- A titok nyitját főiskolán kell keresnünk. A főiskol, hivtlos nevén Színház-és Filmművészeti Intézet ( román színiokttás nemrég múlt százéves), ottjártunk előtt nem sokkl, szeptemberben nyitott meg első reformtnévét. Új szisztémát vezettek be, melyet műhely-szisztémánk nevezhetnénk: célj gykorlti okttás, közös munk erősítése. Érdemes röviden áttekinteni z egyes szkokt. A színész szk négyéves, de negyedik évben már nincs elméleti okttás, csk gykorlti tevékenység. A fő-iskolások Cssndr Stúdiój - ez megfelel mű Ódry Színpdunknk, brátságos, intim kis színházterem - teljesen színházszerűen működik. Repertoárt ját-szik, minden este trtnk elődást. A műsoron természetesen hllgtók vizsgprodukciói szerepelnek, Mihi Dimiu, színház igzgtój, ki egyébként docens főiskolán, elmondt, hogy következő tnévtől kezdve minden szereplő rendes fizetést fog kpni. A cél z, hogy Stúdió munkáj minél jobbn megközelítse egy,,közönséges " szín-ház működését, gyerekek szokják meg légkörét, s h lehet, mrdjnk együtt főiskol elvégzése után is. Volt olyn főiskoli osztály, melyik két-három évig is együttmrdt, sját színházt lkítottk, és később mindegyikük bukresti szerződést kpott. Más esetben két csoportbn szerződtek egy-egy vidéki színházhoz. Az is előfordul természetesen, hogy spórszerűen szétrjznk z ország különböző részeibe. Nem kötelező főiskol után vídékre menni. Negyven színház működík Romániábn, z elhelyezkedés nem problém - z idei tnévben mindössze tizenhármn végeznek. (A bukresti fő- iskolán képezik z utánpótlást német: tgoztú szính zknk is, míg mgyr színházk részére Mrosvásárhelyen külön főiskol Működik.) á Feldtok rendező szkosoknk A rendező szkon most tértek át z ötéves okttásról négyévesre. A végzett rendezők ( régi rendszer szerint z ötödévesek) egy-egy színháznál készítik elő diplomrendezésüket, ugynúgy, mint eddig. A különbség nnyi, hogy erre z időre nemcsk főískolától, h-nem z illető színháztól is ösztöndíjt kpnk. Akik már egy másik egyetem elvégzése után jelentkeznek rendezőnek, csk kétéves okttásbn részesülnek. Az elsőéves hllgtók Bevezetés színházi rendezés problémáib címmel elméleti kurzuson vesznek részt - közösen. A másod-, hrmd- és negyed-évesek, vlmint z előbb említett két-éves rendezőt szk hllgtói műhelyek-ben dolgoznk tovább, Dvid Estig vgy Rdu Penciulescu rendezőtnárok irányításávl. Kettőjük között minden hllgtó szbdon válsztht. Részt vettünk Penciulescu egyik óráján, másod-, hrmd- és negyedévesek együttes elméleti fogllkozásán. Itt némi képet kptunk rról, hogy mit jelent műhelyszisztém és gykolti képzés. Röviden: konkrét feldtok közös megoldását. A másodéveseknek z első félévben három feldtuk vn: egy Dosztojevszkijmű (részlet) drmtizálás, egy irodlmi kollázs összeállítás és egy mi román drám egy felvonásánk meg-rendezése. A második félévben egy hu-szdik százdí külföldí drám egy fel-vonásánk színpdr állítás - Brecht, Pirndello, Beckett, Genet, Pinter művei közül. A hrmdéveseknek (Penciulescu elárulj, hogy szbd válsztás mitt csk egy hrmdéves növendéke vn) z első félévben Brecht Antigo néj, vlmint Kivét e l és szbály feldt. A második, félévben egy felvonás egy Erzsébet-kori vgy egy Shkespere-drámából vgy spnyol rnykor vlmelyik lkotásából. A negyedévesek egy teljes elődást rendeznek meg Cssndr Stúdióbn. Egyikük például egy klsszikus román novellát fog színpdr. állítni sját dptálásábn. Mivel már korábbn is együtt dolgozott másodévesekkel, vizsgrendezésében két másodéves sszisztense lesz, egyikük színpdi világítást

38 állítj be. Ez péld megértette velünk műhelygykorlt értelmét. A kétéves rendezői szkosok z első év első felében Lorc Don Perlimplinjét rendezik (ez egy perui lány feldt, ki igyekezett hozzá közelálló drbot válsztni), vlmint részletet egy Peter Weiss-dokumentumdrámából. A második félévben - ez szintén hllgtók sját kérésére történt - pszichológii színház vlmelyik képviselőjét állítják színpdr: Ibsent vgy Csehovot. A második év első felében egy Erzsébet-kori drám egy felvonás feldt, másodikbn pedig egy teljes színdrb. Három tnár dolgozik rendező szkon z első szemeszterben, de igen sok külső, meghívott elődó segít; kritikusok, esztéták, drámírók. Ottjártunkkor éppen egy Mrshll McLuhnról és tömegkommunikációs forrdlomról szóló elődás tervét konkretizálták. Filmrendezők és opertőrök. Látszólg nem trtozik szorosn ide, mégsem tudom megállni, hogy le ne írjm filmrendező és opertőr szk vázltos felépítését. A filmrendező hllgtók z első évben egy forgtókönyvet kötelesek írni és mellé egy fényképsoroztot készíteni. Másodévben egy 16 mm-es filmet forgtnk opertőr nélkül. Hrmdévben egy gykorló oper-tőrrel együtt 35 mm-es filmet készítenek megdott témáról. A tém minden évben más. Az idei: pályudvri váró-terem. A tvlyi: szob és jelenet z illeglitásból. A tvlyelőtti : szállodi szob. A film szereplői diákok, civilek, esetleg színészek - de honoráriumot nem fizet főiskol, csk h meg-dott temtik idősebb szereplőt ír elő. A negyedévesek diplommunkáj egy 35 mm-es film. Ebből mozikész, stndrd kópi készül. Ez természetesen szerzői film, opertőrrel forgtják, jóvá-hgyott könyvvel és költségvetéssel, mely hrmincezer lejig terjedhet (kb. htvnezer forint). Ez forgtás költségeire és lbortóriumi lpműveletekre szól, vágás, keverés stb. fő-iskolán folyik. A film hossz méter, időtrtm perc. A tém kötetlen. Láttunk néhány diplom-filmet. Tehetséges, merész munkák, tuljdonképpen kár, hogy nyilvánosn nem vetítik őket, lighnem innen kellene számítni rendezők pályáját. Az opertőr szk négy éves, z utolsó évben itt is csk gykorlti munk folyik. Újdonság, hogy főiskoli szín- ház mintájár filmstúdió nyílik, mely kereskedelmi megrendelésre fog dolgoz-ni: okttófilmeket, reklámfilmeket stb. készít mjd. Ezek opertőrjei végzős hllgtók lesznek, rendezői pedig két-éves filmrendező szkosok elsős hllgtói. A másodéves opertőr hllgtók önálló művészfilmet is készíthetnek. Ugyncsk ettől z évtől levelező" opertőr szk indul már opertőrként dolgozó művészeknek. Kritikus szk Vn még egy szk, melyről szólni érdemes : kritikusi. Ez is négyéves. Három évig színház- és filmelméletet tnulnk hllgtók, negyedévesek diplommunkáj dönti el, hogy későbbiekben színház vgy film területét válsztják-e. Idén öt elsőéves hllgtójuk vn, igz, hogy másod- és hrmd-éves egy sincs. (A minisztérium szbj meg felvehetők számát. A főiskol vezetői szeretnék folymtossá tenni z okttást, még h évenként csk egy-két új hllgtót vennének is fel. A növendékek egy része főiskoláról verbuválódik, vnnk, kik más egyetem után jönnek ide.) A végzett hllgtók vgy irodlmi titkárként helyezkednek el színházknál (ez drmturgot jelent), vgy kritikusként lpoknál (csk z cspht fel kritikusnk, ki elvégezte főiskolát), Színházszövetség dokumentációs osztályán, filmrchívumokbn stb. A végzett kritikusok doktorátust tehetnek, egyelőre z egyetemen, de dolgoztok bírái főiskol tnári. Szó vn rról, hogy főiskol jogot kp doktori cím dományozásár. Ehhez z kell, hogy vezetői és tnári krbn növekedjék z kdémikusi és egyéb tudományos fokozttl rendelkezők szám. Ami egyébként most sem kevés. Kluzunk, kedves és fitl Ilen Berloge, ki bevezetett főiskol rejtelmeibe, fő-iskol dékánj: színháztörténész. Shw-ról, Pirndellóról és középkori szín-házról írt könyvei rögtön megjelenésük után elfogytk, zót sem kphtók. Jelenleg Strindbergről készül írni, most tnul svédül. A,mesterség" tnítás A színészmesterség okttásáb némi bepillntást nyerhettünk egy ezt ábrázoló filmből és röpke látogtásinkból né-hány osztálybn. Bevllom, elsősorbn z lpfoglmk elsjátításár tett rendkívüli erőfeszítések hngképzést, beszéd- és mozgáskultúrát ngyon komolyn veszik itt. A beszédtechniki, vlmint ének- és táncórák, mozgásgykorltok - legtöbbször vlmilyen egyszerű szituációbn - z okttás tetemes részét lkotják. Mindegyikre változtos, néh már-már rfináltnk tűnő gykorltokt tlálnk ki, z krobtikus ügyességet kívánó muttványoktól legkülönfélébb vívóleckékig, társstáncok minden formájától ddig helyzetgykorltig, mely hllgtót futtábn, egy lépcső tetején ért pusklövésre z összeesés különböző formáit gykorolttj. Mindennek megvn z eredménye. Tizenkét elődáson nem láttm egyet-len olyn színészt sem Bukrestben, ki ne lett voln eszközeinek teljes birtokábn. A legkisebb epizodist is tökéletesen beszél és mozog, figurát teremt, pontosn tudj feldtát z elődáson belül, és meg is tudj oldni. A színészi átlgszínvonl mgsbb, mint nálunk. Nincsenek civilek pályán, senki nem lóg ki z elődásból. Mindez rendezői kérdés is, de zt hiszem, elsősorbn főiskolán múlik. Ahhoz, hogy ezt elérjék, szükség vn némi kíméletlenségre". Az elmúlt tn-év végén négy évfolymból összesen hllgtók ötvennyolc százlékát bukttták meg. Egy részüket kirostálták, másokt ismétlésre köteleztek. (Nem-csk másodév végén rostálnk.) De kik végeznek, zokról el lehet mondni, hogy mesterség dolgábn kész színészek. Crgile, de nem színdrb Erről két vizsgán is meggyőződhettünk. Az egyiken mostni tnévben végző tizenhárom hllgtó közül nyolct láttunk - öt fiút és három lányt. Az elő-dás címe ez volt: Crgile, de nem színdrb. A rendező - pontosbbn rendezőnő: Snd Mnu állított össze Crgile novellisztikájából, cikkeiből, tárcáiból. Nem drmtizálásról vn szó, z elődás novellák egymásutánj. A részleteket legkülönfélébb módon jelenítik meg. A hllgtók néh szerepet játsznk, máskor nrrátorként mű-ködnek, egyenként vgy kórusbn éne-kelnek, táncolnk. Egyes novellákt jelenetté lkítottk, z egyik meseszerű elbeszélés öreg koldussszonyát például z egyik fiú játssz - kitűnően. Jelmez nincs, fiúk fekete pntllóbn és fehér grbópulóverben, lányok fehér blúzbn és fekete mxiszoknyábn játsznk, mi egyszerre idézi százdfor-

39 dulót, Crgile korát és mát. A vizsgelődások szertelenül jókedvű hngult jótékonyn egyesül játék szigorú megkomponáltságávl. Szünet nincs, z elődás félidejében gyerekek lejönnek nézőtérre, mgs létrákr másznk vgy beállnk sorok közé, és vurstli-kikiáltók modorábn, hrsány szópárbjjl dják elő z idevágó Crgile-novellát. Az egész, produkciór könnyed lzság, mesterségbeli problémákt nem ismerő, felszbdult játékosság jellemző. A sokoldlúság bízonyíték másik vizsgelődás is. Ez hrmd- és negyedévesek produkciój, mguk állították össze, rendezőtnár nélkül. Egymást követő ének-, zene- és prózi számokból álló szórkozttó est. A címe is ez: Divertissement. A frnci és ngol énekszámok nemcsk tökéletes idegennyelvű kiejtésről tnúskodnk (minden színházbn pontosn ejtik z idegen neveket, ezt jó lenne eltnulni), hnem stílusbiztonságról is. Vn, ki sját versét szvlj, egy fiú Eminescu-verspródiát mond. Egyébként sok pródi, kedvesen játékos ötlet - szünetet z jelzi, hogy z egyik hllgtó krosszéket tol színpd közepére, mjd olvsásb mélyed, miközben fentről lssn láereszkedik egy kkukkosór. Semmi különleges nincs ezen z estén. Csk éppen tehetséges, felkészült fitlok jó hngultú elődását látjuk. Ezt produkciót is felveszik repertoárb. A bevételt feljánlották z árvízkárosultknk. Ciulei A neve úgy hngzik Európábn, mint Brooké, Ljubimové, Dejmeké, Krejčáé, Strehleré. Színházigzgtó, rendező, díszlettervező és színész. Mellékesen " fílmrendező is. Az Aksztottk erdeje című remekművét nálunk is játszották ót igzgtój és főrendezője Luei Sturdz Bulndr nevét viselő színháznk. Mindenki szerint ez Bukrest legjobb színház, és z itt látott öt elődás igzolni látszik ezt véleményt. Ciuleink rendkívül htározott elképzelése vn színházról, s miközben igyekszik gykorltbn megvlósítni, lig titkolj, hogy színházánk sjátos struktúráj ezt nem mindig engedi. Legjobbn z lepett meg, hogy Ciulei nem követi zoknk z igzgtóknk példáját, kik különös tehetséggel csk felsőfokbn tudnk beszélni színházuk min den produkciójáról. Nem próbál erényt kovácsolni z eredménytelenségből, zzl z indokkl, hogy ez is jó volt vlmire ". Bevllj, hogy nem minden történik z elképzelései szerint. Bevllj sját bukásit is. Szoktln volt, hogy milyen önkritikusn, sőt milyen önironikusn tud beszélni mgáról. Vlószínűleg zért, mert sikereiről nem kell beszélnie. Azok mguk helyett beszélnek. színpdról. A Bulndr Színház ngyszínházból és kmrszínházból áll. A kettő között techníkilg nincs sok különbség: mindkettő körülbelül hétszáz néző befogdásár lklms, színpdi dottságik is ngyjából egyformák. Funkciójuk mégis különböző. A művészi elképzeléseket belvároshoz közelebb eső ngy-színház " vlósítj meg, stúdiób költöztetik Ciulei nevezi így -: muszájfeldtokt ". Mi igzolj mégis stúdió létét? Először is színészek ngy szám. Régebben kilencven (!) színészük volt, most már csk" hetven. A lehetőséghez képest mindenkinek feldtot kell dni, s ez nem könnyű. Az igzgtó szerint hrmincr tehető zoknk színészek-nek szám, kik bármit meg tudnk oldni, velük lehet igzi színházt csinálni ". Hány rendezőjük vn? Tuljdonképpen három igzi rendezőnk vn. " És többi? Egy mozdultot tesz... (Nem tudom, mgát beleszámolt-e. Az öt elődásból négy elsőrngú volt, mindegyiket más rendezte, egyet Ciulei.) Még hozzáteszi : minden színészük tehetséges, de sokn csk egyfjt hgyományos színházi értelemben. Így nem lklmsk zokr feldtokr, melyek ngyszínház rcultát lkítják. Ők csinálják tehát musz-színházt ". De stúdióbn is vn jó dolog. Feydeu Bolh fülben című bohózt például felveszi versenyt londoni elő-dássl. Nekem elhiheti, én láttm" - mondj Ciulei. Megnéztük, vlóbn briliáns produkció. (Ciulei tervezte díszleteit: elbűvölő szecesszió, minden finomn ironikus, z jtók, fölöttük cikornyákkl s szállod összes díszítése: kollázs.) A stúdióbn ment Blck Comedy ( szörnyű elődás volt "), és most is műsoron vn Priestley Veszélyes fordulój. A ngyszínházbn ezzel szemben Diderot Rmeu unoköccse című dilógus, Crgile Frsngj, Büchner Leonce és Lénáj. Ez utóbbit Ciulei rendezte. Most jó voln Woyzecket DIDEROT: RAMEAU UNOKAÖCCSE (BULANDRA SZÍNHÁZ, BUKAREST) MARIN MORARU ( D I D E ROT), GHEORGE DÉNÉCA (RAMEAU UNOKAÖCCSE) is megrendezni " - mondj ( Dnton hlál korábbn szintén ngy siker volt), de nem lehet, mert musz-feldt " következik: Ply Strindberg, vgyis Hláltánc Dürrenmtt átdolgozásábn (z eredeti Hláltáncot már korábbn eljátszották). Ezen egy kicsit meglepődünk. Aki ezek után zt hiszi, hogy ngyszínházbn folyik művészet " és stúdióbn színház ", továbbá, hogy ngyszínházbn kísérleteznek, de közönség stúdiób jár, s ezzel eltrtj kísérleteket, z lposn téved. A Frsng negyedik éve vn műsoron, túlhldt kétszázdik elődást, Rmeu unoköccse is kétszáz felé jár, Leonce és Lén pedig (márciusi bemu-

40 F rsng DIDEROT: RAMEAU UNOKAÖCCSE (BULANDRA SZÍNHÁZ, BUKAREST). GHEORGHE DINICĂ (RAMEAU UNOKAÖCCSE) ttó) ötven körül. És egyedül Rmeu elődásán láttm üres helyeket. A Frsngnál viszont oldlt is álltk. Ez három elődás három ngy színházi élmény. Mindegyiket más rendezte, és noh három különböző stílust képviselnek, mégis vn bennük közös. Egyetlen más bukresti színház elődásávl sem lehetne összetéveszteni őket. Nem álltm meg, hogy meg ne kérdezzem: mi lkítj egy színház rcultát? Egyetlen egyéniség? A műsor? A stílus? Ciulei ezt válszolj: Az együttes, melyik egy nyelven beszél. " Ebbe belefér z elődott drbok különbözősége ( színház műsor tudtosn eklektikus), rendezői módszerek különbözősége is. Egyik rendezőjük A revizorr készül, két éve (!) készíti elő z elődást. A próbákr már elég neki két és fél hónp. " De nem ritkák háromnégy hónpos próbák sem. Vjon együtt lkítják ki egy-egy elődás koncepcióját? Természetesen. " Nálunk sokn nem szeretik koncepció" szót, ezért megkérdezem: vn-e, kell-e? Természetesen. Akár évekkel próbák előtt lkul ki, kár közvetlenül előtte, kár próbidőszk közben. Csk egyet nem szbd: mereven rgszkodni z előzetes elképzeléshez. És még vlmi: z, hogy egy koncepcíó jó-e vgy sem, csk z elődásból derül ki. Nekem megvolt világ legjobb Mcbethkoncepciój - és z elődás elviselhetetlen lett. " A Frsng című Crgile-vígjátékot 1962ben bemuttt Mdách Kmr-színház, de drb nem jutott el tizedik elődásig. A Bulndr Színház Lucin Pintilie rendezésében I966 ót játssz zsúfolt házkkl. (Pintilie film-rendező is, z új hullám főlkj, Re- konstrukció című filmjét fordultnk te-kintik román filmgyártásbn.) Crgile román drám legngyobb klsszikus. Az 1852 és I912 között élt kritiki relist író z orosz sztirikusok, Gogol, Scsedrin örököse. Az el-veszett levél például (nálunk ez legnépszerűbb Crgile-vígjáték, 1966-bn bukresti Nemzeti Színház is ezzel vendégszerepelt Budpesten) kis-városi válsztási mnővereket, korrupciót, htlmi hrcokt leplezi le. Crgile kitűnő jellemábrázoló: vn néhány típusfiguráj, melyekről tévedhetetlen biztonsággl rá lehet ismerni, kár dzsentriről Mikszáthr. Drámi nyelve hétköznpi beszéd kicsit stilizált irodlmi formáj, s remek eszköz kezében, mellyel nevetségessé teszi félművelt frncimjmoló polgárt. A színházbn is kilkult egy hgyományos Crgile-stílus: sztirikus, könnyed, elegánsn multttó. Pintilie rendezése pontosn ezzel hgyománynyl szkított. Felfedezte Crgilébn lonesco elődjét. (E felfedezésben " Ionesco mg is közreműködött: cikket írt Crgiléről, melyben z emberi nyomorúság költőjének nevezte, és megállpított ról, hogy legngyobb z elfelejtett írók közül; trgédiáj z volt, hogy románul írt ",) Az 1885-ben írt vígjáték Bukrest-ben játszódik. Központi figuráj egy Ne Girime nevű borbély, kinek két szeretője vn: Didin és Mic. Didinánk vn egy másik szeretője is: Pompon. Pompon rájön, hogy Didin meg-cslj, és éppen borbélyhoz megy el, hogy elpnszolj bántát. Itt zonbn csk segédet tlálj, ki mit sem sejtve Pompon felfedezéséről, hosszú elbeszélésbe kezd. Ebből másik megtudj, hogy Didinánk és Micánk közös szeretője vn. Pompon rvszul most már Mic szeretőjét kezdi kuttni - cskhogy nem tudj, hogy Micánk is két szeretője vn. Pompon természetesen nem Nét, hnem másik szeretőt, Rzchescut csípi el - kinek semmi köze sincs Didinához. Ezzel megindul z összetévesztések láncolt, s ezt frsngi mskrák és átöltözések z bszur-

41 CARAGIALE: FARSANG (BULANDRA SZÍNHÁZ, BUKAREST), TOMA CARAGIU (POMPON), MARIN MORARI RAZACESCU), STEFAN BANICA (IORDACHE SEGÉD ÉS OCTAVIAN COTESCU (NAE G I R I M E A ) ditásig fokozzák. Mindenki megver mindenkit - csk éppen nem zt, kinek z (idegeket vlóbn szánt. Végül rendőrség is bevtkozik, elviszi verekedőket. Az egész bonyodlmt egyedül legfőbb bűnös, szélhámos Ne úszt meg bánttlnul. Azért mondtm el drb trtlmát ilyen részletesen, hogy világos legyen: látszólg igénytelen komédii helyzetről vn szó. Egy szbályos cselvígjátékról. Pintilie zonbn fekete komédiát " rendezett belőle, s kíméletlen ítéletet mond egy elvult, szétbomló társdlmi rend felett. Crgile -Ionesco elődje, Nem jól ismert vígjátéki figurákt látjuk színpdon. Ne nem pepit zkós, pjeszos borbély, nem gáláns nő-csábász, nem Figro-ivdék, nem sim modorú, hjlékony ficsúr. Szeretői nem pjzán és kcér hölgyikék. A segéd nem tüsténkedő, szedd lábd buffófigur. A lóvátett szeretők nem bohóc-mszkot viselő, csetlő-botló szerencsétlenkedők. A krnevál nem flitteres mszkbál. Az elődáson semmi sem úgy történik, mint hogy drbolvsó rutinunk diktálná. A szerelmi viszonyok áttekinthetetlen kuszság nem nevettető vígjátéki bonyodlmk forrás. Kétségbeesetten egymásb kpszkodó fuldoklókt látunk, kiknek utolsó reménye másik birtoklás. A szerelmi" kpcsoltok nem pi káns klndok, hnem görcsös, ki-kpjmrj rgszkodások. Ne szemét-domb kksánk lttomos fölényével urlkodik rjtuk. Kihsználj, hogy társdlmi " rngj - borbély és kirurgus " - többiek fölé helyezi, és kján örömmel figyeli szánlms vergődésükét. Octvin Cotescu (ki Feydeu Bolh fül ben című bohóztánk kettős szerepében is briliáns lkítást nyújtott) z lmuszi, vigyorgó slemilt játssz el kitűnően. Mic öregedő, slmpos, kiszárdt nő, segéd flegm kívülálló, Pompon feketesörtés, tgbszkdt, gusztustlnul böfögő mihszn (Tom Crgiu félelmetes lkítás), Rzchescu lőcslábú, szerencsétlenkedő emberke (Mrin Morru játssz, érdemes nevét megtnulni, zseniális művész: Büchner Leonce Lénájábn királyt hátborzongtó humorrl, Diderot Rmeu unoköccsében filozófust lefegyverző szellemi fölénnyel lkítj, s itt, Crgile-komédiábn lelki megnyomorítottság szánlms és komikus típusát teremti meg). Semmi sem illusztráció ezen színpdon, minden élő és vlódi. A borbélyüzlet koszlott helyiség, flkról leványd vkolt - díszlet már kezdés pillntibn pontosn helyreteszi drbot, s közli velünk: itt z életet fogjuk látni, mg mocskos vlódiságábn. (A színpdképet egyébként Giulio Tinco társságábn Ciulei tervezte.) Nturlizmus? Lehet. A segéd hosszn trtó, gondos lábmosásávl kezdődik z elődás. Aztán lábvízzel felmossák pdlót, segéd ezltt leterített újságppíron ugrál. Mic is hosszsn mos egy teknőben. A piszkos víz többször elönti színpdot. Pompon miközben Nét várj, gondos orrturkálási műveletet hjt végre. Pesti elődásokhoz szokott szemnek szoktln z ilyesmi, de ebben z elődásbn helyén-vló. És mi ' legfontosbb: színészi játék ritkán láthtó intenzitásávl, ki-dolgozottságávl párosul. Egy krneváli jelenet Az elődás csúcs krneváli jelenet - teljes m ásodik felvonás. A ferde síkú színpd htlms termet ábrázol. Hétköznpokon vlószínűleg kocsm, csk kivitték z sztlokt, székeket, s mi bennmrdt, zt egymásr stószolták, hogy minél kisebb helyet foglljon el. Oldlt néhány pd, vskályh, különben z egész hodály üres. A flk penészesek, pdlót bekenték fekete pdlóvisszl de z is lehet, hogy piszoktól feketéllik. Jobboldlt blk nyílik söntésbe, hátul pedig - mi-kor sztlok töltik meg termet, ez lighnem kevésbé feltűnő nyilvános illemhely tlálhtó: két vkon feketéllő jtónyílás, csk egy deszkplánk tkrj (de,,női " előtt kis kerek lyukt fúrtk rjt). A vécé mellett flon törött tükör, kijövök megállnk előtte, hogy ez mr szokás. Már z is él-

42 BÜCHNER: LEONCE ÉS LÉNA (BULANDRA SZÍNHÁZ, BUKAREST). VIRGIL OGĂSANI (VALERIO) ÉS ION CARAMITRU (LEONCE) mény, hogy sttiszták, kiknek nnyi szerepük, hogy mint bálozók jönnekmennek, jellemző, egyénített mozdultokkl foglltoskodnk tükör előtt. Minden figur él, színpd állndó hullámzásbn vn, beszélgetők, táncolók csoportji megkomponált hng-és mozgásrendben, tökéletes spontneitás htását keltve, hol bekpcsolódv cselekménybe, hol kívül mrdv, funkcionálisn léteznek. A felvonás egész ideje ltt zene szól színpdon kívül, táncteremben". Azt gondolnánk, hogy gépzene is tökéletesen megtenné, hiszen zenészeket nem látjuk. De nem. Ebben z elődásbn szó sem lehet ilyesmiről. Vlódi zenekr játszik, repertoárjuk Tosc Levéláriájától Hbnéráig, z Orpheusz z lvilágbn kánkánjáig terjed. Természetesen rezesbndásítják és ugyn- kkor finomkodv eltúlozzák mindegyiket. A táncolók másik teremben deréktól felfelé láthtók fenékflon levő blkon át. A felvonás cselekménye megcslt szeretők hjtóvdászt riválisok kézrekerítésére. Időnként feltűnnek csiricsáré mskrákb öltözött, tökmghéjt köpködő, sört vedelő (s ellocsoló) bálozók között - és összeverik egymást. Elkeseredett dühvel püfölik, rúgják másikt - ztán rájönnek, hogy rossz helyre címezték z ütlegeket. Egymás nykáb borulnk - és elindulnk megkeresni z igzi bűnöst. Egyre ngyobb kvrodás, féktelenebb lárm, őrjöngőbb tánc. Elhülyült tekintetű, zsíros rcok bukknnk elő mindenhonnn, átizzdt testek hemperegnek cstkos pdlón. Mindenki verekszik mindenkivel. Egy értelmetlen, bszurd világ pusztulásr ítélt képviselői. Hrsányn röhögtetők és szánnivlón szerencsétlenek. Egy embert nyomorító társdlom hláltáncát látjuk, z élmény egyszerre megrendítő és viszolygást keltő. Az elődás egyike z igzi színházzl vló ngy tlálkozásoknk. A Nemzeti új rc A bukresti Nemzeti Színház - ez úgy látszik, közös Nemzeti Színházkbn Európ-szerte - most formálódik, keresi új rcultát. Nemcsk képletesen, konkrétn is: ngy bulváron már áll-nk htlms, impozáns épület, színház új otthonánk fli. Rdu Beligntól, kiváló színésztől, ki egy éve Nemzeti Színház igzgtój, sokt várnk bn Pesten is láthttuk Nem-

43 zeti Színházt: Az elveszett levél már említett elődásán kívül Steinbeck Egerek és emberek jével vendégszerepeltek. Azonnl szembeötlő, hogy szcenikilg ngyot léptek előre zót - kiváló díszletet terveztek például Chirit sszonyság (Con Chirit) című drb-hoz, melyet Mustescu írt egy XIX, százdi szerző, Vsile Alecsndri elbeszéléseiből. Szecessziós vidéki kúri, többemeletes ház befér színpdr, minitürizálás finomn ironikus htást kelt. A vendégek egy lklomml htlms százd eleji, egykerekű bicikliken jönnek be. A szereplők - köztük ki-váló Florin Piersic, z Egerek és em berek. Lennie-je - élvezettel komédiáznk. A Nem félünk. frkstólbn Belign játssz George-ot, de z elődás vlódi főszereplője Mrcell Rusu, Mrth szerepében. Közönségesebb, romlottbbroncsoltbb, mint Tolny Klári ugynebben szerepben. Az elődás hsonlít Mdách Kmrszínház produkciójár, oldottbb, vígjátékibb, mint film, de Rusu második, még inkább hrmdik felvonásbn dermesztő trgédi levegőjét hozz színpdr. Ler-prób A Nemzeti Színház legújbb rc" egy Ler király-próbán muttkozott be. Rdu Penciulescu rendezi. Tíz prób hiányzott még premierig, znp végigjátszották z első részt, Gloster meg-vkításáig. Ler: George Constntin. Kivételes színész. Láttm Porfirijként Bűn és bűnhődésben - ritmus, timing" mesterének bizonyult. Piknikus lktú, de mrkáns férfi, hngj dörög. Penciulescur nyilvánvlón htott Brook. De nem másol. A színpd vékony, keskeny lécekből összeszögelt deszkpdló, mely középen és előre teknőszerűen kimélyül, teknő szélén, oldlr és hátrfelé pedig pár centimétert megemelkedik. (Mi mindenre jó ez! Regn itt hurcolj fel hlálr sebzett Cornwllt, ötször, htszor is elesve meredeken. A vk Gloster is elbotlik rjt.) A színpd hátterében - szemben közönség sorivl hosszú, keskeny híd, kétoldlt lejárttl. A rövid jelenetek itt játszódnk, s z egyes színekben nem szereplő színészek innen nézik játékot. Az elődásnk rítusjellege vn. Közösségi játék folyik, egy csoport (szekt?) tgjink együttes szertrtás. Kez déskor z egész társult hátul, híd mögött ül. Gongütésre ( gong is színpdon vn) lssn, hlk morjjl előrejönnek, mjd leheverednek föld-re. Ezután főszereplők kiválnk, hosszú, fehér viszosvászon köpenyt terítenek mgukr, és elkezdődik játék. Kemény, kegyetlen dinmizmus jellemzi stílust. Céltudtos, energikus mozdultok, semmi lágyság, puhság. Cordeli fennhngon vágj Ler rcáb: Cordeli mit tegyen? Hllgt s szeret. " Goneril és Regn nyers, érzéki kcgássl, egymást átölelve, földön hemperegve veszik tudomásul frissen szerzett htlmukt. Miközben Goneril kiokttj Oswldot, hogy bánjon Ler-rel, király zjos fvágóversenyt rendez embereivel hátul híd ltt. Oswld egyébként z elődás egyik legjobb szereplője. Mgs, mezítlábs, kígyószerűen lttomos kötekedő, rcán állndó torz vigyor ül. Miután végighllgtt Goneril prncsát, felhúzódzkodik hídon álló nőhöz, és érzékien megcsókolj lábát. Később hosszn verekszenek Kenttel, nem kímélik egy-más nemesebb részeit. Ler és kísérete tányércsörömpöléssel fejezi ki elégedetlenségét bánásmóddl szemben. Goneril rájuk üvölt, erre sorbállnk. Goneril lssn, fenyegetően elsétál előttük. És kkor egyikük óriási csörömpöléssel véletlenül" leejti tányérját hát mögött. Az egyik fiú súg vlmit Ler fülébe, mire Goneril htlms pofont ken le neki. A kíséret tgji egyébként végig kórusszerűen működnek. Gloster hngtlnul mgábn olvss Edmund hmis levelét, mgát szöveget z egyik kórustg felolvsásábn hlljuk, ki hátul fekszik félkönyéken. A vihrjelenetben kr természet erőit jeleníti meg: szín közepén széltől ledöntött Edgrt és Kentet pntomimikus-fenyegető mozdultik nem engedik felállni. A Bolondot elcsituló széllökések terelgetik, zz szerteszéjjel álló kórustgok kinyújtott krj tszigálj. Ugyncsk ők terítenek sátorlpot vihr elől menedéket tláló Ler feje fölé. A vihrt szín-pdon állítják elő: leereszkedő szél-gépeket szemünk láttár működtetik, morj úgy keletkezik, hogy htlms gongon végighúzzák z ütőt. Glostert földön fekve vkítják meg, Cornwll és Regn z ujjukkl szórják ki szemét. Gloster összekucorodik fájdlomtól, teste mozdultlnná me revedik, csk hátrkötözött keze remeg lig észrevehetően. Ezen próbán is ugynzt tpsztltm, mit minden bukresti elődáson: nincs főszereplő és epizodist. A szín-pd legpróbb részlete is él, törést, kívülről játszást, illusztrálást elvétve sem tlálni. A rendezők koncepciózusk, értelmezik drámát. Az elődás nem úgy, hogy áll össze, hnem rendezői szándék eredményeként. A rendezők pedig tudják, hogy mit krnk. Pesti ellenprób Megcsináltm bukresti látogtás ellenpróbáját: tíz npr vló tizenkét elődást írtm ki Pesti Műsorból. Az eredmény meglepő: legjobb elődásokbn is (kevesebb volt, mint Bukrestben) megzvrj vlmi teljességélményt: egyegy kirívón od nem illő vgy egy-szerűen rossz lkítás, sttisztéri élettelensége, díszlet- vgy jelmezproblémák. Mindez pedig színészmesterségbeli elégtelenségeken kívül - rr mutt, hogy rendezők nem uri eléggé z elődásoknk, ritkán vn fontos mondnivlójuk. A címbeli kérdés szónoki kérdés volt: Nem zért tettük fel, hogy feleljünk rá, hnem hogy gondolkodásr késztessen.

44 HERZUM PÉTER - TRAN-TUAN-DUNG A vietnmi szín játszás és színművészet hgyományi Vietnm kultúráj - beleértve színházi kultúráját is - történelme folymán szintetizáló kultúrává lkult át, mely önnön testébe oltott z Ázsi vlmennyi területéről érkező htásokt: déltengeri szigetekét, dél- és észkkíniét, mongolét és belső-ázsii nomádokét, sőt, mint zt legújbb vietnmi történelemkuttás kiderítette, ttárjárás kényszerű közvetítő közege folytán még z Ázsiához közel eső kelet-európikét is. Ennyi eltérő htás ltt egy ország nemzeti jellege vgy elvész, és történelmien kultúrkozmopolitává " válik (Ázsiábn ilyen Fülöp-szigetek esete), vgy hlltlnul erős lesz, legfőbb jellemzőjéül szintetizáló jelleget válsztj, és szintetizálásbn tlál igzán mgár. Ilyen lett Vietnm nemzeti kultúráj is. Ebben cikkben távoli kultúrhtásokt ötvöző vietnmi nemzeti színházkultúr két legtipikusbb irányztát, Cheo- és Tuong-színjátszást ismertetjük. A Cheo legvietnmibb népi, nemzeti színjátékstílus, mely ttárjárás idején Vietnmb sodort európi sőt, feltehetően mgyr - fogoly komédiások letelepítése után keletkezett. A vietnmi színjátszás megindulását 1285-től, ttárok ellen vívott Thy-Ket-i cstától számítják, ugynis ekkor esett vietnmi fogságb z z ismeretlen nyugti komédiás, kit hlál után száz évvel, z kkori trónörökös utólg megjándékozott vietnmiul szépen hngzó Ly-NguyenCt művésznévvel, jelezve, hogy z udvri írástudók immár teljes értékű vietnmi " lkotóként őrzik emlékét. (Így ment feledésbe igzi neve.) Nem véletlenül említettük, hogy vietnmi kultúr szintetizáló kultúr, mert miként nyugti komédiásművészet elvietnmisodásánk" példáj is bizonyítj, ezt folymtot ott kezdte el, hol Ly-Nguyen-Ct-i komédiázás legközelebb állott vietnmi kultúrához: vietnmi népmesék színpdr vitelével. A világ kultúrtörténetében péld nélkül áll z jelenség, hogy vietnmi népmesevilág nemcsk felvonult színpdokr, hnem színpdon is megmrdt népmesének. (Ezt különös jelenséget persze némiképp érthetővé teszi z tény, hogy vietnmi vándorszínészek mguk is nép között éltek, írni-olvsni nem ngyon tudtk, szájhgyományként vették át népmeséket, és ugyncsk szájhgyományként dták tovább színész-tnítványiknk.) E kérdésekkel kpcsoltbn mindenekelőtt Nguyen-Thi-Nung Cheo-kuttó cikkeire támszkodunk, ki leírj: Vietnm Cheo-színpdin miként jelennek meg olyn sjátos drmturgii törvényszerűségek, melyek voltképpen nem is drámábn, hnem népi elbeszélő epikábn gyökereznek. A néprjztudomány régót osztályozz különböző népmesei fordultokt. Nguyen-Thi-Nung ilyen módszerrel osztályozz népmeséből vietnmi népi színjátszásb átplántálódott vissztérő fordultokt is. Nguyen-Thi-Nung szerint z lábbi vietnmi népmesei fordultokt vette át Cheo-művek irodlm: noi rieng" (szó szerinti fordítás: "belső monológ " ) színpdr lépő népmesei figur beszámolóját jelenti, mit érzéseiről, gondoltiról és mindrról, mit nem szándékozik társi orrár köt-ni, nézőknek elmond; tu su" ( elbeszélés") népmesei figur elbeszélését jelöli, melyben közli, hogy mi történt színflk mögött, vgy nézőnek elmeséli, hogy mi történt vele múltbn, mielőtt drb cselekménye elkezdődött voln; xung dng" ( bemuttkozás") hősök bemuttkozását jelenti, pontosbbn zt szöveget, melyben színész bemuttj z áltl színpdr hozott figurát, ez vietnmi színjátszás egyik legérdekesebb színfoltj; - tieng de " ( kérdezősködés " ) vgy rákérdezés, mgyr népmesékben sem ismeretlen foglom; hisz népmesei szöveg igen gykrn trtlmz olyn kérdéseket, melyeket mesemondó hllgtóság nevében önmgánk tesz fel, hogy z erre dndó felelettel egyes fordultokt tisztázhsson. Ugyncsk Nguyen-Thi-Nung cikkeiből, fentiekre néhány példát muttunk be. A Cheo tuljdonságit leginkább megőrző Qun-m Thi-Kinh eímű színdrb (bővebb mgyráztát lásd később) női főhősének pj, Trinh-Ong például így kezd hozzá bemuttkozáshoz, kórus tiend de " -kérdéseinek nógtásár: TRINH-ONG (elmondj xung dng"ot, színész bemuttj figuráját) Alkítok Önöknek egy részeget, bár p ő, de józnul csk ténfereg... KÓRUS (felteszi tieng de"-kérdést) Öreg, hát vló ez? TRINH-ONG Miért ne?... Már csuklom is: hukk! KÓRUS Ejnye, testvér! TRINH-ONG Meg kell mondnom nevem? KÓRUS Másképp, honnn tudnánk, ki vgy? (A Cheo-elődások kórus vgy színpd hátteréül szolgáló gyékényfüggöny mögött, vgy közönség soribn fogll helyet.) Ugynebből drbból szélsőséges példát emelünk ki tu su"-ról. Egy ThiMu nevű prostituált nemcsk zt mondj el önmgáról, hogy nem kívánt gyermekét elviszi templomb, hnem zt is, hogy milyen rckifejezéssel teszi ezt, mindezzel pótolv hiányzó sminkelést: THI-MAU Szeretném, h ilyennek látnánk: rcbőröm sim, szemöldököm egyenes, ppokr bízom korán jött gyermekem! További, de már kizárólg szerkeze-ti sjátosság z úgynevezett bo roi nhn vt ", mi népmesék szokás szerint, feldtukt betöltött szereplők kiikttását jelenti további játék-menetből. A népmese ugynis - jel-legéből dódón vlkiről vlmi népi tnulság kimondásáért elbeszél vlmit, ezért főhős sors olyn, mint hosszú út ", mely úton z elhgyndó mérföldkövek főhősre ilyen vgy olyn htást gykorló és őt végső tnulsághoz hozzásegítő mellékszereplők. A színdrb folymán végigjárndó hosszú útnk " mint szerkesztési formát jelölő hsonltnk megnevezését vietnmi drmturgii kifejezéstár át is vette, duong-truong " szerkezet nevében. A ttárjárás korábn átplántálódott nyugti komédiázás gyökeréből fkd Cheo-színjátszás színpdkép-kultúráj. Tlán kocsmudvrokon felállított lklmi színpdok immár szertrtásossá vált emléke z, hogy Cheo egyetlen, igzi díszleteleme színpd közepén felállított hordó! Hordó körül ülnek szereplők -

45 írj Nguyen-Thi-Nung -, hordó körül járv mondják el, hogy ezer és ezer mérföldeket járnk végig. Miután szereplő elmondott szövegét, visszül helyére hordó szélén..." Amit idáig Cheo drmturgii " sjátosságiról elmondottunk, zok végeredményben nem is igzi drmturgii sjátosságok. Sokkl inkább népmeseelemzéshez állnk közelebb, mint z Európábn megszokott színházi drmturgiához. Nem szereplők drámán belüli kpcsoltit osztályozzák, hnem szereplők és nézők közötti érintkezés különböző módoztit jelölik. A drámi cselekményen belül egy-mást váltó szituációelemeket, szituáeión belüli ngyobb regálásokt, Cheo-drmturgi, duc sn " -nk, zz öntő-formánk " nevezi. Egyfjt duc sn " z, mikor vlki párbjr hívj társát, leányt kér, vádbeszédet mond és elbúcsúzik. Mindezek olyn elemek, mely világ minden drámi fjtájábn jelenetről jelenetre fordulnk elő. Hogy kkor miért kpott ilyen külön-leges elnevezést? Ennek megértéséhez tudni kell egyet s mást vietnmi szín-játszás közönségének elődás ltti viselkedéséről, közönség és elődás kpcsoltáról. A közönség ugynis duc sn " -ok lpján trtj számon drbokt, zonos duc sn " -okon belül nyújtott színészi teljesítményeken keresztül hsonlítj össze társultokt, és nem egy esetben, egy-egy duc sn " -t többször játszt el, némelyeket meg töröltet z znp esti elődásból. Minden társult mg ízlése szerint, így vgy úgy színpdr viszi, formáb önti" kész színpdi produkciót. A Cheoszövegkönyvek csupán " forgtókönyvei" z elődásoknk, melyek színpdi produkció során válnk végleges lkotássá. A duc sn " -okr mint formi elemekre épülő elődásszerkezet, nép-mesei formákt őrző trtlom, vlmint XVII. százdbn megjelenő vietnmi népi buddhizmus példbeszéd-drámái együttesen kilkították Cheo-színjátszás típusfiguráit is. Mindez érthető, hisz ismétlődő öntőform " elemek elképzelhetetlenek lennének z ilyen formákt felépítő, ismétlődő figurák nélkül. A Cheo-irodlom következő figurtípusokt ismeri: - phn dien " ( ellenség " )-figur negtív figur, mindent tgdó és t gdásávl gonosszá váló ember l k j ; chinh dien " ( igzi hős " )-figur z úgynevezett pozitív hős, népmese vgy buddhist példbeszéd-legend fő-hőse, zonbn nem tökéletes ember, rendszerint igen sok, megbocsáthtó gyengéje vn; dn truyen " (epizodist " )-figur bevezető jelenetek epizódszereplője, színes egyéniség, ki hozzájárul drb hngultánk megteremtéséhez; bienh lun " ( tévedő " )-figur jóindultú kétkedő ember figuráj, mindent kritizál, de kétkedései és kritikái előre viszik cselekményt; hé " ( clown " )-figur Ly-NguyenCt " -i színjátszás ót meghonosodott clown-szereplő, bár csk mellékszereplőként illeszkedik drbb, mégis legnépszerűbbek egyike, mindent kifiguráz: legmgsztosbb jelenettől kezdve, jelenetek htásán meghtódó nézőkig; színpd és nézőtér között szbdon közlekedik, zonbn humor sohsem kegyetlen, és z elesettek fájdlmát minden esetben megkíméli. Mich-Qung, vietnmi színháztörténész szerint népi buddhizmus példbeszédtáránk megjelenésével lkul ki Cheo mi, végleges formáj, melyet vietnmi írástudók igzi Cheo " -nk, vgy cht Cheo " -nk neveztek el. Ennek időpontját XVII-XVIII. százdok fordulójár helyezi. A cht Cheo " legtökéletesebb drámáj z áltlunk már idézett Qun-m Thi-kinh című mű. (Ezt címet igen nehéz érthetően mgyrr fordítni. Szó szerinti jelentése nnyi: Thi-kinhből Qun-m lesz ". A buddhizmust ismerő vietnmi közönség számár ez cím zonbn vlmi olysfélét jelent, hogy Egy Thi-Kinh nevű lány Qun-m istennővé válik. " ) Íme néhány mondtbn drb trtlm: Thi-kinh pj részeges Trinh-Ong, kitől végre megkérik kezét, és férjhez mehet. Férjének szülei sem különbek, és mikor Thi-Kinh lvó férje fölé hjol, hogy borotvávl megigzíts bjuszát, benyitó szülők ktonákért rohnnk, mondván: feleség borotvávl el krt vágni férje nykát. Thi-Kinh ekkor egy templomb menekül, férfiruhát ölt mgár, és szerzetesnek áll. Újbb képtelen vád éri. Egy Thi-Mu nevű prostituált törvénytelen gyermekét beviszi templomb - erre részletre is utltunk, és zt hzudj, hogy gyerek z egyik szerzetestől vn. (Thi-Mu zonbn mégsem negtív figur, hnem bienh lun ", kényszerből lett prostituált, és ezért lázd világ el-len, minduntln kritizálj, és bűntetteit is molyn megbotránkozttó tiltkozásból teszi.) Thi-Mu hirtelenjében nem tud mást megnevezni, mint szerzetesi ruhábn járó Thi-Kinht, ki nem tiltkozik mélttln vádk ellen, át-veszi gyereket, felneveli, hogy ngy hős legyen belőle. Tökéletes emberi mgtrtásávl így zonosul szeretet istenével. A Qun-m Thi-Kinh című Cheo m is szerepel Vietnm városi és vidéki színpdjin. Színművészeti iskolákbn e drbon keresztül tnítják Cheo-színjátékok stílusát. Sok kísérlet történt rr, hogy Cheostíluson belül megteremtsék felszbdulás utáni, mi vietnmi problemtikávl fogllkozó színműirodlmt, de ez vietnmi kritikusok egybehngzó véleménye szerint még igen messze jár végleges megvlósulástól. Jóvl egyszerűbb története vn vietnmi népi, nemzeti színjátszás másik ngy csoportjánk, Tuong " -színművészetnek, noh mi szemmel történő megítélése vietnmi színháztörténészek között több vitát váltott ki, mint Cheo-művészet megítéléséé. A felszbdulást követő években sokáig z téves nézet urlkodott, hogy míg Cheo z igzi vietnmi népi, nemzeti színművészet, ddig Tuong régi nemzeti risztokráci művészete. A még m is htó helytelen nézetek ellen írt Mich-Qung 1969-ben következőket:.. két színjátszás közötti különbség nem bbn vn, minth Cheo népi vlóságot tükrözné, Tuong meg z udvri kultúráét, hnem bbn, hogy e kétféle művészeti ág más irodlmi, zenei és táncművészeti lpokból indul ki... Szerintem - folyttj Mich-Qung - Tuong legfőbb jellemzője, hogy hősi és lovgi kultúrából indul k i! " Ez megállpítás zért fontos, mert Vietnm történetében z udvri és lovgi kultúr igen sok tekintetben elkülönült egymástól. Úgy véljük, nyugodtn megkísérelhetjük e különbséget európi párhuzmok példájávl mgyrázni. Szerb Antl világosn megmgyrázz, hogy párizsi frnci udvri kultúr és burgundi, vlmint provnszál lovgok kultúráj mennyire különbözött egymástól, úgyszintén német-rómi császárok rómi impériumot idéző " udvri kultúráj sem zonos gyö-

46 kérből táplálkozott, mint németországi lovgok dlnok"-költészete. A dél-keletázsii országok közül kettő: Jpán és Vietnm ugynis z európi lovgokéhoz hsonló társdlmi réteget, és e rétegen keresztül z európiéhoz hsonló lovgi irodlmt produkált. Bár vietnmi feudlizmus bbn hsonlított kínir, hogy földbirtokok többségét központosított állmi bürokráci képviselői trtották kezükben, de bbn különbözött, hogy igen ngy számbn léteztek szeprtist htlomr törő, örökletes földbirtokkl rendelkező földesurk is, vlmint helyi, fejedelmi rnggl bíró, nemzeti kisebbségi törzsfőnökök. Ez utóbbik állndó helyi háborúkt folytttk egymás ellen, és e háborúkhoz szükségük volt hdb vihető lovgi réteg jelenlétére. Ugynkkor hódító kíni és sziámi hdurk, mongol kánok, vlmint prtvidéket zkltó mláj klózok elleni honvédelem érdeke is megkövetelte, hogy készenlétben trtsák lkosság fegyver-forgtó rétegeit. így földje mellől ktonánk hurcolt vgy csábított prsztokból, hivtli rngjukból kikopott mndrinokból és elkergetett szerzetesekből hovtovább lézengő" és háborúskodásból élő lovgi kszt lkult ki. Szármzásuk részben prszti volt, részben deklsszálódott írástudó, vgyonuk nem volt, de megbecsülést jelentett számukr z, hogy kiváló verekedők és krdforgtók voltk, és vietnmi nemzetnek szüksége volt vlmennyiükre. (Tlán nnyibn különböztek z európi lovgoktól, hogy nem szerveződtek zárt szbályok áltl körülhtárolt lovgrendekbe, ez tény zonbn nem hgyott nyomot lovgi költészetükben.) Ez lovgi réteg teremtette meg Tuong-színjátékokt. A Tuong-stílus végső kilkulását - kár Cheo-ét, - XVII-XVIII. százdok fordulójár tehetjük. Sokk szerint kíni htás érződik rjtuk, mi igz is, meg nem is. Igz nnyibn, hogy vietnmi lovg-réteg igen szívesen tekintette példképének z erős szomszédot; nem igz nnyibn, hogy Tuong-bn kizárólg vietnmi lovgság szemlélete szóll meg, és nyomát sem látjuk kíni drámákbn láthtó bürokrtikus elemeknek: igzságot tevő hivtlnokoknk, gonosz döntéseket felülbíráló helytrtóknk. A Tuong-bn olyn igzság születik, melyet hősei krdjukkl mguk vívnk ki mguknk. A már idézett Tuong-kuttó, Mich- Qung erről következőket írj:... ngyon sok líri és drámi jellemvonássl bír ez műfj, de ezek ' jóvl később rkódtk rá. A Tuong legfontosbb meghtározój mg z, hogy hősi drám; és z, hogy témáját tekintve lovgdrám:»tuong vo«. Ezt nem győzöm eléggé hngozttni! Természetesen sokn gynúsítgtnk, hogy ezt»tuong vo«elnevezést kizárólg z állítólgos udvri jelleg elkendőzéséért hngsúlyozom... H elfogdnánk, hogy Tuong udvri drám, egyszerűen nem tudnánk hová tenni Tuong történetében végig fellelhető lovgi temtikát." Vietnmi színháztörténészek között még éles vit folyik Tuong megítélésének tekintetében, mi mgunk zonbn z idézett Mich-Qung kuttó nézeteivel zonosítjuk mgunkt. Vitthttln, hogy ő érvel leglogikusbbn vlmennyi vitázó között. Miközben Mich-Qung lovgi temtik mellett érvel, igen pontos elemzéssel muttj ki lovgi eredetből szármzó három, m is világosn felismerhető tényezőt: 1. A lovgok közé keveredett, egy-kori deklsszálódott írástudók szemlé-letét őrzi drámákbn ábrázolt hon-védelmi feldtok historizálón hz-fis mélttás, lovgis", szép hlál" ábrázolás. Ugyncsk ktonruháb öltöztetett írástudók értelmiségi demorlizálódásáról tnúskodnk Tuong-bn minduntln megszólló do"-dlok. Ezek kpun kívüli" dloknk nevezett bordélyénekek népi elkeseredettségtől oly idegen írástudói elkeseredettséget, torzult romntikát muttnk, hmisíttln villoni" hngvételben szóló bordélyszentimentlizmusukkl, prostituáltkhoz szóló ktonlírájukkl. (Mindez zonbn z udvri drámákbn elképzelhetetlen len-ne.) Ngyon érdekesek Tuong-bn megszólló ppi táncok, táncokt kísérő dlok és dlszövegek: bennük mindenfjt népi vllásosságtól idegen hngvételben jelenik meg z ördög és Pokol, de úgy, hogy szimbolikájuk mögött világosn felismerhető mrd ktonáskodó és öldöklésre kényszerített írástudó humnisták iszonyt pusztulástól, öldökléstől. Egyértelműen z egykori úriemberhez méltó" szórkozások utáni nosztlgi szóll meg vdászdlokbn. 2. Népköltészeti htás is érződik Tuong-bn. A népköltészetből fkdó betéteken zonbn érződik, hogy népi közvetítő közeg, mely e dlokt mgávl hozt, elszkdt földjétől, elszkdt flujától és vietnmi flvk minden-npi békés életmódjától. Állndó témájuk földje után sóvárgó prsztok otthonsirtás, vlmint z őket hdkozásb kényszerítő világ keserű, prszti kritikájánk kifejezése. Formájukbn viszonylg épen megőrizték vietnmi flvkbn élő rigmusmondás és rímes népköltészet eredeti formáit. 3. A ktonáskodó lovgok hdkozó életmódjánk emlékét tlán pntomimjelenetek őrizték meg legtisztábbn. Az egykor mguk is ktonáskodó, lovgi életmódot élő Tuong-színészek színpdr lépve egyszerűen elismételhették egy-egy ktontársuk híressé vált bjvívó fogásit és ezzel fokoztosn pntomimbetétté váló utánzássl kötötték össze ktonélet különböző epizódjit megörökítő dlokt, vgy verseket. Csk lovgi életmód ismeretében érthetjük meg, hogy ezek pntomimjelenetek, ezek hrcimitációk válhttk olyn kötőnyggá, melyek egységes színpdi produkcióvá ötvözték ktonköltészet különböző fjtáit. Később e pntomimjátékb ktonák krdtánc is keveredett, vlmint már említett kultikus táncok bizonyos csoportji. Igz, pntomimnk köszönhető, hogy Tuong európi értelemben is drmtikusbb" lett, mint többi ázsii színházi műfj, mert immár nemcsk színpdi elbeszélést" nyújtott z ábrázolt témáról, hnem hogy ez vgy z dolog miképpen történt". Ebből következik, hogy z öldöklő, véres csták bjvívásit hlltln nturlizmussl ábrázolják mi Tuongszínpdokon is! A fenti három tényező ismeretében tehát ne csodálkozzunk zon, hogy z európi stílusmeghtározásoktól eltérő módon vietnmi kuttók Tuong műfját kizárólg témájávl és témákkl összefüggő művészi szemlélettel htározzák meg. Vietnm történelme hosszú évszázdok ót borzlms háborúk, hódítási kísérletek, legyőzetettség, gyrmti elnyomás történelme. A szbdságért vívott háború ténye minden-npok tényezője lett, s ez óhttlnul nyomot hgyott Vietnm művészetében is.

47 könyvszemle SAÁD KATALIN A tánc mint drámi elem Körtvélyes Géz: A modern táncművészet útján (Tnulmányok). Zeneműkidó Vályi Rózsi: A táncművészet története. Zeneműkidó Mi foglmink szerint tánc és színház két különböző művészet. Annk zonbn, hogy Körtvélyes Gézánk modern színpdi táncról írt tnulmányivl, Vályi Rózsi tánctörténetével mégis ebben folyóirtbn fogllkozunk, nem elsősorbn társművészet megbecsülése z ok, hnem z, hogy sjátosn színházi szempontból is figyelemre méltó ez két tudományos munk. A színház jelenlegi, világszerte végbemenő erjedési folymtiból, szkemberek vitáiból lényegében - ngy vonlkbn - zt következtetést vonhtjuk le, hogy színház régi, vgy éppen ősí trtlmi-formi elemekkel próbál megújulni, s ez elsősorbn színjáték ősi, kultikus egysége utáni nosztlgiából fkd. Tuljdonképpen ehhez kérdés-körhöz szól hozzá mindkét könyv, Körtvélyesé szándékoltn közvetlenebbül Vályi Rózsié már csk temtikájánál fogv is, kevésbé közvetlenül. Körtvélyes színházt mg komplexitásábn látj, ezzel mgyrázz meg D r á miság, zene és tánc blettszínpdon című, könyve élére helyezett tnulmányábn zt is, miért veti össze modern színpdi tánc és prózi színház " problemtikáját, fejlődési tendenciáit. Szerinte táncművészet is - legszélesebb értelmében hsználv szót színjáték, z eleven ember megjelenítő művészete ". Világos dolog - írj -, hogy színjáték és színjáték között lényeges különbség vn szerint is, hogy mi megjelenítés eszköze (beszéd, ének, hng, mozdult vgy mindezek vlmilyen együttese), s szerint is, hogy mi megjelenítés módj. Úgy véli, hogy minden színjáték különböző művészetek sjátos kifejező eszközeinek vlmilyen fjt együttesére épül, s hogy mi-közben mi művészeti életben egyik oldlon z egyes művészeti ágk tisztságr" vló törekvését tlálhtjuk meg, másik oldlon viszont belső összetettség", z integrálódás tendenciáját. Ez utóbbi mondj - elsősorbn színházk világábn kpott erősebb hngsúlyt. Az integráció szándék színházbn vlójábn z ősi integráció reneszánsz, illetve új integrációs türekvcsek születnek, s ennek eredetét Körtvélyes techniki fejlődésben és korunk ngy társdlmi mozgásábn látj. Mjd könyv jelentős részében különféle művészetek kölcsönhtását veszi vizsgált lá melyik művészeti ág elemei jutnk túlsúlyb XX. százd nyugti, illetve szovjet színházművészetében. A megjelenítő ember művészetéről " zonbn sjnos nemigen esik több szó, hcsk áttételesen nem, könyv két utolsó, Csodáltos mndrin bel- és külföldi pályfutásáról szóló tnulmányábn. Itt, miközben z egyes értelmezéseket tgllj, krv-krtlnul is beszélnie kell táncos-mimus s z í n é szi megoldásiról, s épp ez teszi izglmssá z említett két írást. Vályi Rózsi viszont lig mozdul el terjedelmileg is ngy, remekmívű tánctörténetének megírás közben ettől megjelenítő eleven embertől. Pedig láthtón nem kíván beleszólni színház forrongó" kérdéseibe, s még táncostólszínésztől vló el nem mozdulásábn sem érzünk kifejezetten tudtos tendenciát, sokkl inkább színház lényegét tökéletesen érzékelő ösztönt. Természetesen könyv első része z, mely egyúttl színháztörténet is. Annk korszknk krónikáj tehát, melyben z ősi színjáték létrejött, egységes volt, s mikor lssn egyes összetevőire bomlott. A bomlás folymtát Vályi nem fogdj örömmel, fájllj, hogy z ókori Rómábn teljesen háttérbe szorultk klsszikus trgédiák krtánci, sőt később szövegei is, s pntomim vált rómik kedvenc műfjává. A legfenségesebb trgédiákt is átdolgozták pntomimmé " állpítj meg sjnálkozv. Neheztel rómikr, miért szépséges görög táncokt elvetették, s nem látj, hogy modern, újkori szín-művészet megszületésének lpvető fel-tétele szólómimes előtérbe kerülése volt. Hogy színházés tánctörténetnek ezt mozzntát így értékeli, megmgyrázz z tény, hogy t á n c m ű vészet történetét írj. A könyv más lpjin zonbn ő mg felesel közvetve ezzel megállpításávl. Az ősi mozdultokról, mozdultábrázolásokról szólv, brlngok flin látott, nyitott ujjú kézlenyomtok kpcsán megállpítj, hogy könnyebb észrevenni z ősi kézmági funkciój és mi kéz-fetisizmus funkciótlnság közötti különbséget, mint visszhozni z ősi mozdultok evoktív erejét. Pedig itt is elsősorbn modern táncjátékok elő-dóink hsonló kezeiről", nem színészekéről beszél, de pontosn érzékeli z összefüggéseket s szükségszerű különbségeket is z ősi, mágikus szertrtás és mi színház, rituális mozdultok és modern újkori színész, tán-cos gesztusi között. Másutt pedig kíni táncművészetet tárgylv, színpd csodájánk keleti eszközeit elemzi, melyek dott esetben - mint H á r o m út tlálkozás című klsszikus hősi oper egy részletében - nemcsk állndósítják világos színpdon sötétség érzését, hnem még végletekig fel is fokozzák. Vályi Rózsi könyve számos, z elmondottkból is láthtón áltlános érvényű színházi szkkérdést vet fel és válszol meg, de mindezt oly elegáns, könnyed stílusbn teszi, hogy könyve elejétől végig élvezetes olvsmány mrd nélkül, hogy veszítene tudományos értékéből. Ízig-vérig színházi - és természetesen táncművészeti - esszé.

48 Színházi kereksztl (Írók, rendezők, színészek vllomási korunk színházáról.) Az ntológiát szerkesztette, tnulmányokt válogtt, bevezetőt és szemelvények bevezetőit írt: Lengyel György. Gondolt, Remek szimpozionr invitált meg bennünket Lengyel György. A meghívókt Európ és Amerik legjelesebb színházi művészeinek címezte (épp csk belföldieket felejtette el postár dni. Igz, hogy bevezető tnulmány írój, Székely György kitűnő expozéjávl méltón képviseli hzi szkembereket). Öt témkörben hetvennyolc hozzászólás hngzott cl, igz, hogy néhányn - mint pl. Brecht - többször is szót kértek. Már kérdéscsoportok felvázolás is szerkesztői koncepció biztonságát dicséri, hiszen egyszerre tesz eleget kronológi, műfjok és z ktulitás követelményeinek. Íme temtik: i. drám százd első felében (10 tnulmány, Gorkijtól Wilderig) ; 2. A színház százd első felében ( 1 1 tnulmány, Sztnyiszlvszkijtól Brechtig) ; 3. A klsszikus drámák m színházábn (13 tnulmány legkiválóbb rendezőktől) ; 4. A drámirodlom 1945-től npjinkig (Cmus-től A. Millerig, 21 tnulmány) ; és végül 5. A Színház i945-tői npjinkig; leggzdgbb fejezet (23 tnulmány, sort Brecht nyitj meg és J. Vilr zárj le). Dicséri szerkesztést konferenci " pergő ritmus is, hiszen leghosszbb tnulmány sem több nyolc oldlnál. S mint minden jó vitábn, itt is megtláljuk z állásfogllások skálájánk vlmennyi árnyltát. Sehol semmi szájb-rágás, álljon meg z olvsó mg lábán, helyeseljen és mondjon ellent, de mi legfontosbb: kpjon kedvet gykoribb színházb járásr. Mert kötet végül is nem szkmbeliek számár készült, zoknk kisujjábn vn vlmennyi elmélet - és gykorlt! -, h-nem zok számár, kiket színház érdekel, szónk már-már hobby-értelmében, tehát szenvedélyesen, nyomozó és hódító indulttl. Hiszen minden útkeresés végső bíráj közönség, ő dj le voksát kísérleti és hgyományos pro- dukciókr, de nem mindegy, hogy menynyire lát tisztán és átfogón ugynez nézősereg. Sok egyéb mellett ez kötet legfőbb érdeme! Hogy mennyire kerüli kötet ngyképű ködösítést, tolvjnyelvi szkbrbárkodást, zt tlán két hozzászóló " kirgdott idézetével tudnám legpregnánsbbn bizonyítni. Dürrenmtt mintegy mgábn dünnyögve jegyzi meg: Természetesen foglmm sincs ról, hogy kellene úgy hozzáfogni, hogy ne szbó módjár beszéljünk művészetről; ezért csk zokhoz tudok beszélni, kik Heidegger olvsás közben ellsznk. " - A legfrissebb lord, Lurence Olivier egy színészkollégáj szvit idézi: "...z elmélet siker áltl felkvrt hullám, és ez igz. H z embernek sikere vn vlmiben, megkérdezik: hogyn is csinált, és kell vlmilyen mgyráztot tlálni." Miről is vn szó tehát ebben gyűjteményben Mindenről, mi színházzl kpcsoltos: politikáról, világnézetről, művészet céljáról és htásáról, eszközeiről, z eszközök rányáról és kölcsönösségéről, szöveghűségről és rendezői önállóságról, színészi láztról és színészközpontúságról, történelemről és stílusról egyszóvl z életről s nnk szín-házi vetületéről. Vnnk persze megdönthetetlennek látszó érvelések, mik nyilvánvlóságuk folytán tűnnek közhelynek, noh nem árt ismételni őket. Ilyen például Gorkij tézise: A színmű - drám és vígjáték - legnehezebb irodlmi műfj. Azért legnehezebb, mert színműben szereplőknek önálló életet kell élniük, te-hát sját szvikból és tetteikből kell felépítenünk jellemüket - szerző mgyrázó utlási nélkül. " S mintegy ezt gondoltot viszi ztán tovább Pirndello: Egy koholt lk, egy művészi figur csk kkor létezik, h megvn mg drámáj, vgyis vn egy olyn drám, melynek szereplője s melynek révén szerep. A szerep értelme drám, ez z élet funkciój, ez feltétele létezésének. " A vit központj persze nem itt vn. Sokkl élesebben szikráznk pengék, mikor színház politiki elkötelezettségéről vn szó, vgy mikor drám szövege és rendezői utonómi kerül ellentétbe. A disput résztvevői lényegében két pontbn értenek egyet: szeretik színházt és fontosnk trtják. A teóriák és módszerek ztán lkotóik világ-nézetének megfelelően igyekeznek szol- gálni ezt célt, néh bizony felvillntv zsákutc perspektíváját ". Tlán szbd nnyir elfogultnk " lennünk, hogy fenti kérdésekben zokt idézzük, kik-kel egyetértünk. Így mindjárt Brechtet, ki sját munkásságávl szinkronbn vllj, hogy. mi világot színpdon is lehet ábrázolni, de csk kkor, h megváltoztthtónk fogjuk fel ". A színházról lkotott vélemények közül, nnk pedgógii szerepéről szólv, érdemes kirgdni Grcí Lorc tlán kicsit romntikusn optimist, de szenvedélyességében szuggesztív vllomását: A finom érzékenységű és minden ágábn - trgédiától bohóztig - jól irányított színház néhány év ltt képes megváltozttni egy nép fogékonyságát. Ám lezüllesztett színház, hol Pegzus szárnyit ptái helyettesítik, egy egész nemzetet tud közönségessé tenni és ellttni. " De legmrdndóbb kitétel színház politiki elkötelezettségével kpcsoltbn tlán éppen Orson Wellesé: Nem»politik«művészet ellensége, hnem közömbösség, mert megfoszt bennünket trgikum iránti érzéktől. Egyéb-ként közömbösség is politiki állás-fogllás, melynek gykorlti konzekvenciáin Ionesco sok kollégáj elmélkedett korunk egyetlen vlóbn légmentesen záró elefántcsonttornyábn, koncentrációs táborbn." Világnézetről beszéltünk, sőt világnézetekről. Már mg színház szeretete is egyfjt világnézet. Vlmikor - s kissé tlán még m is - z egyház színművészetben lelkek eretnek szporítását utsított el, z élményekben vló tombolást, botrányos igényt, hogy vlmely élőlény visszutsíthtj z egyetlen sorsot, s beleverheti mgát mindenféle mértéktelenségbe. A színészekben z egyház jelen szeretetét átkozz ki ". (Cmus). Sen O 'Csey pedig tovább megy, és ostorát nemcsk klérus felett suhogttj:... színműíróknk és költőknek is része volt és vn bbn, hogy z ember gondolti jjszvk és sirámok klodájáb szorultk. Szerintük senki, de senki nem cselekszik helyesen; rádásul úgy viselkednek, minth meg krnák vonni tőlük nevetés jogát. " Ez megállpítás persze már kicsit stiláris kérdés is, bizonyítv, hogy nem lehet z egyik foglmt másiktól elválsztni. De hát merjünk-e stílusról beszélni Albee után, ki így fkd ki: Ábrázolásmód és tém meghtározzák egymást, és semmi közük nincsen drá-

49 s t í l u s á h o z. Más szóvl: mit legtöbben stílusról gondolnk, nnk egyáltlán semmi köze sincs stílushoz. " Annál is inkább, mert Dürrenmtt szerint: Nincs többé stílus, már csk stílusok léteznek, ez tétel jellemzi áltlábn mi művészet helyzetét..." Új stílus, hgyományos stílus, kísérletezések... Tlán Peter Brook szvi mögött rejtőzik filozófii igzság, mikor zt mondj: Én mindig hrcoltm»hgyományok«ellen színházbn; mert hgyomány kísérlet rr, hogy reltív igzságokt bszolút igzságokká változtsson; mindig meg voltm győződve rról, hogy egy elődás csk sikerének pillntábn»igz«, közönsége lkítj, és csk történelem egy pillntábn létezik." Megszívlelendő kitétel ez, hiszen z olyn színházi zsenik, mint Sztnyiszlvszkij is fékező erővé válhtnk, mint zt kötet szovjet résztvevői jvrészt állítják. Abbn viszont már kevésbé vn igz Brooknk, mikor pillntot állítj egyedüli értékmérőnek, és piedesztálr emeli z állndó újítást: Semmi-féle közönségnek, elődóteremnek vgy írói stílusnk nincs különös htóereje. A htás z őt megelőzővel vló ellentétben vn, frisseségében, melyet bizonyos ideig ezek z új elemek hozhtnk nekünk. " Mert ezáltl válht z újítás ön-célúvá, szüntetheti meg színház sját mgát, s z eklektik címkéje ltt meg-születik káosz. Jn Grossmn lénye-gében erre is gondol, mikor hppening-divt ellen rándítj meg vállát. Minek csináljunk hppeninget, hiszen elég kilépni z uteár, máris ott vn körülöttünk. A leghevesebb polémi zonbn - s ez végigvonul z egész köteten - drámi szöveghez vló hűség és rendezői szbd kéz körül gyűrűzik. A nyiltkozók többsége - és nemesk z írók - tisztelik szöveget, sőt érdekes, hogy rendezők közül elsősorbn zok, kik egyúttl színészek is. Anélkül, hogy rendezés funkcióját lábecsülné, Akimov például így fogll állást: A korszerű színház kifejező eszközeit lpvetőekre és kiegészítőkre oszthtjuk fel. Az első csoportb, mely nélkül elődás nem jö-het létre, csk kettőt sorolhtunk: drámirodlmt és színészeket. " Szellemes szkepszissel nyúl kérdéshez Tovsztonogov, mikor zt mondj, hogy.. senki sem diesekedhet zzl, hogy ő mindenkinél jobbn megértette z írót, mert gykrn mg z író sem tudj tel- jesen világosn, mit is lkotott. " Az irodlmi szöveg fontosságát tlán két idézet húzz lá legjobbn; úgy érzem, mindkettőt érdemes kirgdni: Az lkotó író lelkiállpotát kell felidézni; nyomi z írásbn megtlálhtók, tehát elsősorbn z írásból kell kiindulni. " (Jouvet). Csk zárójelben jegyzem meg, hogy Jouvet tézise mennyire rokonítj ponton színházt műfordítássl. - A másik rendező, ki hsonló szellem-ben nyiltkozik. Zeffirelli:,Amikor egy másik ember elképzelésének színpdr állításár válllkozunk, tiszteletben kell trtnunk z ő eredeti elgondolásit. A mi munkánk feledésbe merül mjd, de z ő művük mrdndó. Nem lehet z V. szimfóniát sem kényünk-kedvünk szerint lkítgtni, például dzsessz-ritmusbn játszni. " Mindez csk sovány ízelítő kötet gzdgságából, de hát célunk sokkl inkább z étvágykeltés, semmint teljességre vló törekvés. Lengyel György remekül rendezett, nem győzzük hngsúlyozni. Tekintsünk el most z ntológiáknál szokásos hiánylistától, hiszen ki nem kpott szót, nnk művéről is beszéltek mások. (Beckettről például nnyi érdemi megjegyzés és bírált, sőt elemzés szól, hogy egyenrngú szereplő lehet trtlomjegyzékben.) A mgyrok mellőzését leginkább zért fájlljuk, mert erősíteni látszik zt válszflt, mi köztudtbn úgy is túlságosn megvn világirodlom és mgyr irod-lom között. S h mégis belekezdtem sopánkodásb, kkor nnyit még hdd mondjk: gykrn került szób kbuki, vlmint Nojátékok inspiráló htás z európi és meriki színjátszásr, ezért szerencsés dolog lett voln, h sikerül egy távol-keleti elsősorbn j-pán rendező megszóllttás is. Az utolsó szó zonbn csk köszöneté lehet, mely Lengyel Györgyön kívül illesse tnulmányok világos, formbiztos fordítóit is. L. A. Egy irodlmár színházbn Jn Kott: Kortársunk Shkespere Fordított: Kerényi Gráci. Gondolt Könyvkidó, Csk Hmletről szóló irodlom bibliográfiáj, hogy Jn Kott megjegyzi, kétszer olyn vstg, mint vrsói telefonkönyv. Vjon hány telefonkönyvet tenne ki z egész Shkespere-irodlom címjegyzéke? Kott tehát mindjárt megindokolj, miért ír ő i s Shkespere-ről. A huszdik százdi ember sját tpsztltin keresztül nézi Shkespere színházát, s ezért nem ijeszti meg - vgy pontosbbn, szólv, nem lepi meg - shkespere-i világ kegyetlensége - állpítj meg könyve elején, ezzel meg is htározv különböző időben keletkezett tnulmányokból és cikkekből össze-állított könyv lpmotívumát. Amikor T i t u s Andronicust úgy elevenítik meg színpdon - folyttj Kott -, hogy zt Peter Brook tette, mi nézők éppoly lelkesen tpsolják meg z áltlános mészárlást z ötödik felvonásbn, hogy Shkespere korábn tpsolták meg szbók, mészárosok, kzánkovácsok és ktonák... A mi néző, ki sját korát tlálj meg shkespere-i trgédiákbn, sokszor meglepően közel kerül Shkespere korához, mindenesetre mélyen megérti kort - vllj Kortársunk Shkespere írój. De nem zért, mert sok kegyetlen hlált ktrzis előfeltételének érzi, vgy esztétikilg trtj szükségesnek, még csk nem is Shkespere félelmetes géniuszánk " tuljdonítj hősök brutális egymás-irtását, sokkl inkább történelmi szüksé g szerűséget lát benne. A Titus Andronicust Brook rendezésében muttt be 1957-ben Vrsóbn vendégszereplő The Shkespere Memoril Thetre Compny. Amint könyv végén tlálhtó szerzői és fordítói jegyzetekből kiderül, Kott 1965-ben megjelent Shkespere-könyve zzl színházi reeenzióvl kezdődött, melyet z elődás nyomán írt. A z Egy kegyet-len és igzi Shkespere című cikk volt tehát nyitány, nnál is inkább így ne-

50 vezhetjük ezt z írást, mert Kott z egész könyvre kihtó élményt, gondolti lpnygot nyert Brook e rendezéséből. Kott szereti metforákt, mondjuk tehát, hogy ettől kezdve zon szemüvegen keresztül nézte shkespere-i színházt, melyet Brook trtott elé első ízben. Brook megihlette Kottot. De z ihlet nem mrdt egy-oldlú. Mint tudjuk, Brook Kott egyik későbbi tnulmányánk - kötet színházelméleti s tlán színháztörténeti szempontból is legjelentősebb fejezetének - A Ler király " vgy A játszm vége " című esszéjének htásár rendezte meg világhírű Ler király-elődá sát. Kottot Brook - Brookot Kott lendítette mgsb. Ez is egy Kott-prdoxonok közül? Annyi mindeneset-re bizonyos, hogy Kortársunk Shkespere írój ngyon kedveli prdoxonokt. Es Shkespere esetében nem is minden siker nélkül. H eddigi esszéit ismerve szemére vethettük, hogy olykor lényeglátás és látttás rovásár folyttj gondolti játékit, legprdoxbb költőről és színházról szólv z egyetlen lehetséges kifejezési módnk tűnik prdoxonokbn vló gondolkodás: Jágó hllgt - elemzi z Othellót. - A ráció mindenben őt igzolj. De csk z intellektuális ráció. Az erkölcsi rend Shkespere összes ngy drámáibn... össze-ütközésben áll z intellektuális renddel. A világ olyn, milyennek Jágó látj, de Jágó gzember." Gloster Ler király- beli öngyilkosságáról, zz z zt jelezni kívánó pntomimjelenetről pedig ezt ír-j: A pntomim teret és távltot teremt színpdon: hegyet, völgyet, szkdékot. Shkespere z ntiilluzionist színház minden eszközét felhsználj lehető legrelisztikusbb és legkonkrétbb táj megteremtéséhez. Olyn táj megteremtéséhez, mely csupán egy vk ember képzelődése." A prdoxon Kottnál nem formlist játéklehetőség többé. Dilektik. Ezzel is shkespere-i színház lényegébe érez bele. Tlált zonbn egy még eredményesebb, még kevésbé külsőleges mód-szert: lebontást, hámozást". Pontosbbn megtlált, elsjátított mg számár is. Beckett színházábn felismerte Shkespere-ét, de még inkább shkespere-i színházbn Beckettét, s középkori Thetrum Mundi"-t z új-hoz, Becketthez közelíti. Beckett volt z első mondj Jn Kott -, ki játszm végét" látt meg Ler királybn, lehámozt ról z egész bonyolult cselekményt, mindent, mi külsőleges, s pőre lényegét ismételte meg." A Ler királybn végül mindenki ember mivoltár csupszodik le. A vk - ember, z őrült - ember, z elhülyült ggstyán ember. Csk ember. Kott Andrzej Flkiewiczet idézi, ki Az ötvenes évek színházi kísérlete című könyvében z ember megcsonkításánk és megnyomorításánk e jellegzetes folymtát nem Shkespere műveiben, h-nem korunk irodlmábn és színházábn muttj ki. Flkiewicz ezt folymtot hgymhámozáshoz hsonlítj. Először héját húzz le z ember, z-tán gerezdeket sorr. Hol ér véget hgym, és mi vn legbelül? A sem-mi", z, mi szenved. Ezt nevezzük bukásnk... ez z kegyetlen és gúnyos, egyszerre shkespere-i és mi»hgymhámozás«" írj Kott. Úgy véli, hogy A játszm végének mindkét változtábn, Shkespere-ében is, Beckettében is korbeli világ dőlt romb, reneszánsz világ, meg miénk. A két le-számolás ngyon hsonló. Hiáb Shkesperedrámák reneszánsz pompáj; üres színpdon és üres ég ltt ját-szódnk! A játék - játszm - végére hősök is, világ is csupsz. Nemcsk Ler királyról és többi trgédiáról bontj le Kott z évszázdok ltt rárkódott romntikus és nturlist körítést, s muttj meg belőlük készített melodrámák és operák képtelenségét kivetkőzteti tündéri bájukból vígjátékokt is. Ahogyn Kott elemzi őket, nem is olyn vígk ezek játékok. Csk el kell dobni Prospero válláról csillgokkl telehintett ngy fekete köpenyt rossz színházi hgyománnyl együtt. A Mikulásvgy bű-vészjelmez megmerevíti színészt: rr készteti, hogy celebrálj szerepét... ünnepélyessé válik helyett, hogy trgikus voln, helyett, hogy emberi voln" - mondj Kott. Tlán ezek részek legértékesebbek Kott-könyvben. Ahol megálmodj színházt. A díszletet és jelmezt. Ne legyen Clibn szörny, mert Clibn ember. Az egyik legngyobb, legeredetibb, legnyugtlnítóbb Shkesperekreáció. Szeretném - vllj be Kott -, h minél emberibb lenne. A szörnyszerűség foglmát teljesen érzékeltetheti konkrét gesztus, színész álrc és sminkje." Vn elképzelése legszűkebb értelemben vett rendezői - és színészi - munkáról is. Brookék Titus Andronicus elődását megálmodott Shkespere kinyiltkozttásánk érezte. Ilyennek vágyt látni. Ebben z Andronicus-elődásbn Kott számár z legbámultosbb, hogy film tpsztltin át tér vissz színház z igzi Shkespere-hez. A film fedezte fel reneszánsz Shkespere-t - írj. Olivier lkítás nyújtott korunk első igzi Shkespereélményét; Olivier filmjei muttták meg, milyen egységes, gyorsn pergő shkespere-i történés. Brook film tpsztltiból merített, s feszültségek montázs" lett Brook konstrukciós elve. Ismét tehát egy Kott-féle prdoxon, de ez már elmélet, áltlános jelentősége vn, bár lehet, hogy nem is tudtos, hiszen z ellentétpár Ler-tnulmánybn tlálhtó : A doveri szkdék létezik és nem létezik. Szkdék, mely mindig készenlétben áll... Csupán pntomim jelenlétét, sőt mi több, szükségességét trtom lényegesnek... Gloster shkespere-i öngyilkosságát nem lehet megfilmesíteni, csupán úgy, h film színházi elődást mutt be. A nturlist, sőt stilizált színház is, festett vgy kár háttérre vetített szkdékkl, megöli shkespere-i példbeszédet." De Kott bármennyire belopj is m-gát színház kulisszái mögé, nem rendező és nem is színész. Irodlmár mrd, drmturg, ki minden ízében ismeri Shkespere-filológiát, és minden ízében érzi színházt. Tlálkozás Brookkl, úgy tűnik, XX. százdi szín-házművészet ngy tlálkozási közé trtozik. Ez tlálkozás, z irodlom és színház világszerte tpsztlhtó civódás idején, h nem is került sor Brook és Kott között szó szoros értelmében vett közös munkár, és h vittkozhtunk is sok mindenben Brookkl, Kottl, jó példként szolgál számunkr is z irodlmár és rendező érdemi együttműködésére. Többek közt ez is tnulság e m már nélkülözhetetlen Shkespere-könyvnek, melyet most Kerényi Gráci gondos, szép, nyelvi nehézségeket könnyed biztonsággl megoldó fordításábn jelentetett meg Gondolt kidó mgyr nyelvű Shkespere-irodlom gzdgodásár. - d -n

51

52